HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 7. téma: A horvát-magyar határtérség bemutatása - a horvát határmenti megyék 1 A horvát-magyar határmenti magyar megyék adottságai, vidék- és területfejlesztési tapasztalatai A Horvát Köztársaság közigazgatása: helyi (városi és járási) és regionális (megyei) önkormányzatok 20 megye 12 város és 426 járása van. Vizsgált térség: három határmenti megye: Koprivničko-križevačka (Kapronca-Kırös) - székhelye Koprivnica (Kapronca); Meñimurska (Muraköz) - székhelye Čakovec (Csáktornya) Virovitičko-podravska (Verıce) - székhelye Virovitica (Verıce) 2 1
A három megye jellemzıi: Megye Városok száma Járások száma Megye székhely Koprivničko-križevačka 22 Koprivnica Meñimurska 22 Čakovec Virovitičko-podravska 1 Virovitica Megyék Virovitičkopodravska Koprivničkokriževačka Meñimurska Városok ðurñevac Koprivnica Križevci Čakovec Mursko Središće Prelog Orahovica Slatina Virovitica Lakosság száma 124.427 126.500 9.89 Laksőrőség fı/m² 71 164 45 A határmenti régió története A horvát-magyar jelenlegi határ: elsı világháború után, a Dráva folyó mentén szomszédos nemzetiségi kisebbség, kétnyelvő, és jól beilleszkedett a két ország közti jó kapcsolat A II. világháború után: határ erıs választóvonal ( politikai feszültségek) határsáv: senki földje maradt, a vasúti és közúti közlekedés megritkult, szomszédos településeket elválasztották 1990 után: új határátkelıhelyek, megkönnyítették az átkelést. A jugoszláv háborúk idején: a horvát oldalon katonai konfliktusok Magyar oldalon piacgazdaság, mikrorégiók elszegényedése Máshol jelentıs bevásárlóturizmus Horvátországból Magyarországra. Magyar és szlovák tömegturizmus az Adria felé Budapest-Zágráb-Rijeka/Split fıútvonal-rendszer kiépítése ( 2007-re) új és modern átkelıhely kialakítása a Dráva folyón (csak átjáró út!) Magyarország EU-csatlakozása (2004): hatása nem jelentıs 2007 okt. csatlakozik a schengeni övezethez: horvát-magyar határ külsı schengeni szakasz (?) Horvátország belép az EU-ba: 2007-201 végére határmentes átkelés a Dráva mentén 4 2
Demográfia, populációdinamika MEGYE NÉPESSÉG (1991-es népszámlál ás) NÉPESSÉG (2001-es népszámlálás) SZÜLETÉSE K SZÁMA HALÁLOZÁ- SOK SZÁMA NETTÓ SZÜLE- TÉSEK Somogy 44 708 1802 08 4778-1740 Baranya 417 400 4001 579 508-1504 Zala 06 98 295197 209 987-1678 Koprivnickokrizevacka 12997 124467 1104 1708-604 Virovitickopodravska 104625 989 84 127-40 Medijimurska 119886 118426 1249 1272-2 Népességfogyás mindkét oldalon Elvándorlás Korösszetétel: a nemzeti átlaghoz hasonló, elöregedés De: horvát oldalon nagyobb a fiatal népesség aránya egyes rurális mikrorégiók demográfiája eltér a teljes régiótól 5 Megye GDP/fı2001 ( ) GDP/fı 200 ( ) GDP Index 200/2001 Egyéni vállalkozók száma Társas vállalkozások száma Munkanélk. %-a a megyében Zala 4929 6568 1,2 15651 1695 8 Somogy 984 4850 121,7 1676 1072 4,7 Baranya 4196 509 126,5 1807 2075 6,1 Magyaro. 5717 7125 124,6 49721 47520 7, Gazdaság: Megye GDP/fı2001 ( ) GDP/fı 200 ( ) GDP Index 200/2001 Egyéni vállalkozók száma Társas vállalkozások száma Munkanélk. %-a a megyében Koprivnickokrizevacka Virovitickopodravska 6875 756 107 4840 Medimurska 7146 7699 107,7 4047 889 9595 107,9 6020 581 1787 1080 29,6 15,5 16,8 Horváto. 8597 9684 112,6 91781 16821 17,1 6
A régiót átszelı fı közlekedési útvonalak Budapest-Zágráb-Rijeka/Split fıútvonal-rendszer (2007-re) új átkelıhely a Dráván Zágráb-Maribor Nagykanizsa-Maribor közti fıútvonal is kell Zágráb-Belgrád fıút a vizsgált határmenti területtıl délre Budapest-Osijek-Sarajevo transz-európai közúti folyosó. Budapest-Dunaújváros kész Dunaújváros - Pécs gyorsforgalmi út terv Régión belüli közutak: leromlott minıség Baranyában 96, Somogyban 74 település zsákutca nemzetközi határátkelıhelyek ritkasága 7 Vasút, vízi és légi közlekedés A régiót átszelı vasútvonalak A legnagyobb nemzetközi vasútvonalak a régió északi részén Nagykanizsa-Murakeresztúr/Kotoriba-Cakovec Kaposvár-Gyékényes /Gotalovo-Koprivnica A legnagyobb városközpont, Pécs : csupán nem villamosított vasútvonalak déli irányban. Repülıterek A sármelléki repülıtér nemzetközi forgalom Pécs-Pogány helységben 2006 márciusában repülıtér, a Pécs-Bécs légiforgalom Osijekben regionális repülıtér Taszáron a régi amerikai bázis, jelenleg nem használják. Vízi közlekedés Folyami kikötık találhatók a Dráva mentén, de a folyón a forgalom jelentéktelen Oka: a kereslet hiánya és a terület természeti adottságok védelme Duna folyó nemzetközi jelentıségő, de áteresztıképességének problémái vannak 8 4
N a tu r e c o n s e r v a tio n a r e a s w ith n a tio n a l im p o rta n c e, N a tu r a 2 0 0 0 s i te s a n d R a m s a r a r e a s İ r s é g i B a la t o n - fe lv id é k i B a la t o n K is -B a la t o n B o ro n k a -m e llé k i Z s e lic s é g D u n a - D r á v a K e le t-m e c s e k D u n a - D r á v a Környezet Legen d S p e c ia l a r e a f o r c o n s e rv a tio n S p e c ia l (b ir d ) p r o te c tio n a re a R a m s a r a re a N a tio n a l p a r k L a n d s c a p e p r o te c tio n d is t ric t N a tu r e p ro t e c tio n a r e a D rá v a r iv e r B o rd e r E lig ib le a re a Természetvédelmi és védett területek Duna-Dráva Nemzeti Park védett Mura folyó ökoszisztémája A régióhoz tartozó terület horvát oldalán sok védett terület: Medvednica Természeti Park (Natúrpark) Papuk Natúrpark Kopački Rit Natúrpark ðurñevači pijesci speciális botanikai védett területe (rezervátuma) Kopački rit és Podpanj ornitológiai rezervátuma A Mura menti vízi vidék. A Mura és Dráva menti regionális park létrehozása is folyamatban 9 Fejlesztési lehetıségek, határon átnyúló együttmőködés Kulturális Turisztikai adottságok együttmőködés: Természeti környezet Építészeti és kulturális Színházak Termálturizmus Levéltárak Borvidék A termál-turizmus erıs jelenléte a határ két oldalán Múzeumok egymás versenytársai lehetıség a közös marketingre Egyetemek Turisztikai célpontok: Könyvkiadás A Dráva környékét a víz- és környezet-orientált Pécs építészeti öröksége Harkány-Siklós-Villány térsége borászati és termál-turisztika Kaposváron és Szekszárdon is. Zala:Hévíz, Zalakaros. Medimurska megyében: Szent Martin Gyógyfürdı, Osjecko-baranjska megyében : Bizovacka Gyógyfürdı Varazdinska megyében a Varazdinske Gyógyfürdı Osijek város jelentıs építészeti örökség Varazdinska megyében:trakoscan-i Kastély, Varazdin (Varasd) város 10 5
Vidékfejlesztés Horvátországban Vidék: OECD 150 fı /km2 alatti népsőrőség EU: 100 fı/km2 alatti népsőrőség A gyakorlatban: rurális térség: Népsőrőség alacsony, kis települések, népességfogyás, elöregedés Földhasználat mezıgazd. + erdészet a közösség identitása Rurális térségek Horvátországban: Népesség Rurális Urbánus Összesen OECD- % 47,6 52,4 100,0 EU - % 6, 6,7 100,0 OECD kritérium EU kritérium Települések száma Km 2 % Km 2 % Rurális térség 51872 91,6 47895 84,6 Urbánus térség 471 8,4 8708 15,4 Összesen 5660 100,0 5660 100,0 11 A vidéki népesség jövedelemforrásai Legelmaradottabb vidéki területek: jövedelemnélküliek a lakosság 7 %-a Rurális térségek: bérjövedelembıl élık: 29 % Eltartottak: 1-6% városi lakosság, városias térség: bérjövedelembıl élık csoportja 8 % Eltartottak: 27-2 % 12 6
Regionális egyenlıtlenségek GDP Zágráb : 27.5%, az országos átlag -szorosa, a többi országrésznek 6-szorosa, a legszegényebb megyének 14-szerese, EU-színvonal Zágráb 1 fıre jutó GDP = 19,125 USD horvát átlag = 6,484 USD. A Zágráb nélküli horvát átlag =,45 USD munkanélküliségi ráta 1% Krapina-Zagorje térségben, 1% Šibenik-Knin térségében. 25%-os, vagy nagyobb: Vukovar-Srijem, Zadar, Brod-Posavina, Split- Dalmatia és Sisak-Moslavina megyék nagy relatív növekedés: Virovitica-Podravina (27.%) és Sisak-Moslavina (29.1%) megyékben (1999-2002) Három év alatt (1999-2002) 10 %-os csökkenés: Isztria és Primorje-Gorski Kotar megyék képzettségi ráta, Zágrábban 16.6 % a felsıfokú képzettek aránya Krapina-Zagorje megye:.2% a legalacsonyabb 1 Vidék-város egyenlıtlenségek a gazdaságban Ágazatok részesedése a GDP-bıl: Minden régióban: A nem-agrár szektor nagy fontossága az agrárszektor viszonylag kis fontossága (GDP 2-7 % -a) a feldolgozóipar, a kis- és nagykereskedelem, javítás az összes regionális jövedelmek 6-70%-a a feldolgozóipar: erısen rurális térségekben 47%, városi területeken 1% Foglalkoztatásban : mezıgazdaság 10,76% feldolgozóipar: az erısen rurális területeken a 4%- városi térségekben csak 27% egészségügy, szociális szektor, oktatás, közszolgáltatások: részesedése magasabb az erısen rurális térségekben, mint a városias régiókban. a beruházások: a rurális térségekben sokkal kisebb aránya a szolgáltató szektorba, nagyobb arány az infrastruktúra fejlesztés, építıipar, oktatás és mezıgazdaság felé, mint a városi régiókban. 14 7
Az oktatási szerkezetet A vidéki térségekben: csak általános iskolát végzettek aránya eltér majdnem kétszerese a városi térségekének -a Meñimurje megyében: rurális térségbeli felnıttek 1/ a a teljesen képzetlen lakosság aránya rurális térségekben -4- szerese is a városi térségekének közép- vagy felsıfokú végzettségőek (azaz a középfokú szakképzést, fıiskolát vagy egyetemet végzettek): a felsıfokú képzettséggel rendelkezı vidéki lakosok aránya csak ¼-e felsıfokú végzettségő városi lakosok arányának. 15 8