A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

Átírás

1 A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (VII-IX. sz.) Ism. I.) Szórványemlékek 0.) Prehisztorikus építészet visszhangja (Dingle: Gallarus Oratórium 6-9. sz.) 1.) Antik formák továbbélése (Zadar: San Donato - 805) 2.) Bizantikus formák átvétele (Saint-Germigny-des-Pres - 806) 3.) Ókeresztény bazilika gallikán változatai a.) Róma-városi hosszházas nyomán (Brixworth, Hexham, k. redukált változat: Bradford 704/X. sz.) b.) Keleti hosszházas nyomán (Mozarab León: San Miguel X. sz.) c.) Keleti centrális nyomán (Bande: Santa Comba, San Pedro de la Nave VII. sz.) II.) A Karoling reneszánsz ( ) 1.) Császári építkezések(aachen: Palotakápolna ) 2.) Térítő bencés szerzetesi építészet a.) Keresztházas memoriális nyomán (Fulda ) b.) Körüljárós memoriális nyomán (Corwey ) c.) Kvadratív szerkesztéssel (Centula , kolostorterv 820 k)

2 A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete I. - Gerincvonal (X-XIII. sz.) A Német-Római Császárság építészete (Ism.) A.) A Szász-dinasztia építészete (Ottók kora: ) 1.) Westweerk átalakulása nyugati szentéllyé (Hildesheim: Sankt Michael ap. Templom ) B.) A Száli-Frank dinasztia építészete ( ) 1.) Westweerk átalakulása nyugati karzattá (Quedlimburg: Sankt Servatius 1070-től *Speyer : Dóm ) 2.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Maintz: Dóm , , *Worms: Dóm XI. sz. 1181) C.) A Hohenstauf dinasztia építészete ( ) 1.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Bamberg: Dóm , Naumburg: Dóm XI. sz. 1280)

3 A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika interregionális áramlatai (X-XIII. sz.) A.) Konzervatív (retrospektív) áramlatok: 1.) Antikizáló romanika a.) Róma-városában b.) Toszkána Firenzei iskola c.) Toszkána Pisa-Lucca-i iskola d.) Provance e.) Germania Köln 2.) Bizantizáló romanika a.) Velence környéke b.) Franciaország (Aquitánia, Perigord) B.) Progresszív (előre tekintő) áramlatok: 1.) Lombard romanika a.) Itáliában ( Cividale, Milano, Como, Pavia, San Leo) b.) Ibéria, Franciaország c.) Németország 2.) Bencés zarándok romanika 3.) Ciszterci romanika 4.) Normann (Imperiális) romanika a.) Normandia b.) Anglia c.) Szicília

4 A romanika interregionális áramlatai I. Progresszív áramlatok: Lombard Romanika Az első román stílus

5 Cividale dei Friuli: Tempietto Longobardo (VIII. sz. közepe)

6 Cividale dei Friuli: Tempietto Longobardo ( )

7 Agliato (Milano): San Pietro e Paolo (IX. sz. vége)

8 Agliato (Milano): San Pietro e Paolo (IX. sz. vége)

9 Agliato (Milano): San Pietro e Paolo (IX. sz. vége)

10 Agliato (Milano): San Pietro e Paolo (IX. sz. vége)

11 A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok Agliato (Milano): San Pietro e Paolo (IX. sz. vége)

12 Milano: San Vincenzo in Prato (770, , XI. sz. eleje)

13 Milano: San Vincenzo in Galliano (V. sz, 1007-alapítás, XI. sz. eleje)

14 Como: Sant Abbondio (V. sz., )

15 Como: Sant Abbondio (5. sz., ,)

16 Como: Sant Abbondio (5. sz., ,)

17

18 Milánó: Sant Ambrogio Alapítás: 386, kolostorszárny: 786, káptalani szárny: 789, szentély és déli torony: , Pillérek: , boltozat és északi torony: , Átépítés: 12. sz. vége

19 Milánó: Sant Ambrogio ( , , , , 12. sz. vége)

20 Pávia: San Michele ( )

21 Pávia: San Michele ( )

22

23 A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete I. Interregionális áramlatok Progresszív áramlatok Lombard romanika (Ism.) A.) A Korai Szórványemlékek (Cividale dei Friuli Tempietto Longobardo - VIII. Sz közepe) B.) Korai lombard bazilika típusa (Milánó: San Vincenzo in Prato X. sz. eleje) C.) Érett bazilikák 1.) Como: Sant Abbondio ( ) 2) Milánó: Sant Abrogio ( ) 3) Pavia : San Michele ( )

24 A.) Lombardia építészetének elterjedése Itáliában(XI-XIII. sz.) Verona: San Zeno Maggiore (Emilia Romagna) Pomposa: apátság (Veneto) IX-XI. sz. San Leo (Marche): Pieve (IX-XI. sz.), Katedrális ( XI-XII. sz.)

25 A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Dijon: apátság (Burgundia) 1001 után

26 A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Tournus: apátság (Burgundia) 1020 után

27 A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Maĉon: Vieau Saint-Vincent székesegyház (Burgundia) 1020 után

28 A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Chapaize: apátság (Burgundia) 1030 után

29 A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Le Puley: perjelség (Burgundia) XII. sz.

30 A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Ripoll: Santa María apátság (Katalónia) 888, 932, 957, (Oliba apát)

31 A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Taüll (Katalónia): San Climent apátság

32 A.) Lombardia építészetének elterjedése Németországban (IX-XIII. sz.) Regensburg: Sankt Emeram ( ) és Sankt Jakob (12. sz.) Hildesheim: Sankt Michael ( ) Lombard, gallikán hatásokat mutató délnémet templomok Speyer: Dóm ( , mai kórus 1065-től ) és Maria Laach ( )

33 A.) Lombardia építészetének elterjedése Magyarországon és Dalmáciában (IX-XIII. sz.) Trogir: Katerdális ( , 17. sz.)

34 A.) Lombardia építészetének elterjedése Magyarországon és Dalmáciában (IX-XIII. sz.) Jáki nemzetségi monostortemplom ( )