Szerkesztette: Vágner Mátyás

Átírás

1 Szerkesztette: Vágner Mátyás

2 Itáliai a középkorban Itália területei a középkorban sem politikailag, sem kulturálisan nem voltak egységesek. A Német-római Birodalom és az egyház egymással kibékíthetetlen pártokra tagolták Itáliát. A középkorban nőtt a lakosság létszáma, virágzott az ipar és a kereskedelem, létrejöttek egy eleven városi kultúra feltételei. A késő középkor azonban nagy válságok ideje lesz Itáliában: pestisjárványok, belharcok, polgárháborúk véres harcokban őrlik fel az erőket. A nemesi pártok ellentétei megosztották a városi lakosságot és háborúskodást szítottak egyes városállamok Siena, Firenze, Piza - között is. A középkor végén két különböző államforma állt egymással szemben: A nagypolgárságra támaszkodó városköztársaság (Firenze, Velence) Fejedelmek és hadvezérek önkényuralma (Ferrara, Mantova)

3 A itáliai gótika építészete Franciaország szomszédjai közül Itáliát érintette meg legkevésbé eredeti formájában a gótika. A többi európai országgal ellentétben olaszföldön egyetlen századi, teljesen francia mintájú székesegyház sem található. A új stílust a ciszterciek terjesztették el de nem az Îl de Franceban meghonosodott formájában. Az új stílus ezen formája az olasz építészet csekély változtatását igényelte, mivel a gótika egyik jellemző elemét a bordás keresztboltozatot Észak-Itáliában már a 12. század elejétől használták. Az antik művészetért rajongó építészek lenézték az északi stílust, egyesek barbárnak Giorgio Vasari a 16. század reneszánsz mestere gótnak nevezte, s ezzel egy egész korszakot keresztelt el. Főbb hasonlóságok és eltérések a francia gótikától Bordás keresztboltozat és csúcsív használata Tágas terek és világos alaprajzok Az épületek kevésbé égbetörőek, inkább horizontálisan terjeszkednek A hagyományos, antik térkoncepció figyelembe vétele

4 San Francesco (Assisi) 1228

5 Palazzo Pubblico (Siena) 1297

6 Sienai katedrális 1284

7 Palazzo Vecchio (Firenze) 1299

8 Loggia dei Lanzi 1376

9 Santa Maria del Fiore székesegyház (Firenze) 1357

10 Santa Croce (Firenze) 1294

11 Milánói székesegyház 1387

12

13 Velencei Dózsepalota (Palazzo Ducale) 1340

14 Cá d'oro (Velence)

15 A németek gótikus építészete Németországban a gótika a 13. század közepétől terjedt el és a 16. század elejéig virágzik. Nem a helyi román stílusból fejlődik ki, hanem a már kiforrott francia gótikát veszi át, részben a burgundiai és ciszterci példaképeket, részben a nagy francia székesegyházak alaprajzát és felépítését követve. A 13. századra kialakulnak a stílus sajátos, helyi vonásai is: így körüljárós, kápolnakoszorús szentélyek mellett a fő- és gyakran az oldalhajók végéhez is sokszögzáródású szentélyeket építettek. A bazilikális felépítésnél csökken a fő és mellékhajó magasságkülönbsége, és álbazilikális templomok is épülnek. A keresztboltozatot háló- és csillagboltozatok váltják fel. Kezdetben a nyugati homlokzat hangsúlyos eleme francia mintára a kettős torony, utóbb egyre inkább átveszi a helyét a homlokzat elé, középre elhelyezett egyetlen nyugati torony.

16 Kölni székesegyház 1248

17 Marburg - Szent Erzsébet templom 1235 Marburg - Szent Erzsébet templom 1235

18 Freiburgi székesegyház 1250

19 Nürnberg Frauenkirche 1350

20 Gótikus építészet angliában. A világiak xsak Anglia az elsők között vette át a 12. században az új francia építészeti stílust. Ennek oka sajátos történelmi és földrajzi helyzete volt. A 12. század második felében Angliához tartozott Franciaország nyugati fele, sokkal nagyobb, mint amit a francia király mondhatott a magáénak. A századok során ezt a területet fokozatosan elvesztette. Az angol gótikus építészetet három nagy korszakra tagolhatjuk: Early English (korai angol) Kezdete a Canterbury székesegyház, amit francia mesterek építenek a korai gótika jegyei alapján. Decorated (dekoratív) A Westminster Apátság újjáépítésétől, ami a reimsi példát követi. Perpendicular (függélyes) Fejlődése független Franciaországról A gótika elterjesztésében Európa többi országához hasonlóan Angliában is a ciszterci rend működött közre. A bordás keresztboltozat elsőként 1100 körül a Durhami katedrálisnál jelenik meg.

21 Salisbury székesegyház 1220

22 Canterbury székesegyház 1174

23 Lincoln, székesegyház alaprajza 1220

24 Wellsi székesegyház 1230

25 Yorki székesegyház

26 Glouchesteri katedrális 1351

27 Winchester székesegyház 1360

28 Cambridge, King's College kápolnája 1466

29 A gótika elterjedése Európában A Németalföldnek nevezett terület Franciaország északi részét, Belgiumot és Hollandiát foglalta magába. Kulturális egység volt, noha sem nyelvileg, sem politikailag nem tartozott össze. Elsősorban gyapjú és posztókereskedelme alapozta meg a kapitalizmus rendkívül korai formáját. A városi polgárság felső rétegének hihetetlen gazdagsága magával hozta reprezentatív önmegjelenítés igényét. Németalföld egyházi építészetét a francia példa határozta meg. A épületek díszítésében viszont előszeretettel követik az angol mintát. Ennek a stíluskeveredésnek a brabanti gótika, ami nem korlátozódik a névadó Brabant grófságra. Ausztria területén, a német-római birodalom keleti, a Habsburgok családi birtokát alkotó tartományaiban a gótika a 13. század második felétől terjedt el, részben szerzetesrendek közvetítésével, részben a dél-német építészet hatására.

30 Breda, székesegyház 1468 Antwerpen, székesegyház 1352

31 Brugge, posztócsarnok 1486 Brüsszel, városháza 1402

32 Leuven-i városháza 1448

33 Bécs, Stephansdom

34 Prága, Szent Vitus székesegyház

35 Prága, a Hrádzsin Ulászló-terme 1493

36 Prága, a Károly-híd

37 Krakkó, Mária-templom 15. század