Humán élettan II. molekuláris biológus MsC. A vese szerepe a ph-regulációban



Hasonló dokumentumok
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

5.1. A pufferek mûködése

6.1. Ca 2+ forgalom - - H-6. Kalcium háztartás. 4 g H + Albumin - Fehérjéhez kötött Összes plazma Ca. Ca 2+ Belsô Ca 2+ forgalom

A kiválasztási rendszer felépítése, működése

A vizeletürítés mechanizmusa

A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

ph jelentősége a szervezetben

A sav-bázis anyagcsere és legfontosabb zavarai. Prof. Dr. SzabóGyula tanszékvezető egyetemi tanár

Légzés. A gázcsere alapjai

II. félév, 4. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. KIVÁLASZTÁS Vese, húgyutak

A TESTFOLYADÉKOK SAV BÁZIS ÁLLAPOTA ÉS SZABÁLYOZÁSA

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A vizeletürítés zavarai: diagnózis, kezelés, rehabilitáció

A kiválaszt. Levelező tagozat

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (4) Dr. Attila Nagy A víztranszport

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila

LÉGZÉS III. A tüdőkeringés sajátosságai

A kiválasztó szervrendszer élettana

1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai

Sav-bázis háztartás. Debrecen, Ökrös Ilona. B-A-Z Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc

Sav-bázis egyensúly és zavarai. Molnár Dénes

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3)

A vese mőködése. Dr. Nánási Péter elıadásai alapján

Fizikális vizsgálat: Az emlõkben és axillákban kóros nem tapintható. Fizikális vizsgálat: Az emlõkben és axillákban kóros nem tapintható.

SAV BÁZIS EGYENSÚLY 1

Tartalom. I. ÁLTALÁNOS ÉLETTAN 17 A) Kutatási módszerek 17 B) Az élettan alapvetô fogalmai és koncepciói 18

A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

Sav-bázis és vérgáz elemzés. Dr Molnár Zsolt Pécsi Tudományegyetem

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

3.2. A tubulusfal szerkezete

ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK

Biológia I. EF30002 A 2005/2006-os tanév II. félévének oktatója: Dr. Kalapos István, főiskolai tanár

Tubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)

A légzés élettana I.

Vizeletürítési zavarok. Enuresis nocturna

A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY ZAVARAI

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Dr. Mezei Zsófia VÉRNYOMÁS (RR) MEGHATÁROZÁSA RR = percvolumen(pv) x perifériás rezisztanciával/ellenállással (PR)

Perspiráció insensibilis / párolgás: Perspiratio sensibilis/verejtékezés.

Mellékpajzsmirigy Hyperparathyreosis. 2006/2007 Prof. Dr. Uray Éva DE OEC AITT

Kiválasztás. Ionális és ozmótikus egyensúly

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Szigeti Gyula Péter. Homeosztázis

vénás vérben mmol/l Aktuális bikarbonát: normál értékei: artériás vérben mmol/l

2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana

Kémiai alapismeretek 6. hét

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

BIZTONSÁGI ADATLAP. Első komponens CAS besorolás: nonyphenol 50-65% ENEICS: C, N, R 22, R 34, R50/53

SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

I. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR

3.2 A vese mőködése Szőrımőködés Visszaszívó mőködés Glükóz visszaszívódása A víz és a sók visszaszívódása

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Tegyél többet az egészségedért!

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök. Beázási profil különböző talajtípusokon

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

ALUMÍNIUM No1 és No.2 (CombiPack )

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a cukorbetegségről

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Humán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában

Idegrendszer és Mozgás

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása november 2.

Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V.

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

BIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 számú EK szabályozás szerint DUPLOSAN KV Verzió 9 (Magyarország) Kibocsátás dátuma: 2015/01/14

H-4. Ozmo- és volumenreguláció 4.1. A vese koncentrálóképességét befolyásoló tényezôk

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete

Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka. Jenes Ágnes

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Biofizika (molekuláris biofizika és biológiai anyagtan) 2014, tavaszi szemeszter

A köztiagy (dienchephalon)

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás október 7.

A kiválasztó szervrendszer élettana I.

ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK. Cukorrépa (Beta vulgaris var. saccharifera) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus

Akut pankreatitisz. mióta (év):. ha igen: mennyiség (cigaretta/nap): mióta (év): Drogfogyasztás: igen / nem ha igen: drog megnevezése: mennyiség:..

Metabolikus krizis állapot enterális infekció kapcsán. Tóth-Urbán Krisztina dr. Baranyi Judit dr. Rosdy Bea dr. Heim Pál Gyermekkórház

Aminosavak, peptidek, fehérjék

BIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 számú EK szabályozás szerint Optica trio Verzió 8 (Magyarország) Kibocsátás dátuma: 2015/01/15

Homeosztázis A szervezet folyadékterei

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

BIZTONSÁGI ADATLAP (CLP és REACH szerint módosítva)

Vérvétel artériából és vénából

Biztonsági adatlap Azonosító: 2027 az 1907/2006/EK rendelet szerint. Kiadás: Oldalszám: 1/6

Átírás:

Humán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a phregulációban

V10. A savbázis egyensúly 10.1. Pufferek mûködése Fiziológiás ph: 7.38 7.42 (acidózis alkalózis) ph=log[h + ] nmol/l=39,8 (ph 7,4) Kihívások: dominánsan savanyodás (szervetlen savak, szerves savak, CO 2 ) a vizelet a felesleges protont eltávolítja Védelem: azonnali = puffer rendszerek hosszabb távon légzés (1015 min) vesék (órák napok) A H + koncentráció a konjugált sav/bázis párok arányából megadható: Sav H + + bázis H + +HCO 3 H 2 CO 3 H 2 O+CO 2 Kd=[H]*[bázis]/[disszociálatlan sav] I. ph = K d + log ( [A ] / [HA] ) II. ph= pk + log [HCO 3] / [CO 2 ]

10.2. A szervezet pufferrendszerei Fehérjepufferek: amino és imidazolcsoportok (pk = 7.4) plazmafehérjék, cytoplasmaticus fehérjék, hemoglobin Foszfátpuffer: H 2 PO 4 / HPO 2 4 Szénsav / bikarbonátpuffer: H 2 CO 3 / HCO 3 nagy pufferkapacitás CO 2 / HCO 3 puffer komponensek egymástól független szabályozása: CO 2 : légzés HCO 3 : vesemûködés Vér pufferkapacitása: 50% bikarbonát + 50% fehérje (albumin + Hgb)

H + +HCO 3 H 2 CO 3 H 2 O+CO 2

A sav bázis háztartás zavarai Acidózis Alkalózis Metabolikus Respiratorikus Metabolikus Respiratorikus A légzésszabályozás és a vesemûködés feladata az egyensúly fenntartása és az abnormalitások korrekciója.

HCO 3 koncentráció (mm) 11.4. Respiratorikus acidózis és alkalózis (akut és részlegesen kompenzált formák) Respiratorikus acidózis Ok: hypoventilatio pco 2 (A>B) [H + ] és [HCO 3 ] (puffer) renális kompenzáció (B>C) HCO 3 reabszorpció és produkció > [HCO 3 ] tovább, [H + ] > a ph a normálishoz közelít Respiratorikus alkalózis Ok: hyperventilatio pco 2 (A>D) [H + ] és [HCO 3 ] (puffer) renális kompenzáció (D>E) HCO 3 reabszorpció és produkció > [HCO 3 ] tovább, [H + ] > a ph a normálishoz közelít B és D: akut (nem kompenzált) forma C és E: részlegesen kompenzált alak ph CO 2 + H 2 O H 2 CO 3 HCO 3 + H + Nánási P.: Élettan előadás

10.4. A vese szerepe a phregulációban a plazma HCO 3 koncentrációjának szabályozása 1. filtrált HCO 3 reabszorpciója dominánsan a proximalis tubulusban 2. puffereléshez elhasznált HCO 3 pótlása: HCO 3 produkció gyûjtôcsatorna intercalaris sejtjeiben 3. HCO 3 szekréció gyûjtôcsatorna intercalaris sejtjeiben Nánási P.: Élettan előadás

Angiotenzin!!! Acetazolamid!!! Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve 1999.

HPO 2 4 Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve 1999.

11.5. Metabolikus acidózis (részlegesen kompenzált forma, mert a respiratorikus kompenzáció lépést tart a primer változással) Ok: savprodukció [HCO 3 ] (A>F) (diabetes, shock, veseelégtelenség) [H + ] és [HCO 3 ] (puffer) Respiratorikus komp. (F>G) hyperventilatio pco 2 [HCO 3 ] tovább, [H + ] > a ph a normálishoz közelít Restitúció = renális kompenzáció (G>A) HCO 3 ürítés alacsony [HCO 3 ] a filtrátumban HCO 3 reabszorpció, produkció > minden paraméter helyreáll CO 2 + H 2 O H 2 CO 3 HCO 3 + H + Primer változás Tényleges vált. Nánási P.: Élettan előadás Respir. komp. Renális komp.

11.6. Metabolikus alkalózis (részlegesen kompenzált forma) Ok: savvesztés [HCO 3 ] (A>H) (hányás, lúgbevitel) [H + ] és [HCO 3 ] (puffer) Respiratorikus komp. (H>I) hypoventilatio pco 2 [HCO 3 ] tovább, [H + ] > a ph a normálishoz közelít A respiratorikus kompenzációt limitálja a hypoxia. Restitúció = renális kompenzáció (I>A) HCO 3 ürítés magas [HCO 3 ] a filtrátumban HCO 3 reabszorpció, produkció HCO 3 szekréció > minden paraméter helyreáll Nánási P.: Élettan előadás Primer változás Respir. komp. Tényleges vált. Renális komp.

1. A légzési eredetű ph változásokat a vese kompenzálja CO 2 + H 2 O H 2 CO 3 H + +HCO 3 1. lépés tüdő 2. lépés vese 2. A nem légzési eredetű ph változásokat a légzés kompenzálja CO 2 + H 2 O H 2 CO 3 H + +HCO 3 2. lépés tüdő 1. lépés erős sav

10.7. Az ammoniumpuffer mûködése nemionos diffúzió diffusion trapping NH 4 + NH 3 Luminalis 2 NH 4 + NH 3 Glutamin AA Glutamináz 2oxoglutarát HCO 3 AA Basolateralis Prox. tubulus 3 HCO 3 H + H + Na + /H + Na + HCO 3 Na + Na + Acidózis aktiválja Tubulus lumen NH 4 + NH 3 Nánási P.: Élettan előadás NH 3 H + H + H + HCO 3 Cl / HCO 3 Na + NH + 4 pumpa Gyûjtôcsatorna Cl

10.8. Az ammonium recirkulációja Ellenáramlásos sokszorozódás. Hajtóerô: a vastag felszálló szár aktív NH 4+ reabszorpciója. Feltételek: az NH 4 + helyettesíti a K + ot a Na + /K + pumpán és a Na + /K + /2Cl symporton, valamint a vastag felszálló szár NH 3 ra impermeabilis luminális membránja. Nánási P.: Élettan előadás

13.7. A felsô és alsó húgyutak szerepe Vizelet folyamatos termelése szakaszos ürülés Tárolás (akaratlagos szabályozás) szükségessége és képessége: kontinencia (szobatisztaság) Felsô (vesemedence, ureter) és alsó (hólyag, urethra) húgyutak szerepe Ureterperisztaltika singleunit simaizom nexusok Vizeletürítés miogén pacemaker aktivitás a vesemedencében ( f = 25 / min ) szimpatikus izgalom (α 1 receptor) fokozza a kontraktilitást > uretertónus Vesicoureteralis junkció jelentôsége (funkcionális sphincter)

13.8. A húgyhólyag mûködése A lapos telôdési fázis okai: Hólyagfal viszkoelasztikus jellege (elasztikus rostok passzív tágulékonysága) Receptív relaxáció (aktív tágulékonyság) a hólyag telôdésére adott reflexválasz Ürülési fázisban a hólyagnyomás meredeken nô és aktív kontrakciók jelennek meg. Tehát a hólyag a falfeszülés növekedésére kétféle motoros mintázattal reagálhat: relaxáció: alacsony hólyagtérfogatnál (a telôdési fázisban) kontrakció: magas hólyagtérfogatnál (az ürülési fázisban)

13.9. A hólyag beidegzése Relé központ Szimpatikus efferens N. hypogastricus Paraszimpatikus efferens N. pelvicus Paraszimpatikus ganglion Kéreg Lumbalis gerincvelô Sacralis gerincvelô Afferens N. pelvicus Szomatikus efferens N. pudendus Feszítési receptor Belsô sphincter simaizom Külsô sphincter vázizom

13.11. A hólyagürülés mechanizmusa: a vizelési reflex Fokozott hólyagtelôdés Hólyagfalban feszítési receptorok Vizeléskor a hídban lévô reléközpont a fel és leszálló pályák révén az afferens bemenetet a sacralis gerincvelôben lévô paraszimpatikus efferensekre irányítja át. Eközben a hasizmok kontrahálnak, de a lumbális szimpatikus átcsatolódás gátolt. Afferens idegek Lumbalis gv. Szimpatikus efferens Belsô sphincter relaxáció Külsô sphincter, gátizmok relaxáció SubstanceP Sacralis gv. Paraszimp. efferens AcCh Szomatikus efferens M. detrusor kontrakció M rec. +