A preromanika építészete II. Karoling reneszánsz

Átírás

1 A preromanika építészete II. Karoling reneszánsz

2 Térkép: Frank- Római Birodalom Nagy Károly

3 A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz A.) Császári építkezések Ravenna: S. Vitale ( ) Aachen: palotakápolna ( )

4 A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz A.) Császári építkezések Aachen: palotakápolna ( )

5 A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz A.) Császári építkezések Ravenna: San Vitale ( ) Aachen: palotakápolna ( )

6 A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz A.) Császári építkezések Ottmarsheim: Apátsági templom ( ) Essen: női kolostor (11. sz. közepe)

7 A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz A.) Császári építkezések Ottmarsheim: Apátsági templom ( ) Essen: női kolostor (11. sz. közepe)

8 A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet Róma: San Pietro Vecchio (előkép: 320k-350) Fulda monostor-templom ( ) A templom keletelésének szabályai: 200 k.: Apostoli Útmutatások arccal kelet felé imádkozzatok 325: Nicea-i zsinat szabályai a templom keleteléséről 4. sz.: Szt. Athanasios ( ) intelmei a templomok helyes tájolásáról: az imádkozók arcukat az oltár felé fordítva a felkelő napot látják és benne a feltámadott Krisztust ismerik fel

9 A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - a westwerk születése Róma: Sant Agnese (előkép 350k.) Corvey monostor-templom (822, )

10 A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - a westwerk születése Corvey monostor-templom westwerk ( ) A westwerk funkciói: A) Szakrális: 1. Temetési 2. Nagyhéti liturgia B) Profán: 1. Bejárati vestibulum 2. Uralkodói karzat 3. Bajelhárító

11 A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - a westwerk születése Corvey monostor-templom (templom: , westwerk: )

12 A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet hatása westwerk és westriegl Freckenhorst: kolostortemplom (1090 k.) Minden: Sankt Pertus (12. sz. k.)

13 A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - kvadratúra Centula monostor-templom ( ) Sankt Gallen-i kolostor-terv (820. k.) Leonardo da Vinci: Homo Quadratus (XV. Sz.)

14 A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - kvadratúra Centula monostor-templom ( ) Sankt Gallen-i kolostor-terv (820. k.) Leonardo da Vinci: Homo Quadratus (XV. Sz.)

15 A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - kvadratúra Vitruvius and his treatise 0 változat (VIII-IX. sz.) E and G változat (X-XI. sz.) L változat - Vossianus (XI. sz.) H változat - Harleianus (IX. sz.) Középkori gondolkodók, akik ismerték Vitruviust: Saint-Victor-i Hugó (XI-XII. sz.) Malmesbury-i Vilmos (XII. sz.) St Trod-i Teodoric (XII. sz.) Beauvais-i Vince (XIII. sz.) Aquino-i Szt. Tamás(XIII. sz.) Petrarca (XIV. sz.)... Poggio Bracciolini St Gallen-i utazása (1416) S változat Sélestat codex (X. sz.) V and W változatok (XIII-XV. sz.) VITRUVIUS: De Architectura Libri Decem (Tíz könyv az építészetről)

16 A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (VII-IX. sz.) Ism. I.) Szórványemlékek 1.) Antik formák továbbélése (Zadar: San Donato - 805) 2.) Bizantikus formák átvétele (Saint-Germigny-des-Pres - 806) 3.) Ókeresztény bazilika gallikán változatai a.) Róma-városi hosszházas nyomán (Brixworth, Hexham, k. redukált változat: Bradford 704/X. sz.) b.) Keleti hosszházas nyomán (Mozarab León: San Miguel X. sz.) c.) Keleti centrális nyomán (Bande: Santa Comba, San Pedro de la Nave VII. sz.) II.) A Karoling reneszánsz ( ) 1.) Császári építkezések(aachen: Palotakápolna ) 2.) Térítő bencés szerzetesi építészet a.) Keresztházas memoriális nyomán (Fulda ) b.) Körüljárós memoriális nyomán (Corwey ) c.) Kvadratív szerkesztéssel (Centula , kolostorterv 820 k)

17 A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete (X-XIII. sz.)

18 A ROMANIKA FOGALMA Először 1818-ban használja Charles de Gerville, mint stílus - fogalmat. Értelmezésében elsősorban az itáliai, délfrancia és ibériai középkori épületeket jelenti a XI. sz-tól (ma ez számunkra az antikizáló romanika ). Jelentősége, hogy megbontja, értelmezi és szétválasztja a reneszánsz óta egységesen barbárnak tartott sötét középkort (media tempestas). A kortársak is érezték a drámai váltást a kor szellemében és ezzel párhuzamosan építészetében: Az említett ezredik éven túl, mintegy a harmadik év beálltával, szerte az egész földkerekségen, de főleg Itáliában és Galliában hozzákezdtek az egyházak építéséhez Úgy látszott, mintha a világ maga is ledobta volna avult régiségét, s mindenütt templomok ragyogó ruhájába öltözködnék (R a u l G l a b e r : A történelem öt könyve ) A változás alapja a mezőgazdaság lassan induló, de ekkor felgyorsuló forradalma: új földterületek feltörése (kolonizáció), termelés sokfélesége: szántó, kert, szőlő, erdő (diverzifikáció), a technikai újítások elterjedése (innováció) Eredménye a népességnövekedés, anyagi gyarapodás társadalmi tagolódás. A szellemi élet az egyház megújulásával (Cluny reform) és a központosított állam eszméjével (Restauratio Imperii: 962 II. Ottó Német-Római Császár) járul a társadalmi forradalomhoz.

19 A romanika, mint konvertált építészet-esztétika A romanika korszak? Vagy stílus? A közös források és szellemiség, vagy a közös jelenségek teszik egységes emlékcsoporttá? A teológiai elvek következetes, szimbolikus megjelenése - az építészetben a terek intellektuális tartalma dominál Az építészet követi a vallásosság változását: ahogy Nyugat- Európa népei megemésztik és magukévá teszik az elvont, pneumatikus, keleti misztérium-vallást, úgy materializálódik az építészet a tér konvencionális használta mellett a szerkezetekre fordul a figyelem. Ez éppúgy megnyilvánul a függőleges térhatárok (homlokzatok) artikulálásában, mint a térlefedések (boltozatok) fejlődésében, mely robbanásszerű. Mindazonáltal az építészet kapcsolatrendszere is megváltozik: az introvertált térrendszerek helyett (melyek elzárkóztak és nélkülözték a kapcsolatot a környezettel), az épületek szoros kapcsolatba lépnek a naturával, utalnak rá, felöltöznek belőle - de rendre uralkodnak rajta. Ezt a szellemiséget legkarakteresebben világi hatalmak megrendelői oldalának legfőbb szereplője: a c s á s z á r i u d v a r, valamint az egyházi oldal - szinte kizárólagos - hiteles képviselője a b e n c é s r e n d hordozza.

20 A ROMANIKA FOGALMA A romanika forrásai: antik, bizánci (keleti) és pogány helyi hagyományok Saint-Gilles: apátság kapuja Velence: San Marco Pomposa: lombard motívumok

21 A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete I. - Gerincvonal (X-XIII. sz.) A Német-Római Császárság építészete (Ism.) A.) A Szász-dinasztia építészete (Ottók kora: ) 1.) Westweerk átalakulása nyugati szentéllyé (Hildesheim: Sankt Michael ap. Templom ) B.) A Száli-Frank dinasztia építészete ( ) 1.) Westweerk átalakulása nyugati karzattá (Quedlimburg: Sankt Servatius 1070-től *Speyer : Dóm ) 2.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Maintz: Dóm , , *Worms: Dóm XI. sz. 1181) C.) A Hohenstauf dinasztia építészete ( ) 1.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Bamberg: Dóm , Naumburg: Dóm XI. sz. 1280)

22 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete ( ) A preromán többfunkciós westwerk továbbfejlődésének két útja a nyugati szentély és a nyugati karzat. Az előbbi a szakrális funkciókat gyűjti magába (nagyhéti liturgia, temetés), míg a karzat a profán feladatoknak felel meg (kegyúri reprezentáció. Preromán westwerkes Templomok (8-9. sz.) Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági templom ( ) Quedlinburg: Sankt Servatius Nyugati-karzatos templom (8-9. sz., , Száli-frank!)

23 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete ( ) Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági Templom ( ) Reichenau-Obercell: Sankt Georg apátság temploma (9-10. sz.)

24 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete ( ) Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági Templom ( )

25 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete ( ) Quedlinburg: Sankt Servatius Hildesheim: Sankt Michael - Két-szentélyes apátsági templom ( )

26 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete ( ) Speyer: Császárdóm Speyer I.: 1025, , Speyer II.: ,

27 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete ( ) Speyer: Császárdóm Speyer I.: 1025, , Speyer II.: ,

28 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete ( ) Speyer: Császárdóm Speyer I.: 1025, , Speyer II.: ,

29 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete ( ) Speyer: Császárdóm Speyer I.: 1025, , Speyer II.: ,

30 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete ( ) Speyer: Császárdóm Speyer I.: 025, , Speyer II.: , Építészeti előképek: Betlehem - Jézus születése templom

31 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete ( ) Speyer: Császárdóm Speyer I.: 025, , Speyer II.: , Építészeti előképek: Betlehem - Jézus születése templom Corvey: Westwerk födszinti előcsarnok

32 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete ( ) Speyer: Császárdóm ( , 1065-, 1081-, 1159)

33 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete ( )

34 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete ( ) Mainz: Császárdóm ( , Worms: Császárdóm (11. sz. eleje-1181, ill.: 1234 Hohenstauf-kor!)

35 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete ( ) Bamberg: Császárdóm ( , , ) Naumburg: Császárdóm (11. sz. eleje-1280)

36 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete ( )

37 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete ( )

38 A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete ( )

39 A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika interregionális áramlatai (X-XIII. sz.) A.) Konzervatív (retrospektív) áramlatok: 1.) Antikizáló romanika a.) Róma-városában b.) Toszkána Firenzei iskola c.) Toszkána Pisa-Lucca-i iskola d.) Provance e.) Germania Köln 2.) Bizantizáló romanika a.) Velence környéke b.) Franciaország (Aquitánia, Perigord) B.) Progresszív (előre tekintő) áramlatok: 1.) Lombard romanika a.) Itáliában ( Cividale, Milano, Como, Pavia, San Leo) b.) Ibéria, Franciaország c.) Németország 2.) Bencés zarándok romanika 3.) Ciszterci romanika 4.) Normann (Imperiális) romanika a.) Normandia b.) Anglia c.) Szicília