Nőjj, növekedj. Felzárkózunk Alapítvány

Nőjj, növekedj Felzárkózunk Alapítvány 2013

Készült a Felzárkózunk Alapítvány Tulipános házának 10. évfordulója alkalmából (2013. április 29.). Összeállította: Daritsné Rajzó Éva Kiadja, a Felzárkózunk Regionális Fejlesztő- Tanácsadó- Továbbképző Közhasznú Alapítvány.

Nőjj, növekedj KIADVÁNYA POMÁZI TULIPÁNOS HÁZ 10 ÉVES ÉVFORDULÓJÁRA POMÁZ, 2013

" Nőjj, növekedj olyan nagyra, Mint kertben a szép olajfa, Mint a szegfű, szépülj szépen, Szállj, mint sólyom száll az égen, Fuss, mint a víz fut medrében, Ugrálj, mint nyúl a réten. Lábad hasztalan ne járjon, Aki meglát, megcsodáljon!" bolgár népköltés, fordította Nagy László A Tulipános ház 10 éve fogadja a Pomázon és környékén élő családokat, támogatva őket gyermekük nevelésében. E kerek évforduló alkalmából állítottuk össze ezt a kiadványt, összegezve benne az elmúlt évtizedben itt szerzett tapasztalatainkat. Az évfordulós ünnepen avattuk a ház lépcsőfordulójában kiállított Tulipánfát. A kertben, most virágzik a névadó fa, tövénél lágyszárú kis tulipánok piroslanak. Tulipánjaink kintiek és bentiek, pirosak és fehérek, lágyak és erősek. Sokfélék, mint a gyerekek, akik hozzánk járnak: mind más és más ok miatt jön, és mindegyikük mást visz magával. Ez a sokféleség köszön vissza ebben az évfordulóra összeállított szakmai kiadványban. Mi, az itt dolgozó szakemberek írtunk egy-egy rövid gondolatsort saját szakterületünkről. A leírtakban visszaköszön az a sok tapasztalat, amivel mi magunk gyarapodtunk az itt töltött évek során. Reméljük, hogy Önök, kedves szülők haszonnal forgatják majd ezt a kiadványt és találnak benne olyan gondolatokat, amik segítik Önöket abban, hogy gyermekeik világát még jobban értsék, még jobban tudják segíteni őket növekedésükben. Felzárkózunk Alapítvány

Tartalomjegyzék Dorner Márta: Történetünk ------------------------------------- 9 Mátrai Bernadett: Meséljünk a gyermekünknek? ---------- 23 Láda Ágnes: Az első játékok ------------------------------------ 31 Daritsné Rajzó Éva: Óvodás lesz a gyermekem! ------------ 39 Gillinger Lászlóné: Iskola előkészítő foglalkozások ------- 49 Gombos Bernadett: A pszichoterápiáról --------------------- 61 Czike Zzsuzsa: Mi a családterápia? ---------------------------- 69 Balasi Margit: Elismerés éhség -------------------------------- 73

Dorner Márta: Történetünk Pomázon, a Pilis lankáin és környékén sok jól képzett segítő szakember él, Patakvölgyi Jánosné Éva is. Amikor találkoztam vele, megerősített abban, amit sokan gondoltunk: a gyerekekért többet kellene tenni ebben a térségben is. Ő, Pomázon dolgozó logopédusként felvette a kapcsolatot a szakemberekkel, munkaközösséget szervezett, összegezte a tapasztalatokat, amelyek azt mutatták, hogy a főváros közelsége ellenére nincs olyan ellátórendszer ezen a vidéken, amely hatékonyan tudna segíteni a pszichés és egyéb nehézségekkel küzdő gyerekeknek. Sokat beszélgettünk, találkozókat szerveztünk, amik iránt nőtt az érdeklődés, és a csatlakozók száma is gyarapodott. Lassan körvonalazódott az az elképzelés, hogy Pomáz és térsége Budakalász, Csobánka, Pilisszentkereszt ellátását meg kellene szerveznünk. Évával latolgattuk, hogyan lehetne a leghatékonyabb, legeredményesebb és sokoldalú az ellátás. Végül Éva javaslatát elfogadva az alapítványi formára esett választásunk. 9 Születés Éva javaslatára kuratóriumi tagoknak a körzetből különböző végzettségű szakembereket hívtunk. Budakalászról: Patakvölgyi Jánosné logopédust, dr. Szilágyiné dr. Erdős Erika jogászt, dr. Tamás Györgyi orvost; Csobánkáról: Völgyes József tanár-igazgatót; Pilisszentkeresztről: Kecskésné Hoffner Klára védőnőt; Pomázról: Dorner Márta pszichológust, Halászné Gambár

Dorner Márta 10 Mária gyógypedagógust. Jogászunk az alapításhoz szükséges dokumentumokat készítette el, és a továbbiakban is ő intézte a módosításokat. Éva az elnöki feladatokat látta el (a működésünk megkezdését követően még egy évig), kapcsolatokat épített, támogatókat keresett. Tanítványának az édesapja, Füle József vállalta az alapítás anyagi terheit. Ő a saját gyermeke esetéből tapasztalta meg, hogy milyen nagy szükség van erre az ellátásra. Budakalászra jegyezték be az alapítványt 1999. március 2- án, de kerestük a kapcsolatot az önkormányzatokkal, hiszen a székhely mellett szükség volt olyan helyre is, ahol rendszeresen fogadni tudjuk a családokat. A képviselőtestülettől és Kulin Imre polgármestertől sok biztató szót és egy felújítandó épületet kaptunk Pomázon, a Hősök tere 2/A alatt. Az akkor még működő megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítványhoz pályáztunk az épület felújítására. Miután használhatóvá tettük az épületet, decemberben már a Gyermekjóléti Szolgálattal közösen tudtunk egy közös pályázati programot indítani a pedagógusok és gyermekvédelmi szakemberek számára. Sok kis pályázatot írtam eredménnyel; a nyereményből eszközöket vásároltunk, kisebb programokat valósítottunk meg. A sérült gyermekek szüleinek olyan csoportot szerveztünk, amelyben segítséget kaptak gyermekük ellátásának könnyítéséhez. Bár a körülményeink igen szerények voltak, egyre több bajban lévő szülő keresett meg bennünket. Ekkor látszott igazán, hogy milyen elhanyagoltak a szakellátást nélkülöző gyerekek, családok, akiknek differenciált szakmai támogatásra lett volna szükségük. Gillinger Lászlóné Gréti iskola-előkészítőt vezetett, mellette a nevelési tanácsadást én biztosítottam. Tapasztalt szakemberként láttam, hogy önkéntes munkával és az esetleges pályázati keretből nem lehet rendszeres és hosszú távú ellátást biztosítani.

TÖRTÉNETÜNK Intézményalapítás A rendszeres ellátáshoz állandó anyagi alapot, intézményi feltételeket kellett biztosítanunk, mert csak így volt megvalósítható az ingyenesség. A megyei önkormányzatnál a területtel foglalkozó előadó Gerencsér Gábor támogatta ügyünket. Úgy tűnt, hogy a megyei ellátás fejlesztésével is próbálkoznak, szakértőkkel állapotfelmérést végeztettek és fejlesztési javaslatot is készítettek. 2000 nyarát az új intézményi dokumentumok megalkotásával, a feltételek kialakításával töltöttem annak érdekében, hogy szakszolgálatként tudjunk működni. Balasi Margit pszichológus lelkesen támogatta az újszerű megoldást, segítségemre volt és biztatott. A működési engedélyt azzal a feltétellel kaptuk meg a megyétől a pedagógiai szakszolgálat működésére, hogy a törvényben meghatározott feltételeket két éven belül teljesítjük. 2001-ben kezdte meg működését a Felzárkózunk Alapítvány fenntartásában a Regionális Pedagógiai Szakszolgálat. Ellátási körzetét kibővítettük Üröm és Pilisborosjenő településekre is. Egyre több felkérést kaptunk, elsősorban logopédiai ellátásra. A nevelési tanácsadás keretében végzett vizsgálatokra Pilisjászfalu, Pilisszántó is felkért bennünket. Pilisvörösvár a nevelési tanácsadás folyamatos ellátására kötött megállapodást az alapítvánnyal. A kuratóriumban Völgyes József vette át az elnöki feladatokat, mert Éva már nem tudott átjárni Pomázra. Mindnyájan egyetértettünk abban, hogy a bővülő szakszolgálati feladatainkhoz és a jogszabályokban meghatározott feltételek kialakításához, a működés végleges feltételeinek biztosításához új helyet kell találnunk. 11

Dorner Márta Lehetőség 12 Az akkor induló PHARE-pályázatra komplex térségi oktatásfejlesztéssel összefüggő programot írtam, melynek eredményeképpen a leírt programot megvalósíthattuk. A 2001/2002. tanév nagyszerű volt. Volt képességfelmérés Pomáz és Csobánka óvodáiban, majd erre épülő fejlesztés, a fejlesztéshez új játékokat és terápiás eszközöket szereztünk be. Az iskolák 1-2. osztályaiban a szűrést és erre épülő fejlesztést, a logopédiai ellátást is megvalósítottuk. Továbbképzést szerveztünk az óvónőknek, tanítóknak. A szakemberek mentálhigiénés ellátásáról sem feledkeztünk meg, csoportot tudtunk működtetni a program keretében. A családokat videotréninggel segítettük, így a szakember nemcsak az óvodában, de az otthonokban is jelen lehetett. A felújított kis házban gyakran olyan sokan összegyűltünk, hogy nem fértünk el a szobában. A szakszolgálatban nevelési tanácsadást is végeztünk. Alapítványi támogatásból, pályázatokból a gyógypedagógiai fejlesztést és logopédiai ellátást is biztosítottunk. Az esetszám növekedése jelezte, hogy jó úton járunk. A statisztika mutatta, milyen mértékben nőtt meg az igény, amikor elérhető közelségbe került a szakszolgálat, s nem kellett hosszú időt utazással tölteniük a családoknak. Olyan volt ez a tanév, amilyennek mindig lennie kellene: időben észrevenni a hiányokat és megfelelő szakellátással pótolni. A stabilitás érdekében közoktatási megállapodást kötöttünk a megyei önkormányzattal. A nevelési tanácsadást végeztük Budakalász, Csobánka, Pilisborosjenő, Pilisszentkereszt, Pomáz, Üröm gyerekeinek, és kis óraszámban az alapítványi keretek között gyógypedagógiai fejlesztést is biztosítottunk. A

TÖRTÉNETÜNK logopédiai ellátásra is magas volt az igény. Erre igyekeztünk a településekkel megállapodást kötni. Így volt Ürömön, Pomázon logopédiai fejlesztés az iskolákban, óvodákban. Nagyon jó év volt, amikor ezt kiegészíthettük a PHARE pályázati munkával is. Alkotás Közben a nyár kezdetére sikerült megállapodnunk a pomázi önkormányzattal, hogy a Mátyás király úti óvoda udvarára építkezhetünk, használatba adják a területet. Újabb öröm és újabb feladat. Tompa Zoltán építész Balasi Margit kérésére jelképes összegért vállalta az intézmény megtervezését. Intenzíven írtam a pályázatokat a jó eredményeknek köszönhetően, az alapozást már el lehetett kezdeni. Lévai Anikó asszony vállalta a fővédnökséget az építkezés felett, és 2001 tavaszán megtörtént az alapkőletétel a Mátyás király utcában. A Török Istvánné segítségével kapcsolatba kerültünk egy belga karitatív szervezettel (Bouwgroep-Aalst), amelynek képviselői még az ősz folyamán megnézték az elkezdett építkezést. Vállalták, hogy 2002 nyarán önkéntes munkával segítenek bennünket. A mi feladatunk, hogy szállást biztosítsunk nekik ebben segítségünkre volt a szomszédos iskola. Az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatán tízmillió forintot nyertem a folytatáshoz, így 2002 tavaszán felgyorsulhatott a munka. Nyáron a felnőtt fiatalokból álló belga segítő csapat az ittléte során szerette volna megismerni hazánkat; a kirándulásban Völgyes József elnök családja segített, és nagyon jól sikerült, a vendégek emlékezetes kiránduláson vettek részt. Újabb pályázattal a Szociális és Családügyi Minisztériumtól 8 millió forintot nyertünk. Balasi Margit szervezésében belsőépítész támogatásával sikerült a burkolatok kedvezményes beszerzése, szállítása. Ezzel már 13

Dorner Márta befejezhettük az épületet. Feszített ütemben, az időjárás jóvoltából még novemberben is végezhették a munkát. Mikuláskor végre ablakot tisztíthattunk, másnap jött a fagy. Januárban költöztünk át, de bútort alig hoztunk, mert ide már nem jöhetett a régi berendezés. Még futotta a keretből az új bútorra, amit egy budapesti szakiskola tanulói készítettek el. A parkettát megvettük, de csak nyáron raktuk le. Remények és csalódás 14 2003 kezdetén már jó körülmények között, a törvényi feltételek előírásainak megfelelő környezetben fogadhattuk a gyerekeket. Örömmel terveztük az épületátadó ünnepségünket. Örömünk mellé szorongás társult, mert a közoktatás finanszírozásának változása miatt az intézmény működtetése bizonytalanná vált. Hiába volt a közoktatási megállapodás, a normatív támogatás lecsökkent, nem fedezte a béreket. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy már májusban nem tudjuk működtetni az intézményt. Ilyen körülmények között került sor az átadó ünnepségre. Sokan eljöttek, mert sokan szorítottak, drukkoltak nekünk. De hiába vártuk a csodát 2003. április 29-én. Májustól már megszüntettük a működést, mert nem tudtuk tovább finanszírozni az intézményt. Nagy csalódás volt ez, hiszen amiért keményen dolgoztunk, szabadidőnket és erőnket áldoztuk, amiben hittünk, az szertefoszlott. A munkatársak szerződése megszűnt, két határozatlan idejű dolgozó maradt, akik az eseteket lezárták. A jövő reménytelennek tűnt. Hiába a jó feltételek, hiába a jó szakmai koncepció, úgy tűnt, nincs folytatás.

TÖRTÉNETÜNK Biztonság A tárgyalások a megyével folytatódtak, s Fábry Béla alelnök segítségével a 2003/2004. tanév finanszírozását sikerült biztosítani és a munkatársakat biztonsággal tudtuk alkalmazni. Beláttuk, hogy a jövő érdekében szükséges a megye fenntartásába kerülni, ezzel kivédeni a bizonytalanságot. A sok nehézség ellenére végül alelnöki segítséggel tavaszra megyei fenntartásba került az intézmény; megkötöttük a megállapodást az épület ingyenes használatba adásáról azzal a feltétellel, hogy a megkezdett pedagógiai szakszolgálati ellátás nevelési tanácsadás és korai fejlesztés folytatódik. Az átmeneti bizonytalanság után a régi csapattal sikerült újra dolgozni. Az alapítványi lét sok értékes szakembert hozott össze, akik fogékonyak voltak az újszerű megoldásokra, szakmai megbízhatóságukat megtapasztaltuk, s örömmel kötelezték el magukat az új, most már biztonságos feltételek között. 2004 őszétől a Szentendrei Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet tagintézményeként dolgoztunk tovább. Nem értettünk vele egyet, de bele kellett nyugodnunk, hogy a korai fejlesztés ugyan itt marad, de fenntartója a váci Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat lett. Minden nehézség ellenére az elképzelésünk megvalósult. Kialakultak azok a rendszeres programok, amelyekre igény jelentkezett a pályázati lehetőségek beszűkülése ellenére. Rendszeressé váltak az iskola-előkészítő foglalkozások Gillinger Lászlóné vezetésével. Családterápiát a finanszírozás függvényében tudtunk végezni. A sérült gyermekek szülei számára indított csoportokat még tudtuk működtetni. De a sok küzdelem felőrölte energiáinkat. A kuratórium a megújulást új erők bevonásával tartotta 15

Dorner Márta megvalósíthatónak, így új csapatnak adtuk át a lehetőséget 2006 nyarán. Új erők 16 Az új kuratórium - Csonkáné Polgárdi Veronika, Daritsné Rajzó Éva, Láda Ágnes - 2011-ig irányította az alapítvány működését. Ebben az időszakban vált rendszeressé a mozgásfejlesztő csoportok indítása óvodások részére. Az új kuratórium fejlesztési elképzeléseinek örültünk, de a válság a megvalósítást meggátolta, a pályázati lehetőségek szinte megszűntek. A munkatársak továbbképzéseinek támogatásával bővültek azok a lehetőségek, amelyeket igénybe tudtak venni a térségben élők. Az alapítvány biztosította a hátteret az épületben működő intézmény számára. Az intézményi finanszírozás nehézkessége miatt sokszor segítette ki a működést papír, írószer, festék beszerzésével. A működés megújítására meghívtuk Lökkös Attilát a kuratórium elnökének. Őt még a PHARE-program idején ismertük meg. Energikus, sok ötlettel bíró, újszerű megoldásokat találó emberként Üröm közösségi életének felpezsdítésén is dolgozik. Az új kuratóriumi munkába ismét bekapcsolódtam. Attila irányításával rendszeressé váltak a kuratóriumi megbeszélések. A megújult felügyelőbizottsággal is rendszeres a találkozó, beszámoló minden évben. A pályázati lehetőségek változatlanul szűkösek; külső programoknak is adunk helyet, hogy minél változatosabb legyen arculatunk. Az épület átadásának tizedik évfordulójára készülve gondoltam végig az alapítvány tizennégy éves történetét a megalakulása óta. Igyekeztem a tényekre hagyatkozva megírni ezt a visszatekintést, de szubjektív elemek is megjelennek az emlékezésben, hiszen ezeket az éveket úgy éltem meg, hogy szinte összeforrtam az alapítvánnyal. Nem

TÖRTÉNETÜNK tudtam a tollat és a gondolatokat letenni a munkaidőm befejeztével, hiszen a munkaidőmet szinte végtelenítette a sok tervezés tárgyalás lobbizás építkezés a dokumentumok megalkotása a szakmai feladatok ellátása. A sok elakadás, gát és reménytelenség mellett mindig jött egy jó megoldás, lehetőség. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik valamilyen módon segítettek engem és lelkes munkatársaimat. Betöltöttük hivatásunkat a költővel szólva: férfimunka volt. Úgy érzem, hogy a szerencse azért állt mellénk, azért tudtunk megmaradni, mert tiszta szívvel, őszintén a jót szolgáltuk, s személyes érdekeinket a közösség érdekeinek alárendeltük; mert fontosabb volt mindig a közös jó, s ez segített a nehézségek megoldásában; s tudnunk kell és tudjuk: a szerencse csak addig áll mellettünk, amíg így érzünk és gondolkodunk. Dorner Márta a kuratórium titkára 1999-2007 kuratóriumi tag 2011-től 17 Visszaemlékezések az első időszakból 30 éves munkaviszony után Kerültem Pomázra, a szolnoki Kisegítő Iskolából, ahol városi logopédusként dolgoztam. A megye területén, mint szakfelügyelő, a vidéki kisegítő osztályok megszervezése, tárgyi, személyi feltételeinek megteremtése volt a feladatom. Pomázra kerülve meglepetéssel tapasztaltam, hogy a logopédusok elzártan, magukra hagyatottan dolgoznak. A kistérséget körbe járva, minden óvodai intézmény vezetője arról panaszkodott, hogy nem tudják a

Dorner Márta 18 fejlődésben elmaradott gyermekeiket felzárkóztatni, mert a Szentendrei Nevelési Tanácsadó szakember hiány miatt képtelen maradéktalanul ellátni a rászorulókat. Ugyanezt tapasztaltam később az iskolákban is. A pszichés és magatartási zavaros gyermekek ellátása sem volt az igényeknek megfelelő. Ekkor határoztam el, hogy a környező települések polgármestereinek, oktatási bizottságok vezetőinek megkeresése kapcsán lehetőséget keressünk a feladat megoldására. A régióban élő szakemberekhez fordultam segítségért. A logopédiai munkaközösség megszervezésével a közös találkozásokon tőlük is támogatást kaptam, éreztük, tudtuk, hogy nem vár halasztást a probléma megoldása. Dorner Márta klinikai szakpszichológusban szintén partnerre találtam a régióban tapasztaltak átbeszélése kapcsán, s nagy szakmai hozzáértéssel és önkéntes munkával mindenben segítségemre volt. 1999-ben Budakalászra Fórumot szerveztünk, a környező települések polgármestereinek, pedagógusainak, s szakmai munkatársaknak, gyermekeiken keresztül érdekelt szülőknek a részvételével. A teljesség igénye nélkül, de a problémák fontosságát hangsúlyozva, a megoldás felé vezető útként felvázoltuk a Felzárkózunk Alapítvány létrehozatalának szükségességét, melyet a jelenlévők el is fogadtak. Valamennyien megszavazták az Alapítvány megalakulását. Egyik tanítványom édesapja, Füle József biztosította az alapítvány bejegyzéséhez szükséges összeget. Tisztelettel mondok köszönetet Völgyes József igazgatónak, aki első perctől kezdve támogatta a kezdeményezést, biztatott a kitartó munkára. Vele találkoztam elsőként a régióban. Valamint Balasi Margitnak, aki minden ismeretségét latba vetve támogatta kezdeményezésünket. A kitartó munka eredményeként jött

TÖRTÉNETÜNK létre és működik immár 10 éve a Mátyás király úti épület, melyben a szakmai igényeknek megfelelő berendezésekkel, tanítási fejlesztő eszközökkel kiváló szakemberek látják el a pedagógiai szakszolgálat feladatait. Nagyon nagy szükségét érzem annak, hogy társadalmunk támogassa a preventív tevékenységeket. Negyven éves szakmai háttér sikereit megtapasztalva kijelenthetem, nagyon sok gyermek esélyeit lehet biztosítani a felnőtt társadalomban való helytállásra ezen az úton. Ehhez azonban a prevenció tárgyi, személyi, anyagi feltételeinek biztosítása elengedhetetlen. Patakvölgyi Jánosné kuratórium elnöke 1999-2001 Amikor Dorner Márta felkért, hogy néhány mondatban emlékezzek vissza a Felzárkózunk Alapítvány elindítására, az ott folyó munkára, rá kellett döbbennem, hogy bizony az én személyes életemre is mekkora hatással volt az alapítvány érdekében elkezdett munka. Legkisebb gyermekünknél autizmust diagnosztizáltak, budakalászi lakosként a spektrum súlyosabban érintett felén elhelyezkedő fiamnak nemhogy Budakalászon, de a tágabb környéken sem találtam semmilyen ellátást, csak Budapesten. Bár jogászként végeztem, 1998 őszén elkezdtem másoddiplomás tanulmányaimat a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán, és bekapcsolódtam az autistákat országosan képviselő érdekvédelmi egyesület munkájába. Férjem is jogász, Patakvölgyi Jánosné ezért minket keresett meg az alapító okirattal kapcsolatos teendők elvégzésére, és ezután ért a megtisztelő felkérés a kuratóriumi tagságra. 19

Dorner Márta 20 Ekkor ismertem meg Dorner Mártát, Völgyes Józsefet, dr Tamás Györgyit, majd Halászné Gambár Mayát, Madarász Istvánnét, akiknek szakmai tudását, elkötelezettségét megismerve, mint leendő gyógypedagógus, a példaképeim lettek, ugyanakkor a szervezési munkák során a civil mozgalomban, a társadalmi munkában is itt tettem az első lépéseket, szereztem az első tapasztalatokat, gyűjthettem tudást. Márta több alkalommal elvitt magával a különböző hatóságokkal folyó tárgyalásokra - a legjobb iskola volt ahhoz, hogy később a minisztériumokban, Fogyatékosügyi Tanácsban képviselni tudjam az autista embereket és családjukat. Az első években az Alapítványban végzett társadalmi munka, ingyenes fejlesztés megtanított arra, hogy hitelesen, eredményesen kérni akkor lehet a legjobban, ha te is leteszel valamit az asztalra, a munkáddal bizonyítod, hogy szükség van arra, amit kérni szeretnél. De szakmailag is életem egyik legszebb pillanata kapcsolódik az első, általam fejlesztett kisfiúhoz: a családdal együtt végzett fejlesztő munka eredményeként a kisfiú képességei, teljesítménye fél év alatt látványosan javult, amit szakértői vélemény is bizonyított. Az Alapítványban írtam az első pályázatomat, a Dorner Márta által elindított szülősegítő szolgáltatást a második évtől átvéve. A havonta tartott összejöveteleken résztvevő szülőkből alakult meg a Körtemuzsika Egyesület, amelyhez az Alapítvány biztosított helyszínt, ingyenesen. Ahhoz, hogy az Alapítvány elkezdhesse a szakmai munkát, megnyílhasson a pomázi, Hősök terei épület, majd felépüljön a Mátyás király úti gyönyörű intézmény, sok ember önfeláldozó, szabad időt és saját pénztárcát sem kímélő munkájára volt szükség, no és persze arra a biztos tudatra, hogy égető szüksége van a környéken élő gyerekeknek, családjuknak, de az intézményeknek is magas szintű szakmai segítségre. De szükség volt egy olyan

TÖRTÉNETÜNK emberre is, mint Márta, aki mindig pontosan tudta, mit akar elérni, azt hogyan tudja megvalósítani, aki az állandóan meglévő nehézségek ellenére sem adta fel a célokat, megoldást keresett és talált. Odafigyelt a legapróbb részletekre, vigyázott arra, hogy a mindig szűkös források a legjobban hasznosuljanak, minden fillér oda kerüljön, ahova szánták. Azt gondolom, hogyha jó felé indulunk az életünkben, megjön hozzá a segítség is. Ez igaz az Alapítványra, de nekem magamnak is ilyen volt a Felzárkózunk Alapítvány, amely tapasztalatot, tudást adott a civil mozgalomban elkezdett munkámhoz, de amely nélkül a gyógypedagógiai főiskola által támasztott követelményeket is nehezebben tudtam volna teljesíteni, mert szakmai kérdésekben mindig tudtam kihez fordulni tanácsért, megerősítésért. Dr. Szilágyiné dr. Erdős Erika kuratórium tagja 1999.-2007 felügyelő bizottság tagja 2011-től 21 Alkotni, adni, majd visszavonulni: ez az égi bölcsesség. Lao-ce

22

Mátrai Bernadett: Meséljünk a gyermekünknek? Napjainkban az élő szó fontosságát nem elég hangsúlyozni. A gyermeket körülvevő világban a vizuális ingerek eluralkodtak. A kisgyermeket születésétől fogva körülveszi a világ egyre hangsúlyosabb vizuális áradata. Gondoljunk az óriás poszterekre, a plázák színes üzlet- és emberkavalkádjára, a családokban egyre nagyobb szerepet kapó Tv, számítógép, DVD használatra. Sok családban a csecsemők és kisgyermekek szoros napi ritmusa fellazulni látszik, a kicsik esznek, ahol éhesekké válnak, alszanak, ahol elálmosodnak. Az édesanyák mindennapi tennivalóit, ügyeik intézését nem kell, hogy egy baba szigorú ritmusa (evés, alvás, levegőztetés) befolyásolja, hiszen a kényelmes és biztonságos babahordozók és autósülések, a megnövekedett fogyasztói igényeket egyre jobban kiszolgáló üzletek, éttermek, plázák szinte felkínálkoznak csecsemő és kisgyermek nevelő élettérként. A vizuális ingereket kiegészítik az állandó háttérzajt biztosító zajok, halkabb-hangosabb zenék, beszélgetés foszlányok. A növekvő kisgyerekek szép lassan megszokják az állandósult háttérzajt és a vizuális ingerek uralmát, a bölcsődék és óvodák zajos és ingerekben túlzsúfolt világa után otthon sokszor a Tv, számítógép, DVD előtt pihennek. A mindennapi életben egyre kevesebbet beszélgetünk gyermekeinkkel, a felgyorsult élettempó, a megnövekedett munkaterhek miatt lecsökkent az együtt töltött idő, a praktikus megoldásaink (mesenézés, mint bébiszitter), mind-mind azt eredményezik, hogy a meseolvasásnak egyre inkább kitüntetett szerepe lesz. Végre egymás mellé 23

Mátrai Bernadett ülhetünk, nem szól semmi zaj, meg tudjuk egymást hallgatni, együtt lehetünk egy szeretetburokban, kiszakíthatunk a napból egy kis időt. Le kell, hogy lassuljunk mi magunk is, át kell adnunk magunkat a gyermeknek, a meseolvasás örömének. A gyermek szép lassan megtanul odafigyelni az elhangzott szóra, kezdetben a képek segítségével, később már képek nélkül. Belső világot képzel magának, nő a fantáziája, a belső képalkotó képessége. Ezáltal csökkenhet az egész nap folyamán felgyűlt, bizonytalansága, rossz érzése, szorongása. Kioldódhat a feszültség, megnyugodhat a lélek. Elröppen egy biztonságos világba, ahol a mesehősök segítségével felvérteződik a következő napok kihívásaira. Mindeközben fejlesztjük anyanyelvi képességeit: hallási figyelmét, rövid és hosszú távú emlékezetét, passzív és aktív szókincsét valamint beszédértését. 24 Hány éves kortól és mit meséljünk a gyermekünkben A mesélést nem lehet elég korán kezdeni. Minden olyan helyzetben, amikor szóval tartjuk gyermekünket, beszélünk hozzá, amikor szavainkkal bűvöljük őt, már mesélünk szinte. Amikor pár hetes csecsemőnk fölé hajolunk és elmondjuk neki, hogy most visszük őt fürödni és apa már elkészítette a vizet is neki, vagy később, amikor höcögtetjük őt az ölünkben és énekelünk, ritmikus mondókákat mondunk neki. Az 1,5-2 éves kortól mondott mesekönyvi mondókák (pl. Kerekítő 1, 2, 3, Füzesi Zsuzsa Mondókáskönyvei), az állatos leporellók nézegetése már klasszikus mesélésnek számít. Babakönyvek az un. habkönyvek (kivehető figurákkal) és pancsoló könyvek (vízhatlan anyagból készült kis könyvek) is. FELZARKÓZUNK ALAPÍTVÁNY

MESÉLJÜNK A GYERMEKÜNKNEK? 3 éves kortól bátran mesélhetjük Marék Veronika könyveit (Boribon könyvek, Kipp-kopp Könyvek), Bartos Erika könyveit (Anna, Peti, Gergő sorozat), a Kisvakond egyszerűbb meséit, Szutyejev Vidám meséit. 5 éves kortól már nagyon nagy a gyermekkönyvek választéka. Bátran válogathatunk a saját ízlésünknek, gyermekünk nyelvi fejlettségének és érdeklődési körének megfelelően. A klasszikusnak számító Bálint Ágnes meséi, Babar mesék, a Vakond meséi, Sicc kalandjai, klasszikus állatmesék, Benedek Elek és Illyés Gyula meséi mellett új meséket is találhatunk pl Lackfi János, Berg Judit, Tesz Vesz Város könyvei. Az iskoláskorban sokszor túl hamar hagyjuk abba az esti mesélést, gyakran mondogatjuk, hogy megtanul olvasni, úgyis olvas már meséket. Ez valóban igaz, de az élményt nyújtó, fantáziát megmozgató mesebeli utazáshoz még az olvasási készségük nem elég ügyes. Ebben az időben még munkát jelent számukra az olvasás és nem kikapcsolódást. Nem tud olyan élményt szerezni magának még az önálló olvasással, mint amikor elpihenve, a hangunkra figyelve elröppenhet a mese világába. Természetesen a mesekönyveket lassan kisregényekre, mondákra cserélhetjük. Fekete István regényeit, Berg Judit népszerű Rumini kalandjait, Böszörményi Gyula regényeit kedvelik a gyerekek. Addig ne hagyjuk abba a felolvasás szokását, amíg önmagának is képessé válik megadni a valódi élményt. Ez nagyban függ az olvasási készség fejlődésétől és eltarthat akár a 4. osztályig is. A mesekönyvből mesélést kiegészíti a fejből mesélés világa. Egészen pici kortól tarthat bármeddig, ameddig a gyermek igényli. Óriási előnye az intimitás, az egymásra figyelés, a személyre szabott mesék lehetősége. A szülő alkalmazkodhat a gyermek igényéhez, figyelméhez, anyanyelvi adottságaihoz, befogadókészségéhez. Legkisebb 25

Mátrai Bernadett korban elmesélhetjük a gyermek saját meséit, amikor végigmeséljük az aznapi történeteket, később már lehet kitalált szereplőket, történeteket mesélni, akár sorozat jelleggel is. Mit tegyünk, ha gyermekünket nem köti le a mesekönyv? 26 A gyermek természeténél fogva szereti, ha mesélünk neki. Ha nem köti le a mese, ha felugrál, vagy le sem ül hozzánk, ha elkalandozik a figyelme és csak bambul közben, ha nem emlékszik szinte semmire a meséből az mind mind apró jelzés arra nézve, hogy valami gubanc van. Ne nyugtassuk magunkat azzal, hogy ilyen a természete, majd később megváltozik, még kicsi. Gondoljuk át és próbáljuk megkeresni a baj forrását. Lehetséges, hogy a TV mesecsatornák, DVD-k eluralkodtak a meseszokásainkat illetően és a gyermek ragaszkodik hozzájuk, elégségesnek érzi, nem kíván hallgatott mesét. Számukra a nézett mese befogadása és feldolgozása megszokott már, egyszerűbb, különösebb erőfeszítést nem igényel tőlük, a nyelvi feldolgozás sokszor fárasztóbb számukra, nagyobb és másfajta figyelmet követel, új agyi aktivitást. Ebben az esetben csak finom szoktatás, áthangolás a dolgunk. A nézett mesék csökkentése és a hallgatott mesék növelése a cél. Más a helyzet azzal a gyermekkel, aki nem tud odafigyelni semmire. Folyton izeg, mozog, meg nem áll, ide-oda kap játékaiban is. Természetes következmény lehet, hogy a mesék sem kötik őt le. Érdemes megint figyelnünk és vizsgálódnunk. Vajon elég rendszert és átlátható szabályokat alkalmazunk-e otthon vagy esetleg a családunk életvitele jelenik meg a gyermek kapkodó, figyelni nem tudó működésében? Ha úgy érezzük, hogy FELZARKÓZUNK ALAPÍTVÁNY

MESÉLJÜNK A GYERMEKÜNKNEK? felfokozottságát csökkenteni nem tudjuk vagy csak nagyon kevéssé, akkor érdemes szakember segítségét kérnünk. Meséléskor tartsuk szemünk előtt a fenti nehézséget. Teremtsünk nyugalmat, legyen rövid és könnyen érthető a mese kezdetben, ne terheljük túl a figyelmét. Megint más az az eset, amikor gyermekünk későn kezd el beszélni és hiába éri el a 4-5 évet, anyanyelvi fejlettsége még elmarad. Ebben az esetben nem kell lemondanunk a mesékről, de mindig szemünk előtt kell tartanunk a gyermek aktuális beszédfejlettségét. Válasszunk olyan mesét, mesekönyvet, mintha kisebb gyermeknek mesélnénk. Kezdjük bátran a mondókákkal, a leporellókkal, a képnézegetéssel akár. Mérjük fel óvatosan és szeretettel, hogy a gyermek beszédértése hol tart, mit tud befogadni és mi sok még neki. Nem tudunk azzal hibát elkövetni, hogy túlságosan visszamegyünk az időben és babássá válik a mesélésünk. A gyermek megtanul odafigyelni, megszereti a meséket és ő maga fogja kérni, mutatni az utat, amikor befogadóvá válik a komolyabb mesék iránt is. Ha évekre kitolódik az egyszerű mesék iránti rajongás, pl. 5-6 évesen még mindig csak a Boribon könyveket szereti a gyermekünk, az legyen feltűnő nekünk, ne vegyük természetesnek. Tudjunk róla, hogy átlagosan fejlődő gyermeknél is lehet beszédfeldolgozási (beszédértési és beszédészlelési) nehézség. Ha a felsoroltak alapján ráismer gyermekére, több jellemzőt is igaznak vél, érdemes szakemberhez fordulnia: nem jó a hallási figyelme, félreért dolgokat, nehezen tanul verset, verbális emlékezete fejletlen, szókincse szűk, mesére nem figyel vagy csak a kicsiknek való mesét szereti, nem közlékeny vagy épp ellenkezőleg szinte be sem áll a szája. 27

Mátrai Bernadett Mesecsatornák, DVD, Diafilm, Számítógépen nézett mese 28 A mai világban szinte nincs olyan gyermek, aki ne nézne mesét, valamilyen formában. Ettől nem leszünk rossz vagy a gyermeküket elhanyagoló szülők. Abban viszont kell, hogy beleszólásunk legyen, hogy mit nézzen és mennyit. A szabályokat, határokat mi kell hogy felállítsuk, mert ha a gyermekre hagyjuk, akkor hamar felkúszik napi 3-4 óra mesenézésre az idő, ami már káros. (Óvodás korban a napi egy óra, bármilyen formában nézett mese elég kell hogy legyen.) Káros, mert mozdulatlanságra ítéli a gyermeket, ahelyett hogy aktívan cselekedne (játszana, kirakózna, autózna, babázna, futna, hintázna ), egy helyben ül, és csak befogad. Ha kellően sokat teszi ezt, akkor túlterhelődik a rendszere, amit a mozdulatlanság okozta feszültség és a képi áradat okozta túlterhelés okoz. Amíg mesehallgatás közben ő döntheti el, hogy egy-egy veszélyes vagy agresszív részletet hogyan képzeljen el; kellően, de nem túlságosan és feldolgozhatatlanul félelmetesen (pl. amikor a Piroskát bekapja a farkas, vagy a sárkány fejét lekaszabolja a királyfi), addig a mesenézés közben a gyermek kiszolgáltatott. A belső képalkotása szünetel, helyette áramlanak a külső képek a maguk durvaságukban, agressziójukban, felfokozott ingeráradatként. A sok órai mozdulatlanság és a megterhelt idegrendszer feszültséget okoz, ami valamilyen formában oldódni fog (pl. felpörgetettség, nyugtalanság, hiszti). Ha rangsorolhatnánk a felsoroltakat abból a szempontból, hogy mi a legkedvezőbb a gyermek fejlődésének szempontjából és mi a legkárosabb, akkor legkedvezőbb a diafilm lenne. Ebben a gyermek nincs magára hagyva a külső képekkel, egyszerűek és rövidek a mesék. FELZARKÓZUNK ALAPÍTVÁNY

MESÉLJÜNK A GYERMEKÜNKNEK? Megtörténik az együtt levés öröme a közös mesélésben, képi világuk közel áll a kisgyermekhez és befogadható. Ennek egyik modern formája a számítógépen kiválasztott és nézett mese lehet. Hátrányként jelentkezik, hogy a szülő már nincs jelen és a számítógéphez való kötődés kialakulhat már kisebb korban is. Második helyen az előre kiválasztott, gyermek életkorához és befogadóképességéhez igazodó DVD mese áll. Jó, ha előre megbeszéljük, hogy hány mesét néz a gyerek, illetve szabályozzuk a hosszú meséket. Előnyt jelent, hogy újra és újra megnézhető, az ismétlésekkel feldolgozható, megérthető. A mesecsatornán az adott időpontokban adott, ismert és szeretett mesék nézése következik. És legutolsó helyen a találomra bekapcsolt, bármilyen mesék egymásutánja áll 29

30

Láda Ágnes: Az első játékok Foszladozó maci, búgó csiga, csuhéból baba, legóknak halmaza Mindannyiunk szívéhez nőttek gyermekkori játékok. Sokszor nem csupán maga az eszköz bújik meg emlékezetünkben, hanem az illat, a hely, a jóérzés is, mely övezte játékunkat. Munkám során egyszerű eszközökkel, játékokkal tanítok, ismertetek, stimulálok, érzékenyítem a szezomotoriumot, fejlesztem a kommunikációt és csalogatok mosolyt az arcokra. A korai életévekben a mozgás, a játék és a tanulás szorosan összefonódik, miközben a legalapvetőbb érzékelési csatornákon keresztül beérkező információk feldolgozása történik. Ezen ingerek hangsúlyozása, tudatosítása és ehhez kapcsolódó ötletek adása jelen írásom célja. A kora gyermekkori intervenció a 0-7 éves korú, eltérő fejlődésmenetű gyermekek és családjaik számára biztosított szolgáltatások, ellátások összessége, melynek célja: a gyermek optimális fejlődésének biztosítása, a gyermek és családja társadalmi inklúziójának elősegítése, valamint a család kompetenciáinak erősítése. 1 Az új, multidiszciplináris megközelítés a család és a tágabb környezet jelentőségét hangsúlyozza, komplex 31 1 KEMÉNY Péter: Kora gyermekkori intervenció válaszok (EÜM, OKM, SZMM) - A koragyermekkori intervenció helyzete Európában és Magyarországon Nemzetközi konferencia, Budapest, 2010. március 8-án elhangzott előadás

Láda Ágnes beavatkozást, dinamikus és globális szemléletet kíván a közreműködőktől. Számos résztvevője mellett, az intervenció legszűkebb hármas egysége a szülő-gyermekterapeuta triója. A gyerekekkel történő közvetlen terápiás munkán túl, a szülői konzultációk során szerzett empirikus tapasztalatok segítik a hatékony munkát. S mivel a fejlesztő környezet megteremtése is fontos az eltérő módon fejlődő gyerekek terápiájában, alapvető törekvésünk egyike, hogy az otthoni környezetre, interakciókra legyünk hatással. Otthon is végezhető, egyszerű, az érzékelést-észlelést fejlesztő játékötleteket kínálunk a családoknak. 32 A külvilágból különböző csatornákon keresztül érkeznek információk hozzánk, melyeket feldolgozunk, értelmezünk: látunk, hallunk, fázunk, szaglunk, ízlelünk, stb. Célunk, azokat az alapvető ingereket biztosítani, melyek a legősibbek, legösztönösebbek, legelemibbek. A világ megismerésének tapasztalatai erre épülhetnek. Mindez azt szolgálja, hogy a gyerekek minél többet észleljenek és megértsenek a környezetükből. 2 A gyermekek életében a legelső érzékelés az egyensúlyi ingerek befogadása, feldolgozása, mely már a magzati korban elkezdődik. Az egyensúlyi rendszer folyamatos, pontos hangolása és a többi érzékszervvel való integratív működése mellett kapcsolatban áll az érzelmi élettel is. Az érzékelés hierarchiáját tekintve alapvető fontosságú az ún. vesztibuláris ingerek biztosítása, föl-le mozgások, centrifugális és forgó mozgások megkínálása a csecsemők, kisgyermekek számára. 2 FRÖHLICH, Andreas: Bazális stimuláció a gyakorlatban In: Márkus Eszter (szerk): Halmozottan sérült, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek nevelése, fejlesztése Bp., Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1996

AZ ELSŐ JÁTÉKOK A bőrünk által az emberi test teljes felülete alkalmas az érzékelésre. A bőrön keresztül érzékeljük a nyomást, fájdalmat, meleget, hideget, érintést, és a saját mozgásunk által létrejövő feszülést. A folyamatos szomatikus ingerléssel azt próbáljuk elérni, hogy a gyerekben kialakuljon saját testtudata. Tudja, hogy van egy teste, és ez elhatárolódik a környezetétől. Ugyanakkor érezze azt, hogy testfelszíne képessé teszi a környezettel való kapcsolatteremtésre. A test felszíne csak az elemi ingerek differenciálására képes. Ez az elementáris érzékelés mégis alapvető fontosságú a testséma kialakulásához, későbbiekben pedig a mozgáskoordináció fejlődéséhez, valamint az éntudat kialakulásának is mérföldköve. 3 A szomatikus ingerlés kitűnő felülete a fürdéshez köthető játékok, a gyurmázás, a homokozás és a babos tál. A fürdőkádban a gyerekek a vízi közeg érzékelése mellett az anyagok tulajdonságairól gyűjthetnek információt: pl.: a vizes anyagdarab, a vízzel teli pohár nehezebb, mint a száraz; egyes anyagok elmerülnek, míg mások a víz felszínén úsznak. Az öntögetés és a halászat a gyermek finom koordinációját, ügyességét fejleszti. A gyurmával való játék rengeteg lehetőséget hordoz magában: egyrészt kitűnő szórakozás, másrészt a gyurmázás során a kisgyermek sok tapasztalatot szerez az anyagok tulajdonságairól, megformálhatóságukról, saját kezeinek erejéről. Fejlődik a tapintása, ügyesedik szem-kéz koordinációja. A homok az egyik legsokoldalúbb anyag, amellyel a kisgyermek kísérletezhet. Használjunk különböző homokot: a finom, apró szemcséjű, kellemes tapintásútól a durvábbig. A homok érdekes, mert képes a 33 3 FRÖHLICH, Andreas: Bazális stimuláció a gyakorlatban In: Márkus Eszter (szerk): Halmozottan sérült, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek nevelése, fejlesztése Bp., Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1996

Láda Ágnes 34 folyadékhoz hasonlóan folyni és szilárd anyagként is formázható. Álljon most itt, néhány, a korai intervencióban jól bevált játékötletet. A játékok során bátran használjuk a legegyszerűbb dolgokat, otthoni eszközöket, s ne feledjük, hogy minden helyzet, játék egyben kommunikációs gyakorlat is. - Ringassuk, höcögtessük, lovagoltassuk gyermekünket saját testünkön! Táncoljunk, forogjunk együtt! - Használjunk olyan hintát, amely a tér minden irányába elmozdul! - Mártsunk anyagdarabokat, szivacsot a vízbe! Figyeljük meg, hogyan merül le, majd csavarjuk ki azokat! Csavarhatunk kis szivacsot egy kézzel, és akár a testre is csöpögtethetjük a vizet! - Öntögessünk, töltösgessünk! Használjunk különböző nagyságú és formájú poharakat, vödröket (alján kilyukaszthatunk néhány poharat: egy, kettő, több lyukas), vízimalmot, rózsás öntözőkannát, szűrőt, szitát! - Próbáljunk egy pingponglabdát a víz alá nyomni, majd engedjük, hogy a felszínre szökkenjen! - Tegyünk egy kis vizet néhány léggömbbe, és figyeljük meg, hogyan bukdácsolnak a vízen! - A gyurmakészítés már önmagában is hasznos közös tevékenység. Gyermeked megtanulja, hogy miből és hogyan készült a gyurma. Engedd, hogy öntsön, gyúrjon, kavarjon! 4 - A legegyszerűbb technikákkal: lapítás, hengerítés, gömbölyítés nagyon sokféle dolog készíthető. Egy gombóc gyurma lapítása mindenkinek örömet okoz. 4 EINON S, Dorothy: A tanulás kezdetei NOVUM Könyvkiadó, 2002

AZ ELSŐ JÁTÉKOK Lehet ököllel, ill. nyitott tenyérrel is ütögetni mindkét kézzel. Később használjatok kis sodrófát! - Lenyomatok készítése közben gyermeked megtanulja, hogy mi, minek a fordítottja, tükörképe és negatívja. Az eredeti és a lenyomat összeillenek, mint a zár és a kulcs. Lenyomatot készíthetünk a tenyerünkről, talpunkról is; ami kiszárítva, kifestve remek ajándék, emlék lehet. Használhatunk még: falevelet, fenyőágat, kagylót, diót, zsineget, fakérget, cipőtalpat, villát, követ, stb. is. - Pizza -t is süthetünk: egy kilapított korongra mindenféle feltétet tehetünk; pl.: nyomkodhatunk a tésztába: babot, borsót, tésztát, szegfűszeget, mazsolát, zizit; megszórhatjuk színes homokkal, mákkal, grízzel. - Egyszerű sorozatokat is készíthetünk: ennek egyik bevezetője lehet a hengerített kígyóformára egy szem mazsolát, majd egy szem zizit teszünk váltakozva. - Figyeljük meg a homokban hagyott láb-és kéznyomainkat! Csinálhatunk: egyenes, görbe kígyókat, ha tyúklépésban lépdelünk a homokban, és kezünkkel, ujjainkkal pedig napot, virágot, polipot, stb. Rajzoljunk homokba ujjal, lábujjal, gallyal különböző formákat, betűket, számokat! - Dugjunk el a homokba különböző tárgyakat, terményeket - ezeket halásszuk, ássuk ki kézzel, lábbal, lapáttal! Találjuk ki, vajon mi bújt el a homokban: ha csak egy kis részét látjuk, ha csak a betemetett homok formájából következtethetünk. - Papírból készített tölcséren keresztül szórjunk száraz homokot (esetleg sót, cukrot) tálcára. Változtassuk a lyuk méretét mi történik? Homokképet is készíthetünk, ha ragasztóval valamilyen mintát rajzolunk egy papírra, és ezt hintjük meg homokkal. 35

Láda Ágnes 36 - Különböző terményeket, terméseket pl.: bab, borsó, köles, rizs, lencse, mák, dió, gesztenye, makk, stb. keverjünk össze egy nagy tálban! Kevergessük! (mondókázzuk közben: Keverem, kavarom Borsót főztem Körbe-körbe ) Szórjuk meg a kézfejünket, tenyerünket! Markoljuk egyik, majd másik kezünkkel szorítsuk erősen, majd hirtelen engedjük el! Temessük be kézfejünket, és kérjük meg a gyermeket, hogy dugja ki a terményből pl. a jobb mutatóujját, a bal kisujját és a jobb középső ujját, stb.! - Fürdés előtt a meztelen testet is lehet ingerelni ezekkel az anyagokkal. Üljünk a tálba, kosárba; tapossuk meg az anyagokat a meztelen lábunkkal! - Fújjuk a gyermek testét hajszárítóval! Változtassuk a hőmérsékletet (hideg-meleg), és fújás erősségét! (Mindig a végtagoktól induljunk, és arcba, fülbe soha ne fújjunk!) - Az előbbi terményturmixba rejtsünk el valamilyen, felismerhetően (érzékelhetően) más minőségű tárgya(ka)t pl.: üveggolyót, építőkockákat, stb.! Gyűjtsük a tárgyakat egy tálba, kézzel, kanállal, csipesszel, lábbal! - Rajzoljunk különböző formákat, kézzel (külön-külön minden ujjunkkal), lábujjunkkal homokba, apró szemű terménybe! Lábunk közé szorított zsír/krétával nyomot hagyhatunk aszfalton, papíron; ill. használhatunk festékbe mártott szivacsot, ecsetet, villát. - Tüsilabdával masszírozzuk a test különböző részeit, mindig meghatározott sorrendben. Lehetőleg a talpaktól, lábaktól haladjunk a fej felé; és a stimulálásból ne hagyjuk ki az arcot és a hajas fejbőrt sem! A testrészek megnevezésével vagy mondókával,

AZ ELSŐ JÁTÉKOK zenével kísérhetjük tevékenységünket; esetleg használhatunk hangutánzó szavakat is. - Gyermekünk legegyszerűbb játékába is bekapcsolódhat olyan formán, hogy szerepváltást visz bele. Egyszer te egyszer én alapon a gyermek a kölcsönösséget, a kivárást és az egymásra való odafigyelést is tanulja. Ezek mind fontos részei a kommunikációnak. - Az utánzásos játékokban is fontos a kölcsönösség. Ne csak a gyermektől várja, hogy kimondott szavait utánozza, hanem Ön is utánozza a gyermek által mondott szavakat, hangsorokat! - Akár játék közben, akár a mindennapi teendők végzése során ajánljon fel választási lehetőségeket gyermekének (pl.: macival vagy babával játsszanak, kakaót vagy teát kér). Eleinte elég két lehetőség közül választania, és jutalmazza, ha a gyermek ránéz, vagy rámutat választásának tárgyára. Később ennél többet is elvárhat (pl.: a gyermek nevezze meg a tárgyat) és több választási lehetőséget is felajánlhat. - Készítsen gyermekének én-könyvet, melyben fényképekkel és rövid szöveggel mutatkozhat be. Ez akár a nem beszélő gyerekek és az autizmusspektrumzavarral élő kicsik számára is kiváló eszköz lehet, valamint az énkép kialakításában és a kommunikációban, társas interakciókban való szerepe is kiemelkedő. A 10-12 elemes képes könyv tartalmazza a gyermekre és szűk környezetére vonatkozó információkat. 37 Jó játékot!

38

Daritsné Rajzó Éva Óvodás lesz a gyermekem! Óvodás lesz a gyermekem? Különleges időszak a család és a kisgyermek életében az óvodakezdés. Öröm nézni, ahogy a kisgyermek növekszik. Egyre önállóbb, egyre több mindent akar és tud önállóan megoldani. Mind magabiztosabban közlekedik a világban, szólít meg másokat, érdeklődik a világ iránt és napról napra többet kérdez róla. Aztán elérkezik az óvodai beiratkozás és minden szülő elbizonytalanodik egy pillanatra. A család legféltettebb kincsét, akinek minden pillanatát, eseményét ismerik, féltve őrzik, most ismeretlenekre bízzák. Az óvodába lépve hirtelen olyan élmények érik gyermeküket, melyeknek ők már nem részesei. Sokan már előre aggódnak, hogyan fogja gyermekük érezni magát a családtól, édesanyától távol, míg mások örömmel figyelik csemetéjüket, milyen jól megállja a helyét idegen környezetben is. 39 Vannak esetek, amikor az óvodai beszoktatás egy kiegyensúlyozott, előre elképzelt forgatókönyv szerint lezajló rövid epizód a család életében. A szülők büszkék lehetnek gyermekükre és saját magukra is, hogy ilyen gördülékenyen beilleszkedtek az új helyzetbe. Ugyanakkor a játszótéren, vagy baráti társaságban, már óvodás gyermeket nevelő szülőktől hallott elbeszélésekből tudjuk, hogy ez nem mindig megy ilyen könnyedén. A gyermekek és rajtuk keresztül családjaik még testvérek esetében is igen különböző módon élik meg a beszoktatás időszakát.

Daritsné Rajzó Éva Ebben a cikkben néhány olyan dologra szeretném felhívni az önök figyelmét, mellyel könnyebbé, gördülékenyebbé tehetik gyermekük óvodai beszoktatását. Arra buzdítom önöket, hogy gyermekükkel együtt próbáljanak tudatosan készülni az új helyzetre, annak érdekében, hogy gyermekük sikeresen kezdje el az óvodát, és örömmel, kiegyensúlyozottan járjon oda, olyan élményeket gyűjtve, melyekre szívesen emlékszik vissza később, iskolásként, felnőttként is. 5 40 Vajon elég érett a gyermekem az óvodához? Gyakran felvetődik az édesanyákban a kérdés: Vajon elég érett a gyermekem az óvodához? Jól fogja érezni magát a sok gyerek között? Kap majd annyi figyelmet ott, mint itthon? Sokan hozzáteszik ezt is: És vajon én hogy fogom elviselni, hogy más vigyáz rá? Ezek valóban fontos kérdések. Jó, ha ezekről tudnak beszélgetni az édesapával, esetleg más szülőtársakkal, akik már átestek ezen az időszakon; és ha komolyabb problémát látnak, akkor pszichológussal, vagy korai fejlesztővel is. Szakember bevonása különösen ajánlott, ha a gyermek betegség vagy más nehézségek miatt több figyelmet, gondoskodást igényel társainál, vagy ha eddigi fejlődése kissé lassúbbnak bizonyult, akár a mozgás-, akár a beszédfejlődés terén. A korai fejlesztő központ megkeresését már akkor javaslom, amikor a lassúbb fejlődés első jeleit észlelik annak érdekében, hogy még kellő idő álljon rendelkezésre az elmaradások bepótlására. Szakszolgálatunknál gyakran jelentkeznek szülők az óvodai beiratkozás időpontja körül azzal a problémával, hogy még nem beszél a gyermekük, de szeretnék, ha szeptemberben kezdené az óvodát. Az óvodakezdésig 5 Kósáné Ormai Vera: A mi óvodánk, OKKER Kiadó, Budapest, 2001

ÓVODÁS LESZ A GYERMEKEM! rendelkezésünkre álló idő ezekben az esetekben igen kevés, figyelembe véve a korai fejlesztő intézmények nyári szünetét. Ilyenkor is igyekszünk feltérképezni a gyermek fejlettségi szintjét, javaslunk egyéb kivizsgálásokat is különböző korai diagnosztikával foglalkozó központokban, hogy kiderítsük, mi is áll a megkésettség hátterében és természetesen próbálunk azonnali segítséget nyújtani tanácsadás formájában. Arra bíztatom mégis önöket, ha úgy érzik gyermekük fejlődése nem olyan, mint azt szeretnék, elképzelték, vagy ahogyan más hasonló korú gyermeknél tapasztalják, ne várjanak! Minél előbb kérjenek tanácsot korai fejlesztő szakemberektől. Mi az, ami egy 3-4 éves gyermektől elvárható? Minden gyermek különböző, megismételhetetlen. Olyan egyedi, veleszületett temperamentummal, képességstruktúrával rendelkezik, amely csak rá jellemző. A különbözőségek ellenére vannak olyan készségek, amelyek általában jellemzik a 3-4 éves, óvodát kezdő gyermekeket. Ezeket itt röviden, néhány lényegesebb kérdés kiemelésével összegyűjtöttem. Előfordulhat, hogy az alábbi felsorolásból gyermekük nem, vagy nem teljes mértékben teljesít minden feltételt. Mindenképpen szeretném elkerülni, hogy most tollat fogjanak és pipálják mi az, amit tud a gyermekük, mi az, amit nem. Az alábbiakat azért állítottam össze önöknek, hogy felhívjam a figyelmüket arra, mely készségekkel rendelkezik a legtöbb 3-4 éves 6. Ha úgy találják, hogy egy vagy több területen nagyobb hiányosságai vannak gyermeküknek keressék meg a megfelelő szakembert. Miközben olvassák a pontokat, ne felejtsék el kiemelni azokat sem, amelyeket gyermekük már régóta, magabiztosan teljesít. 41 6 Apró lépések Korai fejlesztő program lassabban fejlődő gyermekek és szüleik számára, Korai Fejlesztő Központot Támogató Alapítvány, Budapest, 2006

Daritsné Rajzó Éva 42 Mozgásfejlődés A 3-4 éves gyermek már viszonylag stabilan tud mozogni, amelyre az óvodában szüksége is lesz: tud futni, futásból megállni, kanyarodni, akadályokat kikerülni. Ritkán esik el, ha mégis, igyekszik megvédeni, megtartani a fejét. Lépcsőn már kapaszkodás nélkül is fel tud menni váltott lábbal, bár lefelé még gyakran kapaszkodik. A lépcsőn már fel és le tud vinni kisebb tárgyakat is, noha ilyenkor még előfordulhat, hogy azt mellélépéssel teszi. A lépcső alsó fokáról páros lábbal leugrik, a küszöböt átugorja, helyben is szökdel segítség nélkül, ekkor lábai még szétnyílhatnak. A labdát ügyesen elrúgja, akár nekifutásból is. A kislabdát a feje fölül eldobja. Már tudja pedállal hajtani a háromkerekűjét, egyre ügyesebben kormányozza is. Beszédfejlődés Az ilyen korú gyermek már képes kiválasztani két dolog közül a neki tetszőt. Beszédében már többnyire három vagy többszavas mondatokat használ. Gyakran kérdez rá a környezetében lévő személyekre, tárgyakra, eseményekre a hol, miért, kik, melyik kérdőszavakkal. Tud egyszerű kérdésekre válaszolni, pl. Hol van a kulcs? Miért ugat a kutya? A számára fontos, a közelmúltban történt eseményekről emlékeztető kérdések segítségével, vagy anélkül is beszámol. Kedvenc mondókáit el tudja mondani. Már tanulja a hangját irányítani, tud tudatosan kiabálni és suttogva beszélni. Beszéde már érthető idegenek számára is, bár még nem biztos, hogy minden hangot ki tud ejteni. Finommozgások és a kognitív képességek fejlettsége Szívesen fűz gyöngyöt, próbál ollóval vagdosni. Csavaros játékokat szétcsavar, a palack lazán rácsavart kupakját lecsavarja, próbálja visszatenni. Apró tárgyakat két ujjal csippent fel. Már próbál szándékosan rajzolni, rajzait megnevezni, sőt utánzásra vonalat húz, illetve egyszerű elemeket lerajzol. Négydarabos képet összerak.