SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM azonosító 038572 8200 Veszprém, Batthyány u. 12. 88 / 424 612 e-mail cím: barczi@chello.hu SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013

2 Tartalom I. Általános rendelkezések...7 1.Alapadatok...7 1.1. Az intézmény neve...7 1.2. Az intézmény fenntartója...7 1.3. Jogszabályban meghatározott közfeladata.. 7 1.4. Az intézmény alaptevékenysége 7 1.5. Működési köre. 8 1.6.Típus szerinti besorolása..8 1.7. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése..8 1.8. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga..8 1.9. Az intézmény hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege.8 2.A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja, hatálya..9 2.1. A szervezeti és működési szabályzat célja,jogszabályi alapok..9 2.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, személyi és időbeli hatálya..10 3. Az intézmény tartalmi működését meghatározó dokumentumok..11 3.1. Az iskola pedagógiai programja..11 3.2. Az iskolai munkaterv 11 II. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése.12 1.Az iskola vezetése..12 1.1. Az intézmény felelős vezetője az igazgató 12 1.2. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel..12 1.3. Az intézmény vezetése.13 1.4. Az intézményvezető közvetlen munkatársai..14 2. A nevelőtestület...15 2.1. A nevelőtestület döntési jogköre..15 2.2. A nevelőtestület véleményezési jogköre.16 2.3.A nevelőtestület értekezletei.16 3. A szakmai munkaközösség.17 3.1.A szakmai munkaközösségek feladatai...17 3.2.A szakmai munkaközösség vezetők jogai és feladatai..18 3.3. A szakmai munkaközösségek.18

3 4.Az EGYMI által nyújtott pedagógiai szakszolgáltatások.18 4.1.Az iskola tanulóinak nyújtott pedagógiai szakszolgálati tevékenység.18 4.2.Az integrált nevelés, oktatás segítése a gyógypedagógia eszköztárával.19 4.3.Az általunk alkalmazott gyakorlat 19 4.4. Ellátási körzet utazó szakemberek..20 III.A belső ellenőrzés.22 1. Az iskolai nevelő-oktató munka belső ellenőrzése.22 1.1. Az ellenőrzés általános feltételei..22 1.2. A belső ellenőrzés végzésének követelményei..22 1.3. Az ellenőrzésre jogosult.23 1.4. Az ellenőrzés területe..23 1.5. Az ellenőrzés formái 23 IV. Az intézmény működési rendje.24 1.A tanév helyi rendje..24 2. Az intézmény tanulóinak munkarendje.24 2.1. Az intézményben tartózkodás rendje.24 2.2.A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama, látogatás, felügyelet.25 2.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére akik nem állnak jogviszonyban az iskolával.26 3.A tanórán kívüli foglalkozások szervezési formái és rendje...26 3.1. Szervezeti formák 26 3.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások..27 4. Az intézmény dolgozóinak munkarendje..28 4.1.A vezetők intézményben való tartózkodása...28 4.2. A közalkalmazottak munkarendje..28 4.3. A pedagógusok munkarendje..28 4.4.A pedagógiai szakszolgáltatást, utazó gyógypedagógusi tevékenységet végző pedagógusok munkarendje.29 4.5. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje 29 5. Az intézmény helyiségeinek használati rendje..29 V. Az intézményi közösségek, jogaik, valamint a kapcsolattartás rendje.30 1. Közalkalmazottak.30 1.1. Az alkalmazotti közösségek..30 1.2. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje.31 1.3 Az EGYMI pedagógiai szakszolgáltatást ellátó utazó szakember hálózat tevékenységében résztvevő szakemberek kapcsolattartásának rendje.31 2.A tanulói közösség és kapcsolattartási rendje 32

4 2.1. Az osztályközöségek és tanulócsoportok.32 2.2.A diákközgyűlés ( iskolagyűlés ).32 2.3. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás.32 3.A szülői közösség és kapcsolattartási rendje 33 3.1. A szülői szervezet.33 3.2. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje.33 3.3. A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje.34 4.A szülői szervezet és az intézmény kapcsolattartásának rendje.34 4.1. A szülői szervezet és jogai 34 4.2. A kapcsolattartás rendje...34 5.Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 34 5.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja.34 5.2.Rendszeres külső kapcsolatok 35 5.3.Az intézmény és párt, valamint politikai célú mozgalom, párthoz kötődő szervezet kapcsolata.36 VI. Az intézményi védő, óvó előírások 36 1.A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős.36 1.1.Főbb feladatai..36 2.Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli eseménykapcsán.37 2.1. Azonnali bejelentés.37 3.A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok.38 3.1.Balesetvédelmi tájékoztatás 39 4. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén.39 4.1. A vezetők feladatai.39 4.2. Az ügyeletes pedagógus feladatai 39 4.3. A pedagógusok általános feladatai.40 4.4. Az osztályfőnök feladatai..40 4.5. A testnevelést tanító pedagógusok feladatai 40 4.6. A műhelyekben, az agyagozó szobában tanító pedagógus feladatai 41 4.7. A technikai alkalmazottak feladatai 41 5. A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége 41 5.1. A tanuló- és gyermekbaleseteket nyilvántartása 42 VII. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje..43 1.A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai.43 1.1. A hagyományápolás célja.43 1.2. Az intézmény hagyományos rendezvényei 43 1.3. A Bárczi díj.44

5 VIII. Egyéb rendelkezések 44 1.Az egészségügyi prevenció rendje.44 1.2. Iskolafogászat..44 1.3. Az iskolai védőnő.44 1.4. Foglalkozás-egészségügyi ellátás 44 2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje.45 3. Az egészséges életmódra nevelés 45 4. A tankönyvrendelés elkészítése 45 5. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 46 5.1.Tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárást megelőző egyeztetési eljárás szabályai...46 5.2. A tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárás szabályai.47 5.3. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás 48 6. Az iskolában folyó reklámtevékenység szabályai.48 7. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételei, felhasználása 48 8. Az iskolai könyvtár használata.49 9. Informatikai eszközök használata..49 IX. Záró rendelkezések.50 Az intézmény szervezeti ábrája..53 A veszprémi Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata.54

6 A Bárczi Gusztáv Általános Iskola Speciális Szakiskola és EGYMI 8200 Veszprém, Batthyány u.12. Szervezeti és Működési Szabályzata 2013

7 I. Általános rendelkezések 1.Alapadatok 1.1. Az intézmény neve: Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rövid neve: 1. Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Speciális Szakiskola 2. Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rövidített neve: BÁRCZI EGYMI, ÁLT.-SPEC.SZI. Székhelye, címe: 8200 Veszprém, Batthyány u. 12. OM azonosító: 038572 Alapításának ideje: 1949. Alapító szerve: Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium Évfolyamok száma: 8 általános iskolai 4 speciális szakiskolai Maximális tanulólétszám: általános iskola: 150 fő szakiskola:56 fő 1.2. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest Szalay u.10-14 KIK Veszprémi Tankerületi Igazgatóság 1.3. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Alapfokú nevelés-oktatás, a 2011. évi CXX. tv. a nemzeti köznevelésről 5. alapján. 1.4. Az intézmény alaptevékenysége: 852012-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatása (1-4 évfolyam) 852022-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatása (5-8 évfolyam)

8 853132-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatása (9-10 évfolyam) 853212-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali szakrendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképző évfolyamokon. 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali szakrendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon. autista, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, sajátos nevelési igényű(értelmileg akadályozott) gyermekek integrált oktatásanevelése 1-4., 5-8. valamint speciális szakiskolai évfolyamokon Az Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény feladata: 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység logopédiai ellátás, utazó gyógypedagógiai szolgáltatás, a többségi iskolába, óvodába járó integráltan oktatott, nevelt sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának, nevelésének, fejlesztésének segítése Az alaptevékenységen belüli további tevékenységek: 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás 855912-1 sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 1-8 évfolyamon egész napos iskolaotthon 855915-1 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 841901-1 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 562913-1 iskolai intézményi étkeztetés 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 931205-1 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport tevékenysége és támogatása Kiegészítő tevékenység: 562920-2 Egyéb vendéglátás 1.5. Működési köre: Veszprém város közigazgatási területe, a Veszprémi Kistérség Többcélú társulása települései, Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Litér 1.6.Típus szerinti besorolása:

9 Köznevelési törvény alapján: Többcélú közoktatási intézmény 1.7. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, 1.8. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: ingatlan hrsz.: 3108 alapterület: 1900 m2 A vagyon felett VMJV önkormányzata rendelkezik, az intézménynek használati joga van. 1.9. Az intézmény hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege: Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 8200 Veszprém, Batthyány u.12. 2.A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja, hatálya 2.1. A szervezeti és működési szabályzat célja,jogszabályi alapok 2.1.1. A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósítását szabályozza. 2.1.2. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

10 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 15/2013.(II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 2.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, személyi és időbeli hatálya 2.2.1. Az SZMSZ - ben foglaltak betartása kötelező az intézmény valamennyi közalkalmazottja számára. Kötelező az iskola tanulóinak, valamint az iskola szolgáltatásait igénybe vevőknek. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 2.2.2. Az intézmény SZMSZ-ét az intézmény igazgatója készíti, és a nevelőtestület fogadja el. A szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményezi. Legitimálásának jogszabályi alapjai: Nkt.25. (4): A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. Határozatlan időre szól. Elfogadásakor hatályát veszti az előző SZMSZ. Nkt. 48. (4): A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt DÖK által választott tanítás nélküli munkanap programja, időpontja kérdésében tanulók közösségét érintő döntéshozatalnál

11 3.Az intézmény tartalmi működését meghatározó dokumentumok 1.1. Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg. Tartalmazza a nevelés és az oktatás célját és feladatait, a helyi tantervet és óratervet, az értékelés elveit, az egyes évfolyamok minimum követelményeit, az iskola által preferált értékeket. A szülők számára bármikor hozzáférhető a pedagógiai program az igazgatói irodában. Erről az első összevont szülői értekezleten az igazgató tájékoztatja a szülőket. 3.2 Az iskolai munkaterv Az iskola egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósulásának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, - valamint a felelősök megnevezésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti.

12 II. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése 1. Az iskola vezetése 1.2. Az intézmény felelős vezetője az igazgató Az igazgató felelős, az iskola oktató - nevelő munkájának színvonaláért, az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,képviseli az intézményt. 1.2. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel - a pedagógiai munkáért, - a nevelőtestület vezetéséért, - a pedagógus etikai normák betartásáért és betartatásáért. - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, - önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, Az iskola élén az igazgató áll, vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettesek ( intézményegység vezetők) közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg.

13 Az igazgató ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatköröket. A jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az igazgatóhelyettesekre (intézményegység vezetőre) v. az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető távollétében a vezetői feladatokat a helyettesek( intézményegység vezető) látják el. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolják a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Az igazgatót távollétekor az általános helyettes, mindkettőjük távolléte estén a szakszolgálati igazgató helyettes (intézményegység vezető) helyettesíti. A vezetők együttes távollétekor az alsós munkaközösség-vezető, annak akadályoztatása esetén a felsős munkaközösség-vezető, annak akadályoztatása esetén a szakszolgálati munkaközösség-vezető helyettesíti. Ilyen esetekben a helyettesítést ellátó munkaközösség-vezető feladata: az intézmény működésével kapcsolatos azonnali döntést igénylő feladatok ellátása. a gyermekek, tanulók biztonságának megóvása, Az intézményvezető kiadmányozási jogkörét a 2/2013. (1.15.) KLIKE utasítás 13. -a szabályozza 1.3. Az intézmény vezetése Az igazgató munkáját (irányítói, tervezői, szervezői, ellenőrzői, értékelői tevékenységét) az igazgató helyettesek,(intézményegység vezető) a szakmai munkaközösségek vezetői és az érdekképviseleti szervek képviselői segítik. 1.4. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgatóhelyettesek száma az iskola tanulólétszámának függvénye. Az igazgatóhelyettes kinevezéséről a fenntartó jóváhagyásával, a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató dönt. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, aki minden esetben megfelel a Nkt 66. -ban előírt, a köznevelésben történő alkalmazás feltételeinek. A megbízás határozott időre szól. Részt vesznek a tantárgyfelosztás elkészítésében, elkészítik az órarendet, felelősek a helyettesítési rend kidolgozásáért, a munkaközösség vezetők munkájának

14 összehangolásáért, a tanügyi dokumentumok jogszerű, szakszerű és naprakész vezetéséért. Az igazgatóhelyettesek egymással együttműködve végzik munkájukat. Az igazgató és helyettesei folyamatosan gondoskodnak az iskolában a vezető jelenlétéről. Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető bármikor összehívhat. Az általános igazgató helyettes (általános iskola, speciális szakiskola) részt vesz a tantárgyfelosztás elkészítésében elkészíti az órarendet koordinálja munkaközösség vezetők munkáját elvégzi a statisztikai adatszolgáltatást vezeti a Beírási naplót kezeli az érkező, távozó tanulók ügyeit adatot szolgáltat, és szervezi a tanulók továbbtanulással kapcsolatos ügyeit szervezi a pedagógusok helyettesítést, engedélyezi a távollétet megszervezi a tanítási gyakorlatra érkező hallgatók iskolai tevékenységét az 1-12. évfolyamon dolgozó nevelők adminisztrációs tevékenységét ellenőrzi éves munkaterv alapján órát látogat az iskolai rendezvények, ünnepek előkészületeit ellenőrzi az igazgatót távollétében helyettesíti A pedagógiai szakszolgálatért felelős igazgatóhelyettes összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján éves programját, felméri az utazó szakemberekre jelentkező igényt ellenőrzi, koordinálja az iskolánkba járó SNI tanulók logopédiai, konduktív pedagógiai, terápiás ellátását elkészíti az órarendeket kapcsolatot tart az általános iskolák, óvodák vezetőivel, kapcsolattartásra kijelölt munkatársával elkészíti az együttműködési megállapodásokat

15 engedélyezi a távollétet, szervezi a helyettesítést irányítja a team tevékenységét, felelős annak szakmai munkájáért, szakmai és módszertani értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, figyelemmel kíséri a SNI tanulók előmenetelét, kontrollvizsgálatát, egyéni fejlesztési terveit, ellenőrzi azok szakszerű elkészítését, javaslatot tesz fejlesztési területeknek megfelelő módszerek és eszközök használatára,a szakmai továbbképzésekre, a team tagjainak jutalmazására, kitüntetésére, koordinálja az integráltan nevelkedő SNI tanulók, óvodások fejlesztését, megsegítését végző gyógypedagógiai asszisztensek munkáját, kijelöli a munkavégzés helyszínét az igazgatót, ill. az általános igazgató helyettest távollétük esetén helyettesíti 2. A nevelőtestület Az iskola legfőbb szakmai szerve a nevelőtestület. A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja valamennyi pedagógus munkakört betöltő közalkalmazott, és a nevelő - oktató munkát segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazott. Az intézmény nevelőtestülete a nevelési-oktatási ügyekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Nktv-ben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 2.1. A nevelőtestület döntési jogköre kiterjed: a pedagógiai program elfogadására, az SZMSZ elfogadására, a házirend elfogadására a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadására, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására

16 a továbbképzési program elfogadására, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztására, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátására, a tanulók fegyelmi ügyeire, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmára, jogszabályban meghatározott más ügyekre. 2.2. A nevelőtestület véleményezési jogköre A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásnak visszavonása előtt, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre v. a diákönkormányzatra kivétel a lehetőség alól a pedagógiai program elfogadása, a SZMSZ és a házirend elfogadása. A szakmai munkaközösség az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az éves beszámolójában ad számot. 2.3.A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezlete tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti A nevelőtestületi értekezletek a tanév során: tanévnyitó, félévi és tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezlet. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az alábbi esetekben: az iskolaigazgató,

17 a nevelőtestület tagjai egyharmadának, az iskolai, szülői szervezet, közösség, az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére. Az igazgató szükség esetén a tanítási időn kívül rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze, illetve munkaértekezleteket tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács szükségesnek látja. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályokban külön meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. Minősített szótöbbség szükséges a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend elfogadásához és az igazgatói pályázat véleményezésénél. A nevelőtestület minősített szótöbbséget igénylő döntéseinél akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak kétharmada jelen van. A döntés akkor érvényes, ha az ilyen arányban jelenlévők 51 % - a elfogadta az előterjesztést A nevelőtestület értekezleteiről, a döntések és határozatok pontos rögzítésével jegyzőkönyv készül, amely az iskola irattárába kerül. 3. A szakmai munkaközösség Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség létrehozásához legalább 5 pedagógus kell. Egy intézményben legfeljebb 10 munkaközösség működhet. Az iskolai szakmai munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bíz meg 5 évre. 3.1.A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében : fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására szervezi a pedagógusok belső továbbképzését

18 támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, segíti beilleszkedésüket segíti az egységes követelményrendszer összehangolását az iskolában aktívan részt vesz a pályázatok figyelésében, írásában végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat 3.2.A szakmai munkaközösség vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetőségében és iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai: irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkáért, értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, annak eredményességét, hiányosságok esetén jelez az igazgatónak, hogy közösen segíthessenek összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves programját beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, 3.3. A szakmai munkaközösségek : Alsótagozatos munkaközösség Felsőtagozatos munkaközösség Integrációs, szakszolgálati munkaközösség 4.Az EGYMI által nyújtott pedagógiai szakszolgáltatások 4.1.Az iskola tanulóinak nyújtott pedagógiai szakszolgálati tevékenység: Az iskolánkban nevelt-oktatott SNI tanulók szakértői véleményében meghatározottak alapján logopédiai, konduktív pedagógiai és egyéb terápiás megsegítést kapnak. A tanév elején felmérést végeznek kollégáink, ill. az újonnan érkezők szakvéleményét áttanulmányozva döntenek a terápiáról. Munkájukat órarend alapján végzik.

19 4.2.Az integrált nevelés, oktatás segítése a gyógypedagógia eszköztárával, melynek keretében kollégáink: a diagnózis ill. az általuk felállított folyamatdiagnózis alapján egyéni fejlesztési tervet készítenek, vagy abban segítséget nyújtanak az igények szerint, gyógypedagógiai tanácsadást végeznek, a mindenkori törvény által meghatározott keretben fejlesztő foglalkozásokat tartanak egyéni és kiscsoportos formában, egyéni fejlesztési terv alapján, logopédiai ellátást működtetnek, konzultációs alkalmakat adnak pedagógusoknak és szülőknek, esetmegbeszéléseket tartanak adott problémák esetén, segítséget nyújtanak a diagnózis és a szakvélemény értelmezésében, hospitálási alkalmakat kínálnak, az iskola szertárából speciális fejlesztőeszközöket visznek a foglalkozásokra, szakkönyvtárt működtetünk a pedagógusok számára is szakmai, módszertani előadásokat, konzultációkat tartanak az EGYMI pedagógusai részére. 4.3.Az általunk alkalmazott gyakorlat: A város óvodáiban és általános iskoláiban felmérjük, összegyűjtjük minden beiratkozás után és tanév elején a ténylegesen beiskolázott Sajátos Nevelési Igényű tanulókat, gyermekeket, akik a megfelelő -Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiállított- szakvéleménnyel rendelkeznek. Kollégáink főállásban, ill. túlórában látják el az utazó gyógypedagógusi feladatokat. A város 8 óvodájában és 7 iskolájában láttunk el eddig gyermekeket. Jó kapcsolatot ápolunk a Nevelési Tanácsadó és a Szakértői Bizottság kollégáival. Az óvónőkkel, tanítókkal és a felső tagozatos osztályfőnökökkel, tanárokkal a lehetőségekhez mérten jó szakmai kapcsolatot ápolunk. A gyógypedagógiai asszisztensekkel szorosan együttműködve, őket irányítva és a foglalkozásokba bevonva folytatjuk a fejlesztéseket. Az iskolánk számítógépén feladat-, ill. játékbankot hoztunk létre, mellyel a kollégáknak szándékozunk segítséget adni. Utazó gyógypedagógus kollégáink folyamatosan cserélik az aktuális szakmai információkat e-mailen, munkaközösségi foglalkozásokon.

20 Az eddig ellátottak köréből pár diagnózis a teljesség igénye nélkül: tanulásban akadályozott (mentális retardáció) Asperger-szindróma tanulási nehézséggel küzdő diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia nyelvi és beszédfejlődési zavar magatartási és emocionális zavar az artikuláció jellegzetes zavara az aktivitás és figyelem zavara hiperkinetikus magatartászavar kevert specifikus fejlődési zavar az iskolai készségek kevert zavara stb. A tanév végén minőségértékelő lapokat küldtünk az óvodák, iskolák vezetőinek, kollégáiknak és a szülőknek. Igény szerint meglátogatjuk az integráltan nevelt gyermekeket az óvodai csoportokban és az iskolai osztályokban. Az iskolákban, óvodákban EGYMI-s kapcsolattartók kijelölését kértük, akikkel az aktuális tennivalókat egyeztethetjük. A pedagógusaink a gyermekkel kapcsolatos tevékenységeiket fejlesztési naplóban rögzítik. A gyógypedagógiai fejlesztés mellett több sérülés specifikus tanfolyamot végeztek kollégáink, melyeket szorosan összekötve, egymást kiegészítve alkalmaznak fejlesztésükben (Alapozó-mozgásterápia, Gósy-féle beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztés, Sindelar- féle részképesség fejlesztés) 4.4.Ellátási körzet utazó szakemberek : VMJV által fenntartott Óvodák: Bóbita Körzeti Óvoda Veszprém, Haszkovó u. 23. Hársfa tagóvoda Veszprém, Jutasi u. 9. Csillag úti Körzeti Óvoda Veszprém, Csillag u. 24.

21 Cholnoky Jenő ltp-i tagóvoda Veszprém, Lóczy u. 26. Egry úti Körzeti Óvoda Veszprém, Egry J. u. 55. Nárcisz tagóvoda Veszprém, Csikász u. 13. Kastélykert Körzeti Óvoda Veszprém-Gyulafirátót, Kastélykert u. 6. Ficánka tagóvoda Veszprém-Kádárta, Kenderföld u. 47. Ringató Körzeti Óvoda Veszprém, Jutasi u. 79/1. Erdei tagóvoda Veszprém, Jutasi u. 79/2. Kuckó tagóvoda Veszprém, Jutasi u. 79/2. Vadvirág Körzeti Óvoda Veszprém, Avar u. 7/A. "Csillagvár" Waldorf tagóvoda Veszprém, Szent István. u. 12. Ellátja: 5 gyógypedagógus (ebből 2 logopédus) jelenleg 19 gyermeket, őket segíti még 8 óvodában 10 gyógypedagógiai asszisztens (3 fő 40 órában, 7 fő 20 órában) KIK által fenntartott veszprémi iskolák: Kossuth Lajos Általános Iskola Veszprém, Budapest u. 11. Cholnoky Jenő Általános Iskola Veszprém, Cholnoky J. u. 21. Báthory István Általános Iskola Veszprém, Halle u. 10. Deák Ferenc Általános Iskola és Központi Műhely Veszprém, Aradi Vértanúk útja 2. Dózsa György Általános Iskola Veszprém, Szent I. u. 56. Hriszto Botev Általános Iskola Veszprém, Botev u. 2.

22 Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola Veszprém, Viktor H. u. 28. Rózsa úti Általános Iskola Veszprém, Rózsa u. 43/2. Gyulaffy László Általános Iskola Veszprém - Gyulafirátót, Vízi u. 24. Ezek közül jelenleg 8 iskolában 9 gyógypedagógus (ebből 2 logopédus) jelenleg 65 tanulót lát el, őket segíti 7 iskolában 13 fő gyógypedagógiai asszisztens (8 fő 40 órában, 5 fő 20 órában). A szakszolgálatot ellátó utazó szakemberek instruálása mellett végzik segítő tevékenységüket a gyógypedagógiai asszisztensek. III.A belső ellenőrzés 1. Az iskolai nevelő-oktató munka belső ellenőrzése 1.1. Az ellenőrzés általános feltételei A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola oktató - nevelő munkáját. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a maga területén a hatékony és folyamatos ellenőrzésért. Az ellenőrzésekhez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzéseken kívül alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. 1.2. A belső ellenőrzés végzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: Segítse az iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást. Segítse a szakmai, és egyéb feladatok ésszerű, gazdaságos ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben figyelmeztessen az intézmény működésében felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek ítélt intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. Segítse a vezetői intézkedések végrehajtását.

23 Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, javításához. Az ellenőrzés segítse az iskolai munka hatékonyságának megítélését, és mutasson rá a fejlesztés lehetséges útjaira. 1.3. Az ellenőrzésre jogosult az intézmény vezetője az igazgatóhelyettesek (intézményegység vezető) a munkaközösség vezetők a munkaközösségek tagjai egy - egy feladatnál a munkamegosztás alapján Az ellenőrzést végzők a felelősségi körükben végzett ellenőrzésekről beszámolnak az igazgatóhelyetteseknek, ill. az igazgatónak. 1.4. Az ellenőrzés területe pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése a tanórai, tanórákon kívüli foglalkozások,írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések 1.5. Az ellenőrzés formái : tanóra ellenőrzés, tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzése írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák ellenőrzése beszámoltatás szóban, írásban eredményvizsgálatok, felmérések időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések Az ellenőrzések tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni.

24 IV. Az intézmény működési rendje 1. A tanév helyi rendje A tanítási év szorgalmi idejét az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepélyen fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. nevelőtestületi értekezletek időpontja az intézményi rendezvények és ünnepségek módja, időpontja a tanítás nélküli munkanapok tervezet időpontja, programja /egy nap felhasználásáról a diákönkormányzat dönt / a tanítási szünetek / téli, tavaszi / időpontja- a miniszteri rendelet keretein belül A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 2. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok ( házirend ) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. 2.1.Az intézményben tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 6.30 -tól, délután 16.30 -ig biztosítja a tanulók felügyeletét. Az iskola, tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató eseti kérelmek alapján ad engedélyt.

25 2.2. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama, látogatás, felügyelet A tanítási órák 45 percesek, az óraközi szünetek 15 percesek, a foglalkozások 60 percesek. Az iskola egész napos (iskolaotthonos) tanítási rend szerint dolgozik 1-8. osztályban. Az első tanóra kezdete reggel 8 óra. A szervezett foglalkozások befejezése minden nap 15 óra 45 perc. A tanítási órákat zavarni nem lehet. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak az iskola igazgatója, a helyettesek illetve a szakmai munkaközösségek vezetői jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A kötelező orvosi vizsgálatokat az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon szervezik, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. a gyerekek lehetőség szerint a szüneteket a szabadban töltik az étkezések ( tízórai, ebéd, uzsonna ) az iskola ebédlőjében zajlanak Az iskolában tanuló, felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát, vagy a foglalkozást vezető pedagógus felügyel. Adott esetben a pedagógus munkáját gyógypedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelő segíti. Az óraközi szünetekben a gyermekfelügyelők, gyógypedagógiai asszisztensek és az ügyeletes pedagógus felügyelnek a tanulókra. Tanítás nélküli munkanapon felügyeletet tartunk, ha igénylik a szülők. A tanítási idő végén az utolsó órát tartó pedagógus az előtérig kíséri az adott osztályt, s a gyerekek csoportosan távoznak az iskolából. Szervezett foglalkozáson kívüli időben az épületben és az udvaron tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Iskolai ünnepélyek, Bárczi - hét, nyílt napok stb. alkalmával az iskola munkarendje az igazgató döntése alapján módosul. A hivatalos ügyek intézése az irodákban történik 7.30 15.30 óráig. Az épületbe belépő szülőket, vendégeket az irodához kell kísérni / porta szolgálatot teljesítő /

26 2.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére akik nem állnak jogviszonyban az iskolával: a szülők az előtérben várakozhatnak ha gyermekükért érkeznek, az előre bejelentett időpontra érkezőket ( főiskolai hallgatók, szülők, fenntartó képviselője, stb ) a portás az igazgatóhoz, vagy az általa megjelölt terembe kíséri. Az előzetes bejelentés nélkül érkezőket a portás telefonon bejelenti és az igazgatóhoz, vagy helyetteséhez kíséri. Az iskola termeit szerződésben rögzített módon bérlők, a szerződésben foglaltak szerint tartózkodhatnak az iskolában. A szerelést, javítást végzők bejelentetten végzik munkájukat és tartózkodnak az iskolának azon részein, ahol a szerelés folyik. A tanulók tanítási idő alatt nem hagyhatják el engedély nélkül az iskolát. Engedélyt írásban az osztályfőnök, az igazgató helyettesek adhatnak, illetve a szülő kérheti írásban, hogy milyen indokkal kéri gyermeke tanítási idő lejárta előtti elengedését. A nyári szünetben a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodnak az épületben. Az őszi, téli, tavaszi, nyári szünetekben az iskola vezetőségének egyik tagja az előre meghatározott ügyeleti napokon a fenntartó által meghatározott időtartamban az épületben tartózkodik 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezési formái és rendje 3.1. Szervezeti formák az iskola 1-8. évfolyamán egész napos ( iskolaotthonos) tanítási rend szerint folyik a munka, a délutáni foglalkozások ennek keretében valósulnak meg. Csütörtökönként 5-9.osztályig választható, szakkör jellegű foglalkozásokon vesznek részt tanulóink. A speciális szakiskolában a délelőtti tanórákat napközi követi A szakköri, választható foglalkozásokra a szorgalmi idő kezdetén lehet jelentkezni. A foglalkozások térítésmentesek, szeptember második hetétől indulnak és a szorgalmi idő végéig tartanak. A tanulók évente választhatnak, hogy melyik szakkört, választható tevékenységet látogatják. A tanórák védelme e tevékenységekre is vonatkozik. A házi, megyei versenyek, kulturális verseny, sportvetélkedők, diák nap, Bárczi - hét, része a tanév helyi rendjének, a munkatervnek, megjelölve a felelősöket, szervezőket. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a helyezést elért tanulók eredményeiről az iskola egész közössége tudomást szerezzen.

27 A mindennapos testnevelés rendje: heti 3 testnevelés óra, + 1 óra néptánc 1 4. évfolyamon, + minden nap 1 óra un. sport szabadidő sáv, aminek nagy részét szabad levegőn való mozgással töltik a tanulók, valamint, úszás, sportversenyek biztosítják a mindennapos testedzést. Az iskolaotthonos nevelés keretében jut idő a naponkénti játékos egészségfejlesztő testmozgásra. A felső tagozatosok sportolását a testnevelés órák mellett az iskolai sportkör foglalkozásai is biztosítják. Az iskolai sportkör éves munkaterv szerint működik. Sportolási lehetőségek: tornaszoba,udvar, konditerem. A könyvtár a tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek, folyóiratok, valamint egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtári SZMSZ rendelkezik. 3.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások: Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a tanulók részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja- a pedagógiai programmal összhangban- hazánk tájainak, kulturális örökségének megismertetése és az osztályok összetartozásának fejlesztése. A tanulmányi kirándulások tervét ismertetni kell az osztály szülői közösségével, s egyeztetni kell a szervezési kérdéseket és a költségkímélő megoldásokat. A tanulók szociális helyzetétől függően a kirándulás költségeihez az iskola hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, de osztályonként legalább két főt, Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás látogatások, valamint sport rendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetőek. Az előre szervezett bérleti előadások látogatása az adott időpontban mindig engedélyezett. Pályázati együttműködés keretében (múzeum, bábszínház, színház ) tartott foglalkozások, melynek helyszíne lehet az iskola, vagy a foglalkozást vezető intézmény is.

28 4. Az intézmény dolgozóinak munkarendje 4.1. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Intézményünkben 7-16.30-ig tartózkodik vezető, a vezetők közti munkamegosztás rendezi a napi beosztást. Az igazgató és a helyettesek együttes távolléte esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 4.2. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak a munkaköri leírásban foglaltakat betartva végzik munkájukat. Minden közalkalmazottnak be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. A vezető helyettesek tesznek javaslatot a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 4.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelési oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő oktató munkával, vagy a gyerekekkel összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan működése, feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a helyettesítési rendet a vezető helyettes állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák elcserélését a vezető helyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket a helyettesítő rendelkezésére kell bocsátani. Rendkívüli távolmaradást ha mód van rá,legkésőbb az adott tanítási napon az első

29 tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az igazgató helyettesek valamelyikének. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli tanítási ( foglalkozási ) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagykijelölést az intézményvezető adja, a vezető helyettesek és a szakmai munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. 4.4 A pedagógiai szakszolgáltatást, utazó gyógypedagógusi tevékenységet végző pedagógusok munkarendje: a tanév elején kialakított órarendjük szerint végzik munkájukat. 4.5. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje Az oktató nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkarendjét az intézményvezetővel egyeztetve az igazgató helyettes (szakszolgálati intézményegység vezető) állapítja meg. Beosztás szerint a tanulók reggeli érkezésekor 7-7.30ig, ill. 15.45-6.30-ig felügyelik a tanulókat az előtérben ill. az iskola udvarán. 5. Az intézmény helyiségeinek használati rendje Az iskolaépület címtáblával van ellátva, az intézmény előterében, az osztálytermekben a Magyar Köztársaság címere van elhelyezve. Az iskola homlokzatán van elhelyezve a nemzeti színű zászló. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a tanulóbalesetek megelőzéséért a közösségi tulajdon védelméért, állagának őrzéséért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért az energia felhasználással való takarékoskodásért a tűz és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak felnőtt / pedagógus, gyógypedagógiai asszisztens / felügyeletével használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni.

30 Vagyonvédelmi előírások betartása minden dolgozó kötelessége. Az intézmény dolgozói csak a gyerekektől elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak, az intézmény 5 méteres körzetén kívül. Az iskola egész területe dohányzásmentes. A technika műhely, a tankonyha, számítástechnika terem használatát és rendjét a tanulók előtt kihirdetett és a teremben kifüggesztett szabályzat állapítja meg. Az iskolai könyvtár használatát a könyvtári SZMSZ szabályozza. A tornaterem balesetmentes használatáért az órát tartó pedagógus felelős. Felügyelnie kell az óra előtt és az óra után az öltözők használatát is. A tornaterembe csak tiszta tornacipőben lehet belépni. V. Az intézményi közösségek, jogaik, valamint a kapcsolattartás rendje / belső és külső kapcsolattartás/ Az iskolaközösség az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. 1. Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus /gyógypedagógus /, a többi dolgozó az oktató nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazott. A pedagógusok és a felsőfokú végzettséggel rendelkező oktató-nevelő munkakörben dolgozók alkotják az intézmény nevelőtestületét. E testület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját 1.1. Az alkalmazotti közösségek Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és

31 véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, -testületi jogkör esetén a testület abszolút többség ( 50 % + 1 fő ) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 1.2. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái : különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 1.3. Az EGYMI pedagógiai szakszolgáltatást ellátó utazó szakember hálózat tevékenységében résztvevő szakemberek kapcsolattartásának rendje Az utazó szakemberek kapcsolattartása az intézményen belül az igazgató

32 segítségével a megbízott igazgatóhelyettes útján valósul meg. Folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartani az utazó tanári hálózattal. Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva az utazó tanári hálózat dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A kapcsolattartás formái az intézmény vezetőségének ülései személyes megbeszélés, tájékoztatás, team-megbeszélések, telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás, különböző értekezletek, az utazó szakember hálózat ellenőrzése Az aktuális feladatokról szakszolgálatért felelős igazgató helyettes (intézményegység vezető) a tanári szoba előtt elhelyezett hirdetőtáblán, a körözvényben, és e-mailen, esetenként telefonon is értesíti az utazó tanárokat. 2. A tanulói közösség és kapcsolattartási rendje 2.1. Az osztályközöségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, amelyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám / technika, számítástechnika, kompenzáció /. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának egysége megválasztja az osztály diákbizottságát, akik képviselik az osztályt a diákönkormányzatban. 2.2. A diákközgyűlés ( iskolagyűlés ) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyiktanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében