Budapest II. Török u. 10. hrsz 13439

Átírás

1 Budapest II. Török u. 10. hrsz

2 PLINTHOSZ Bt Budakeszi, Rákóczi F. u. 26. tel: 06/ fax: 06/ készítette: Dr. Déry Attila építészmérnök, építészettörténész É Tartalom A terület története 3. Az épület története 5. Az építők 6. A környék egyéb építészeti szempontból jelentős házai 7. Az épület külseje 8. Az épület belseje 8. Források és irodalom 8. Térképek 9. Tervek 13. 2

3 A terület története Az épület területe a Kr. e. 1. évezred közepétől ismert kultúrterület, amely a római kor óta változó mértékben beépített volt. E terület a római korban az Aquincumtól délre eső fő útvonal mellett feküdt, melegvizű források mellett. A nagyjából a mai Bécsi út és Frankel Leó utca vonalában kialakult egykori római út délre vezetett az Aquincum környéki erődrendszer és a mai Buda környéki falvak felé. Itt laza, ligetes, kertes beépítés alakult ki. E beépítés legközelebbi maradványa a Tölgyfa u 22. alatt az új építkezés előtt feltárt római kori épületmaradvány (Juan Cabello feltárása, OMF 1991 körül). E környéken kb. -5,0 m mélygében lehet római épületmaradványra számítani. A Kr. u. I. században a budai Duna-partot őrző egyik lovas alakulat a Vízivárosban állomásozott. Ekkoriban alakult a mai Bem téri légiós tábor, ahol a szarmata háborúk idején önálló helyőrség is állomásozott. A terület a népvándorlás alatt és után is beépített maradt, részben folyópart-menti kedvező fekvése és két város Buda és Óbuda, azaz a királyné városa, illetve az akkor jelentős településnek számító Újlak közelsége miatt, de a környező dombok komoly szőlőkultúrája és a források miatt is. A malomtó már török kori leírásokban is szerepelt. A mai Császár- és Lukács-fürdő környékén feltörő melegvizű források után Felhéviz nevet kapott település (Superiores aque calidae Budenses) a században Óbudához tartozott. Ekkoriban itt tartották Buda pünkösdi országos vásárait. Vásártere körül a király, egyházi és világi előkelődések építettek házakat. Az Országút mellett, azaz a mai Margit körút 5/ab. helyén a középkorban jelentős gótikus csarnoktemplom méreteiben és megoldásában a nyírbátori templom mása állott, jelentős kolostorépülettel együtt. A Felhévizet körülvevő bortermő dombvidék részben királyi birtok volt, de egy-egy része a margitszigeti domonkos apácák, illetve a felhévízi konvent tulajdona volt. A török háborúk idején a terület elnéptelenedett, épületei elpusztultak. Ehhez a háborúk mellett az is hozzájárult, hogy az 1500-as évek végén a bécsi Hofkriegsreat kiüríttette Buda környékét. A terület csak az 1720-as években kezdett betelepülni. A két fő útvonal, a mai Margit körút az Országút és a mai Fő utca, illetve Frankel Leó utca vonalai adottak voltak. A Rózsadomb alatt a fő és mellékutak domborzat-diktálta találkozása 3

4 alakult ki. E háromszögben a 18. században földszintes házak épültek. Itt részben török-kori romokon alakult ki a mai Lukács és Császár fürdő. A területet és fürdőépületeit a 18. században a Marczibányi-család szerezte meg, akiktől 1806-ban adományozás útján jutottak az ingatlanok az irgalmasrend tulajdonába. A rend fokozatosan építette ki nagyobb épületeit; a Lukács és a Császár fürdőt és melléklétesítményeiket; a Császárfürdő szállodáját Hild József építette között, a Lukács-fürdő szálloda és kioszk-együttesét Ray Rezső Lajos tervei alapján 1899-ben emelték, az egykori és 1910-ben lebontott tébolydát (hrsz 13441), az egykori, ma már nem létező, állítólag az 1920-as években lebontott népfürdőt (hrsz ), az egykori és ma már nem létező M. kir. Honvéd gyógyfürdőt (hrsz 14451), a kápolnát és kis rendházat, amely részben áll (hrsz 14487), a kórházat (hrsz 13465), amely bővített formában ma is megvan, a rend nagy bérházát (hrsz 14484, 14485), az Esplanade-szállót, amely az 1940-es években nem jó hírű panzió, 1950-es és az 1970-es évek között Heine-Medin-kórház volt (hrsz 14493). A terület meghatározó épületei a kápolna, a két fürdő és a nagy bérház voltak. E beépítés az első világháború idejére alakult ki. A terület értékes eleme a Gül baba sírjaként ismert türbe és melléképülete. E, nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett épületet Gül baba a Rózsák atyja bektasi dervis emlékére emelték. Gül baba legenda szerint Buda elfoglalásakor halt meg. Türbéjét között építtette Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa. A hely azóta az iszlám vallásúak zarándokhelye. A 16. században kolostort építettek a türbe köré. Buda visszafoglalása (1686) után na jezsuita rend kápolnává alakítatta az épületet. Ekkor lanterna került az épületre, amelynek eredeti szamárhátíveit is elbontották. A rend feloszlatása után, az épület 1788-ban magántulajdonba került. A reformkorban más ismét török zarándokhely, a kiegyezés után a török kormány a magyar kormány és a főváros engedélyével 1873-ban renováltatta és 1885-ben Grill Lajos építőmesterrel alaposan fel is újíttatta az épületet. A türbét között és az 1930-as években és 1962-ben restaurálták. 4

5 Az 1880-as években az ingatlan tulajdonosa, Wagner János építőmester tulajdonába került, aki 1888 után saját tervei alapján neoreneszánsz villát épített a türbe mellett, és ezzel együtt két keleti pesti látvány felőli sarkán sarokkupolás oszlopcsarnokkal vette azt körül. A Wagner-villa az 1920-as években több tulajdonosváltás után részben tönkrement, az 1930-as években már bordélyház, aztán rossz hírű találkahely. Az épületet a második világháború után részben renoválták, aztán kupoláit és oszlopcsarnokát 1974 nyarán felrobbantották. Az épület története Az épületet 1912-ben Engelmann Antal úr és neje építtette a Nay és Strausz céggel. Két tervsorozat készült, az eredeti és a módosított. A két sorozat hasonló rendszerben és épülettömegben lényegtelen alaprajzi módosításokat tartalmaz. Érdekes módon a terveken a vállalkozó cég mellett Wellisch Sándor és Gyula névaláírása is szerepel. Az épület födémeit és egyéb betonszerkezeteit a Magyar Vasbeton Építő Vállalat, (később Rt.) tervezte és építette. Az épületet az első világháború alatt a Wahl család szerezte meg; a tulajdonosváltozás gyorsaságából ítélve lehet, hogy ők voltak az eredeti építtetők is, ám nem saját nevükön. Ez akkor adózási okokból bevett gyakorlat volt. Az épület 1944 novemberében súlyosan megsérült. A Gül baba türbéje előtti útról legurult egy lőszeres kocsi és felrobbant. Az épület udvari-kerti (nyugati) része ekkor összeomlott. A robbanás puffere az épületben a két lépcsőház volt, amely a lökéshullámot felfogta. A déli oldali főlépcsőház elpusztult, az északi oldali melléklépcső megmaradt és jelenleg a ház egyetlen lépcsőháza. Az épületet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1946-ban viszonylagosan rendbe hozatta. Ekkor planírozták az összedőlt házrész helyét, eltávolították a fel nem robbant lőszert és kijavították a megmaradt rész tetejét. Az épület udvara mellé, a házhoz csatlakozó északi oldalon az Államvédelmi Hivatal (ÁVH) 1951-ben ismeretlen tervező tervei alapján új szárnyat építtetett, a hivatalos eljárás megkerülésével, engedély nélkül, rabokkal. E rész a lépcsőházhoz csatlakozik. 5

6 Az épületet az 1960-as években és az 1990-es években is tatarozták. A különböző munkák során a ház elveszítette a bejárati előtér egykori szecessziós díszeit; stukkódíszek, színesüveg udvari bejárati ajtóbetétek Az építők A két cég közül a Nay és Strausz cég, azaz Nay Rezső és Strausz Ödön közös cége a közepes budapesti építési vállalkozók közé tartozott. Ők kivitelezték például az V. Károly krt. 18. (1914), VI. Nagymező u átépítés (1894), VII. Damjanich u. 18. (1914) alatti épületeket. Ők tervezték és építették az ELMŰ központi telepe és Trafóházát is (XIII. Váci út ). A Wellisch-család a 19. században jelentős fakereskedőből alakult át építési vállalkozóvá. A Wellisch Sándor és Gyula féle cég a legnagyobb pesti építési vállalkozó cégek egyike volt kb között. Ismertebb kivitelezett épületeik, többnyire saját tervezésben; V. Alkotmány u. 3. (1895), 18. (1896) és 25. (1898), Bajcsy-Zsilinszky út 50. (1884), Báthori u. 12. (1896), Kálmán I. u. 9. (1897), Nádor u. 16. (1910), Széchenyi u 14. (1905), Vadász u 40. (1896),, VI. Aradi u 19. (1889) és 58. (1890), Délibáb u. 21. (1884), Jókai tér 3. (1891), Liszt F. tér 11. (1883), Ó u. 39. (1896), Paulay E. u 53. (1887), Podmaniczky u. 75. (1902), VII. Dob u. 31. (1896), Erzsébet krt. 12. (1886) és 32. (1891), Hársfa u. 19. (1886) és 59/a. (1886), VIII. Vay Ádám u. 4. (1885) és 6. (1887), Baross u. 47. (1898), Bródy Sándor u. 23/a. (1890), József krt. 8. (1894), (1895) és 17. (1891), A környék meghatározó épülete: az irgalmasrend kórháza (Frankel Leó u , hrsz 13465) II. József 1783-as rendelete betiltotta az irgalmasrendet. Halála után e rendeletet is viszszavonták. A rend Marczibányi István 1806-os alapítványa nyomán éled újjá. A rend között Heinricher Keresztély irgalmas barát tervei alapján építette ki kórházát; ez lett a régi Irgalmasrendi Kórház. Az épület a mai kórház területén állott, a Vidra utcai sarkon. A kórház 1850-ig 74, utána 120 beteget láthatott el egyszerre 6

7 A régi kórház 1901-es lebontás után az új téglaburkolatos, gótizáló együttest között építették, Fligauf Ferenc művezetésével, talán tervei alapján. Az épület középső rizalitjának felső emeletén kápolnát alakítottak ki. A főbejárat felett a rendalapító Istenes Szent Jánosnak a kőszobrát helyezték el. Az épület előcsarnokát 1935-ben átalakították. Ekkor az itteni 17 csúcsíves fülkében mellszobrokat helyeztek el. Gabriel Ferrara irgalmas orvos mellett a magyar orvostörténet nagy alakjai láthatók itt; Balassa János, Dollinger Gyula, Jendrassik Ernő, Kézmárszky Tivadar, Verebély Tibor és mások portréit többek között Csorba Géza, Mikus Sándor, Pátzay Pát és Vilt Tibor alkották. A régi kórházban 1815-től működött gyógyszertár, amelynek berendezését 1900-ban az irgalmasok a Nemzeti Múzeumnak ajándékozták ban az új épületben új gyógyszertár nyílt. A környék egyéb építészeti szempontból jelentős házai Török u. 8. A négyemeletes eredetileg szecessziós bérházat Bíró Gyula építtette 1906-ban Kőrössy Albert Kálmán tervei alapján. Jelenleg egyszerűsített formában áll. Török u 12. Az eredetileg az 1900-as években épült eklektikus-neobarokk városi palota jelenleg a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár épülete. E ház egyéni országos védettség alatt áll M III szám alatt. Török u. 7-9 Frankel Leó u. 26. A háromhomlokzatos, L-alaprajzú hétemeletes modern épületet Pintér Béla és Köteles József (Közti) tervei alapján ben építették fel, az 1956 utáni budapesti foghíjbeépítési építkezések során. Az épület sávozott kőburkolatával, acélvázas üveghomlokzatával, váltott osztású loggia sorával kora kiemelkedő lakóépületei között tartották számon. Margit körút 5-7. A belső átmenő udvart magában foglaló eklektikus-premodern kettős bérházat a Margit körút, Török és a Frankel Leó utcák között ben építette Schomann Antal és Klinger József, az utóbbi tervei alapján az irgalmasrend számára. A 7

8 nagy épület kőfaragója Andretti Anzelm és Müller Ernő volt, lakatosmunkáit Lepter János és Pick Ede végezték el. Az épület külseje Négyemeletes, monumentális öttengelyes, kettőzött ablakos eklektikus-premodern bérház, szimmetrikus vakolt homlokzattal, második és negyedik ablaktengelyében az elsőharmadik emeleten zárterkéllyel, amelyek a negyedik emeleti teraszokban végződnek. Az épület utcai homlokzatát a földszint felett mellvédpárkánysáv, a harmadik emelet könyöklőpárkány tagolja és egyenes főpárkánysávon magas, hullámos lizéna-tagolású térdfal koronázza; e falon, a zárterkélyek felett tört-íves oromzatok emelkednek ki. Az épület belseje Az épület téglafalas és acélgerenda-betétes vasbeton szerkezetű födémekkel épült. Az udvari homlokzatok egyszerűek, körben vasbeton lemezes körfolyosókkal, amelyeken egyszerű, előregyártott elemekből összeállított vaskorlátok állnak. Források és irodalom: Főv tervtár (BFL) hrsz 13439, eredeti és módosított tervcsomag, födémtervekkel; valamennyi tervsorozat hiányos, metszetek nélkül. 8

9 Plan der beyden königlichen freyen Haupstädte, J. Lipszky. (OSZK), részlet. Jól látható az 1800 körüli hosszú házas és hosszú telkes beépítés a főútvonal mellett. Ez még nagyon falusi táj. Felfelé a mai Gül baba utca vezet, de neve nincs. Az út végén ott volt a barokk Rózsadombi Szent Veronika (tkp. Szent Sír) kápolna (Bólyai u 2. helyén), amely oltárképét Szent Donátot, Giergl Alajos (1847), falfestményeit Krickler József (1893), Krisztus szoborcsoportját Brestyánszky Béla és Mayer Ede alkották. E kápolna a világháborút átvészelte, de az 1950-es években a szemben lakó politikus lebontatta. A kápolnát egykor díszítő Nep. Szent János szobrot a bontás után a II. Vérhalom u. 5. kertjében helyezték el. 9

10 Plan von Ofen und Pest, Joseph Haeuffler, részlet. Az akkorra kialakult úthálózat A Margit körút utca akkoriban Alte Haupt Gasse-ként létezett. A térkép jelöli az egykori ágostonrendi, akkor már ferences templomot és kolostort amely jó tájékozódási pont. A Margit híd pesti hídfőjénél ott a Császármalom (és fürdő) és jelölve van a Türken Grab is. A part még rendezetlen, a rendezett partszakasz itt kb méterrel beljebb épül majd ki 1888 táján. 10

11 Budapest székesfőváros térképe :5000., részlet. Az 1905 körül állapot, a régi helyrajzi számokkal. A mai Margit krt. 5/ab. ház hatalmas tömbje helyén még az irgalmasok tébolydája áll, részben a földből kiálló középkori romokon. Az irgalmasrend kórháza viszont már áll. 11

12 Budapest székesfőváros térképe :5000., részlet. A jelenlegi helyrajzi számok. Látható, hogy a szomszédos hrsz telek két telekből lett egyesítve. 12