2008 Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció levegővédelmi intézkedési programja, valamint a PM 10 légszennyező anyag határértékeinek alkalmazására vonatkozó időszakos mentességi kérelme Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Budapest, 2008. október 20.
1. Bevezetés... 4 2. A vizsgált terület általános jellemzése... 4 2.1. Területi-, és lakossági adatok... 4 2.2. Éghajlat és Meteorológiai jellemzők... 5 2.3. A légszennyezettségi zóna bemutatása... 6 3. Határértéket meghaladó légszennyezettségi koncentrációk... 9 3.1. 24 órás túllépések... 9 3.2. Éves átlagos koncentrációk... 9 3.3. A légszennyezettség változása 2005-2007-ig.... 9 3.4. A szennyezett terület mérete és a szennyezettség által érintett lakosság mennyisége... 10 4. A határérték-túllépés okai... 10 4.1. Regionális tényezők... 10 4.2. Időjárási tényezők... 10 4.2.1. Hőmérséklet és csapadék... 10 4.2.2. Szélirány és szélsebesség... 11 4.2.3. Topográfia hatása a levegőminőségre... 12 4.3. Helyi tényezők... 12 4.3.1. Közlekedés... 12 4.3.1.1. Agglomerációt érintő tranzitforgalom... 12 4.3.1.2. Agglomeráción belüli közlekedés... 13 4.3.1.3. Tömegközlekedés... 13 4.3.1.4. Az Agglomerációba tartó célforgalom... 14 4.3.1.5. Közutak minősége... 14 4.3.2. Ipari porkibocsátások... 14 4.3.3. Fűtés... 15 4.3.4. Egyéb tevékenységek... 15 5. Határérték-túllépés mérőpontonkénti indokolása... 16 6. Levegőminőség javítását célzó intézkedések... 17 6.1. 2008. szeptemberéig megtett intézkedések... 17 6.1.1. Közlekedést érintő intézkedések... 17 6.1.1.1. Átmenő forgalom csökkentését célzó intézkedések... 17 6.1.1.2. A Fővárosba érkező célforgalom levegőterhelését javító intézkedések... 18 6.1.1.3. Fővároson belüli forgalom levegőterhelésének mérséklését célzó intézkedések... 19 6.1.1.3.1. Kerékpárutak kialakítása... 19 6.1.1.3.2. Tömegközlekedés javítása... 19 6.1.1.3.3. A közutak minőségének javítása... 21 6.1.2. Ipari kibocsátást érintő intézkedések... 22 6.1.3. Lakossági és Intézményi kibocsátást érintő intézkedések... 22 6.1.4. Egyéb levegőminőség javítását csökkentő intézkedések... 23 6.2. 2011. júliusáig tervezett intézkedések... 24 6.2.1. Közlekedési érintő intézkedések... 24 6.2.1.1. Átmenő forgalom csökkentését célzó intézkedések... 24 6.2.1.2. A célforgalom levegőterhelésének mérséklését célzó intézkedések... 25 6.2.1.3. Fővároson belüli forgalom levegőterhelésének mérséklését célzó intézkedések... 25 2
6.2.1.3.1. Kerékpárutak kialakítása... 26 6.2.1.3.2. Tömegközlekedés javítása... 26 6.2.1.3.3. Közutak minőségének javítása... 26 6.2.2. Ipari kibocsátást érintő intézkedések... 27 6.2.3. Lakossági és Intézményi kibocsátást érintő intézkedések... 27 6.3. Intézkedések költsége... 27 6.3.1. BKV Zrt. beruházásainak költségei... 28 7. Egyéb tennivalók... 29 7.1. A Főváros légszennyezettségi térképének elkészítése terjedési modellek alapján... 29 7.2. Légszennyezettségi mérőpontok felülvizsgálata az Agglomeráció területén... 29 8. Összefoglalás... 29 3
1. Bevezetés A környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről szóló 1999/30/EK tanácsi irányelv III. mellékletében megállapított PM 10 -re vonatkozó 40 µg/m 3 éves határérték, valamint az 50 µg/m 3 napi határérték mely egy naptári éven belül 35 napnál többször nem léphető túl az 1. zónában lévő több OLM mérőhely környezetében nem teljesült 2005., 2006. és 2007. évben. A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK új európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy a PM 10 -re vonatkozó határértéket túllépő zónák, vagy agglomerációk tekintetében az irányelv hatálybalépésétől számított 3 évig mentesüljenek a határértékek teljesülése alól. A Közép-Duna-völgyi Felügyelőség ezért készítette el a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közreműködésével a jelenlegi dokumentációt. A dokumentáció bemutatja a határérték feletti légszennyezések helyszínét 2005. referenciaévtől számítva, feltárja az okait. Intézkedéseket tartalmaz, melyek biztosítják a türelmi időszak végére a határértékek teljesülését. 2. A vizsgált terület általános jellemzése Zóna megnevezése: Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció Zóna kód: HU0001 2.1. Területi-, és lakossági adatok Budapest A Budapest Fővárost Pest megye öleli körül, melynek 71 települése Budapest és környéke agglomerációjához tartozik. A főváros észak-déli irányban 25, keletnyugati irányban 29 km kiterjedésű. A Főváros Közép-Európa legnagyobb folyója mellett terül el. Duna jobb partján hegyes dombos területű Buda, bal partján a nagyobb részt sík területű Pest városrész helyezkedik el. Legmélyebb pontja a Duna szintje, amely közepes vízállásnál 96 méterre, míg legmagasabb pontja, a János-hegy 529 méterre van a tengerszint felett (mbf). A Főváros területe 525 km 2, lakosainak száma 1 702 297 fő. A népsűrűség 3242 fő/km 2. A fővárosban jelentős a napi fluktuáció, nagy az ingázók száma. Budapest környéki agglomeráció Az agglomerációnak a fővároson kívüli része Pest megye területére esik, melybe 71 település tartozik. A megye teljes területe 6393 km 2, lakosainak 4
száma 1 106 000 fő. Ebből az agglomerációra esik (a Főváros nélkül,) kb. 2300 km 2, ill. 661 381 lakos. Pest megye népsűrűsége 173 fő/km 2, a légszennyezettségi zóna népsűrűsége 288 fő/km 2. Eszerint a megye területének 36%-a, lakosságának 59,8 %-a tartozik a légszennyezettség szerint kijelölt zónába, a népsűrűség ennek megfelelően több mint másfélszeres a zónában, a megyéhez viszonyítva. A lakosság számát tekintve Érd (63 275 lakos), Dunakeszi (35 450 lakos), Vác (34 485 lakos), és Gödöllő (31 690 lakos) a legnagyobbak. 2.2. Éghajlat és Meteorológiai jellemzők Magyarország éghajlata a szoláris éghajlati felosztás szerint mérsékelt, földrajzi elhelyezkedése miatt mentes a túlzott éghajlati szélsőségektől. Az országon belüli kis szélességkülönbség, illetve az elhanyagolható magasságkülönbségek miatt Magyarország éghajlata meglehetősen egyöntetű, természetesen a hegyrajzi tényezők befolyásoló hatással vannak. Hazánk (Trewartha rendszere szerint) a hűvös éghajlatok tartományában, azon belül is a "kontinentális éghajlat hosszabb melegebb évszakkal" altípusban helyezkedik el. Budapesten az éves középhőmérséklet 11,0 C. A július a legmelegebb hónap, a havi középhőmérséklet ekkor a 21 C-ot is megközelíti. A leghidegebb hónap január, ilyenkor az átlagértékek -1,6 C körül alakulnak. Az utolsó tavaszi fagy átlagos határnapja április 15. A napsütéses órák száma évi 2040. A csapadékmennyiség éves átlaga 516 mm, a legcsapadékosabb hónapok a június és a november. A terület alapvető meteorológiai adatait az OMSZ által a Budapest-Lőrinc állomáson végzett mérések szolgáltatják. A Budapest - Lőrinc meteorológiai főállomás (Bp. XVIII. ker. Gilice tér 39.) a város délkeleti részén (ϕ: 47 o 26, λ: 19 o 11 ), 140 mbf tengerszint feletti magasságon található. Az itt végzett meteorológiai mérések a terület viszonylagos beépítetlensége miatt az egész városra és annak környezetére reprezentatívnak tekinthetőek. Az obszervatóriumban a földfelszíni megfigyeléseken kívül magaslégköri mérések is folynak. A napi kétszeri alkalommal (0000 UTC és 1200 UTC) felbocsátott rádiószondák a magasabban fekvő légrétegek hőmérsékletéről, nedvességéről és áramlás viszonyairól nyújtanak információkat, így egy helyen állnak rendelkezésre a vízszintes és függőleges szennyezőanyag elszállítódását és hígulást befolyásoló meteorológiai tényezők. A felszín közelében leggyakrabban az északi - északnyugati szektorból fújnak a szelek, jelentős továbbá a keleti - északkeleti szelek gyakorisága is. A szélsebesség relatív gyakorisága szerint a közepes erősségű szelek (2-5 m/s) a leggyakoribbak, a gyenge szelek (<1m/s) gyakorisága 22%, míg az erős szelek (>5 m/s) viszonylag ritkák, 5% körüliek. Megfigyelhető az a jól ismert tény is, mely szerint a leggyakoribb szélirányokból fújnak a legerősebb szelek. Tehát a 6 m/s fölötti áramlási sebességek előfordulása az észak-nyugatias szelek esetén a legnagyobb. Az uralkodó, északi áramlás a közepes erősségű szelek nagy gyakoriságával emelkedik ki. A szélsebesség eloszlás jellegzetessége, hogy a viszonylag gyakori 5
előfordulású keleti-északkeleti áramlások esetében a gyenge és közepes erősségű szelek dominánsak. 2.3. A légszennyezettségi zóna bemutatása A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. E jogszabály szerint a kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. Az 1. számú Budapest és környéke zónacsoportot az alábbi 1. sz. ábrán mutatjuk be. Az ábrán láthatóak a rendeletben megadott számmal jelzett környező, legközelebbi zónák is. 1. ábra A vizsgálat szempontjából agglomerációnak nevezett terület lehatárolását az alábbi 2. sz. ábra mutatja a nagyobb települések megjelölésével. A zónacsoportra a dokumentáció további részében Agglomeráció névvel fogunk hivatkozni, melybe beletartozik Budapest és a Főváros környéki 71 település is. 6
2. ábra Az 1. számú táblázat tartalmazza a légszennyezettséget mérő monitoring adatait. 1. Táblázat Állomások helye EOV (X; Y) HU0021A-Bp. Baross tér 651980 239360 HU0022A-Bp. Gilice tér 660170 231961 HU0032A-Százhalombatta 1 219339 640061 HU0036A-Bp. Pesthidegkút 641830 247655 HU0041A-Széna tér 648533 240541 HU0042A-Bp. Kőrakás park 657348 244456 7
Budapest területén a mérőhelyek elhelyezkedését a 3. számú ábra mutatja be. 3. ábra A százhalombattai mérőhely elhelyezkedése a 4-es számú ábrán található. 4. ábra 8
3. Határértéket meghaladó légszennyezettségi koncentrációk 3.1. 24 órás túllépések 2. Táblázat 2005 2006 2007 HU0021A-Bp. Baross tér 129 db 91 db 46 db HU0022A-Bp. Gilice tér 106 db 69 db 43 db HU0032A-Százhalombatta 1 40 db 40 db 14 db HU0036A-Bp. Pesthidegkút 76 db 45 db 14 db HU0041A-Bp. Széna tér 24 db 27 db 8 db HU0042A-Bp. Kőrakás park 113 db 161 db 94 db A 2. számú táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a Széna téri állomás esetén 35-nél kevesebb 24 órás határérték-túllépést regisztráltak mindhárom évben. 2007 évben Pesthidegkúton és a százhalombattai mérőállomáson is jóval a megengedett mennyiség alatt volt a 24 órás túllépések száma. A többi mérőhely esetében is erőteljes csökkenés volt tapasztalható. 3.2. Éves átlagos koncentrációk 3. Táblázat 2005 2006 2007 HU0021A-Bp. Baross tér 47,5 µg/m 3 41,5 µg/m 3 40,0 µg/m 3 HU0022A-Bp. Gilice tér 44,7 µg/m 3 37,6 µg/m 3 30,2 µg/m 3 HU0032A-Százhalombatta 1 30,4 µg/m 3 29,2 µg/m 3 22,0 µg/m 3 HU0036A-Bp. Pesthidegkút 37 µg/m 3 31,7 µg/m 3 23,5 µg/m 3 HU0041A-Bp. Széna tér 30,1 µg/m 3 30,4 µg/m 3 24,2 µg/m 3 HU0042A-Bp. Kőrakás 46,8 µg/m 3 53,5 µg/m 3 42,8 µg/m 3 Az éves koncentrációk alakulásában még kedvezőbb a helyzet. 2005-ben mindössze 3 mérőhelyen regisztráltak éves szinten 40 µg/m 3 -nél magasabb értéket. 2007-re csak a Kőrakás park esetében volt csekély mértékű határértéktúllépés. 3.3. A légszennyezettség változása 2005-2007-ig. A PM 10 légszennyező komponensre vonatkozó koncentrációk mind a 24 órás, mind az éves határérték tekintetében csökkenő tendenciát mutatnak az Agglomeráció területén. Amennyiben a jelenlegi levegőminőség-javulás folytatódik PM 10 vonatkozásában, 2011-re nagy valószínűséggel teljesülni fognak a jelenleg hatályos uniós irányelvben foglalt légszennyezési határértékek. 9
3.4. A szennyezett terület mérete és a szennyezettség által érintett lakosság mennyisége A terület, ill. a lakosság és az itt tartózkodók nem egyforma mértékben vannak kitéve a levegő szennyezettségének. Mivel éves határérték feletti légszennyezést egyedül a Kőrakás parki mérőhelyen regisztráltunk, feltételezhető, hogy az építkezéseknek és közlekedésnek hasonló mértékben érintett területeken élő lakosság van a szennyezettségnek kitéve. A terület mérete becslés alapján kb. 70 km 2 -re tehető. A határérték feletti PM 10 szennyezettség által érintett lakosság kb. 100 000 fő. 4. A határérték-túllépés okai 4.1. Regionális tényezők Magyarország területének nagy része sík. Az országban magashegységek nem találhatók. Az ország legmagasabb és legalacsonyabb pontja közötti magassági szintkülönbség nem éri el az 1000 métert. Ilyen adottságok következtében, intenzív mezőgazdálkodás alakult ki a Régió nagy részén. Sajnos a természetes növénytakaró hiánya miatt a talaj felső rétege a széleróziónak kevésbé áll ellen, így a porképződés igen gyakori. A természetes, vagy természetközeli fátlan területeken is nagy a porképződés. A por lehet talajfelszíni eredetű, valamint növényi eredetű is. Ennek megakadályozására nincs mód. A különböző mezőgazdasági munkák szintén nagymértékben hozzájárulnak a porzáshoz. A szálló pornak 10 µm-nél kisebb frakciója igen nagy távolságokról érkezhet. Becslések szerint az Agglomeráció szálló por szennyezettségének legalább a fele nem helyi, hanem regionális eredetű. Ezt bizonyítják a K-pusztai adatok, valamint Budapesten a pesthidegkúti mérőállomás adatai. A K-pusztai mérőhely közlekedési útvonalaktól távol helyezkedik el, ezért szálló por esetében országos referenciapontnak számít. 24 órás határérték-túllépésből 22 darabot regisztráltak az állomáson 2007. évben. A pesthidegkúti mérőállomást az uralkodó szélirány felől Budapest észak-nyugati pontján helyezték el, hogy a Fővárosba beérkező levegő minőségéről tájékoztasson. A mérőhely műszerei 2005. és 2006. évben több mint 35 db 24 órás túllépést regisztráltak PM 10 légszennyező komponensre vonatkozóan. A nagyarányú regionális eredet további bizonyítéka, hogy a PM 10 frakció változása az Ország egész területén szinkronban történik. A koncentráció változásában elsősorban az időjárási, nem pedig az emberi tényezők játszanak szerepet. 4.2. Időjárási tényezők 4.2.1. Hőmérséklet és csapadék A PM 10 napi határérték-túllépések nagy része télen, valamint a szárazabbhűvösebb tavaszi és őszi időszakokban történik. Ilyen esetekben a levegő keveredése nem történik meg, a légszennyező komponensek feldúsulnak. A hőmérsékleti inverzió és a kis szélsebesség gyakran vezet a hideg időszakokban határértéket meghaladó légszennyezettség kialakulásához PM 10 vonatkozásában. 10
A csapadékosabb időjárás hozzájárul a földfelszíni por eltávolításához. Fagypont alatti időszakokban az utak mosása nem megoldható, így szárazabb hideg idején a felszíni por feldúsulása, valamint a PM 10 koncentrációnövekedése várható. 4.2.2. Szélirány és szélsebesség Az alacsony szélsebesség, valamint PM 10 határérték-túllépések között szoros összefüggés van. Az automata mérőállomások által rögzített éves átlagos szélsebességek adatait a 4. számú táblázatban ismertetjük. 4. Táblázat HU0021A-Bp. Baross tér HU0022A-Bp. Gilice tér HU0032A-Százhalombatta 1 HU0036A-Bp. Pesthidegkút HU0041A-Bp. Széna tér HU0042A-Bp. Kőrakás park 1,6 m/s 1,9 m/s 1,5 m/s 1,4 m/s 1,3 m/s 1,3 m/s A 4. számú táblázat adataiból megállapítható, hogy az Agglomeráció mérőpontjain az átlagos szélsebesség (1,5 m/s). Az 5. számú táblázat mutatja a 24 órás túllépések esetén mért átlagos szélsebesség alakulását az elmúlt 3 évben. 5. Táblázat 2005 2006 2007 HU0021A-Bp. Baross tér 1,38 m/s 1,22 m/s 1,34 m/s HU0022A-Bp. Gilice tér 1,42 m/s 1,47 m/s 1,31 m/s HU0032A-Százhalombatta 1 0,75 m/s 0,90 m/s 0,83 m/s HU0036A-Bp. Pesthidegkút 0,98 m/s 0,75 m/s 0,78 m/s HU0042A-Bp. Kőrakás park 0,95 m/s 0,99 m/s 1,00 m/s Megvizsgáltuk, hogy a 24 órás túllépéseknek hány százalékában volt a szélsebesség alacsony (<1,5 m/s), melyet a 6. számú táblázat tartalmaz. 6. Táblázat 2005 2006 2007 HU0021A-Bp. Baross tér 69,77 % 80,68 % 79,55 % HU0022A-Bp. Gilice tér 63,55 % 55,07 % 82,05 % HU0032A-Százhalombatta 1 97,50 % 95,00 % 90,91 % HU0036A-Bp. Pesthidegkút 93,42 % 95,56 % 100,00 % HU0042A-Bp. Kőrakás park 93,86 % 91,93 % 91,21 % A 2. számú melléklet tartalmazza az Agglomeráció mérőpontjain regisztrált napi túllépéseket, az aznapi szélsebességekkel összehasonlítva. 11
4.2.3. Topográfia hatása a levegőminőségre A Főváros és környezetének levegőminőségét a kibocsátásokon és az időjáráson kívül a földrajzi fekvés is jelentősen befolyásolja. Kedvező hatású, hogy a területre jellemző északi és nyugati szelek viszonylag tiszta levegőt szállítanak. Az átszellőzést a Duna és a Budai hegység völgyei is elősegítik. Kedvezőtlen hatású, hogy déli légáramlás esetén a város szennyezett levegője a budai hegyvidéken feltorlódik. Az ilyen légmozgás szerencsére ritka és rövid ideig tart. Mivel az északi, nyugati és észak-nyugati szélirányok gyakorisága a Főváros esetében 46%, Budapesten az átszellőzés feltétele közel minden második nap kedvezőnek tekinthető. A többi szélirány esetében (összesen 33%-os gyakorisággal) általában kedvezőtlennek minősíthetők, és hasonlóan kedvezőtlen a város átszellőzési helyzete szélcsend (ennek gyakorisága 21%) esetén is. Keleti, dél-keleti szél esetén a Szilas- és a Rákos-patakok völgyén, Ferihegy és Soroksár irányából érkezik a városba a hűvös levegő. A belvárosi önálló légcirkuláció azonban gyakran megakadályozza, hogy ezek a légtömegek behatoljanak a városközpontba, így az átszellőzés ilyen szélirányok mellett a belső területen általában nem valósul meg. 4.3. Helyi tényezők 4.3.1. Közlekedés Az agglomeráció közlekedése igen összetett. Itt található az ország legnagyobb forgalmú repülőtere, a Duna központi elhelyezkedése miatt a vízi közlekedés is számottevő, de elsősorban a vasúti és közúti közlekedés a meghatározó. A vízi közlekedés elsősorban az áruszállításban játszik szerepet, a légi, vasúti és közúti közlekedés egyaránt kiveszi a részét az áru és személyszállításból. A helyi tényezők között elsősorban a közúti közlekedés játszik szerepet a légszennyezettség kialakulásában. A gépjárművek által keltett porterhelés döntő mértékben az útfelszínről, másodlagos szennyezőanyagként kerül a levegőbe. Természetesen ezen kívül a kipufogógázok szilárd anyag tartalma (korom) is szerepet játszik a PM 10 koncentráció alakulásában. 4.3.1.1. Agglomerációt érintő tranzitforgalom Magyarország közúti közlekedése jelentős mértékben érinti az Agglomerációt annak központi elhelyezkedése miatt. Az úthálózat sugaras szerkezete következtében, az országban található Helsinki-folyosók keresztülhaladnak az Agglomeráción. A magyar nomenklatúra szerint az alábbi nagy forgalmú utak érintik Budapestet és környékét: M0, M1, M3, M5, M6, M7 autópályák, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 számú elsőrendű főutak, 10, 11, 31, 51 számú másodrendű utak, valamint az európai E-útjelzés számozásnak megfelelően az E60, E71, E73, E75 és E77 nemzetközi útvonalak. 12
4.3.1.2. Agglomeráción belüli közlekedés Az Agglomeráción belüli közlekedés - mivel az ország teljes lakosságának nagyjából negyede itt él szintén jelentős. A forgalom megoszlása az alábbiak szerint alakult a (Főmterv Rt.) adatai alapján melyet a 7. számú táblázat tartalmaz. 7. Táblázat Utazások megoszlása az agglomerációban (millió utazás/nap) Budapesten Budapest és Környéken belül Együtt belül környék között Tömegközlekedés 3,349 (61,4%) 0,326 (42,9%) 0,123 (38,0%) 3,789 (58,0%) Személyközlekedés 2,104 (38,6%) 0,434 (57,1%) 0,201 (62,0%) 2,739 (42,0%) Összes 4,453 (100,0 %) 0,760 (100,0%) 0,324 (100,0%) 6,537 (100,0%) 4.3.1.3. Tömegközlekedés A tömegközlekedésnek kettős szerepe van az Agglomeráció PM 10 légszennyezettségének alakításában. Egyrészt járműveinek kibocsátásával hozzájárul a PM 10 szennyezettség kialakulásához, másrészt az egyéni közlekedés kiváltásával csökkenti azt. Az Agglomeráció tömegközlekedésében az alábbi társaságok vesznek részt különböző megoszlásban: MÁV Zrt., Volán társaságok és a BKV Zrt. A MÁV Zrt. vasúti pályán valósítja meg az Agglomeráción belüli utazásokat. Járművei részben villamos üzeműek. Elsősorban az Agglomeráció települései közötti forgalom lebonyolításában játszik szerepet. Későbbiekben várható, hogy a Fővároson belüli közlekedésben vállalt szerepe megnövekedik. A Volán társaságok szintén elsősorban az Agglomeráció települései közötti közlekedésben vesznek részt. Buszaikról elmondható, hogy 95,5 %-ban korszerű motorral rendelkeznek. Mivel 2007 évi határérték-túllépés kizárólag a Fővárosban volt, ezért elsősorban Budapest városi közlekedésében legnagyobb részt vállaló BKV Zrt. működésével foglalkozunk a továbbiakban. A BKV Zrt. 2007. évre vonatkozó fontosabb adatai: Az eladott jegyekből és bérletekből számított statisztikai utasszám 1,3 milliárd, az utaskilométer 5,5 milliárd, az utazóközönség rendelkezésre bocsátott férőhelykilométer 21,3 milliárd volt. A járművek 176 millió kilométert tettek meg. Az átlagos járműállomány 2959 db volt. A járművek átlagos kihasználtsága 25,9 %. A járművek átlagos életkora 21 év, ezen belül az autóbuszok, trolibuszok átlagéletkora 20 év alatti, a vaskerekes járműveké közel 30 év, illetve ezen belül a HÉV és MFAV járműveké 30 év feletti. A hálózathossz, illetve az átlagos járműállomány és utasszámra vonatkozó adatokat a 8. számú táblázat tartalmazza. 13
Hálózathossz illetve Vágányhossz km 8. Táblázat Átlagos járműállomány darab Utasszám millió fő Utasszám megoszlás %-ban Villamos 341,5 673 334 25,8 Trolibusz 66,0 168 77 5,9 Autóbusz 803,9 1432 549 42,3 HÉV 239,5 294 56 4,3 Metró + FAV 92,5 392 282 21,7 Összesen 1543,4 2959 1 298 100,0 4.3.1.4. Az Agglomerációba tartó célforgalom A lakosság nagymértékű koncentrálódása, Budapest központi szerepe, valamint a Főváros idegenforgalmi jelentősége következtében jelentős az Agglomerációba tartó célforgalom is. Elmondható, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan, a célforgalomi utazások mennyisége növekedni fog az elkövetkező években. 4.3.1.5. Közutak minősége Bár a számuk folyamatosan csökken, még mindig jelentős arányban fordulnak elő az Agglomeráció területén burkolatlan utak. Habár ezek elsősorban kisforgalmú utak, az útfelszínről felverődő por mennyiségének nagysága miatt a porterheléshez való hozzájárulásuk mégsem elhanyagolható. A földutak megoszlása változó az Agglomeráció területén. A települések központjában a burkolt utak előfordulási aránya közel 100 %- os. A külterületeken, illetve a belterületek külső részein 50-60%-os az előfordulásuk. A Főváros 4256 kilométer hosszúságú közúthálózatából nagyjából 1100 km kiépítetlen földút. 4.3.2. Ipari porkibocsátások A területen található ipari létesítmények szintén hozzájárulnak a levegő porkoncentrációjának növeléséhez. Összességében elmondható, hogy a jelentős környezeti terhelést okozó ipari létesítmények száma folyamatosan csökken a Főváros és környékének területén. A meglévő létesítmények egyre korszerűbb technológiát alkalmaznak, részben a fejlesztéseik, részben a Felügyelőség intézkedései következtében. Modern porleválasztók alkalmazása, nagyobb energiahatékonyság, hatékonyabb anyagfelhasználás, az elérhető legjobb technika alkalmazása mind hozzájárult a szilárd anyagkibocsátás mérséklődéséhez. A legnagyobb mennyiségű port kibocsátó üzemek Budapesten: Főtáv Zrt., Budapesti Erőmű Zrt., Atel Zrt. budapesti erőés fűtőművei, az FKF Zrt. Rákospalotai hulladékhasznosítója, Euro-Metall Kft. öntödéje, Rába Kispesti Öntöde és Gépgyár Kft., Mü-Gu Kft., az Ereco Zrt. hulladékkezelő telephelye és a Wienerberger Zrt. Téglagyára. A Budapest környéki Agglomerációban: Wienerberger Zrt. téglagyárai; DDCM Kft. Váci 14
cementgyára, MOL Nyrt. százhalombattai kőolaj-finomítója, Dunamenti Erőmű Zrt. százhalombattai erőműve. Az építési és bontási hulladékokkal foglalkozó tevékenységek, a különböző hulladéklerakók, valamint az építési alapanyag raktározó és értékesítő telephelyek jelentősen hozzájárulnak az Agglomeráció porkibocsátásához. Ezeken a telephelyeken a Felügyelőség munkatársai fokozottan ellenőrzik az elérhető legjobb technika betartását. 4.3.3. Fűtés Hűvösebb időszakokban a fűtés nagymértékben hozzájárulhat a PM 10 határérték-túllépés kialakulásához. A fűtés két nagy összetevője a lakossági, valamint az intézményi fűtés. Mindkettőre jellemző, hogy elsősorban földgáz alapú. Egyenként csekély mennyiségű a légszennyező-anyag kibocsátásuk, összességében mégis jelentős a téli hónapokban. Az alacsony kéménymagasság miatt a füstgázok keveredése csak kismértékben történik meg, így a légzési zónában feldúsulhatnak a légszennyező anyagok. A fűtés egy bizonyos részét távfűtő művek szolgáltatják. A távfűtés előnyei közé tartozik a jobban ellenőrizhető kibocsátás, valamint a nagy kéménymagasság. Hátrányai közé tartozik a szállítási hőveszteség, és magasabb fűtési költség. A magasabb költség részben a már említett hőveszteség miatt, részben a hálózat folyamatos karbantartása miatt jelentkezik. A távfűtés aránya területenként változó, általánosságban elmondható, hogy elsősorban a panel lakóépületek területére korlátozódik. Sajnos a távhő-szolgáltatás ára nem versenyképes az egyedi tüzeléssel szemben, ezért új építmények esetén ha választható az építtető az egyéni tüzelés mellett dönt. Az emelkedő fosszilis tüzelőanyag-árak következtében a fatüzelés egyre gyakrabban fordul elő. Ez elsősorban Budapest környékén, valamint a külső kerületeiben, főként a családi házas övezetben jellemző. A fatüzelés szilárdanyag-kibocsátása lényegesen nagyobb a gáztüzelésnél, így a sűrűn lakott Agglomeráció területén kívánatos lenne a korlátozása. 4.3.4. Egyéb tevékenységek A rendszerváltás után ugrásszerűen növekedett az építési tevékenység az országban. Az építkezések elsősorban az Agglomeráció területére koncentrálódtak. Budapesten főként lakóparkok, bevásárló központok, irodaépületek épülnek. A környéki területeken elsősorban kereskedelmi és logisztikai központok, illetve bevásárló központok épülnek. Az ipari beruházások az agglomerációt kevésbé érintik a magasabb ingatlanárak, valamint a rendelkezésre álló munkaerő magasabb költsége miatt. Az építés folyamata, és az ahhoz kapcsolódó szállítási tevékenység, még az elérhető legjobb technika alkalmazásával is nagy porterheléssel jár. A nagyszabású útépítések és bővítések az építkezéseken belül külön részt képviselnek. Nagy részük a levegőminőség helyi javulását okozzák az építés befejezése után pl. elkerülő utak építése, földutak aszfaltburkolattal történő ellátása, utak bővítése, közlekedési csomópontok fejlesztése mégis a munkavégzés ideje alatt a porkibocsátásuk jelentős. Jelenleg többek között a következő nagyszabású építkezések folynak a főváros területén: 4-es Metró építése, Központi szennyvíztisztító és a hozzá kapcsolódó szennyvízelvezető hálózat 15
építése, Szabadság-híd felújítása. Az építkezések központi területek forgalomátszervezésével és lezárásával járnak, rendszeresek a forgalmi torlódások ennek következtében. A közlekedés-biztonsági szerepe miatt, fontos az utak téli havas, és jeges időszakban történő só-, illetve homokszórása. A kiszórt anyag egy része a közcsatornába kerül, jelentős része azonban az utakon marad és a gépjárművek, valamint a légáramlatok által porzást okozhatnak. Fagyos időszakban nem lehetséges a nedves úttisztítás, ezért megállapíthatjuk, hogy hideg időszakban a PM 10 levegőterheléshez nagymértékben járul hozzá az utak só- és homokszórása. Időszakos levegőterhelést okozhat a kiskerti növényi hulladékok, valamint az avar égetése. Elsősorban értelemszerűen a kertvárosi területeken, valamint a külterületeken jelentős az előfordulása. A települési önkormányzatok rendeletben szabályozzák az égetés feltételeit, de a jelenlegi helyzet további szigorítása lenne kívánatos. 5. Határérték-túllépés mérőpontonkénti indokolása Baross tér A Baross téri automata mérőhely elhelyezésekor szempont volt, hogy a Főváros feltételezetten legszennyezettebb közlekedő csomópontjainak levegőminőségét figyeljék. A közlekedési átalakítások miatt egy forgalmas buszmegálló került a mérőhely 4 méteres körzetébe. Ez jelentősen befolyásolta a mérési eredményeket. 2007 évre a PM 10 -re vonatkozó éves határérték-túllépések megszűntek. A Baross téri mérőhelyet a 4-es metró Keleti pályaudvari nagyszabású építése miatt a Felügyelőség 2007. szeptemberében áthelyezte a közeli, hasonló közlekedési adottságokkal bíró Teleki térre. Így a további jelentések a Teleki tér adatait fogják tartalmazni. Kőrakás Park Egy forgalmas utaktól távol elhelyezkedő átlagos lakóterületi expozíciót vizsgáló mérőhely kialakítása volt a fő szempont a Kőrakás parki helyszín kijelölésénél. A XV. kerületben történt területi átalakítások következtében a környező üres területeken nagymértékű építkezés folyik évek óta. Az építési tevékenységből, valamint a kiszolgáló teherforgalomból származó por kibocsátás időlegesen, de nagymértékben hozzájárul a terület légszennyezettségéhez. A megépült bevásárló központok forgalmi vonzata is jelentős. A közeli Szentmihályi úton állandósultak a közlekedési dugók. A Kőrakás parki mérőhely az egyetlen az Agglomerációban, ahol sem a PM 10 -re vonatkozó 24 órás határértékek, sem az éves határértékek nem teljesültek. Gilice tér A Gilice téri helyszín kiválasztásának a célja a Budapest városi háttérszennyezettség vizsgálata volt. Ezért az uralkodó szélirány szerinti, a városból dél-keleti irányba távozó levegő minőségét próbálták megállapítani a mérőhely telepítésekor. Az 1990- es évek végén a gyenge forgalom, közepes beépítettség volt a területre jellemző. A 16
későbbi építkezések és forgalmi változások (Sallai út és környékének forgalmi átszervezése) következtében a terület levegőminősége megváltozott, a mérőhely városi háttérszennyezettség vizsgálatára nem alkalmas. Pesthidegkút A pesthidegkúti mérőállomást az uralkodó szélirány felől Budapest észak-nyugati pontján helyezték el, hogy a Fővárosba beérkező levegő minőségéről tudomást szerezzünk. A túllépéses időszakokban a szálló porra vonatkozó napi határértékek az ország nagy részén nem teljesültek. A túllépéses időszakokban a szélsebesség rendkívül alacsony volt. A PM 10 -re vonatkozó éves határértékek mindig teljesültek a mérőhely adatai alapján. A 24 órás határérték-túllépések száma nem érte el az évi 35 darabot 2007-ben. Helyi intézkedések nem szükségesek a levegőminőség javítása céljából. Százhalombatta1 A százhalombattai mérőhely létrehozását a közelben elhelyezkedő MOL kőolajfinomító és a Dunamenti erőmű indokolta. A napi határérték túllépésekre ugyanaz a magyarázat adható, mint a pesthidegkúti mérőhelynél. Éves határérték-túllépés itt sem volt. Helyi intézkedések nem szükségesek a levegőminőség javítása céljából. 6. Levegőminőség javítását célzó intézkedések Mint a 2. pontban említettük, a szálló por nagy része regionális eredetű. Az intézkedések a PM 10 Agglomerációs eredetének csökkentését célozzák meg. Ezen belül a közlekedést érintő intézkedések szerepelnek legnagyobb arányban. Kívánatos lenne a tranzitforgalom teljes kizárása a Fővárosból, valamint az Agglomeráción belüli közlekedés minél nagyobb arányú tömegközlekedési eszközökkel történő megoldása. A többi intézkedések a nagy ipari kibocsátók, valamint a lakosság környezetterhelésének mértékét kívánják csökkenteni. 6.1. 2008. szeptemberéig megtett intézkedések 6.1.1. Közlekedést érintő intézkedések 6.1.1.1. Átmenő forgalom csökkentését célzó intézkedések Szükséges volt a Fővárost elkerülő M0-ás útvonal továbbépítése. A megépült szakaszokkal az M3-as és 4-es út használói sem terhelik feleslegesen Budapest levegőjét. A 4-es út fejlesztése Üllő és Vecsés településeket mentesíti a tranzitforgalom hatásaitól. 2005. decemberében forgalomba helyezték az M0 Kelet, M5-4. sz. főút közötti (29,5-42,2 km) autópálya szakaszt, és a 4-es sz. főút Üllőt és Vecsést elkerülő szakaszát. 2008. szeptemberében átadásra került az M0 Kelet, 4. sz. - 31. sz. főút közötti (42,2-48,193 km) autópálya szakasz. 17
2008. szeptemberében forgalomba helyezték az M0 Kelet, 31. sz. - 3. sz. főút közötti (48,193-59,675 km) autópálya szakaszát. 2008. szeptemberében átadásra került az M0 Kelet, 3. sz. főút - M3 autópálya. 2008. októberében átadásra került az M0 Észak, M2-11. sz. út közötti autópálya szakasz a Megyeri-híd megépítésével. A Fővárosi Közgyűlés 2007. december 20-án megalkotta a 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendeletet módosító 74/2007. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendeletét, amely két lépcsőben lépett hatályba. 2008. január 1-től meghatározásra kerültek a korlátozott forgalmú övezetek, az övezetekbe kiadható hozzájárulások és ezek díjai. 2008. március 1-én pedig az addig nem szabályozott területeken a tranzit és célforgalmas utak kivételével 12 tonnás teherforgalmi korlátozás lépett hatályba. 6.1.1.2. A Fővárosba érkező célforgalom levegőterhelését javító intézkedések A szuburbanizáció következtében egyre nagyobb számban költöznek Budapest lakosai a Főváros környéki településekre. Mivel munkahelyük Budapesten van, napi közlekedésükkel erősen igénybe veszik a város útjait. A cél az, hogy amennyiben ezek az emberek tömegközlekedési eszközzel közvetlenül nem tudnak a városba menni, akkor biztosítsunk számukra lehetőséget arra, hogy személygépjárművüket olyan parkolókban hagyhassák, ahonnan tovább tömegközlekedéssel haladhatnak. Ennek megfelelően P+R parkoló épült: Budapest II. kerületében a Hűvösvölgyi villamos és buszvégállomásnál A Milleneumi Földalatti Vasút Mexikói úti végállomásánál Örs vezér téri HÉV és a 2-es metró végállomásnál A fővárosban és régiójában az eljutási lehetőségek és utazási körülmények javítása, valamint a környezetbarát közösségi közlekedés erősítésével a motorizáció káros hatásainak visszaszorítása érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest Főváros Önkormányzata és a Pest Megyei Önkormányzat létrehozta 2005-ben a Budapesti Közlekedési Szövetséget. Célja, hogy a BKSZ területén igénybe vehető helyi és regionális közösségi közlekedési szolgáltatások - az ellátásért felelős hatóság és a szolgáltató társaság kilététől függetlenül - az utasok számára egységes kínálatot alkossanak mind hálózati, mind tarifális szempontból. Az egységes közösségi közlekedési kínálat első kézzelfogható eleme a pénztárakban már kapható Budapesti Egyesített Bérlet (BEB), amely a főváros közigazgatási határán belül a MÁV, a BKV és a Volánbusz járatain egyaránt jogosít utazásra. A BEB a városon belül utazók számára - a vasút és a helyközi autóbuszok használata révén - időnyereséget jelent, a 18
városba rendszeresen beutazók számára pedig - a kiegészítő helyközi bérlet alacsonyabb ára folytán - megtakarítást eredményez. 6.1.1.3. Fővároson belüli forgalom levegőterhelésének mérséklését célzó intézkedések 6.1.1.3.1. Kerékpárutak kialakítása A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, a kerékpárhasználat növekedése közvetetten járul hozzá a levegőminőség javításához, amennyiben kiváltja a motorizált helyváltoztatások egy részét. 2008. októberéig a Fővárosban 170 km kerékpárút épült. 6.1.1.3.2. Tömegközlekedés javítása A tömegközlekedés javításával kapcsolatos intézkedéseknek három nagyobb egysége van. Az első a tömegközlekedés hálózatának fejlesztése. A második a tömegközlekedés komfortjának javítása. A harmadik a tömegközlekedésben résztvevő járművek porkibocsátásának mérséklése. Az első kettőnek a célja, a Fővároson belüli forgalom minél nagyobb arányú tömegközlekedési eszközökkel történő kiváltása. A harmadiknak, közvetlen hatása van a levegőminőség javítására. A 2003-ban részben EIB finanszírozásban indult M2 projekt, a 2-es metróvonal rekonstrukciója. Ennek keretében az állomások felújítása teljesen befejeződött, megtörténtek a hibajavítási és hiánypótlási munkák a felszíni állomások kritikus pontjain. A 2007-ben beérkezett 14 db járművel minden Combino villamos (40 db) leszállítása és forgalomba helyezése megtörtént, így a nagykörúti villamos vonalat korszerű, alacsonypadlós, egyterű szerelvények szolgálják ki (esélyegyenlőség). A járművek utasterének klimatizálása érdekében a szállítóval megállapodás született klímaberendezések beszerelésére vonatkozóan. A készülékek telepítése 2008. első félévében befejeződött. Az új járműként érkező, s forgalomba állított 10 db szóló trolibusz által kizárólag alacsonypadlós járművel kiszolgált viszonylattá vált az Erzsébet királyné útja és a Kossuth Lajos tér között közlekedő trolibusz vonal. Az alvállalkozóként közreműködő partnerek révén az autóbusz hálózatban is bővült a komfortosabb utazást lehetővé tevő járművek száma. 2007. év végére 34 autóbusz, 1 trolibusz és 2 villamosjárat teljes üzemidőben, további 29 autóbusz- és 4 trolibuszjárat időszakosan és/vagy a járműpark egy részében alacsonypadlós. A megállóhelyi menetrendben jelzik, hogy milyen időpontban érkezik oda ilyen jármű. 19
Annak érdekében, hogy a személyautókkal szemben a Társaság járművei élvezzenek előnyt a közlekedésben, 2007-ben 25 helyszínen, összesen 15.750 méter hosszan létesült buszsáv, valamint 20 csomóponton megváltoztatták a jelzőlámpák programját, elsőbbséget biztosítandó a BKV járműveinek. Az elmúlt években történt autóbuszsáv kijelölések: 2000-ben 3 helyszínen 1030 méter hosszon 2001-ben 1 helyszínen 50 méter hosszon 2002-ben 8 helyszínen 3560 méter hosszon 2003-ban 7 helyszínen 1690 méter hosszon 2004-ben 7 helyszínen 2320 méter hosszon 2005-ben 15 helyszínen 5640 méter hosszon 2006-ban 24 helyszínen 10440 méter hosszon 2007-ben 25 helyszínen 15750 méter hosszon Budapest Főváros Önkormányzata a közlekedés fejlesztésére 2007. év folyamán vissza nem térítendő támogatást nyújtott a BKV Zrt-nek a járműpark és az infrastruktúra felújítása, fejlesztése, színvonalának emelése érekében. a BKV Zrt. felújította az 56-os villamos-vonal Moszkva tér Hűvösvölgy végállomás szakaszát. A beruházás eredményeként csökkent a menetidő, nőtt az utazási komfort és a pálya üzembiztonsága. A Gödöllői HÉV vonalán, több helyen részleges pályafelújításra (vágánycserére, a felsővezetékek átépítésére) került sor. A beruházás eredményeképpen a vonal üzemeltetése biztonságosabb és pontosabb, nőtt a járművek sebessége. A Szentendrei HÉV vonalon átadták az új vonatirányító és biztosító berendezést, valamint részleges pályafelújítási munkákra is sor került. A járatsűrűség, a menetsebesség és a forgalombiztonság javult. Kiegészítő beruházásként sor került az utastájékoztató, valamint a vasúti kommunikációs és megfigyelőrendszer fejlesztésére is. A BKV Zrt. továbbfejlesztette a forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert, melynek eredményeképpen egy buszjáraton 16 jármű GPS készüléket kapott, több megállóban pedig digitális információs táblákat helyeztek el melyekről leolvasható a járművek helyzete, és érkezési ideje. További fontos beruházások: HÉV útátjárók átépítése felújítása Négy villamosvonal felújítása, átépítése M3 metróvonalon részleges vágányfelújítás Megújult 151 megállóhely 20