Sant'Jago da Compostela, zarándoktemplom és apátság (1075-1128): háromhajós, két nyugati tornyos, francia szentélyben végződő hosszházhoz erőteljes, háromhajós keresztház csatlakozik. Zarándok kapuja (Portico de la Gloria, 1168-1188., Mateo mester alkotása) típusalkotó: szoborbélletes, középen pillérel osztott kettős kapu. Toulouse, S. Sernin ágostonrendi prépostság (1077-1119): a típus leggazdagabb példája, öthajós hosszházzal. A nyugati toronypár helyett a négyezeti torony dominál. Sant'Jago da Compostela, zarándoktemplom (1075-1128), alaprajz, hosszmetszet, déli homlokzat. Toulouse, S. Sernin ágostonrendi prépostság (1077-1119), alaprajz, hosszmetszet. Franciaország több tartományában születtek hasonló zarándok-típusú bencés templomok: Auvergne-ben Clermont-Ferrand, Notre-Dame-du-Port (1100. k.), Aquitaniában Poitiers, Notre-Dame-la-Grande (1103-1145), Loire-ban S. Benoit-sur-Loire (1060-1130), stb. Az elterjedés legfontosabb területe Burgundia, Cluny körzete volt. Burgundiai bencés építészet: A hercegség románkori építészete az európai késő-romanika szempontjából meghatározó jelentőségű, és nagy hatással volt a gótika kialakulására. A terület építészeti arculatát a Cluny-i kongregációhoz tartozó bencés monostorok építészete határozta meg. Az ezredforduló világvége-hangulata után a "túlélés" konjunktúráját a bencések segítették. A kongregáció (910-től) a XI. század folyamán jelentős politikai befolyásra tett szert, a XII. században már 2000 kolostor csatlakozott a mozgalomhoz. Építészeti célkitűzésükben a "diadalmas egyház" gondolatának reprezentatív megjelenítése szerepelt. A legtöbb épületük zarándok-tamplom volt, vagy azok stílusában épült. Jelentős a későromán bencés építészet szerkezeti fejlettsége. Elemeiben (csúcsíves donga, bordás keresztboltozat, támpillér, stb.) már a gótika szerkezetiségét vetíti előre. Cluny, bencés főapátság: az apátságot 910 körül alapították, rövidesen a környezetében vezető szerepre tett szert. II. temploma (955-981) már előrevetíti a monostor politikai súlyának erősödését, bár temploma elsősorban a Cluny-ben kialakult liturgikus "szokások" kiszolgálására létesült (típussá vált). A III. templom (1095-1135) már a többezer monostort tömörítő kongregáció reprezentatív központja: a középkori Európa legnagyobb méretű temploma. Öthajós, két-keresztházas, zarándok-típusú templomából ma csak csekély részletek ismertek (az együttest 1789-ben lerombolták).
Cluny, bencés apátság, az első (915-927) és második (955-981) templom alaprajza, a második templom tömegvázlata. Cluny, bencés apátság, a harmadik templom (1095-1135) alaprajza és tömegrekonstrukciója. Burgundiában - immár a Cluny-i kongregáció függvényében - több zarándoktemplom is épült. Közös jellemzőjük a reprezentatív igények kielégítése, a szerkezeti és formai fejlettség. Vezelay, S. Madelaine apátsági templom (1120-1132): A bibliai Mária Magdolna legendásan idekerült sírjára települt a zarándokhely, a templom elsősorban zarándok-céllal épült (viszonylag csökevényes keresztház). Az épület plasztikai díszítése gazdag (nyugati kapu). Paray-leMoniale, bencés priorátus (1100. k.): Cluny közvetlen fennhatósága alatt áll, nem volt zarándokhely. Térszervezete a Cluny III. apátsági templom "kicsinyített mása". Vezelay, S. Madelaine apátsági templom (1102-1132), alaprajz, keresztmetszet, nyugati rész hosszmetszete. 5.2.4. Ciszterci romanika Paray-le-Moniale, bencés priorátus (1100. k.), alaprajz, hosszmetszet. A ciszterci rend a bencés regula reformjaként jött létre 1098-ban, a burgundiai Molésmes apátságból kivonuló szerzetesek alapították Róbert apát vezetésével. Első telephelyük (Cistercium, Citeaux) után nevezik magukat ciszterciekben. Életformájukban a világtól elvonulás, az önfenntartó fizikai munka (erdőirtás, földművelés) jutott szerephez.
Ideológiájuk (Kereszt-kultusz, aszkézis, Sz. Mária-kultusz) a gótika lovagvilágának gondolkodásmódját tükrözi, szakrális formában. Építészetük kötött: templomaik dísztelenek, toronytalanok (legföljebb csak négyezeti tornyot építenek), egyenes apszis-zárással. Díszítésük növényi (pl. bimbós fejezet) és geometrikus jellegű, részben a szerkezetből fakad. Építési szabályaikat először Clairvaux-i Sz. Bernát (+1153), a rend harmadik apátja foglalta össze ("szentbernáti építészet"). A rend hierarchikus, katonás szervezettsége (atyaapátságok, filiációs rend, négyévenként nagykáptalan) segítette a ciszterci rend (és stílus), vele együtt a gótika elterjedését Európában: Sz. Bernát halálakor a rend terjedésének határait már Erdély, Észtország, Szíria, stb. jelentette, összesen ezernél több monostorral. A ciszterci építészet első periódusa, a "kötött" stílus esik a romanika korára, a ciszterci építészet későbbi fejlődését (és kudarcát) a gótika témakörében tárgyaljuk. A monostori elrendezésnek a cisztercieknél kikristályosodott formáját a következő elvi elrendezési vázlat mutatja. Ciszterci monostoregyüttes és részei (elvi elrendezési vázlat): l. előcsarnok, 2. hosszház, laikusok temploma, 3. hosszház, papi kórus, 4. keresztház, 5. fő-és mellékapszisok, 6. keresztház északi kapuja (halottak kapuja), 7. temető, 8. lépcső a keresztházból, feljárat a dormitoriumba, 9. sekrestye, 10. armarium, könyvtárhelyiség vagy könyvespolc, 11. keresztfolyosó, 12. keresztfolyosó északi szárnya, olvasófolyosó, 13. kútház, 14. monostorudvar, 15. templombejárat a papok részére, 16. káptalanterem, 17. auditorium, fogadószoba, beszélő, 18. átjáró folyosó az ispotályhoz, 19. kórházépület, betegek terme, 20. kórházépület, kápolna, 21. papok munkaterme,22. calefactorium, melegedő, 23. refectorium, papok étkezője, 24. szószék a refectoriumban, 25. konyha, 26. raktár, 27. laikusok refectoriuma, 28. laikus folyosó, 29. laikusok munkaterme, 30. kapusszoba, 31. monostor bejárat, 32. templombejárat a laikusok részére. a./ Burgundia ciszterci építészete A területen a szigorú, "szentbernáti" ciszterci építészet általánossá válása főleg a Cluny-i mozgalom ellenhatásaként értelmezhető (ld. Sz. Bernát apológiája, vonatkozó vitapontok). 1098-1115 között fölépült az öt anyamonostor: Citeaux (1098), La Ferté (Firmitas, 1113), Pontigny (Pontiacum, 1114), Morimond (Morimundus, 1115), Clairvaux (Clara Vallis, 1115). Ezek később többször átépültek, részben elpusztultak. Átépítéseikkel a későbbiekben foglalkozunk. Fontenay, apátság (1139-1147): a legépebben megmaradt, talán legtisztábban "szentbernáti" épület. Háromhajós, latinkereszt alaprajzhoz négykápolnás, egyenes zárású főapszis csatlakozik. Álbazilikális rendszerű, hevederes donga és fiókdonga fedi. 1789-től nem működik templomként, ma múzeum.
Fontenay, ciszterci monostor (1139-1147), alaprajz, nyugati homlokzat, axonometrikus metszet. b./ Provence ciszterci építészete Provence-ban még a kötött ciszterci szabályok is némiképpen enyhültek, az antikizáló "latin romanika" hatására. Antikizáló bencés műhelyközpontok (pl. Montmajour) mellett a bencésekéhez hasonló ciszterci monostorok épültek, félkörös apszismegoldással, az ókeresztény korra emlékeztető térarányokkal és méretekkel. A Provence-i ciszterciek a saját építkezéseikhez önálló műhelyeket teremtettek, melyek az építkezés befejezése után Európa keleti területén is föltűntek (pl. Magyarországon Szentgotthárdon 1183-tól). Senanque (1148. ép. 1160.k., Le Thoronet (1136.,ép. Flaran (1151-1180, fil. fil.mazan), ciszterci 1180-1190., fil. Mazan), ciszterci monostor, alaprajz. monostor, alaprajz. L'Escala Dieu), ciszterci monostor, alaprajz. A ciszterci építészet európai elterjedését, fejlődését a gótikus építészet keretében tárgyaljuk. 5.2.5. Normann építészet ("imperiális" romanika) Normandia a francia terület legerősebb hercegsége volt, viszonylag nagyobb politikai önállósággal. A normannok ősi hagyománya (faépítészet, hajóácsolás, tengeri közlekedés, hódítás) a romanikában is alapvetően meghatározta a terület politikai arculatát és építészetét egyaránt, melyre joggal illik az "imperiális" jelző. Az északfrancia berendezkedés után, a VIII. századtól kísérleteztek Brit szigetek meghódításával. Hódító Vilmos 1066-ban uralma alá vonta az angolszász területet, 1072-től a korábban bizánci fennhatóságú Sziciliát. Utóbbi területen önálló normann királyság jött létre. Kelet felé kiterjedt kereskedelmi kapcsolataik voltak, érdekeltségük a kijevi Rusz területére is elért. E széles elterjedés alapján tekintjük a normann romanikát is "interregionális" tényezőnek. A normann építészet átmenetet jelent a késő-romanika és a korai francia gótika között. A normann építészet fő jellemzői: két nyugati tornyos homlokzat, hármas kapuzat, esetleg fölötte rózsaablakkal, sisak nélküli, erődszerű toronylezárás. A tornyok mezőjében (az egykori Westwerk helyén) alakult ki a hagyományos, két torony közötti nyugati karzat. Épületeik fejlett szerkezetűek, boltozásra dongát, csúcsíves dongát, bordás-csúcsíves boltozatot, hatsüveges boltozatot alkalmaztak, ismerték a támívek és támpillérek rendszerét.
Díszítésük geometrikus jellegű (fűrészfog, törtpálca, hurkolás), szimbólikus fényhatásokat alkalmaztak (körablak, kereszt-ablak, rózsaablak). a./ Normann építészet Észak-Franciaországban Jumiéges, bencés apátság (1040-1067): a burgundiai bencés hagyományok jellegzetesen normann változata. Francia-szentélyes zarándoktemplom-típus, két nyugati toronnyal, közte Westwerkre emlékeztető karzattérrel. Főhajóját eredetileg famennyezet födte. Ma romos. Caen, S. Trinité bencés apácatemplom (1059-1066): Apszis-megoldása csak imitálja a körüljárós szentélyt (fal elé állított oszlopsorral), hatsüveges boltozása újszerű. Az empórium (oldalkarzat) helyén megjelent a triforium (falszélességben kialakított áttört folyosó). Caen, S. Étienne bencés apátsági templom (1062-1077): Elrendezése a legközelebb áll a korai észak-francia katedrálisokhoz. Tornyai fiatornyos sisakban zárulnak. Jumiéges, apátsági templom (1040-1067), alaprajz, keresztmetszet. Caen, S. Trinité bencés apácatemplom (1059-1066), alaprajz, keresztmetszet. Caen, S. Étienne bencés apátsági templom (1062-1077), alaprajz, metszet. A normann építészet fontos szerkezeti vívmánya a hatsüveges boltozat, mely az ú.n "váltakozó támaszállást" megszüntette, s a boltozati és a teherhordó szerkezet közötti kedvezőbb kapcsolatot tette lehetővé. A hatsüveges boltozatszerkesztés és térkapcsolás változatai: Caen, S. Trinité (triforiummal), Caen, S. Étienne (emporiummal), keresztmetszet és főhajó travé-metszet. b./ Normann építészet Szicíliában Szicília a normann hódítás előtt bizánci érdekeltségű terület volt, de igényt tartott rá (később eredménnyel) a római pápaság és a német-római császárság is. Földrajzi helyzete miatt itt arab-mór hatás is érvényesült. Építészetében jellegzetes stílus-keveredés jellemző:
- római ókeresztény építészet hatása (alaprajzi rendszerben), - bizánci hatás (középkupolás terek, mozaikművészet), - iszlám hatás (díszítőművészetben), - normann hatás (toronymegoldás, szerkezetiség, geometrikus díszítés). Monreale, dóm (1173-1182): normann nyugati építményes ókeresztény bazilika, középkupolás keresztházzal, a germán császárkori építészetre jellemző hármas szentélyfejjel. A dóm építésekor kialakult mozaik-iskola a középbizánci hagyományokat folytatta magas színvonalon. Palermo, Capella Palatina (1132-1143): II. Roger normann király palotakápolnája. Álkeresztházas, háromhajós bazilika, hangsúlyos négyezettel, bizantikus mozaikdíszítéssel. Cefalú, S. Pietro székesegyház (korábbi alapokon 1132-1148. k.): a Monreale-i dóm közvetlen előzménye, térszervezetük és homlokzat-alakításuk rokon. Monreale, dóm (1173-1182), alaprajz, hosszmetszet, keleti homlokzat részlete. c./ Skandinávia építészete A területen erős a helyi faépítészeti hagyomány (Hedared, Borgound in Laerdal), kőépítészetében (Sigtuna, Lund) a normann, az észak-német hatás mellett az orosz fejedelemségek építészetének kapcsolata is kimutatható. Lund, székesegyház (1100-1234), alaprajz, távlati kép. Borgound, fatemplom (XII. sz.), távlati kép. d./ A Brit szigetek normann hatású építészete A korai építészetet az ír-kelta ill. szász hagyományok határozták meg. Építőműhelyeik a bencés egyházszervezet szolgálatában álltak. A normann hódítás (1066) után kialakult építészet tárgyalása a gótikus fejlődés ismertetésekor, a későbbiekben történik.