Rajna Beatrix Módszertani kézikönyv a zenés-táncos mozgásformák oktatásához (1-8. osztály)
Készült a Nyíregyházi Főiskola Testnevelés és Sporttudományi Intézetének megbízásából az Altamira Grafikai Stúdióban 2015-ben. Felelős kiadó: Nyíregyházi Főiskola Könyvkiadó ISBN 978-615-5545-09-2 Projektazonosító: TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0010
Rajna Beatrix MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A ZENÉS - TÁNCOS MOZGÁSFORMÁK OKTATÁSÁHOZ (1-8. OSZTÁLY) Lektorálta: Szilágyi Zsolt néptáncpedagógus, koreográfus, szakértő 3
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...08 I. FEJEZET...09 1.1. A tánc mozgás- és személyiségfejlesztő szerepe... 09 1.2. A zenés táncos mozgásformák jelentősége és szerepe a testnevelés tantárgy pedagógiájában.... 09 II. FEJEZET...11 2. A zenés táncos mozgásformák jelentősége a mozgásfejlesztésben...11 2.1. Előkészítő gyakorlatok - zenére történő végrehajtással...11 2.1.1. Játékos gyakorlatok zenére...11 2.1.2 Utánzó mozgások zenére...11 2.1.3. Bizalom gyakorlatok...11 2.1.4. Népi játékok, drámajátékok...12 2.1.5. Testtudat feltérképezés, spontán érzelmi kifejezések...12 2.2. Célgyakorlatok - zenére történő végrehajtással...12 2.2.1. Bemelegítés...12 2.2.2. Technikai képzés...13 2.2.3. Mozgásmemória fejlesztése...14 2.3. Rávezető gyakorlatok...15 2.3.1. Stílusgyakorlatok...15 2.3.2. Etűdök etűdszerkesztés...16 2.3.3. Improvizációs gyakorlatok...16 4
III. FEJEZET...17 3. Mozgásműveltség és motoros képességfejlesztés táncos mozgásformák alkalmazásával...17 3.1.Mozgásműveltséget fejlesztő játékok, gyakorlatok...28 3.2. Motoros képességfejlesztés lehetőségei a táncos mozgásformákban...29 3.2.1. Kondicionális képességek (gyorsaság, erő, állóképesség)...20 3.2.2. Koordinációs képességek (egyensúly, térérzék, izomérzék-kinesztézia, tempó és ritmusérzék, iram és időérzék)...20 3.2.3. Ízületi mozgékonyság (lazaság, hajlékonyság- flexibilitás, ruganyosság, robbanékonyság)...20 IV. FEJEZET...21 4. Zenés táncos mozgásformák mozdulatai...21 4.1. Mozgásanyaga: (aerobic 5-8. évfolyam, néptánc 1 4. évfolyam)...21 4.1.1. Speciális, a tematikai egységekhez (aerobic, néptánc) rendelt mozdulatok...22 lépés járás...22 ugrás...22 forgás...23 gesztus...23 testsúlyáthelyezés súlyhelyzetek...23 4.1. 2. Alapelemek, motívumok...24 4.1.2.1. Aerobic elemek...24 low impact elemek...24 high impact elemek...24 4.1.2.2. Néptáncos motívumok...25 ugrósok: egyes csárdás lábgesztusokkal, höcögők, lengetők, cifrák, csapások...25 csárdások: egyes csárdás, kettes csárdás, félfordulók, átvetők, forgások...25 4.2. Társas viszonyok (szólóforma, párok, kis csoportok, csoportok-csapatok)...26 4.3. Összekapaszkodási formák (kézfogások, vállfogások, karolások)...27 4.4. Kartartások...27 4.5. Térformák, alakzatok...28 5
V. FEJEZET...29 5. Mozgások-mozdulatok módszertani ajánlása, oktatásmódszertana... 30 5.1. Motiváció...30 5.2. Ismeretnyújtás... 30 5.2.1. Verbális ismeretnyújtás: beszélgetés, leírás, magyarázat, hasonlat... 30 5.2.2. Vizuális ismeretnyújtás: bemutatás, bemutattatás, szemléltetés... 31 5.3. Végrehajtás... 32 5.3.1. Alkalmazás... 32 5.3.2. Segítségadás... 33 5.3.3. Ellenőrzés, értékelés... 33 5.3.4. Hibajavítás... 34 VI. FEJEZET... 35 6. A zenés táncos (aerobic, néptánc) órán használt zenék kiválasztásának szempontjai... 35 6.1. A zeneválasztás általános szempontjai... 35 6.1.1.A tanítási órákon használt aerobic zene tulajdonságai... 36 6.1.2. A tanítási órákon használt népzene tulajdonságai... 36 VII. FEJEZET...38 7. Játékgyűjtemény, példatár... 38 VIII. FEJEZET...88 8. Irodalomjegyzék... 88 6
7
ELŐSZÓ a tánc ott kezdődik, ahol a mozgás nem csak a kezet és a lábat, hanem az egész testet, az egész személyiséget igénybe veszi (dr. Angelus Iván - táncos, koreográfus, pedagógus) Napjainkban egyre gyakoribb jelenség (már gyermekkorban is!) a mozgásszegény életmód. A tánc az egyik legősibb mozgásformák egyike, melynek igen jelentős élettani hatása mellett meghatározó a csoportképző, közösségalkotó személyiségformáló szerepe is. Zenés táncos mozgásformák segítségével és a mindennapos testnevelés órákba beépíthető lehetőségeivel (megfelelő motivációval, a mozgástevékenységek célirányú szervezésével, annak alkotó módon történő alkalmazásával) átmenetet képezhetünk a folyamatos mozgástanulás, a harmonikus testképzés, a mozgásműveltség fejlesztése felé. Ez a kiadvány segédanyag. Nem koreográfiákat közöl, nem lépéskombinációkat tanít, hanem a céltudatos mozgásos cselekvéstanuláshoz kíván kiindulási alapot teremteni, a résztvevők mozgásműveltség fejlesztését célozza meg. A módszertani jegyzetben szereplő ismeretanyagokat, javasolt gyakorlatokat segítségadás céljából gyűjtöttem egybe. Több mint 25 éves néptáncos, sportoló, valamint mozgás és táncpedagógus múltam tapasztalataiból merítve nyújtok támpontot azon pedagógus kollégáknak, akik fáradságos munkával, de töretlen lendülettel karolják fel a mozgás, a tánc oktatásában rejlő lehetőségeket testnevelő munkájuk mindennapos tevékenységeiben. 8
I. FEJEZET 1.1. A tánc mozgás- és személyiségfejlesztő szerepe Napjaink felgyorsult életvitelének köszönhetően, rohanó világunk tükrében egyre rendszeresebbé válik - a gyerekközösségekben is megjelenő - elszigeteltség. Mindez párosulva a mozgásszegény életmóddal, a helytelen táplálkozással, az egyre gyorsuló szocializációs folyamatokkal törvényszerűen felgyorsítja az urbanizációs ártalmak (stressz, gyakori fejfájások, bizalmatlanság, lehangoltság, fáradtság) tüneteit már kisiskolás korban is. Sorozatos felmérések, sőt konkrét esetek is igazolják, hogy megjelentek az érzelmek elfojtásából származó, a testilelki kontaktot kerülő viselkedésmódok. Az együttmozgás öröme, a tánc élménye, olyan érzéseket, energiákat szabadíthat fel, amelyek természetes mozgatórugóivá válhatnak a későbbiekben állandóan ismétlődő mozgástanulási folyamatoknak. A társas együttlét, az egymáshoz történő alkalmazkodás nem csak empátiát igényel, hanem türelemre, toleranciára is sarkal. A párban, kis csoportokban végzendő feladatok nemcsak a partnerekre történő állandó figyelmet igényli, hanem előre tervezett irányítást is feltételez. A kognitív képességek fejlesztése pedig sokat segít a finommotoros mozgások megalapozásában. 1.2. A zenés táncos mozgásformák jelentősége és szerepe a testnevelés tantárgy pedagógiájában. Nekünk nevelőknek, személyes feladatunknak kell tekintenünk, hogy a korábban gyakoribb közösségi összejövetelek, az élmények megjelenítésére is alkalmas táncos- mozgásos események ne csökkenjenek! Tudatos anyagkiválasztással, megfelelő szakmai előkészületekkel és változatos módszertani oktatás eredményeként elérhető, hogy a tradicionális néptáncokat alkalmazó hagyományőrzés, és a modernizációs hatásokat követő fitness mozgások egyaránt örömet okozzanak a tanulóknak, és szívesen alkalmazzák a legalapvetőbb mozgásformákat (lépés, járás, ugrás, futás, forgás stb). 9
A mindennapos testnevelés megnövekedett óraszáma nagymértékben elősegíti munkánkat, melyben közelíthetjük egymáshoz a sportmozgásokat és a táncos mozdulatokat. Lényegesnek tartom hangsúlyozni, hogy nem késztermékeket, csomagokat koreográfiákat kell elsajátíttatnunk a gyerekekkel, hanem élményközpontú, technikailag és ritmikailag pontos mozgásformákkal kell megismertetnünk növendékeinket! Minden esetben figyelembe kell vennünk az adott korosztály előképzettségét, érdeklődését is az oktató- nevelő munka sikeressége érdekében. A tapasztalat azt mutatja, hogy alsó tagozatban (1-4. osztály) inkább a népi játékokra, sportjátékokra épülő néptánc mozgásanyaga javasolt, míg a felső tagozatban (5-8. osztály) inkább a modern irányzatokhoz közelebbi zenés táncos aerobic mozgásanyag. 10
II. FEJEZET 2. A zenés táncos mozgásformák jelentősége a mozgásfejlesztésben 2.1. Előkészítő gyakorlatok zenére történő végrehajtással Olyan általánosan fejlesztő gyakorlatok, amelyek a test egészére hatnak. Alkalmazásuk eredményeképpen fokozatosan fejlődnek a szervezet ideg- izom pályái. A velünk született adottságok mellett, elősegítik az egyes jártasságok, képességek megszerzését. A harmonikus mozgás, a testi fejlődés, az egészséges testtudat kialakításának meghatározó elemei. 2.1.1. Játékos gyakorlatok zenére, énekhangra ( szobros játék, szédikézés-körbeforgás, reflexjátékok zenére-eszközök alkalmazásával is) 2.1.2. Utánzó mozgások zenére Ábrázoló és csoportjátékok alkalmazása különböző karakterű zenékre (pl.: mozgásának megjelenítése, tükörkép gyakorlatok ) állatok, foglalkozások, mesealakok 2.1.3. Bizalom gyakorlatok feldolgozását ( vakvezetés, társ veze- Összehangoló jelleggel bír, és elősegíti az érzékszervek által kapott ingerek tése becsukott szemmel) 11
2.1.4. Népi játékok, drámajátékok Téri tájékozottságot fejlesztő, egyensúlygyakorlatokat is alkalmazó, változatos alakzatokat, térformákat megjelenítő játékos feladatok (térkitöltő játékok bomba játék, reakció gyorsaságot igénylő játékok) 2.1.5. Testtudat feltérképezés, spontán érzelemkifejezések Célja a fizikai kontaktus megteremtése, a társas együttlét szabályainak megismerése, a mozgásérzékelés, kinesztézia megalapozása (kontaktgyakorlatok: testrészek összeérintése megadott szempontok alapján, társas mozgások: vezetés-követés, testrészek analizálása, izolációja: a fejem-a vállam-a térdem-a bokám ) 2.2. Célgyakorlatok zenére történő végrehajtással Olyan speciális elemeket, táncos mozdulatokat tartalmazó mozdulatok, amelyek általánosan és sokoldalúan készítik elő a szervezetet a későbbi táncos tevékenységre. 2.2.1. Bemelegítés non-stop formában zenére, aerobic elemek alkalmazásával. A sikeres táncos tevékenységek, az eredményes végrehajtás legfontosabb feltétele. Célja a szív és vérkeringési rendszer, a légzőrendszer, valamint az aktív és passzív mozgatórendszer előkészítése az intenzív munkavégzésre, és a fizikai terhelésre. A bemelegítésre jellemző a fokozatosság elve, minimális időtartama 10-15 perc. Hatása a szervezetre - fizikálisan: (a testhőmérséklet növekedése által) - nő a keringési és a légzőrendszer működési szintje, - az izmok és ízületi szalagok hajlékonysága megnövekszik, elkerülhető az esetleges sérülés - anyagcsere folyamatok intenzitásának emelkedése - növekszik az izmok vér- és oxigénellátottsága 12
Hatása a szervezetre - pszichésen: - pszichés, idegrendszeri ráhangolódás növeli a figyelemösszpontosítás szintjét - nő a koordinációs képességek hatékonysága - kellemes atmoszféra megteremtése - motivációs lehetőség a résztvevők számára A zenés bemelegítés összetevői, folyamata: A zenei ráhangolódást egybekötjük a légző gyakorlatokkal; - Folyamatos, non-stop mozgással aktivizáljuk a nagy izomcsoportokat, növeljük a szívfrekvenciát, majd a később előforduló gyakorlatokhoz és kombinációkhoz bevezető gyakorlatokat végeztetünk; - Megtörténik az egyes izomcsoportok izolációja. - Megtörténik az izmok és inak nyújtása dinamikus nyújtó technikával. 2.2.2. Technikai képzés - zenére történő végrehajtással A bemelegítést követően, speciális mozdulatokat tartalmaz, táncos-technikai elemeket alkalmaz, tréning jelleggel. Molnár- technika (néptánc) A magyar néptáncok sajátos mozgásformáit alkalmazza, és fokozatokat használ. - I. fok: a néptánc elemek egyszerű formában egyesítik a forgás, az egyensúlyozás és az ugrás különböző fajtáit. - II. fok: elsősorban a forgásokat alapozza meg, de növeli a gyorsaságot. - III. fok: előkészíti az ugrást, de tovább növeli a gyorsaságot és a forgóképességet - IV. fok: elsősorban egyensúlyfejlesztő elemekből áll, de megjelennek benne az egyszerűbb kombinációk. - V. fok: a forgást, ugrást, és az egyensúlyozást használja igen magas szinten, főként összetett mozgáskom binációkból áll. 13
Preventív fitness (aerobic), gyerek aerobic Aerobic alaplépéseket használ, de célja nem a versenygyakorlatok összeállítása, hanem az aerob állóképesség létrehozása, fenntartása. Alkalmazásával elkerülhetőek lesznek az esetleges gerincproblémák, illetve a túlsúly. - elősegíti a kondíció megszerzését, ill. fenntartását az edzéselméleti, és módszertani tudományok figyelembe vételével - az egészséges testtartás, a harmonikus mozgáskultúra kialakítását eredményező tartó és mozgatóizmok tónusfokozását eredményezi - igen nagymértékben hozzájárul a test mozgáskoordináció fejlesztéséhez - maximálisan szem előtt tartja az ízületek védelmét, a helyes testtartást, a gerincoszlop tehermentesítését - könnyed, játékos, táncos formában alkalmazza az alapelemeket 2.2.3. Mozgásmemória fejlesztése A tudatos neuro-muszkuláris folyamat eredménye mozgásban: a tánc. A tökéletesen végrehajtott, pontosan kivitelezett mozgás nem csupán a speciálisan fejlesztett izomzaton, és ízületrendszeren múlik, hanem az agyműködés és az ingerületvezetés függvénye is egyben. Bármilyen mozgással foglalkozó oktató, edző kiemelt feladata a neuronok edzésben tartása. Ez történhet egy-egy jól felépített ritmusgyakorlattal, fokozódó dinamikai sorokkal, sokszor elismételt és változatos térbeli előadással variált etűdsorokkal. Valójában nem más, mint egyidejű és sokoldalú készség- és képességfejlesztés! A hangsúly a komplexitáson van! Fontos, hogy állandó kihívást jelentsen, sohase legyen monoton, unalmas, előre kiszámítható! 14
2.3. Rávezető gyakorlatok: A zenés táncos mozgásformák alapvető mozdulatait tartalmazzák egyszerűbb, könnyebben végrehajtható kivitelben. Esetenként előfordulhat, hogy alkalmazzák a végleges mozgást is, de könnyített feltételek mellett végrehajtva. pl: ugrós táncok motívumainak oktatása az ugrásgyakorlatok párhuzamba állításával - ugróiskolák változatos támasztékszerkezetekkel, ritmusokkal - ugrókötél gyakorlatok: egyedül, párban, társakkal ( pányvázás, Piri-Feri-Sári ) - gumiugró iskolák - minitramp Rész- egész mozdulatsorok alkalmazása, a tanult mozgássorok időszakos visszaismétlése, kiegészítése, bővítése. Valójában nem más, mint a rész-egész tanulásmódszer. Abban az esetben, ha az elsajátítani kívánt mozdulat túl sok új mozdulatot tartalmaz, célszerű a mozgást részeire bontani, mozdulatait elemezni, azokat összekapcsolni, majd gyakori ismétlések után újra beilleszteni a tanulandó folyamatokba. Ha táncmotívumot, vagy aerobic alaplépést tanítunk, minden esetben a globális módszert kell alkalmaznunk! Ettől eltérő esetben ugyanis a tanuló nem kap hiteles képet a mozgásformáról. Ha viszont a már ismert mozdulatot csak kiegészíteni, díszíteni akarjuk egy-egy csapással, tapssal (néptánc), vagy karmunkával, tapssal (aerobic), abban az esetben a résztanulásos módszert használjuk! 2.3.1. Stílusgyakorlatok A műfaji jeleket leginkább hordozó előadásmód megköveteli a stílusgyakorlatokat. Napjainkban a néptánc szerepe kettős. Mozgásanyaga előfordul a Nemzeti Alaptantervben (NAT), de egyre nagyobb súlyponttal rendelkeznek a professzionális táncműhelyek, táncos képzőintézmények is! A néptánc hagyományőrző, eredeti szerepét megtartva törekednünk kell azokra az apró mozdulatnyi sajátosságokra, amelyektől valóban hitelesek lesznek az egyes táncdialektusok tánclépései, motívumai! Az aerobic esetében sem mindegy, hogy hobby szinten alkalmazzuk a lépéssorokat, vagy versenyekre készül a táncos. 15
A már jól beidegződött gyakori mozgást, dinamikus sztereotípiát, törjük meg egy-egy mozdulat újraalkotásával. Ebben az esetben a figyelem fókuszálható. A stílusgyakorlatokat mindig előzze meg a képzési cél ismertetése, így elkerülhető a kellő motiváció hiányában fellépő sablonos, unalmas végrehajtási mód! 2.3.2. Etűdök etűdszerkesztés A didaktikai folyamatban a gyakorlással, bevéséssel egyenértéket képviselő, célirányú tevékenységgel végeztetett minikoreográfiák. Bár tudatosan szerkesztett elemkapcsolatok, motívumkötések, mégsem nevezhetőek még táncfolyamatnak. Alapgyakorlatok, amelyek összpontosítják a figyelmet a kívánt mozgásfolyamatokra. Az etűdszerkesztés szempontjánál figyelembe kell venni, a könnyen egymáshoz illeszthetőséget, gördülékeny figuraváltásokat, valamint a szimmetrikus végrehajtási módozatot egyaránt! Több etűd összeállítása (szvit) változatosságot eredményezhet. Az etűdök pontos végrehajtása, számtalan variációs formája, esztétikailag tökéletes kivitelezése a technikai feladatkör mellet, pedagógiai szerepkörrel is rendelkezik. Az előadói képességek folyamatos fejlesztésével az egyszerű technikai gyakorlat nem ritkán művészi hatást érhet el. 2.3.3. Improvizációs gyakorlatok Az etűdök kötöttségével ellentétben e módszer lényege a rögtönzés! Elnevezése is erre utal: latinul improviso = előre nem látott. Mivel a táncosok a megszerzett mozgásélményeikből hozzák létre, lényeges, hogy a megismerési és bevésési fázis után alkalmazható sikeresen. Jelentősége a megismételhetetlenség, az adott pillanathoz, helyhez, előadóhoz kötődés. Célja a didaktikai folyamatban a kreativitás fejlesztése: alkotói, előadói készségfejlesztés. Pedagógiai szerepe az ellenőrzésen túl, a gyakorlás és bevésés, alkalmazás mellett a táncos élményszerzés, az attitűdszerzés. 16
III. FEJEZET 3. Mozgásműveltség és motoros képességfejlesztés táncos mozgásformák alkalmazásával Mozgásműveltségen a tanulók előzetesen elsajátított ismereteit, korábbi mozgásformákban szerzett jártasságait és egyénileg is eltérő képesség, készségeit együttesen értjük. A tánc tanult készség, ahol a táncos mozgásformákat tudatos, szándékos és koordinált cselekvésnek tekintjük. A zenés táncos mozdulatok összességét minden esetben mozgásszerkezeti tényezők határozzák meg. Az oktatási folyamatban arra kell nagy hangsúlyt fektetnünk, hogy ezen tényezők paraméterei minél változatosabbak, élményszerűbbek legyenek. A mozgástanulás folyamatában a mozgáskészségekkel együttesen a motoros képességek is fejlődnek Mozgásszerkezeti összetevők: Plasztika - Tér: a mozgásszerkezet térbeli összetevője (irány, kiterjedés, útvonal ) Ritmika - Idő: a mozgásszerkezet időbeni tényezője (tempó, ütem, ritmus ) Dinamika - Erő: a mozgásszerkezet erő tényezője (statikus, dinamikus ) 17
18 MOZGÁS SZERKEZETI ÖSSZETEVŐK
3.2. Motoros képességfejlesztés lehetőségei a táncos mozgásformákban KONDICIONÁLIS KÉPEESÉGEK - gyorsaság - erő - állóképesség KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK - egyensúly - térérzék - kinesztézia - tempó - és ritmusérzék - iram és időérzék ÍZÜLETI MOZGÉKONYSÉG - lazaság - hajlékonyság - flexibilitás - ruganyosság - robbanékonyság 19
20 MOTOROS KÉPESSÉGEK
IV. FEJEZET 4. Zenés táncos mozgásformák mozdulatai (alapelemei, lépései, motívumai) 4.1. Mozgásanyaga: (aerobic, néptánc) Célja a zenei és mozgásritmus szinkronizálása, jellegzetes mozgásformák elsajátítása. Az egyes tematikai egységek alaplépéseinek és alapelemeinek felhasználása során lehetőség nyílik a sokoldalú koordinációs és kondicionális képességfejlesztésre, a táncos önkifejezésre, az előadói készségek és a gyermeki kreativitás gazdagítására. 4.1.1. Speciális, a tematikai egységekhez (aerobic, néptánc) rendelt mozdulatok - LÉPÉS-JÁRÁS - UGRÁS - FORGÁS - GESZTUS - TESTSÚLYÁTHELYEZÉS-SÚLYHELYZETEK 21
22
23 zenes-tancos_fin_06.indd 23 2015.04.27. 17:28:44
4.1. 2. Alapelemek, motívumok 4.1.2.1.Aerobic elemek Az elemek végrehajtása alapján különbségek vannak alacsony és magas intenzitású talajfogások, valamint kicsi- közepes- erős intenzitású végrehajtási módok között. A két tényező nem kizárólagos! Amennyiben a talajra érkezés lépésnek, gördülésnek felel meg, abban az esetben low impact elemekről beszélhetünk. (low impact = alacsony becsapódás) Ha a talajfogás inkább höcögő, vagy ugró mozdulat, abban az esetben high impact elemekről van szó. (high impact = magas becsapódás) A gyakorlatelemek előadása, végrehajtása azonban különböző intenzitással (alacsony közepes magas) történhet. Ebben az esetben a kiegészítő karmunkának, illetve az izomerő igénybevételének szerepe a meghatározó. Az alapelemek nagy részének létezik low impact és high impact változata is. 24
Low impact elemek High impact elemek helyben járás (mars) térdemelés (knee lift) jogging séta lépés (walk) hintaló (rocking horse) futás lépés zárás (step touch) alacsony rúgás (low kick) magas rúgás (high kick) lábfejérintés (toe tap) mambó cha cha cha sarokérintés (heel dig) lépés fordulattal (pivot turn) sasszé (chasse) kettős lépés ( double step) rock step inga (pendulum) keresztlépés (grapevine) támadó állás (lounge) szökkenés (hopping) nyitás zárás (out in) csípő és boka tekerés (twist) terpesz zár ugrás (Jumping Jack) V lépés ( V step) inga lépés (pendulum) kán - kán szökdelés A lépés ( A step) póny plyometrikus ugrások hintalépés (side to side) squat sarokemelés (leg curl) 4.1.2. 2. Néptáncos motívumok: régi és új stílusú motívumok A néptánc, mint mozgássor legkisebb, önálló egysége a motívum. A korábban vizsgált mozdulatfajták (lépés, ugrás stb) széles választékát felsorakoztató, változatos plasztika - ritmika és dinamikai megjelenési formák alkotják. A néptáncok típusaira, az egyes táncfajtákra alapvetően jellemzőek. 25
Tánctípus, táncfajta: meghatározott tartalmi, formai és zenei keretben mozgó táncváltozatok összessége. Kialakulásuk rendszerint egy szűkebb területhez, etnikumhoz, történeti korszakhoz fűződik, fejlődésük, virágzásuk pedig meghatározott történeti társadalmi körülményektől függ. (Néptánc kislexikon) Martin György a magyar tánctípusokat és táncdialektusokat a következőképpen rendszerezte: Földrajzi elhelyezkedés alapján: - nyugati, vagy dunai dialektus, - középső, vagy tiszai dialektus - keleti, vagy erdélyi dialektus. Történeti stílusréteg alapján: - régi stílusú táncok: (körtáncok, fegyvertánc-botoló-pásztortánc, ugrós-legényes és régi párostáncok.) - új stílusú táncok: (verbunk és csárdás) Régi stílusú, (ugrós) motívumok egylépéses csárdás, lábgesztusokkal höcögők lengetők cifrák csapások Új stílusú, (csárdás) motívumok egyes csárdás kettes csárdás félfordulók átvetők páros forgások 4.2.Társas viszonyok A zenés-táncos mozgásformák megjelenítése attól függően, hogy hányan vesznek részt a mozgásban többféle lehetőséggel bír. - szóló forma (néptánc), vagy egyéni (aerobic) ebben az esetben a táncos egyedül végzi a mozgást. - páros forma (néptánc), vagy duó (aerobic): a mozgást ketten végzik, egymással összekapaszkodva, vagy akár különkülön is. 26
- hármas forma (néptánc), vagy trió (aerobic): néptánc esetében a férfi két nővel táncol, aerobic esetén tetszőleges a nemek aránya. - kis csoportok, kamara forma (néptánc), vagy csapat (aerobic): több résztvevő, általában 5-10 fő mozog egyszerre. - nagy csoport, együttesi forma (néptánc, aerobic): minden résztvevő egyszerre vesz részt a mozgásban. 4.3. Összekapaszkodási formák Az alaplépések, motívumok előadása függetlenül a mozgást végrehajtók létszámától további variációs lehetőségeket nyújtanak. Míg a néptáncban számos megjelenési formáját tapasztaljuk, ezzel szemben a fitnesz aerobicra nem jellemző. Verseny aerobicban kötött formában, a koreográfia részeként jelenik meg. - kézfogások: történhetnek lent, középen, fönt, keresztben, elől keresztezve, hátul keresztezve, azonos kézzel, ellentétes kézzel - vállfogások: ebben az esetben a táncosok egymás vállára támaszkodnak, kapaszkodnak össze - derék fogások: a kezek a társ derekán támaszkodnak - karolások: ritkán, de előfordulhat, elsősorban a néptáncban használatos forma. - váll-derék fogás: a páros táncok legjellemzőbb összekapaszkodási módozata. 4.4. Kartartások A néptáncos mozdulatok esetében is vonhatunk párhuzamot a gimnasztikai kartartásokkal, de a műfaji sajátosságból adódóan sokkal lazább, képlékenyebb a megjelenítés. Az aerobic, mint zenés-táncos mozgásforma a klasszikus gimnasztikai kartartásokat alkalmazza. 27
4.5. Térformák, alakzatok A mozgásban résztvevők száma (szóló, kiscsoport, csapat ) és a didaktikai folyamat célja (ismeretnyújtás, rögzítés, gyakorlás ) határozza meg, hogy mikor melyik fajtáját használjuk. szórt alakzat kör félkör párok csillag sorok diagonál csoportos, kiscsoportos alakzatok, szólamok 28
V. FEJEZET 5. Mozgások mozdulatok módszertani ajánlása, oktatásmódszertana. A zenés-táncos mozgástanítás meglehetősen magas szakmai felkészültséget igényel. Nem csupán a térbeli elmozdulásokból adódó balesetveszélyes helyzetek elkerülése, hanem a tantárgy komplexitása miatt is. Minden foglalkozás alkalmával az egyes testgyakorlatokat pedagógiai céllal kell elsajátíttatnunk. Az így létrejött dinamikus sztereotípiák elősegítik a tanulók testi lelki fejlődését, fejlesztik készség-képességeiket, kellő motivációt biztosítanak a további mozgásműveltség fejlesztéséhez, mialatt meghatározó személyiségfejlesztő szereppel bírnak. A táncos mozgásformák sikeres alkalmazásának további elengedhetetlen feltétele a megfelelő felszerelés, ruházat, szaktanterem, melynek hiányában elmarad a várva várt pozitív attitűd. Felszerelések: - Ruházat: légáteresztő, könnyed, elasztikus viselet, amelyben jól látható a testtartás. Néptánc esetén a lányok számára ajánlott a próbaszoknya viselete, melynek mozgása visszaigazolást adhat egy egy motívum eltáncolásakor. - Cipő: aerobic mozgásokhoz puha talpú, esetlegesen speciálisan erre a célra kifejlesztett sportcipő, míg a táncos mozgásokat a keményebb talpú, ritmusok kopogását, forgásokat is segítő, bőrtalpú cipő, az úgynevezett karaktercipő ajánlatos. - Hajviselet: minden esetben összefogott, feltűzött haj, amely nem akadályozza a látóteret. - Szaktanterem: meghatározó szerepkörrel rendelkezik! Mivel a zenés-táncos mozgásoktatás elsősorban a vizuális hatásokra épít, így hiányában megkérdőjelezhető a hiteles és eredményes képzés! Központi segédeszköze - a balesetvédelmek is megfelelő nagy felületű tükörfal. Szintén elengedhetetlen feltétel a jó minőségű audio, hi-fi berendezések megléte, amely a zenére történő mozgás szinkronitását segíti elő. Az emberi test optimális élettani működése érdekében pedig alapvető higiéniás feltételek szükségesek: jó szellőzés, természetes fény, vagy megfelelő megvilágítás, kellemes hőmérséklet, és lehetőség szerint a résztvevők számával arányos méretű sportpadlózat. A fokozott balesetvédelem miatt tilos mindennemű ékszer, karóra, kitűző használata! 29
A mozgásanyag feldolgozásának fázisai: - érdeklődés felkeltése, motiváció, táncos attitűd kialakítása - ismeretnyújtás - végrehajtás 5.1. Motiváció Célja az érdeklődés felkeltése, amely a későbbiekben a tanulók aktív, tevékeny részvételét eredményezi. A gördülékeny óravezetés érdekében ajánlatos nem csupán felkelteni, de folyamatosan szinten is tartani az érdeklődést, mert ez elősegíti a folyamatos koncentrációt, biztosítva a hatékony mozgástanulást. A személyes példamutatás determinálja a táncos attitűd létrejöttét. 5.2. Ismeretnyújtás Az ismeretnyújtás célja, hogy a tanulók valós, érthető képet kapjanak az elsajátítandó mozgásanyagról. Míg egyes oktatók a szóbeli irányítást részesítik előnyben, a többség mégis a vizuális információközlést tartja hatékonyabbnak. A gyakorlat azt mutatja, hogy a sorrendiség nem befolyásoló tényező, de a vizuális ingereket alkalmazó mozgásoktatás eredményesebbnek bizonyul. 5.2.1. Verbális ismeretnyújtás: beszélgetés, leírás, hasonlat, magyarázat - Beszélgetés: interaktív folyamat, kötetlen formában történik, a már korábban használt ismeretanyagra épít. Leírás: régebbi gyakorlatok felelevenítése, tartalmát tekintve lehet definíció, elmélet, elv, szabály. A mozgások minőségi jegyeire, konkrét érzékszerekkel felfogható tulajdonságaira irányul. - Hasonlat: szintén korábban szerzett mozgásos tapasztalatokra épít, és mozgás - képalkotást feltételez. (pl.: ugrósok esetében az egyes dialektusok cifra motívumainak lehetséges végrehajtási módozatai) - Magyarázat: a tánc és a mozgásos cselekvéstanulási módszerek legalapvetőbb, leggyakoribb eszköze. Legfőbb tulajdonsága, hogy nem csak konkrét technikai végrehajtást eredményez, hanem tények, általánosítások, végrehaj- 30
tási módozatok, szabályok ismertetése révén elősegíti az egyes tantárgyi koncentrációt is. (ének-zene, testnevelés, fizika, művészetek stb.) Segítségével bemutatható a zenés-táncos mozgásformák struktúrája, az egyes táncanyagok rendszere, lényeges mozgásjegyei. Alkalmazását nagymértékben befolyásolja a befogadó közönség, a tanulók előképzettsége, életkora, értelmi fejlettségi szintje, előzetesen szerzett mozgásélménye. A magyarázatnak minden esetben gyorsnak, rövidnek, lényegre törőnek kell lennie! Szigorúan kövesse az ok-okozati összefüggéseket, és logikusan épüljön egymásra a közölt információ. A gyakorlat-centrikusságot szem előtt tartva pedig mindig párosuljon konkrét cselekvéssel, és ösztönző erejű legyen! 5.2.2. Vizuális ismeretnyújtás: bemutatás, bemutattatás, szemléltetés Mozgásos tevékenységek oktatása esetén a vizuális ismeretnyújtás élvez elsőbbséget. Leggyakrabban használt formái a bemutatás és a bemutattatás, illetve a szemléltetés. Alkalmazásuk a következő feltételekhez szabott: a) minden esetben legyen pontos, élethű; b) kerülje a karikírozott és imitált előadásmódokat; c) nyújtson teljes képet a mozgásszerkezeti tényezőkről: eredeti tempóban, megfelelő erőfokkal, plasztikailag tökéletes stílusban történjen; d) megfelelő távolságban zajlódjon, hogy mindenki jól láthassa; e) többször elismételve, változatos nézőpontokból történjen; f) ne csak a mozgás domináljon, segítse a verbális ismeretadás; g) indokolt esetekben használjunk tükörképet ; Fajtái: - közvetlen módon: bemutatás, bemutattatás. - közvetett módon: felvételek, ábrák segítségével 31
Bemutatás: a zenés-táncos mozgásformák oktatásában a legnagyobb jelentőséggel bír. Új ismeret megszerzésekor meghatározó a tökéletes, pontos, valós mozgás megtekintése, melyet életkori sajátosságuknak megfelelően a gyermekek szívesen leutánoznak. Bemutattatás: motivációs céllal alkalmazható, ha a vizuális ismeretet közlő egyén (lehet tanuló is) már rendelkezik az elsajátítandó mozgásformával. Abban az esetben is alkalmazható, ha az oktatót bármilyen tényező gátolja a mozdulat tökéletes kivitelezésében. Szemléltetés: a mozgásoktatáshoz használt technikai információk közlésére a legalkalmasabb módszer. Lényeges, hogy aránya nem haladhatja meg a közvetlen módozatok arányát. Nagy segítséget jelenthet az egyes táncstílusok analizációs folyamataiban, az egyes technikai kivitelezések megfigyelésére (fogásmódok, páros viszonyok stb), illetve alkalmat teremthet bizonyos mozdulatok összehasonlítására. Eszközei lehetnek: eredeti anyagok, filmfelvételek, fotók, ábrák stb. 5.3. Végrehajtás 5.3.1. Alkalmazás, gyakorlás, feldolgozás, bevésés: A didaktikai folyamatban meghatározott helye van. Az ismeretszerzés és feladatközlés után alkalmazható, a már megismert, elsajátított mozgásanyag megszilárdítására. A tevékenység során fejlődnek a táncos mozgáskészségek, a finom - motorikus és motoros képességek, egészen a mozdulatok beidegződéséig, vagyis a készség szintű mozgásig, előadásig. Az alkalmazás, gyakorlás során mód nyílik differenciálásra is, amely a gyakoroltatás és végrehajtás nehézségi fokában jut kifejezésre. Lehetőség szerint alkalmazzuk az improvizálást is, amely ez esetben a kombinatív gyakorlásnak felel meg. Általános szempont azonban, hogy minden esetben az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé, a könnyűtől a nehezebb felé haladjunk! Saját tapasztalataimból merítve, magam is úgy gondolom, hogy az élményközpontú, gyakorlat - centrikus oktatás bizonyul a legeredményesebbnek a mozgásos cselekvéstanulásban. 32