DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetje és témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár az MTA doktora A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága Készítette: Nagy Barnabás Keszthely 2007
2
1. A KUTATÁS ELZMÉNYEI ÉS CÉLKITZÉSEI A magyar szürke szarvasmarha fajtát évszázadok óta tartják és tenyésztik hazánkban, ennek ellenére meglehetsen kevés adattal rendelkezünk e fajta tulajdonságairól. Ezért célul tztem ki, hogy a magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonságát, azok alakulását befolyásoló tényezket megvizsgáljam és értékeljem. Vizsgálataim során az alábbi célokat fogalmaztam meg: 1. A születési súly mérése, a testméretek felvételezése és testarány indexek számítása, 2. Egyes genetikai ill. környezeti tényezk hatásának vizsgálata a választási eredményekre, befolyásuk korrigálására szolgáló additív és szorzó faktorok kidolgozása, 3. A választási súly, súlygyarapodás és a 205-napos súly örökölhetségének, genetikai paramétereinek, az egyedek tenyészértékének és a populációk genetikai értékének meghatározása egyedmodellel, 4. Tenyészértékbecslés, valamint a tenyészértékbecslésre használt két modell (apa- és az egyedmodell) összehasonlítása, 5. A borjazások szezonalitásának vizsgálata és annak hatása a két ellés között eltelt idre, 6. A magyar szürke tehenek és bikák élsúlyának mérése, testméreteinek felvételezése, testarány indexek ill. fenotípusos korrelációk számítása, 7. A fajta növekedési ütemének jellemzése, K sebességi állandók számítása és ábrázolása, 8. Az üszk és tehenek küls- és bels medence méreteinek mérése, értékelése. Munkám során az említett méréseket, adatfelvételezéseket, értékeléseket a hortobágyi és más állományokon végeztem. 3
2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2.1. SZÜLETÉSI SÚLY ÉS TESTMÉRETEK VIZSGÁLATA A Hortobágyi Génmegrz KHT. három téli szállásán (Darassa, Kecskés, Kungyörgy) tartott magyar szürke anyagulyában született 48 újszülött borjú (26 bika + 22 üszü) mérését 2005 januárjában végeztem el. A gulyák tartása és takarmányozása a vizsgált idszakban mindhárom téli szálláshelyen azonos volt. A nyári idszakban az anyagulyákat legeln tartották, a téli szálláshelyet zárt, huzatmentes istálló és a hozzájuk kapcsolódó kifutó biztosította. Az anyatehenek takarmányellátását tavaszi ill. nyári idszakban a legelk gyeptermése, kés szi ill. téli hónapokban ad libitum köles- és borsó szenázs, valamint széna biztosította. Az állatok sem vitamin-, sem abrak kiegészítést nem kaptak. A születési súly mérését és a testméret-adatok felvételét a borjak felszáradását követen végeztem el, egy rugó megnyúlás elvén mköd, 100 kg-ig mér mérleggel ill. mérszalaggal és mérbottal. Az egyes testméret adatokból különböz testméret indexeket számoltam. 2.2. VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI VIZSGÁLATA Vizsgálatomban kilenc magyar szürke tenyészet szerepelt. Az adatbázisban 182 tenyészbika és 2638 tehén 1984-2004 között született ivadékainak (n=5744, bikaborjú=1481, üszborjú=4263) választási teljesítményei szerepeltek.. A tenyészértéket, a tulajdonságok genetikai és környezeti varianciáját, az örökölhetségi értékeket, apamodellel becsültem. A modell fix hatásokat és véletlen genetikai hatásokat tartalmazott. A választási súlyra és a választás eltti súlygyarapodásra alkalmazott modell általános alakja: Y ijklmnop = + S i + F j + Y k + C m + I n + b(x ijklno - x ) + e ijkmnop ahol, 4
Y ijklmn = az i-dik apától, j-dik tenyészetben, k-adik évben, m-edik borjazásból, n ivarú, o korú választott borjú választási tömege, életnapra jutó súlygyarapodása. = az összes megfigyelés átlaga, S i = az bika véletlen hatása F j = a tenyészet fix hatása Y k = a születési év fix hatása C m = az ellés számának fix hatása I m = az ivar fix hatása b= regressziós koefficiens e ijkmnop = véletlen hiba. A 205 napos súly modellje az elztl annyiban különbözött, hogy a borjak életkorát, mint kovariáns nem építettük be a modellbe, azaz a modell a következképpen alakult: Y ijklmno = + S i + F j + Y k + E l +C m + I n + e ijklmno E l = a születési évszak fix hatása 2.3. A BORJAK NÖVEKEDÉSI TULAJDONSÁGAINAK VARIANCIA KOMPONENSEI ÉS POPULÁCIÓGENETIKAI PARAMÉTEREINEK VIZSGÁLATA A vizsgálatban összesen 7584 egyed szerepelt. Az értékelt borjak 182 tenyészbika és 2638 tehén 1984 2004 között született ivadékai (1481 bika-, 4263 üszborjú) voltak. A pedigrében szerepelt 35 apai nagyapa, 104 anyai nagyapa, 50 apai nagyanya, 702 anyai nagyanya. Az értékelt tulajdonság a választási súly (VS), a választás eltti napi súlygyarapodás (SGY) és a 205 napra korrigált választási súly volt. A 205 napra korrigált választási súly kiszámítása során az adatbázisban szerepl becsült születési súlyokat nem tudtam figyelembe venni, mivel azok nem mérések alapján kerültek meghatározásra. Ezért a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztk Egyesülete által használt születési súlyokat alkalmaztuk, ami az üszborjak esetében egységesen 25 kg, bikaborjak esetében pedig 30 kg. A variancia-, kovariancia komponensek, a genetikai paraméterek és a tenyészérték becslését egyedmodellel végeztük. 5
A vizsgált tulajdonságok paraméter és tenyészérték a becslésre az alábbi egyedmodellt alkalmaztuk: y= Xb+Zu+Wm+Spe+e y = a megfigyelés vektora (tulajdonság) b = a fix hatás(ok) vektora u = a véletlen hatások vektora (egyed) m = az anyai genetikai hatás vektora pe = az anya állandó környezeti hatásának vektora e = hiba vektor X = a fix hatások elfordulási mátrixa Z = a véletlen hatások elfordulási mátrixa W = az anyai genetikai hatás elfordulási mátrixa S = az anya állandó környezeti hatásának elfordulási mátrixa A modellel az alábbi paramétereket becsültük: additív direkt genetikai variancia (σ 2 d), anyai genetikai variancia (σ 2 m), direkt-anyai genetikai kovariancia (σ dm ), anyai állandó környezeti hatás (σ 2 pe), hiba variancia (σ 2 e), fenotípusos variancia (σ 2 p), direkt örökölhetség (h 2 d) = az additív direkt genetikai hatás kialakulásáért felels gének örökldése, σ 2 d / σ 2 p, anyai örökölhetség (h 2 m) = az anya genetikai hatás kialakulásáért felels gének örökldése, σ 2 m / σ 2 p, direkt-anyai genetikai korreláció (r dm ), az állandó környezeti variancia aránya a fenotípusos varianciában (c 2 ), a hiba variancia aránya a fenotípusos varianciában (e 2 ). 2.4. AZ ELLÉSEK SZEZONALITÁSA ÉS A KÉT ELLÉS KÖZÖTT ELTELT ID VIZSGÁLATA Ezen feladat keretében három szaporítási gyakorlatot hasonlítottam össze. Az értékelésben 1994-tl 2004-ig terjed idszakban 7343 ellés szerepelt. 1.) Szezonális termékenyítés, fedeztetéssel. E termékenyítési módot alkalmazó tenyészetben a pároztatás csoportos volt. A tenyésztési program szerint egy szezonban történt a pároztatás. A bikaeresztés március hónapban volt, a levétel július végén. Az adott tenyészetben az 1980-as évektl fogva ezt a pároztatási eljárást alkalmazzák. A vizsgált idszakban 6778 ellés adatát elemeztem. 2.) Egész évbeni termékenyítés, fedeztetéssel. Ezt a termékenyítési módot alkalmazó tenyészetben a pároztatás szabadon történt. A tenyészbikák egész éven át a tehenek között 6
voltak. A tenyészetben 1993 óta egész évbeni természetes fedeztetéssel oldják meg a tehenek újravemhesítését. E tenyészetben 254 ellés havonkénti megoszlását és a közöttük eltelt idt vizsgáltam. 3.) Folyamatos (egész évbeni) mesterséges termékenyítés. Ezen termékenyítési módot alkalmazó tenyészetben, a tehenek vemhesítését egész évben mesterséges termékenyítéssel oldották meg. 1991-tl a tenyészetben ezt a termékenyítési gyakorlatot alkalmazzák. A tenyészetben 311 ellés adatát értékeltem. 2.5. KIFEJLETT BIKÁK ÉS TEHENEK ÉLSÚLYA ÉS TESTMÉRETEINEK VIZSGÁLATA A vizsgálatban a Hortobágyi Génmegrz Kht. kecskési téli szállásán tartott 23 tenyészbika (életkoruk átlagosan 5,7 év) és a Küngyörgyön telel 42 tehén (átlagos életkoruk 7,9 év) adatai szerepeltek. A tehenek élsúlyának mérését digitális mérleggel, a testméret felvételét szakaszolt kezel folyosóban végeztem el. A bikák súlyát hídmérlegen, testméreteket pedig nyakszorítóval megfogott állatokon vettem fel. Az egyes testméret adatokból különböz testméret indexeket számoltam. Az indexek az egymással anatómiailag és részben fiziológiailag is összefügg testméretek egymáshoz való viszonyát jellemzik. 2.6. ÜSZK, TEHENEK ÉS BIKÁK NÖVEKEDÉSI ÜTEMÉNEK VIZSGÁLATA A méréseket az 1990 2005 között született 106 nivarú és 102 hímivarú egyeden végeztem el. A növekedés intenzításának és szakaszainak meghatározására Fábián (1973), Szcs (1987) átfogó vizsgálatait feldolgozva a növekedési függvények közül a természetes alapú logaritmizált formát választottam. A K sebességi együttható meghatározásához a mérlegelések és testméretfelvételezések adatainak egymáshoz való viszonyát értékeltem. A felhasznált képlet: K= lnw 2 lnw 1 / t 2 t 1 K: növekedés sebességi együttható W 1 : elz testtömeg, testméret, (kg,cm) W 2 : aktuális testtömeg, testméret, (kg,cm) t 1 : elz testtömeg ill. testméret felvételezés ideje, (nap) t 2 : aktuális testtömeg ill. testméret felvételezés ideje, (nap) 7
2.7. TEHENEK ÉS ÜSZK KÜLS ÉS BELS MEDENCE MÉRETEINEK VIZSGÁLATA A vizsgálatot a Hortobágyi Génmegrz KHT. 3. számú gulyájában és a Pannon Egyetem Tan- és Kísérleti Üzem KHT. Húsmarhatelepén végeztem el. Összesen 15 üsz és 30 tehén méreteit vettem fel és értékeltem. A medence bels átmérket szakállatorvos mérte. A méreteket mindig ugyanaz a személy vette fel, így próbáltuk a hiba lehetségét csökkenteni. A küls medence méreteket mérszalaggal, a bels medence méreteket pedig szülútmér eszközzel (Vissac-féle pelviméter) mértük meg Holló és Horváth (1979) szerint. A kapott medenceméretek alapján kiszámítottuk a medencebejárat területét az alábbi képlettel. T= a x b x T: a medencebejárat területe (cm 2 ) a: a vertikális átmér fele (cm) b: a horizontális átmér fele (cm) : pitagorasz állandó, értéke 3,14 2.8. AZ ALKALMAZOTT PROGRAMOK Az adatok elkészítését a Microsoft Excel (2000) programmal végeztem. A környezeti tényezk hatását és az apamodellel történ értékelést Harvey (1990) Least Square Maximum Likelihood Computer Program-mal végeztem. A variancia és kovariancia komponenseket, a genetikai paramétereket, valamint a tenyészértéket a DFREML (Meyer, 1998), és az MTDFREML (Boldman és mtsai, 1993) programmal becsültem. Az egy- és többtényezs variancia analízisekhez és a rangkorreláció számításokhoz az SPSS 9.0 (1996) programot használtam. 8
3. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 3.1. BORJAK SZÜLETÉSI SÚLYA ÉS TESTMÉRETEI A hazai rideg tartási körülmények között a magyar szürke borjak születési súlyát és testméreteit a tenyésztk nem mérik, ezért viszonylag kevés tapasztalattal rendelkezünk. A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztk Egyesülete is becsült születési súlyokkal (üsz 25 kg, bika 30 kg) dolgozik az értékelések során. Munkánk során sikerült 48 újszülött borjú (26 bika és 22 üsz) súlyát lemérni, melyre átlagosan 30,84 kg illetve 28,04 kg-ot kaptunk. Felvételeztem testméreteket is, amelyekbl testméret indexeket számoltunk a fajtába tartozó borjak testarányainak jellemzésére. A borjak mar- és farbúbmagassága alapján a túlnttségi index átlagosan 110% volt. A különböz testméretek és a testsúly között fenotípusos korreláció számítás többségben közepes, vagy szoros (r=0,41-0,87) összefüggést mutat. A borjak születési súlyának jellemzésére súlymérés nélkül legmegbízhatóbban az övméret és a szárkörméret használható a kapott (r= 0,75-0,87) korrelációs együttható alapján. 3.2. VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK Az elemzésemben értékelt tényezk, nevezetesen a tenyészet, a születési évjárat, az anya életkora és a borjú ivara szignifikáns különbségeket eredményeztek a magyar szürke borjak választási tulajdonságaiban. A születési évszak nem befolyásolta szignifikánsan a választási súlyt és a választás eltti napi súlygyarapodást. A környezeti tényezk vizsgálata során kiderült, hogy a különböz évszakokban született borjak átlagos 205 napos választási súlya szignifikánsan nem különbözik egymástól, amit a becsült átlagok hibája (SE) mutat. A választási súly, a választás eltti napi súlygyarapodás és a 205 napra korrigált választási súly a 7. ellésig fokozatosan ntt. Az ivar hatása a bikaborjak jobb választási eredményében mutatkozott meg. A vizsgált különböz környezeti tényezk közül az 1, 12. 13. ellésbl született üszborjak választási eredményeit célszer korrigálni az összehasonlíthatóság pontosabbá tétele érdekében. 9
Megfigyelhet, hogy a legnagyobb és legkisebb tenyészértékkel bíró tenyészbika utódainak választási eredményei között (választási súlykülönbség 52 kg, választás eltti napi súlygyarapodás különbség 213 g/nap, 205. napra korrigált választási súlykülönbség 46 kg) jelents súlykülönbség van. Ezért a tenyészbika kiválasztásnál, használatánál, íly létszámú szürkemarha esetén nagyobb figyelmet kellene fordítani a tenyészértékre. A vizsgált tulajdonságok örökölhetsége 0,24-0,25 közötti. A szerényebb választási súlyt örökít bikák nagyszámban történ használata természetesen másképp ítélend meg e fajta esetében. Hiszen itt a f cél a fajta fenntartása, a génmegrzés, a genetikai variabilitás növelése, valamint napjainkban sok esetben vizsgálat tárgyát képez típus kérdés. 3.3. NÖVEKEDÉSI TULAJDONSÁGOK VARIANCIA KOMPONENSEI ÉS POPULÁCIÓGENETIKAI PARAMÉTEREI A magyar szürke fajtában a vizsgált borjú növekedési tulajdonságok, direkt módon közepesen örökldnek (h 2 d=0,37-0,40). A borjak választási súlyának, súlygyarapodásának és 205 napra korrigált választási súlyának anyai örökölhetsége (h 2 m=0,19-0,21) gyenge, azaz a borjú fenotípusának kialakulásában az anyai genetikai hatásnak illetve az anya állandó környezeti hatásának (c 2 =10%) kisebb szerepe van, mint az additív genetikai hatásnak. A vizsgálat során az additív direkt genetikai hatásra kapott közepes örökölhetségi értékek h 2 d= 0,58 0,61 miatt, mindenképpen célszer az ivadékteljesítmény vizsgálatok elvégzése a hatékonyabb szelekció érdekében. A vizsgált tulajdonságok esetében a direkt és az anyai genetikai hatás közötti korreláció negatív (r dm =-0,81 és 0,89 közötti), ezért a szelekció során mind a két hatást együttesen célszer figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az apa kiválasztása során, annak additív direkt genetikai és az anyai genetikai hatásra becsült tenyészértékére is tekintettel kellene lenni, mivel a két hatás közötti kapcsolat negatív. Az apa és az egyedmodellel becsült tenyészértékeket összehasonlítva megállapítható, hogy abszolút értékben eltérés is lehet, így eljelváltás is elfordulhat, de az apák közötti rangsor nagymértékben nem változik, amit a rangkorrelációs értékek is alátámasztanak. A két modell közötti szoros rangkorreláció r rang = 94,1 95,5 %. 10
3.4 AZ ELLÉSEK SZEZONALITÁSA ÉS ANNAK HATÁSA A KÉT ELLÉS KÖZÖTT ELTELT IDRE Vizsgálati eredményeim alapján a magyar szürke fajta szaporodásában szezonalitás figyelhet meg melynek mértéke a termékenyítés módjától függen változik. A szezonális fedeztetés esetén az ellések 99%-a az év els felében lezajlott. A legtöbb ellés január (20,4%), február (18,3%) és március (25,7%) hónapokban volt. Az egész évbeni bikahasználat esetén is megfigyelhet a szezonalitás, az ellések havonkénti megoszlásában, ugyanis az ellések 93%-a az év els felében történt. A legtöbb ellés február (17,3%), március (27,2) és április (19,7) hónapokban volt. A folyamatos mesterséges termékenyítést alkalmazó tenyészetben egész éven át tartó ellési megoszlást figyelhetünk meg, bár az ellések nagyobb része (63%) a tavaszi illetve a nyár eleji hónapokra esett. A termékenyítési mód és az ellési idszak az újravemhesülés idejét valamint az ellések közti idt befolyásolja. A szezonális fedeztetést alkalmazó tenyészetben az ellések közötti id 412 nap, az egész évbeni fedeztetést alkalmazó tenyészetben 409 nap, az egész évbeni mesteséges temékenyítést alkalmazó tenyészetben 470 nap volt. Mindhárom termékenyítési gyakorlat esetén megfigyelhet, hogy a legkedvezbb (400 nap körüli) ellési idközt az év els hónapjaiban ellett tehenek mutattak. 3.5. KIFEJLETT BIKÁK ÉS TEHENEK ÉLSÚLYA ÉS TESTMÉRETEI Azonos körülmények között felnevelt és tartott magyar szürke fajtájú bikák élsúlya 852 kg, a teheneké 562 kg, átlagos életkoruk pedig 5,7, ill. 7,9 év volt. Marmagasság tekintetében a bikák (149 cm) átlagosan 8 cm-el magasabbak voltak a teheneknél (141 cm). A felvételezésre került testméretekbl meghatározott testarány, magassági index bikák és tehenek esetén átlagosan 87,1% - 89,8% volt. A testméret és a testsúly közötti fenotípusos korreláció bikák esetén r=0,41 0,80, míg teheneknél r=0,45 0,62. Eredményeink alapján elmondható, hogy a bikák élsúlyának jellemzésére súlymérés nélkül legmegbízhatóbban az övméret és a szárkörméret használható a kapott (r= 0,80-0,67) korrelációs együttható alapján. Y = (övméret X 5,119)+(szárkörméret X 58,194)+(ferde törzshosszúság X 5,845)-2747,286 képlet segítségével 8%-os pontossággal becsülhet a magyar szürke bikák élsúlya. 11
3.6 MAGYAR SZÜRKE ÜSZK ÉS BIKÁK NÖVEKEDÉSI ÜTEME A vizsgálatban különböz korú nivarú és hímivarú állatok általam felvett élsúly és testméret adatait értékeltem. A mért élsúly adatokra fektetett, logaritmizált függvény illeszkedése R 2 = 0,78 volt. A magyar szürke tehenek átlagos kifejlettkori súlya 562 kg. Ha a tegyésztésbevételi kort, az állatok élsúlyával fejezzük ki, miszerint az állat elérte a kifejlettkori súlyának 2/3 ill. 3/4 részét. Ez a magyar szürke üszk esetében az elz sorrend alapján 375 kg ill. 421 kg. Bikák esetén 568 kg ill. 639 kg-os élsúlynál célszer tenyésztésbe venni. Ezt a súlyt megközelíten 3 éves korukra érik el. A szürkemarha üszk és tehenek esetében a far III. szélesség növekedésének K sebességi állandója meredek lefutást mutat, és már 300 napos korban nagyon alacsony szintet ér el, majd egy intenzív növekedési szakasz figyelhet meg. A szürke üszket a legtöbb tenyészetben 3 évese (1068 nap) korban veszik tenyésztésbe, így átlagosan 4 éves (1424 nap) korukba ellenek elször. Nagy valószínséggel ez kési növekedés a vemhességnek ill. az ellés mechanikai folyamatainak az eredménye. Megfigyeltem, hogy a szürke üszk 1500 napos korukra szinte elérik a kifejlettkori övméretüket. A függvény illeszkedése R 2 = 0,92 volt. A szürke bikák 1700 napos korukra érik el a kifejlettkori övméretüket, ezt követen már kondícióváltozásról beszélhetünk. A függvény illeszkedése R 2 = 0,93 volt. 3.7. MAGYAR SZÜRKE TEHENEK ÉS ÜSZK KÜLS ÉS BELS MEDENCE MÉRETEI A vizsgálat alapján megfigyelhet, hogy a tehenek küls csíp méreteinek fenotípusos varianciája (6,2 6,3%) között változott. Ebbl arra lehet következtetni, hogy az egyedek faralakulás tekintetében nagy homogenitást mutatnak. Az üszk és tehenek bels medence méret adatai (üszk medencéjének bels haránt átmérje 16,2 cm, vízszintes átmérje 15,28 cm, függleges átmérje 13,83 cm, medencebejárat területe 166,01 cm 2 volt átlagosan, a tehenek haránt átmérje 21,85 cm, vízszintes átmérje 20,51 cm, függleges átmérje 19,60 cm, medencebejárat területe 315,72 cm 2 volt átlagosan) az alábbi következtetés levonását teszi lehetvé. A magyar szürke üszk és tehenek bels medence átméri és szülútja az ellés szempontjából nagyon elnyösnek mondhatók, az irodalomban fellelhet más fajtákhoz viszonyítva. 12
Az üszk és a tehenek küls és bels medence méretei között szignifikáns (P<0,001) különbségeket tapasztaltunk. Ennek értelmében az élsúly és az ellés kedvezen befolyásolja a medence méreteinek alakulását az ellés lefolyásának szempontjából. Az életkor és a medence bels méretei között gyenge pozitív (r= 0,02 0,13) korreláció arra enged következtetni, hogy az életkor ill. az ellések számának növekedésével kis mértékben változnak a medence bels méretei. 13
4. ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK 1. Vizsgálataim során reprezentatív mérlegeléssel megállapítottam, hogy a magyar szürke bikaborjak születési súlya 30,84 kg, az üszborjaké pedig 28,04 kg volt. A születési súly és a szárkörméret ill. övméret között szoros pozitív korrelációt (r= 0,75 ill. 0,87) tapasztaltam. 2. Munkám során azt találtam, hogy a magyar szürke borjak választási teljesítményére hatással vannak a környezeti tényezk (év, évszak, tenyészet, anya életkora, ivar). A legnagyobb eltérést a tenyészet hatásánál figyeltem meg, mely a tartási- ill. takarmányozási viszonyokra vezethet vissza. 3. A magyar szürke borjak választási súlyát egyedmodellel értékelve a direkt örökölhetség h 2 d= 0,58 0,61 között, az anyai örökölhetség h 2 m= 0,24 0,26 között változott. Az egyedmodell becsülve a hibavariancia kisebb ( 2 e= 351 kg 2 ), mint apamodellel ( 2 e= 622 kg 2 ). 4. Három eltér szaporítási gyakorlatot alkalmazó magyar szürke szarvasmarhatenyészet vizsgálata során megfigyeltem, hogy az ellések, egész évbeni folyamatos fedeztetést alkalmazó tenyészetben is szezonalitást mutatnak. A két ellés között eltelt id alakulását a szaporítási gyakorlat és az ellési idszak (hónap) jelentsen befolyásolta. 5. A testméret adatok alapján a következ regressziós egyenletet írtam fel a tenyészbikák élsúlyának meghatározására: Y = (övméret X 5,119)+(szárkörméret X 58,194)+(ferde törzshosszúság X 5,845)-2747,286. A becsült és a mért súlyok között szoros pozitív korrelációs (r=0,923) és r 2 =0,852 értéket kaptam. 6. Az élsúly és testméret adatokra a logaritmizált függvény illeszkedett a legjobban. A függvény illeszkedése az élsúly esetében R 2 = 0,78 0,80 között változott. 7. A far III. növekedésének K sebességi állandójának változását figyelve, arra a megálapításra jutottam, hogy az ellés mechanikai folyamatainak jelents hatása van a kifejlettkori testméret kialakulására. 8. A két éves körüli magyar szürke üszk medencebejáratának területe 166 cm 2, míg a 10 éves teheneké 315,72 cm 2 volt, mely eredmény mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalomban más húsmarha fajtákra közölt adatoktól nagymértékben különbözik, 40 50 cm 2 -el meghaladja azokat. A magyar szürke üszk és tehenek bels medence átméri (ferde, vízszintes, függleges) így szülútja az ellés szempontjából elnyösnek mondható. 14
5. TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE 5.1. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK Idegen nyelv folyóiratban megjelent, lektorált cikkek Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Török M. Szabó F. (2004): Effect of some environmental factors on weaning performance of Hungarian grey cattle population. Journal Central European Agriculture. 5. 3. 143-150.p. Magyar nyelv folyóiratban megjelent, lektorált cikkek Nagy B. Bodó I. Gera I. Lengyel Z. Török M. Szabó F. (2004): Magyar szürke szarvasmarha állományok választási eredményei. Állattenyésztés és Takarmányozás. 53. 6. 503-513.p. Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Bene Sz. Szabó F. (2006): Magyar szürke borjak növekedési tulajdonságainak variancia komponensei és populációgenetikai paraméterei. Állattenyésztés és Takarmányozás. 55. 2. 97-107. Nagy B. Bene Sz. Szabó F. (2006): Az ellések szezonalitása és annak hatása a két ellés között eltelt idre magyar szürke tehénállományokban. Magyar Állatorvosok Lapja. 128. 12. 731-736. Nagy B. Bene Sz. - Bodó I. Gera I. Szabó F. (2007): Magyar szürke bikák és tehenek élsúlya és testméretei. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 3. 193 201. Nagy B. Király I. - Bene Sz. Dákay I. Szabó F. (2007): Magyar szürke tehenek és üszk küls és bels medence méreteinek vizsgálata. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 3. 203 209. 15
Konferencia kiadványban megjelent közlemények idegen nyelven Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Török M. Szabó F. (2005): Weaning performance of Hungarian Grey Calves. European Association for Animal Production, Uppsala Sweden, 5-8. June 2005. Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Bene Sz. Szabó F. (2005): Estimation of weaning performance of hungariangrey cattle by sire model. 5th international conference of phd students, University of Miskolc, Hungary, 14-20 August 2005. Nagy, B. - Bene, Sz. - Bodó, I. - Gera, I. - Szabó, F. (2006): Live weight and body measurements of Hungarian Grey bulls and cows. 57 th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session C33.46., 329.p. 17 th September, Antalya, Turkey 2006. Konferencia kiadványban megjelent közlemények magyar nyelven Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Szabó F. (2003): Néhány tényez hatása a magyar szürke borjak választási tömegére. XLV. Georgikon Napok, Új stratégiák az agrárgazdaságban. Keszthely 2003 szept. 25-26. 51. Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Bene Sz. Szabó F. (2005): Növekedési tulajdonságokat befolyásoló környezeti tényezk vizsgálata magyar szürke választott borjak esetén. RODOSZ 6, romániai magyar doktoranduszok és fiatal kutatók szövetségének kiadványa. Kolozsvár 2005 márc. 18-19. 6. 34-35. Nagy B. Szabó F. Bodó I. Gera I. Lengyel Z. (2004): Választási eredményeket befolyásoló környezeti tényezk vizsgálata magyar szürke szarvasmarha állományokban. XLVI. Georgikon Napok, Új kihívások, Új lehetségek a mezgazdaságban. Keszthely 2004. szept. 16-17. 30. Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Szabó F. (2005): Magyar szürke szarvasmarha állományok választási eredményei. XI. Ifjusági Tudományos Fórum, Keszthely 2005 márc. 24. Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Szabó F. (2005): Magyar szürke borjak választási teljesítményét befolyásoló tényezk vizsgálata. Tavaszi Szél, Debrecen 2005. május 5-8. 16
Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Szabó F. (2005): Variancia komponensek és populációgenetikai paraméterek becslése magyar szürke választott borjak esetében egyedmodellel. XLVII. Georgikon Napok és 15. ÖGA találkozó, Keszthely 2005. szept. 29-30. Nagy B. Bene Sz. Szabó F. (2006): Magyar szürke borjak születési súlya és testméretei. XII. Ifjusági Tudományos Fórum, Keszthely 2006 ápr. 20. Nagy B. - Bene Sz. - Bodó I. - Gera I. - Lukács G. - Szabó F. (2006): Magyar szürke bikák és tehenek élsúlya és testméretei. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember 21-22. Nagy B. - Bene Sz. - Bodó I. - Gera I. - Szabó F. (2006): Magyar szürke borjak születési súlya és testméretei. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember 21-22. 5.2. NEM AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK Magyar nyelv folyóiratban megjelent, lektorált cikkek Bene Sz. Nagy B. Nagy L. Szabó F. (2005): Különböz húshasznú szarvasmarha fajták teheneinek testméretei. Állattenyésztés és Takarmányozás. 54. 4. 305-316.p. Dákay I. Bene Sz. Nagy B. Fördös A. Márton D. Keller K. Vincze Zs. Szabó F. (2006): A borjazási idszak alakulása néhány húsmarhaállományban. Állattenyésztés és Takarmányozás. 55. 1. 13-23. Bene Sz. Nagy B. Nagy L. Szabó F. (2006): Azonos körülmények között tartott, különböz fajtájú hústípusú tehenek reprodukciós teljesítménye. Magyar Állatorvosok Lapja. 128. 4. 207-215. IF: 0,158 Dákay I. Bene Sz. Nagy B. Keller K. Fördös A Szabó F. (2006): A hasznosult szaporulat néhány húsmarha állományban. Állattenyésztés és Takarmányozás. 55. 4. 323-332. Szabó F. Füller I. Fördös A. Keller K. Nagy B. Nagy L. Bene Sz. (2006): Húshasznú magyar tarka borjak választási eredménye. 1. Közlemény:Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás. 55. 4. 333-342. Dákay I. Nagy B. Bene Sz.. Fördös A. Zsuppán Zs. Szabó F. (2006): Az ellések között eltelt id vizsgálata néhány hústehén állományban. Állattenyésztés és Takarmányozás. 55. 4. 419-430. 17
Bene Sz. Füller I. Lengyel Z. Nagy B. Förds A. - Szabó F. (2006): Húshasznú magyartarka borjak választási eredménye*, 2. Közlemény: Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás. 55. 6. 505-519. Bene Sz. Balázs F. Lengyel Z. Nagy B. Szabó F. (2007): Angus borjak választási eredménye, 2. Közlemény: Genetikai paraméterek,tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 1. 21-33. Szabó F. Márton D. Nagy B. Nagy L. Bene Sz. (2007): Hereford borjak választási eredménye* 1. Közlemény: Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56.2. 105-115. Bene Sz. Balázs F. Lengyel Z. Nagy B. Szabó F. (2007): Angus borjak választási eredménye, 2. Közlemény: Genetikai paraméterek,tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 1. 21-33. Szabó F. Márton D. Nagy B. Nagy L. Bene Sz. (2007): Hereford borjak választási eredménye* 1. Közlemény: Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56.2. 105-115. Bene Sz. Dákay I. Lengyel Z. Márton D. Nagy B. - Szabó F. (2007): Hereford borjak választási eredménye* 2. Közlemény: Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás. 56. 3. 223-234. Konferencia kiadványban megjelent közlemények idegen nyelven Bene, Sz. - Füller, I. - Lengyel, Z. - Nagy, B. - Szabó, F. (2006): Genetic parameters and breeding values of weaning results of Hungarian Fleckvieh beef calves. 57 th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session C4.29., 37.p. 17 th September, Antalya, Turkey 2006. Konferencia kiadványban megjelent közlemények magyar nyelven Bene Sz. Balázs F. Nagy B. Lengyel Z. Szabó F.: Néhány tényez hatása angus borjak választási súlyára. XLVII. Georgikon Napok és 15. ÖGA találkozó, Keszthely 2005. szept. 29-30. 18
Dákay I. Bene Sz. Nagy B. Lengyel Z. Szabó F. (2005): Az ellések szezonalitásának vizsgálata hazai húsmarhatenyészetekben. XI. Ifjusági Tudományos Fórum, Keszthely 2005 márc. 24. Bene Sz. - Nagy B. - Nagy L. - Szabó F. (2006): Különböz fajtájú hústípusú tehenek reprodukciós teljesítménye. XII. Ifjusági Tudományos Fórum, Keszthely 2006 ápr. 20. Bene Sz. - Balázs F. - Lengyel Z. - Nagy B. - Szabó F. (2006): Angus borjak választási tulajdonságainak variancia komponensei és populációgenetikai paraméterei. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember 21-22. 5.3. EGYÉB PUBLIKÁCIÓK Nagy B. (2006): Egykor lábon mentek! Magyar Állattenyésztk Lapja 9. 2. 17. Nagy B. (2006): Az els hortobágyi bikavásárok. Magyar Állattenyésztk Lapja 9.2. 17. Lukács G. Nagy B. Szabó F. Kocsondi J. (2006): Szarvasmarha-tenyésztés a Festeticsbirtokon a XVIII. század végén. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember 21-22. 19