A játékvezetőszakmai teljesítménye és szerepvállalása a mai labdarúgásban Doktori értekezés Bartha Csaba Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudomány Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hamar Pál egyetemi docens, Ph.D. Hivatalos bírálók: Dr. Nádori László professzor emeritus, az MTA doktora Dr. Hegyi Péter tudományos főmunkatárs, Ph.D. Szigorlati bizottság elnöke: Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Radák Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. Csapó János egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. Keresztesi Katalin egyetemi docens, kandidátus Dr. Gáldi Gábor főiskolai docens, Ph.D. Budapest 2006 1
TARTALOMJEGY ZÉK 2 TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE. 4 1. BEVEZETÉS 10 1.1. A labdarúgó játékvezetés kronologikus története... 10 1.2. A játékvezetőpedagógiai szerepjellegzetességei 15 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 20 2.1. A labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeit vizsgáló irodalom áttekintése... 2.2. A labdarúgó játékvezetők játékszabály-ismeretét vizsgáló irodalom áttekintése.. 2.3. A labdarúgó játékvezetők figyelem, illetve koncentráció képességét vizsgáló irodalom áttekintése 23 2.4. A labdarúgó játékvezetők konfliktuskezelési képességét vizsgáló irodalom áttekintése 25 2.5. A labdarúgó játékvezetők alkati szorongását vizsgáló irodalom áttekintése... 2.6. A labdarúgó játékvezetők motivációs anamnézisét vizsgáló irodalom áttekintése.. 2.7. A labdarúgó játékvezetők verbális, illetve nem verbális kommunikációját vizsgáló irodalom áttekintése. 34 3. CÉLKITŰZÉS.. 38 4. ANYAG ÉS MÓDSZEREK 40 4.1. Vizsgált személyek.. 40 4.2. Vizsgálati módszerek.. 43 4.3. Statisztikai analízis.. 48 5. EREDMÉNYEK... 49 5.1. A labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeinek vizsgálati eredményei. 5.2. A labdarúgó játékvezetők játékszabály-ismeretének vizsgálati eredményei. 20 21 28 32 49 50 2
5.3. A labdarúgó játékvezetők figyelemvizsgálatának eredményei... 51 5.4. A labdarúgó játékvezetők konfliktuskezelési képességének vizsgálati eredményei.. 52 5.5. A labdarúgó játékvezetők alkati szorongásvizsgálatának eredményei... 55 5.6. A labdarúgó játékvezetők motivációs anamnézis vizsgálatának eredményei.. 5.7. A labdarúgó játékvezetők verbális, illetve nem verbális kommunikációjának vizsgálati eredményei 63 6. MEGBESZÉLÉS.. 66 6.1. A kondicionális képességek vizsgálati eredményeinek megbeszélése... 66 6.2. A játékszabály-ismeret vizsgálati eredményeinek megbeszélése... 68 6.3. A figyelemvizsgálat eredményeinek megbeszélése 69 6.4. A konfliktuskezelési képesség vizsgálati eredményeinek megbeszélése... 70 6.5. Az alkati szorongásvizsgálat eredményeinek megbeszélése.. 73 6.6. A motivációs anamnézis vizsgálat eredményeinek megbeszélése.. 75 6.7. A verbális, illetve nem verbális kommunikáció vizsgálati eredményeinek megbeszélése... 79 7. KÖVETKEZTETÉSEK.. 82 EPILÓGUS. 86 ÖSSZEFOGLALÓ... 87 SUMMARY... 88 HIVATKOZOTT IRODALOM... 89 SAJÁT KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE 100 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS... 102 FÜGGELÉK (táblázatok, ábrák)... 104 MELLÉKLETEK (kérdőívek, tesztek).. 157 56 3
TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE TÁBLÁZATOK 1.1 táblázat: A kondicionális képességek vizsgálatában részt vevő férfi játékvezetők alapadatai... 105 1.2 táblázat: A kondicionális képességek vizsgálatában részt vevő női játékvezetők alapadatai. 106 1.3 táblázat: A kondicionális képességek vizsgálatában részt vevő férfi játékvezetőasszisztensek alapadatai... 107 2.1 táblázat: A labdarúgó játékszabály-ismeret vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetők alapadatai... 108 2.2 táblázat: A labdarúgó játékszabály-ismeret vizsgálatában részt vevőnői játékvezetők alapadatai 109 2.3 táblázat: A labdarúgó játékszabály-ismeret vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetőasszisztensek alapadatai... 110 3.1 táblázat: A figyelem, illetve koncentráció képesség vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetők alapadatai... 111 3.2 táblázat: A figyelem, illetve koncentráció képesség vizsgálatában részt vevőnői játékvezetők alapadatai. 112 3.3 táblázat: A figyelem, illetve koncentráció képesség vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetőasszisztensek alapadatai... 113 4.1 táblázat: A konfliktuskezelési képesség vizsgálatában részt vevő férfi játékvezetők alapadatai... 114 4.2 táblázat: A konfliktuskezelési képesség vizsgálatában részt vevő női játékvezetők alapadatai. 115 4.3 táblázat: A konfliktuskezelési képesség vizsgálatában részt vevő férfi játékvezetőasszisztensek alapadatai... 116 5.1 táblázat: Az alkati szorongás vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetők alapadatai... 117 5.2 táblázat: Az alkati szorongás vizsgálatában részt vevőnői játékvezetők alapadatai... 118 4
5.3 táblázat: Az alkati szorongás vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetőasszisztensek alapadatai... 119 6.1 táblázat: A motivációs anamnézis vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetők alapadatai... 120 6.2 táblázat: A motivációs anamnézis vizsgálatában részt vevőnői játékvezetők alapadatai... 121 6.3 táblázat: A motivációs anamnézis vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetőasszisztensek alapadatai... 122 7. táblázat: A verbális, illetve nem verbális kommunikációs képességek vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetők alapadatai 123 8. táblázat: Labdarúgó játékvezetők és játékvezetőasszisztensek kondicionális képességeinek eredményeit összefoglaló táblázat 124 9. táblázat: Labdarúgó játékvezetők és játékvezetőasszisztensek játékszabály-ismeretének eredményeit összefoglaló táblázat. 125 10. táblázat: Labdarúgó játékvezetők és játékvezetőasszisztensek figyelemvizsgálatának eredményeit összefoglaló táblázat.. 126 11. táblázat: Labdarúgó játékvezetők és játékvezetőasszisztensek alkati szorongásának eredményeit összefoglaló táblázat 127 5
ÁBRÁK 1. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok 12 perces futásának eredménye 128 2. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok 200 méteres futásának eredménye 128 3. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok 50 méteres futásának eredménye 129 4. ábra: A női játékvezetőcsoportok 12 perces futásának eredménye 129 5. ábra: A női játékvezetőcsoportok 200 méteres futásának eredménye 130 6. ábra: A női játékvezetőcsoportok 50 méteres futásának eredménye 130 7. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok 12 perces futásának eredménye 131 8. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok 50 méteres futásának eredménye... 131 9. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok labdarúgó játékszabályismereti vizsgálatának eredménye 132 10. ábra: A női játékvezetőcsoportok labdarúgó játékszabályismereti vizsgálatának eredménye 132 11. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok labdarúgó játékszabály-ismereti vizsgálatának eredménye.. 133 12. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok figyelemvizsgálatának eredménye 134 13. ábra: A női játékvezetőcsoportok figyelemvizsgálatának eredménye 134 14. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok figyelemvizsgálatának eredménye... 135 15. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok versengő konfliktuskezelési stratégiájának eredménye... 136 6
16. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok alkalmazkodó konfliktuskezelési stratégiájának eredménye... 136 17. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok elhárító konfliktuskezelési stratégiájának eredménye... 137 18. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok kompromisszumkereső konfliktuskezelési stratégiájának eredménye... 137 19. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok együttműködő konfliktuskezelési stratégiájának eredménye... 138 20. ábra: A női játékvezetőcsoportok versengő konfliktuskezelési stratégiájának eredménye... 138 21. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok versengő konfliktuskezelési stratégiájának eredménye... 139 22. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok alkalmazkodó konfliktuskezelési stratégiájának eredménye 139 23. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok elhárító konfliktuskezelési stratégiájának eredménye... 140 24. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok kompromisszumkereső konfliktuskezelési stratégiájának eredménye 140 25. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok együttműködő konfliktuskezelési stratégiájának eredménye... 141 26. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok alkati szorongásvizsgálatának eredménye. 142 27. ábra: A női játékvezetőcsoportok alkati szorongásvizsgálatának eredménye. 142 28. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok alkati szorongásvizsgálatának eredménye. 143 29. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye Ki biztatta elsősorban a játékvezetésre?... 144 7
30. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye Hány éves korában kezdte el hivatásosan a játékvezetést?... 145 31. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye Hány éves korában vezette az elsőnem hivatalos labdarúgó mérkőzését?... 146 32. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye Volt-e kiemelkedően szép élménye a játékvezetés során, amire szívesen gondol vissza? 147 33. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye Volt-e kellemetlen, rossz élménye, amelyet meg tud említeni?... 148 34. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye Mi tetszik különösen a játékvezetésben, jelenleg miért vállalja fáradalmait?. 149 35. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye Mit szeret jobban: nehéz, sok nézőelőtt zajló tétmérkőzéseket, vagy gyenge, nézők nélküli mérkőzéseket?... 150 36. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye Mit vár a további játékvezetői pályafutásától a saját emberi fejlődésére?... 151 37. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye Milyen anyagi kedvezményeket remél a szerencsés játékvezetői pályafutásától?... 152 8
38. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok verbális kommunikációjának vizsgálata kijelentés. 153 39. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok verbális kommunikációjának vizsgálata kérdés.. 153 40. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok verbális kommunikációjának vizsgálata felszólítás... 154 41. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata mimika 154 42. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata tekintet 155 43. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata hangerő... 155 44. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata kézmozgás.. 156 45. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata érintés. 156 9
1. BEVEZETÉS 1.1. A labdarúgó játékvezetés kronologikus története A napokban ásatásoknál csontvázra bukkantak, amelynek egyetlen ép csontja sem volt. Szakértők megállapították, hogy valaha futballbíró lehetett. (Ábrai, 1935) A labdarúgás fejlődésében igen fontos szerepet tölt be a játékvezetés milyensége, minősége. Amíg a labdarúgás mai képe kialakult, a játékvezetés is sokat fejlődött. Kezdetben még csak a játék felügyeletéről volt szó korlátlan játéktér, szabadon értelmezett szabályok amelyen az alapszabályok és a fair play betartását értették, majd a játékban bekövetkezett változások, a labdarúgás elválása a rugbytől, alaptaktikai elemek megjelenése illetve változtatások egyesületek létrejötte, konkrét szabályrendszer, versenyrendszerek kialakítása, szövetségek kialakulása döntőmódon kihatottak a bíráskodásra is. Az eltelt időnek és az egyéni törekvéseknek lett az az eredménye, ami a mai modern labdarúgást és játékvezetést jellemzi. Természetesen ez a folyamat nem áll, és nem is állhat meg, hiszen az új korok új szemléletet, új játékrendszereket, új szabályokat alkotnak, amelyek tovább formálják a játék arculatát, kötelezve ezzel a játékvezetés formálódását. Az idők során végrehajtott szabálymódosítások is hozzájárultak ahhoz (Suburu 1972), hogy ez a játék lett a világ legnépszerűbb és legtöbb játékost foglalkoztató sportága. Már a modern labdarúgás őse a tsu-küh, sem nélkülözhette a játékfelügyelők bírók jelenlétét. A kínai eredetűjáték mintegy tíz szabálytalanságot különböztetett meg, s ha egy labdajátékos sportszerűtlenül viselkedett vagy durváskodott a felügyelők siao-jen - nek bélyegezték, ami a társadalmi megvetés magas fokát fejezte ki (Hornyák 2002). Később a labda rúgása népi sportág lett Kínában. A csapatok legalább tíz játékosból álltak, s a játékot a játékirányító felügyelte, aki nem lehetett azonos a játékvezetővel, hiszen bizonyos helyzetekben a játékosoknak hozzá kellett továbbítaniuk a labdát. (Valószínűsíthető, hogy az irányító töltötte be a játékvezetői szerepet, hiszen az 10
ekkori szabályok nem adtak minden játékszituációra kielégítőmagyarázatot, mégis vezetni, ellenőrizni kellett a játékot, és a kényes pillanatokban határozottan dönteni.) Ezekben az esetekben került a labda az irányítóhoz, aki újraindította, szabálysértés esetén megállította a játékot (Hornyák 2002). Az 1400-as években Firenze, a reneszánsz város Észak-Itáliában képes volt arra, hogy saját szükségleteihez hangolja a tömeges labdaviadalokat. Megjelent a firenzei calció, Európa elsőkörülhatárolt pályáján lezajló, mérkőzésvezetőáltal irányított csapatjátéka (Hepp 1952). 1583-ban rögzítették a mai szabályok ősét, melyben a résztvevők számát 20-30 között állap ították meg, a pálya mérete pedig 120x80 méteres volt. A lesállás kezdetleges nyomait is felfedezhetjük, és a labdát már tilos volt kézzel hajtani. A játékot három játékmester vezette, egyiküket főjátékmesternek nevezték (Hepp 1952). Természetesen ezek a szabályok még nagyon kezdetlegesek voltak és nem minden országban voltak azonos érvényűek. Már ekkor felismerték azonban a játékvezetők számának három főre emelését (Ábrai és Tabák 1948). Az 1862. év az egyik legjelentősebb évszáma a labdarúgásnak. Ekkor alakították ki Angliában az elsőönálló futballszabályokat, s ettől az időtől kezdve válik szét a rugby és a futball. Tulajdonképpen innen számítjuk a labdarúgás kezdetét (Hepp 1952). Az 1863. év is jelentős dátum a labdarúgás történetében, ugyanis megalakult az Angol Labdarúgó Szövetség Football Association: FA, amely hatalmas lendületet adott a játék fejlődésének (Hepp 1952). Legelsőfeladata a labdarúgás szabályainak rendszerbe foglalása és hiányainak pótlása volt. Megállapították a kapu és a játéktér pontos méreteit, bevezették a mérkőzés előtti sorsolást a térfélválasztáshoz és a félidőben történőtérfélcserét. Kezdetben, ha a mérkőzés közben valamilyen vitás eset volt, a csapatkapitányok megegyeztek a büntetés módjában, viszont ha nem tudtak megegyezni, akkor a mérkőzés félbeszakadt. Mivel ez nem oldotta meg a problémákat, így megjelent a bíró. Őmég nem volt játékvezető. Civilben futkározott, beavatkozott a játékba, ítélkezett, amely a korábbi helyzetnél ugyan már jobb volt, de az igényeket 11
még mindig nem elégítette ki teljesen. Ezután következett az a minőségi változás, amikor is a játéktéren megjelent a játékvezető. Ezekben az időkben olyan személyek vezették a mérkőzéseket, akik maguk is játszottak, csapatuk tagjai voltak, de a felek megegyeztek abban, hogy ővezesse le a mérkőzést. A játékvezetőelőször használt sípot a játék irányítására, s ez az eszköz egy csapásra megnövelte tekintélyét hallhatóvá vált, és egyben elősegítette a játéktéren a nagyobb rend és fegyelem biztosítását. Később a civil ruhát felváltotta a sportosabb, de azért a játékosoktól különböző, elegánsabb zakó, valamint a hozzá tartozó nadrág (Hornyák 2002). 1884-ben szabályban rögzítik a határbírók, mai megnevezéssel játékvezető asszisztensek a megnevezés sokkal több jogot tartalmaz, mint az előzőidőkben kötelezőjelenlétét, vagyis egyértelműen felismerik jelentőségüket. A csapattaktikák változása következtében szükségessé vált, hogy a lesek szabályszerűmegállapításánál a játékvezetőnagyobb, egyértelműbb segítséget kapjon (http://www.fifa.com). 1885-ben az Angol, a Skót, a Wales és az Ír Labdarúgó Szövetség megalakította az International Football Association Board-ot, amely egyedül jogosult a szabályok módosítására és a velük kapcsolatos döntvények hozatalára (http://www.fifa.com). Óriási feladat, és egyben felelősség is a működésük, hiszen nem csak a kor követelményeinek kell megfelelniük, hanem százmilliók játékosok, nézők munkájáról, szórakozásáról is döntenek, ugyanakkor a játékvezetők munkáját alapvetően befolyásolják. Döntvényeik minden földrészen azonosan érvényesek (Hornyák 2002). 1901-ben alakult meg a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az elsődolga a bajnokság kiírása volt, ahol elfogadták az Angol Labdarúgó Szövetség által szerkesztett játékszabályok magyar fordítását, és kimondták, hogy bajnoki mérkőzéseket csak elméleti és gyakorlati vizsgát tett játékvezetők vezethetnek. Az egyesületi játékvezetőket minősítették és új bírókat vizsgáztattak. Az elsőidőkben nem volt külön testület, illetve bizottság (http://www.mlsz.hu). A Bíró Bizottság 1903 elején kezdte meg működését. Itt az elsőpillanattól kezdve arra törekedtek, hogy a játékvezetés kikerüljön a szövetség fennhatósága alól. Ez 1917-ben realizálódott, ugyanis megalakult 12
a Magyar Futballbírák Testülete, ami 1950-ig a magyar sport átszervezésének időszakáig tartott. Innentől kezdve újból a szövetség egyik bizottsága lett (Hornyák 2002). 1904-ben jött létre a Nemzetközi Labdarúgó szövetség, (Federation Internationale Football Association), melynek hatáskörébe a nemzetközi játékvezetés is beletarozik. A szabályalkotó, International Football Association Board nem tartozik a fennhatósága alá, független testületként működik (http://www.fifa.com). Az elsőlabdarúgó Világbajnokságot 1930-ban rendezték, amelyen a játékvezetés jelentette az egyik legnagyobb problémát. A bírók felfogása már Európában is eltért egymástól, hát még a különbözőkontinensek játékvezetőitől. A játékvezetés színvonalát jelezte, hogy több tömegverekedés tört ki a pályán és a pálya mellett, valamint a nézőtéren is. Volt olyan eset, amikor a vezetők védték meg a játékvezetőt a feldühödött játékosoktól, s volt mikor fordítva (Hornyák 2002, http://www.fifa.com). Az Európai Labdarúgó Szövetség (Union of European Football Associations) 1954-ben jött létre, amely önálló játékvezetői szervezettel rendelkezik, viszont az európai játékvezetők is a FIFA hatáskörébe tartoznak (http://www.uefa.com). A Mexikói Világbajnokságon (1970) bevezetésre került a sárga és piros lap, amellyel igyekeztek elősegíteni a játékvezetők fegyelmező munkáját (Hepp 1952, http://www.fifa.com). 1988-tól a FIFA szabályozta a nemzetközi játékvezetők korhatárát 45 év, amelynek indokaként a mérkőzések magas fokú dinamikáját mondta. A modern labdarúgásban egy-egy játékhelyzetnél a játékvezetőnek csak tökéletes fizikai állapotban van esélye arra, hogy esemény közelben legyen (http://www.fifa.com). A korosabb játékvezetők vezetési taktikája az álldogálás, kocogás feledésbe merült, s a kihalásos rendszert felváltotta egy dinamikusabb játékvezetői generáció (Hornyák 2002). 13
1993-ban bevezetik a nemzetközi, illetve az élvonalbeli mérkőzések vezetésénél a tartalék (negyedik) játékvezetőt. A játékvezetők is nagy terhelésnek vannak kitéve egyegy mérkőzés során, s ahogyan a játékosoknál is előfordulhat ficam vagy rándulás, esetleg húzódás, ugyanúgy a játékvezetőknél is. Tehát itt is szükség van a cserelehetőségre. Ezen kívül jelenlétük nagymértékben fokozza a rendet a kispadoknál, segíti a játékosok cseréjét, illetve az adminisztrációs pontosságot. Kötelessége jelezni, ha a játékvezetőtévedésből nem a vétkes játékost figyelmeztette, vagy állította ki, illetve, ha olyan durvaság történik, amit a játékvezetővagy az asszisztensek nem észlelnek (http://www.fifa.com). Az 1994-es FIFA előírás alapján kialakítják a partbíró és játékvezetőkereteket, amely döntés óriási jelentőséggel bírt, hiszen ez a fajta besorolás sokkal hatékonyabb, felelősségteljesebb munkát tesz lehetővé. Aki egész évben ugyanazt a tevékenységet folytatja, jobban meg tud felelni a kihívásoknak, és magasabb színvonalú munkát képes végezni (http://www.fifa.com). Az 1995-ös les szabály módosítással a tétlen leshelyzet nem vétség a játékvezető asszisztensek szakmai munkájának követelményszintjét emelték meg, s emellett a támadó jellegű labdarúgást helyezték előtérbe, amely a legfontosabb játékelemet preferálja, a gólszerzést. A 2000. évi szabálymódosítással az International Board tovább fokozta az asszisztensi munkával szembeni elvárásokat. Kötelezettségei közé tette annak a jelzését, ha szabálytalanság történt, amennyiben az asszisztens közelebb (jobb látószögben) van a szabálytalansághoz, mint a játékvezető illetve, hogy büntetőrúgás alkalmával a kapus előrelépett-e a gólvonalról a rúgás előtt, s a labda áthaladt-e teljes terjedelmével a gólvonalon (http://www.fifa.com). A 2005. évi International Board ülés legvitatottabb pontja a les szabály módosítása volt, amely mind a Nemzetközi-, mind az Európai Labdarúgó Szövetségben éles vitát váltott ki a szakemberek körében. A módosítás főcélja a támadójáték elősegítése, viszont azzal, hogy a játékvezetőasszisztens csak akkor jelezze az aktív lesállást, ha a támadójátékos beavatkozik, zavar, vagy előnyt szerez a lesállás helyzetéből (http://www.fifa.com) a gyakorlati életben igen zavarólag hathat. Az előírás szerint 14
ugyanis az asszisztensnek mindaddig ki kell várnia a les intésével, amíg az előző feltételek közül valamelyik meg nem valósul. Így például, meg kell(ene) várnia, amíg egy 30-40 méteres sprintfutás után a támadójátékos labdába ér, holott már az elrúgás pillanatában lesállásból indult. A változtatással több európai ország ellenvéleményét fejezte ki, s indokolatlannak tartotta a szabálymódosítást (http://www.fifa.com). Az International F. A. Board, amelynek kizárólagos joga a labdarúgás szabályainak módosítása, illetve a szabályokkal kapcsolatos döntvények hozatala minden évi ülésén azon fáradozik, hogy a labdarúgás valóban a világ legnépszerűbb és legtöbb játékost foglalkoztató sportága maradjon. 1.2. A játékvezetőpedagógiai szerepjellegzetességei Minden labdarúgó játékvezető pályafutása azzal indul, hogy beiratkozik egy játékvezetői tanfolyamra, s várhatóan sikeresen elvégzi azt. A Játékvezetői Bizottságokkal, illetve az oktatás vezetőivel folytatott beszélgetéseim alapján az érintettek arra panaszkodtak, hogy a sikeresen vizsgát tett játékvezetők évről-évre azt kifogásolják, hogy a játékvezetői alapozó képzésük gyakorlati értelmére maguknak kellett rájönniük az első mérkőzések levezetése után. Ez egyfelől természetes is, másfelől korántsem az, ha a tanfolyamot végzők tanulmányaik gyakorlati értelmét főleg csak utólag látják meg. Úgy vélem, talán ennek főoka az, hogy a játékvezetőjelöltek a képzés folyamatában nem eléggé jól tudatosítják, nem eléggé élik át azoknak a szerepköri feladatoknak a lényegét, amelyekre a képzés felkészíti őket. A képzés során nem sikerül biztosítani, hogy a játékvezetői szakma végzésének társadalmi konkrétsága nyilvánvaló legyen, ideértve a szóban forgó szakemberek társadalmi helyzetének sajátosságait is. Nem sikerül megfelelő hatékonysággal közvetíteniük, hogy sokszor túlságosan általánosságokban fogalmazzák meg azokat a normákat, amelyek teljesítése e hivatás teljesítésének feltétele. Továbbá a képzés során nem válnak eléggé nyilvánvalóvá azok a jellegzetes cselekvésmódok, amelyek e normák megvalósításának eszközei. 15
Gondolatmenetem lényege, hogy a képzés gyakorlati hatékonyságának fokozása érdekében a képzés során a játékvezetői szerepkör valós jellemzőit kell előtérbe állítani, ezáltal biztosítani e szakterületen is a minőség kimunkálását. Hozzá kell fogni a játékvezetői pálya szereptérképeinek megrajzolásához, a tanfolyam képzési tartalmának, hatékonyságának fokozásához. A játékvezetői szerepjellegzetességek kívánatos leírását egyelőre csak sürgetni tudom, mert elméletileg is, gyakorlatilag is ingoványos a talaj, amelyre itt lépni kell. Elméletileg ingoványos, mint minden olyan esetben, amikor a neveléstudomány a maga kategóriarendszerét összeveti a társtudományok kategóriáival. A szerep kategóriája esetében ilyen pedagógiai, pszichológiai és szociológiai fogantatású kategóriát vizsgálunk, hiszen a kategóriát felhasználva a képzési folyamatok értelmezéséről és ennek szükségességességéről beszélhetünk. A szerep kategóriája segítségével gyakorlatiasabban megragadhatók, értelmezhetők a játékvezetők képzésének pedagógiai folyamatai, illetve problémái, mint például az úgynevezett szereposztó környezet. A környezet jelentősége minden pedagógiai folyamatban nyilvánvalóan nagy, s feltételezése, illetve vizsgálata érdekes gyakorlati vonatkozást jelent. A játékvezetésben, a futballpályákon a pozitív szerepmegjelölés tapasztalatom szerint ritkább a szükségesnél. Nehéz a dicsérőszót kiérdemelni, amely igen gyakran csak a kiemelkedő képességűeknek, s azoknak is csak ritkán jár. Ez nem egyszerűen a jutalmazás és a büntetés problémája, hanem sajátos szemszögből szerepformálás is, negatív szerepnyilvánítás. A szereposztó környezet nem azonos a játékvezetővel, a szereposztó környezetben őegy tényező(kis 1980). A szereposztás lényege, hogy a játékvezetőa vele párhuzamosan ható tényező megszervezésével válik a célravezető szerepek osztójává. Ez viszont követelmény az ő irányában, erre, a mértékadó környezet célirányos befolyásolására képesnek kell lennie, ez a feladata, szerepének sajátos vonása. Kérdés az, hogy az oktatás során felkészítik-e, felkészül-e a leendőjátékvezető arra a szerepre, amely rá, mint valamely szereposztó környezet célirányos befolyásolójára vár? A szerepek tipikus viselkedéssorok, amelyek meghatározott társadalmi helyzethez tartoznak, s melyekre meghatározott elvárások irányulnak (Pedagógiai Lexikon 1979). 16
Ha a játékvezetők szerepjellegzetességeit akarjuk magyarázni, akkor tipikus viselkedéseiket, konkrét társadalmi helyzetük jellemzőit és a velük szemben támasztott követelményeket, normákat, a rájuk váró funkciókat kell leírni. A játékvezetői szerepnormák, funkciók, feladatkörök leírása során, értékelési mércéket nyerünk a tipikus cselekvéssorok és a konkrét társadalmi pozíciók értékeléséhez. A feladatkörök leírása ugyanakkor, önmagában is utal ezekre, a jellegzetes cselekvésmódokra és társadalmi pozíciókra (Huszár 1981). A tipikus cselekvésekről, viselkedésekről már nyilvánvalóak bizonyos követelmények, normák, így a pozitív játékvezetői szerepvállalás normái a következők: o személyesen átélt pozitív viszony a munka termékéhez, a játékosokban testet öltőcélokhoz; o az élettevékenység lényege a hivatásteljesítés legyen; o a játékvezető ne távolodjon, hanem közeledjen a kollektívához, a közösségekhez, valósítsa meg hivatása közösségi lényegét; o szakmailag és emberileg legyen képes a labdarúgás emberi viszonyait építeni, s ne engedje, hogy a dologi viszonyok eluralkodjanak az emberi viszonyokon. A felsorolt normák összefüggése a gyakorlatban követelmény, de a játékvezetői szerep nem győzheti le a pedagógiait. Ma már egyetlen játékvezetősem vitatja, legalábbis remélem, hogy a játékvezetési folyamat, nevelési folyamat is egyben, hiszen a sporttevékenység minden mozzanata összefügg a tágabban értelmezett nevelési folyamat céllogikus menetével. Nevelni viszont nem az nevel, aki szavakban ilyen szándékot kijelent, hanem az, aki hosszú távú folytonosságban gondolkodva és cselekedve hordozza a nevelői célok átélt kényszerét (Kis 1980, Kis 1981). A játékvezetői szerep vizsgálata e ponton nem nélkülözheti a játékvezetőkonkrét társadalmi pozíciójának tanulmányozását. Ha a társadalmi erőtérben a játékvezetőúgy ítéltetik meg, mint pillanatnyi teljesítmények percembere, mint örökösen kétes egzisztencia, mert szinte teljesen ki van szolgáltatva a körülmények alig befolyásolható kényszerének és a pillanatnyi szerencsének, akkor nagyon komoly a veszély, hogy a pedagógiai és a játékvezetői szerep megélt konfliktusa a pedagógiai szerep kárára fog 17
eldőlni. Pedig számos nagyszerűjátékvezetőszerepfelfogásának elemzése kimutatja, szó sincs a kibontakozást eleve gátló objektív fékekről. Ilyenkor valósul meg az optimális cél-eszköz viszonylatra vonatkozó szerepnorma a játékvezetői szerepnyilvánításban. A szakmai tudás, mint szerepkövetelmény nemcsak a célok körére vonatkozik, hanem a megvalósítás tipikus viselkedési sémáira, eszközeire is. Sajnos megalapozottnak tűnik a feltételezés, hogy a játékvezetői munka valóságában több szerepkonfliktus dől el a nemkívánatos irányba. A pedagógiai szerep par excellance játékvezetői pályán is konfliktus áldozata lehet. A szakmai tudás, mint követelmény ilyenkor sok esetben fonák arcát mutatja: ha nincs, akkor a hivatásteljesítés sem valósul meg, legfeljebb annak látszata. Montágh Imre (Montágh 1981), Latinovits Zoltán (Latinovits 1973), Kis Jenő(Kis 1980) nyomdokain járva a színész sportoló nevelőpárhuzamos vonalaihoz, egy negyediket húztam, a játékvezetőt. A játékvezetőrészéről a sportpályákon történő hivatásteljesítést, a színművészek típusjellegzetességeihez hasonlíthatjuk, akiknél egy sajátos kutatás során két alaptípusra találtak (Popper 1979). Az egyiket komédiásnak, a másikat varázslónak nevezik. Reális szakmai alapom van ara, hogy analógiát vonjak a színész és a játékvezető között. A színész, mintegy laboratóriumi modellje a szerepformálás folyamatának. A színész és a játékvezetőszerepének rokon vonása, hogy szereplőemberek, a szereplést nem vállalniuk paradoxon volna, a szereplés szerepköri követelmény. Ennek tudása korántsem természetes. Popper Péter szerint (Popper 1979) a komédiás az átváltozás művésze, a varázsló pedig a katarzisé. A varázsló az átlényegülés varázslója. Sok-sok személyiséglehetőség közül életrekelt egyet, pontosan olyat, amilyet a szerep aktuálisan megkövetel. Ha ez sikerül, akkor az eredmény lélegzetelállító, ha nem, akkor a varázsló rutinból dolgozik. Személyisége lazább, művészete a leépülés és az újraépülés. Valódi intimitásait tálalja a közönségnek. Nem játssza, hogy játszik, hanem teljesen azonosul azzal, amit tesz. A komédiás szívesen és könnyedén bújik bele a szerep bőrébe. Teljesítménye egyenletes, belső váza stabil. Sohasem adja fel magát, inkább burokkal veszi körül énjét. 18
Megbízható, alkalmazkodó, engedelmes. Erejét beosztja, kevés vére folyik el a színpadon annyit ad ki magából, amennyit kell. A játékvezetői pálya szereplőtípusokat kíván. A képzésben nem csak a tananyagot, a játékszabályokat hanem a nyilvános szereplés képességeit, készségeit is meg kell tanulni. A játékvezető hétről-hétre nyilvános szereplésre kényszerül a televízió kamerája, a rádió mikrofonja, a szurkolók közössége előtt. Valószínűleg ezt hiányolják a tanfo lyamot végzett hallgatók, a kezdőjátékvezetők. Készítsen a képzés a kemény normák megvalósításának tipikus cselekvéseire, a valóságos körülmények sodrásában való helytállásra, hogy ne csak sodródjunk, de sodorjunk is. Így emeljük szereplésünkkel a játékvezetők társadalmi rangját azokra a magaslatokra, melyekről egyre jobban belátható a hivatás teljesítésének tere. 19
2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeit vizsgáló irodalom áttekintés e A modern labdarúgó játék magas követelménye megfelelőigényességet kíván, mind a játékosok, mind pedig a játékvezetők részéről (Ekblom 1986). Az elmúlt évek során, a labdarúgással szemben, a kondicionális képességek tekintetében támasztott igényszint jelentősen emelkedett (Bangsbo és mtsai 1991, Ekblom 1986, Williams és mtsai 1996). A sportággal foglalkozó szakemberek felismerték, hogy a kondicionálisan felkészületlen játékvezetők negatív irányba befolyásolhatják a játék kimenetelét. A futball tradicionális volta, illetve rendkívüli népszerűsége azonban megkívánja, megköveteli a játékvezetőktől, hogy a professzionális labdarúgáshoz mérten végezzék tevékenységüket (D Ottavio és Castagna 2001a, D Ottavio és Castagna 2001b, Reilly 1996, Weston és Brewer 2002). A magas szintűjátékvezetésnek az egyik legfontosabb faktora a megfelelőszintű kondicionális képességek megléte. Tanulmány bizonyítja (Castagna és D ottavio 2001), miszerint a maximális oxigénfelvételre a VO2max-ra - a labdarúgás sportjáték pozitív hatást gyakorol. A magas fittségi szint fontosnak tűnik abból a szempontból is, hogy a vizsgálati személyeim, a mérkőzések során, az élettani, illetve a pszichológiai stresszt is jól kell, hogy bírják (Harley és mtsai 1999). A labdarúgó mérkőzések 90 perces játékideje alatt fontos továbbá, hogy a játékvezetőolyan közel legyen az akciókhoz, történésekhez, ahonnan ítéleteit, döntéseit jól képes meghozni, s ezért a magas fittségi szint, és főleg az aerob állóképesség tűnik szükségesnek (Castagna és Abt 2003, Castagna és mtsai 2002, Harley és mtsai 1999, Krustrup és Bangsbo 2001, Krustrup és mtsai 2002). A minden tekintetben felkészült játékvezetéshez azonban, a kondicionális képességek mellett más pedagógiai, és pszichológiai képességek megléte is elengedhetetlen (Johnston és Mc Naughton 1994). A játékvezetők teljesítményének az értékelése a különbözőminősítési osztályokban komplex és nehéz feladat. Mivel a mérkőzéseken nyújtott teljesítményüket nem lehet 20