1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: "Képes segíteni a tanulók iskolai tanulmányi munkáját, a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését, szemléletmódjuk alakulását, a képességeik fejlődését. Rendelkezik a foglalkozások megtartásához szükséges általános műveltségi ismeretekkel. Ismeri az intézményi pedagógiai programban rögzített nevelési-oktatási célokat, alapelveket, feladatokat, tartalmakat, módszertani eljárásokat. Képes tanári kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni a kollégiumi nevelés folyamatában. Ismeri a közösségfejlesztés szellemi tradícióit, a legfontosabb filozófiai, szociológiai és társadalmi, közösségi tanulással és cselekvéssel foglalkozó elméleteket. Rendelkezik az egyéni, a csoportos és a közösségi sajátosságokhoz igazodó szakmódszertani felkészültséggel, kompetenciákkal." 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A kollégiumi nevelés megvalósításához szükséges tudást birtokolja, a tudástartalmak alkalmazását értékeli, reflektálásai önfejlesztő célúak. Foglalkozásainak tartalma korszerű, a cél- és feladatrendszer koherens. A felkészítő foglalkozásokat tanulástámogatási szempontból eredményesen tartja; a fejlesztő foglalkozások személyiségfejlesztési szempontból eredményesek. Foglalkozásai logikus felépítésűek. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. 1.3. Fogalomhasználata pontos, következetes. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). A szaktárgy tanítása során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására. A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket a digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. 1.8. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. 1.9. Törekszik az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek felismertetésére. A kollégiumi nevelés országos alapprogramjában (KNOAP-ban) Tudatosság jellemzi a módszerek, az eszközök célszerű alkalmazásában. A meghatározott feladatok megvalósításához szükséges tudást birtokolja - 12 foglalkozás eredményességéről meggyőződik. kiemelt feladat -, a foglalkozásokat szakszerűen tervezi, szervezi, irányítja, a vállalt pedagógiai folyamatokat adekvát metodikai tudással szervezi, ellenőrzi, értékeli. A személyiségfejlesztés alapfogalmait és a szaktantárgyi terminológiát szakszerűen használja. Széleskörűen használja ki a műveltségterületek és az általános műveltség koncentrációját. Épít a tanulók formális, informális és nem-formális tudására. A rendelkezésre álló, foglalkozásokat segítő anyagokat, eszközöket kritikusan és adaptívan alkalmazza. Saját hibáit javítja, a tanulók tévedéseit megfelelően korrigálja. Tanulássegítő foglalkozásai során fogalomhasználata kapcsolódik az iskolai tananyaghoz. Kapcsolatot létesít a hatásukat tekintve rokon nevelési tartalmak, fogalmak között, és a kapcsolódási pontokra a tanulók figyelmét is felhívja. Tudatosan épít a tanulók meglévő tudására, érdeklődésére. A meglévő ismeretek felvezetésére, alkalmazására lehetőséget biztosít. Eszközhasználata változatos és célszerű. A tervdokumentumokban korszerű oktatásszervezési eljárások, változatos Csoporthoz és tartalomhoz adaptált oktatásszervezési formákat alkalmaz. munkaformák jelennek meg. Tevékenységét az innovációra való hajlandóság Együttműködést generáló munkaformákat alkalmaz. Motiváló tanítási jellemzi. stratégiát alkalmaz. Foglalkozásvezetésére az innovációra való nyitottság jellemző. A pedagógiai folyamatokban törekszik a tanulók önálló gondolkodásra nevelésére. Kreativitást igénylő tevékenységeket és logikus, önálló gondolkodást fejlesztő foglalkozásokat szervez. Kiemelt figyelmet fordít az elméleti ismeretek és a gyakorlat összekapcsolására. A dokumentumokban megjelennek élménypedagógiai elemek, az ismeretek és a munka, a gazdaság világa, valamint az ismeretek és a valós élethelyzetek kezelése közötti összefüggések bemutatása. Tanulói kreativitást igénylő gyakorlatokat alkalmaz. Nyílt végű, gondolkodtató kérdéseket megfelelő arányban alkalmaz. Elsősorban tanulóközpontú módszereket és munkaformákat alkalmaz. Foglalkozásvezetése gyakorlatorientált, a tanulói tevékenykedtetés, a saját élményű ismeretszerzési folyamatok előtérbe kerülnek. Biztosítja a tanulói tudás kipróbálhatóságát az ismeretátadási folyamatban. 1.10. Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. Tevékenységrendszerében megjelennek az online médiahasználat jogi és etikai vonatkozásai, az online információk megfelelő feldolgozására és megosztására való nevelés. Az online tartalmakat tudatosan tervezi és alkalmazza foglalkozásain. Felhívja a tanulók figyelmét a tanulmányokhoz kapcsolódó online tartalmak forrásértékének, megbízhatóságának ellenőrzésére, a hivatkozások fontosságára. Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag. 1

2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Szaktárgyi KKK-k: "Képes a pedagógiai munka átfogó és részletes elemzésére, megtervezésére, a tapasztalatok reflektív módon történő elemzésére, értékelésére. Ismeri a kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a helyi tartalmi szabályozás előírásait, a tanulóközösségek, csoportok és egyének sajátosságait, és ezek ismeretében képes az adott kollégiumi csoport vagy foglalkozási csoport pedagógiai terveinek (éves tervek, programtervek, foglalkozástervek) összeállítására. Képes figyelembe venni a vonatkozó kompetenciaterületek fejlesztési követelményeit, alkalmazkodva az egyéni és a közösségi igényekhez, egyensúlyt tartva a közvetítendő értékek, valamint a fejlesztő feladatok között. Jártas a hagyományos, a digitális és az online eszközök kreatív és adaptív alkalmazásában." 2.1. 2.2. 2.3. A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. 2.4. Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. 2.5. Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. 2.6. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. 2.7. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. A tervezési dokumentumaiban megjelennek a KNOAP, a pedagógiai program céljai, alapelvei, feladatai. Éves szintre készült dokumentumai logikusan, tervszerűen vannak felépítve, folyamatjellegűek. Szükség szerint képes rövidebb (féléves, negyedéves) tervezésre. Szabálytisztelő magatartásra szoktatja a tanulókat, alakítja a személyiség és a közösség összhangját. Környezettudatos szemléletmódot tükröző tevékenységeket, programokat szervez. Tudatosan épít a kollégiumi környezet szocializáló hatására. Foglalkozásait az előzetesen megtervezett célok szerint vezeti. A szituációhoz igazodva kreatívan tűzi ki az új célokat. A célok eléréséhez megfelelő feladatokat, tevékenységeket választ. Foglalkozásain az egyéni fejlesztésre is hangsúlyt fektet. A csoportra szervezett folyamatokban is tudatosan differenciál. Az intézményi szintű tevékenységeit is tervei alapján végzi. Kollégiumi tevékenységei során pedagógiai-pszichológiai szempontokat követ; az egyént, a személyiséget fejleszti a nevelés és a tanítás összefüggésrendszerében. Foglalkozásain jelentős hangsúlyt kap a kollégiumi környezeti hatások értelmezése. A kollégiumi nevelés céljainak megfelelően szakszerűen és adaptívan használja a hagyományos és a digitális eszközöket. A célokhoz és az adott nevelési helyzethez igazodva választ a hagyományos és a modern nevelési-oktatási eszközök közül. Foglakozásait a diákok sajátosságaiból kiindulva, az irányító A tevékenysége építkező logikát tükröz, az egymást követő pedagógiai dokumentumoknak megfelelve logikusan építi fel. lépései igazodnak az egyén, a csoport sajátosságaihoz. A tevékenységek szervezését a komplex személyiségfejlesztés jegyében Személyiségfejlesztő feladatokkal hat a szociális fejlődésre és a megfelelő valósítja meg. Tanulóközpontú és tanulástámogató foglalkozásokat tervez és szokások, viselkedési normák elsajátítására. Tanulóközpontú és szervez. tanulástámogató foglalkozásokat tart. A csoport- és a közösségfejlesztést alapelvekre építi, a társas kapcsolatok fejlesztését a közösségi folyamatok dinamikáját kihasználva valósítja meg. Tevékenységében szerepet szán a kortársi interakcióknak, ezek szabályozó, irányító funkcióját hasznosítja. Törekszik az elvárt viselkedésformák vagy értékek közvetítésére. Ezeket a közösségépítés érdekében is fejleszti. Foglalkozásain követendő mintákra épít, amelyeket utánozni lehet, amelyekkel azonosulni lehet, amelyeket be lehet építeni. 2.8. Alkalmazza a differenciálás elvét. 2.9. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. A differenciált nevelés-oktatás alapelveit alkalmazza: egységesség és differenciálás, adaptivitás. A differenciálás szintjei elkülönülnek pedagógiai munkájában. Támogatja és megszervezi a különböző képességű vagy tudású tanulók egymás tanulmányi fejlesztését segítő közösségeit (tanulópárok, önképzőkörök). Dokumentumaiban, foglalkozásain tudatosan határozza meg a külső és a belső motiválás lehetőségeit, az érdeklődés fenntartásának módszereit. Foglalkozásain a diákoknak egységes és differenciált lehetőségeket is biztosít. Törekszik az egyéni sajátosságok és képességek szerinti differenciálásra. A kollégiumi életforma sajátosságaira is építve teret biztosít az eltérő képességű tanulók egymás tanulmányi fejlesztését szolgáló tevékenységének kibontakozásához. Bizalmat és támogatást nyújt az önszabályozó tanuláshoz. Foglalkozásain hatékonyan és teljes körűen motivál. 2.10. Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. 2.11. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. A nevelési és az oktatási metodikát a céloknak megfelelően határozza meg. A tudományos és a gyakorlati élet módszereit egyaránt alkalmazza, vállalkozik új eljárásmódok kialakítására. A foglalkozásokon célszerűen választ ismeretbővítő, -felidéző és fejlesztő stratégiákat. A foglalkozáson alkalmazott módszertani megoldásai a szituációhoz is igazodnak. A tervezettekhez képest a foglalkozásokon szükség esetén módszert tud váltani, ehhez módszertani kultúrája mozgásteret biztosít. Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag. 2

2.12. Terveit az óra eredményessége függvényében felülvizsgálja. Tevékenysége eredményeit önkritikusan elemzi, és ennek megfelelően alakítja a további nevelési-oktatási tevékenységeit. 3. kompetencia: A tanulás támogatása Foglalkozás közben rugalmasan alkalmazkodik az aktuális helyzethez az eredményesség érdekében. Reálisan tudja értékelni foglalkozásának eredményességét. Szaktárgyi KKK-k: "Ismeri a közösségi együttműködésre jellemző gondolkodásmód kialakulásához, kialakításához szükséges tényezőket, feltételeket. Képes a hatékony tanulási környezet kialakítására, a tanulási folyamat kollégiumon belüli és kívüli tényezőinek összehangolására, a tanulási folyamat kreatív és integrált támogatására. A tervezéskor figyelembe veszi a tanulók aktuális állapotát. A tanulási-tanítási folyamatban lehetőséget biztosít az eredményes tanulási stratégiák, módszerek elsajátítására, gyakorlására, a kompetenciák fejlesztésére; tudatosan alkalmazza az önszabályozó tanulás kialakítását segítő eljárásokat. Képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére. Rendszerben és szervezeti keretekben képes a kollégiumi tevékenységeket tervezni, szervezni, szabályozni." 3.1. Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. A tanulók érdeklődésére építve közvetíti a kiemelt nevelési feladatok Felismeri a diákok egyéni tanulási szükségleteit. Kézben tartja az egyéni tartalmát, ösztönözve és alakítva az önnevelés, az önművelődés igényét. tanulás irányítását. Egyénre szabott, fejlesztő és motiváló visszajelzéseket ad. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalomteli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, pl. webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. A tanulóktól érkező kommunikációs jelek alapján rugalmasan vezeti foglalkozásait. A foglalkozásokon természetesnek tekinti a hibázást, a tévedéseket adekvát módon javítja. A tanulási környezet tárgyi, személyi feltételeit optimalizálja. Szakirodalomra alapozott és egyéni fejlesztésű tanulást támogató rendszert épít ki. Tanulástámogató foglalkozásait úgy tervezi, hogy az ott szerzett tárgyi és módszerbeli ismeretek elősegítsék a diákok hatékony tanulását. Kiemelten kezeli a tanulás tanítását. Szakemberek bevonásával diagnosztizálja a tanulási problémákat, és a szakemberek ajánlásai alapján részt vesz a fejlesztésben. Épít a saját élményű tanulásra, a közvetlen ismeret- és tapasztalatszerzésre. Projektek tervezésénél és szervezésénél figyelembe veszi az adottságokat, projektjei tanulmányokat segítő célok mentén szerveződnek. A csoportfolyamatokat kontroll alatt tartja. A mindenkori tanulásszervezéskor figyelembe veszi a tanulók igényeit, képességeit, általános mentális állapotukat és tanulási képességüket, tanulási motiváltságukat. Kifejezetten igényli a tanulói visszajelzéseket fizikai és érzelmi állapotukról. A nevelési és az oktatási folyamatban természetesnek tekinti a hibázást, a tévedéseket adekvát módon javítja. Érezteti a tanulókkal, hogy tanulásszervezési kérdédekben bizalommal fordulhatnak hozzá. A foglalkozás fizikai környezetét optimalizálja. Épít arra a tényre, hogy a tanulási folyamat sikere a tanuló döntésén alapul. Tanulástámogató motivációs rendszert működtet. Kidolgozza és működteti tanítványai kollégiumi tevékenységrendszerét. Tanítványainak eligazítást ad a tanulássegítő eszközök, tartalmak elérhetőségéről. Eredményesen foglalkozik a tanulási folyamat megtanításával. Konkrét tananyag elsajátításához is képes célravezető tanulásmódszertani javaslatokat tenni. Egyéni fejlesztés, egyéni törődés során foglalkozik a tanulási kudarcokkal. Hatékony kommunikációt folytat a tanulókkal. Döntéshelyzetbe hozza a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat, és alternatív valós megoldásokat kínál számukra. Foglalkozásokon épít a tanulói öntevékenységre az IKT-használat területén is. Tehetséggondozó munkájában felkelti a tanulókban a kutatás igényét. Felzárkóztató munkájában az önálló ismeretszerzés érdekében törekszik a tanulói motiváltság emelésére. Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag. 3

4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Szaktárgyi KKK-k: "A kollégiumi nevelőtanár képes a személyiség sokoldalú fejlesztésére a tanulás tanításával, az erkölcsi, az állampolgárságra és demokráciára, a nemzeti öntudatra és hazafiasságra, a családi életre, a testi és lelki egészségre, a gazdasági és pénzügyi, a médiatudatosságra, a környezettudatosságra neveléssel, az önismeret és a társas kultúra fejlesztésével, az önkéntesség alakításával, a pályaorientációval. Képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, elemzésére, megértésére. Képes felismerni és a nevelés-oktatás folyamatában adekvát módon figyelembe venni a tanulók eltérő szociokulturális feltételeit, egyéni sajátosságait, és ennek megfelelően egyéni eljárásokat alkalmazni a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésében, felzárkóztatásában, valamint a tehetséggondozásban. " 4.1. Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. A nevelést és az oktatást komplex módon értelmezi, ennek megfelelően tervezi, szervezi és értékeli a kollégiumi tevékenységeket. A foglalkozásokon tekintettel van mind az oktatási célokra, mind a fejlesztési feladatokra. 4.2. A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. 4.3. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani vagy más szakembertől segítséget kérni. Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. Alkalmazza a pedagógiai-pszichológiai kutatási módszereket a kollégiumi tanulók nevelésében. Alkalmazza a személyiségfejlődésre vonatkozó elméleteket, kutatási eredményeket. Tevékenységében a személyiséget komplex módon értelmezi, a teljes körű megismerést és fejlesztést képviseli. Az autonóm szemilyiség kialakulását - a közösség érdekeit is szem előtt tartva- támogatja. Kiemelten kezeli a fejlődésben bekövetkező negatív változásokat, a kompetenciahatárain belül ezeket kezeli, megoldja, kompetenciahatárán kívül szakemberek segítségét kéri. A sajátos nevelési igényű tanulókat egyéni fejlesztési terv megfogalmazásával és megvalósításával támogatja. Törekedik a tehetségek azonosítására, a tehetségazonosításhoz szükség esetén szakmai segítséget kér, támogatást nyújt. Optimálisan megvalósítja az egyéni, a csoportos és a közösségi társas lét összhangját a különféle kollégiumi tevékenységekben. Az egyéni szükségleteket figyelembe veszi a foglalkozásokon. A foglalkozás tematikáján átívelő kompetenciákat is fejleszt. Konkrét tanulói és csoportismérvek alapján tervezi, szervezi a foglalkozásait. Érzékelhető az a tudatosság, amely alapján egyéni módon bánik a különböző gyerekekkel. A kollégiumi kultúrtechnikák (napirend szerinti élet, önellátó tevékenységek) megtanítását egyénre szabottan végzi. Eltérő személyiségfejlődési szakaszban lévő tanulókat eltérő pedagógiai módszerekkel fejleszt: tanuló és tanuló közötti differenciálásának nem csak életkoruk az alapja. Épít az előzetes tudásra. Pedagógiai visszajelzései személyre szabottak, fejlesztőek. Az egyén apró fejlődését is visszajelzi, a pozitív visszacsatolás támogató hatását kihasználja. Kommunikációja, kifejezései, tettei alapján érzékelhető a tanulók személyiségének tisztelete. Az egyén fejlődése számára pozitív kollégiumi lehetőségeket tanítványai számára bemutatja, a foglalkozásokon, a programokon való részvételt szorgalmazza. A motiválást nem hatalmi helyzetből, hanem tanári személyiségéből adódó tekintélyével és odafigyeléssel képes biztosítani. A személyiségfejlesztő feladataihoz hiányzó kompetenciáit külső segítség igénybevételével pótolja. Kihasználja a kollégium külső kapcsolatrendszerét, külső előadókat is hív a foglalkozásokra. Rendszeresen analizálja a fejlődés eredményeit, és ezek függvényében a foglalkozásokon is egyéni fejlesztő feladatokat ad. A különleges bánásmódot igénylő tanulók számára tartott foglalkozásokon a fejlesztési terv szerint tevékenykedik. Rendszeresen visszajelzést kér a fejlődésről. A fejlesztést komplex módon, a nevelési területekkel összefüggésben értelmezi a foglalkozásokon is. 4.8. A tanuló hibáit, tévesztéseit mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. A tévedést, a hibázást a nevelési-oktatási folyamat természetes velejárójaként értelmezi és kezeli. A kollégiumi kultúrtechnikák (napirend szerinti élet, önellátó tevékenységek) megtanítását egyénre szabottan végzi. Csoportos foglalkozáson is differenciált módon foglalkozik neveltjeivel. A tanuló hibáját, tévesztését, ellenkezését ok-okozati összefüggésekben vizsgálja, és keres rá megoldást. Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag. 4

4.9. Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli. 4.10. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. A közös kollégiumi nevelési célokkal összhangban határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési stratégiát. Rendszeresen elemzi saját pedagógiai gyakorlatát és eredményeit, hogyan alkalmazza az egyéni bánásmód megvalósítását kognitív, affektív és szociális téren. Tetteivel és szavaival kifejezi, hogy a tanulók közötti különbségek, az eltérő fejlettségi szint, az egyes tevékenységek, feladatmegoldások során jelentkező teljesítménykülönbség természetes jelenség. Következetesen figyeli a tanuló teljesítményét, és a követelményeket, pedagógiai gyakorlatát az eredmények függvényében folyamatosan alakítja. A pedagógiai kudarcokat elemzi és értékeli, ennek alapján módosítja az egyéni bánásmódot megvalósító fejlesztési feladatokat és módszereket. 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Szaktárgyi KKK-k: "Teljes kollégiumi tevékenységi körében képes hitelesen közvetíteni az alapvető erkölcsi normákat. A csoportdinamika törvényszerűségeinek felhasználásával képes kollégiumi csoportok kialakítására, fejlesztésére, a tanulói közösségekben rejlő lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésére, az inter- és multikulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködési készségek fejlesztésére. Képes arra, hogy motiválóként, résztvevőként, direkt és indirekt irányítóként, segítőként részt vegyen az egyéni és a csoportos fejlesztésben. Elkötelezett az egyéni és csoportos tevékenységek megszervezésében, a szociális kompetenciák fejlesztésében." 5.1. Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. 5.2. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. Kommunikációjával és pedagógiai tevékenységeivel olyan légkört teremt, amelyben az egyén és a közösség is érzi a biztonságot, az elfogadást, az őszinteséget. Hangsúlyt fektet az erkölcsi értékek közvetítésére, kiemelten: a humanizmus, az empátia, a tolerancia fejlesztésére. Figyelembe veszi az eltérő szociokulturális feltételeket, tevékenységében, módszereiben, eszközeiben megjelennek a hátrányok csökkentését szolgáló eljárások. A hátránykompenzáció során -amennyiben módja van rátámaszkodik a csoport jobb szociokulturális háttérrel rendelkező tagjainak integratív segítségére. A kollégiumi tevékenységének teljes rendszerében jelen van a segítés, a támogatás, a motiválás, az egyéniség kibontakoztatásának feltételei. Preventív technikák alkalmazásával a konfliktusok megelőzésére törekszik, és olyan szabályokat alkalmaz, amelyek kijelölik az együttélés értékeit. A konfliktusos pedagógiai helyzeteket alkotó módon, kooperatívan, konstruktívan oldja meg, és elfogadja, hogy a konfliktusok a pedagógiai gyakorlat velejárói. A verbális és a nonverbális kommunikáció eszközei a nyugalmat, a biztonságot, az empátiát és a toleranciát tükrözik és valósítják meg a foglalkozásokon. A tanulók elfogadják egymást, megnyilvánulásaikban érződik az alapvető erkölcsi normák, értékek belsővé válása. Az ettől eltérő tanulói megnyilvánulásokat példamutatóan kezeli, kiigazítja. Foglalkozásain szakszerűen használja a differenciálás módszereit, szervezési módjait és eszközeit. Foglalkozásvezetése minden tekintetben a csoportra adaptált. Foglalkozásain érvényesül az egyéni bánásmód módszertana, kiemelten a motiválás, a fejlesztés és a formatív értékelés. A szervezett szabadidős tevékenységek során megjelenik a fejlesztés, a közösségépítés és a hátránykompenzáció szempontja. Körültekintő, részletekre kiterjedő tervezéssel megelőzi a konfliktusok kialakulását, a közösségi tevékenységek végzéséhez szükséges szabályokat betartja és betartatja a foglalkozásokon is. A kialakuló konfliktusokat konstruktívan oldja meg, építve a konfliktusban rejlő nevelési lehetőségekre. Konfliktuskezelési stratégiája kerüli a lose-lose helyzetek kialakulását (win-win megoldásokra törekszik). 5.7. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját Tevékenységek szervezésével segíti a tanulók verbális és nonverbális kommunikációjának fejlesztését. Tanulói tevékenységek szervezésével segíti a tanulók verbális és nonverbális kommunikációjának fejlődését. A témafeldolgozás módszereként gyakran alkalmazza a vitát, amit moderátorként irányítani is képes. Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag. 5

5.8. 5.9. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. 5.10. Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit. Személyiségére jellemző a kongruencia, az értékek hiteles közvetítése. A digitális eszközök kollégiumi használatával példát mutat. Csoportdinamikai alapismereteinek felhasználásával segíti a közösségek kialakítását és fejlesztését. 6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Magatartása, viselkedése, szakmai megnyilvánulása hiteles, példaértékű, nyitott. A foglalkozásokon bátran és egyértelműen, következetesen fejezi ki meggyőződését. Olyan tevékenységeket szervez, amelyek a tanulókat a mások tiszteletére nevelik. A feladathelyzetnek megfelelően, a tanulóknak példát mutatva alkalmazza a digitális eszközöket. A digitális világ hasznára és veszélyeire felhívja figyelmüket, használatukkal tisztában van. A szociális kompetenciákra építve a foglalkozásokon fejleszti a közösség normáit, értékeit, tudatát, céljait. Szaktárgyi KKK-k: "Képes a tanulók személyiségfejlődésének értékelésére, a különböző értékelési formák, eszközök célnak megfelelő és eredményes használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére. Ismeri a nevelési eredmények vizsgálatának módszereit, a pedagógiai értékelés funkcióit, típusait, formáit, és ezeket képes folyamatosan, egységben alkalmazni, valamint tervező munkájában felhasználni. Képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszony kialakítására, a konfliktusok eredményes, konstruktív kezelésére." 6.1. 6.2. 6.3. Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit Az országos és a helyi szintű irányítási dokumentumokban Foglalkozásain megjelennek a kollégiumi nevelés országos ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan megfogalmazottakat adaptívan alkalmazza a csoportjára. alapprogramjának céljai, feladatai, elvárásai. körülhatárolni, következetesen alkalmazni. A sokoldalú értékeléshez pontosan választja meg az ellenőrzés és az értékelés módszereit. Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít. Nevelési eredményvizsgálati módszereket alkalmaz, és eszközöket készít a tanulók, a csoportok és a közösségek megismeréséhez, fejlesztéséhez, az elért eredmények értékeléséhez. A rendelkezésre álló központi mérésiértékelési dokumentumok információit munkája során felhasználja. Tudatosan alkalmazza a formatív, a diagnosztikus és a szummatív értékelési formákat, eszközöket. A sokoldalú értékeléshez felhasználja a megítélést, a becslést és a mérést. Foglalkozásain használja azokat a mérőeszközöket, amelyek hozzájárulnak a tanulók egyéni és a csoport fejlesztéséhez. 6.4. A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos Tevékenységében rendszer szinten van jelen a folyamatos fejlesztő értékelés. Megbeszélések, tanulói önértékelések, társak értékelése, csoportmegbeszélés visszajelzésre. felhasználása a fejlesztésben. 6.5. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. A tanulói eredményekről folyamatosan, objektíven visszajelzést ad. A foglalkozásokon fejlesztő visszajelzéseket ad a tanulói tevékenységekre és eredményekre. 6.6. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Értékelése jellemzően formatív. A fejlesztő értékelést alkalmazza a foglalkozásokon is. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására Kooperatív csoportmunkával, egyéni feladatokkal segíti a helyes önértékelés Az együttműködésen alapuló feladatok értékelésében kiemelt szerepet 6.7. törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. kialakulását, a pályaorientációt. tulajdonít a társak értékelésének és az önértékelésnek. 6.8. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani. A tanulói produktumokat elemzi, értékeli és felhasználja nevelői tevékenységében. Pedagógiai munkájában felhasználja a tanulói teljesítmények iskolai mérésének, értékekésének eredményeit. 7. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Az értékelés eredményei és a közvetlen tapasztalatok alapján szükség szerint módosítja pedagógiai gyakorlatát. Szaktárgyi KKK-k: "Képes az önálló és közösségi tevékenység támogatására, hatékony ismeretközvetítésre, a pedagógiai kommunikáció sajátosságainak megismerésére, a kommunikációs eszközök alkalmazására. Folyamatosan fejleszti a diákok kommunikációs kultúráját, a kapcsolatteremtő, a kapcsolattartó és a kapcsolatot lezáró képességeit. Képes a kollégiumi tevékenységeihez kapcsolható más szereplőkkel - kollégiumon belüli és a kollégiumon kívüli - kooperatív és konstruktív együttműködésre. A kapcsolattartás és az együttműködés során használja az IKT-eszközöket és a különböző online csatornákat." Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag. 6

7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6. 7.7. 7.8. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás Folyamatos kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, a kollégákkal, az A foglalkozásain épít a kollégiumon kívüli együttműködés, a megvalósult jellemzi. intézményvezetővel, a nevelésben-oktatásban résztvevőkkel. programok elemeire. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az Kapcsolattartásában épít a korszerű eszközök és online csatornák Felhasználja az online csatornákat információforrásként és eszközként is a infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. lehetőségeire. foglalkozásokon. Az együttműködő felektől (tanuló, szülő, kolléga, vezető, szakemberek stb.) Az együttműködő felektől érkező információkat kulturáltan építi be a Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó érkező jelzéseket, megállapításokat kritikusan elemzi és használja fel. foglalkozásiba. Kommunikációja nem egyirányú: igényli a visszajelzéseket, visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. reagál és épít rájuk. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. A partnerekkel történő együttműködése folyamatos és eredményes. Álláspontját kulturáltan megfogalmazza, mérlegeli mások véleményét, és maga is meggyőzhető. A kollégiumi működést ismeri, a vonatkozó szabályokat adaptálja tevékenységébe. Az intézmény működésével összhangban képes munkájának önálló tervezésére és elvégzésére, s ehhez megfelelő és hatékony kommunikációra. Kollégiumi szintű feladatokat vállal, együttműködik kollégáival. A tanulás tárgyi és személyi feltételeit megteremti, kiemelten kezelve az egyéni sajátosságokat. 7.9. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően Kommunikációja a pedagógiai céloknak megfelelő. kommunikál. 7.10. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának Következetesen fejleszti a tanulók egyéni és csoportos kommunikációját, fejlődését. ösztönözve őket a kulturált magatartásra. 8. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Foglalkozásainak tervezésénél és megvalósításánál szükség szerint felhasználja az iskolától, a szülőktől és a tanulóktól érkező információkat. A foglalkozásokon is mintát mutat a kulturált vitára, a vélemények megfelelő megfogalmazására. A szabályokat következetesen betartja és betartatja. Kollégium szintű programokat szervez, amelyeket a szakmai elkötelezettség, az együttműködésre való nyitottság jellemez. A tanulás tervezésekor és szervezésekor figyelembe veszi az ergonómiai és személyi feltételeket. A tanulás tárgyi és személyi feltételeit megteremti, kiemelten kezelve az egyéni sajátosságokat. Kommunikációja tervezett, szervezett, igazodik a kommunikációs körülményekhez és pedagógiai helyzetekhez. A tanulók pozitív kommunikációját megerősíti, a negatívakat javítja, módosítja. Szaktárgyi KKK-k: "Képes a szakirodalom folyamatos követésére, az önálló ismeretszerzésre, a neveléstudományi kutatások eredményeinek, a kollégiumi nevelés aktuális kérdéseinek értékelésére, alkalmazására, a személyes tapasztalatok integrálására a tudományos keretekbe. Elkötelezett az igényes nevelői munka és a reflexió iránt. Egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgál a diákok számára. Képes saját szakterületén a folyamatos önképzésre, szervezett továbbképzés keretében tudásának megújítására, valamint a szakmai fejlődését támogató szakmai kooperációra. Részt vesz az intézményi innovációban, pályázatokban és kutatásokban, az online megvalósuló együttműködésekben." 8.1. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, Szakmai ismeret- és képességbeli tudását helyesen alkalmazza a Kompetenciáit tudatosan alkalmazza, fejleszti a foglalkozásokon is. és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. feladatköreiben. 8.2. Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tervező, megvalósító tevékenységeire önszabályozó céllal reflektál. Pedagógiai hatékonyságának növelése érdekében innovatív megoldásokat A foglalkozás pedagógiai és logikai elemeinek tervezését, célkitűzéseit érzékelteti, meghatározza. alkalmaz, pedagógiai gyakorlatát képes megújítani. 8.3. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Pedagógiai kommunikációját a céloknak és az interperszonális A foglalkozásain tudatos kommunikációt valósít meg. kapcsolatoknak megfelelően fejleszti. Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag. 7

8.4. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Szakirányú továbbképzéseken részt vesz, autodidakta módon is fejleszti tudását. 8.5. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. A legújabb tudományos eredményeket összhangban alkalmazza napi gyakorlatával. Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az IKT-kompetenciáit folyamatosan fejleszti. 8.6. oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. 8.7. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Szakmai kérdésekről rendszeresen konzultál a kollégáival. 8.8. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. 8.9. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. A lehetőségeknek megfelelően vesz részt intézményi innovációban, pályázatokban, fejlesztésekben. Lehetőség szerint részt vesz az online kollégiumi szakmai közösségek munkájában. A foglakozások tükrözik a témához tartozó aktuális, legújabb szaktudományos és módszertani ismereteit. A pedagógiai elmélet és gyakorlat szerves egységben jelenik meg a foglalkozásokon. Az IKT-eszközöket a témának, szakmai felkészültségének és a körülményeknek megfelelően használja. A kollégáktól kapott szakmai információkat folyamatosan, tudatosan alkalmazza a foglalkozásokon is. A foglalkozásokon kipróbálja az intézményi és egyéni innovációkat adaptálja az eredményeket. Az online szakmai közösségek eredményeit alkalmazza tanulói körében. Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag. 8