KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK ÉPÍTŐK ÚTI TAGÓVODÁJÁNAK HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK ÉPÍTŐK ÚTI TAGÓVODÁJA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK ÉPÍTŐK ÚTI TAGÓVODÁJÁNAK HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KAZINCBARCIKA, ÉPÍTŐK ÚTJA 2 1

A MUNKA VÁRHAT, AMÍG MEGMUTATOD A GYERMEKNEK A SZIVÁRVÁNYT, DE A SZIVÁRVÁNY NEM FOGJA MEGVÁRNI, HOGY ELVÉGEZD A MUNKÁT! 2

TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 4 1. Az óvoda objektív feltételrendszere... 7 1.2. A Pedagógiai Program megvalósításának eszközrendszere... 8 2. A program célfejezete... 10 2.1. Óvodai nevelés célja, feladata... 10 3. Az óvodai nevelés általános feladatai... 14 3.1 Egészséges életmód alakítása... 14 3.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 19 3.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 23 4. Az óvodai élet megszervezése... 30 5. Az óvoda kapcsolattartási rendszere... 32 6. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere... 35 6.1 Játék... 35 6.2. Műveltségi területek... 39 6.2.1. Verselés, mesélés... 39 6.2.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 41 6.2.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 44 6.2.4. Mozgásfejlesztés... 46 6.2.5 A külső világ tevékeny megismerése... 50 6.3. Munka jellegű tevékenységek... 53 6.4. A tevékenységekben megvalósuló tanulás... 55 7. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére... 56 8. Rendezvények, jeles napok, ünnepek... 59 9. A pedagógiai munka egyéb színterei... 61 9.1 Gyermekvédelem az óvodában... 61 9.2 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése... 63 9.3 Nemzetiséghez tartozó, gyermekek integrált, fejlesztő nevelése... 64 10. Tehetséggondozás... 67 11. Nevelési időn túli szolgáltatások... 69 12. Dokumentáció... 70 Felhasznált irodalom... 72 3

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről rendelkezése értelmében az óvodák Helyi Pedagógiai Programjuk alapján végzik szakmai munkájukat A 2005-ben alapított Kazincbarcikai Összevont Óvodák - eleget téve a törvényi előírásnak és törvény adta lehetőséggel élve - a következő tartalmi és törvényi szabályozások alapján készítette el Pedagógiai Keretprogramját, megtartva a jelenleg is érvényben lévő Helyi Pedagógiai Programokat. A többször módosított 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1997. évi XXXI. törvény és az ehhez kapcsolódó többször módosított kormányrendeletek a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról 363/ 2012. (XII. 17. ) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos Alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről. Ezt módosító 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelés tárgyú miniszteri rendeletek. ENSZ Gyermekjogi Carta, a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezménye. 17/2013. (III. 1) EMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésről. 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei. B. A. Z. megyei feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv Kazincbarcika város közoktatási koncepciója. Kazincbarcika Város Önkormányzatának 3/2005-ös határozata. Kazincbarcikai Összevont Óvodák Alapító Okirata 4

HELYZETELEMZÉS Óvodánk az Építők Úti Tagóvoda a Kazincbarcikai Összevont Óvodák egyik tagóvodája, 1962 január 18.-án nyitotta meg kapuját a gyermekek előtt. Földrajzi elhelyezkedése a természeti környezet közelsége miatt szerencsésnek mondható. Közel van a Csónakázó tó,a Várdomb, Városi Sport Központ,Pincesor játszóterek, orvosirendelők, gyógyszertár üzletek amelyek minden évszakban a tapasztalatszerzések, kirándulások kedvelt helyszínei. Óvodánk vonzáskörzete vegyes képet mutat, így a gyermekek lakó-telepi lakásokból modern családi házakból, herbolyai és a sárosvölgyi kolóniákból is érkeznek hozzánk. Sajnos a városnak ezen a részén sok olyan család él, ahol hátrányos helyzetként megtalálható a kedvezőtlen szociokulturális háttér. Jelen van az anyagi bizonytalanság, a munkanélküliség az alacsony fokú iskolázottság. A családok közül vannak akik nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Óvodai nevelésünk nyitott, felkészült és lehetőséget biztosít a gyermekeknek /a családok által közvetített/ önazonosságuk megőrzésére, ápolására, erősítésére. Nevelőtestületünkre jellemző az inkluzív pedagógiai szemlélet amit a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése során is eredményesen kamatoztatunk. Ezeknek a tényeknek a figyelembevételével készült el Helyi Pedagógiai Programunk, amely a gyermekek mindenek feletti érdekét veszi figyelembe és amely lehetőséget biztosít,hogy a gyermek önmagához képest, a saját ütemében, segítő, támogató, környezetben és optimális minőségi nevelés biztosításával fejlődjön. Tevékenységközpontúság, komplexitás és pedagógiai sokszínűség, amely áthatja az egész nevelési folyamatot a tervezéstől a megvalósításig, ugyanakkor lényeges hangsúlyt fektetünk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra. Meghatározó az eltérő szociális környezetből érkező gyermekek részére az esélyegyenlőség megteremtése. Elfogadó közösségben beilleszkedésük segítése és az emberi kapcsolatok kialakításában a bátorító nevelés fontossága. 5

Munkánk eredményességének alapja a jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel a bizalmon alapuló együtt nevelés, továbbá nagyon fontos a szakmai együttműködésben résztvevő partnerintézmények segítsége. Mi nyitottak vagyunk ugyanis a különbözőségek elfogadása, a tolerancia, a segíteni akarás, a példamutató magatartás az ami jellemzi az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő dolgozók hozzáállását Lényegesnek tartjuk a Helyi Pedagógiai Program magas szakmai színvonalon való működtetését. Meggyőződésünk, hogy prevenciós pedagógiai munkánkkal nagymértékben hozzájárulunk a kudarc nélküli iskolakezdéshez. Tudjuk, hogy távlati céljaink tükrében a gyermeki önkifejezésnek teret adó szemlélettel, önálló véleményalkotás és döntésképesség fejlesztésével, a gyermeki személyiség fejlődésében a szokás és norma rendszer megalapozásával sikerül felkészíteni gyermekeinket az életre és az együttélésre. Hogy jó úton haladunk, annak legfőbb bizonyítéka az, hogy gyermekeink boldogok, nyitottak érdeklődőek, önállóak. Van szabály és feladattudatuk, jól érzik magukat és szeretnek óvodába járni. Tagintézményünk orientációja egészséges életvitel iránti igény megalapozását. Óvodánk 1962-től fogadja a gyermekeket. Nevelői, elfogadó közösségként, kiemelt feladatunknak tartjuk az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekek részére az esélyegyenlőség megteremtését, a gyermekek testi, lelki jólétének, szocializációjának, egészséges fejlődésének biztosítását. A szülők megnyerésével, bevonásával az Munkánk eredményességének alapját a szülőkkel való jó kapcsolat kialakításában, a bizalmon alapuló együttnevelésben látjuk 6

1. Az óvoda objektív feltételrendszere 1.1 A Pedagógiai Program megvalósításához rendelkezésre álló szakmai képesítések: Óvodánk 5 vegyes életkorú gyermekcsoportjának 110 férőhelyén fogadjuk a gyermekeket A nevelő-oktató munkát 11 fő óvodapedagógus, ebből 1 fő tagóvoda vezető mellett,5 szakképzett dajka, 1 konyhai kisegítő, 1 karbantartó segíti. Jó színvonalú a nevelőtestület pedagógiai kultúrája. Aktívak, munkájukban kezdeményezőek, kreatívak. Jó a közösségi szellem a kollegiális viszony az együttműködés. A Helyi Pedagógiai Program megvalósításához rendelkezésre álló szakmai képesítések 2fő Vezető óvodapedagógus szak 1 fő Fejlesztő pedagógus 1 fő Mentálhigiénés egészségfejlesztő szakember 2 fő Szakvizsgával rendelkező a fent megjelöltek közül 2 fő Környezetvédelem az óvodában 1 fő Szív kincsesláda program 1 fő Szem a lélek tükre program 2 fő Környezetvédelem az óvodában 1 fő Néphagyomány-néprajz 2 fő Agyagművesség kezdő és haladó képzése 1 fő ECDL Start 5 fő Számítógép kezelő 1 fő Szociális Készségek és Képességek fejlesztése az óvodában 3 fő Vizuális játékok, érdekes technikák, eszközök a gyakorlatban 1 fő Mozgásterápia a tanulási zavarok fejlesztésére 2 fő Életvezetési ismeretek Továbbképzési törekvéseink mindig támogatást kaptak, ezt igazolják a szakvizsga megszerzésén kívül a számtalan posztgraduális, valamint tanfolyam jellegű szakosító tanúsítványok. Az önképzés belsőigény, munkahelyi elvárás, a minőségi munka egyik feltétele, biztosítéka. A nagy tapasztalattal rendelkező dajka nénik, jó összhangban végzik munkájukat az óvodapedagógusokkal. A csoportban egymás iránt tiszteletet tanúsító, elfogadó, egymás munkáját megbecsülő, egymáshoz ragaszkodó kollégák dolgoznak. 7

1.2. A Pedagógiai Program megvalósításának eszközrendszere A földszintes épületre a családias légkör jellemző, amelyhez egybefüggő játszóudvar tartozik és amely nincs csoportonként elhatárolva. Ezt a gyermekek szabadságérzetének és a játékválasztás lehetőségének biztosítása érdekében fontosnak tartjuk. Az udvarrészen a füves, betonozott területek, a homokozók,ügyességet és mozgást fejlesztő játékok, nyári időben az árnyékos területek biztosítják a változatos tevékenység lehetőségét. Jelenleg több mobil,udvari eszközzel rendelkezünk. Óvodánk játszóudvarának korszerűsítése, karbantartása az adott lehetőségekhez képest folyamatosan megvalósítandó feladat. Az óvoda öt csoportjában vegyes életkorú csoportokat alakítottunk ki. Ebben a szervezési formában biztosított a modellkövetés, utánzás feltétele, eredményesebb a szocializálódás, az önállóság tanulása. A gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, fokozódik empátiás képességük, természetesebben fogadják a különbözőséget A már kialakult, nagyok által alkalmazott szokásrend, viselkedés a kicsik számára természetes velejárója az óvodai életnek. Az eltérő fejlettségű gyermekek nem szigetelődnek el. Mindenki talál partnert vagy támogatót. A csoportszobák szépek tiszták, esztétikusak, jellemzően egyedi színhatásúak. A gyermeki tevékenységhez szükséges tárgyi felszereltség rendelkezésre áll. Lehetőség van minden fajta játék játszására, változatos tevékenységekre Célszerűen variálható térelválasztókkal,zugok, kuckók alakíthatók ki. 8

Kedvelt játszóhelyek a galériák.. Jól szolgálják a baráti kapcsolatok alakulását. Erre szüksége lehet bármelyik kisgyereknek, ha alkalmanként egyedül kíván lenni, a barátoknak is, ahol a társas kapcsolatuk erősödhet. Különböző tevékenységek végzéséhez /rajzolás,festés, agyagozás,barkácsolás,szövés/ állandó helyen a gyermekek számára elérhető közelségbe kerülnek elhelyezésre az eszközök. Fontos feladatunk a megfelelő játékeszközök biztosítása. Óvodánk nem rendelkezik tornaszobával, így a Városi Sportcsarnokban heti egy alkalommal kaptunk lehetőséget a testnevelés foglalkozások megtartására. Felszereltség szempontjából megfelelően ellátott terület a mozgásfejlesztő tevékenység és a kognitív cselekvési képességek fejlesztése. A tornaszereket, kézi szereket, eszközöket szeretnénk bővíteni speciális eszközökkel, az elhasználódottakat pedig lecserélni. Melegítő konyhával rendelkezünk. Tagóvodánkban a gyermekek étkezését a Barcika Príma Kft látja el.. Felszereltségünk: Az eszköznormában megfogalmazottak jelentős részben rendelkezésünkre állnak, de folyamatos felújításra és pótlásra szorulnak. Lehetőségeinkhez mérten, a gyermekek szükségleteinek megfelelő modernebb eszközök (bútorok, stb.) beszerzésére törekszünk. Különös gondot fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzésére. Az intézmény helyi pedagógiai programja a nevelési specifikumokat figyelembe véve a rendelkezésre álló tárgyi feltételekkel megvalósítható. Az eszközfejlesztési tervünk 5 évre ütemezve a fenntartó költségvetésének függvényében, élve a pályázati lehetőségekkel célozza meg a tárgyi feltételek minőségi fejlesztését. 9

2. A program célfejezete Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva, barátságban élnek, Megtanulják megtanulni a szeretetet a világban. (Dorothy Law Holt: Egy élet a kezedben ) 2.1. Óvodai nevelés célja, feladata Cél: A gyermekek érezzék jól magukat az óvodában. Az őket megillető jogok tiszteletben tartásával fejlődjenek sokoldalúan, harmonikusan, életkori és egyéni fejlődési ütem szerint. Bontakozzanak ki egyéni képességeik, hogy felkészülten, az optimális fejlettségi szintet figyelembe véve, örömmel lépjenek a következő életszakaszba, képesek legyenek az iskolai élet megkezdésére. A nevelési folyamatban minden gyermek egyformán szeretetteljes és magas színvonalú nevelésben részesüljön, a meglévő hátrányok csökkenjenek. 10

Feladat: A családi nevelés kiegészítése, segítése, hátrányok csökkentése. Elfogadó, befogadó, biztonságos, érzelemmel teli, ingergazdag, esztétikus környezet biztosítása. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt, mely nem enged teret semmilyen előítéletnek. Emberi értékek közvetítése. Sokszínű, életkornak megfelelő tevékenységek szervezése. Ismeretek komplex bővítése, egyéni képességek fejlesztése. Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődésének közvetlen segítése. A gyermekek kompetenciájának erősítése. A sajátos nevelési igényű, valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása. Integrált nevelés megvalósítása. Az egyenlő hozzáférés, gondoskodás biztosítása, az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése. A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és a tárgyi környezet biztosítása. Gyermekkép: Gyermekeink legyenek: boldogok pozitív énképpel rendelkezők kiegyensúlyozottak nyitottak önkifejezőek kreatívak érdeklődőek önállóak 11

együttműködők különbözőséget elfogadók szabály és feladattudattal rendelkezők Óvodakép: Az óvoda, nevelési intézmény, védő, óvó, szociális feladatokkal, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Az óvodában minden azért van, hogy a gyermek boldog legyen. A gyermeket körülvevő környezet legyen vonzó, esztétikus, biztonságos. A társas kapcsolatokat egymás elfogadása, tisztelet, szeretet, érzelmi dominancia, bizalom, jellemezi. Nevelésünkre jellemző az inkluzív pedagógiai szemlélet, a nemzetiséghez tartozó gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése. A befogadó köznevelési rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása, a társadalmi integráció segítése. Pedagóguskép: Pozitív érzelmekkel teli, feltétel nélkül elfogadó felnőtt közösség, melyre jellemző: pedagógiai elvek egységes szemlélete egymás munkájának megbecsülése és tisztelete pedagógiai optimizmus és humanizmus gyermekszeretet és empátia mintaadás innováció együttműködés tolerancia kreativitás problémamegoldás szociális érzékenység szakmai felkészültség és igényesség hivatástudat és a hivatásszeretet 12

Dajkakép: egymás munkájának megbecsülése és tisztelete gyermekszeretet és empátia mintaadás együttműködés tolerancia problémamegoldás szociális érzékenység szakmai felkészültség Nevelési alapelvek: Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a családi nevelés kiegészítése. A gyermek életkoronként és egyénenként változó, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, szociális lény. A gyermeki személyiség feltétel nélküli elfogadása, tiszteletben tartása, megbecsülése. Az alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodni. A játék kiemelt tevékenység. A szabad játék mással nem helyettesíthető. Komplexitás és pedagógiai sokszínűség tervezéstől a megvalósításig. A pedagógiai munkát segítők számára a helyi pedagógiai program, és a csoportszintű tervezési feladatokat ismerete elengedhetetlen. Küldetésünk: A ránk bízott gyermekek nevelése, amely során megvalósul a gyermekek szükségleteinek kielégítése, magasabb szükségletek iránti igényük kialakítása, egyéni ütemű fejlődésük elősegítése, tudatos fejlesztése, inkluzív pedagógiai szemlélettel. A sajátos nevelési igényű, és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelése (beillesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás). 13

3. Az óvodai nevelés általános feladatai 3.1 Egészséges életmód alakítása Cél: A gyermek egészséges életvitelének alapozása, egészségének védelme, megőrzése, óvása. Testi - lelki - szociális egészségnevelés. A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme Feladat: Egészséges, esztétikus, biztonságos környezet kialakítása. A gondozás keretében a gyermekek testi szükségletének, mozgásigényének, edzettségének biztosítása, egészségének védelme. Megfelelő szokásrendszer kialakítása. Környezettudatos magatartás megalapozása. Sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteinek kielégítése. Szakemberek bevonásával szülővel együttműködve prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelés. Mintaértékű életvitel közvetítése a család felé. Alapelvek: Az egészség érték. A testi, lelki, szociális egészség egyformán fontos. A biológiai szükséglet kielégítése minden más szükséglet alapja. A szükségletek kielégítésében fontos szerepe van a felnőtt - gyermek meghitt, empatikus kapcsolatának. 14

Tartalom: Az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentőséggel bír mindennapjainkban. Jellemző, hogy a gyermekek különböző kulturhigiénés környezetből kerülnek óvodába és a családi nevelés alapozó, szokáserősítő, támogató hatása is nagyon eltérő. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a szülők megnyerésével, bevonásával elkezdjük az egészséges életvitel iránti igény megalapozását óvodásainknál. Fontos számunkra a gyermekek testi jólétének, egészséges fejlődésének biztosítása. Szélsőségeket, különbözőségeket tapasztalunk, ezért minden területen figyelembe vesszük az egyéni munka ritmust, az egyéni sajátosságokat. Előrelépést akkor érhetünk el, ha a segítségnyújtás és az elvárás arányaira odafigyelünk. Az egészséges életmód nevelésének feltételei. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy az óvoda épülete, udvara, segítse a hatékony nevelőmunka megvalósulását. Az udvar felszereltsége, eszközökkel való ellátottsága (tisztálkodási felszerelések, felnőttek munkavégzését segítő eszközök, nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök, speciális eszközök,egészség és munkavédelmi eszközök) biztosítja az egészséges életmód, testápolás és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását. Az óvoda épületének, udvarának karbantartását folyamatosan végezzük. Az udvar kialakítása és meglévő eszközeink, lehetővé teszik a gyermekek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítését. Az óvoda helységeinek bútorzata, berendezési tárgyai biztosítják a gyermek fejlődéséhez szükséges igényes és biztonságos környezetet. A kihasználó helységek WC, mosdó,nevelői stb használatának rendje jól kialakított. Az egészséges életvitel igényének alakítása Testápolás Különösen fontos, hogy a gondozáshoz, bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, orr tisztántartásához, minden gyermek egyéni eszközzel rendelkezzen. A gyermekek ruházatának esztétikus tárolása megoldott. Figyelembe vesszük a testápolási szokások alakulásának fokozatait, az igény és igényesség megjelenését. Igyekszünk összehangolni a család és az óvodai szokásokat. Nagy figyelmet fordítunk a hátrányos szociokulturális körülmények közül érkező gyermekek testápolási szokásaira. 15

Öltözködés A családdal való együttgondolkodás az alapja annak, hogy a gyermekeknek tiszta, praktikus, kényelmes öltözete legyen: napközben a csoportszobában udvari séta, levegőzés alkalmával az udvari levegőzés, mozgásfejlesztés idején pihenéskor ünnepi alkalmakkor Táplálkozás Az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakításával próbálunk modellt nyújtani a családoknak. Egy hétre előre ismertetjük a szülőkkel az óvoda étrendjét. Jól ismerjük egy-egy gyermek kedvelt ételét, nem kedvelt ételét, étkezési szokásait figyelemmel kísérjük ezek alakulását. Gyümölcsnapok beiktatásával elfogadjuk a szülők segítő támogatását. Különös gondot fordítunk a nap bármely szakában a folyadék pótlására. Az étkezések alkalmával a pedagógus a modell szerepét tölti be, különösen figyelünk a terítés, az ételek tálalásának esztétikájára, hogy legyen nyugodt tempója, öröme az étkezésnek. A lebonyolítás szervezettsége ideálisra csökkenti a várakozási időt. Pihenés, alvás, levegőzés A tevékenységeket úgy szervezzük, hogy amikor csak lehet ezeket a gyerekek a szabad levegőn végezzék. Figyelembe vesszük és tiszteletben tartjuk a gyermekek pihenési szokásait. 16

Minden pihenés előtt alaposan szellőztetjük a csoportszobát, hogy a saját ágyneműikben és a viszonylag kényelmes fekhelyen a nyugodt pihenést biztosítsuk. A nyugtalan gyermekekre odafigyelünk és mindent megteszünk nyugalmuk érdekében. A gyermekek testi fejlődésének elősegítése. A gyermekek egészségének védelme, edzése A gondozási, a testi nevelési, a mozgásfejlesztési feladatok ellátásával, a higiénés szabályok betartásával, biztosítjuk óvodánkban a gyermeki szervezet általános védekezőképességének fokozását, a betegségek megelőzését. A gyermekek egészségügyi ellátásait az orvos és a védőnő óvodánk vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. Preventív fogászati ellátásban is rendszeresen részt vesznek óvodásaink. Az egészségügyi vizsgálatok lebonyolításában az óvoda pedagógusok közvetítő szerepet vállalnak a család és orvos, védőnő között. A baleset megelőzés, a gyermek testi épségének védelme óvodavezető, óvodapedagógus, minden dolgozó feladata. Minden évszakban, tudatosan, körültekintően használjuk az edzés lehetőségeit természetesen a fokozatosság, rendszeresség elve megtartása mellett. Figyelembe vesszük egy-egy gyermek egyéni érzékenységét, egészségi állapotát. A gyermek egészségnevelésének, egészségének védelme, edzése során mindig mindenhol jelen van-e a derűs, nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó légkör. Mozgás a gyermek mozgásigényének kielégítése Folyamatos feladatnak tekintjük az egészséges életmódra nevelés során a mozgástevékenység megerősítését, a szükséges és elégséges szabályok megtanítását. Változatos mozgásformákat biztosítunk. Minden esetben figyelembe vesszük a gyermekek terhelhetőségét, egyéni képességeit. Rendszeresen biztosítunk spontán és szervezett mozgáslehetőségeket. Szervezett programok keretében a szülők bevonásával próbájuk felhívni a mozgás fontosságára a figyelmet. 17

Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást a partnerintézményekkel, akik prevenciós és korrekciós munkánkban mindig a segítségünkre vannak. Igénybe vesszük. városunk sportolásra, mozgásra és kirándulásra alkalmas helyeit: csónakázó tó, uszoda, sport központ. Az egészséges életmód, a gondozás a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gondozási feladatok teljesítése nagymértékben segíti a gyermek szükségleteinek, komfortérzetének kielégítését: - megteremti a nevelési hatások komplex érvényesülésének feltételeit, - alapja a jó szokások kialakításának. Fontosnak tartjuk a gyermek életkorának megfelelő életritmus kialakítását, melynek során figyelembe vesszük a különböző otthoni körülmények közül érkező gyermekek egyéni igényeit. Rugalmasan a gyermekek idejét tudatosan az aktuális élettani szükségleteit figyelembe véve tervezzük. Az önkiszolgálási tevékenységek célzottan alakítják a gyermek én-képét, önállóbbá válását. Az önkiszolgáló feladatok végzése közben biztosított az óvodapedagógus a felnőtt részéről a gyermek egyéni ismerete, a segítőkészség, a tapintat, a türelem. Fontosnak tartjuk az elég időt és alkalmat a tevékenységek többszöri gyakorlására. Arra törekszünk, hogy megfelelő légkörben történjen a gondozási feladatok teljesítése, az önkiszolgáló feladatok elvégzése. Minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísér. 18

3.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Cél: Bizalmon és szereteten alapuló óvodai légkörben alakuljon: én tudatuk, önérvényesítő törekvésük, feladattudatuk és a társas együttélés szokásai, normái, szabályai. Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. Erkölcsi tulajdonságok, norma és szokásrendszer alapozása. Feladat: Barátságos, családias, nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör megteremtése. A gyermekek erkölcsi, szociális, esztétikai érzékenységének fejlesztése. Erkölcsi tulajdonságok: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség alakítása. Szokás és normarendszer megalapozása, hagyományok, élmények, tevékenységek, programok biztosítása. Hazaszeretetre nevelés. A szűkebb és tágabb környezet megismertetésével a szülőföldhöz való kötődés alapozása. Felnőtt- gyermek és gyermek-gyermek elfogadó érzelmi alapokon együttműködő kapcsolatának alakítása. Szociokulturális hátrányok csökkentése, egyenlő hozzáférés biztosítása. Toleranciára-különbözőség elfogadására, tiszteletére való nevelés. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek felismerése,- szükség esetén megfelelő szakemberek bevonása. Modellkövetés, pozitív mintaadás. 19

Alapelvek: Modell értékű az óvodában dolgozó felnőttek kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A családdal való közvetlen kapcsolattartást a nevelésben a partnerség, a kölcsönös korrekt tájékoztatás és diszkréció jellemzi. Pozitív érzelmi viszony a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezethez (család, haza, otthon). Tartalom: Beszoktatás, befogadás A szülőkkel együtt történő és a gyermek igényeihez alkalmazkodó beszoktatást tartjuk fontosnak. A gyermeket fogadó felnőtteknek pozitív érzelmi kisugárzása, elfogadó és segítségnyújtó magatartása van. A kialakult szokásrendszerű befogadó gyermekközösség, nagyban megkönnyíti a beszoktatás folyamatát Társas kapcsolatok Az óvodapedagógus-gyermek és gyermek-dajka kapcsolat a bizalom alapjára épül, elfogadjuk a különbözőségeket, s az egyéni bánásmódot alkalmazzuk. Elsődlegesen a gyermek igényeit tartjuk szem előtt, de a szülők kérését is figyelembe vesszük. Tevékenységeikbe, kezdeményezéseikbe, játékukba való bekapcsolódáson keresztül mutatjuk meg és erősítjük a helyes magatartásformákat. Együttműködőek, támogatóak, empatikusak vagyunk. Gyerek-gyerek Az óvónő és a dajka személyes példamutató magatartásának segítségével a gyermekek feltétel nélkül elfogadják egymást. A gyermek kielégítheti természetes társas szükségleteit, elfogadja a különbözőségeket és tiszteli azt. A vegyes csoport összetételéből adódó társas kapcsolatokat erősítjük. A csoportszoba berendezéseit céltudatosan úgy alakítjuk, hogy az szolgálja a baráti kapcsolatok elmélyülését. A kialakult társas kapcsolatokat, baráti kötődéseket erősítjük, segítjük a magányosan sodródó, peremszéli gyermekek kapcsolatteremtését. Ünnepek az óvodában Nemzeti ünnepeink Télapó Karácsony Farsang Gyermeknap 20

Anyák napja Hagyományaink Adventi játszóház Idősek hete Születésnapok Családi vetélkedő Ovis gála Városi szintű szervezések Városi gyermeknap Színház, mozi Kihívás napja Jeles napok Víz világnapja Föld napja Állatok világnapja Madarak és fák napja Erkölcsi ítéletek Rácsodálkoztatjuk a gyermeket a természeti és emberi világra, tapasztalati ismeretnyújtás során felfedeztetjük a jóságot és a szépséget, rámutatunk a helyes és helytelen megítélésére. Az óvodai élet szervezése és tárgyi feltételei, továbbá az óvodában dolgozók példamutató magatartása segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak/pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség/ és akaratának /önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának/fejlődését. Az erkölcsi normákkal megismertetjük a gyereket, a helyes erkölcsi viselkedési formát betartatjuk. A felnőttek, idősek tiszteletére, megbecsülésére, segítésére nevelünk. Közösségért végzett, s egyéni fejlettségi szinthez alkalmazkodó tevékenységeket szervezünk. Életkornak megfelelő gyermek közeli élmények biztosításával hozzásegítjük őket a tapasztalati ismeretszerzéshez. Megismertetjük a szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. 21

A nemzeti ünnepekről való megemlékezések során a hazafiasság, hazaszeretetre nevelést, a nemzeti hovatartozást, magyarságtudatukat erősítjük. Pozitív gondolkodásra, tenni akarásra ösztönözzük a gyermeket. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy értelmi, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt valamint a kiemelkedő képességű gyermek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, ezért szükség esetén megfelelő szakemberek/.pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus közreműködését vesszük igénybe. Szervezési elvek, keretek: A programoktól, tevékenységektől függően egyéni, mikro csoportos és csoportos szervezeti formák alkalmazása. A gyermekek egyéni fejlettségének és életkori sajátosságainak figyelembe vétele a közös élmények, szokások és hagyományok szervezésénél. A különböző szociokulturális környezetből érkező gyermekeknél és a sajátos nevelési igényű gyermekeknél a fejlődésüket leginkább elősegítő egyéni bánásmód előtérbe helyezése. 22

3.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. Az anyanyelvi és kommunikációs képességek kibontakoztatása. A gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, élményszerű megtapasztalással, játékban és játékos tevékenységekben. Feladat: Beszélő, ösztönző környezet biztosítása. A gyermeki beszédkedv, kifejező képesség, szókincs fejlesztése. Beszédkészség felmérése, a beszédhibák javítása szakemberek segítségével. A kommunikáció különböző formáinak alakítása. Tervszerű egyéni képességfejlesztés. A különböző élethelyzetekben, tevékenységekben sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás útján történő ismeretszerzés, felfedezés lehetőségének biztosítása, azok rendszerezése. Értelmi képességek, képzelet és kreativitás fejlesztése. Hátrányok leküzdése, prevenció, tehetséggondozás. Alapelvek: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében jelen van. Az óvodás gyermek tanulása belső késztetésen alapul. Az óvodás gyermek gondolkodása cselekvő, szemléletes. Az értelmi nevelés eszköze, módszere és színtere a játék és a játékos tevékenység. A gyermek tanulását a játékok, tevékenységek során: - a kíváncsiság - a megismerési vágy - az utánzási kedv 23