Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali Tagozat Külgazdasági Vállalkozás Szakirány SIKER és KARRIER- ÉLETPÁLYA-TERVEZÉS Készítette: Rácz Roxána Budapest, 2010.
TARTALOMJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK... 4 I. BEVEZETÉS... 6 II. A SIKER FOGALMA... 8 A siker megfogalmazása különböző nyelveken... 8 A siker megfogalmazása a magyar nyelvhasználatban... 9 Külső megítélés... 11 Értékrend és preferencia... 12 Oakwood elemzései a sikerről... 12 A siker és a boldogság kapcsolata... 14 A siker árnyéka... 15 III. A SIKER ALAPJAI... 17 A siker alapja- a személyiség?!... 17 Vonáselmélet... 18 Sigmund Freud elmélete... 19 Carl Gustav Jung elmélete... 20 Carl Rogers elmélete... 21 Az önismeret jelentősége... 22 Ismerjük meg önmagunkat!... 23 Tudjuk meg mit akarunk!... 24 A Johari- ablak... 25 A siker alapja- az önbizalom?!... 26 Fogolydilemma... 27 Önbecsülés... 28 Pozitív énkép... 28 2
A siker alapja- a szaktudás?!... 29 Szaktudás vs. Egyéni kompetenciák... 30 A siker alapja- az egzisztencia?!... 32 Scitovsky Tibor kutatása... 33 A siker alapja- a kiegyensúlyozott családi háttér?!... 34 A család jelentősége... 34 A család gazdasági szerepe... 35 A családot fenyegető veszélyek... 36 A nők- család és/vagy karrier... 36 A nők régen és ma... 36 Karrier és család... 38 IV. EMPÍRIKUS KUTATÁS... 40 A kutatás... 40 A kérdőívről... 40 Kutatások különböző szempontból... 41 Az eredmények- nem szerinti bontásban... 42 Az X és Y generációs bontás... 55 Az X generáció... 55 Az Y generáció... 55 A kérdőívről... 56 Az eredmények- életkor szerinti bontásban... 57 V. BEFEJEZÉS... 64 FELHASZNÁLT IRODALOM... 68 MELLÉKLETEK... 70 3
ÁBRAJEGYZÉK 1. Táblázat: Johari- ablak modellje 2. Táblázat: Fogolydilemma modellje 1. Ábra: Mi mennyire fontos az Ön életében? Férfiak rangsora 1/b ábra: Mi mennyire fontos az Ön életében? Nők rangsora 2. Ábra: Milyen tulajdonságot tart fontosnak? Férfiak rangsora 2/b ábra: Milyen tulajdonságot tart fontosnak? Nők rangsora 3. Ábra: Elérte már a kitűzött céljait? Férfiak rangsora 3/b ábra: Elérte már a kitűzött céljait? Nők rangsora 4. Ábra: Ön szerint mi a siker alapja? Férfiak választása 4/b ábra: Ön szerint mi a siker alapja? Nők választása 5. Ábra: Mire szeretne több figyelmet fordítani? Férfiak válaszai 5/b ábra: Mire szeretne több figyelmet fordítani? Nők válaszai 6. Ábra: Mennyit foglalkozik önismeretének fejlesztésével? Férfiak értékelése 6/b ábra: Mennyit foglalkozik önismeretének fejlesztésével? Nők értékelése 7. Ábra: Milyennek tartja önmagát? Férfiak az önbizalomról 7/b ábra: Milyennek tartja önmagát? Nők az önbizalomról 8. Ábra: Mi a fontosabb egy alkalmazottban? Férfiak véleménye 8/b ábra: Mi a fontosabb egy alkalmazottban? Nők véleménye 9. Ábra: Mit gondol a befolyásolásról? Férfiak a befolyásolásról 9/b ábra: Mit gondol a befolyásolásról? Nők a befolyásolásról 10. Ábra: Minek hisznek a politikában? Férfiak a politikáról 10/b ábra: Minek hisznek a politikában? Nők a politikáról 4
11. Ábra: Milyen a mai jó nő? Férfiak véleménye 11/b ábra: Milyen a mai jó nő? Nők véleménye 12. Ábra: Mi mennyire fontos az Ön életében? X generáció adatai 12/b ábra: Mi mennyire fontos az Ön életében? Y generáció adatai 13. Ábra: Milyen tulajdonságot tart fontosnak? X generáció eredményei 13/b ábra: Milyen tulajdonságot tart fontosnak? Y generáció eredményei 14. Ábra: Mi a siker alapja? X generáció válaszai 14/b ábra: Mi a siker alapja? Y generáció válaszai 15. Ábra: Mire szeretne több figyelmet fordítani? X generáció eredményei 15/b ábra: Mire szeretne több figyelmet fordítani? Y generáció eredményei 16. Ábra: Minek hisznek a politikában? X generáció és a politika 16/b ábra: Minek hisznek a politikában? Y generáció és a politika 17. Ábra: Milyen a mai jó nő? X generáció és a nők 17/b ábra: Milyen a mai jó nő? Y generáció és a nők 5
I. BEVEZETÉS A sikeres emberek egy helytelen irányba tett lépést értékes tapasztalatként élnek meg, míg a sikertelenek a rossz irányt kudarcként fogják fel. (Andrew Matthews: Élj vidáman) A siker évszázadok óta más-más elképzelést jelent az ember számára. Évszázadokkal ezelőtt, őseink úgy hitték, az ember beleszületik egy világba, beleszületik egy életbe, melyet el kell fogadnia, és együtt kell vele élnie. A siker, mint fogalom, mint elérendő állapot, hogy sikeres legyen az ember, nem igazán játszott fontos szerepet számukra. Ahogy a világ halad előre, az emberiség is egyre jobban megismeri azt, felfedezi saját magát. Az önismeret fejlődésével együtt az ember is egyre többet akar a magáénak tudni. A siker egyre komolyabb méreteket öltött az emberek életében, és szinte mindenki ennek az állapotnak az elérésére áhítozott. Manapság, a mai modern, civilizált, rohanó világunkban akár úgy is fogalmazhatunk, hogy az ember egyik legfőbb céljává a siker vált, maga mögé utasítva a boldogságot, a családot, vagy bizonyos esetekben akár a személyes kapcsolatokat is. Vajon mit jelent a mai előrehaladott világ emberének a siker?! Egyáltalán gondol-e arra, hogy a siker mit jelenthet?! Tudja-e, hogy számára mit jelent, és mások számára milyen jelentősége van a sikernek?! Elmélkedik-e azon, hogy mit kíván elérni az életben?! Vagy esetleg már el is érte azt, csak nem tud róla?! A sikerre vajon születni kell, vagy esetleg tudatosan is alakítható?! Vajon kit tart egy átlagember sikeresnek?! A fiatalabb és az idősebb korosztály számára ugyanazt jelenti, vagy talán lényeges különbségek fedezhetőek fel?! Merre tart az emberiség sikerről alkotott véleménye?! A fent említett kérdésekre pszichológusok és tudósok sokasága próbál rátalálni a válaszra. Különböző csoportokat, korosztályokat vizsgálva keresik az emberi természetben rejlő megoldást. Vagy talán nem csak az emberi természet játéka ez?! Mennyire befolyásolhatja a társadalmi gondolkodásmód, a társadalmi beidegződés egy embernek a sikerről alkotott véleményét?! A társadalmi rang szerepet játszik-e egy ember sikerérzetének kialakulásában?! Kérdések százai repkednek ma különböző kutatók köreiben. Jelen szakdolgozatban kísérletet teszek a siker definiálására, ahogyan azt korábban tudósaink gondolták, valamint a siker alapjainak feltárására. Továbbá egy saját kutatás segítségével 6
megpróbálom feltárni az emberek véleményét, hozzáállását a sikerhez; mit jelent számukra a siker, mikor meghallják ezt a szót; milyen emberi tulajdonságok játszanak fontos szerepet számukra, és hogy szerintük miben rejlik a siker titka. A témaválasztásom oka viszonylag egyszerű: manapság mindenhol arról hallunk, hogy a siker legfőképp mit jelent, mit kell, hogy jelentsen az emberek számára. A weboldalakon böngészve sikerreceptek ezrei várnak ránk, a női magazinokat lapozgatva szinte megmondják nekünk, hogy ki sikeres és ki nem. Több könyv fő témája a siker, melyben világhírű és gazdag befektetők adnak tanácsokat. A televízió és a rádió sugározta műsorok többsége pedig arról szól, hogy akkor lehetsz sikeres, ha sok a pénzed, felkapott vagy a médiában, és a fél világ ismeri a nevedet. Karriert építesz a munkádban és mindenki a te helyedre vágyik. Vajon a média igazat állít?! Valóban ennyit, valóban csak ennyit jelentene a siker?! Tényleg csak azok mondhatják magukat sikeresnek, akik a reflektorfényben állnak?! A szakdolgozat kutatási részében ezt a kérdést is megvizsgálom, hogy az emberek számára mit jelent a siker, és vajon összhangban áll-e a média állításaival. 7
II. A SIKER FOGALMA A siker fogalmának meghatározásával évszázadok óta foglalkoznak tudósaink. Ez egy olyan megfoghatatlan dolog, melynek több dimenziója alakult ki, és minden területen mást-mást jelenthet. A siker önmagában is rendkívül sokrétű, akár külön értelmező szótárat is lehetne készíteni ebből a fogalomkörből, annyira sok jelentéssel bír. Mást jelent a siker egy sokat dolgozó, túlterhelt, karrierista személy számára, más egy otthoni háztartást vezető nő számára, más a jelentése egy szerető családanya számára, és szintén más jelentőséggel bír egy tanuló gyermek, vagy egy egyetemista hallgató szemében. A siker tehát nem általánosítható. Nem lehet olyan megfogalmazást találni rá, amely egy egész társadalomra illeszthető. De még a társadalom megbontásával is rendkívül nehéz feladat lenne érthető és világos magyarázatot adni. Kultúránként, népcsoportonként, gazdasági csoportonként is eltérő a siker fogalmához való hozzáállása az embereknek. Továbbá, egy csoporton belül is különböző vélemények alakulhatnak ki, egyéniségtől vagy akár életviteltől függően is. A siker jelentése és jelentősége az egyén hozzáállásától, gondolkodásmódjától, életmódjától függően erőteljesen eltérhet, és különböző formákban jelenhet meg. Mindenkinek úgymond megvan az egyénre szabott sikere, a saját személyiségéhez illeszkedő siker fogalmának meghatározása. Vegyünk például két egyetemista fiú hallgatót. Mindketten imádják a matematikát. Egyikőjük érdeklődési területe inkább a csillagászat felé határolódik, míg a másik fiú a gépészet területén jártasabb. Számukra különböző formában jelenik meg a siker, hiszen mindkettejük számára a saját érdeklődési területükön megértett vagy felfedezett dolog jelenti az igazi sikerérzést. A siker megfogalmazása különböző nyelveken A siker tehát egyéntől függően különböző jelentőséggel bír. Továbbá, a siker a személyiségtől kicsit tágabb körben is jelentős eltérést mutat. Különböző kultúrák nemcsak más meghatározással bírnak e fogalomra vonatkozóan, de ha megfigyeljük az anyanyelv használatát, akkor még nyelvi szinten is érdekes és sokatmondó különbségek fedezhetőek fel. Vizsgáljuk meg a következőkben, hogy a siker megszerzését hogyan fogalmazzák meg különböző idegen nyelveken: 8
Az angolban a sikert elkészítik maguknak, tehát megcsinálják maguknak a sikert. Make success vagy make a go szintén a siker elérését fejezi ki. Ebből a kifejezésből rendkívül sok dologra lehet következtetni az angolok sikerhez való viszonyáról. Ők nem várják a sikert, ők nem nyerik a sikert, hanem ők megcsinálják maguknak, tesznek azért, hogy sikeresnek mondhassák magukat. A franciák a sikert elnyerik, győznek a sikerben. Gagner succès vagy remporter du succès azt jelenti, hogy elnyerni a sikert, győzedelmeskedni a sikerben. Ők tehát ezt kiérdemlik. Hasonló kifejezés a pénzre vonatkozóan a gagner d argent, ami szintén arra utal, hogy pénzt nyernek. A sikerhez, úgy, mint a pénzhez való hozzáállásuk is megegyezik. Utóbbival szemben a magyarok keresik a pénzt, ami a két népet összehasonlítva elég komoly gondolkodásbeli különbségekre utalhat Németországban az emberek úgymond elérik a sikert. Úgy értelmezem ezt, hogy sok munka és kitartás által minden ember sikeres lehet, és az, hogy sikerül-e beteljesíteniük ezt, csak az egyénen múlik. Az erfolge erreichen kifejezés a magyar sikert elérni megfelelője. Orosz nyelven a siker megszerzése a szerencsével kapcsolható össze. Az oroszok azt mondják, hogy bíznak a szerencséjükben, vagyis верить в сваю звезду vagy pedig ему /её повезло. Ők tehát a siker alapjának leginkább a szerencsét tartják. Ebből arra lehetne következtetni, hogy a siker nem a szaktudáson vagy a személyiségen múlik, hanem az egyéntől kívülálló dolgon, a szerencsén. Az araboknál a siker megszerzését rendkívül sok módon tudják kifejezni. Mivel maga az arab nyelv különböző nyelvjárásokra bomlott, ezért ugyanazon dolgot nagyon sokféleképpen tudjuk kifejezni. A siker szó legtöbbször a Njāḩ, a sikert elérni kifejezés pedig a Tḩqyq an-njāḩ. A siker megfogalmazása a magyar nyelvhasználatban A magyar nyelvben sikert érünk el, hasonlóan, mint a német szóhasználatban, valamint learatjuk a sikert. Sikert aratni hosszú, kemény munkával, és kitartással lehet, akárcsak a tényleges aratás gyakorlatában. Úgy gondolom, hogy ez mind jellemzője a magyar népnek, és a történelmünkben is megtalálható a kitartás. Vegyük csak például a rengeteg harcot a szabadságért, a függetlenségért, a 150 éves török birodalom uralmát, vagy a német- és orosz megszállással szemben mutatott kitartásunkat. 9
A Magyar Értelmező Kéziszótárban az alábbi meghatározást találjuk a sikerre vonatkozóan: Valamely tevékenység szerencsés kimenetele, jó eredménye. Alkotással, magatartással kivívott tetszés. 1 A sikert tehát egy szerencsés kimenetelű tevékenységként fogalmazza meg, valamint mások tetszésének elnyerésével magyarázza. A szerencse, mint a siker egyik meghatározó része, különböző, ambivalens érzéseket kelthet az emberekben. Például aki sikeresnek vallja magát, sokszor a jó szerencséjének tudja be azt, valamint aki szerencsésnek vallja magát, az hamarabb gondolja azt, hogy sikeres az életben, ezáltal elégedettséget mutat mások felé. Ezzel szemben, aki szerencsétlennek tartja magát, úgymond kerüli a szerencse, ő inkább azt gondolja magáról, hogy sikertelen az életben is. Nagy céljai vannak az életben, és ha nem éri el őket, tragédiaként fogja fel. Éppen ezért nem értékeli a kisebb sikereket, a kisebb, de elért célokat. Tehát úgy gondolom, hogy aki sikertelennek érzi magát, az valahol együtt jár a szerencsétlenség érzésével is, és fordítva szintén. Három idézet írhatja le talán a legjobban azt, hogy milyen a kapcsolat a siker és a szerencse között: A legtöbb ember kis dolgokban sikert érhetne el, ha nem kerülne bajba nagyra törő ambíciói miatt. (Henry Wadsworth Longfellow) 2 A siker pusztán a szerencsén múlik. Ezt bármelyik vesztes megerősíti neked. (Earl Wilson) 3 Nincs olyan szerencsétlenség, melyből az ügyes ember valami előnyt ne kovácsolna; olyan szerencse sincs, melyet az oktalan a maga kárára ne tudna fordítani. (La Rochefoucauld) 4 Visszatérve a Magyar Értelmező Kéziszótár fent említett második meghatározására, ami arra utal, hogy a siker más emberek tetszésének elnyerését jelenti, szintén különböző jelentéssel bírhat. Ez a meghatározás nagyban függ attól, hogy mivel lehet esetleg megszerezni a bizalmat és elismerést, vagyis megnyerni magunknak a tetszést. A munkabeli teljesítménnyel, a kivívott elismeréssel, a kedves és barátságos viselkedéssel, 1 Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999, Kilencedik változatlan kiadás, 1206. oldal 2 http://www.citatum.hu/szo/siker/3 H.W. Longfellow amerikai költő, fordító, egyetemi tanár. 3 http://idezet.wordpress.com/category/siker/ E. Wilson amerikai politikus. 4 Bölcsességek Könyve, Aforizmák, Szállóigék, Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1982, 271. oldal 10
a célszemély felé fordított érdeklődésünkkel, a szimpatikus életmóddal, vagy pusztán a külső megjelenéssel is meg lehet nyerni magunknak az embereket. Ebből fakadóan kijelenthetjük, hogy az emberek többségének számít a külső megítélés. Hogy sikerül-e mások tetszését kivívniuk, esetleg ellenszenvesnek találják őket, mi az, ami által sikeresnek tartják egymást az emberek, mi az, ami kiválthatja az elismerésüket egy másik ember felé. Ez szintén egyéntől függ, de nem választható el egymástól. A siker sok ember számára a külső megítélésükön alapszik. Külső megítélés Az alábbi elgondolás Dr. Ternovszky Ferenctől származik, aki szintén a külső megítélés jelentőségét fogalmazza meg egyik könyvében: A siker a külvilág, a környezet tükrében jelenik meg. Ha olyan célokat tűzünk ki, olyan karriert valósítunk meg, amelyek szüleink, párunk, gyerekeink, barátaink rokonaink elvárnak tőlünk és ezeket részben vagy egészben megvalósítjuk, akkor sikeresnek tekintenek bennünket. Vagyis a siker nem független a külső megítéléstől, de belső igényeink és eredményeink függvénye is. 5 A belső igényeink és eredményeink függvényében is érezhetünk sikert az életünkben, ugyanakkor az ellenkezőjét, a sikertelenséget is kiválthatja. Mindez a saját magunk felé támasztott elvárások minőségétől és mennyiségétől is függhet. Ezek az elvárások szintén különböznek az egyén beállítottságától, vagy szerepétől függően. Egy családanyának például rengeteg elvárása lehet önmaga felé, ugyanígy, egy főiskolai hallgatónak is rengeteg hasonló elképzelése van a maga felé felállított célokról. Például egy hallgató szeretne jól teljesíteni a tanulmányaiban, a legjobbak egyikévé szeretne válni. Ugyanakkor szeretne kiemelkedő sportteljesítményt is nyújtani, és jelentős eredményeket produkálni különböző versenyeken, lehetőleg az aranyérem megszerzése a célja. Mindkét területen minél jobb eredményeket akar elérni, egyre jobban megerőlteti magát, hogy közelebb kerüljön az elérni kívánt eredményekhez. Ekkor történik az, hogy az egyik területen, a tanulmányaiban nem ér el kitűnő eredményt, csak jó minősítést kap. Azzal, hogy úgy érzi, alulteljesített a tanulmányaiban, és nem érte el a saját maga által kitűzött célokat, kudarcként éli meg a jó minősítést. Hiába lett aranyérmes sportoló, és hiába küzdött mindkettő területen, nem lesz teljes számára ez a 5 Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-család, I. Karriertervezés, álláskeresés, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 12. oldal 11
siker. Ha belegondolunk, a jó minősítés szép eredménynek számít, és az aranyérem is kiemelkedő teljesítményről tesz tanúbizonyságot. Valójában ez a tanuló és egyben sportoló-, elérte a kitűzött céljait: hiszen a tanulmányaiban a legjobbak egyike lett, és a sportban is aranyérmes versenyző. A sikertelenség érzete csalós, hiszen elérte a kitűzött céljait, csak nem a legjobb lett. A sikert akár egy intervallumként is fel lehetne fogni: jelen esetben a tanulmányok jó teljesítése nem kizárólag a kitűnő végzettséget jelentheti, hanem azt is, hogy a legjobbak között végzett. Tudni kell értékelni a kisebb sikereket is, ezáltal elkerülhetjük a kellemetlen sikertelenség érzését. Értékrend és preferencia Értékrend és preferencia 6 tekintetében is fontos az, hogy kinek mit jelent a sikeresség. Minden ember más-más értékrenddel rendelkezik, más dolgok fontosabbak számukra. Az értékrend és preferencia időben is változó tényező. Lehet, egy karrierista nőt nagyra értékelnek a munkájában és becsülik kiemelkedő teljesítménye miatt. De amikor családot alapít, gyermeket szül, és továbbra is a karrier marad számára az első helyen, megváltozhat a külső megítélés, megváltozhat az emberek gondolkodása. Lesz, aki továbbra is sikeresnek tartja, mert nála is a karrier áll az első helyen. Ugyanakkor lesz olyan személy is, aki amiatt, hogy nem fordít elég időt a családjára, nem fogja igazán sikeresnek tartani a családi élet területén. Utóbbi személynél a család áll az első helyen, amivel a szóban forgó nő nem foglalkozik megfelelően, éppen ezért nem lesz sikeres a szemében. Oakwood elemzései a sikerről A siker megfogalmazására kísérletet tett Alexander Oakwood is a Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság? című könyvében. Oakwood több ismert, elterjedt állítást idézett vissza híres személyektől, és ezeket elemezte, hogy mire utalhatnak, vajon a siker milyen formájára gondoltak, mikor ezeket állították a hírességek. Néhány példát említenék ebből a könyvből, mely sokat segíthet a siker meghatározásában. 7 6 Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-család, I. Karriertervezés, álláskeresés, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 11. oldal 7 Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1999, Mit mondanak a bölcsek? fejezet 12
Csupán egyféle siker létezik. Az, hogy az ember a saját elképzelései szerint élheti az életét. (Christopher Morley) Oakwood szerint a társadalom 3 utat nyújt, amelyen haladva valaki saját elképzelései szerint élhessen. 8 Egyik a hatalom útja, ami által megfélemlíthetőek az emberek, és engedelmes szolgává alakíthatja őket a hatalommal-bíró személy. Ennek hátránya az, hogy mindig is lesznek olyanok, akik nem félnek a hatalomtól és a megfélemlítéstől. Ezáltal akár háborús viszonyokat is kelthet ez az elmélet. A második út a gazdagság, ami segítségével megvehetőek az emberek, és ezáltal lesz sikerérzete a gazdag embernek. Hátránya szintén az, hogy vannak olyan személyek, akiket nem lehet pénzzel megvenni. A harmadik út az érvelés, az együttműködés, mely a leghatásosabbnak bizonyulhat a három lehetőség közül. Tehát Oakwood szerint tartósan a harmadik út járható. A következő Logan Pearsall Smith idézetet is elemezte Oakwood: Hogyan mondhatják, hogy az életem nem sikeres? Hát az semmi, hogy az elmúlt hatvan évben mindig volt mit ennem, és megúsztam, hogy megegyenek?! Ezt nagyon röviden, és érthetően elemzi, felesleges magyarázatok nélkül: Erre mondhatnánk, hogy a siker minimumprogramja. 9 Stephen Schlitzer egyik sikerről alkotott állítását is elemzés alá vetette: Az a dolog, amit sikernek neveznek, nem más, mint olyankor hibázni, amikor nem lát senki. Humoros formában megfogalmazott igazság Oakwood szerint. 10 Vagyis a siker nem azt jelenti, hogy nem szabad hibázni. Sőt, minél több hibát kell elkövetni annak érdekében, hogy aztán valamit jól csináljunk. Gyakorolni kell azt. Ám ha azt akarod, hogy sikeresnek is tartsanak, nem szabad túl gyakran hibáznod mások előtt. Oakwood ezen elemzéséről nekem egy másik idézet jutott eszembe, mely az IBM alapítójától, Thomas J. Watsontól származik: Ha valaki sikeres akar lenni, akkor hibái számát meg kell dupláznia. 11 8 Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1999, Mit mondanak a bölcsek? Fejezet, 17-18. oldal. Christopher Morley amerikai regényírótól. 9 Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1999, Mit mondanak a bölcsek? Fejezet, 18. oldal. L.P. Smith angol írótól. 10 Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1999, Mit mondanak a bölcsek? Fejezet, 18-19. oldal. 11 http://idezet.wordpress.com/category/siker/ 13
A siker nem a beérkezés, hanem az utazás módja. (Ben Sweetland) Oakwood szerint ez az egyik legjobb idézet, amiről hallott. Ez az egyik leggyakrabban idézett mondás a sikerről. 12 Tehát a siker nem valami elérését jelenti, hanem az eléréséhez megtett utat foglalja magában. Az út során mindig új dolgokkal találkozik az ember, hiszen ez viszi őt előre. Mindig legyen új, konkrét kitűzött cél, amiért folytatjuk az utat. Ez a gondolat a későbbiekben, a saját kutatásomban is beigazolódik. Oakwood könyvéből egy utolsó világhírű magyartól származó idézetet említenék meg: A siker egyetlen ésszerű értelmezése, hogy igyekszünk szert tenni mindarra, ami jó az életben. Ezért aztán minél korábban meg kell értenünk, mi az a jó, amit kívánunk, amit el akarunk érni. (Korda Sándor) 13 A siker és a boldogság kapcsolata A siker és a boldogság kapcsolata több irodalmi műnek és több kutatási témának volt már a kulcskérdése. Nem csak a tudósokat, hanem az emberek többségét is érdekli, hogyan lehetnek sikeresek és boldogok az életben. Vegyük csak példának a világ legismertebb keresőjét, a Google tárházát. 14 A magyar siker és boldogság szavakra 609.000 találatot ad ki, angolul success and happiness kifejezésre 23.200.000 találatot dobott ki, míg a francia le succès et le bonheur szavakra 351.000 keresési eredményt nyújt számunkra. A többség olyan weboldal, vagy blog, ahol tanácsokat adnak a siker elérésére a boldogság érzése mellett. Továbbá, néhány könyvrészlet található meg, tanulmányok és kutatások, pszichológusok írásai. De vajon mi a siker és mi a boldogság? Vajon mi a különbség a kettő közt? Vajon melyik fontosabb az emberek számára? Mindenkinek célja az, hogy mindkettőt elérje? Milyen kapcsolat van a kettő között? A siker és a boldogság egymás közti kapcsolata alapvetően az egyén hozzáállásától, gondolkodásától függ. A sikeres ember egyik jellemzője többek közt az, hogy eredményeit, tehetségét vagy képességeit a környezete is elismeri. Ezt az előbbiekben már említettem, Dr. Ternovszky Ferenc szavaival. Boldog ember az, aki elégedett önmagával és az életével, úgy érzi, elérte céljait és mindent, amit kívánt. Tehát a 12 Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1999, Mit mondanak a bölcsek? Fejezet, 19. oldal. Ben Sweetland amerikai író. 13 Alexander Oakwood: Nagy célok- Mi a siker? Mi a boldogság?, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1999, Mit mondanak a bölcsek? Fejezet, 20. oldal. Korda Sándor világhírű filmrendezőtől (1893-1956) 14 Www.google.hu 14
boldogság inkább az ember bensőjéből származik. Szintén néhány mondat erejéig idéznék A siker kulcsa: Munka- Család első számú könyvéből, ahol a következőképpen ír a boldogságról: 15 A boldogság viszont inkább belső lényünkből fakad, a komfortérzet, az öröm, a stimuláció keltette érzéseinkből létrejövő lelki egyensúlyt, belső békét jelenti. Amíg az öröm, a siker hangos, észreveteti magát, addig a boldogság csendes. A boldogság nem szól, azt észre kell venni. Vannak, akik egy életen át kergetik és nem veszik észre, hogy részük volt, van benne. Oda kell figyelni, meg kell állni, és érezni kell. Egy sikertelen ember ugyanúgy lehet boldog, mint egy sikeres személy. Továbbá, fordítva is megtörténhet a dolog. Egy sikeres ember lehet, hogy boldogtalan az életben. Attól függően tehát, hogy az egyén hogyan tekint önmagára és saját életére, a siker és a boldogság érzése megtalálhatja vagy elkerülheti őt. Például egy adott személy középvezető egy vállalatban. Kétféleképpen gondolkodhat: sikeresnek tartja magát, mert elért egy vezetői szintet, és számít a véleménye a munkatársainak. A siker az elégedettség érzését hozza magával, ami által boldognak mondhatja magát. Valamint úgy is gondolkodhat, hogy márpedig ő miniszterelnök akar lenni, és hogy a középvezetői pozícióval nem elégedett. Azáltal, hogy a sikerre hogyan koncentrál, az elégedettsége és a boldogsága múlhat. Nem érzi magát sikeresnek a munkájában, nem elégedett a helyzetével, ezáltal folyton valamilyen ürességet érezhet. Saját maga nem engedi, hogy boldog lehessen. A különbség tehát az, hogy az egyik külső ingerek hatására alakul ki, a másik pedig a belsőnkből ered. Tehát ha boldogok szeretnénk lenni, az csakis rajtunk múlik. Becsüljük meg és legyünk elégedettek kisebb- nagyobb sikereinkkel is, vegyük észre a boldogságot, és élvezzük jelenlétét. A siker árnyéka Mint mindennek, a sikernek is megvannak az árnyoldalai, az úgynevezett hátrányai. Nem minden siker hoz kényelmet, biztonságot, vagy elégedettséget az élvezője számára. Amikor a sikeres ember egyben híressé is válik, a többi emberben vagy szimpátia alakul ki, vagy esetleg eltávolodnak tőle, rosszabb esetben megutálják. Ezért sokszor a siker teherként nehezedik az emberekre, szorongást, esetleg félelmet válthat ki az egyénből, a csoportjából, vagy a környezetéből. Sokan, akik még nem voltak igazán 15 Dr. Ternovszky Ferenc: A siker kulcsa: Munka-család, I. Karriertervezés, álláskeresés, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 12. oldal 15
sikeresek mások szemében, nehezen hiszik el, hogy van árnyoldala is. Pedig bizony komoly problémákat okozhat, és ezt akkor veszi észre az ember, mikor sikeresnek mondja a környezete, de már a negatívumait is kezdi érezni. Példának okáért vegyünk egy sikeres, híres embert, aki bizonyos körökben közkedvelt, de vannak kevésbé rokonszenvező csoportok is ellene. Az emberek folyamatosan figyelik, pletykálnak róla, esetleg követik, és a rosszakarók arra törekednek, hogy megnehezítsék az életét. Számtalan hasonló történetnek tragédia lett a vége. Diana hercegnőt szerették az egész világon, és sikeresnek mondható a taposóaknák alkalmazása elleni kampányában is. Marilyn Monroe a következőket nyilatkozta a sikerességről: Vicces, miként gyűlölnek meg, ha sikeres vagy. Bár ne így lenne. Csodálatos lenne úgy élvezni a sikert, hogy az ember ne látná azokat a tekinteteket maga körül. 16 Mindkettő hölgy halálának okai ismeretlenek, de a siker, amit elértek, vitathatatlan. És akár közrejátszó okai is lehettek tragédiájuknak. Másik példát hozva, egy híres angliai focistát saját szurkolói életveszélyesen megfenyegettek, ha átigazol egy más csapathoz, hiszen akkor ellenfél válna belőle. Vagy egy hétköznapi példát említve, egy ismertebb ügyvéd ismerősöm viszonylag sokszor kér rendőri védelmet házához, mert fél, hogy egyszer megtámadják, és aggódik családtagjainak épségéért is. Szorgalma meghozta számára a munkájában elérhető sikereket, ugyanakkor a félelmet is felébresztette benne. Manapság a sikert abban mérik, amit a média sugároz, és amit elhitet az emberekkel. Manipulatív hatása vitathatatlan. A média szerint a mai sikeres emberek azok, akik a nyilvánosság előtt végeznek valamit sikeresen. És azáltal válnak sikeressé, hogy a közönség, az emberek többsége annak tartja őket. Napjainkban sikeresnek tartjuk, ikonként nézünk fel a sportolókra, filmcsillagokra, befektetőkre vagy bankárokra, popsztárokra vagy ismert média-személyiségekre, politikai vezetőkre. Aki sikert akar elérni az életben, annak jobb esetben sikerül. Rosszabb esetben mások sikereit látja maga előtt, és az maga sikertelenségét. Ez előbb utóbb irigységhez vezet, ami megronthatja a legjobb emberi kapcsolatokat is. Hosszabb távon és súlyosabb esetben pedig gátja lehet ez a boldogságnak, az elégedettségnek, és motivációnk elvesztéséhez vezethet. 16 http://www.citatum.hu/szo/siker/3 16
III. A SIKER ALAPJAI Felmerül a kérdés, hogy vajon miben rejlik a siker titka? Mi szükséges ahhoz, hogy valaki sikereket érjen el, annak mondhassa magát? A siker valóban csak az egyén beállítottságán múlik, vagy hatással van rá a társadalmi környezetünk is? A következőkben arra keresem a választ, hogy a siker eléréséhez mi az, ami szükséges, és fontos, mi alapozza meg a siker előtti utat. A siker alapja- a személyiség?! A személyiség egy olyan egyént jelent, aki a saját korának társadalmában élő sajátos személyiség. 17 Egyéni gondolkodás-, érzelmi-és viselkedési minták összessége. Sokan úgy tartják, hogy a társadalomban a szociális magatartást megmagyarázó fogalom a személyiség. Ez a magatartás lehet szimpatikus, ellenszenves, ellentmondásos, különc, alkalmazkodó, esetleg deviáns, és még sok más jellemzőt lehetne ide sorolni. A személyiség kialakulása különböző hatások következményeképpen alakul ki. Befolyásolhatja az életkor, a családi háttér, érzelmi hatások, a baráti kör, a társadalmiés szociális hatások, amelyekben él, a kultúra, a gyereknevelési szokások, vagy akár a politika is. 18 Ez attól függ, ki melyik területre érzékenyebb, melyik tudja jobban a hatása alá vonni az embert. A tudósok és magatartás-kutatók körében is rendkívül sok az ellentmondás, különböző vélemények léteznek a személyiség kialakulásáról, és magáról a személyiségekről is. Különböző környezetből származó gyerekek különböző megerősítéseket kapnak, és eltérő szociális modelleknek vannak kitéve, minden életkori szinten jelentős társadalmi csoportkülönbségek figyelhetők meg. Még a hasonló társadalmi vagy kulturális háttérrel és hasonló biológiai jellemzőkkel rendelkező gyerekek között is jelentős különbségek mutatkozhatnak a társas viselkedés mintáiban mivel nem biztos, hogy egyformák az őket ért tapasztalatok. Másfelől viszont, mivel a társas viselkedés gyakorlásának tapasztalatait részben meghatározó biológiai, családi és szubkulturális tényezők az élet korai szakaszaiban viszonylag állandónak tűnnek, az egymást követő életszakaszokban joggal várható a viselkedés jelentős egyénen belüli folytonossága. 19 17 Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1999, Kilencedik változatlan kiadás, 1267. oldal 18 http://ezinearticles.com/?success-depends-on-individual-attributes&id=1062550 19 Személyiségelméletek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2001, Albert Bandura: A személyiségfejlődés szakaszai fejezet, 380. oldal 17
A személyiségelméletek közül a három legismertebb elméletet szeretném röviden bemutatni, melyek leírják, hogy milyen személyiségtípusokkal találkozhatunk. A személyiségtípusokból pedig arra következtethetünk, hogy minden egyes típusnak megvan a maga sikere az életben. Vagyis minden típusnak mást jelent a siker, más szerez nekik sikerélményt, de ami a legfontosabb, hogy van sikerélményük. Vonáselmélet 20 A személyiségelméletek közül a vonáselméleti megközelítés a legrégebbi irány. A legismertebb gondolkodók Hippokratész, Allport, Cattell, és Eysenck. Hippokratész görög orvos szerint a test 4 féle nedvből tevődik össze: vér (sanguis), sárga epe (chole), fekete epe (melaina chole), és nyálka (phlegma). Abból kiindulva, hogy melyik domináns, négy személyiségbeli alaptípust különböztet meg: Melankolikus (depressziós): Fogékony, de kevésbé impulzív. Lassan keletkező erős érzelmekkel rendelkezik, de ez nem ösztönöz cselekvésre. Kolerikus (ingerlékeny): Fogékony és impulzív egyben. Erős és tartós érzelmek, melyek cselekvésre ösztönöznek. Szangvinikus (derülátó): Gyenge fogékonyság, és nagyfokú impulzivitás. Lobbanékony, gyorsan keletkező, de nem tartós érzelmek, melyek intenzíven hatnak a viselkedésre. Flegmatikus (nyugodt, közönyös): Gyenge fogékonyság, kevésbé impulzív. Lassan keletkező, gyenge érzelmek, melyek nem befolyásolják a viselkedést. A vérmérséklet nem azonos a jellemmel, de azzal szorosan összefügg, a személyiségfejlődés során igen lényeges jellemvonássá alakul. A fent leírt alaptípusok tovább nem bonthatóak. Mivel teljesen különbözőek, más viselkedésmintát mutatnak, ezért valószínűleg különböző elvárásaik vannak, és más célkitűzéseik az életben. Eltérő dolgok jelentik számukra a sikert. A melankolikus, depressziós alkat például sikerélménynek tekintheti azt, ha jól beilleszkedik egy társaságba, és sikerül maga mögött hagynia az egyedüllétet. Míg vele szemben a kolerikusnak az nyújthat sikerérzést, ha kontrollálni tudja magát, és sikerül nyugodtabb viselkedésre váltania, tud a pihenésre is időt szakítani. A 4 alaptípus keveredése komplex személyiségeket hoz létre. A kevert személyiség inkább jellemző, mint hogy valaki tisztán, egy alaptípus jellemzőit mutatná. 20 http://www.szepi.hu/irodalom/pedagogia/tped_014.html Szegedi Piaristák oldala, Ranschburg Jenő: Személyiségtípusok című írásából. Ranschburg Jenő pszichológus, a pszichológiatudomány kandidátusa. 18
Sigmund Freud elmélete 21 A pszichoanalitikus megközelítés a legátfogóbb és legnagyobb hatású irány. Az elmélet Sigmund Freud kutatásaiból ered. Freud alkotta meg a jéghegy modellt is, amely a lélek megosztottságáról szól (tudat-tudattalan). Személyiségelméletét illetően Freud 3 fő rendszerre bontotta azt, az id, az ego, és a szuperego elemeire. 22 Ezeknek megvan külön-külön is az önálló funkciójuk, ugyanakkor kölcsönhatás áll fenn közöttük, amelynek köszönhetően a magatartás kialakul. Id: A személyiség eredendő rendszere, ezen belül differenciálódik az ego és a szuperego. Az id mindazokból a lelki dolgokból áll, amelyek örökletesek, s amelyek már a születéskor is megvannak bennünk, az ösztönöket is ideértve. Az id a másik két rendszer működéséhez szükséges erőt is szolgáltatja. Ego: Az ego a személyiség végrehajtó közege. Az ego kontrollálja a szuperego és az id igényeit, valamint a külvilág hatásait is. Úgymond a realitáselvnek engedelmeskedik. Tervet dolgoz ki a szükségletek kielégítésére, általában valamilyen cselekvés által. Szuperego: A társadalom hagyományos eszmevilágának és értékrendjének közvetítője. Erkölcsi fegyver, inkább az eszményt reprezentálja, mint a valóságot magát; inkább a tökéletesség a célja, mint az élvezet. Meggátolja az id azon impulzusait, amit a társadalom elítél (szexuális és agresszív impulzusokat), az egot rábírja, hogy eszmei céloknak vesse alá magát, és minél inkább a tökéletességre törekszik. Az ego és a szuperego leírásában azt olvashattuk, hogy egymáshoz viszonyítva különböző céljaik vannak. Az ego kielégíti a szükségleteket, a szuperego a tökéletességre motivál. Ebből kifolyólag arra a következtetésre jutottam, hogy az ego inkább nagyobb szerepet játszik a siker elérésében, mint a szuperego. Hiszen az ego az, ami cselekvésre ösztönöz, kontrollál és megvalósít. Ha az általa kidolgozott terv megfelelő, akkor annak végrehajtása sikert hoz. A szuperego szerepe a nagy és nemes célok kialakulásában jelentős, melynek kidolgozása szintén az ego feladata lesz. 21 http://www.mba.bme.hu/data/jegyzet/izsolajos/szemelyiseg.pdf BME Jegyzet. Személyiségelméletek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2001, Calvin S. Hall- Gardner Lindzey: Freud pszichoanalitikus elmélete fejezet, 5. oldal. Sigmund Freud zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója. 22 Személyiségelméletek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2001, Calvin S. Hall- Gardner Lindzey: Freud pszichoanalitikus elmélete fejezet, 7-9. oldal 19
Carl Gustav Jung elmélete 23 C.G. Jung svájci orvos, Freud tanítványa és barátja volt. Freud személyiségelméletére esküdött, de később szakított a pszichoanalízissel. Szerinte ugyanis nem minden vezethető vissza az erotikus ösztönökre. Alternatív személyiségelméleteket alkotott, melyek egyik leghíresebbike az extrovertált és introvertált attitűdtípusok. Ranschburg Jenő a következő leírást adta meg erre a kettő típusra vonatkozóan: Introvertált: befelé forduló személyiség. Megfontolt, érzelmileg nehezen kapcsolódó, töprengésre, szorongásra hajlamos. Hallgatag, félénk, nehezen érthető. Nem kedveli a zajos társaságokat, nem kapcsolódnak semmilyen eseménybe, kibámulnak a világra. Extrovertált: a külvilág felé irányul. Az extrovertált vidám, tetterős, gyorsan reagáló, emberi kapcsolatokat szívesen teremtő személyiség. Nyitott, barátságos, keresi az élményeket, azt szereti, ami közkedvelt, tevékeny és tréfás. Minden emberben megtalálható mindkettő pólus, az extrovertált és az introvertált egyaránt. A domináns pólus lesz az emberre jellemző magatartás, a másik pólus pedig a tudattalanban van. Többek között a vonzódást is ezzel magyarázta Jung. Ha egyensúlyt akar teremteni az ember, azt fokozatosan kell véghezvinni, és akkor mindkettő pólus az egyénnek megfelelő arányban lesz jelen. Az extrovertált ember céljai nagyban eltérnek az introvertált céljaitól. Továbbá, az önmaguk felé, és a környezetük felé állított elvárásaik is hatalmas különbségeket mutatnak. A Jung-féle extrovertált-introvertált elméletben véleményem szerint sokkal könnyebb meghatározni a különbségeket, és az eltérő igényeket, mint a vonáselmélet személyiségtípusai között. Utóbbiban nem annyira egyértelmű a személyiségek egymás közti eltérései. Ezért Carl Gustav Jung megközelítésében már jobban érthetővé válik, hogy a siker mennyire különböző lehet egyéntől függően. A sikerélménye szintén megvan mindkettő pólusban, de minőségben és mennyiségben is különbségek adódnak. Egy extrovertált típusú ember valószínűleg hamarabb ráérez a sikerre, élvezi a kisebb sikerek elérését is, újabb és újabb célokat tűz ki maga elé. Az introvertált típusban is megvan a siker alapja, de nyilván nehezebb azt a felszínre hozni, hiszen maga a személyisége is olyan, ami nehezen nyílik meg, nehezebben válik az igazi önmagává. 23 Személyiségelméletek, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2001, Jung és Murray: Őstípusok és témák fejezet, 41-43. oldal http://www.szepi.hu/irodalom/pedagogia/tped_014.html Szegedi Piaristák oldala, Ranschburg Jenő: Személyiségtípusok című írásából. Ranschburg Jenő pszichológus, a pszichológiatudomány kandidátusa. 20