Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar pang.hu diplomaterv dolgozat Készítette: Galántai Gábor Konzulens: Vetı István Budapest, 2010
Alulírott Galántai Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának hallgatója kijelentem, hogy ezt a diplomatervet meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a diplomamunkában csak a megadott forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelmően a forrás megadásával megjelöltem. 2
Tartalmi összefoglaló A pang.hu egy folyamatosan bıvülı véleményezı-közösségi portál, ahol látogatók szabadon elmondhatják véleményüket mindenféle helyrıl és szolgáltatásról és természetesen böngészhetnek az értékelések között. Így nem csak az ismerısöktıl hallott szők kör észrevételeit és tapasztalatait ismerhetjük meg, hanem az interneten keresztül széles körben véleményeket oszthatunk meg egymással. Legyen az fodrászat, orvos, fürdı vagy étterem személyes értékelések és alapvetı információk (nyitva tartás, kártyaelfogadás, elérhetıség, stb.) egyszerő, rendezett elérhetıségével és kategorizálásával ad megfelelı támpontot ahhoz, hogy mindenki megtalálja a számára leginkább megfelelı szolgáltatást, üzletet vagy helyet az interneten keresztül. Ilyen típusú elterjedten használt szolgáltatás gyakorlatilag nincs Magyarországon mely ugyanakkor külföldi országokban, mint például az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és Franciaországban bizonyítottan sikeres üzleti modellel bír. A legismertebb ilyen külföldön elérhetı szolgáltatásnak a neve yelp.com. E weboldalhoz hasonló komolyabb kezdeményezés hiánya Mo.-on adta a pang.hu portál megalkotásának és kialakításának ötletét melynek pozicionálása kisebb mértékben a fejlesztésekkel párhuzamosan dinamikusan változott. Ennek oka, hogy olyan nagy szolgáltatók, mint a Google és a Facebook fedezik föl e típusú szolgáltatás értékét és épp napjainkban teszik az elsı lépéseket új applikációk fejlesztésével pontosan ebben az irányban való terjeszkedésért. A piaci folyamatos versenyt e momentum jól példázza és elıtérbe helyezi a körülményekre és igényekre reagáló szolgáltatások tervezésének elengedhetetlenségét. Így jelenik meg a pang.hu portál szolgáltatásai között az az irány, mely a kuponrendszer elınyeit hozza össze a szolgáltatásokat értékelı információs portál funkcionalitásával. A piacon ez ebben a formában egy még nem létezı szolgáltatás, melynek bevezetése jó üzleti lehetıséget jelent. A diplomaterv e lehetıségek mellett foglalkozik a helyfüggı szolgáltatási potenciált is rejtı közösségi webportál nyújtotta újfajta elınyök kihasználásával és az erre épülı, a modellbe integrálható szolgáltatásokkal. Kifejtésre kerül a szolgáltatásokat megvalósító portál mőködése és az erre ráépülı üzleti modell a portál piaci környezetével, terjeszthetıségével és ennek lehetséges üzleti megvalósíthatóságával. A diplomaterv a teljesség igénye nélkül igyekszik gyakorlati jelleggel végigkövetni a pang.hu portál elérhetı szolgáltatásait, lehetıségeit, és a dolgozat keretein túl próbál valós segítséget nyújtani a stratégiai irányvonalak pontosításában bizonyos kérdések körüljárásával és egy üzleti terv 3
alapjainak megteremtésével. A portált fejlesztı csapat ugyanis céljának tekinti, hogy a pang.hu két éven belül Mo. legismertebb online szolgáltatás-keresı oldala legyen. 4
Summary Pang.hu is a continuously expanding online community based user review and local search service web site where visitors can freely express their opinion on any place or service and can search among other s reviews. In this way they do not have to rely solely on the narrow circle of their acquaintances experiences, but can obtain and share information among a wide range of internet users. No matter if they are looking for hair dressers, doctors, spas or restaurants, thanks to the personal evaluations and basic information (opening hours, acceptance of credit cards, address, etc.) categorized in a simple and organized manner on the website, everybody can find the service, shop or place they are looking for. Such a widely used service is basically non-existent in Hungary. In other countries, however, such as the United Kingdom, the USA, Canada and France, it has been proven to be a successful business model. The most well-known website of this kind is yelp.com. The absence of such a Hungarian site gave the idea to create pang.hu. However the positioning of the site dynamically changed along the developments. The reason is that such sites as Google and Facebook have recently started discovering the value of such services, and taking the first steps towards this direction with the development of new applications. This move is a great example of the market competition and shows the importance of designing services that adopts to circumstances and meet public demand. Pang.hu merges the advantages of the coupon system with the functionality of a service-reviewing information portal for local search. This is non-existent on the market yet, so the introduction of this service could be a good business opportunity. Beside these opportunities above the thesis is dealing with the location based service advantages of this new community web site and with other services which could be integrated into the model. We will see the detailed functionality of the portal and the business plan based on the feasibility and the market possibilities since the aim for the team developing pang.hu is to make the most well-known Hungarian local service-search portal in two years. 5
Tartalomjegyzék Tartalmi összefoglaló... 3 Summary... 5 Tartalomjegyzék... 6 1 Bevezetés... 8 1.1 A probléma, mint lehetıség... 8 1.2 A megoldás... 13 1.3 A jelen... 14 2 Piackutatás... 16 2.1 A piaci környezet elemzése... 16 2.1.1 Internet penetráció... 16 2.1.2 Internet használat... 19 2.2 Versenytársak elemzése... 23 2.2.1 yelp.com... 23 2.2.2 Magyarországi versenytársak... 28 2.2.3 Google Maps Google Places Google Hotpot... 36 2.2.4 Foursquare... 39 2.2.5 Facebook Places... 40 2.3 SWOT elemzés... 42 2.3.1 Erısségek és lehetıségek... 42 2.3.2 Gyengeségek és kockázatok... 42 3 A pang.hu... 44 3.1 A felhasználói felület... 44 3.2 Az alkalmazás mőködése... 45 3.2.1 Publikus funkciók a látogatók szemszögébıl... 45 3.2.2 Bejelentkezés után elérhetı funkciók a felhasználók szemszögébıl... 48 3.2.3 Tulajdonosi funkciók... 52 3.2.4 Adminisztrátori funkciók... 54 3.3 Technológiai megvalósítás... 55 4 Üzleti modell... 57 6
5 Tervek és megvalósíthatóság... 65 5.1 Technológiai továbbfejlesztési irányok... 65 5.2 Vezetıség és szervezeti felépítés... 66 5.2.1 Humán erıforrás fejlesztési tervek... 66 5.3 Cégforma... 67 6 Marketing és értékesítés... 69 6.1 A pang.hu marketingstratégiája... 69 6.1.1 Offline marketing... 69 6.1.2 Online marketing... 69 7 Kockázatok... 75 7.1 Projekten kívüli kockázati források... 75 7.1.1 Piaci kockázatok... 75 7.2 Projekten belüli kockázati források... 75 7.2.1 Emberi kockázatok... 75 7.2.2 Jogi kockázatok... 75 7.2.3 Pénzügyi kockázatok... 76 8 Pénzügyi terv... 77 8.1 Költségek... 77 8.2 Bevételek... 78 8.2.1 Forgatókönyvek... 78 9 Összefoglalás és vízió... 84 Köszönetnyilvánítás... 86 Irodalomjegyzék... 87 7
1 Bevezetés Ahol a láng elalszik, ott lélegzı lények sem élhetnek meg. (Leonardo da Vinci) 1.1 A probléma, mint lehetıség A Google a web legfontosabb kiindulási pontja, de a keresı nagyon sok feladatot hagy a felhasználóra. Ez viszonylag könnyen bebizonyítható, elég beírni a keresıbe a "XVI. századi német festık" kulcsszavakat, és az égvilágon minden elıkerül. 1.1. ábra - Google keresés: XVI. századi német festık Elsı a Wikipedia XVI. századról szóló általános bejegyzése, amiben az Oszmán birodalomtól az Azték birodalomig minden benne van, csak a festık listája nem. Elıkerül még néhány galéria oldala, és rengeteg használhatatlan oldal. Az idézett mondat az index internetes újság 2010. május 24.-i kiadásából származik, mely a magyar fejlesztéső iglue újításait ecseteli, mely a keresésekhez [1] már a szintaktikai megfelelés helyett szemantikus értelmezésbıl indul ki. ilyen messzire mennünk. Azonban nem kell Naponta millió és millió internetes keresés irányul valamilyen a közelben elérhetı szolgáltatással, hellyel kapcsolatos információk után. Lehet ez étterem, kávézó, szemészet, jóga központ, múzeum, 8
iskola és még hosszan lehetne folytatni a sort. E keresések egyszerő szintaktikai egyezések alapján számos releváns - vagy sajnos nagyon kevéssé releváns találatot eredményeznek, ahogy a fentebbi példa is rávilágított erre. Ugyanakkor hiába egy-egy az igényeinknek megfelelı szolgáltatást nyújtó hely linkje, ahhoz, hogy kiválasszuk a számunkra megfelelıt - amely miatt egyáltalán elindítottuk a keresést olyan információkat keresünk, melyek elárulják a legfontosabb paramétereit a helynek, mint például a nyitvatartást, a pontos elérhetıséget, hogy milyen árkategóriára számítsunk, stb. Visszatérve a korábbi megállapításhoz - nyilvánvalóan a Google a legfontosabb kiinduló forrásunk kereséseinkben, de nagyon sok feladat hárul a felhasználóra. Nézzünk egy példát! Egy valóban átélt személyes élményen alapuló történet jól példázza azt a problémát, mellyel az internetes kereséseink során gyakran találkozhatunk. E szemléletes példában szemészt keresve praktikusan az interneten állunk neki böngészni és kereséseink eredményét dokumentáljuk rögtön az esemény során. Természetesen mit tesz az ember? Google it! ahogy már beleolvadt a szóhasználatba maga a szolgáltatás is angolszász nyelvterületeken, vagyis a Google keresést használja a tudatos internet-felhasználó. Beírva a Google keresıjébe, hogy szemészet ügyelet budapest a következı találatok adódtak e konkrét esetben: 1.2. ábra - Google keresés: szemészet ügyelet budapest A találatokat megvizsgálva sajnos egész pontosan semmilyen segítséget, elérhetıséget nem lehetett találni. Az elsı találatként orvosiugyelet.lap.hu oldalakat végigfutva a sok zavaró banner mellett csupa nem releváns link fogad minket. A második találatként megjelenı 9
mentokeresztur.lapunk.hu már ránézésre sem volt az a link, melyet kerestünk volna. Az aranyoldalak.hu -n fogadó látvány a kiemelt reklámokon kívül ugyancsak olyan elérhetıséggel szolgált, mely nem a keresett szolgáltatásnak felelt meg. 1.3. ábra - Google keresés: szemészet ügyelet budapest aranyoldalak.hu A szemklinika.hu oldala nem volt elérhetı a keresés napján. Ez ugyanakkor rámutat a Google azon gyengéjére, hogy csak olyan információkat tud listázni, melyek az interneten egyáltalán megtalálhatóak. És bár mondhatjuk, hogy ami nincs fent az interneten, az nem is létezik, jól tudjuk, hogy akár csak egy szerver leállás okán megtörténhet ilyesmi. 1.4. ábra - Google keresés: szemészet ügyelet budapest szemklinika.hu Kissé változtatva a keresési kulcsszavakon sajnos szintén nem sikerült semmi értelmes információt találnunk: 10
1.5. ábra - Google keresés: központi ügyelet budapest A linkek végigelemzése nélkül, melyek között az eladó praxisjog -tól a szentendrei ügyeletig mindent kaptunk csak az elsıt nézzük meg, ahol a következı, érdemben semmi információt nem tartalmazó oldal fogad minket: 1.6. ábra - Google keresés: központi ügyelet budapest A bemutatott képek magukért beszélnek, amely már csak azért is probléma, mert egy igen kritikus szolgáltatás keresése miatt kezdıdött meg a kutatásunk a fönti példában valós probléma által vezérelve. A keresések során szándékosan nem lett alkalmazva a Google Maps vagy az ehhez szorosan kapcsolódó Google Places szolgáltatás melynek felkínálása elvárható lett volna a Google kereséstıl, hogy releváns találatokkal tudjon szolgálni. Természetesen a Google Maps Google Places egy jó eszköz tud lenni az ilyen típusú keresések kivitelezéséhez de rögtön fölvetıdik a kérdés, hogy honnan ismerje e lehetıséget egy átlagos internet-felhasználói ismeretekkel 11
rendelkezı ember ha azt a keresı nem ajánlja föl számára. Mindenesetre nézzük is meg, milyen eredményekkel szolgálhat a Google Maps Googl.e Places használata! A szemészet ügyelet budapest keresésre a velencei gyermekorvosi rendelıtıl Dr. Juhász Tamás Kisállatrendelı Kft. -ig bár széles de annál kevésbé releváns kép tárul az ember elé ami sajnos megint csak nem segíti a tényleges keresési cél elérését. Kicsit pontosítva a helymeghatározást a szemészet ügyelet budapest 7. kerület keresésre a Google felajánlott egy budai magánszemészeti rendelıt melyrıl semmilyen egyéb információ nem volt látható; egy 5. kerületi szolgálatot, melynek a szemészeti osztálya zárva volt, stb. A relevanciára mért további pofon a képen látható Best Western Hotel Hungária megjelenítése volt a www.fogorvosi-rendelo.hu - Minden nap nyitva! Fájdalommentes. fogorvosi ügyelet célzott reklámjával együtt.. 1.7. ábra - Google Maps keresés: szemészet ügyelet budapest 7. kerület Példákat még számtalan mennyiségben föl lehet hozni hiszen a keresés általános fogyasztói tevékenység. Statisztikák mutatják, hogy az e-mail után a legnépszerőbb online tevékenység, melyhez hozzávéve, hogy globálisan tekintve lassan már két milliárd embernek van online elérése [ 2], akiknek 85%-a használ keresıt elég nagy számot kapunk ahhoz, hogy világos legyen ha a keresésben nehézségeink vannak, akkor ebbe még nagyságrendileg milliárdnyi keresés ütközhet bele naponta. És ahogy a példa mutatta sajnos releváns találatot bizonyos típusú kereséseknél nem találtunk. A kérdés, amivel foglalkozni érdemes így az, hogyan lehet segíteni-e problémán? 12
1.2 A megoldás Képzeljük el, hogy adott helyek és szolgáltatások keresésekor linkek ezreinek listázása helyett a Google - vagy hasonló keresık - találati oldalain, egy olyan felületet tudunk használni, melyen egy a célnak megfelelıen tervezett könnyen használható keresıvel és jól kategorizált tematikus győjtemény segítségével pontosan tudunk böngészni a minket érdeklı szolgáltatások között. Mindeközben a kereséseinknek megfelelı találatok közül a megjelenített alapvetı információk mentén össze tudjuk hasonlítani a helyet vagy szolgáltatást a hasonló konkurens szolgáltatásokkal. Megtudhatjuk így rögtön, hogy a keresésünknek megfelelı melyik hely van a legközelebb hozzánk, nyitva van-e ilyenkor, milyen árkategóriába esik - vagyis olcsó vagy drága-e. Megtudhatjuk, hogyan tudunk fizetni, a feltöltött képek alapján láthatjuk hogyan néz ki, stb. és ami a talán sokszor a legfontosabb tud lenni: betekintést kapunk, hogy mások hogyan vélekedtek róla saját élményeik alapján. Az információkat, mely egy jó vásárlás igénybevételéhez kellenek, így egyrészt megtalálhatjuk még az olyan helyekrıl is, melyek adott esetben a Google kereséseiben meg sem jelennek, ugyanakkor nem kell az interneten böngészve ezen információkat külön-külön összegyőjtenünk számos link mentén, hogy megtaláljuk a számunkra leginkább megfelelı keresett szolgáltatást. Természetesen ilyen modelleket kínáló site-ok már Mo.-on is fellelhetıek nagyon kis elterjedtséggel vagy bár nagyobb ismertséggel de mindössze egy-egy adott funkció és témakör kiszolgálásában, mint például az értékeléseket is győjtı étterem információs portál - az etterem.hu. Mégis mind a mai napig nem létezik egy a szolgáltatásokat és helyeket melyektıl pedig gyakran vásárolunk összegyőjtı oldal a leírtaknak megfelelı funkcionalitással. Sıt. A leírt lehetıségek mellett a szolgáltatás egyéb elınyökkel is tud szolgálni. Ilyen például a vásárlók felé nyújtott kedvezmények, akciók közvetítése és egyúttal a vásárlási folyamat azonnali elindításához kínálható foglalási, rendelési rendszer vagy kuponrendszer kialakítása. Ezek egy konkrét, könnyen megfogható változata lehet például egy étterem asztalfoglalási rendszere. Ilyen üzleti modellek a felhasználók, vagyis a potenciális vásárlók felé azonnal érvényesülı és látható elınyök mellett azért rendkívül kedvezıek az eladói, vagyis a szolgáltatást nyújtó oldalról is, mivel nagyobb beruházás vagy kockázatok fölvállalása nélkül piacépítési lehetıséget kínálnak. Ezekrıl részletesebben fogunk még tárgyalni az üzleti modell fejezetben. E létezı igények egy részét lefedı megoldásként kipróbált és sikeresen mőködı modell ugyanakkor mőködik már például az Egyesült Államokban, Kanadában, Angliában, Írországban, Franciaországban és néhány további nyugat-európai városban elérhetı yelp.com szolgáltatása. A site jellemzıen a california-i Silicon Valley-ben született és mutatta meg elsıként, hogyan mőködhet egy ilyen megoldás. Ebbıl az ötletbıl indult ki maga a pang.hu portál létrehozásának ötlete is így errıl az üzleti modellrıl és az egyéb részben konkurens oldalakkal és megoldásokkal még részletesebben fogunk foglalkozni a piackutatás fejezetben. 13
1.3 A jelen Az internet világára jellemzı gyors dinamika izgalmas példája, hogy a pang.hu által részben betölteni kívánt piaci rést a portál készítésével párhuzamosan hogyan érte utol más szolgáltatók hasonló indíttatású fejlesztési iránya. A lehetıségként felvezetett problémára, nehézségekre 2010. november 15-én jelentette be a Google a Google HotPot szolgáltatását [3], mely az elmúlt idıszakban nagyon erısen fejlıdı Google Places szolgáltatást egészíti ki olyan lehetıségekkel, melyek a pang.hu fı stratégiai irányát jelentették. 1.8. ábra - Googel Places: Discover Yours Sıt, ezzel párhuzamosan a Facebook is reagálva e fejlesztésre indította meg a geolokációs lehetıségeket célzó szolgáltatások kiaknázását megvalósító alkalmazását., a Facebook Places-t. A Facebook Places alkalmazás Mo.-on még nem is elérhetı jelenleg, de már számos csatornán lehet hallani róla. 14
1.9. ábra - Facebook Places: Who. What. When. And now Where. Ezekkel a szolgáltatásokkal a következı fejezet fog részletesebben foglalkozni. Fontos ugyanakkor ezeket itt felsorakoztatni, mivel pontosan arra a kényes dologra mutatnak rá, hogy a piacot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hiszen rendkívül gyorsan változhatnak a körülmények, melyek miatt az eredetileg kitőzött célhoz vezetı elképzelt irányt, fókusz területeket akár jelentıs mértékben meg kell változtatni. E fókusz területeket ugyanis ahhoz kell igazítani, melyek reális potenciált mutatnak a bevezetés után arra, hogy egy minél szélesebb réteg használja késıbb az ehhez kialakított szolgáltatásunkat. Egy Google vagy egy Facebook szolgáltatással ugyanis nem lehet versenyezni, fıleg nem egy kezdeti stádiumban lévı kialakítás mellett. Így az éppen nyiladozó portál stratégiáját arra kell hangolni, mely még mindig nem bevezetett és nem elérhetı szolgáltatás, mely őrként és akár még a felhasználók által sem feltárt hiányként tud értéket teremteni. Egyedül így van értelme és egyedül így van arra esély, hogy egy életképes üzleti modellt építsünk ki. 15
2 Piackutatás 2.1 A piaci környezet elemzése A megelızı fejezetben már foglalkoztunk azzal, hogy egy jól mőködı üzleti modellben a fogyasztók számára valós értéket kell nyújtani, látható vagy látens igényeik kielégítésével. Így jutunk el ahhoz, hogy a fogyasztók igényeinek megismerése érdekében információkat kell, hogy győjtsünk a piacról és magukról a fogyasztókról. A piackutatáshoz a pang.hu üzleti modelljét alapul véve melynek bemutatásával a 4. fejezet foglalkozik a felhasználókat két csoportra bonthatjuk. Egyrészt a fogyasztók lesznek azok a felhasználók, akik a kereséseikhez, értékelések írásához és idıvel vásárlásaikhoz használják a portált. A másik felhasználói bázist - akik lényegében közvetlen potenciális vevıi a pang.hu portál szolgáltatásának azok alkotják, akik szolgáltatásaikat, üzleteiket igyekeznek minél szélesebb körben hirdetni és így megmutatni magukat a portál látogatóinak, hogy ezen a csatornán is eljussanak a saját fogyasztóikhoz. Mint internetes üzleti modell a piac elemzéséhez ezért fontosak azok a sarokszámok, melyek a Mo.-i internetes penetrációt és az internet használatát jellemzik hiszen ennek közvetlen hatásai vannak a szolgáltatás terjeszthetıségére és ezáltal sikerességére. 2.1.1 Internet penetráció Az internet-penetráció Mo.-on elérte a bővös 50 százalékot: kisebbségbe szorultak a nem internetezık a magyar társadalomban is. Az elmúlt öt évben csaknem nyolcszorosára nıtt az az idı, amit internetezésre fordítanak a magyarok derült ki az internet penetrációjáról az Ipsos legfrissebb felmérésébıl. [4] A kutatócég munkatársa elmondta, most már közel 4,5 millió 15 év feletti netezı van az országban. Kissé pontosítva a netezés tartalmát egy 2010 elsı negyedévének végén született felmérés szerint a 14-74 év közötti magyar lakosságból 3,6 millió fı töltött internetezéssel havonta legalább 1 órát bár hangsúlyozni kell, ez a szám azóta már lényegesen növekedhetett. Lényegében a pang.hu számára felhasználó lehet valamennyi internetet használó hiszen szolgáltatásokat mindenki vesz igénybe, melyekrıl az interneten tud döntéséhez további információkat győjteni. Az internet penetrációjáról részletesebben az NRC 2009 II. féléves gyorsjelentése nyújt [5] információkat. 2009 második félévében 3 százalékponttal 55 százalékra nıtt az internet penetráció, azaz a rendszeresen (legalább havonta) internetezıknek a 15-69 éves lakosságon belüli aránya. A gyakori (legalább hetente) internetezık aránya 5 százalékponttal 52 százalékra növekedett a korábbi félév 47 százalékáról. Az internet penetrációs szintjénél ténylegesen többen próbálták már ki az internetet, a 2009 második féléves felmérés eredményei alapján a lakosság 63 százaléka, tehát már közel a kétharmada. 16
2.1. ábra - NRC gyorsjelentés: Az internetet kipróbálók és a rendszeresen internetezık arányának változása Az internetezık aránya hagyományosan magasabb a férfiak, mint a nık körében, az utolsó félévben ráadásul tovább nıtt a különbség. A férfiak esetében 7 százalékponttal, 55-rıl 62 százalékra, a nık körében viszont csak 2 százalékponttal, 48 százalékról 50 százalékra nıtt a rendszeres internetezık aránya. Egy portál szempontjából például a tudatos arculat vagy marketingstratégia kialakításánál nem irreleváns, hogy a látogatók férfiak-e vagy nık. Ilyenfajta szegmentációt érdemes elvégezni, ha tudjuk határozottan, hogy melyik nem képviselıi lesznek a felhasználóink. Esetünkben ugyanakkor e jellemzı várhatóan nem fog számottevı különbséget mutatni a statisztikai megoszlástól így ilyenfajta szegmentálással nem fogunk foglalkozni a késıbbiekben. Az viszont már kifejezetten érdekes kérdéskör, hogy a korcsoportok szerinti látogatottság milyen eloszlást mutathat. Itt is kiindulási alapnak az elérhetı statisztikai adatok jó irányt adhatnak, hogy arra a kor szerinti célcsoportra fókuszáljunk az arculat és a marketingstratégia kialakításánál, akik közül a legtöbb felhasználónk kerülhet ki. Nézzük meg, hogy errıl mi látható az NRC gyorsjelentése alapján! A fiatalabb korcsoportok (24 év, illetve 34 év alattiak) internet penetrációjának növekedése nem változott az elmúlt félévben, a (15-69 éves) magyar lakosság internet penetrációjának 3 százalékpontnyi növekedését 2009 második félévében a 34 évesnél idısebb felnıtt, illetve idıs korosztályba tartozó internethasználók számának növekedése jelentette. Leginkább a 35-49 éves korcsoportba tartozó internetezık száma nıtt, a korábbi félévhez képest 9 százalékponttal. 17
2.2. ábra - NRC gyorsjelentés: A rendszeresen internetezık arányának változása az egyes életkori csoportokban Bár az arányok változásából a pontos felhasználói rétegek számossága nem határozható meg, ha egy nagyságrendi becsléshez a 15 éves korosztály fölött lélekszámban azonos eloszlású társadalmi rétegeket veszünk a diagramm mindenképpen alátámasztja, hogy a elsısorban a 15-24 éves korosztály az, amelyik a legnagyobb potenciális látogatószámot tudja jelenteni. Ugyanakkor fontos látni, hogy pontosan az ıket követı korosztályok azok, akik vásárlásaikat saját keretükbıl már finanszírozni is tudják, míg a fiatalabb korosztály még valószínő egy szülı vagy más pénzügyi döntéshozó támogatásával engedheti csak meg magának a vásárlást. Így tehát a portál pontosabb pozicionálását ezek alapján kockázatos lenne csak a fiatalabb 15-24 éves korosztályokhoz igazítani. Kissé tágabban vizsgálva viszont a statisztikák egyértelmően mutatják, hogy felhasználóink a 15-49-es korosztályból fognak kikerülni. Fontos azonban, hogy a lehetséges célcsoportjainkról elhelyezkedés szempontjából mit mondhatunk. Errıl szintén találhatunk statisztikákat a gyorsjelentésben. Budapesten az internetezık aránya továbbra is jelentısen meghaladja az országos szintet, ráadásul az országos átlagnövekedést jóval meghaladva, 9 százalékponttal nıtt a fıvárosban élı internetezık aránya az elızı félévhez képest. A fıváros mellett a városokban is nıtt az internethasználók aránya, a községekben internetezık aránya viszont továbbra is elmarad a városi, illetve fıvárosi internet penetrációtól. 18
2.3. ábra - NRC gyorsjelentés: A rendszeresen internetezık aránya az egyes településtípusokon. Ez rögtön mutatja, hogy az oldal elsıdleges célközönsége - akikre a bevezetési idıszakban praktikusan koncentrálni kell a budapesti lakosság. Az adatokból egyértelmően látható növekvı tendenciák ugyanakkor még nem fejezıdtek be, mely további kedvezı hír egy online szolgáltatás bevezetéséhez: A jelenleg nem internetezık 1 százaléka biztos abban, hogy néhány hónapon belül elkezdi használni az internetet, további 6 százalékuk pedig valószínőnek tartja ezt. Ez és az eddigi trendek alapján a közeljövıben 2-3 százalékpontos növekedés várható az internetezık arányában. 2.1.2 Internet használat Értelemszerően, egy online szolgáltatásra épülı üzleti modellben - az internet penetrációja mellett a felhasználókra jellemzı internet felhasználási kultúra az, mely szintén közvetlen hatással van az üzlet sikerességére. Ennek elemzése így szintén gyakorlati jelentıséggel bíró adatokkal szolgálhat. Az NRC gyorsjelentésében errıl is találunk vonatkozó adatokat: A hagyományos internetes tevékenységek e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása mellett az internetezık mind nagyobb hányada használja az internet különbözı hasznos, vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetezı 14-69 évesek 66 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Kisebb-nagyobb rendszerességgel 43 százalékuk rendel termékeket, szolgáltatásokat az internetrıl. Az online fizetık aránya 9 százalékkal nıtt 2009 második felében az azt megelızı félévhez képest, így a legalább hetente internetezıknek már 27 százaléka szokta a weben vásárolt árukat az interneten keresztül, bankkártyaszám megadásával fizetni. Vagyis a mo.-i lakosok 12%-a vásárolt már interneten keresztül valamilyen terméket vagy szolgáltatást az elmúlt egy évben, míg a rendszeresen - havonta legalább 1 órát - internetezık 29%-a vásárolt már a világhálón. Ezeknek az adatoknak a fontossága egyértelmővé válik, ha az 19
üzleti modell fejezetben kitérünk arra a funkcionalitásra is, mely késıbb szolgáltatások rendelésének és vásárlásának elérését is lehetıvé teszi a pang.hu portálon keresztül. A legalább heti rendszerességgel internetezık közül az a 66 százalék, aki legalább egyszer vásárol, és a 27 százalék rendszeresen vásárló már egy igen magas érték ahhoz, hogy rávilágítson egy széles réteg célozható meg a portálon keresztül történı online rendelések fogadásával és e piac még egyre nı. Hasonlóan növekvı tendenciát mutat a vásárlások átlagos értéke, mely napjainkra valahol 10 000-15 000 Ft között mozog figyelhetı meg a GKIeNET felméréseiben. [6] 2.4. ábra - GKIeNET A magyarországi e-kereskedelem 2009-es eredményei: Egy vásárlás átlagos értéke. A portál funkcionalitása szempontjából végül rendkívül lényeges információt hordoz - visszatérve az NRC gyorsjelentéséhez - a következı kimutatás. 2009 második felében az elızı félévben mérttel azonos arányban, az internetezık több mint kilenctizede használja a világhálót vásárlás elıtti információgyőjtésre: komolyabb vásárlási döntés meghozatala elıtt tájékozódik a gyártók, forgalmazók weboldaláról, a különbözı ár-összehasonlító honlapokról vagy éppen vásárlói fórumokról, ahol a termékek, szolgáltatások fogyasztói megoszthatják egymással pozitív, illetve negatív tapasztalataikat. 20
2.5. ábra - NRC gyorsjelentés: E-kereskedelem és a fogyasztók. Ez jól mutatja, hogy az internethasználók tudatossága már jelenleg is elırehaladottnak mondható, az emberek használják az internetet elızetes tájékozódásra ami rögtön fölveti a kérdést: hol vannak az ezt kiszolgáló elterjedt fórumok a vásárlók pozitív és negatív tapasztalatainak megosztására? Erre az igényre tud kiválóan illeszkedni egy olyan szolgáltatás, melynek megvalósítását a pang.hu kitőzte maga elé. És hogy mekkora üzleti potenciált nyújt az online torta, mely a portál piacát jelentené? Errıl már jelenleg, az év vége elıtt is viszonylag pontos becsléseket lehet adni: 2010-ben az online boltok forgalma el fogja érni a 135 milliárd Ft-ot. És ahogy már szó esett róla, e piac még bıvül az internetes penetráció és internetes használat erısödésével. Mindemellett az online fizetést megvalósító technológiai lehetıségek és a vele kialakuló kultúra is karöltve fejlıdik gondoljunk csak az országunkban nemrég megjelent és jelenleg már egyre több helyen elérhetı mobilfizetésre. A lakosság számára az elektronikus fizetési lehetıségek igénybevétele kapcsán a gyorsaság, az egyszerőség, az anyagi elıny és a vásárlás idıpontjának megválasztása jelenti a fı motivációt. A bankkártyás fizetési lehetıség magyarországi megjelenését követıen sok pénzügyi szakember várta, hogy a készpénzt felváltó fizetési megoldás gyorsan el fog terjedni mivel biztonságos, használata egyszerő, és sok külföldi országgal ellentétben Magyarországon a fizetési tranzakció azonnal meg is valósul (nem csak késleltetve), ami a kereskedı számára is biztonságot ad. A magyar lakosság viszont csak lassan kezdett el a lehetıséggel élni, és annak ellenére, hogy 2009. szeptemberben Magyarországon megközelítıleg 9 millió bankkártya volt forgalomban, alacsony a bankkártyával rendszeresen fizetı fogyasztók aránya. A 18 év feletti magyarországi lakosság 63 százaléka rendelkezik bankkártyával, de összesen mindössze 23 százaléka használja bankkártyáját rendszeresen fizetésre. Így viszont kézenfekvınek tőnik, hogy egy olyan eszköz, mint a lakosság 81-82 százaléka által birtokolt mobilkészülék (amely mőszaki szempontból alkalmas fizetésre) kitörési lehetıséget biztosíthat a kisebb összegő néhány tízezer forintos nagyságrendő készpénzes fizetések világából. A mobilvásárlás szolgáltatás során az ügyfelek elızetes 21