A SZENT IMRE SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010.
TARTALOMJEGYZÉK: 1. Bevezető... 4 2. Iskolánk testületének pedagógiai hitvallása... 5 3. Az intézmény működésének törvényes feltételei... 7 4. Az intézmény tevékenységei... 7 5. Az intézményben oktatott szakmák... 7 6. Az intézmény képviseletére jogosultak... 7 7. Önmeghatározás... 8 8. Az intézmény arculata, képzési alternatívái, a képzés szakaszai... 8 9. Tanulóink jellemzése... 8 10. Családi háttér, társas kapcsolatok... 9 11. Elvárások az iskolával szemben... 10 12. Az intézmény nevelési programja... 11 13. Pedagógiai célok... 12 14. Nevelési és oktatási célok... 12 15. Az intézmény pedagógiai feladatai... 13 16. Általános, a személyiségetmeghatározó nevelési alapelvek... 13 17. Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás... 14 18. Igazodás a tanulók egyéni fejlődési üteméhez... 14 19. Feladataink az értékközvetítés alapján... 14 20. Alapelveinkkel kapcsolatos további feladatok... 16 21. Nevelő-oktató munka eljárásai (módszerei) eszközei... 17 22. Alkalmazott nevelési-oktatási eljárások, módszerek... 17 23. Alkalmazott nevelési-oktatási módszerek... 18 24. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 19 25. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 23 26. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai nehézségek... 25 27. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 26 28. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 27 29. A szociális hátrányok enyhítését elősegítő program... 28 30. A szülők, tanulók, iskolai és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 29 31. Az intézményi nevelés egészségnevelési programja... 31 32. Az intézmény környezeti nevelési programja... 32 33. Tanórán kívüli foglalkozások... 35 34. Helyi tanterv, szakmai program... 36 35. A helyi tantervek forrása... 36 36. Tantárgyi rendszer, órafelosztás... 36 37. Szakmai program... 36 38. Az iskolai nevelés-oktatás rendje... 36 39. Képzési szakaszok általános tantervi követelményei, elérendő képességek, készségek 37 40. Elérendő pedagógiai célok megvalósulása az egyes képzési szakaszokban... 40 41. A szakaszváltásra, átjárhatóságra vonatkozó ismérvek... 41 42. Képzési tartalmak... 41 43. Szakiskola... 42 44. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások... 42 45. Felzárkóztató oktatás... 43 46. A szakiskolai felzárkóztató program szervezése... 44 47. A tankönyvkiválasztás, tanulói segédletek kiválasztásának elvei... 44 48. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere45 2
49. A nevelő-oktató munka eredményességének mérése... 46 50. Értékelés... 46 51. Az értékelési jog szabályozása... 47 52. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás intézményi gyakorlata... 51 53. Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása... 54 54. Az alapképzést kiegészítő választható (nem tanórai) foglalkozások,tevékenységek besorolási szempontjai... 55 55. A tanulói jogviszony, átjárhatóság... 55 56. Szakképző évfolyamokra felvétel... 55 57. A felvételi lehetőségek... 56 58. A felvétel rendje... 56 59. Beiratkozás... 56 60. Továbbhaladás... 56 61. Egy évfolyamon belüli másik osztályba való átlépés feltételei... 57 62. A tanulói jogviszony megszűnése... 57 63. A további életpálya és az iskola kapcsolata... 57 64. Általános munkarend... 57 65. A tanév helyi rendje... 58 66. Az elméleti oktatás rendje... 58 67. A gyakorlati oktatás rendje... 58 68. Az összefüggő nyári gyakorlat... 58 69. Heti munkarend... 58 70. Napi életrend... 59 71. Csengetési rend... 59 72. Az iskola élete a szünetekben... 59 73. Az alapítványi hozzájárulás ellenében igénybe vehető szolgáltatások... 59 74. Szociális ellátás... 59 75. Az intézmény hagyományai... 59 76. Intézményhasználók részvétele az intézmény közéletében... 61 77. Záradék... 64 3
1. Bevezető: A napjainkra jelentősen megváltozott társadalmi berendezkedés, a társadalmi rendszer működése, ezen belül az oktatási alrendszer működtetése és működése egyre összetettebb és rendkívül sokrétű feladat - feladatrendszer - elé állítja a közoktatás szereplőit. A közoktatás rendszerének elemei, struktúrája, a működési folyamatok, a működés tartalmi elemei, az oktatás szereplői és a szereplők közötti kapcsolatok, viszonyulások állandó változástokozó hatást jelentenek a rendszerre. A felgyorsult változások miatt az iskolák szakszerű, gazdaságos és törvényes, de mindenekelőtt eredményes működése, működtetése bonyolult sokváltozós folyamatként modellezhetők. Az oktatáspolitika minőségfejlesztést megcélzó koncepciójának megfelelés, a minőségirányítási program kidolgozását és működtetését jelenti. A minőségbiztosításhoz a partnerközpontú szemlélettel és rendszerszemlélettel felépített - vagy átalakított - struktúra, valamint az ezen belül működő folyamatok fenntartása a feladat. A kerettantervekben, valamint intézményi szinten alkalmazkodunk a pedagógiai programban megfogalmazott, nevelési-oktatási szakképzési közvetlen szereplőin kívül, a társadalom és a gazdasági környezet elvárásaihoz is. A mintegy 200 tanulót foglalkoztató iskolánk oktatási, képzési struktúrájának jelenlegi formáját mindössze 3 év alatt alakítottuk ki. Az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenységünk, mind a szakiskolai, mind a szakképző iskolai területen ipari illetve műszaki jellegű, melynek jelene és jövője van, és a közvetlen környezet, valamint a régiós munkaerő-piaci igényekkel is összhangban áll. Pedagógiai programunkkal biztosítani kívánjuk: a nevelés, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységével, a pedagógiai alapelvek következetes érvényesítésével, az oktatástechnológiák, követelmények tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez igazításával, a képességek és készségek eredményes fejlődésének, a szakmai kompetenciák szélesítésének lehetőségét. A gazdaság, a társadalom szükségletei csak az egyik garanciát jelentik az iskola léte mellett. Fontos, hogy mint iskola és szakképző intézmény pedagógiai munkánkat úgy szervezzük meg, hogy az itt végzettek jó alapokat szerezzenek a munkába álláshoz, a továbbtanuláshoz, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakulásához. Programunkkal hosszú távon szeretnénk megoldani - az iskola tevékenységi körére vonatkozó -az igényekhez igazodó rugalmasságot, megalapozva benne a megbízható alternatívát kereső fiatalok nevelését, oktatását. A program hatékony megvalósításához felkészült, lelkes, a tanítványaikat szerető, elhivatottsággal bíró pedagógusokra, és partnerként együttműködő tanulókra, szülőkre, valamint társadalmi környezetre számítunk. Bízunk abban, hogy azok, akik ezt a programot létrehozták, véleményükkel, ötleteikkel segítették, jogkörükben elfogadták, bizonyára mindent megtesznek a közösen kitűzött és vállalt célok megvalósításáért. 4
2. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása: A Szent Imre Szakképző Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsoroltakat szeretnék érvényre juttatni. A. Az iskola ne kényszerű intézmény, hanem valós lehetőségekkel teli élettér legyen, az önmegvalósítás színtere. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, és az Alkalmazott oktatástan KHT által oktatott Alkalmazott oktatásalapjain nyugvó technika alkalmazásával oktatunk, ez tanulóinknak a folyamatos haladás érzetét adja diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden tanuló számíthat pedagógusaink segítségére életének egyéb problémáiban is az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. B. A tanulás lényege nem pusztán az, hogy adatokat halmozunk egymásra. A tanulás során új megértésre és a dolgok elvégzésének új módszereire teszünk szert Ennek érdekében: L.RON HUBBARD Az alkalmazott oktatástan olyan tanulási technológiát alkalmaz, amely segítségével a tanulási problémákon kívül magatartászavart és dyslexiát is kezelni lehet, olyan készségekkel látja el a tanulót, amelyek megnyitják a kaput a valódi tanulás és az élet előtt ellátja a tanulót azokkal a készségekkel, amelyek szükségesek, hogy felismerje,diagnosztizálja és kezelje a tanulás akadályait magában foglal osztályteremben használható eszközöket a tanulók megértési és alkalmazási képességének javításához Ezen tanulási technológia alapjait alkalmazva a szakképzésben is felkészítjük a való élet és a munkavilágának megismerésére a tanulókat Ennek eredményeképpen eszményeinkben olyan tanuló képe él, akiegyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, 5
képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias. képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes alkalmazni az elvárható kommunikációs készségeit, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk tartozó tanuló személyiségében, ezért nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb végzett diákunk rendelkezzen az itt felsorolt személyiségjegyek legtöbbjével. 6
3. Az intézmény működésének törvényes feltételei: Az intézmény: Neve: Szent Imre Szakképző Iskola Székhelye: 6090 Kunszentmiklós, Bankos Károly u. 5. Telephelyei: 6090 Kunszentmiklós, Szép u. 2. Az alapítás éve: 2005 Típusa: Alapító és fenntartó: Jogállás: Gazdálkodási jogköre: 6090 Kunszentmiklós, Akácfa u. 2. Többcélú iskola - Szakiskola: o Szakképzési évfolyammal o Integrációs képzés o Előrehozott szakképzés - Iskolarendszerű felnőttoktatási tagozat o Távoktatás munkarendje szerint o Nappali oktatás munkarendje szerint o Esti oktatás munkarendje szerint Közösségi Információs Térség Alapítvány 6090 Kunszentmiklós, Bankos Károly u. 5. önálló jogi személy részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik Az intézmény vezetőjét a KITA nyilvános pályázati eljárással bízza meg. 4. Az intézmény tevékenységei: - 8531 Általános középfokú oktatás - 8532 Szakmai középfokú oktatás - 855 Egyéb oktatás - 8559 Máshová nem sorolható oktatás - 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység 5. Az intézményben oktatott szakmák: - 33 582 01 0000 00 00 Ács, állványozó - 33 346 01 1000 00 00 Irodai asszisztens - 31 582 15 1000 00 00 Kőműves - 33 523 01 1000 00 00 Számítógép-szerelő, karbantartó 6. Az intézmény képviseletére jogosultak: - az intézmény igazgatója - az intézmény igazgatóhelyettese - a KITA kuratóriumának elnöke 7
7. Önmeghatározás: Az intézmény többcélú oktatási intézmény. Intézményegységei: szakiskola Iskolai rendszerű felnőttoktatási tagozat Szakiskolai tevékenységét építőipari, informatika és egyéb szolgáltatás szakcsoportokban gyakorolja. Az intézmény fontosnak tartja, hogy: a pedagógiai alapelveket, nevelési-oktatási célokat, feladatokat eredményesen, közmegelégedésre, a szolgáltatást igénybevevő közvetlen és közvetett partnerek igénye szerint teljesítse,a nevelés-oktatás szervezése hatékonyan valósuljon meg. 8. Az intézmény arculata, képzési alternatívái, a képzés szakaszai: A Szent Imre Szakképző Iskolaalternatív lehetőségeket nyújt az iskolatípus, a képzési idő és a megszerezhető iskolai végzettség, valamint szakképzettség tekintetében. Tanulóink előre hozott szakképzésben sajátíthatják el a szakma alapjait. 9. Tanulóink jellemzése: Az intézmény tanulói a fiatalkor különböző szakaszaiból kerülnek ki, életkorukat tekintve 14-23.évesek. Szélesítik a korösszetételt a felnőttképzésben részt vevők. Az életkor és az adottságok szerint rendkívül heterogén összetételű tanulóink sokszínűvé teszik az iskola pedagógiai, szakmai tevékenységét. A 9. évfolyamon a hozzánk belépő tanulók legnagyobb része 14-15 éves. Ez a serdülőkor záró szakaszát jelenti. A Nemzeti Alaptanterv ennek az időszaknak életkori jellemzőiről többek között az alábbiakat mondja: Az időszak a biológiai és pszichológiai serdülés időszaka. A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Már a korszak első éveiben erős az igénye az önmegismerésre. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítás iránti elvárás. A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelők, néha azonban hajlanak a felületességre, a túlzott általánosításra. Emlékezetük megbízhatóbb és tartósabb lesz. A serdülők gondolkodását az érzelmi, motivációs tényezők jelentősen befolyásolják. A kamaszokat fékezhetetlen vitakedv jellemzi. Erre mind a gondolkodás, mind az értelmi fejlődéssel kölcsönhatásban lévő társas fejlődés, kedvező feltételeket teremt. A biológiai és a pszichikus fejlődés egyaránt nagy egyéni különbségekkel zajlik. Az életkori jellemzőket rendkívül széles variációs lehetőségekkel színezik az individuális sajátosságok." Tapasztalataink szerint az intézménybe lépő tanulók nem mentesek a társadalomban megtalálható devianciáktól, neveltségi szintjük széles skálájú eltéréseket mutat, sokszor kívánnivalót hagy maga után. Általános tapasztalat, hogy intézményünk tanulóinak neveltségi szintje hűen tükrözi a magyar társadalmi viszonyokat. Sok a munkában és a tanulásban igénytelen, önkritikával alig rendelkező tanuló. E magatartási hibák kialakulásának okai elsősorban a családon belül keresendők: a problémás esetek kezelése során legtöbbször kiderül, a szülők viszonylag kevés időt szánnak (képesek szánni) gyermekükre. A magatartási problémák - nem egy esetben - a csonka családban nevelkedő diákoknál erőteljesebben tapasztalhatóak. 8
10. Családi háttér, társas kapcsolatok: A családok zömének fokozatosan romlik az anyagi helyzete, sok a munkanélküli szülő. A gyerekek egy része így otthon sem lát arra példát, hogy szülei rendszeresen dolgozni mennének, vagy kötelességeiket teljesítenék. Ez sajnos rossz háttér egy általánosan művelő és ipari jellegű szakmai képzést adó iskolában. A társadalom anyagi és mentális szempontból polarizálódott, és ez a jelenség jelentős hatással bír a tanórán kívüli programokra. Ahol a családi háttér nem megfelelő, fokozottan felértékelődik a kortárs csoportok szerepe. Sajnálatos módon nemcsak barátságot, tartalmas kapcsolatokat jelenthet ez, hanem fogékonnyá válhatnak a negatív hatásokra és eszmékre. Az intézmény fontos feladata, hogy a tanulókat ért káros hatásokat a maga eszközeivel kezelje, nevelőmunkájában számoljon velük. Az egyes osztályok magatartását, viselkedési morálját illetően nagyon fontos az osztályfőnökök, valamint az osztályban tanító tanárok, oktatók, nevelők szerepe, akik a legtöbbet vannak a tanulóval elsősorban a személyes példamutatáson keresztül. Ezért is fontos az intézmény következetes értékközvetítő tevékenysége, az egyéni problémákra való fokozott odafigyelés. Fontos, hogy a pedagógus néha próbálja meg a gyerekek szemével is látni a világot, szeresse őket. Az iskola ilyen irányú tevékenységét anyagi téren a KITA alapítvány, szakmaipedagógiai szempontból pedagógusaink, a szülői munkaközösség és a szakszolgálatok segítsék. Az elvégzett helyzetelemzés azt igazolja, hogy magas a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek aránya, akik rendszeresen kerülik az iskolát, csapatokba verődve járják éjszaka a várost, dohányoznak, italoznak és olykor-olykor a kábítószerekhez nyúlnak. Ezek a tanulók az iskolában fáradtak, magatartási problémáik vannak, gyengén teljesítenek, állandó konfliktusforrást jelentenek tanuló és tanuló, tanuló és tanár között. A pedagógusok sokszor nem ismerik fel a háttérben húzódó igazi okokat. Ebben az esetben a pszichológus, a szülő bevonásával, belegyezésével, külön foglalkozik ezekkel a tanulókkal. Az iskola pedagógusai szorosan együttműködnek a családdal, családsegítő központokkal, gyámüggyel, iskolaorvossal, rendőrséggel, diákönkormányzattal. Fontosnak ítélik meg pedagógusaink a türelmet! Időt kell hagyni a fokozatos beilleszkedésre, hiszen sem a nehézsorsú diákoktól, sem a már megállapodott társaiktól nem várható el az azonnali simulékonyság. Fő törekvésünk annak felismertetése, hogy saját érdekében kell tanulnia, és teljesítenie az azzal járó kötelezettségeket minden egyes tanulónak. Ezt azonban soha nem direkt módon, hanem a meggyőzés, bizonyítás, pozitív példák állításával tesszük. A követelményrendszer mindenkor a tanulók ténylegesfelkészültségéhez igazodik. Pedagógiai alapelv, hogy építkezni csak szilárd alapokra szabad. Tehát először azt kötelesség biztosítani, és ha az megvan, akkor lépünk csak tovább! Ehhez az alapelvhez igazítottuk pedagógiai hitvallásunkat és egyéni módszerünket is. A tanulók biztos előrehaladása érdekében minden esetben pszichológussal is együttműködve elkészítettük az egyéni fejlesztési terveket, melyekkel kiköveztük a biztos haladás alapjait. A tanulók a fejlesztési elbeszélgetésen megnyíltak tanáraiknak ezzel is szélesebb perspektívát nyitva a hiányosságok és a korrekciót igénylő részek, tudás szeletek irányába. Azok a gyermekek, akik szociálisan hátrányos helyzetű családból érkeztek, keresik a biztos pontot és azt a helyet, ahol biztonságra találnak és kellemes légkört, türelmet és megértést kapnak. Mindezt munkatársaink a lehető legtöbb eszközzel megpróbálják elérni, és ezzel is segíteni, hogy ezek a tanulók egy olyan jövőképet alakítsanak ki magukban, ahol a normák és az értékek egy magas szinten állnak. Legyenek céljaik és bízzanak abban, hogy céljaikat el tudják érni. 9
11. Elvárások az iskolával szemben: Tanulók elvárásai az iskolától: A stratégiai cél, hogy szakmát szerezzenek. A többség ezért tisztességgel dolgozik. Véleményük azt tükrözi, hogy szeretnék megismerni, megérteni a tananyagot. Sok esetben saját maguk korlátjai vagy objektív okok miatt nem sikerül. A jobb képességűek magasabb színvonalú oktatást, a gyengébbek lassúbb előrehaladást, több magyarázatot igényelnek és várnak. Jogos igény részükről, hogy az iskola nem csak egy oktatási intézmény legyen, hanem egy olyan hely, ahol kulturális, szórakozási, sportolási lehetőséget találnak, a kortárscsoportok szabad szerveződéséhez teret nyújtson tanítási időn kívül is. Szeretnének tiszta, korszerűen felszerelt, kulturált iskolában tanulni. A jó tanárral szemben, sorrendben az alábbi elvárásaik vannak: - jól magyaráz - barátságos - igazságos - türelmes - érthetően beszél Igénylik az őszinte beszélgetést. Nehezen nyílnak meg, de egy-egy személyes beszélgetés alkalmával fény derül a tanulási nehézségek, magatartásbeli problémák okaira. Akadnak azonban szép számmal alulmotivált, a közösségi tevékenységre alkalmatlan, vagy alig alkalmas tanulók. Kiemelt pedagógiai cél, e rétegek integrációja az oktatás-nevelés folyamatába. Szülők elvárásai az iskolától: A szülők többsége a magas színvonalú oktatást és a rendszeres számonkérést, ellenőrzést, értékelést, ennek ellenőrzőben történő dokumentálását kéri az iskolától. Érzékenyen reagálnak a tanulók agresszív viselkedésére, és egyértelműen elvárják, hogy az iskola erőszaktól mentes legyen. Joggal igénylik, hogy az oktatási, nevelési programok nyújtsanak világos perspektívát, ismerjék a bemeneti és kimeneti feltételeket, a célt és a felé vezető utat. A képzési rendszer legyen átjárható, egy elhibázott választás esetén is megrázkódtatás nélkül léphessenek át a diákok egy alacsonyabb ágra, ha a felzárkózásra már nincs esély. Ugyanezt fordítva is igaznak tekintik: a tehetséges, szorgalmas tanulók kiemelését és egy magasabb képzési szint felé irányítását. Együtt kívánnak működni a pedagógusokkal gyermekeik nevelésében, ezért számítanak a visszacsatolásra, az iskola, rendszeres tájékoztató tevékenységére a tanulmányi előmenetel, magatartás, hiányzások terén. Sajnos egyre gyakoribb, hogy gyermekük tanulási kudarcaiért a tanárt teszik egyedüli felelőssé a szülők. Terjedőben van az a nézet, hogy a tanulók nevelésének egyetlen színtere az iskola, a családok átadják" ezt a feladatot teljes egészében a pedagógusoknak. Az oktatásban résztvevőknek ezért fontos hangsúlyozni, hogy sikeres nevelési eredmények csak akkor várhatók, ha pedagógus, szülő egyformán követel, azonos elvárásokat fogalmaz meg. 10
12. Az intézmény nevelési programja: AZ INTÉZMÉNY EGÉSZ NEVELÉSI - OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉT ÁTHATÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK Intézményünk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: Egyrészt, a demokrácia értékrendjére építve, olyan demokratikus magatartásformákat kívánunk kialakítani tanulóinknál, melyek gyakorlásával az egyén és a közérdekei megfelelő szerephez juthatnak. Másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk.. Európai, humanista értékrendre építettük programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállításakor az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét, - a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Programunkban helyet kapott a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. A más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, elfogadására neveljük tanulóinkat. GYAKORLATI TAPASZTALATON ALAPULÓ, A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL ELFOGADOTT ÉS ALKALMAZOTT NEVELÉSI-OKTATÁSI ALAPELVEK Tevékenységét az intézmény a világnézeti pluralizmus és semlegesség jegyében végzi. Az intézmény a tiszta értékrendek képviseletét, ezek közvetítést vállalja. Nemzeti és egyetemes emberi értékrendek, erkölcsi és etikai normák kialakítását fontos nevelési alapelveink között tartjuk számon. Nyitottság. Az emberi környezet komplex igényeinek figyelemmel kísérése a nevelés-oktatás kiegészítő helyi tartalmában. A nevelés, a képességek fejlesztése, az általánosan művelő oktatás és a szakmai képzés szerves egységben szolgálja iskolahasználóink elvárásait. Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve: Biztosítjuk az intézmény szakmai profiljának keretei között, az eltérő adottságú és motivációjú tanulóink számára az ismeretek bővítésének, a képességek és készségek fejlesztésének lehetőségét. Igazodás a tanuló egyéni adottságaihoz, fejlettségéhez, fejlődési üteméhez: Biztosítjuk az intézmény szakmai profiljának keretei között a szükséges felzárkóztatást, valamint a kiemelkedő képességű és szorgalmú tanulók tehetséggondozását is. (pl. versenyre, továbbtanulásra felkészítés). Hagyományos keretek között korszerű, tanulási kurdarcokat csökkentő, ösztönző, lehetőleg egyénhez igazodó nevelés-oktatás. Személyiség-, tevékenység-, teljesítményközpontú nevelés-oktatás eredményességet meghatározó, együttes érvényesítése. 11
Tanulói aktivitást ösztönző, cselekedtető pedagógiai ráhatások alkalmazása. A fiatalok személyiség- és képességfejlődését, készségfejlesztését elősegítő (pozitív irányú), és nem korlátozó iskola megvalósítása, a másság elfogadtatása. Iskolarendszeren belüli átjárhatóság, igény esetén évfolyamismétléssel, szükség esetén tanterv-különbözeti vizsgával A pedagógiai munka folytonos megújítása, az eredményesség javítása. 13. Pedagógiai célok: Az alapelvek megfogalmazása már meghatározza az intézmény céljait is. Mégis a célok kijelölésénél gondolnunk kell arra is, hogy nevelési - oktatási programunkat az intézményi minőségirányítási program mentén kell megvalósítanunk. Céljaink meghatározásakor, a célnak való megfelelés, azaz a minőség determináló hatása érvényesült. 14. Nevelési és oktatási célok: Az intézmény segíti diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt és felkészült szakemberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra, valamint egészséges életvitelre képes emberré válhatnak. Az intézmény általános célja tehát: A társadalom számára hasznos, boldog illetve boldogságra képes emberek nevelése - oktatása. A társadalom változó viszonyaihoz alkalmazkodni, és abban önállóan eligazodni tudó felnőttek nevelése - oktatása. Magas színvonalú pedagógiai munkával, a hozzáadott pedagógiai érték" elvének hatékony érvényesítésével, biztosítani valamennyi tanulónknál a többé, hasznossá válás lehetőségét. Fejleszteni a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét, kreativitását. A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása. A kultúra, a hagyomány, a művészetek tiszteletére nevelés. Az egyetemes emberi értékek, a környezeti értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés. A másság elfogadására nevelés. Tanulóközösségeink váljanak az emberek és világnézeti alapállások különbözőségével szembeni tolerancia gyakorlóterepévé. Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó, a komplex környezeti értékeket védő szokások kialakítása. Kommunikációs készségek kialakítása. Az önismeret fejlesztése. A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési normák kialakítása. A kerettantervek bevezetőiben meghatározott célokkal összhangban az iskola alapvető céljai: az alapismeretek rendszerezése, a tantárgyi követelmények kiszélesítése, elmélyítése az általános műveltség megalapozása, annak kiszélesítése, megerősítése, továbbépítése; a szakmai orientáció, a szakmai képzés megalapozása; a záróvizsgákra történő eredményes felkészítés; a felsőfokú tanulmányokra felkészítés; az önálló tanulás képességének kialakítása; 12
a munkába állásra történő felkészítés és a folytonos önképzés igényének kialakítása tanulóinknál. A kimeneti célok: Képességeknek és érdeklődésnek megfelelő általános ismeretek, jártasságok, készségek, alkalmazóképes tudásszintek, kompetenciák kialakítása, követelmények teljesítése, komplex személyiségfejlődés. A beiskolázott tanuló által választott iskolai végzettség és szakképzettség megszerzése. A tanuló szerezhesse meg az általános ismeretek mellett azokat az ismereteket is, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (pl. társadalmi, gazdasági, vállalkozási ismeretek, minőségbiztosítás, idegen nyelv, informatika). Olyan szakmai alapokat kapjon a tanuló, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák, gépek, berendezések alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam, stb.). A tehetséges tanulók alapos felkészültségének biztosítása a továbbtanulásra. A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. A tanulók kommunikációs készségének fejlesztése abból a célból, hogy ennek birtokában eligazodjon a közéletben, hatásosan érvényesíthesse érdekeit a társadalomban, a munkaerő piacon. 15. Az intézmény pedagógiai feladatai: A pedagógiai feladatok - az intézmény sajátosságainak és céljainak szem előtt tartásával történő meghatározása egyértelművé teszik az intézményvezetés, az egyes pedagógusok számára a célok megvalósulása érdekében elvégzendő alapvető teendőket. 16. Általános, a személyiséget meghatározó nevelési alapelvek alapján: Azon tanulói képességek, készségek továbbfejlesztése, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. A közösségi élethez szükséges önismeret, együttműködési készség, együttműködni akarás, tisztelet, segítőkészség, szolidaritásérzés, empátia fejlesztése. Megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség, önmagáért és másokért érzett felelősség fejlesztése, kialakítása a tanulókban. Tudatosítani kell a közösség demokratikus működésének értékét és a demokratikus működés általános szabályait. A természeti és épített környezet iránti felelősség, a védelmükért működő normarendszer kialakítása, fejlesztése. Ki kell alakítani az egyéni és közérdek közötti egyensúlykeresés, valamint a többség és kisebbség egymáshoz való viszonyában történő eligazodás igényét és képességét a tanulókban. Fejleszteni kell a nemzeti azonosságtudatot, az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíteni kell az Európához tartozás tudatát, a fogékonyságot más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Figyelmet kell fordítani az emberiség közös problémáinak bemutatására. 13
17. Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve alapján: A fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) elősegíti az iskola hatékony ifjúságvédelmi munkával, működő diákönkormányzattal és diákközélettel, célirányos nevelő oktató munkával. Fontos feladat olyan képzési szerkezet, és olyan képzési formák kialakítása, fenntartása, ahol az adott szakterületen a tanulók képességének és teljesítményének megfelelő végzettséget megszerezheti, szándékának és tanulmányi eredményének megfelelően felkészülhet a munkába állásra, illetve a felsőfokú továbbtanulásra. Az iskola biztosítani igyekszik az átjárhatóság lehetőségeit, szükség esetén - a pedagógiai programban kidolgozottak szerint - különbözeti vizsgával, különbözeti vizsgára felkészítő foglalkozásokkal, a képzési szakaszokban - figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározott időkeretet is - fakultatív tantárgyak rendszerével. 18. Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez elv alapján a feladataink: Az egyén érési üteméhez rugalmasan alkalmazkodó nevelési-oktatási utak biztosítása. A pedagógiai munkának az egyénre kell irányulnia. Az alapműveltségi vizsga rendszerének életbe lépése után felzárkóztató évfolyam biztosítása azok számára, akik a tankötelezettség megszűnéséig nem végezték el az általános iskola 8. illetve a 10. évfolyamát. A személyiség- és képességfejlesztés előtérbe helyezése különösen a 9-10. évfolyam helyi tantervében. Csoportbontás alkalmazása magyar nyelv, idegen nyelv, matematika, informatika, szakmai orientáció, gyakorlatok, műszaki ábrázolás (rajz) tantárgyaknál. 19. Feladataink az értékközvetítés alapján: Az intézmény pedagógiai munkájának egészében (osztályfőnöki programok, az oktató munkához kapcsolódó nevelési alkalmak, tanórán kívüli foglalkozások, iskolai tanműhelyben folyó szakmai gyakorlat, stb.) az alábbi értékek közvetítését végzi: Alapértékek: Az intézmény az embert és tanulót, mint embert teljes személyiségnek, test, lélek és szellem egységének tekinti. Az ismeretközvetítéssel egyenértékűnek tekinti munkájában a testi nevelést, és a személyiségfejlesztést. Az intézmény értéknek tekinti a többé válás igényét, a tanulni akarást, a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondolkodást. Miközben az egyén fejlődésének legmegfelelőbb képzési utakat ajánlja, a közösségért tenni tudó és akaró fiatalokat kíván nevelni. A szakemberképzés szempontjából fontos a munkafegyelem, a megbízhatóság, a felelősség, az önállóság, a kreativitás, a nyitottság; legyen a tanuló fogékony a változásokra a szakmában és környezetében; fontos az önképzési igény és képesség fejlesztése. A patriotizmus, az egészséges nemzettudat és a világpolgári szemlélet egyensúlyát kívánja tanulóiban kialakítani. Az intézmény előnyben részesíti az együttműködést a versennyel szemben, azonban nem veti el az egészséges fejlődéshez vezető versenyt. Az ökológiai és a technológiai szemléletet egyaránt fontosnak kell tekinteni. Pedagógiai tevékenységében nagy hangsúlyt kapnak a modernizációs értékek (informatika, vállalkozás, kommunikáció) 14
Ki kell alakítani tanulóinkban a közvetlen és tágabb környezet megóvásának igényét. Az alapértékek olyan közös humanista alapot jelentenek, amelyre a pluralitás jegyében többféle értékrend, világnézeti tartalom épülhet. Közéletiség igényének kialakítása, közéletiségre alkalmasság fejlesztése. Az értékközvetítés pedagógiai feladatai: A. Tudásközvetítés: Az oktató-nevelő munkában - a vizsgaorientáltság (követelmények teljesítése) és az alkalmazóképes ismeretek, képességek a szakemberképzés szempontjából - fontos szerepet kap az ismeretközvetítés. A tanulói teljesítményben - az egyes képzési szakaszokban, eltérő mértékben - a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos Az alapozó szakaszban hangsúlyosabb a kommunikációs készség fejlesztése, fontos, hogy megfelelő kérdéskultúrával rendelkezzenek a fiatalok, de fontos, hogy véleményüket, gondolataikat, érzelmeiket szabatosan, pontosan meg tudják fogalmazni, és konfliktusaikat is nyelvi eszközökkel oldják fel A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki A tanulókat képességüknek megfelelő elméleti és gyakorlati tudás birtokába kell juttatni, folytonos képességfejlesztésre törekvés mellett. B.A fizikum fejlesztésének területei: Az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti hiányosságok pótlása. A tanulók mozgásszükségletének kielégítése. Egészséges életmódra nevelés. A szabadidős sportok megismertetése, megszerettetése. A mindennapos testmozgás igényének felkeltése. Az életkoruknak megfelelő fizikai állóképesség, edzettség kialakítása (részletesen. a testnevelés tantárgynál). A könnyített és gyógytestnevelés megoldása. Az intézmény sport tevékenységének fejlesztése. Megvalósításának formái: A kötelező testnevelés órák keretében a kerettantervi elvárások teljesítése. A tanórán kívüli sporttevékenység: (tömegsport, sportszakosztályok foglalkozásai, külső sportegyesületi tevékenység) rendszeres versengés az osztályok között,iskolák közötti sportversenyek. C. A személyiség-, pszichikum fejlesztésének fő területei: A személyiség fejlesztése, mentálhigiénia - pozitív gondolkodás kialakítása. Az önismeret fejlesztése. Szocializálódás képességének fejlesztése. Az érdeklődés felkeltése, nyitottságra nevelés. A világnézeti választás lehetőségének a biztosítása, ösztönzés a saját véleményalkotásra. Az akarati tényező fejlesztése. Megvalósításának formái: Tervezett egészségnevelő tevékenységeink következetes megvalósítása. A fejlesztő tevékenység szakember segítségével, egyéni vagy csoportos módon. Család - iskola egyeztetett, együttes hatásrendszerének érvényesítése 15
20. Alapelveinkkel kapcsolatos további feladatok: Nyitottság Intézményünk folyamatosan figyelemmel kíséri a társadalom, a munkaerő-piac és a gazdasági környezet igényeit a nevelés-oktatás tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben. A szakmai tanterveket egyezteti az iskolával kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetekkel. Rendszeresen szakmai kirándulást, iskola-, üzem- vagy tanműhely-látogatást szervez a nevelőtestület, illetve a szakelméleti tanárok és diákok számára. Az iskola, rendszeresen kapcsolatot tart a gazdasági, szakmai kamarákkal, ipartestülettel, a gyakorlati képzést velük együttműködve szervezi, ellenőrzi. A tanulók gyakorlati munkahelyének meghatározásakor egyeztet a gazdasági kamara képviselőjével. Az iskola figyelemmel kíséri a Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, a szakképzés struktúráját, tartalmát ennek megfelelően alakítja. Meglévő külső kapcsolatait erősíti, új kapcsolatokat alakít. Szakmai, kulturális és sport területen a helyi, a régiós, valamint egyéb intézményi kapcsolatainkat fenntartjuk, szélesítjük (egyetemek, főiskolák, középiskolák, gazdasági szervezetek, Általános Művelődési Központ, színházak, könyvtárak, múzeumok, sport egyesületek,...) Pozitív intézményi irányultság A fiatalok személyiségfejlődését elősegítő (pozitív irányú) és egészséges (szükséges) korlátokat biztosító iskola, megvalósítása. Személyiség-, tevékenység-, teljesítményközpontú nevelés-oktatás - eredményességet meghatározó - komplex érvényesítése. Gyermekközpontúság a nevelés területén, gyermekközpontúság az alapozásban, erősítve a teljesítmény-központúsággal a középiskolában és a szakképzésben. Az intézmény fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az intézmény életébe. A szakmunkásokkal szemben támasztott növekvő emberi és szakmai elvárások azonban megkövetelik, hogy az iskola felsőbb évfolyamain az elméleti és gyakorlati munkában egyaránt minél jobb teljesítményre késztesse diákjait. Tevékenységét az intézmény a világnézeti pluralizmus és semlegesség jegyében végzi. Ennek tartalmát a Közoktatási törvény meghatározza, az iskola számára elsősorban a jogszabályi előírások jelentik a mércét. A pluralizmus és az egyensúly egyik biztosítéka a világnézetüket, politikai alapállásukat tekintve heterogén, de egymás véleményét tiszteletben tartó tantestület. 16
21. Nevelő-oktató munka eljárásai (módszerei) eszközei: A kitűzött célok elérése érdekében alkalmazott eljárások (módszerek) eszközök szorosan függnek a nevelés-oktatás tartalmi elemeitől, a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a pedagógus aktivitásától. Minden módszer célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. A módszerek, eljárások, eszközök alkalmazásának leghatékonyabb módja a módszerek, eljárások kombinációja. A nevelőtestület törekvően figyelembe veszi az alkalmazott módszerek, eljárások kiválasztásakor: a tanulók életkori sajátosságait saját személyiségét (pedagógiai kultúrája, felkészültsége, stílusa, egyénisége,...) az adott szituációt és annak tartalmát az alkalmazás hatékonyságát 22. Alkalmazott nevelési-oktatási eljárások, módszerek: A. A meggyőzés, felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere önbírálat meggyőzés beszélgetés minta felvilágosítás példa tudatosítás példakép előadás példakövetés vita eszménykép beszámoló bírálat B. A tevékenység megszervezésének módszere követelés megbízás ellenőrzés értékelés játékos módszerek gyakorlás C. A magatartásra ható módszerek Ösztönző módszerek: ígéret helyeslés bíztatás elismerés osztályozás dicséret: nyilvános szóbeli dicséret osztályfőnöki órán, foglalkozásokon (osztályközösség előtt) rendezvényeken (iskolaközösség előtt) írásbeli dicséret, elismerés szaktanári, szakoktatói, nevelőtanári - osztályfőnöki, gyakorlati oktatói - igazgatói (igazgató helyettesi), nevelőtestületioklevél - Szent Imre - díj" 17
jutalmazás: kiemelkedő tanulmányi tevékenységhosszabb ideig tanúsított jó, példamutató magatartás - példamutató szorgalom, közösségi tevékenység - példamutató kulturális, sport tevékenység rendkívüli teljesítmény (versenyeken, vetélkedőkön) A jutalmazás formái: szóbeli dicséret írásbeli dicséret oklevél, kitüntetés jutalom (pénz, tárgyi) Kényszerítő módszerek: felszólítás követelés parancs büntetés: szóbeli figyelmeztetés észrevétel, egyszerű kioktatás, dorgálás, feddés, rendreutasítás, tiltakozás, következmények ismertetése,... írásbeli figyelmeztetés - osztályfőnöki, nevelőtanári figyelmeztetés, intés, megrovás - igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás nevelőtestület elé idézés szigorú megrovás - párhuzamos osztályba áthelyezés - áthelyezés másik iskolába kizárás az iskolából (tanköteles korúak kivételével) Gátlást kiváltó módszerek: felügyelet ellenőrzés figyelmeztetés intés tilalom átterelés elmarasztalás 23. Alkalmazott nevelési-oktatási módszerek A pedagógusok meglévő, a tanulóknál pedig kialakítandó jártasság az eszközhasználatban, befolyásoló módon meghatározza a nevelés-oktatás során a tanár-diák kapcsolatokat, a pedagógiai eljárások, módszerek érvényesülésének hatékonyságát. Az eszközök alkalmazásakor direkt és indirekt módon tanítjuk is diákjainkat ezek használatára. Az iskola pedagógiai kultúrájának szélesítéséhez az alábbi eszközök, technikák állnak rendelkezésre: 1. Nyelvi eszközök: a nevelés-oktatás egyik nagyon fontos eleme, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz. Elvárás a pedagógusoktól a magyar (idegen) nyelv helyes használata, a szép magyar (idegen nyelvű) beszéd, továbbá ezek megkövetelése a tanulóktól is. Tanulóink kommunikációs készségeinek alacsony szintje indukálja a nyelvhasználat valamennyi formájának alkalmazását: 1.1. tartalmát tekintve: a szabad beszélgetés, az irányított beszélgetés; 1.2. szervezettségét tekintve: spontán és tervezett; 1.3. formáját tekintve: az egyéni és csoportos verbális kommunikációs lehetőségek színessé teszik a pedagógus munkáját. 2. Nem nyelvi eszközök: szélesítik és szintén színesítik az információcserét. Az arckifejezés, a 18
tekintet, a testhelyzet, testtartás és térközszabályozás, gesztusok és egyéb kulturális szignálok segítenek a kölcsönös, valamint az értő figyelem kialakításában és fenntartásában. 3. Szociális technikák: ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintákkal szembesülhetnek. 3.1. technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: ezzel célunk a tanulók belső, pszichés világának, társas kapcsolatainak, egyéni tulajdonságainak, készségeinek fejlesztése. Alkalmazzuk a fejlesztő interjúfejlesztő beszélgetés módszereket. 4. Szociális készségfejlesztő technikák: cél a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségének fejlesztése, illetve a meglévők erősítése. Alkalmazzuk a minta- és modellnyújtás, - megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenységformákat. 24. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Intézményünk pedagógiai programja a központi tantervi szabályozásban meghatározott értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. A program személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai alapelveinek, céljainak és feladatainak érvényesítéséhez szükséges: a kerettantervekben, a központi szakmai tantervekben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása a nevelés országos alapprogramjában meghatározott nevelési területek feladatainak érvényesítése, valamint az ezekre épülő differenciálás. A fentiek azt a célt szolgálják, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző tartalmak, a különféle képességek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési, valamint szakmai kreativitás motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Nevelésünk-oktatásunk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a technikára vonatkozó kultúra, tudományok alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulóink életkori sajátosságaihoz, adottságaihoz méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyagok feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolatát, önismeretét, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A kerettantervekben és szakmai tantervekben, valamint a pedagógiai programunk (helyi tantervének) összeállításánál olyan követelmények megfogalmazására került sor, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. 19
A követelmények teljesítéséhez szükséges, hogyteret kapjon a színes és sokoldalú - tanítás-tanulás, nevelés - egyéb (cselekedtető tevékenységek), az iskola fejlessze - a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket Az eddigi alapelvek, célkitűzések alapján az alábbi konkrét feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőket: A. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: tanulási motívumok és tanulási módok fejlesztési területei: a megismerési vágy fejlesztése: - különbségképzési és kapcsolási késztetés fejlesztése - az érdeklődés fejlesztése a felfedezési vágy fejlesztése: - megfigyelésre késztetés - az értelmezési vágy kialakítása - alkotásvágy erősítése a tanulási teljesítményvágy optimalizálása: sikerélményekhez juttatás, kudarcok megelőzése - elismerésvágy teljesülésére törekvés kötődés mint motívum kialakulásának segítése igényszintek, ambíciók erősítése a tanulási életprogram fejlődésének segítése: - a tudás gyakorlati értéke, mint motívum erősítése - továbbtanulási szándék, mint motívum - az önfejlesztés igénye, mint tanulási motívum erősítése kommunikáció fejlesztése (területei): - tapasztalati és értelmező nyelvtudás - beszéd és beszédértés írás és olvasás - ábra (rajz)olvasás, ábrázolás formalizált kommunikáció gondolkodás fejlesztése: viszonyítási képesség általánosítás és osztályozás problémamegoldás tanulás képességének fejlesztése: tanulási technikák elsajátítása tapasztalati és értelmező tanulás fejlesztése önálló és csoportos tanulási technikák 20