A mozgatórendszer élettana 4. Kisagy, Basalis ganglionok. Dr. Nagy Attila 2021

Hasonló dokumentumok
A szomatomotoros rendszer élettana (III)

4. előadás Idegrendszer motoros működése

Idegrendszer motoros működése

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Neuroanatómiai szemelvények

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25.

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

KISAGYI NEUROANATÓMIA szeptember 18.

Mozgás, mozgásszabályozás

A mozgások supraspinalis szervezıdése

Szomatomotoros működés

A gyermekkori kényszerbetegség. Gádoros Júlia Vadaskert Kórház Budapest

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer

Eredmény: 0/199 azaz 0%

Agyi régiók finomszerkezete, neuronhálózatok. A pszichológia biológiai alapjai II. 4. előadás

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgató működés. Propriocepció és mozgás

Az idegrendszer szomatomotoros működései. Élettan_Biol BSc, PTE 2016, Hernádi I.

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai

Molekuláris és celluláris neurobiológia MTA KOKI előadó

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron

MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Sejtek közötti kommunikáció:

A striátum kör és a kisagy kör

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

Sántha Péter

Dr. Hernádi Gabriella Pécsi Diagnosztikai Központ

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

II. A mediotemporalis (hippocampalis) rendszer

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika

Kolin-acetiltranszferáz

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás. A pszichológia biológiai alapjai II. 7. előadás

7. előadás Asszociációs kéreg, mentális működések

A mentális zavarok neurobiológiai alapjai

EEG, alvás és ébrenlét

1. A függőséget okozó szerekre jellemző:

A tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája. Szeged,

Az idegrendszer plaszticitása röviden változásra való képességét jelenti

Bevezetés a kognitív idegtudományba

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Biológia Doktori Iskola Összehasonlító Neurobiológia Program. A kisagy postnatalis fejlődése macskában és emberben

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

Jellegzetességek, specialitások

Váz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés:

Multiszenzoros információfeldolgozás a felszálló tektofugális rendszer szubkortikális hurokpályájában

A TANULÁS, A MEMÓRIA ÉS A NYELV IDEGRENDSZERI SZERVEZŐDÉSE

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris

Idegrendszer és Mozgás

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA: GYAKORLATI VIZSGÁN KÖTELEZ KÉPLETEK LISTÁJA

A Parkinson betegség diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

A SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya

Multiszenzoros feldolgozás. Vizsgálata. Eltérések lehetnek

Lebeny syndromák. Dr. Fekete István május 22.

(N)Agy - bajban. Az agykéreg

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

Semmelweis Kiadó ; 5: ORVOSKÉPZÉS

Az addiktológiai alapjai. Dr. Csorba József Nyirı Gyula Kórház Drogambulancia és Prevenciós Központ

Idegszövet felépítése:

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

Studia Physiologica Fasciculus 17

Figyelem. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, Created by Neevia Personal Converter trial version

A látás élettana II.

dc_95_10 A mozgatórendszer élettani és kóros működésének klinikai neurofiziológiai vizsgálata Dr. Kamondi Anita MTA Doktora Pályázat Doktori Értekezés

Lebeny syndromák. A cerebellum, a diencephalon károsodására utaló tünetcsoportok. Agytörzsi syndromák. A gerincvelő megbetegedései Fekete István

dc_95_10 MTA Doktora Pályázat Doktori Értekezés Tézisei A mozgatórendszer élettani és kóros működésének klinikai neurofiziológiai vizsgálata

Idegszövet gyakorlat

AZ EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER KÁROSODÁSA MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK

Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája,

Autonóm idegrendszer

Az afázia neurológiai megközelítése. Mooréhné Szikszai Klára Dr Horváth Szabolcs

II./2.4. A mozgató rendszer vizsgálata

Az idegrendszer anatómiája, szövet- és fejlődéstana. I. Általános tudnivalók, központi és környéki idegrendszer, Zachar Gergely

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/ /

Parkinson kór és Parkinson. differenciál l diagnosztikája. lete. Pécs, 2005.november 18. Dr. Aschermann Zsuzsanna. PTE Neurológiai Klinika

VACCINUM FEBRIS FLAVAE VIVUM. Sárgaláz vakcina (élő)

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás

FORMATIO RETICULARIS. Figyelem, vitális funkciók, fájdalomérzet modulálása Monoaminerg rendszerek. Dr. Székely Andrea Dorottya

III./3.1. Akinetikus rigid tünetekkel járó mozgászavarok

A központi idegrendszer fontosabb betegségei

Agyi jutalmazó kör, függőség kialakulása, kábítószerek hatása, típusai

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

AZ EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER KÁROSODÁSA MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK

Parkinson szindrómával. (rigor, tremor, bradykinesisi) (is) járó betegségek

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

A KÖZÉPAGYI DOPAMIN RENDSZER KAPCSOLATAI

Neurobiológia- antropológia specializáció

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

Átírás:

A mozgatórendszer élettana 4. Kisagy, Basalis ganglionok Dr. Nagy Attila 2021

A szomatomotoros rendszer felépítése Kéreg Bazális ganglionok Thalamus Cerebellum Agytörzs Szenzoros események Gerincvelő MOZGÁSOK

A kéreg két nagy visszakanyarodó rendszere a kisagyi és a bazális ganglionok rendszere A. A kisagyi hurok A kisagy kérgi információt kap az MI, SMA,PM, SI, 5 és 7 areákból az agytörzsi hídmagokon keresztül. Ezen kívül a kisagy valamennyi szenzoros modalitástól kap bemenetet. Visszajelentés a thalamus és az agytörzs motoros magjain keresztül B. A bazalis ganglionok visszajelentése a thalamus motoros magjain keresztül a motoros kéreghez

Kisagy (Cerebellum) (Tanulási támpont: 115)

Kisagy anatómiája 10%-a teljes agy térfogatának 2 félteke +vermis 10 lebeny Cortex (szürke állomány) Fehér állomány (200 millió bemenet) Fehér állományban levő mély magok Nucleus dentatus Nucleus globosus + emboliformis (interpositus) Nucleus fastigii (Deiters mag)

Hemispherium intermedier zóna Vermis Elülső lebeny Hemispherium laterális zóna Hátsó lebeny Flocculonoduláris lebeny

Somatotopia, homunculus

A kisagy fő funkciói: 1. testtartási funkció 2. a mozgás koordinálása a szándékkal 3. a mozgás közben az izomcsoportok összerendezése 4. agonista, szinergista, antagonista izmok folyamatos, preciz, célzott és összehangolt mozgása 5. az afferenskópia és az efferenskópia összehasonlitása 6. motoros tanulás és motoros memória

Folyamatos információ a mozdulat pillanatnyi állapotáról és a szándékról. Hibakorrekció és a mozgások felülbírálata. Stabilizáló, szabályozó rendszer: 1. Előzetes információ a mozgás tervezetéről 2. Állandó összevetés a mozgás lefolyásáról 3. Korrekció

A kisagy celluláris szerveződése Kosár sejt csillagsejt Párhuzamos rost Purkinje sejt Moleculáris réteg Purkinje sejt réteg Szemcsesejt réteg Purkinje sejt Kúszó rost Golgi sejt Szemcse sejt Fehér állomány Purkinje sejt axon Moharost Nucleus dentatus Nucleus interpositus Nucleus fastigii Mély cerebelláris magok

A kisagy gátló elemei (GABAerg): - Purkinje sejtek - Kosársejtek cells - Csillagsejtek - Golgi sejtek - Lugaro sejtek (serotonin érzékeny sejtek) A kisagy serkentő elemei: - Moharostok (Kolinerg) - Kúszórostok (Aspartaterg) - Szemcsesejtek - Párhuzamos rostok (Gluamaterg)

1. A moharostok a szemcsesejteken végződnek 2. A szemcsesejtek axonjai képezik a parallel rostok rendszerét melyek sok Purkinje sejttel szinaptizálnak (egyszerű akciós potenciálok) 3. A paralell rostok inhibitorikus interneuronokon (kosársejt, csillagsejt) is végződnek 4. Kosársejtek és csillagsejtek szinaptizálnak a gátló Purkinje sejteken: gátlásoldás gátlés gétlása 5. Kúszórostok direkt szinaptitzálnak a Purkinje sejteken - komplex spike-ok (multifázisos akciós potenciálok) Golgi sejtek: a szemcsesejtek gátlása Lugaro cell: a Golgi sejtek és a Purkinje sejtek feedback modulálása, serotonin érzékeny sejtek

Afferentációk Kúszórostok (excitátoros): eredet: oliva mag (agykéreg) 300 szinapsis 1 Purkinje sejttel (+ kisagyi magvak neuronjaival) Moharostok (excitátoros): eredet: minden honnan szinapsis szemcse sejtekkel (+ kisagyi magvak neuronjaival) Szemcse sejtek axonjai => parallel rostok => str. moleculare => szinapsis (excitátoros) sok Purkinje sejt dendrittel 1 Purkinje sejt 200 000 parellel rosttal szinaptizál

Afferentáció: Vestibuláris magvakból (vestibulo-cerebellaris pálya) Izom és bőrreceptorokból: tractus spinocerebellaris (anterior és posterior) Agytörzsből: reticulo-cerebellaris és nucleocerebellaris pályák Nagyagykérgi kapcsolatok (hídban átkapcsolódnak) cortico-ponto-cerebellaris pályák

Efferens kapcsolatok: Purkinje sejtekről a kisagyi magokba ill. Deiters magba (nucleus fastigii, nucleus interpositus, nucleus dentatus) Formatio reticularis és nucleus ruber átkapcsolódás Thalamus-motoros kéreg

A kisagyi modul Inhibitoros interneuronok Purkinje sejt Mély magneuronok Bemenet Kimenet

Funkció: 1. archi-cerebellum (testtartás) 2. paleo-cerebellum (folyamatos lassú mozgások koordinálása) 3. neo-cerebellum (intenciós (szándékos) mozgások tervezése, implicit tanulás)

Fejlődéstani felosztás (Edinger) 1. Archicerebellum/Vestibulocerebellum lobus flocculo-nodularis és a vermisz (főként a vestibularis rendszerrel van kapcsolatban) kimeneti mag: n. fastigii, Deiters mag 2. Paleocerebellum/Spinocerebellum (főként a gerincvelővel van kapcsolatban) a hemiszfériumok mediális részei (paravermis) kimeneti mag: n. interpositus 3. Neocerebellum/Cerebrocerebellum/Pontocerebellum (agykéreggel van kapcsolatban) a hemiszfériumok laterális részei kimeneti mag: n. dentatus

Vestibulocerebellum/archicerebellum/ flocculonodularis lebeny és vermisz Afferentáció: Látópályák Tr. spinocerebellaris vestibularis magvak Efferentáció: Flocculonoduláris lebeny => Deiters mag Vermis => nucl. Fastigii => agytörzs => gerincvelő Vermis => nucl. Fastigii => thalamus => agykéreg Szerepe: Egyensúly, testtartás megtartása Szemmozgások koordinációja Fej reflexes mozgásai

Spinocerebellum/paleocerebellum Afferentáció: Tr. spinocerebellaris látópálya, hallópálya, vestibularis pálya Efferentáció: Intermedier kéreg => nucl. Interpositus => thalamus => motoros kéreg Intermedier kéreg => nucl. Interpositus => agytörzs (N. ruber) Szerepe: Ellenőrzi, hogy a folyamatban lévő mozgás megfelel-e az elhatározottnak Igazítja a kontrakció erejét a váratlanul felmerülő ellenállásváltozásokhoz Simává teszi a mozdulatokat Véd a tremor ellen Gamma motoneuronokon keresztül szabályozza az izomtónust

Cerebrocerebellum/neocerebellum/ Afferentáció: hidon keresztül: premotoros area motoros kéreg, sensoros kéreg, hátsó parietális kéreg Efferentáció: pontocerebellum Nucl. dentatus => thalamus => motoros kéreg (a kimenetk döntő többsége) (Nucl. dentatus => nucl ruber ) Szerepe: mozgás megkomponálása, elinditása, leállitása, mozgásmegtanulása, agonista/antagonista izmok koordinált mozgása ellenőrzi, hogy a folyamatban lévő mozgás megfelel-e az elhatározottnak igazítja a kontrakció erejét a váratlanul felmerülő ellenállás-változásokhoz Motoros tanulások Véd a tremor ellen Kognitív működések (tanulás, memória)

A kiagyi léziók tünetei (ipszilateralisan!!!) Egyensúly zavarok (Romberg teszt) Szédülés Nystagmus (intenciós) A követő szemmozgások zavara Ataxia Hypotonia Charcot trias: - Nystagmus - Intenciós tremor - Skandáló beszéd Koordinációs zavarok Dysmetria Dysdiadochokinezis Csillagjárás Skandáló beszéd Intenciós tremor Visszacsapási reakció Súlybecslés zavara

Basalis ganglionok (Tanulási támpont: 116) 5 magcsoport 1. nucl. caudatus 2. putamen Együtt: neostriatum 3. globus pallidus (pars interna, pars extena) 4. substantia nigra (pars reticularis, pars compacta) 5. nucl subthalamicus Szerepe: - izomtónus - automatikus mozgás szabályozás - szenzoros, kognitív, affektív funkció (emóció) - implicit memória - szemmozgás - térbeli orientáció - mozgások inicializálása megállítása

Basalis ganglionok Corpus striatum (Striatum) 1. N. caudatus, 2. Putamen 3. Globus pallidus (Pallidum) 4. Substantia nigra, 5. N. subthalamicus,

A bazális ganglionok bemenetei: 1) kortiko-striatalis 2) Nigro-striatalis 3) Thalamo-striatalis

A bazális ganglionok kimenetei 1) Globus pallidus pars internaból a thalamushoz - N. ventralis-lateralis - N. ventralis-anterior - N. centro-medianus 2) Substantia nigra pars reticularisból a thalamushoz - N. ventralis-lateralis - N. ventralis-anterior a Colliculus superiorhoz és a Nucl. Pedunculopontinus hídi maghoz (gerincvelőre hatva testtartás és járás kontrol)

Információ áramlás a basalis ganglion rendszerben (ctx) Közepesen tüskés neuronok - Kérgi bemenetet kapják a. GABA + substance P/dynorphin D1 dopamin receptor b. GABA + encephalin D2 dopamin receptor Striatum (STR) (GP) (thal) Kolinerg interneuronok (~10%, no spines) GABAerg interneuronok (SN) p.c. = pars compacta dopamin nigrostriatalis pálya p.r. = pars reticularis, ext. = external, int. = internal 1. Direct ( go ) út (D1): kéreg STR GPint thal kéreg 2. Indirect ( no-go ) út (D2): kéreg STR GPext SN GPint thal kéreg 3. Hiperdirekt út: kéreg SN GPint thal kéreg

, CN Indirekt út Direkt út, SNr

A thalamusból a kéreg felé: 1) - szkeletomotoros hurok (area 6) 2) - okulomotoros hurok (FEF) 3) - praefrontális asszociációs hurok

Parkinson kór Substantia nigra dopaminerg neuronjainak sérülése

Normális substantia nigra Parkinson Lewy-body: alpha-synuclein és más fehérje aggregátumok Neuromelanin tartalmú dopaminerg sejtek Kevés dopaminerg sejt

A dopaminerg transzmisszió hiányossága: positron emissziós tomográfia (PET) Control Parkinson s Neuromelanin érzékeny mágneses rezonancia imaging (MRI) Decreased intensity in Parkinson s substantia nigra

Tünetek rigiditás, merev törzs, ólomcső tünet, fogaskerék Mozgásszegénység (akinézia, hipokinéziakevés, bradikinézia-lassú), apró léptű járás járáskor előre dől nehezen indul, nehezen áll meg szintelen, monoton beszéd mimika szegény, érzelem sivár nyugalmi tremor

Deep brain stimulation (DBS) = mélyagyi stimuláció a Parkisnson kór kezelésének lehetősége

Huntington chorea: striatumban: GABAerg neuronok pusztulása distalis izmok gyors, céltalan, kaotikus mozgása Hangulati, érzelmi változások demencia Chorea minor Atetozis: putamen+ nucl. Caudatus sérülése distalis izmok, féregszerű, csavaró mozgása Ballizmus: nucl. Subthalamicus sérülés proximális izmok, hirtelen, nagy amplitúdójú mozgása

Atetosis