Tompáné Balogh Mária Tanári kézikönyv 3. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Vizek partján címû tankönyvcsaládhoz
Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés: Nagy László Bevezetõ gondolatok...5 Elõszó...7 Módszertani ajánlás a 3. osztályos környezetismeret munkatankönyvhöz...13 Tanmenet javaslat...25 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához...35 Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal Utószó...107 A Kiadó minden jogot fenntart! Raktári szám: PK-0583K Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246
Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az Környezetismeret tankönyvcsalád 3. évfolyamosoknak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a KETA szellemének megfelelõ, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó, komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül, egyrészt bevezetni a tanulókat az élõlények sajátosságainak, a természeti környezeti változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudományos mûveltséget, másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializációhoz gazdag lehetõséget nyújtani. Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsõ alkalommal a tankönyvcsalád 1 4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük. Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását, a tanító felkészülését könnyítõ kézikönyvet, ezért készítettük el e kiadványt, s kérjük, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk, és küldjék el azokat a Dinasztia kiadó címére! Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az Élõ és élettelen környezetem tankönyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelõket. Kézikönyvünk az alábbi részekbõl áll: Módszertani ajánlás Helyi tanterv Tanmenet Javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani kiegészítés + szakmai kiegészítés) A mellékletben szereplõ néhány segédanyaggal a kollégák szakmai munkáját kívántuk segíteni. Bízunk abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadványunk is nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk! Tompáné Balogh Mária tankönyvíró, közoktatási szakértõ Szarvas-Ballér Judit Dinasztia kiadó, ügyvezetõ igazgató 5
Elõszó Tanítsátok meg gyermekeiteket szeretetre, a természet szeretetére. (Bereczki Máté) Az utóbbi két évtizedben többször került sor az általános iskolai tananyag megreformálására. Az elsõ lépés az 1977. évi oktatási törvény, amelynek értelmében kiadott miniszteri utasítás (114/1977.) szerint a környezetismeret tanítása 1 5. évfolyamon történik. Az említett utasítás pontosan leírja az egyes osztályokban tanítandó tananyagot, az éves órakeretet és annak felosztását, valamint témakörönként a követelményeket. Egy évtized múlva, amikor az egyéni kezdeményezések, tantárgyfejlesztések nyilvánosságot kaptak, vált lehetõvé elsõ osztályban a környezetismeretnek, mint komplex tantárgynak tanítása. Ez a valóságban azt jelentette, beépült más tantárgyakba általában a magyarba, pontosabban az olvasásba. Kezdetben még számon is tartották a kollégák és valóban feldolgozásra került a Tanterv és utasítás tananyaga. Néhány év múlva az igazgatók nyíltan kimondták, hogy a mi iskolánkban nincs elsõ osztályban környezetismeret, sõt, több helyen elvonták annak óraszámát 2. és 3. osztályban is. Így több intézményben szervezett, tudatos és tervezett környezeti nevelésben csak 4. osztálytól részesültek a tanulók. A NAT életbelépése valamelyest változtatott ezen a helyzeten azzal, hogy egyrészt az Ember és természet mûveltségi területre 1 4. évfolyamokon átlag 5 9%-nyi idõkeretet biztosít. Másrészt azzal, hogy a mûveltségi területek közös követelményei között hangsúlyosan szerepelnek olyan témakörök, mint a Honés népismeret, a Környezeti nevelés és a Testi, lelki egészség, amelyek megvalósítása, ugyan át kell, hogy hassa az oktatás egész területét, de nagy része a környezetismeret órakeretén belül valósul meg. Ekkor tanulmányoztam egy megye (Gyõr-Moson-Sopron) 60 iskolájának óratervét és a következõ megállapításra jutottam: A megvizsgált intézményekbõl elsõ osztályban csak kettõben nincs óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret), másodiktól már mindenütt van óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret) és ennek megoszlása az alábbiak szerint alakult: másodikban az e területre szánt idõ három iskolától eltekintve, ahol heti 2 óra általában heti 1 óra. harmadikbanmár nagyobb a megoszlás: 18 intézményben heti 2 óra, 42 iskolában heti 1 óra, negyedikben két kivétellel, ahol heti 3 óra általában heti 2 órát terveznek a környezetismeretre. A környezetismeret vagy természetismeret tanításának fontosságát, jelentõségét az egyre változó szükségletei is alátámasztják. Sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élõlény kerül a védettség listájára. Jelentõs mértékben fejlõdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intõ jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elõször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN! A cselekvés igénye és szándéka azóta érlelõdik, erõsödik. Ennek jegyében kezdõdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezet Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédõ Tanárok Egyesületének megalakításához. Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 õszén érkeztünk. Gyõrött gondolatébresztõ, magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetõségeit. A neves vendégek mellett elsõsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetõleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlõ eredményt hozott. 6 7
A gyõri konferencián felszólalt elõadók, jó gazda módjára szóltak a jövõ megõrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrõl. Figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élõ ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt-túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzõje: az egységes szemlélet, az életkori sajátosságoknak megfelelõ ábraanyag, és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak, a segítõ szándékú programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felelõsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte. Közben elkezdõdtek a NAT munkálatai, amelyek során figyelembe vették a két minisztérium megállapodását, és az I. fejezetben, a kötelezõ oktatás tartalmi szabályozásában megfogalmazták, hogy az ismeretek feldolgozása, összefüggések feltárása megalapozhatja a tanulók mûveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szûkebb és tágabb környezetükben. Szintén a NAT-nak ez a része foglalkozik a mûveltségi területek oktatásának közös követelményeivel (kereszttantervek), ahol a 7 elem között kiemelkedõ szerepet kapott a már említett három (hon- és népismeret, környezeti nevelés, testi és lelki egészség). A KETA bevezetésével a fizikai alapfogalmak is bekerült a tananyagba. Az eddig vázolt, megváltozott feladatoknak megfelelõen a Dinasztia kiadó egy olyan tankönyvcsaládot jelentetett meg, amelyet végigkísér: az egységes szemlélet a természetvédelem kiemelt fontossága az esztétikus megjelenés a tantárgyi ismeretek egymásra épültsége az életkori sajátosságoknak megfelelõ ismeretközlés cselekvõ munkáltatás a humánus, érzelem gazdag szemlélet A KETA a Környezetismeret keretében folyó nevelés oktatás feladataként jelöli meg, hogy: sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelõsség alakításához. A természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. Az ajánlás szerint a tanítás során a természetszeretet felébresztése, a környezetkultúra fejlesztése kell, hogy elõtérbe kerüljön, illetve kell, hogy hangsúlyosan szerepeljen. A KETA a részletes követelményeket évfolyamonként határozza meg, és nem jelöl meg fajismeretet. Felvetõdik a kérdés mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai alapismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merõben más ökológiai magatartás. Hiszen: ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza. (Dr. Tóth Albert) A 60-as évek jellemzõje volt a városiasodás, a következményeként kialakuló zárt tantermi oktatás. Ezt a szemléletet közvetítették a 70-es évek tankönyvei, amelyeknek a tananyagot szinte teljes egészében el lehetett sajátítani az iskola épületében. Az elõzõ oldalakon már említett okok miatt a 90-es évekre kívánatossá vált, hogy az oktatást közelebb hozzuk a természethez. Egyre szélesebb körben terjedtek az erdei iskolák és egyre gyakoribbakká váltak a (tanulmányi séták, kirándulások, amelyek lehetõséget teremtettek arra, hogy a gyermekek saját természetes környezetükben figyeljék, védjék, gondozzák a természetet, felfedezzék az élõvilág és a környezet kapcsolatait, egymásrautaltságukat. A megfigyelt élõlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belõlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védõ, oltalmazó felnõttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet például: Az aktív megismerõ, felfedezõ tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb ismeretszerzése ösztönzõ motívumot. A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbõl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben., ami nem volt meg elõbb az érzékszervekben. A tanítás során a diákok tudatos figyelmét nagyban segíti, ha a nevelõ lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, továbbá kutatásra, búvárkodásra serkent. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a pedagógust érdekli a válaszuk. A diákok spontán megnyilatkozásának lehetõvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetõségének megteremtése. Önálló alkotó munka (mese, vers, szakirodalmi gyûjtõmunka, gyûjtemény készítés). Önálló kutató, búvárkodó, felfedezõ tevékenység végeztetése. Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következõk: A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelõen tudjanak tájékozódni a közvetlen (természeti és társadalmi) környezetükben. Ismerjenek meg minél több élõlényt, legyenek képesek az élõlények testfelépítésének, legfeltûnõbb életjelenségeinek, változásainak megfigyelésére. Tudják jellemezni, csoportosítani azokat. Ismerjék a természeti- és társadalmi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, változásait és fejlõdését. Tudják, értsék, hogy környezetünknek minden élõlényre szüksége van, és ne bántsák azokat. Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. Az élõlényeket, természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésükre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon azokat az elfogás helyszínén.) A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát is, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. Alakuljon ki a diákokban az egészséges életkörülmények iránti igény. Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. A célkitûzésekbõl is, és a tankönyvcsalád címébõl Környezetismeret kitûnik, hogy e sorozat tagjai nemcsak természetismereti, hanem társadalomismereti ismereteket is tartalmaznak. A témakörök ilyen jellegû integrációja nemcsak a tantárgyi koncentráció követelményeit oldja meg, hanem szintetikus tudást nyújtva megalapozza a 6 10 éves gyermekek mûveltségét. 8 9
Az egyes évfolyamok tankönyvei az alábbi témaköröket tartalmazzák: 1. évfolyam: Az évszakok változása Környezetem õsszel Téli esték Élet tavasszal a ház körül 2. évfolyam: A fák birodalma Õsszel a parkban Család és egészség Tavasz az erdõben 3. évfolyam: Vizek partján Növények a vízben és a vízparton Tájékozódás, az élettelen természet alapismeretei Állatok a vízben és a vízparton 4. évfolyam: Élet a ház körül Az élõ és élettelen természet alapismeretei (Az erdõ) Tájékozódás, országismeret Az élõ és élettelen természet alapismeretei (Füves és vizes élõhelyek) A tankönyvcsalád tananyagelrendezése teraszos. Az egyre bõvülõ ismeretanyagot mindig a megelõzõ szilárd alapra építjük úgy, hogy az új anyag feldolgozása elõtt szisztematikusan átismételjük az elõzõekben tanultakat. Vegyünk két példát: 1. Mindegyik évfolyamban foglalkozunk a fás szárú növényekkel. Elsõ osztályban megismerkednek a tanulók a fa részeivel (gyökérzet, törzs, lombkorona). Másodikban a tudást bõvítjük az örökzöld és a lombhullató fogalmával. Harmadikban a vízparti fák tanulmányozása során a környezethez való alkalmazkodásra mutatunk rá, valamint megfigyeléseket végzünk a fák életjelenségeivel kapcsolatosan. Negyedikben az erdõ fáit és cserjéit vizsgáljuk részletesebben. 2. A madarak, mint környezetünkben gyakran elõforduló élõlények szintén szerepelnek valamennyi évfolyam tananyagában. Elsõ osztályban, a házban és a ház körül élõ szárnyasokkal ismerkedünk. A munkatankönyvben szereplõ madarak egy részét már ismerik a tanulók, sõt azok testrészeirõl is vannak ismereteik. Ezen az évfolyamon megfigyeljük jellemzõiket, színes képek és megfigyelések alapján kiszínezik a tanulók az élõlények rajzait és csoportosítják azokat a következõ szempontok szerint: állandó madár, költözõ madár. (Szakmai megjegyzés: itt nem teszünk különbséget a költözõ és a vonuló madarak között!) Második osztályban a park és az erdõ madaraival ismerkedünk. Az új fajok megismerése mellett a ezen állatok alkalmazkodására, szokásaikra, életmódjukra helyezzük a hangsúlyt. Harmadik osztályban a víz- és vízpart élõvilágával bõvül a fajismeret. Itt új fogalomként tanítjuk az úszó- és gázlómadarakat, elemezzük tulajdonságaikat. Negyedik osztályban már rendszerezzük az eddig tanultakat. Új madárfajokat vizsgálunk, átismételjük a 3. osztályban tanult úszómadár jellemzõit, majd kiegészítjük és összehasonlítjuk a magevõ madárral, ugyanakkor definiáljuk a madár jellemzõit. Az elsõ négy évfolyamon megismert madarak nevei: 1. osztály: Madarak a lakásban: papagály, kanári, pinty. Madarak a kertban, a ház körül: fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. 2. osztály: Erdõ, park madarai: vörösbegy, gerle, fülesbagoly, varjú, szajkó, feketerigó, fülemüle. 3. osztály: A víz és a vízpart madarai: szürke gém, bütykös hattyú, nyári lúd, tõkés réce, fehér gólya (kanalas réce, szárcsa, cantó). 4. osztály: NAT; A baromfiudvar madarai: házityúk, házikacsa, háziliba. KETA; Az erdõ, mezõ víz- és vízpart madarai fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. Alsó tagozat során viszonylag sok élõlénnyel ismerkednek meg a tanulók. Ez megfelel célkitûzésünknek, hiszen csak így lehetséges megvalósítani az elõzõekben vázolt modern környezetvédelmi szemléletet. Az elsõ három évfolyamon csak közvetlen megfigyelés, tapasztalás útján, külsõ (morfológiai) jegyeik alapján ismerjük meg az élõlényeket, hasonlítjuk vagy megkülönböztetjük meg egymástól. 4. osztálytól fokozatosan kerül sor az anatómiai alapfogalmak bevezetésére. A tananyag az elõzõekben említett teraszos elrendezése mellett annak lineáris feldolgozására is sor kerül, hiszen ebben az életkorban még szükség van az ismeretek kis egységekre, apró lépésekre való tagolására éppúgy, mint az állandó visszajelzésre, a megerõsítésre, melyet segítenek a munkatankönyv feladatai, valamint a témazáró feladatlapok. A számonkérés az iskolai oktató nevelõ munkának is természetes velejárója. Törekedni kell arra, hogy megfelelõ arányban legyen jelen a cselekvéses (tevékenykedtetés) az írásbeli és a szóbeli formája. Tartsuk mindig szem elõtt, hogy a legfontosabb a természethez való pozitív viszonyulás kialakulása, valamint a kifejezõkészség fejlesztése. Az elõbbit a beszélgetés, megbeszélés, a beszámoló jelentõs mértékben fejleszt. A kirándulások, a természetben való megfigyelések, vizsgálódások hozzájárulnak az utóbbi megvalósításához. Legyen mindig idõnk, türelmünk végighallgatni a tanulók élménybeszámolóit, sétáljunk sokat, figyeljük meg a környezet változásait, különféle megnyilvánulásait, változásait, végezzünk egyszerû megfigyeléseket a szabadban, ismerkedjünk meg minél több élõlénnyel és a természet legkülönbözõbb megnyilvánulási formáival! Vetessük észre a tanulókkal az apró szépségeket, a parányi csodákat és ébresszük rá õket e csodák múlékonyságára! Tudatosítsuk bennük, hogy õk is felelõsek ezek tartósságáért és alakítsuk ki bennük a környezet iránti felelõs magatartást! Eme feladatok, célkitûzések megvalósításához nyújtanak segítséget a környezetismeret tankönyvcsalád tagjai. Az összefoglaló, rendszerezõ feladatsorok a tanultak rögzítését szolgálják. Témakörönként egy-egy témazáró feladatlap is tartozik a tankönyvhöz, amely az ismeretek ellenõrzéséhez, az értékeléshez ad segítséget. A munkatankönyvek anyagának feldolgozása során a tanulók képesek lesznek: a tudományos alapfogalmak elemi szintû rögzítésére, a szakkifejezések használatára, a tevékenységen alapuló tapasztalatszerzésre, 10 11
a természet szeretetére, az egyre táguló környezet védelmére, a megfigyelésre a különféle tevékenységek alapján és így egyre több természettudományi élményben részesülnek. Ezekre azért lesznek képesek, mert sok élõlényt ismernek, megtanulják, melyik miért fontos, miért van rá szükség. Így nem bántják a pókot, nem félnek a békától, nem szemetelnek, mert tudják, hogy ezzel is veszélyeztetik az élõhelyeket. E bevezetõ gondolatok után vegyük sorra a harmadik évfolyam tananyagát. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy javaslatainkkal segítséget kívánunk nyújtani az azt igénylõ kollégák tanórai felkészüléséhez. Azok felhasználása nem kötelezõ, ettõl eltérni, ezt kiegészíteni, bõvíteni, a helyi sajátosságokhoz adaptálni tanácsos és szabad. Tiszteletben tartjuk a pedagógus szabadságot azzal is, hogy az egyes tanítási egységekhez bõséges anyagot gyûjtöttünk össze a szakirodalomból, a szemléltetõ eszközök és a játékok körébõl, amelyekbõl válogathatnak. Munkájukhoz sok sikert, örömöt, gyermeki jókedvet, derût kívánunk és Bereczki Máté szavaival zárjuk bevezetõnket: Ha a természet szeretetére megtanítottátok kedveseiteket, szíveitekbe oltottátok ugyanakkor a szabadság, a haza szeretetét, az erénynek, a szépnek és a jónak a szeretetét is. Módszertani ajánlás a 3. osztályos Környezetismeret munkatankönyvhöz A környezõ világ iránti érdeklõdésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezõi vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idõ múlásával vagy az élet megpróbáltatásai következtében kihal, de vannak szerencsések, akiket életük végéig elkísér. (Gerald Durell) A környezeti nevelés nem az iskolában veszi kezdetét, hanem már születésünk pillanatában. Az élõ természethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család szerepe elsõdlegesen meghatározó. Ugyanilyen hatást gyakorolnak a gyermek viselkedésére, természethez való fordulására az oktatási intézmények is. Az óvodai nevelés fontosnak tartja, hogy a gyermek találkozzon a természettel, hiszen meg kell tapasztalnia a hallottakat, hogy a megismerésbõl fakadó érzelmi kapcsolat jó alap legyen a késõbbi cselekvési készsége fejlesztésére. Kiemelkedõ jelentõségû az óvoda és az iskola közötti átmenet folyamatossága a környezeti nevelés területén is. A zökkenõmentességet csak úgy tudjuk maradéktalanul biztosítani, ha azt külön tantárgyként kezeljük. Vagyis nem a magyar, technika, ének tantárgyakba erõltetjük bele a környezetismeretet, hanem egy külön erre szánt tanórán, sétán, kiránduláson tapasztalja és ismeri meg a tanuló saját környezetét. Így lehetõség van olyan viselkedési normák elsajátítására, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk közben a gyermekek megismerhessék az élõ természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghallják a madarak és más állatok hangját, neszeit. A tanulóknak a környezethez kialakult aktív részvételük következményeként megfelelõen viszonyulnak az állatokhoz, növényekhez egyaránt. Az elsajátított ismereteket, magatartásformákat cselekvõen felhasználhatják más tanítási órákon is. Mindezek mellett a közoktatási törvény és a Nemzeti Alaptanterv kötelezõ nevelési feladatként jelöli meg a lakóhely környezetének megismerését, védelmét. E feladat alapján dolgozik az óvoda. Az iskola ezt a megkezdett folyamatot továbbviszi, a zökkenõmentes átmenet biztosításával. Ezért fontosak a kirándulások, terepjárások, ahol megfelelõ megfigyelési szempontok szerint a gyermekek maguk fedezik fel az adott táj jellemzõit. Biztosítani kell számukra a felfedezés örömét, a cselekvõ tevékenység szabadságát. Hagynunk kell, hogy mindent észrevegyenek, megtapasztaljanak. Ez hozzásegíti õket azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek a növények, állatok védelmét, a tiszta kulturált környezet iránti igényüket szolgálja. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Dinasztia kiadó tankönyvcsaládja segítse a modern környezetvédelem feladatainak megvalósítását, és megfelelõen biztosítsa az óvodából az iskolába való átmenet folyamatosságát a környezeti nevelés területén is. A harmadikos munkatankönyvünk a 2. osztályos kiadványunk szerves folytatása. A másodikban megszerzett ismeretek, fogalmak újakkal bõvülnek. Így pl.: második osztályban kialakítjuk a madarak, emlõsök fogalmát, ezt harmadik osztályban a kétéltûek, halak fogalmával egészítjük ki, az erdõ után a víz- és vízpart életközösségét vizsgáljuk. Ám a tananyag bõvülése nem csak lineáris, hanem egyben koncentrikus is, mivel az erdõben élõ madár és emlõs fajok mellett újakkal ismerkednek meg a tanulók a 3. évfolyamon. Így tágul látókörük. A tananyag ilyen jellegû elrendezése biztosítja az elemi ismeretek biztos ismeretén felül még a belsõ összefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását. A 3. osztályos környezetismeret a szerteágazó természeti jelenségeket integrált módon vizsgálva a kör nye- 12 13
zõ világ egységben látását igyekszik elérni, de már oly módon, hogy ezzel megalapozza a késõbbi tantárgyak anyagát is. A természetet szeretõ, az ökológiai összefüggéseket meglátó, az egészséges életmódot ismerõ tanulókat kívánunk nevelni. Éppen ezért módszertani szempontból igen fontos, hogy mindig a tapasztalásból induljunk ki, az önálló ismeretszerzést gyakoroltassuk, ezért minden témakör tanulmányi sétával kezdõdik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nélkülözhetetlen, hogy tanítványainkhoz ne vigyük testközelbe a természetet. Így tehát a gondosan megtervezett tanulmányi séták keretében is megvalósítható a természet közvetlen megismerése. A végzett megfigyelések mindig az elõzõleg már megszerzett ismeretekbõl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a környezetismeret szûk határai között! Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi) ismereteiket, saját élményeiket! Igyekezzük a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy a különbözõ forrásokból szerzett tudásanyagot képesek legyenek integrálni. Ezáltal érhetjük el, hogy tanítványaink késõbb is szívesen járják a természetet. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védõ felnõttek válnak majd belõlük. A munkatankönyvhöz készült tanmenetben a tananyagot 37 hétre terveztük és heti két órával számoltunk. (Ahol ennél nagyobb órakeret áll az intézménynek rendelkezésére, azoknak az iskoláknak a megjegyzés rovatban ajánlottunk a plussz órákra tananyagot.) A tervezett 74 órából 59-et szántunk új ismeretek feldolgozására, 15-öt pedig gyakorlásra, ismétlésre, vizsgálódásokra, megfigyelésekre, helyi sajátosságok feldolgozására. Tanulmányi sétára javasolt órák: 6 7. óra: Séta a vízparton (a víz- és vízpart növényeinek megfigyelése) 37 38. óra: Tanulmányi séta (a felszíni formák vizsgálata) 58 59. óra: Tavaszi séta a vízparton (a víz- és vízpart állatvilágának megfigyelése) A javasolt 6 órán felül ajánlatos még több idõt fordítani tanulmányi sétára. Hiszen minden tanító jól tudja, hogy a kisiskolás tanulása speciális. Életkorából adódóan meghatározóak a tapasztalatok, érzelmek, a pozitív viszonyulás. Arra kell törekedni a tanulmányi sétákon, hogy a környezet növény- és állatvilágának megismerése, megtapasztalása során a felelõs magatartás gyakorlására is sor kerüljön. A munkatankönyv szinte minden feldolgozásra kerülõ anyaga, vagy annak egy-egy része közvetlen tapasztalás során is elsajátítható, vagyis alkalmas sétára vagy szabadban tartott tanóra keretében való feldolgozásra. A részletes tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, az órán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetõ eszközöket. elbeszélés, magyarázat, elõadás, bemutatás megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása majd csoportosítása) szemléltetés, (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemez, vizuális diaképek, videó filmek, transzparensek, modellek a tanuló önálló megfigyelései a diák önálló munkája munkatankönyvvel gyakorlás ismétlés ellenõrzés, értékelés Miután az oktatás folyamatában a pedagógus személyiségének van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítania személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklõdéséhez. A munkatankönyvben minden témakör javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdõdik, valamint tematikus képpel indít. A tematikus képeken megtalálhatók mindazon élõlények, felszíni formák, amelyekkel foglalkozunk. Minden témakör a gyakorló illetve témazáró ellenõrzõ órával zárul. A javasolt témazáró felmérõ lapjai a munkatankönyv mellett segédanyagként jelennek meg. Megíratásuk nem kötelezõ. Az adott idõ gyakorlásra, vagy tanulmányi sétára is használható. I. témakör: Növények a vízben és a vízparton. II. témakör: Egészséges életmód, közlekedés, az élettelen természet alapismeretei.. III. témakör: Állatok a vízben és a vízparton. témakör új ismereteket feldolgozó anyag tanulmányi séta új anyag feldolgozása összesen a gyakorlás, helyi tanterv anyaga I. 2 óra 5 óra 7 óra 17 óra II. 2 óra 23 óra 25 óra 7 óra III. 2 óra 8 óra 10 óra 8 óra Összesen: 6 óra 36 óra 42 óra 32 óra 74 óra Az egyes témakörök elosztása Valamennyi természettudományi tárgy jellemzõje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, kísérletek nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. Comenius szavaival: semmi sincs az értelemben, ami nem volt meg elõbb az érzékszervekben. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek az elsõ jelrendszernek van alapvetõ jelentõsége, az általuk szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetõ. A tanítási tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen metodika alkalmazásával. Az esetek jelentõs részében azonban módszer-kombinációval valósul meg a tanítás. A metodika megválasztása többek között függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétõl, érdeklõdésétõl. Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egységeket hogyan tanítsa a tanító, csak felsorolni kívánjuk a környezetismeret órákon alkalmazható oktatási alternatívákat: I. témakör: A víz- és vízpart növényvilága Fogalom: vízben élõ növények: békalencse, vízitök, tündérrózsa, hínár a sekély vizek, vízpartok jellegzetes növényei: a nád és a gyékény a vízpart fás szárú növényei: a szomorú fûz és a kosárkötõ fûz a virág részei: csészelevél, sziromlevél, porzók és termõ Folyamat: a vizek változása az évszakoknak megfelelõen a vizek állapota és az emberi tevékenység a vizek élete és az emberi tevékenység 14 15
a napsugárzás és a víz felmelegedése az állatok készülõdése a téli idõszakra az áttelelõ madarak alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez Megfigyelés, tevékenység: a tiszta és a szennyezett víz vizsgálata a lágy szárú növények részei, a virág részei kéregminta vétel a víz- és vízpart növényvilágának megfigyelése levelekbõl, õszi termésekbõl gyûjtemény készítése a fák összehasonlítása az állatok télre való készülõdése az áttelelõ madarak megfigyelése Összefüggés: az élõlények környezete és életmódja közötti összefüggés a vizes területek nagysága és élõvilágának sokszínûsége a csapadék mennyisége és a vízszint a növényzet elterjedése és a vízigény a különbözõ szinten élõ élõlények alkalmazkodása az áttelelõ madarak és a madáretetés II. témakör: Egészséges életmód, közlekedés, az élettelen természet alapismeretei Fogalom: növekedés, fejlõdés fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás, oldódás, mágnesesség, égés kerékpáros közlekedés alaprajz felszíni formák: síkság, domb, dombság, hegy, hegység, tó, folyó, a domb, dombság és a hegy, a hegység részei az idõjárás elemei: napsütés, hõmérséklet, csapadék, szél a szél Folyamat: az idõjárás változása és az élõlények alkalmazkodása halmazállapot-változás folyamata, égés a növekedés során bekövetkezett változások a fejlõdés folyamata a víz és a szél felszínformáló munkája a szél és a csapadék keletkezése Megfigyelés, tevékenység: a környék felszíni formáinak megfigyelése az anyagok változása, az annak folyamán megfigyelhetõ tulajdonságok észrevétele vizsgálódás mágnesekkel idõjárási naptár összehasonlítása a víz és a szél építõ és romboló tevékenysége Összefüggés: a természetes vizek kialakulása és a felszíni formák halmazállapot-változás és hõmérséklet anyagok összetétele és mágnesesség a természetes vizek vízmennyisége és a csapadék a levegõ felmelegedése, lehûlése és a csapadék formája a felszíni forma és a település jellege a felszíni forma és a foglalkozások a felszíni forma és növényezettel való borítottsága III. témakör: Állatok a vízben és a vízparton Fogalom: a vízben élõ parányi élõlények: moszatok, férgek (orvosi pióca, földi giliszta) a vízben élõ állatok: csigák, kagylók rovarok a vízben és a vízparton: hanyatt úszó poloska, óriás szitakötõ, molnárka gyötrõ szúnyog hazai halaink: ponty, lesõ harcsa, csuka madarak: úszómadarak: nyári lúd, tõkés réce gázlómadarak: fehér gólya, szürke gém emlõsök a vízparton: vidra, hód, pézsmapocok Folyamat: a vizek algásodása a szúnyogok száma és a vizes terület közelsége a kétéltûek szaporodása a férgek és a csigák mozgása a madarak tavaszi teendõi az emlõsök tevékenysége Megfigyelés, tevékenység: a vízpart tavaszi életének megfigyelése az õszi és a tavaszi sétán tapasztaltak összehasonlítása a vízfelszín élõvilágának megfigyelése a rovarok vizsgálata, élettevékenységük megfigyelése az állatok szaporodása és utódgondozása madármegfigyelés az emberek viselkedése a vízparton, környezetvédõ tevékenység megszervezése Összefüggés: az ember tevékenységének hatása a vízi élõvilágra a tavaszi idõjárás és az állatok tevékenysége az éghajlati tényezõk és a vízszint a vizek haszna és veszélye a víz tisztasága és az élõlények sokfélesége 16 17
a rovarok megjelenése és a tavaszi idõjárás az állatok tevékenysége és az utódgondozás élõlények és táplálkozási kapcsolataik A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy az élõlényeket lehetõleg közvetlen tapasztalás során ismerjék meg a tanulók, s kis lépésekben ugyan, de igyekezzünk fokozatosan kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységre való képességüket és fejleszteni beszédkészségüket! Ébresszük fel bennük az önképzés igényét, és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelõsségüket! Az ismeretek, a képességek és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás nevelés végsõ soron a tanítón áll, vagy bukik. Ezért a következõ helyi tanterv, tantárgyi program és ezek alapján a harmadik évfolyam természet- és társadalmi ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikró tanterv) is csak javaslat. Megfelelõ tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató nevelõ munka folyamán olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanító, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsõsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbõl, tanmenetbõl segédeszköz. Az oktatási kormányzat az egy tudományág, egy tantárgy elvet képviseli. Jómagam sem értek egyet a túlzott komplexitással. Ez tapasztalataim szerint az esetek többségében csak zûrzavart, káoszt okoz. Vallom, hogy a tantárgyak vagy mûveltségterületek közötti komplexitást sohasem képes megoldani egy tanterv vagy egy tankönyv, hanem azt a tanító, személye biztosította eddig is, és fogja biztosítani ezután is. Az oktatás iránt elkötelezett, a tanítványait szeretõ, azok fejlõdését figyelõ, mindig megújulásra képes nevelõ alkalmas a különbözõ tananyagok és tantárgyak közötti kapcsolat megvalósítására. Az 1 4. évfolyamban a környezetismeret eddig is komplex tantárgy volt. Tartalmazta a természetismereti, társadalomismereti tananyagot, foglalkozott a közlekedéssel, a halmazállapot változásokkal, a foglalkozásokkal. Ezt még újabb kapcsolatokkal terhelni nem szerencsés, mert csak zûrzavart okoz ezen összefüggések megértésére még nem képes tanulóifjúság tanulási képességeinek, készségeinek kialakításában. Szerencsés lenne, ha minden nevelõ ismerné iskolájának teljes tantárgyi struktúráját, az egyes területek egymásra építettségét. Ez a tanulók ismeretelsajátításának folyamatosságát és zökkenõmentességét is biztosítaná. Ezért a kézikönyv bizonyos részeket több évfolyamot átölelve mutat be. Ezzel is segítve a komplex látásmódot, a folyamatszemléletet. Évfolyam: 3. Tanítási hetek száma: 37 Évi összes óraszám: 74 Helyi tanterv Ebbõl 80% = 59 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása. 20% = 15 óra az iskola érték- és célrendszerének megfelelõ tananyag-feldolgozás: a kerettantervben szereplõ tananyag elmélyítése, rendszerezése, a képességek és készségek fejlesztése. Tematikus összesített óraterv Témakör 1. Az élettelen természet alapismeretei 10 óra 2. Az élõ természet alapismeretei 25 óra 3. Testünk és életmûködésünk 10 óra 4. Tájékozódási alapismeretek 6 óra 5. Közlekedés 4 óra 6. Országismeret 4 óra 7. Megismerési módszerek alapozása folyamatos A rendelkezésre álló idõ 80%-a 20%-a Összesen: 59 óra 15 óra 74 óra Óraszám 18 19
1. témakör: Az élettelen természet alapismeretei (10 óra) 3. témakör: Testünk és életmûködésünk (10 óra) Tartalom Belépõ tevékenységformák Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Tartalom Belépõ tevékenységformák Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei A környezetben elõforduló anyagok mérhetõ tulajdonságai (a fa ma gassága, a törzs magassága, átmérõje). A változások megfigyelése a természetben. Idõjárás-megfigyelések a különbözõ évszakokban. Az idõjárás elemeinek változása (hõmérséklet, csapadék, szél) Halmazállapot változások a mindennapi életben és a természetben. Az idõjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Az olvadás és az oldódás. Mágnesesség. Éghetõ és éghetetlen anyagok. Az égés, mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztetõ jelek, jelzések. Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önállóan, elõzetes megbeszélés alapján Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése, tapasztalatok, megfigyelések alapján. Rövid szóbeli beszámoló a megfigyelésekrõl, tapasztalatokról. Tapasztalatszerzés a különbözõ anyagok halmazállapotainak fõbb jellemzõirõl. A halmazállapot-változás megtapasztalása, feltételeinek elõállítása. Oksági összefüggés keresése a halmazállapot-változás és egyes hétköznapi jelenségek között. Az anyagok változása, az annak folyamán megfigyelhetõ tulajdonságok észrevétele (égés, olvadás, oldódás, forrás) Vizsgálódás mágnesekkel. Teendõk tûz esetén (épülettûz, erdõtûz, ruhatûz). Önmentési gyakorlat. 2. témakör: Az élõ természet alapismeretei (25 óra) Tartalom A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása a növények életére. A víz mennyiségének szerepe a hínárnövények életében. A nádas növényeinek alkalmazkodása az idõjárás változásaihoz. Az évszakok változásának hatása a vízparti fák életére. A növényi élet évszakos ritmusa. A fény hatása a vízpart virágos növényeinek életére, fejlõdésére. A virág részei. Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. Az állatok évszakok szerinti viselkedése (szaporodás, áttelelés). A nedves bõr szerepe a férgek életében. A víz jelentõsége a csigák, kagylók életében. A rovarok, bogarak alkalmazkodása az évszakokhoz. A víz szerepe a halak életében. A víz jelentõsége a békák szaporodásában. A szennyezõ anyagok hatása a madarak és az emlõsök életére. Helyes viselkedés a természetben. Belépõ tevékenységformák A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerû kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Összehasonlító elemzés a két növény azonos és eltérõ tulajdonságainak megfigyelésére. A növények évszakos periodicitásának megfigyelése. A virágzás idejének, idõtartamának megfigyelése. A virág részeinek vizsgálata. Különbözõ állatok viselkedésének, életmódjának, az élõhelyükhöz és más élõlényekhez fûzõdõ kapcsolatainak megfigyelése a valóságban, valamint álló- és mozgóképen. A rovarok és bogarak egyezõ és eltérõ tulajdonságainak megfigyelése, vizsgálata. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élõ más élõlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Tanítói irányítással, segítséggel tudjon ismeretekhez jutni a természeti környezeti jelenségeinek, folyamatainak egyszerû kísérleti vizsgálata és modellezése által. Tudja tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az elõzetesen megbeszélteknek megfelelõ módon írásban rögzíteni. Legyen gyakorlata a különbözõ tárgyak, élõlények, jelenségek minõségi és mennyiségi jellemzõinek elemi szintû összehasonlításában. Olvassa le helyesen a hõmérõt. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzõjét. Közvetlen környezetébõl nevezzen meg példákat a halmazállapot változásra. Tudatosuljon benne, hogy a természetrõl szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés útján szerezzük meg. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Tudja magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat. Ismerje a mentõk, rendõrség, tûzoltók telefonszámát, értesítésük módját. Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Legyen képes a természeti környezet rõl különféle módon szerzett is mereteit egymással összevetni, vizsgálódásainak eredményeit elemezni, értelmezni. Ismerje a víz és a vízpart növényeinek környezeti igényeit. Tudjon egyszerû jelenségeket vázlatosan ábrázolni. Tudjon megnevezni néhány, a környezetében élõ fontosabb növényfajt. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelõ könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon megnevezni a környezetébõl néhány fontosabb állatfajt. Tudjon önállóan megfogalmazni környezetére vonatkozó kérdéseket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelõs a természet védelméért, ezért becsülje meg környezetének értékeit. Az emberi életkor szakaszai. Testünk mérhetõ tulajdonságai. A környezet változásainak hatása életünkre. Növekedés, fejlõdés. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. A betegség tünetei. A leggyakoribb fertõzõ betegségek és megelõzésük. A védõoltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai. 4. témakör: Tájékozódási alapismeretek (6 óra) Tartalom A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással. Útvonalrajzok, térképvázlatok, térképszerû ábrázolások ismert tereprõl. A valóság térképi ábrázolása jelekkel. A település és környéke felszínének jellemzõ formái, vizei. 5. témakör: Közlekedés (4 óra) Tartalom A kerékpáros közlekedés szabályai (elindulás, átkelés az úttesten és gyalogátkelõhelyen). A kerékpározás veszélyei. A kerékpáros balesetek elkerülése. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival. A kívánatos és a saját napirend összehasonlító elemzése. Összefüggés keresés-e a magatartási és az illemszabályok, valamint a betegségek és a balesetek megelõzése között (kézmosás, zsebkendõ-használat). A helyes egészségszokások gyakorlása dramatikus játék során. Az anyagok környezetszennyezõ, veszélyes tulajdonságainak észrevétele. Belépõ tevékenységformák Egyszerû alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba. Térképszerû képes ábrázolások. Térképvázlat készítése az iskola környékérõl. Útvonalak bejelölése, bejárása a térképvázlaton. Szimbolikus jelek alkalmazása. Közvetett tapasztalatszerzés. Természeti formák megfigyelése, felismerése, elnevezése. Belépõ tevékenységformák Gyakorlatok a kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátítására. Veszélyhelyzetek elemzése. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben elõforduló mérésekben. Tudja megkülönböztetni konkrét példákon a növekedést a fejlõdéstõl. Alakuljon ki benne az igény a helyes napirend betartása iránt. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Ismerje a betegségmegelõzõ módszereket. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van. Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Tudja útbaigazítani az idegent lakóhelyén. Legyen tisztában lakóhelye veszélyes, kerülendõ részeivel. Tudjon tájékozódni az iskola környékérõl készített térképvázlaton. Nevezze nevén a település jellemzõ felszíni formáit, felszíni vizeit. Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Tudja, hogyan kell kerékpárral biztonságosan közlekedni. Tudja, hogyan elõzheti meg és kerülheti el a leggyakoribb baleseti helyzeteket. 20 21
6. témakör: Országismeret (4 óra) Tartalom A település és környékének felszíni formái, vizei. A településhez fûzõdõ hagyományok, mesék, mondák, történetek. A település utcái, házai egykor. A település lakóinak élete régen és ma. Belépõ tevékenységformák A természeti formák megfigyelése. A település természeti értékeinek, szépségeinek felfedezése. Helytörténeti bemutatóhely megtekintése. Történetek, emlékek, mondák gyûjtése, olvasása. Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Ismerkedjen meg az õt körülvevõ táj jellegzetességeivel, felszíni formáival. Ismerkedjen szûkebb környezete hagyományaival. Ismertessen egyet a település hagyományai közül jellemezze a segítõkészség és a humanizmus vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességeit Az értékelés szempontjai: a megfigyelés pontossága a tantárgyhoz való viszonyulás a tevékenység során tanúsított aktivitás a szóbeli kifejezés színvonala az ismeretelsajátítás folyamata egyéni képességeknek megfelelõ haladási ütem 7. témakör: Megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Tartalom Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerû kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak, élõlények érzékelhetõ tulajdonságainak körében, a folyamatok nyomon követése, egyszerû természeti jelenségek felismerése. Becslések, egyszerû mérések szabvány mértékegységekkel, tanítói segítséggel. A tapasztalatok általánosítása. Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhetõ ismeretek forrásaival. A tapasztalatok kifejezése élõszóban, rajzban, írásban, tanítói segítséggel. Belépõ tevékenységformák A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerû kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között. Mérések, méréssorozatok végzése. Tapasztalatok megjelenítése egyszerû ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermekenciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítséggel. Fejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei Legyen képes tapasztalatait, megfigyeléseit, vizsgálódásait az elõzetesen megbeszélteknek megfelelõ módon írásban rögzíteni. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában a tanultakat. Tudjon beszámolni leírásokból, kommunikációs eszközökbõl szerzett ismereteirõl tanítói segítséggel. A továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmény A tanuló: Legyen képes tapasztalatait tanítói segítséggel írásban rögzíteni. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Ismerje saját testének fõbb méreteit és életmûködésének jellemzõ értékeit. Ismerje a leggyakoribb betegségek tüneteit. Ismerje az élõlények legfontosabb környezeti feltételeit. Tudja, hogy a környezet változása milyen módon befolyásolja az élõlények életét. Tudja megnevezni a virág részeit. Legyen képes a tanult élõlények rövid, lényegre törõ elemzésére. A tanulói teljesítmények ellenõrzésének, értékelésének módjai, fajtái Az ellenõrzés legyen: folyamatos, rendszeres, következetes és változatos igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz legyen sokrétû és sokoldalú Az értékelés módja, fajtái: órai szereplés, gyûjtõmunka, megfigyelésekrõl készült rajzok, feljegyzések, szóbeli feleletek, témazáró feladatlapok alapján értékeljünk. Szummatív mérõeszközök száma: 4 (növények a vízben és a vízparton; tájékozódás; állatok a vízben és a vízparton; év végi felmérõ. Taneszközök Tanulói segédlet Tompáné Balogh Mária: KÖRNYEZETISMERET Vizek partján munkatankönyv, Dinasztia kiadó, Budapest Kiegészítõ szakirodalom Tompa Krisztián Tompáné B. Mária: Környezetismeret 1. Játékos tanulás 8 éveseknek Környezetismeret 2. MINI-LÜK sorozat Környezetismeret 3. Dinasztia kiadó, Bp. USBORNE: Kis ökológia (Bp. Novotrade Kiadó 1990) Pillantás a természetre sorozat: Schmidt E. Veres L.: Nádasok élõvilága (Bp. Officina Nova Kiadó 1991), Dr. Vásárhelyi T. Veres L.: Folyók, tavak élõvilága (Bp. Officina Nova Kiadó 1992) Szemléltetõ eszközök papírforgó, mérõszalag, kézi nagyító, hõmérõ, mágnes, nád, gyékény és belõlük készült használati tárgyak, virágmodell, madáretetõk, homokasztal, hajszárító, öntözõkanna, csapadékmérõ, mohapárna, csigaházak, kagylóhéjak, a bogár testének tagolódása (applikáció), folyadékos készítmények (béka, madár), csontváz (béka, hal, madár, emlõs) Reflektor videó stúdió filmjei: Vizek mentén, Kis növényismeret Az elkészített helyi tanterv hosszabb távra, több tanévre szólóan vázolja a tanítási tartalmakat, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, az alapkövetelményeket, a tanulók értékelésének elveit és a szükséges taneszközöket. Kidolgozása makró tanterv. A tananyagot csak a témák szintjére bontja le, így csak nagy vonalakban mutatja be az iskola tartalmi munkáját. A helyi tantervre épül a tanmenet. Akkor jó, ha a helyi tanterv tartalmait olyan részletességgel jeleníti meg, hogy az nélkülözhetetlen eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást ad az óravázlat vagy a tanítási tervezet elkészítéséhez. Sokat árul el a tanítás tanulás folyamatáról. Nyomon követhetõ benne a terv sze rû ség, a fogalmi egymásra építettség és (e tantárgy tervezése során kiemelten fontos!) a természet változásai hoz való tervezés. Lényeges, hogy bizonyos elemek megtanítását arra az idõre tervezzük, amikor azok a természetben megfigyelhetõk. 22 23
Készítése során ki kell alakítani egy szempontrendszert, amely mentén tervezve láthatóvá válik a tervezés tudatossága. Jó, ha tartalmazza azokat az alapvetõ tanulói tevékenységeket is, amik eszközként szolgálnak a tanulók célirányos fejlesztéséhez, a tantervi követelmények teljesítéséhez. Ajánlatos számba venni azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyeket már tudnak a tanulók, hogy ezekre, mint biztos alapra építhessük az új elemeket. Tervezhetõk a tanmenetben az adott tanórán használatos szemléltetõeszközök, a tantárgyi integráció vagy éppen a felhasználható vagy ajánlott szakirodalom. A következõ oldalakon olvasható tanmenettel egyfajta lehetséges megoldást mutatok be a gondolatébresztés szándékával. Ezt ki-ki úgy alakíthatja, formálhatja, hogy az a pedagógiai elképzelések megvalósítását legjobban segítse. A tanmenet megjegyzések rovatában még szerepelõ anyagrészek, a helyi sajátosságoknak megfelelõen a tanórák rendszerébe beépíthetõek délutáni foglalkozásokon, egyéb összejöveteleken feldolgozhatóak, vagy éppen az érdeklõdõ tanulókkal elvégezhetõkek, de figyelmen kívül is hagyhatók. Hónap Tanmenet javaslat szeptember Óraszám 1. 2. 3 4. 5. 6 7. 8 9. A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismerkedés az új tankönyvvel 3. oldal Az új munkatankönyvvel való ismerkedés. Tanulói képkártyák áttekintése, használatának megbeszélése. LÜK-füzetek. Újra együtt! 4 5. oldalal Nyári élmények megbeszélése. Változások a tanév vége óta az iskola környékén és az osztályban. Mirõl tanultál tavaly? 6 9. oldal Az elõzõ tanévben tanult ismeretek számonkérése a hiányosságok pótlása. Mirõl tanulsz az idén? 10-11. oldal Bevezetés az új témakör tanulásába. Képek, videó film, CD-ROM megtekintése az új témakörrel kapcsolatban Séta a vízpartra 12 13. oldal Tanulmányi séta, a víz és vízpart növényvilágának megfigyelése, megfigyelési szempontok alapján. Vizsgálódás, munkálkodás 14 15. oldal Megfigyelések a vízparton. Tapasztalatok lejegyzése rajzban, írásban. Mérési eredmények rögzítése. Ismert fogalom, tevékenység munkatankönyv rendszerezés, rendrakás szabadidõ szórakozás nyaralás, pihenés Tiszta, rendes udvar akvárium élõsarok az elõzõ tanévben tanult fajnevek és fogalmak csoportosítás, rendszerezés tanulmányi séta kéregminta a természetben való viselkedés szabályai növények állatok víz a tanulók eddigi tapasztalatainak rendszerezése hõmérsékletmérés megfigyelés oksági összefüggés keresése a víz felülete és szennyezettsége között Új fogalom új növénynevek a természetes víz és a mesterséges víz Szemléltetés, integráció tankönyv képkártyák LÜK-füzetek (nyári) élménybeszámoló fotók, képek a nyári élményekrõl élõsarok munkatankönyv az elõzõ használt applikáció, falikép, tanulói képkártyák LÜK-füzetek applikáció, falikép tanulói képkártyák, LÜK-füzetek videófilmek CD-ROM-ok papír, ceruza, kézi nagyító hõmérõ papírforgó Szakirodalom Reflektor videó: Vizek mentén videó film és CD-ROM Megjegyzés 24 25
Hónap október Hónap november Óraszám 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. Óraszám 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció tanulói feljegyzések fás szárak környezeti nevelés Szakirodalom Búvárkodás a könyvtárban 16 17. oldal Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhetõ ismeretek forrásaival. A tapasztalatok kifejezése élõszóban, rajzban, írásban. könyvtár A tapasztalatok megjelenítése egyszerû ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. könyvek, videó filmek, CD-ROM-ok A nyílt víz virágoskertje; a hínáros 18 19. oldal A vízpart élettelen környezeti tényezõinek megbeszélése és rögzítése. A séta tapasztalatai alapján a hínáros jellemzése. a lágyszárú növény részei a tapasztalatok megbeszélése oksági öszszefüggések rögzítése. hínárnövények békalencse fehér tündérrózsa sárga vízi tök tanulói feljegyzések élõsarok akvárium környezeti nevelés A Búvár zsebkönyvek sorozat Vízinövények címû kötete A vízpart titokzatos világa: a nádas 20 21. oldal A nádas elhelyezkedése, elõfordulása a vizes élõhelyeken. A nádas növényeinek összehasonlítása. a lágyszárú növények részei, ábrák, képek megfigyelése, elemzése rajzolás, színezés nádas nád gyékény nád gyékény gyékénybõl készült használati tárgyak mo.-i népi technikák Virágzó nádas 22 23. oldal A vízpart lágyszárú növényei. A lágyszárú növény részei. A virág részei. a lágyszárú növény részei a tapasztalatok lejegyzése felfutó sövényszulák csészelevél, sziromlevél, porzók, termõ virágmodell, élõ növények Vízparti fák 24 25. oldal A fûzfa jellemzõi. A fa tulajdonságai, jellemzõi a különbözõ évszakokban. a fás szárú növények részei képelemzés megfigyelés vizsgálat (levél, vesszõ) barka szomorúfûz kosárkötõ fûz Polunin: Európa fái és bokrai A vízpart virágoskertje 26 27. oldal A nedves rétek, vízpartok jellemzõ lágyszárú növényei. A vízpart lágyszárú növényeinek jellemzése. A növényi élet évszakos ritmusa. a lágyszárú növény részei a virág részei szövegértelmezés a virág részeinek vizsgálata a megfigyelési tapasztalatok rögzítése õszi kikerics növényekrõl gyûjtött képek kétszikû virágmodell (biológiai szakleltár) Megfigyelés, vizsgálódás 28 29. old Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a közvetlen környezetben lévõ növények érzékelhetõ tulajdonságai körében. A folyamatok nyomon követése. a növények és azok részei a tapasztalatok bejegyzése, rendszerezése Oksági öszszefüggések keresése saját korábbi tapasztalatok beépítése növények faliképek szakkönyvek A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés A fák megfigyelése különbözõ évszakokban. Egy fa részletesebb megfigyelése. a fás szárú növények részei megfigyelés önálló vizsgálódás A fák tanulmányozása 30 31. oldal Növénygyûjtemény készítése 32 33. oldal A növénygyûjtemény készítésének hagyományos módja és veszélyei. Környezetkímélõ növénygyûjtemény gyûjtés tárolás tapasztalatok lejegyzése, megjelenítése egyszerû rajzzal préselés tanulói feljegyzések környezeti nevelés növénygyûjtemények gyûjtött növények szakkönyvek falitáblák 34. oldal Idõjárási megfigyelések elemzése, összehasonlítása. az idõjárás elemei csapadékfajták megfigyelés összehasonlítás tanulói feljegyzések idõjárási feljegyzések pályaorientáció Készülõdés a télre 35. oldal A téli madáretetés fontossága. A madáretetéshez szükséges madáreleségek megismerése. odú etetõ tapasztalatok megbeszélése tabló különbözõ típusú etetõk környezeti nevelés Angela Wilkes: Elsõ természetbúvár könyvem (Bp. Passage 1990) Videó film (CD-ROM) A vizekrõl Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhetõ tudás forrásaival a tapasztalatok megjelenítése egyszerû ábrával, rajzzal saját korábbi tapasztalatok beépítése. A filmben szereplõ új növények, fogalmak. Reflektor Videó: Vizek mentén + CD-ROM Gyakorlás 36 37. oldal A víz és vízpart növényvilágáról tanultak gyakorlása, az ismeretek rögzítése, rendszerezése. a téma feldolgozása során tanult fogalmak rendszerezés gyakorlás a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök tanulás Az õszi idõjárás megfigyelése Madármegfigyelés, madáretetés 38 39. oldal A madáretetés megkezdése, madáreleségek készítése, kihelyezése. Madármegfigyelés. madáretetés odú etetõ a tapasztalatok lejegyzése az egyes madarak csemegéi. madáretetõk madáreleségek környezeti nevelés Megjegyzés 26 27
Hónap december Hónap január Óraszám 24. 25. 26. 27. 28. Óraszám 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés Témazáró dolgozat írása A témakör feldolgozása során tanult ismeretek, fogalmak számonkérése. a témakör feldolgozása során tanult fogalmak szóbeli feladat, teszt vagy feladatlap tanulói képkártyák és a témakör feldolgozása során használt eszközök A dolgozat javítása, értékelése A dolgozat értékelése, típushibák kiemelése és megbeszélése. az értékelés során kiemelt fogalmak javítás ellenõrzés önellenõrzés írásbeli munkák Az új témakör bevezetése 40 41. oldal Látogatás egy egészségügyi intézményben, vagy a település közlekedésének megfigyelése. egészség napirend betegség közlekedési eszközök tapasztalás megfigyelés Én is változom 42 43. oldal A növekedés és a fejlõdés közötti összefüggés, különbség. Önállóság, felelõsség. a fejlõdés sorrendisége (életszakaszok) a testméretek változása mérés beszámoló növekedés, fejlõdés mérõeszközök, mértékegységek szituációs játék egészséges életmód Egészséges életmód 44 45. oldal Az egészséges életmód alapfeltételei. Táplálékaink. Az étrend. Az egészség és a sport. Egészséges életmód, ételek. Dramatikus játékok során az egészségszokások gyakorlása. táplálék a táplálékok csoportosítása kiegyensúlyozott étrend bemutatás, dramatizálás ételek, táplálékok A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Új fogalom Helyes napirend. Hetiterv. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek csoportosítása, vizsgálata. A környezet szennyezése, változása. napirend heti terv Én és környezetem 46 47. oldal Környezetvédelem 48 49. oldal A háztartási szemét elhelyezése. Különválogató (szelektív) hulladékgyûjtés Ismert fogalom, tevékenység környezetszennyezés szemét körberajzolás makett készítése térképvázlaton útvonalak bejelölése szimbolikus jelek alkalmazása. élettelenkörnyezeti tényezõk élõ környezeti tényezõk környezetszennyezés különválogató (szelektív) hulladékgyûjtés Betegség 50 51. oldal A betegségek csoportosítása: környezetbõl eredõ higiéniai követelmények be nem tartásából eredõ fertõzések A betegségek tünetei. A leggyakoribb fertõzõ betegségek. betegség fertõzés Az eü. szabályok és a betegség megelõzés közötti oksági összefüggés keresése. bõrkiütés a fertõzõ betegségek nevei Közlekedés a lakóhelyen 52 53. oldal A kerékpáros közlekedés szabályai: elindulás, átkelés a gyalogátkelõn (párhuzamosan, merõlegesen) közlekedés gyalogátkelõhely kép- és ábra elemzés, közúti jelzõtáblák felismerése Gyakorlatok a kerékpáros közlekedés elsajátítására A kerékpáros közlekedés gyakorlása utcán, udvaron, KRESZ parkban. A kerékpáros közlekedés szabályai. Tájékozódás a lakóhelyen 54 55. oldal A lakóhely megismerése, tájékozódás a lakóhelyen. A lakóhely épített és természetes környezete. elõre hátra jobbra balra útvonal rajz készítése Modellezés 56 57. oldal Alaprajz készítése 58 59. oldal Tárgyak, dolgok körberajzolása, kicsinyített képének elkészítése. A valóság modellezése. A valóság, térkép ábrázolása jelekkel. Körvonalrajzok a természetben. A valóság ábrázolása kicsinyítéssel. körvonalrajz egyszerû alaprajzok készítése KRESZ park útvonalrajz makett alaprajz Szemléltetés, integráció heti tervek, napirendek, tiszta és szennyezett víz különféle szemétfajták fertõzõ betegségek tabló betegségek tünetei, betegápolás falikép kerékpáros közlekedés falikép közúti jelzõtáblák falikép kerékpár jelzõtáblák szituációs játék séta a lakóhelyen hon- és népismeret makettek technika makettek alaprajzok tervrajzok matematika Szakirodalom Ungvári Jánosné: Környezetünk (Pedellus Kiadó 1996) Nagy egészségügy (Bp. Medicina, 1991) Megjegyzés 28 29
Hónap március Hónap február Óraszám 37 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Tanulmányi séta 62 63. oldal Tanulmányi séta. A felszíni formák megfigyelése, megfigyelési szempontok szerint. domb hegy tanulmányi séta megfigyelések felszíni formák tanulmányi séta homokasztal A téli idõjárás megfigyelése 64 65. oldal Idõjárási megfigyelések elemzése, összehasonlítása. az idõjárás elemei csapadékfajták megfigyelés, elemzés összehasonlítás szélcsend tanulói feljegyzések, idõjárási megfigyelések, idõjárás jelentés Amerre a szem ellát 66 67. oldal A felszíni formák kialakítása a homokasztalon. Síkság jellemzõi. alföld vers olvasása az Alföldrõl a felszíni formák kialakítása homokasztalon domborzat síkság alföld versek, fotók az Alföldrõl homokasztal hon- és népismeret Hegyek, völgyek között 68 69. oldal A síkságtól eltérõ domborzati formák megfigyelése, jellemzése és kialakítása homokasztalon. síkság szövegértelmezés megfigyelés munka a terepasztalon domb, dombság, dombhát, völgy, hegy, hegység, medence, hegyoldal, hegycsúcs, hegytetõ. fotók, képek dombokról, hegyekrõl térképek hon- és népismeret Folyók és tavak 70 71. oldal A vizek csoportosítása. A folyó és állóvizek jellemzõi. A tavak keletkezése és pusztulása. szöveg értelmezése párosítás összehasonlítás folyóvizek: ér, patak, folyó, folyam állóvizek: tó, tenger fotók, képek természetes vizekrõl homokasztal Földünk és környezetünk A víz felszínformáló munkája 72 73. oldal A víz felszínformáló szerepének bemutatása homokasztalon. A víz építõ és romboló hatása. a természetes vizek bemutatás munka a terepasztalon kiegészítés sziget, félsziget homokasztal, fotók a víz romboló hatásáról környezeti nevelés A vizek haszna és veszélyei 74 75. oldal A vizek haszna és veszélye. Az idõjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. téli sportok megfigyelések, tapasztalatok rögzítése írásban, rajzban lék vízállás árvíz fotók, képek személyes tapasztalatok Óraszám 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés Védjük vizeinket 76 77. oldal A vizek szennyezettségének forrásai. A vizek szennyezettségének megfigyelése. Természetvédõ tevékenység. természetes vizek élménybeszámoló a tapasztalatok megbeszélése fotók, képek élõvizekrõl szituációs játékok környeti nevelés A víz tulajdonságai 78 79. oldal A víz tulajdonságainak megfigyelése. Egyszerû kísérletek végzése. természetes víz, csapvíz bemutatás kísérlet egyszerû mérések szabvány egységekkel edények poharak olaj jég mérleg Olvadás, oldódás 80 81. oldal Az olvadás és az oldódás megkülönböztetése víz jég oksági összefüggések keresése a halmazállapot változás és a hétköznapi jelenségek között. oldódás fagypont forráspont A víz körforgása 82 83. oldal A víz körforgásának bemutatása, és a körforgás értelmezése. Modellkísérlet. a víz tulajdonságai kísérlet ábra- és képelemzés A víz felhasználása és tisztítása 84 85. oldal A víz felhasználása a háztartásokban. Vízfogyasztás. Víztisztítás. Csapvíz, szennyezett víz. összehasonlítás, oksági kapcsolatok értelmezése Víz és tûz 86 87. oldal A tûz haszna és veszélyei. Éghetõ, éghetetlen anyagok. Az égés, mint veszélyforrás tûz teendõk tûz esetén. közvetlen tapasztalás. körforgás aktív szén éghetõ és éghetetlen anyagok tûzoltás edények borszeszégõ jég, zseblámpa környezeti nevelés hõmérõ víz jég applikáció (a víz körforgása) vízfelhasználás víztisztítás tûzoltás a tûzoltók munkáját bemutató falikép Vizsgálódás mágnesekkel 88 89. oldal A mágnes rúd tulajdonságainak megfigyelése. Egyszerû kísérletek elvégzése, tapasztalatok lejegyzése. mágnes egyszerû mérések végzése, tapasztalatok megjelenítése táblázatban rövid szövegek igazság tartalmának eldöntése. A víz érzékelhetõ tulajdonságai. kölcsönhatás, vonzás, taszítás, iránytû mágnes rúd, vasreszelék, szeg acéltû A szél keletkezése és munkája 90 91. oldal A szél felszínformáló tevékenységének bemutatása a homokasztalon. A szél felszínpusztító munkájának megelõzése. a víz felszínformáló tevékenysége kísérlet megfigyelése a következtetés rögzítése a szél fogalma homokasztal mohapárna fotók, képek környezeti nevelés Megjegyzés 30 31
Hónap április Hónap május Óraszám 53. 54. 55. 56. 57. 58 59. 60. Óraszám 61. 62. 63. 64. 65. 66. A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom örökmozgó Szemléltetés, integráció papír, ceruza élõ környezet környezeti nevelés Szakirodalom Megjegyzés Érdekes kísérletek 92 93. oldal Egyszerû kísérletek, megfigyelések rögzítése. szél lengõ Oksági öszszefüggések keresése a kísérletek és a mindennapi tapasztalatok közt. férgek megfigyelés kísérlet összehasonlítás Kísérletek anyagai: papír hurkapálca gyertya virágcserép A felszín és az ember 94 95. oldal A felszín meghatározó szerepe az ember településeinek nagyságában és a foglalkozások gyakoriságában. felszíni formák foglalkozások képelemzés rajzolás megbeszélés fotók, képek felszíni formákról és településekrõl hon- és népismeret Gyakorlás 96 97. oldal A tájékozódás témakörben tanultak gyakorlása, az ismeretek rögzítése, rendszerezése. a téma feldolgozása során tanult fogalmak rendszerezés gyakorlás a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök tanulás Témazáró összefoglalás A témakör feldolgozása során tanult ismeretek számonkérése. a témakör feldolgozása során tanult fogalmak szóbeli felelet, írásbeli teszt vagy feladatlap A témakör feldolgozása során használt eszközök. A dolgozat javítása, értékelése A dolgozat értékelése, típushibák kiemelése és megbeszélése. a témakör feldolgozása során megismert fogalmak javítás ellenõrzés önellenõrzés írásbeli munkák Tanulmányi séta 100 101. oldal Tanulmányi séta. A víz és vízpart állatvilágának megfigyelése, szempontok alapján. tanulmányi séta az õszi séta tapasztalatai A víz parányi élõlényei 102 103. oldal A vízben elõforduló parányi élõlények megfigyelése. A vízben élõ algák és parányi rákok. féreg mozgás a sétáról behozott befõttes üveg tartalma akvárium környezeti nevelés Dr. Vásárhelyi Veres: Folyók, tavak élõvilága A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció madárpreparátum lábtípusok (biológiai szakleltár) hon- és népismeret Szakirodalom Megjegyzés Csigák, kagylók 104 105. oldal A csigák és kagylók jellemzõinek megfigyelése, az élõlények összehasonlítása éti csiga megfigyelés tulajdonságok szétválogatása a csigák testrészei a kagylók tulajdonságai csigaházak kagylóhéjak Búvár zsebkönyvek sorozat: Csigák, kagylók Változatos vízi világ 106 107. oldal A vízben élõ rovarok megfigyelése. A rovarok jellemzõ tulajdonságainak elemzése. az eddig tanult rovarok megfigyelés lényeg kiemelése szövegértelmezés képelemzés molnárka szitakötõ szúnyog rovarok, bogarak a rovar testének tagozódása (biológiai szakleltár) környezeti nevelés Fürkész sorozat: Ízeltlábúak Rovarmegfigyelés A rovarok megfigyelése a szabadban vagy szakkönyvek, ill. videó film segítségével. rovarok testrészei megfigyelés leírás csoportosítás tapasztalatok lejegyzése élõ anyag szakkönyv videó film CD-ROM Hazai halaink 108 109. oldal Hazai vizeinken élõ halak. A halak közös jellemzõinek és eltérõ tulajdonságainak megfigyelése. beszámoló megfigyelés tapasztalás gerincesek az akvárium halai a hal, folyadékos készítmény Fürkész sorozat: Halak A vízpart hangadói: a békák 110 111. oldal A békák testfelépítésének és életmûködésének elemzése, alkalmazkodása a környezethez gerincesek ábraelemzés szövegelemzés önálló feladatmegoldás kétéltûek ragadozó béka, folyadékos készítmény környezeti nevelés Schmidt Egon: Nemszeretem állatok A vízpart madárvilága 112 113. oldal A vízparton élõ madarak általános jellemzõi, tulajdonságaik alapján. gerinces madarak jellemzõi, tulajdonságai, testrészei szövegértelmezés ábraelemzés tulajdonság szétválogatás gázlómadár szürke gém úszómadár tõkésréce nyári lúd Peretson: Európa madarai Magyarország állatvilága (videó) A gólya, a tõkés réce 32 33
Hónap június Óraszám 67. 68. 69. 70. 71 72. 73 74. Javaslatok az egyes órák feldolgozásához A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció a tanév során használt szemléltetõeszközök tanulás Szakirodalom Megjegyzés Gyakorlás 114 115. oldal A vízpart madárvilágának megfigyelése, összehasonlítása. úszómadár gázlómadár összehasonlítás vizsgálódás csoportosítás madarak, applikáció tanulói képkártyák Peretson: Európa madarai Emlõsök a vízparton 116 117. oldal A vízparton élõ emlõsök alkalmazkodása a vízi életkörülményekhez. gerinces, emlõs önálló szövegértelmezés megfigyelés lényegkiemelése rágcsáló várlakó vidra hód pézsmapocok emlõs preparátum, folyadékos készítmények hon- és népismeret Uránia: Emlõsök Grizimek: Emlõsök enciklopédiája Táplálkozás a vízben és vízparton 118 119. oldal A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. A tanult növények és állatok megfigyelése, csoportosítása, a tapasztalatok rögzítése életközösség táplálkozási kapcsolat tanulói képkártyák LÜK-füzetek Gyakorlás 120 121. oldal A víz és vízpart állatvilága témakörben tanultak gyakorlása, az ismeretek rögzítése, rendszerezése. a téma feldolgozása során tanult fogalmak rendszerezése, gyakorlása a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök tanulás Témazáró dolgozat írása, javítása A téma feldolgozása során tanult ismeretek, fogalmak számonkérése. a téma feldolgozása során tanult fogalmak szóbeli felelet, teszt, vagy feladatlap. teszt vagy feladatlap Év végi összefoglalás 122 123. oldal A tanév során tanult ismeretek rögzítése, rendszerezése. az év során tanult fogalmak élõlények felismerése rendszerezés csoportosítás A nevelés elsõ lépéseit annak az alakfelismerésnek a gyakorlása jelenti, amely egyedül képes a harmónia iránti fogékonyság közvetítésére Sokat ígérõ módszer, ha valaki a lehetõ legfiatalabb korától a lehetõ legszorosabb kapcsolatban van az élõ természettel. (Konrad Lorenz) A környezeti nevelés komplex, összetett kifejezés, gyakran keverik más, szinonim fogalmakkal, mint természetismeret, természetvédelem, környezetvédelem. Nézzük meg röviden e fogalmak tartalmát! Környezetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja az ipari, mezõgazdasági, bányászati tevékenységébõl fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelõzése az élõvilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. (Környezetvédelmi lexikon I. 508. oldal) Természetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élõ és élettelen értékeinek feltárása, tudományos alapokon nyugvó fenntartása, kezelése, megõrzése. (Környezetvédelmi lexikon II. 331. oldal) Természetismeret: Az ember létfeltételeinek biztosítása, a természet megismerése, megõrzése, fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai alapelvek betartása szempontjából. Fontos eleme a természetközelség, e nélkül nem lehet hatékony a környezeti nevelés, a személyiségfejlesztés, az ismeretek elsajátítása. (Gulyás Pálné) Környezeti nevelés: A természet-, embertisztelõ szokásrendszer kialakítása, belsõ késztetés esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, a szokásrendszerek elmélyítése, mûködtetése intellektuális hatásokkal ismeret által, melynek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet. (Gulyás Pálné) Ide tartoznak még ilyen fogalmak is, mint: az ökológiai morál, melynek alapja az alázat, tisztelet, titokra nyitottság, birtokvágy mentesség a természet jelenségei és az ember iránt, továbbá az ökológiai cselekvés, melynek alapjai a természet centrikusság, annak takarékos használata, maximális gondosság, szépségre törekvés, természettel harmonizáló gazdaság, lágy technológiák, organikus mezõgazdálkodás, az ökonómia ökológizálása valamint populáris akció jogintézménye. A meghatározásokból világosan kitûnik, hogy valamennyi fogalom tartalma egymással összefügg, ezért ha minden felsorolt területen eredményt akarunk elérni, a fenntartható fejlõdés feltételeinek megvalósítása érdekében, akkor már kisiskolás korban olyan természet és embertisztelõ szokásrendszereket, belsõ késztetést (esztétikai, érzelmi, erkölcsi) kell kialakítani, amelyek egy életre megalapozzák a környezethez és a társakhoz való viszonyt. Ebben van óriási szerepe tantárgyunknak, nekünk nevelõknek és e feladatok megvalósításához ad segítséget az egész tankönyvcsalád. 34 35
I. témakör 1. óra: Ismerkedés az új tankönyvvel Módszertani kiegészítés: vegyes típusú óra. Az elsõ órára nem terveztem konkrét tananyagot, hiszen nagyon fontos, hogy a hosszú nyári szünet után az elmondják a tanulók nyári élményeiket, megismerkedjenek új taneszközeikkel, esetleg új osztálytársaikkal vagy éppen az új nevelõvel. A másik nagyon fontos dolog a munkatankönyv átnézése, nincs-e benne hibás vagy hiányzó oldal, mivel még szeptemberben könnyeben visszacserélhetõk a könyvek, mint késõbb. Az elsõ tíz óra mindegyikének levezetéséhez konkrét módszertani ajánlást fogalmazok meg, de érdemes ezen órák anyagát konkrétan is elõre áttekinteni ha van lehetõségünk egy hét erdei iskolára vagy többnapos tanulmányi kirándulásra, a tíz óra egy részét (tömbösítve) erre is fordíthatjuk. Két dolog nagyon fontos: hogy a tanulók megfelelõ alapismeretek birtokában kezdjék el az új ismeretek elsajátítását, és ennek a konkrét megfigyelés, tapasztalás legyen. Ezért kiemelten fontosnak tartom a tanulmányi sétákat, vizsgálódásokat. 2. óra: Újra együtt Módszertani kiegészítés: vegyes típusú óra. Az óra elsõ részében szánjunk elegendõ idõt a tanulóknak nyári élményeik elmondására, kérdezzük meg, ki merre járt, mivel töltötte a szünidõt. Ehhez ad segítséget a munkatankönyv 1. feladata. Az élménybeszámolók után, a tanóra második részében tegyünk egy kis sétát az iskola épületében és közvetlen környékén! Beszéljük meg, milyen változások történtek, és mi mit tehetünk, hogy még szebb legyen környezetünk! A tanóra utolsó részében tervezzük meg az éves munkát, válasszuk ki a felelõsöket, vegyük sorra feladaikat, és rakjunk rendet az élõsarokban vagy gondozzuk az osztályteremben élõ növényeket. Legyen adiák képes önállóan, röviden beszámolni saját élményeirõl. Vegye észre a környezetében bekövetkezett változásokat. Aktívan vegyen részt környezete szépítésében. 36 37
3 4. óra: Mirõl tanultál tavaly? Módszertani kiegészítés: ismétlõ, rendszerezõ óra. Ezeknek az óráknak óriási a jelentõségük, hiszen egy hosszú nyári szünet után fontos a beilleszkedés az iskola rendjébe. Az elõzõ évben tanult ismeretek rendszerezése mindig izgalmas feladat tanulónak és tanítónak egyaránt. Meggyõzõdhetünk arról, hogy melyek voltak azok az elemek, amelyeket egy hosszú szünet után is képesek voltak tanulóink tartósan megõrizni, és arról is, melyek felejtõdtek el. Ezért semmi esetre ne fordítsuk az órát számon kérésre! Az elõzõ tanév összefoglalásánál használt rajzos táblai vázlat, szó- és képkártyák segítségével elevenítsük fel a legfontosabb ismereteket! Ehhez ad segítséget a munkatankönyv 67. oldalának feladatsora is. A rendelkezésünkre álló idõt akkor használjuk ki gazdaságosan, ha a diákok visszajelzéseibõl indulunk ki, s csupán azokra a fogalmakra, ismeretekre térünk ki részletesen, amit nem tudnak, vagy hiányosan rögzítettek tanulóink. A négyoldalnyi feladatsort több változatban is megoldhatjuk, hogy visszajelzést kapjunk a tanulókban megmaradt ismeretekrõl. Válogathatunk a feladatok közül, vagy feldolgozhatjuk azokat csoportmunkában is. Ezen kívül dönthetünk úgy is, hogy az elsõ órán ellenõrizzük a megoldásokat. Mint már említettem, legfontosabb, hogy megfelelõ alapokkal induljunk az új tanév új ismereteinek elsajátítása felé, ennek érdekében az ismétlésre a tanmenetben elõírt óraszámnál nagyobb keretet is felhasználhatjuk. Azonos a második osztály év végi követelményeivel. 38 39