1.Ismertesse a statisztikai ismérv fogalmát, és ennek típusait! Azokat a kritériumokat nevezzük így, amelyek közös jellemzői a sokaság egységeinek. Típusai : időbeli, területi, tárgyi. A tárgyi lehet : minőségi és mennyiségi. 2.Mit nevezünk statisztikai adatnak? Tárolt formájában független, tényszerű szám v. szöveg. Minőségét pontossága és elérhetősége határozza meg. 3.orolja fel a statisztikai megfigyelések fajtáit! közvetlen, mérőműszeres, teljes, részleges 4.Ismertesse a statisztikai sorok fogalmát, főbb típusait! tatisztikai adatok valamilyen ismérv szerinti felsorolását statisztikai sornak nevezzük. Keletkezhet : - azonos fajta adatokból (összehasonlító sor, csoportosító sor) -különböző fajta adatokból (leíró sor) Típusai : idősorok, mennyiségi sorok, területi sorok, minőségi sorok 5.Ismertesse a statisztikai tábla fogalmát és ennek formai követelményeit! tatisztikai sorok összefüggő rendszerét statisztikai táblának nevezzük. Megkövetelt formai eleme a cím és forrás megnevezése, ill. kötelező feltüntetése. 6. Ismertesse az osztályozás során kötelezően figyelembe vevendő szempontokat! a) teljes legyen ( sokaság minden egysége besorolható egy osztályba) b) átfedésmentes legyen ( minden sokasági egység csak egy osztályba sorolható be) c) minél homogénebbek legyenek az osztályok ( az osztályon belüli egységek minél jobban hasonlítsanak egymáshoz a vizsgált ismérv szempontjából) 7.Milyen típusai vannak az idősoroknak? Ezek miben különböznek? Az idősoroknak két fajtája van : a) állapotidősor (stock típusú) : egy állósokaság időbeli alakulását jellemzi. b) tartamidősor (flow típusú) : egy mozgósokaság egy-egy időszak alatt bekövetkezett változását jellemzi. 8. Milyen módszerekkel lehet két statisztikai adatot összehasonlítani? Az összehasonlítás alkalmával több sokaság nagyságának vagy más jellemző adatának egymás mellé rendelését végezzük. Ez történhet egyszerű felsorolással, különbség képzéssel vagy hányados képzéssel. 1
9.Mit nevezünk viszonyszámnak? Milyen típusai vannak? A viszonyszám nem más, mint adatok vagy mutatószámok hányadosa. Típusai : - dinamikus viszonyszám - megoszlási viszonyszám - koordinációs viszonyszám - intenzitási viszonyszám 10.Mit nevezünk megoszlási viszonyszámnak? Valamely sokaságrésznek az egész sokasághoz viszonyított nagysága, százalékos formában szoktuk megadni. 11.Mit nevezünk koordinációs viszonyszámnak? Megmutatja a részsokaságok egymáshoz való arányát. 12.Mit nevezünk intenzitási viszonyszámnak? Ismertesse ennek típusait! Két egymással valamilyen kapcsolatban álló sokaság valamilyen adatából képzett hányados. Lehet egyenes v. fordított, ill. nyers v. tisztított. 13.Mit nevezünk dinamikus viszonyszámnak? Milyen típusai vannak? Azonos sokaság, időben különböző adataiból számított hányados, százalékos formában szoktuk megadni. Fajtái : - bázisviszonyszám : ha egy időpontot v. időszakot tekintünk több adat bázisának, akkor bázisviszonyszámot számítunk - láncviszonyszám : ha mindig a megelőző időpontot v. időszakot tekintjük alapnak, akkor láncviszonyszámról beszélünk 14.orolja fel a mennyiségi sor típusait! - rangsor - gyakorisági sor - értékösszegsor (becsült, tényleges) 15.Csoportosítsa a középértékeket! I. zámított középértékek : számtani átlag, mértani átlag, négyzetes átlag, harmonikus átlag II. Helyzeti középértékek : módusz, medián 2
16.Melyik számított középértéket mikor alkalmazhatjuk? számtani átlag : leggyakrabban használt számított középérték mértani átlag : akkor használjuk, ha az átlagolandó értékek szorzata értelmezhető harmonikus átlag : akkor használjuk, ha az átlagolandó értékek reciprokaiból kapott összeg értelmezhető négyzetes átlag : akkor használjuk, ha nem akarjuk figyelembe venni az átlagolandó értékek előjelét, és azt akarjuk, hogy az átlag a szélsőségesen nagy értékekre érzékenyen reagáljon. 17.Definiálja a számtani átlagot! Hogyan lehet kiszámítani? Az a szám, amelyet az egyes átlagolandó értékek helyére írva, azok összege nem változik. Az egyszerű számtani átlag a sokaság ismérvértékei összegének és az elemei számának hányadosa. 18.Definiálja a mértani átlagot! Az a szám, amelyet az egyes átlagolandó értékek helyére írva, azok szorzata nem változik. 19.Definiálja a harmonikus átlagot! Az a szám, amelyet az egyes átlagolandó értékek helyére írva, azok reciprokainak összege nem változik. 20.Definiálja a négyzetes átlagot! Az a szám, amelyet az egyes átlagolandó értékek helyére írva, azok négyzeteinek összege nem változik. 21.Mi a módusz? A helyzeti középértékek közé tartozó mutató, diszkrét változó esetén a leggyakrabban előforduló ismérvérték, míg folytonos változó esetén a gyakorisági görbe maximumhelye. 22.Mi a medián? Az az ismérvérték, aminél az összes előforduló ismérvérték legalább fele nem nagyobb, legalább fele nem kisebb. 23.Mit nevezünk rangsornak? A sokaság egységeinek mennyiségi ismérv szerinti monoton nemcsökkenő felsorolását rangsornak nevezzük. 24.Mit nevezünk kumulálásnak? Mennyiségi soroknál szoktuk alkalmazni a felfelé és lefelé kumulálás művészetét. 3
25.Mi a szóródás? zóródásnak nevezzük az ismérvértékek egymáshoz viszonyított különbözőségét, vagy a sokaság egészét jellemző átlagos értéktől való eltérését. 26.Milyen szóródási mutatókat ismer? - terjedelem-mutatók - átlagos abszolút különbség - átlagos abszolút eltérés - szórás - relatív szórás - standardizált változó 27.Mi a szórás? A szóródás legfontosabb mérőszáma, szórásnak nevezzük az ismérvértékek számtani átlagtól vett különbségeinek négyzetes átlagát. 28.Mi a range? A szóródás terjedelme : a legnagyobb és legkisebb ismérvérték közötti különbség. (nagyon érzékeny a kiugróan magas v. alacsony értékekre) 29.Mi az átlagos abszolút eltérés? Átlagos abszolút eltérésnek nevezzük az ismérvértékek számtani átlagtól vett különbségeinek abszolút értékéből számított számtani átlagát. Azt fejezi ki, hogy az ismérvértékek átlagosan mennyivel térnek el az átlaguktól. 30.Mi a relatív szórás? A relatív szórást nemnegatív ismérvértékekre értelmezzük. Relatív szórásnak nevezzük a szórás és a számtani átlag arányát. Ez a mutató az ismérvértékek átlagtól vett átlagos relatív eltérését adja meg. 31.Mi a hisztogram? A gyakorisági sorok (hézag nélküli) oszlopdiagram segítségével történő ábrázolását hisztogramnak nevezzük. 32.Ismertesse a grafikus ábrázolás főbb típusait! - diagramok (pont,vonal,sík) - kartogramok - sztereogramok - piktogramok 4
33.Milyen formai követelményei vannak a grafikus ábrázolásnak? - mindig az alapul vett síkidomok területe kell, hogy arányos legyen az ábrázolni kívánt adat nagyságával - mindig legyen címe a grafikus ábrának - az adatok forrásának feltüntetése kötelező 34.Mi a részátlag, ill. a főátlag? Ha a fősokaságot M számú részsokaságra bontjuk, akkor a részsokaságokra számított átlagokat részátlagoknak, míg a fősokaságra számított átlagot főátlagnak nevezzük. 35.Mi a standardizálás lényege? Hogy az összetett intenzitási viszonyszámok különbözőségét kialakító tényezők hatását számszerűen külön-külön kimutassuk. 36.Mit fejez ki a volumenindex? A termelt, forgalomba hozott termékek együttes átlagos volumenének változását fejezi ki. 37.Mit fejez ki az árindex? Különböző termékek együttes átlagos árváltozását fejezi ki. 38.orolja fel és jellemezze az indexpróbákat! - összemérhetőségi próba : az index értéke legyen független a mennyiségi adatok mértékegységétől - időpróba : az időszakok felcserélésével kapott index és az eredeti index között reciprok összefüggés álljon fenn - tényezőpróba : az ugyanazon típusú ár-és volumenindex szorzata legyen egyenlő az értékindexszel. - átlagpróba : az index az egyedi indexek valamilyen átlaga legyen - láncpróba : indexsorok esetében a láncindexek szorzata legyen egyenlő az ugyanazon formulával számított bázisindexszel 39.Mi a deflálás? Valamely valós aggregátum árindexszel való osztása. 40.Mi az árolló? Két árindex hányadosa 41.Mit fejez ki az agrárolló? A mezőgazdasági termeléshez felhasznált iparcikkek beszerzési árindexének és a mezőgazdasági termékek értékesítési árindexének hányadosa. 5
42.Mit fejez ki a külkereskedelmi cserearány-index? Az export árváltozásának az import árváltozásához viszonyított arányát mutatja. 43.Mi a reprezentatív adatgyűjtés célja? Az hogy, a sokaság egy részének megfigyeléséből következtessünk annak egészére. 44.Mi az alapsokaság? Azt a sokaságot, amelyre a reprezentatív megfigyelés segítségével következtetünk alapsokaságnak nevezzük. 45.Mi a minta? Az alapsokaság azon részét, amelyet megfigyelünk mintának nevezzük. 46.orolja fel a mintavételi eljárásokat! - egyszerű véletlen minta (EV) - rétegzett minta (R) - csoportos minta (C) - többlépcsős minta (TL) - független, azonos eloszlású minta (FAE) 47.Ismertesse a rétegzett mintavételt! Először is a sokaságot minél homogénebb részsokaságokra bontjuk szét. Ezeket a részsokaságokat nevezzük rétegeknek. A rétegeken belül ezután egyszerű véletlen mintavételt hajtunk végre. 48.Ismertesse a csoportos mintavételt! A sokaságot csoportokra bontjuk szét, és a csoportok halmazából választunk egyszerű véletlen mintát, majd a kiválasztott csoportokat teljes körűen megfigyeljük. 49.Ismertesse a többlépcsős mintavételt! Csoportokat választunk ki a sokaságból, de nem figyeljük meg ezeket teljes körűen, hanem újabb mintavételt alkalmazunk a csoportokon belül. 50.Mi a kombinációs (kontingencia) tábla? A sokaság több ismérv szerinti csoportosításának eredménye. 51.Mi a konfidenciaintervallum? Olyan intervallum, amelyről azt állíthatjuk, hogy előre adott nagy valószínűséggel tartalmazza a becsült paraméter tényleges értékét. 6
52.Ismertesse az idősorok összetevőit! - a hosszabb időszakon át tartósan meglevő tendenciát kifejező trend (ez az alapirányzat, amit a vizsgált jelenségre ható alapvető gazdasági, társadalmi tényezők alakítanak ki) - szezonális komponens (gyakran figyelhető meg éven belüli szabályos ingadozás, a szezonalitás általában 1 éven belül jelentkezik, természeti tényezőkkel, társadalmi szokásokkal magyarázható) - ciklikus komponens (olyan periodikus ingadozások, amelyek nem olyan szabályosak és hosszúságuk több év) - véletlen tényező 53.Melyek a trendszámítás módszerei? - mozgó átlagok módszere - analitikus trendszámítás : lineáris trend, exponenciális trend, logisztikus trend - szezonális ingadozások elemzése 54.Ismertesse a mozgóátlagolás módszerét! A trendet az idősor dinamikus átlagolásával határozzuk meg úgy, hogy az idősor minden eleméhez kiszámítjuk annak környezetében levő elemek átlagát. Fontos az átlagolandó adatok számának a helyes meghatározása a szezonális összetevő kiküszöbölése érdekében. 55.Mi a rangkorreláció? Két ordinális skálán mért változó kapcsolata, a kapcsolatok szorosságát vizsgálja. 56.Mi a lineáris korrelációs együttható? Ha két ismérv között lineáris kapcsolat áll fenn, az ún. lineáris korrelációs együttható segítségével számszerűsíthetjük a kapcsolat erősségét és irányát. 57.Mi a regressziós számítás? Az összefüggéseket ok-okozati kapcsolattal leíró módszer. 58.Mi az Osap? Országos statisztikai adatgyűjtési program, melynek tervezetét a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek javaslatai alapján a Központi tatisztikai Hivatal állítja össze. 59.Mi a KH? A Központi tatisztikai Hivatal a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozó, szakmailag önálló, országos hatáskörű közigazgatási szerv. Elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama 6 év, amely két ízben további 6-6 évvel meghosszabbítható. A KH szervezetét a KH elnöke állapítja meg. A KH központi és területi szervezeti egységekből áll. 7
Feladatai : - adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele, elemzése, közlése, védelme - a statisztikai tevékenységek összehangolása - időszakonkénti népszámlálás végrehajtása - Osap tervezetének összeállítása - az Országgyűlés és a Kormány évenkénti tájékoztatása az ország gazdasági, társadalmi, népesedési adatairól - részvétel a statisztikával összefüggő jogszabályok előkészítésében - a Magyar Köztársaság Közigazgatási Helynévkönyvének vezetése 60.Mi az OT? Országos tatisztikai Tanács. A KH elnökének szakmai tanácsadó, véleményező szerveként működik. A tagokat és a tagok javaslata alapján az elnököt határozott időtartamra a miniszterelnök bízza meg. 61.A statisztikai adatok nyilvánossága! A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek által végrehajtott adatgyűjtések eredményei nyilvánosak, kivéve, ha államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatokat tartalmaznak. 62.A hivatalos statisztikai szolgálat szervei! - KH - Minisztériumok - Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala - Legfőbb Ügyészség - Magyar Nemzeti Bank - Gazdasági Versenyhivatal - Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság - Állami Bankfelügyelet 63.Melyek a nemzetközi statisztikai harmonizáció legfontosabb területei? - regiszterek - konjunktúramutatók - külkereskedelmi statisztika - pénzügystatisztika - agrárstatisztikai információs rendszer - ipari és építőipari statisztika - a kisvállalkozások információs rendszere - a fogyasztóiár-indexek módszertanának korszerűsítése 8
- regionális adatok - a nemzetközi migráció megfigyelése - az informális gazdaság szerepének mérése 9