Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet.
|
|
- Zsombor Molnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Firenze, Sta Croce ferences kolostor ( ), alaprajz, templom belső képe. Az Alpoktól északra a háromhajós, hosszú, poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. Esetenként a városi koldulórendi templom átvette a városi polgári gótikus építészet térformáit. Colmar, ferences templom (XIV. sz. első fele): a hajó és a nyújtott apszis között lettnert alkalmaztak (dominikánus liturgikus hagyomány), a sekrestye és a torony az apszis keleti végében önálló életet él. Salzburg, ferences templom (XIII. századi hajó, a csarnokszentélyt Hans von Burghausen építette a XV. sz. elején): a késő-román hajóhoz épült csarnokszentély a német polgári gótika hatását mutatja. Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), (XIV. sz. 1. fele), alaprajz, hosszmetszet. b./ dominikánusok (prédikálórend) A XIII. századra az egyházi műveltség a mélypontra került. A korábbi káptalani és szerzetesi iskolák alig működtek. A koldulórend nagylétszámú, de képzetlen szerzetesközössége - a lakossággal kapcsolatba kerülve - akarata ellenére eretnek tanik terjesztője is lett. Hispániában és Dél-Franciaországban - az iszlám előretörés és az iszlám elől észak felé menekülő zsidó kereskedők nyomán - ismertté váltak az arab és zsidó természettudomány és filozófia elemei. Ezek újabb eretnekségek (albigens, valdens) forrásaivá váltak ban Guzman Domonkos ( ) Osma-i kanonok rendet alapított, melynek a feladata a tudomány művelése és szakszerű hírdetése volt (dominikánus rend, "Ordo Praedicatorum"). Európa egyetemein teológiai fakultást szerveztek, s megalkották a középkori skolasztika filozófiai rendszerét (Albertus Magnus, , Aquinoi Sz. Tamás, ). Vitatható a gyűjtőfogalom, mely a dominikánusokat is a "koldulórendek" közé sorolja, holott
2 funkciójuk alapvetően más voltl. Ezért használjuk a fejezet-címben is az általánosabb "városi szerzetesrendek" elnevezést. Dominikánus építészet: A rend liturgikus és igehírdetés funkciói megegyeznek a ferencesekével, így a két rend építészete sokban hasonlít. Kolostoruk elrendezése valamivel kötöttebb, több monasztikus hagyományt követ (az első elképzelés szerint a dominikánus rend monasztikus szabályok szerint élt volna). Franciaországban, a rend kialakulási helyén kezdetben kísérleteztek egy önálló "dominikánus templomtípus" kialakításával, de a kéthajós templomforma elszigetelt kísérlet maradt. Toulouse, dominikánus templom ( ): kéthajós csarnoktemplom kápolnakoszorús szentéllyel. Közvetlen építészeti előképe a párizsi jakobita (dominikánus) templom (1221), ez 1789-ben elpusztult. Párizs, jakobita (dominikánus) templom (1221), rekonstruált Toulouse, dominikánus templom ( ), alaprajz, keresztmetszet. Itáliában a dominikánus építészet is a ciszterci hagyományokat követte, egy- vagy háromhajós, egyenes apsziszárású templomokat építettek. A legtöbb városban - a ferencesek mellett - dominikánus kolostor is működött, nemegyszer egymással rivalizálva (pl. Firenzében G. Savonarola prédikátor működése és kivégzése 1498-ban). Firenze, Sta Maria Novella dominikánus kolostor ( ): szabályos ciszterci alaprajz karcsú boltozattal. Főhomlokzatát reneszánsz szellemben, de firenzei hagyományok alapján L.B. Alberti fejezte be (1457). Arezzo, D. Domenico dominikánus kolostor (1250 k.): a ciszterci hagyományok végsőkig leegyszerűsített formája, egyhajós teremtemplom három-kápolnás szentélyfejjel. Siena, S. Domenico kolostor (XIII-XIV. sz.): dombtetőn álló kétszintes templom ciszterci "stílusban", de csak egyetlen hajóval. Firenze, Sta Maria Novella dominikánus kolostortemplom ( ), alaprajz, hossz- és keresztmetszet.
3 Arezzo, S. Domenico (1250 k.), alaprajz, Siena, S. Domenico (XIII-XIV. sz.), hossz- és keresztmetszet. Itália egyes területein (Róma-környéke, Velence, Romagna, stb.) a városi szerzetesrendek templomépítészete eltérő úton haladt, közvetlen francia hatásokat is szintetizált. Az alábbi példák ezt mutatják. Róma, Sta Maria Velence, Frari, ferences kolostortemplom ferences kolostor- kolostortemplom Bologna, S.Francesco Bologna, szervita sopra Minerva, dominikánus templom ( ), templom (1236 k.), (XIII. sz. vége), ( ), Az Alpoktól északra is kimutatható a rokonság a ferences és a dominikánus építészet között - természetesen az itt kialakult "típus" alkalmazásával. Eltérés csupán annyiban van, hogy a dominikánus templomok apszisát (és annak környezetét) a hagyományos szerzetesi kórus igényei szerint alakították ki. Gyakori a szentélyrekesztő (lettner) továbbélése, mely a dominikánus renden belüli liturgikus hagyományőrzés egyik megnyilvánulása. Erfurt, dominikánus templom ( , lettner 1410), Regensburg, dominikánus templom (1250 k.), Esslingen, dominikánus templom ( ), A XIII. század a "rendalapítások időszaka" volt: a két legfontosabb városi szerzetesrenddel egyidőben más - szintén városi - rendek is alakultak (karmeliták, szerviták, trinitáriusok, mercedáriusok, ill. pálosok, ágostonrendiek - utóbiak remete-rendként, stb.). Önálló, a gótika egészét befolyásoló építészeti arculattal nem rendelkeztek Polgári gótika
4 Periodizációnkban ezt a fogalmat is a korábbi szakirodalomban szereplő tartalomtól némiképpen eltérő módon értelmezzük. A gótika tárgyalásakor bevett szokás a gótika kései korszakát ( ) "polgári késő-gótika" névvel illetni és Németország és Közép-Európa területére koncentrálva bemutatni. A mi fölfogásunk szerint a "polgári gótika" egy önálló irányzatot jelöl a középkor egészén belül: a feudális hagyományoktól fokozatosan elszakadó (vagy elszakadni akaró) városi közösségek építészeti törekvése, mely a gótika egészén belül szinte egy önálló "stílust" képvisel. Ennek megfelelően egy-egy régión belül a polgári gótika korai, érett vagy kései szakaszáról beszélhetünk - annak függvényében, hogy a polgári építési igény mikor jutott el olyan fejlettségre, hogy saját alkotásokkal jelentkezzék. Ennek megfelelően a példaként fölhozott német polgári gótikán belül is beszélhetünk egy korai, egy érett és egy kései szakaszról. Tehát a gótikán belül a "polgári" jelző nem a stílus kései (hanyatló) szakaszára utal, hanem önálló irányzatra Polgári gótika Itáliában Itáliában a középkor folyamán nem alakult ki erős központi hatalom, hanem egy-egy város környezetében feudális városállamok ill. regionális uralmi központok (hercegségek) keletkeztek. A toscanai, erős helyi hagyománnyal rendelkező városokban a polgári társadalmi és gazdasági formációk (manufakturális ipar, helyi pénzgazdálkodás, kereskedelem) csírái hamar kialakultak. Ennek megfelelően a feudális keretek között működő városi igazgatás is egyre nagyobb szerephez jutott. Az érdek-különbözőségek miatt általános volt a városok közötti rivalizálás - esetenként fegyveres formában is. A Franciaországban megismert, és a központosított hatalom érdekében alkalmazott reprezentatív építészet is elmaradt, e téren is városok közötti "nemes" versengés érvényesült. A város székesegyházának, mint a város súlyát kifejező szakrális szimbólumnak különös jelentőséget tulajdonítottak: a dóm méretével, gazdagságával igyekeztek a rivális városokat túlszárnyalni. E "megalo-mániás" törekvés már a pisai dóm-együttes építésénél (1063-tól) megnyilvánult: minden eddiginél nagyobb, gazdagabb dóm fejezze ki a városi polgárság öntudatát, jogállását, vagyoni helyzetét. A sort a többi, polgárosodott város (Siena, Orvieto, Firenze, stb.) folytatta. Az itáliai dómépítészetben csak korlátozottan érvényesült az észak-francia katedrális-gótika hatása. Pótolták ezt az erős helyi (antik, ókeresztény, románkori) hagyományok, a ciszterci és városi szerzetesi építészet - szintén helyi - vívmányai. Az így kialakult, jellegzetesen itáliai stílust (építészetben és képzőművészetben) szokták "proto-renaissance"-nak is nevezni. Az itáliai gótikus dómépítészet emlékei: Siena, székesegyház ( ): Eredetileg a jelenleginél lényegesen nagyobbra tervezett épületnek a keresztháza a mai, háromhajós, egyenes apszisú katedrális. Antikizáló pillérkötegei, polichrom felületképzése a toscanai romanika hagyományaira emlékeztetnek. Homlokzatán ( G. Pisano) a plasztikus elemek (fiatorony, vimperga, törpegaléria) és a polichromia (színeskő, mozaik) harmonikusan illeszkednek. Homlokzati tornyai nincsenek (campanile van), a bazilikális homlokzatot csak négy fiatorony tagolja. Orvieto, székesegyház ( ): ciszterci alaprajzi rendszerű, egyenes szentélyzárású bazilika, hajója fülkeszerű oldalkápolnákkal bővített. Homlokzata Sienával rokon. Lucca, székesegyház (1160-XIV. sz.): öthajós, Pisa és Siena hatását tükrözi. Firenze, székesegyház ( ): Az egykori S. Reparata ókeresztény bazilika helyén Arnolfo di Cambio kezdte építeni, a munkát 1301 után Giotto folytatta (campanile). Háromhajós hosszházához nyolcszögű kupolatér kapcsolódik (Brunelleschi, ). Homlokzata (XIX. századi befejezés) Sienával és Orvietóval rokon, egyben őrzi a firenzei románkori homlokzatképzés polichrom hagyományait (S. Miniato al Monte, Battistero).
5 Siena, dóm ( ): alaprajz a tervezett hosszház maradványaival, nyugati homlokzat. Orvieto, dóm ( ), alaprajz, nyugati homlokzat. Lucca, dóm (1160-XIV. sz.), belső kép. Firenze, dóm ( ), alaprajz, a kupolatér metszete, belső kép Polgári gótika Németországban Történeti és építészeti meghatározottság: A Hohenstauf-dinasztia kihalásával (1254) a Karoling hagyományokat őrző császárság megszűnt, a területet a feudális széttagoltság jellemezte. Ebben a városok, városi szövetségek képviselték a polgári fejlődést. Építészetben a korai (későromán, koragótikus) dómépítészetet egyre inkább az önálló városi reprezentáció építészete (plébániatemplom, városháza) váltotta föl. Míg a centralizált feudális (francia) modellben a város rangját a városban székelő feudális hierarchia adta meg (püspökség -
6 székesegyház), addig a polgári városnak már nem kell ilyen "rangot" szereznie. Arra törekedtek, hogy a várost egyház-igazgatásban is függetleníteni tudják a feudális igazgatási kötöttségektől. A város a plébániatemplomát maga építteti, maga tartja fönn, papját ő választja, ő fizeti. A gazdag családok fogadalmi kápolnák, oltárok alapításával, magán-misék fizetésével járultak hozzá a templomuk életéhez (szárnyasoltárok, javadalmas papok, stallumok, fogadalmi- és sírkápolnák). A városi szerzetesség is alkalmazkodott a polgári életformához. Épületeik gazdagodtak, átvették a polgári gótika térformáit. Építészeti jellemzők: - erős későromán hagyományok, - a francia gótika átértelmezése (pl. csarnok-szerkezet alkalmazása), - a misztikára és a realitásra való törekvés ellentéte (épületplasztikában), - kétszintes belső tértagolás, a csuklós erőjáték elfedése, föloldása (szerkezeti gazdagítás, boltozatok), - egytornyos homlokzat-alakítás. a./ korai szakasz (XIII. sz.): A plébániatemplomokon az észak-francia katedrális gótika "redukált" változata keveredett a helyi későromán hagyományokkal. Marburg, Sz. Erzsébet templom ( ): A katedrálisokra jellemző kéttornyos homlokzat mögött háromhajós, trikonchás szentélyű, csarnokszerkezetű templom áll. Trier, Liebfrauenkirche ( ): Kísérlet a gótikus centrális térforma megteremtésére, négy oldalról egy-egy kápolnakoszorú övezi a négyezeti teret. A homlokzatképzésben a románkori hagyományok továbbélése figyelhető meg.
Naumburg, dóm (XI. sz., 1218-1280), alaprajz, keleti (nézet) és nyugati (alaprajz, metszet, nézet) lettner.
Naumburg, dóm (XI. sz., 1218-1280), alaprajz, keleti (nézet) és nyugati (alaprajz, metszet, nézet) lettner. Magdeburg, dóm (1209-1363), alaprajz, apszis részlet, apszis belső. Limburg an der Lahn, Sz.
RészletesebbenA gótika építészetének rendszerezése
A gótika építészetének rendszerezése A gótika építészetének tagolása: I.) A gótika mint francia stílus szülőhelyén A) Korai észak-francia katedrális gótika (St. Denis, Sens, Laon, Noyon, Párizs) B) Érett
RészletesebbenTornyospálca, református templom 1
Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos
RészletesebbenA KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete I. - Gerincvonal (X-XIII. sz.) A Német-Római Császárság építészete (Ism.) A.) A Szász-dinasztia építészete (Ottók kora: 919-1024) 1.) Westweerk
RészletesebbenA művészettörténetírás atyja: Vasari
Reneszánsz művészet A név jelentése: újjászületés, olaszul: rinascimento, franciául: renaissance A kor olasz gondolkodói használják először, saját koruk kulturális teljesítményét az ókorhoz hasonlíthatónak
Részletesebben2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai
2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata
RészletesebbenCsengersima, református templom
Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor
RészletesebbenLászló nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016
László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim
RészletesebbenA RENESZÁNSZ FOGALMA. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Gazdaság, kereskedelem Jog, tudomány, filozófia
Firenze, Palazzo dell Arte della Lana Firenze, Orsanmichele Fiorino (Forint) 1252 Törvénykönyv 1293 Arte della Seta (Selyemszövők +ötvösök) Arte di Calimala (posztókereskedők) Arte diella Lana (ruhakészítők)
Részletesebben200 nap. Firenze. Útinapló. Horváth Tamás, a Széchenyi István Egyetem építész hallgatójának
Feb 13 14 15 16 17 18 19 Feb 20 21 22 23 24 25 26 Feb 27 28 01 02 03 04 05 Már 06 07 08 09 10 11 12 Már 13 14 15 16 17 18 19 Már 20 21 22 23 24 25 26 Már 27 28 29 30 31 01 02 Ápr 03 04 05 06 07 08 09 Ápr
RészletesebbenInterregionális áramlatok a romanikában
Európa a XI. század végén ROMANIKA Interregionális áramlatok a romanikában Róma, cosmata díszítésű kolostorudvarok (XIII. sz. eleje) San Paolo Fuori le Mura kerengő (1220-41) San Giovanni in Laterano kerengő
RészletesebbenTörténelem érettségi adattár
Történelem érettségi adattár www.diakkapu.hu 2008. augusztus 26. A középkor Tartalom Bevezetı...2 Érettségi témakörök...2 Fogalmak...2 Személyek...4 Kronológia...5 Topográfia...5 Térképek...7 Bevezetı
RészletesebbenRövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014
RészletesebbenBélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.
Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,
Részletesebbenérvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve
Omnis creatura significans Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára / Essays in Honour of Mária Prokopp Szerkesztette és az előszót írta: Tüskés Anna Centrart Egyesület, Bp., 2009. 442 old., 4000
RészletesebbenSlovenská komisia Dejepisnej olympiády
Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Okresné kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 8. ročník, školský rok 2015/16 Testové úlohy pre kategóriu E (7. ročník ZŠ a 2. ročník OG) Megjegyzés:
RészletesebbenA kisnánai vár boltozatai
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Szőke Balázs A kisnánai vár boltozatai 2012 A kisnánai vár több építési periódus során a XVI. század elejére
RészletesebbenA romanika interregionális áramlatai (VIII*-X-XIII. sz.)
A romanika interregionális áramlatai (VIII*-X-XIII. sz.) A.) Konzervatív (retrospektív) áramlatok: 1.) Antikizáló romanika B a.) Róma-városában (Lateráni bazilika és San Paolo fuori la Mura kolostorszárnyai,
RészletesebbenIII. Függelék: LEHETNE MÁSMILYEN A SZABADKAI VÁROSHÁZA?
III. Függelék: LEHETNE MÁSMILYEN A SZABADKAI VÁROSHÁZA? Az épület helyzete, struktúrája, a formák és polaritások elrendezése akár véletlennek és mint ilyen a helyellegtől függetlennek lehetne tekinthető,
Részletesebben1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában
Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó
RészletesebbenKiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez
Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,
RészletesebbenA KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (VII-IX. sz.) Ism. I.) Szórványemlékek 0.) Prehisztorikus építészet visszhangja (Dingle: Gallarus Oratórium 6-9. sz.) 1.) Antik formák továbbélése
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.
RészletesebbenSzabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján
Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ
BEVEZETŐ Kötetünk tanulmányai a XVIII XIX. század fordulójának stílusait, műveit és mestereinek tevékenységét elemzik, a barokk és klasszicizmus közötti átmeneti korszak bonyolult kérdéseit kutatják, majd
Részletesebben1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk:
KIK A CSÁNGÓK ÉS HOL LAKNAK? 1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk: kikről lesz szó e könyvben. Célszerű ehhez abból kiindulni, ami a köztudatban a csángókról él. Általában hétfalusi, gyímesi,
RészletesebbenRECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)
RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,
RészletesebbenA visegrádi vár fejlesztése
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Albert Tamás A visegrádi vár fejlesztése 2016 1. ábra Mikovinyi Sámuel rézkarca Bél Mátyás 1737-es könyvéből
RészletesebbenS C.F.
Ref. 2124 Lionard Luxury Real Estate Via dei Banchi, 6 - ang. Piazza S. Maria Novella 50123 Firenze Italia Tel. +39 055 0548100 Fax. +39 055 0548150 Firenze Luxusház eladó Firenzében LEIRÁS Firenze belvárosában,
RészletesebbenA reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon
A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy
RészletesebbenStonehenge Kr.e. IV-II. évezred
Kéésszzí ítteettttee:: Koovvááccss Krri isszztti inaa Meeggyyeerri i Útii Áltaal láánnooss IIsskkool laa Feel lkéésszzí íttőő ttaanáárr SSi ikkee Beerrnnaaddeet ttt II.. korrccssoporrtt Koomppl leexx kkaat
RészletesebbenReneszánsz renaissance rinascimento újjászületés
Reneszánsz 2. Reneszánsz renaissance rinascimento újjászületés Giorgio Vasari 1511-1574 építész, manierista festő, művészeti író Self-portrait by Giorgio Vasari Toszkána Firenze: reneszánsz művészet kiindulópontja
RészletesebbenVeszprém műemlékjegyzéke A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság adatszolgáltatása alapján
1 Veszprém műemlékjegyzéke A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság adatszolgáltatása alapján azonosító. cím hrsz. cím műemléki műemléki megjegyzés javítás véd.kat.
RészletesebbenHerendi templom litofán ablaka
Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly
RészletesebbenAz osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák
Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása
RészletesebbenBuda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)
Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének
RészletesebbenA gótika születése. Észak-francia, korai, katedrális-gótika
A gótika születése Észak-francia, korai, katedrális-gótika A gótika építészete I. A gótika szellemének születése A Gótika születésének körülményei: - A gazdaság változása, fejlődés az ezredforduló után:
RészletesebbenSárközújlak, református templom
Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009.
SZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009. Tartalomjegyzék Tervlapok 1/6 BEÉPÍTÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI TERV M=1:250, VÁROSÉPÍTÉSZETI ELEMZÉS M=1:1000 2/6 BEJÁRATI SZINT
RészletesebbenProgram. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.
Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány
RészletesebbenKrasznabéltek, római katolikus templom
Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.
RészletesebbenMolnár Zoltán. A matematika reneszánsza
Molnár Zoltán A matematika reneszánsza Művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat 1350/1400-1600. (XV-XVI. század) A szó (renaissance) jelentése: újjászületés Visszatérés az antikvitáshoz (ókori
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenKÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK
KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 2007 ŐSZ RABB PÉTER BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK FÉLÉVI MENETREND 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 09. 14. BEVEZETÉS, KUTATÁSTÖRTÉNET 09. 21.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása
PRÓBAÉRTTSÉGI 2004.május TÖRTÉNLM MLT SZINT Írásbeli feladatsor megoldása Általános szaktanári útmutató a történelem írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől
RészletesebbenIV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ
S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,
Részletesebben2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemz i. Követelmények. Középszint A középkori uradalom jellemz vonásai (pl.
2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemz i A középkori uradalom jellemz vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mez gazdasági technika fejl désének néhány jellemz mozzanata a X XI. században.
RészletesebbenCiszterciek, eszmény és valóság Országos Középiskolai Történelem Verseny 3.forduló november 19.
Ciszterciek, eszmény és valóság Országos Középiskolai Történelem Verseny 3.forduló november 19. Kedves Versenyzők! Játékunk első része ezzel a fordulóval befejeződik. A mostani forduló elsősorban művelődéstörténeti
RészletesebbenAjánlott túraútvonalak Faluséta
MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a
RészletesebbenA VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és
RészletesebbenKutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.
Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,
RészletesebbenA Kassa utcai zsinagóga újjászületése
A Kassa utcai zsinagóga újjászületése Végh József építész vezető tervező Art Vital Kft VI. Hajdúböszörményi Örökségvédelmi Konferencia 2016. május 4. 1 I. A tervezés előkészítése - Építéstörténeti kutatási
RészletesebbenAz egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Buzás Gergely Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete Nyomtatott kiadás: Buzás Gergely: Az
RészletesebbenAszíriai Raqqa városa mellett egy hatalmas kiterjedésû romdomb (arabul tell)
Kalla Gábor (1959) régész-assziriológus, az ELTE Régészettudományi Intézetének docense. Kutatási területe az ókori Kelet régészete és történelme. Legutóbbi írása az Ókorban: Névadás és személyes vallásosság
RészletesebbenELÕZMÉNYEK. 1. Ajtókeret. Kolozsvár. 1514.
ELÕZMÉNYEK Az itáliai reneszánsz mûvészet hatásainak igen korai és az Alpokon innen egészen kivételes jelentkezése Magyarországon kezdetben, az 1476-ot követõ évektõl csupán az uralkodó, Mátyás király
RészletesebbenA Pannonhalmi Főapátság komplex turisztikai fejlesztése és új látogató bejáratának kiépítése
SAJTÓKÖZLEMÉNY A komplex turisztikai fejlesztése és új látogató bejáratának kiépítése 2012. március 8. A monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2 0 0 8 III. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 2008. június Aktualizálva: 2009. szeptember 1 A fejezet tartalma 3.1. VÁROSRÉSZEK
RészletesebbenA régi és új Kolozsvár fényképekben
HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan
RészletesebbenA gótika regionális sajátosságai. Angol gótika
A gótika regionális sajátosságai Angol gótika A gótika építészetének rendszerezése A gótika építészetének tagolása: I.) A gótika mint francia stílus szülőhelyén A) Korai észak-francia katedrális gótika
RészletesebbenVilági domonkos közösségek A Ferences Világi Rend A Teréziánus Kármel Világban Élő Rendje A bencés obláció A ciszterci obláció
70. évfolyam VIGILIA Szeptember LUKÁCS LÁSZLÓ: A világban - másk ént 691 MURÁNYI NIKOLETI: WOLSKY ALBERT: VÉN EMŐ KE TERÉZIA: SÁROSI ATIlLAPÁL: LÁSZLO ÁGOTA: Világi domonkos közösségek A Ferences Világi
RészletesebbenKÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele)
KÉPJEGYZÉK 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal 2. A gyulafehérvári székesegyház kelet felől az 1270-es években újjáépített főszentéllyel (Josef Fischer felvétele,
RészletesebbenA magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása
A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően
RészletesebbenTÁRGYRÖGZÍTÉS AZ ÉPÍTÉSZETBEN prezentációs anyag
Propedeutika / Bevezetés a művészettörténetbe DETHARD von WINTERFELD TÁRGYRÖGZÍTÉS AZ ÉPÍTÉSZETBEN prezentációs anyag (Összeállította: Havasi Krisztina) TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0052 Propedeutika alprojekt
RészletesebbenKréta szigetén, Knósszosz központtal kialakult egy kultúra - a művészet középpontjában nem a harcok, hanem az élet örömei álltak
Jegyzetek művészettörténethez IV. 8. és 9. osztály Égei kultúra Minószi (krétai) kultúra Kr. e. 2700-1100 Kréta szigetén, Knósszosz központtal kialakult egy kultúra - a művészet középpontjában nem a harcok,
Részletesebben52 341 02 0010 52 01 Bútor- és szőnyegbecsüs Becsüs
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenNagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke
Nagyszekeres A 4134. sz. úton, amit vasútvonal vág át, előbb Nagyszekeresre térünk. A Szatmárierdőháton, a Gőgö patak partjain fekvő hajdan egyutcás faluban, egy kis szigeten vár ránk a község messze földön
RészletesebbenA siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Szőke Balázs A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata 2014 1.) A siklósi várkápolna szentélyboltozata
RészletesebbenTordai Zádor KERESZTÉNY KUPOLÁK
Tordai Zádor KERESZTÉNY KUPOLÁK "Mindeddig nem nyert bizonyítást, hogy az égbolt lényege szerint az egyenesvonalú mozgással rokon; lényének sokkal inkább megfelel a nyugalom vagy a körmozgás; ezzel szemben
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenJavítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13.
Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre,
RészletesebbenBOLYAI ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE Szeged, Aradi vértanúk tere 1. Hrsz.: 3728/3
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR BOLYAI ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE Szeged, Aradi vértanúk tere 1. Hrsz.: 3728/3 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ SZEGED, 2011.
RészletesebbenEberbach, ciszterci monostor (1135., Maulbronn, ciszterci monostor (1139., ), alaprajz.
Eberbach, ciszterci monostor (1135., 1170- Maulbronn, ciszterci monostor (1139., 12101186), 1230), - Itáliában a kötött rendszer elterjedése kétirányú fejlődést hozott. Egyrészt fölépültek pontos francia
RészletesebbenSzablyár Péter Örökségvédelmi ismeretek I. Az épület és környezete
Szablyár Péter Örökségvédelmi ismeretek I. Az épület és környezete 1. Meglévő épületek 1.1 Műemléki védelem alatt álló épületek 1.2 Helyi védelem alatt álló épületek 1.3 Az épület jellege, adottságai 2.
RészletesebbenGarai Péter Séta a Korányin
2008 / Nyár G y a l o g g a l o p p A v á r o s s z ö v e t r e j t e l m e i I I. Garai Péter Séta a Korányin Az elôzô számban bemutatott helyszíntôl, a Jósavárostól csak pár lépést kell tennünk észak
RészletesebbenIII. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS
III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai
RészletesebbenKompetenciaalapú mérés 2009/2010. A változat
Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2009/2010. T Ö R T É N E L E M 9. é v f o l y a m A változat Az iskola bélyegzője: Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy
RészletesebbenMűleírás a gyulai vár állandó kiállításának felújításához
Műleírás a gyulai vár állandó kiállításának felújításához Általános megjegyzések Építészeti-belsőépítészeti szempontból az impozáns falakkal, valódi és igényesen felújított, jó karban tartott terekkel
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA
TÖRTÉNELEM PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. Január 19. EMELT SZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Név Tanárok neve Pontszám 2013. Január 19. I. Időtartam: 90 perc STUDIUM GENERALE TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ - 2-2013.01.19.
RészletesebbenDr. Lukács Zsuzsa emlékére
Dr. Lukács Zsuzsa emlékére SZEGED ALSÓVÁROSI FERENCES TEMPLOM HAJÓ-BOLTOZATÁNAK és FALFELÜLETEINEK KUTATÁSA, ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSOK FÖLTÁRÁSA II. kötet A hajóboltozat felújítási munkáinak tervezését
RészletesebbenA reneszánsz művészet kialakulásának gazdasági és társadalmi feltételei
A reneszánsz művészet kialakulásának gazdasági és társadalmi feltételei Amikor a XV. században a gazdasági-társadalmi viszonyok megfelelően alakultak, rendkívüli erővel lobbant fel az a szellemi forradalom,
RészletesebbenBudapest II. Török u. 10. hrsz 13439
Budapest II. Török u. 10. hrsz 13439 2009 PLINTHOSZ Bt. 2092. Budakeszi, Rákóczi F. u. 26. tel: 06/23451291 fax: 06/3160890 e-mail: dery.csaki@t-online.hu készítette: Dr. Déry Attila építészmérnök, építészettörténész
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
Részletesebbend barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza
RészletesebbenGYŐR VÁROS ÚJ SPORTKOMPLEXUMA TERVPÁLYÁZAT
GYŐR VÁROS ÚJ SPORTKOMPLEXUMA TERVPÁLYÁZAT TARTALOMJEGYZÉK MŰSZAKI LEÍRÁS 1. ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS 1.1. ELŐZMÉNYEK 1.2. HELYSZÍN 1.3. KONCEPCIÓ 1.3.1. ÉPÜLET 1.3.2. KÖRNYEZET 1.4. FUNKCIONÁLIS KIALAKÍTÁS
RészletesebbenVÁRAK. Az olasz reneszánsz hadiépítészet megoldásainak. 59. Tótfalud várának az alaprajza
VÁRAK Erdély 16 17. századi várépítészete szorosan kapcsolódik a fejedelemség történetéhez, és a javában zajló hadügyi forradalomnak köszönhetõen tulajdonképpen ebben a mûfajban jelentkeznek elõször a
Részletesebben1. A keresztrejtvény az ókori Hellász és Róma történelmével kapcsolatos.
1. A keresztrejtvény az ókori Hellász és Róma történelmével kapcsolatos. a) b) c) d) 1 e) f) g) ) i) j) k) l) m) n) 1/A. Töltse ki a keresztrejtvényt! (Elemenként 0,5 pont) a) Itt győzték le Kr. e. 202-ben
RészletesebbenDöröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ. 2008. május
Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ JÓVÁHAGYVA Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
RészletesebbenVÉL I.4.d.1. Vegyes iratok, tervrajzok, I. sorozat
1 VÉL I.4.d.1. Vegyes iratok, tervrajzok, I. sorozat Doboz Település Tervrajz Év 1. Adorjánháza Kápolna 1957. Templom 1958. Harangozólakás 1958 Plébánia átalakítás (2 db) 1961. Ajkarendek Plébánia melléképület
RészletesebbenLUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok
LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,
Részletesebben- A hotel területén. - Turizmus
- A hotel területén A Panoráma Hotel területén a következő szabadidős tevékenységek aktív végzése lehetséges: fitnesz, úszás, tenisz, futball, lábfoci, kosárlabda, strandröplabda, tollaslabda, pentaque,
RészletesebbenVas (2004. June 26., Saturday) - Szerzõ: Keszthelyi Sándor
Vas (2004. June 26., Saturday) - Szerzõ: Keszthelyi Sándor Bozsok 9727-01-332. Rákóczi u. 22. R.k. Szent Anna templom. Mûemlék jellegû. Az eredeti K-Ny-i templom XIII. századi, 1773- ban barokk stílusban
RészletesebbenKözbeszerzési Értesítő száma: 2014/114. Tájékoztató az eljárás eredményéről (1-es minta)/ké/2013.07.01 KÉ. Hirdetmény típusa:
Észak-alföldi Operatív Program Funkcióbővítő, integrált települési fejlesztések című, támogatási rendszeréhez benyújtott, Integrált városfejlesztési célok megvalósítása Máriapócson című, ÉAOP-5.1.1./D-09-2f-2013-0002
RészletesebbenMészáros Ágnes TANULMÁNYOK
Mészáros Ágnes Az egészségbiztosítás pénzügyi tevékenységét kifejező szakszókincs eredete II. rész. A járulékok és a pénzbeni juttatások összegének megállapítását kifejező szakszókincs kialakulása A PÉNZBENI
RészletesebbenTEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196
TEMPLOMVÁRAK Erdély kisebb, mezõvárosias vagy falusi településeinek lakói általában a helység központjában emelkedõ templomukat erõdítették az ellenséges támadások ellen, életük és javaik védelmére. Marosvásárhelyen
RészletesebbenAmagyar üvegipar története alig ismert a külföldi
Az üvegművesség történetének kutatása EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK Amagyar üvegipar története alig ismert a külföldi szakemberek előtt. Mint ahogyan a régi nagy jelentőségű üvegmonográfiák szerzői, pl. Schmidt,
Részletesebben1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása
1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi
RészletesebbenAZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS
AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS A ZEUdÚLT ÉVI1ZED ÁTALAKULÁSI FOLYAMATAlNAK zöméhez hasonlóan az iskolán kivüli képzésben végbement jelentő~ vál~oz.:~sok sem kapcs?lhat?k, egyes év: számokhoz, vagy egy-egy
RészletesebbenA visegrádi királyi palotakertek
A visegrádi királyi palotakertek Volt a magyar díszkertkultúrának egy olyan ragyogó korszaka a XV. században, amikor szinte együtt haladtunk a legkiemelkedõbb nyugat-európai áramlatokkal, sõt a korabeli
RészletesebbenSzakképesítés-ráépülés: 35 582 04 Műemléki díszítőszobrász Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Műemléki díszítőszobrászati munkák
A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulok modul rendeletben kiadott témaköreinek mindegyikét tartalmazza. Amennyiben
RészletesebbenAlbertus Magnus a természettudósok patrónusa. Magnifice Domine Rector! Tisztelt Dékán Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szögi László: Albertus Magnus a természettudósok patrónusa Magnifice Domine Rector! Tisztelt Dékán Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A középkori keresztény Európa talán legmaradandóbb alkotása az európai
Részletesebben