Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA 2009. I. NEGYEDÉV 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Postacím: 8002 Székesfehérvár, Pf. 241 Telefon: (22) 327-950, Fax: (22) 311-139, http//www.afsz.hu, E-mail: KDRMK@lab.hu
1. A régió gazdasági, foglalkoztatási jellemzői, a munkaerő-piaci helyzet bemutatása, a felmérés eredményei 1/1. A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzői 1 A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső és északkeleti részén található a Balatontól majdnem a Dunakanyarig, déli irányban a Mezőföld jelentős területeivel. Területe 11.116 km 2, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyéket foglalja magában, s 24 statisztikai kistérségre és foglalkoztatási körzetre oszlik. Településeinek száma meghaladja a 400-at, amiből a városi rangúak száma a 2008. július 1-től városi rangot elnyert két Fejér megyei településsel együtt - 37, ezen belül is 4 megyei jogú város. A községek több mint fele 1.000 nél kisebb lélekszámú aprófalu, sőt egynegyedükben a lakónépesség nem éri el az ötszáz t sem, ami elsősorban Veszprém megyét jellemzi, míg Fejér és Komárom-Esztergom megyében nagyobb kiterjedésű, népesebb települések dominálnak. A régió földrajzi, gazdaságföldrajzi helyzete, településszerkezete nagymértékben meghatározza az itt élők életlehetőségeit. 2008. január 1-jén a népsűrűség 99,4 /km 2, a vidéki átlagot meghaladja, s ezzel a várost is magába foglaló Közép-Magyarország után az ország második legsűrűbben lakott térsége. A Közép-dunántúli régió lakónépessége 2008. január elején 1.104,8 ezer volt, 0,2 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, s amely az ország lakosságának 11,0 %-át jelenti. A lakosok 38,8 %-a Fejér, 28,5 %-a Komárom-Esztergom, 32,7 %-a pedig Veszprém megye településein lakott. Az év elején 745,8 ezer, vagyis a lakosság 2/3-a (67,5 %-a) tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző régiós mutatók kedvezőbbek az országosnál. A rendelkezésre álló legfrissebb KSH adatok szerint régiónkban a foglalkoztatás színvonala 2008. III. negyedévben 54,0 % volt, ami 3,1 %-kal haladja meg az országos átlagot (50,9 %). A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban régiónkban 5,8 % volt, míg országosan 7,7 %. A régióban a 15-74 éves népesség legnagyobb hányada (57,4 %-a) aktív volt január-szeptemberben, míg országosan 55,2 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. Megnevezés A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre), 2008. III. negyedév Fejér megye Közép-dunántúli régió Komárom- Veszprém Esztergom megye megye Összesen Országosan Népesség száma (ezer ) a) 428,6 314,6 361,6 1 104,8 10 045 Foglalkoztatottak (ezer ) 175,7 139,2 147,2 462,1 3924,3 Alkalmazásban állók (ezer ) b) 118,6 93,9 79,0 291,5 2753,3 Munkanélküliek (ezer ) 10,5 7,1 11,0 28,6 327,7 Gazdaságilag aktívak (ezer ) 186,2 146,3 158,2 490,7 4252,0 Gazdaságilag inaktívak (ezer ) 142,8 99,4 122,3 364,5 3456 Aktivitási arány (%) 56,6 59,5 56,4 57,4 55,2 Foglalkoztatási arány (%) 53,4 56,7 52,5 54,0 50,9 Munkanélküliségi ráta (%) 5,6 4,9 7,0 5,8 7,7 a) 2008. január 1-én. b) A 4 nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 1 Forrás: KSH Veszprémi Igazgatóságának 2008/3. Fejér megye, Komárom-Esztergom megye illetve Veszprém megye című statisztikai tájékoztatói 2
A KSH legfrissebb adatai szerint 2008. III. negyedév végén a 462,1 ezer foglalkoztatottból a legalább 5 t foglalkoztató régiós székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 291,5 ezer volt az alkalmazásban állók száma, kétharmaduk (65,1 %-uk) fizikai, míg egyharmaduk (34,9 %-uk) szellemi munkakörben. Az alkalmazottak 77,9 %-a a versenyszférában, 19,9 %-a pedig költségvetési intézményeknél dolgozott. A KSH adatai szerint 2008. III. negyedév végén 150.269 db régiós székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak a Közép-Dunántúlon, melyek 93,4 %-a, 140.425 db volt a vállalkozás 17,0 %-kal több mint egy évvel korábban. A vállalkozások kétharmada (67,3 %-a) egyéni, harmada (32,7 %-a) pedig társas volt. Ezer lakosra a régióban 127 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (154 db/ezer lakos a külföldön működőkkel együtt) alacsonyabb. 3
1/2. A munkaerő-piaci helyzet alakulása 2008. IV. negyedévében Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által a régióban nyilvántartott álláskeresők állománya a IV. negyedév során a szeptember végi 35.376 ről december végére 43.063 re emelkedett, mely 21,7 %-os növekedésnek felel meg. Ennek megfelelően negyedévi átlagos számuk (39.087 ) is jóval, 4.495 vel magasabb, mint az előző három hónap átlaga. A negyedév első hónapjában a nyilvántartottak száma 2.382 vel volt több az előző év azonos időszaki adatánál, novemberre ez 5.317 s többletre növekedett, majd decemberben is tovább emelkedve már A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Közép-dunántúli régióban 8.043 vel haladta meg a tavalyi értéket. Mindezek következtében a 2007. negyedik negyedév átlagánál a 2008. hasonló időszaki 15,5 %-kal (5.248 vel) nagyobbnak adódott. A negyedév végén a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség 9,6 %-a szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában. 50 000 45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Fejér megye, 2008. Komárom-Eszt. megye, 2008. Veszprém megye, 2008. Közép-dunántúl, 2007. A pályakezdő fiatalok aránya a nyilvántartott álláskeresők között 5,6 % (2.693 ) volt az év utolsó hónapjában. 50 évesnél idősebb 20,9% A nyilvántartott álláskeresők összetételének életkor szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, 2008. december 25 éves és fiatalabb 17,9% Általános iskola 33,5% A nyilvántartott álláskeresők összetételének iskolai végzettség szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, 2008. december Szakmunkásképző, szakiskola 34,9% 46-50 éves 11,9% 36-45 éves 23,1% 26-35 éves 26,2% 8 általánosnál kevesebb 4,3% Főiskola, egyetem 4,3% Gimnázium 8,1% Szakközépiskola, technikum 14,8% 2. A felmérés eredményei 2009. januárjában tizenötödik alkalommal került sor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legújabb adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés felvételére. Ennek keretében a regionális munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2009. I. negyedéves adatfelvételére január 12-30. között került sor. Ennek során a foglalkoztatók 3, illetve 12 hónap múlva várható létszámadatai mellett a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos információkat is gyűjtöttünk. 4
2.1. Reprezentativitás A 2008. IV. negyedév végi bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérésbe a Közép-dunántúli régióban 1.012 munkáltatót vontunk be. A felmérés adatlapját 754 munkáltató töltötte ki értékelhetően, amely 74,5 %-os régiós válaszadási aránynak felel meg. Az előző felméréshez képest a kitöltött adatlapok száma 11,3 %-kal (96 db-bal), a válaszadási arány pedig 8,5 %-ponttal csökkent. Fejér megye Komárom- Esztergom megye Veszprém megye Középdunántúli régió Megszólított munkaadók száma (db) 379 259 374 1 012 Visszaérkezett adatlapok száma (db) 240 222 292 754 Visszaérkezett adatlapok megoszlása a megyék között (%) 31,8 29,4 38,7 100,0 Visszaérkezési arány (%) 63,3 85,7 78,1 74,5 Érintett munkavállalói létszám (a felvétel időszakában, ) 21 696 36 113 28 330 86 139 Érintett munkavállalói létszám megoszlása a megyék között (%) 25,2 41,9 32,9 100,0 A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). Egyéb szolgáltatás 1,1% Oktatás 3,7% 1,0% Pénzügyi közvetítés 0,1% Szállítás 4,9% Bányászat 0,3% Egyéb szolgáltatás 2,1% Egészségügy 6,8% Oktatás 8,5% Az alkalmazásban állók megoszlása a régióban 2008. III. negyedév végén (KSH) Feldolgozóipar 41,6% Pénzügyi közvetítés 0,4% Szállítás 3,9% Ingatlanügyletek Szálláshelyszolgáltatás 4,2% Közigazgatás 2,7% Egészségügy 8,0% Mezőgazdaság 5,7% Kereskedelem 5,8% Építőipar 2,0% A foglalkoztatottak megoszlása a vizsgált cégeknél 2008. IV. n. év végén Energiaellátás Bányászat Feldolgozóipar 0,1% 56,1% 4,5% Energiaellátás 2,2% Építőipar 4,2% Kereskedelem 11,8% Mezőgazdaság 4,0% Közigazgatás 5,6% Ingatlanügyletek 6,0% Szálláshelyszolgáltatás 2,7% A felmérés során 86.139 munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a régió foglalkoztatottainak alig ötödét (18,6 %-át), az alkalmazásban állóknak 2 pedig háromtizedét (29,6 %-át) jelenti. (A KSH 2008. III. negyedév végi adatai alapján.) A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatók méret szerinti megoszlása A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatóknál foglalkoztatottak megoszlása cégméret szerint Mikrovállalkozás (131 db, 17,4%) Nagyvállalat (76 db, 10,1%) Kisvállalat (315 db, 41,8%) Közepes vállalat (232 db, 30,8%) Közepes vállalat (25 779, 29,9 %) Nagyvállalat (51 990, 60,4 %) Mikrovállalkozás (699, 0,8 %) Kisvállalat (7 671, 8,9%) 2 A 4 nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai alapján 5
A régió megyéiben tevékenykedő cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy míg a visszaérkező adatlapoknak a legkisebb része (29,4 %-a) származik Komárom-Esztergom megyéből, addig ez a megye adja a régió vizsgált munkáltatóinál foglalkoztatottak legnagyobb hányadát (41,9 %-át). Ezen túlmenően Veszprém megye adja a válaszadó cégek közel kétötödét, s Fejér megye is csaknem egyharmadát, a náluk foglalkoztatott létszámnak viszont csupán egyharmadát, illetve egynegyedét. 100% 80% 60% 40% 20% 0% A válaszadó cégek és a foglalkoztatottak számának megyék szerinti megoszlása 38,7 32,9 31,8 válaszadó cégek Veszprém 25,2 foglalkoztatottak 2.2. Várható létszámváltozások A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően 2009. I. negyedév végére régiós szinten az eddig megszokottól eltérően 2.813 s (3,3 %-os) mérséklődés várható a jelenlegi, 86.139 s létszámhoz képest, ami 3.811 s létszámcsökkenés és 998 s felvétel eredője. Komárom- 29,4 Esztergom 41,9 Fejér A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása A következő negyedév végére a nemzetgazdasági ágak szerint megkérdezett munkáltatók 500 összlétszámában várható 3.811 0 s csökkenés több mint -500 háromnegyede (76,3 %-a, 2.907 ) a feldolgozóiparban fog -1000 végbe menni. Emellett a -1500-2000 -2500 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (8,2 %), a kereskedelem (6,7 %) és a létszámcsökkenés f elv étel mezőgazdaság (2,1 %) veszi ki egy enleg részét jelentősebb mértékben a -3000 létszám-mérséklődésekből, a többi gazdasági ág részesedése összesen 6,7 %. A feldolgozóiparon belül is elsősorban a gépipar területei (a villamosgép-, műszer-, illetve a járműgyártás) jelentősek e szempontból, 1.476 t érintően várhatóan itt valósul meg a jelzett feldolgozóipari létszám-mérséklődés fele (50,8 %-a), mely az összes létszámcsökkenésnek is közel kétötödét (38,7 %-át) jelenti. Emellett jelentősebb létszámkiáramlás várható a feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása területén (545 ), a vegyiparban (466 ), valamint az élelmiszeriparban (132 ). Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energia ellátás Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Pénzügy, ingatlan Közigazgatás Oktatás A létszámcsökkenésekhez hasonlóan az összesen 998 re prognosztizált felvétel zöme, csaknem négyötöde (39,3 %-a, 392 ) szintén a feldolgozóiparban foglalkoztatott létszámban fog megjelenni. Ezen kívül a közigazgatás (10,7 %) és a kereskedelem (10,2 %) területén várható még 100 t meghaladó, az egészségügyben (9,0 %) és az építőipar (8,6 %) pedig azt megközelítő létszámbővülés. A többi ágazat összesen 22,2 %-kal részesedik a felvételekből. A feldolgozóipar területei közül eltérően a létszámcsökkenések esetében leírtaktól - elsősorban a vegyipar (117 ) és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásának (112 ) munkáltatói aktívak a felvételekben, náluk jelenik meg a felvenni tervezett feldolgozóipari létszám közel három-három tizede, ami az összes létszámbővítéseknek is több mint egy-egy Egészségügy Egyéb 6
tizedét teszi ki. Emellett a feldolgozóiparon belül megemlítendő még a gépipar félszáz t meghaladó bővítésével. A létszámváltozások egyenlege az ágazatokat tekintve vegyesen alakult. A legnagyobb mértékű eredő bővülésre a közigazgatási és az egészségügyi cégeknél számíthatunk, mely azonban nem éri el a száz illetve a félszáz t sem. A feldolgozóipar cégeinél tapasztalható legnagyobb mértékű negatív egyenleg ellenben a 2.500 t is meghaladja, ezen belül is több mint 1.400 a gépiparban, 400 t meghaladó a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása területén, s csaknem 350 s a vegyiparban. Számottevő eredő csökkenés várható még a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (288 ), valamint a kereskedelem (154 ) cégeinél is. A többi ágazatban 20 alatti pozitív (építőipar, oktatás, energiaellátás, egyéb szolgáltatások), illetve 30 t el nem érő negatív egyenlegek (pénzügy, ingatlan, mezőgazdaság, szállítás) a jellemzőek. A létszámváltozások nagysága a vállalati méretekkel továbbra is egyenesen arányos. Ennek megfelelően mindkét irányú létszám-mozgásban a nagyvállalatok érintettek a leginkább, náluk valósul meg a létszámcsökkenések kétharmada (66,8 %-a) és a felvételek közel kétötöde (38,3 %-a). A többi kategória létszámváltozásokban való részvétele a csökkenő vállalati mérettel csökken. Míg a közepes méretű cégek a leépítések 25,3, és a felvételek 35,6 %-át adják, addig a kis kategóriás munkáltatók már csak 7,2 illetve 20,7 %-át, a mikro vállalkozások pedig 0,8 illetve 5,4 %-át. -1000-1500 -2000-2500 -3000 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása vállalati méret szerint Mindezek mellett a belépők száma egyedül a mikroméretű cégeknél haladja meg a leépíteni tervezett munkaerő létszámát, a kettő eredője itt 24 s pozitív egyenleg. A többi kategóriánál az egyenleg a mérettel egyre növekvő negatív eredő, a kis cégeknél 66 s, a közepes méretűeknél már 608 s, a nagyoknál pedig 2.163 s. 500 0-500 54 24-30 létszámcsökkenés f elv étel egy enleg A 3 hónap múlva várható létszámváltozások területi megoszlása létszámfelvétecsökkenés létszám- Megyék egyenleg % % Fejér 176 17,6-1 234 32,4-1 058 Komárom-Esztergom 461 46,2-1 172 30,8-711 207-273 - 66 355 382-963 -608-2163 -2545 Mikro Kis Közép Nagy A létszámmozgások terén a régió megyéi közül a jelenlegi felmérés során Komárom-Esztergom cégei már csak a létszámfelvételek terén a Veszprém 361 36,2-1 405 36,9-1 044 legaktívabbak, ezek Közép-Dunántúl 998 100,0-3 811 100,0-2 813 csaknem felét ők adják, ehhez Veszprém további több mint egyharmaddal, Fejér pedig kicsit több mint egyhatoddal járul hozzá. A csökkenésekben Veszprém megye a legérintettebb egyharmadot meghaladó résszel, de a másik két megye is hasonló arányban képviselteti magát ezen a téren. A kétfajta létszámmozgás eredőjeként mindenhol negatív egyenleg adódott, melyek közül a Komárom-Esztergom megyei volt a legkisebb, a másik két megyéé pedig ezt több mint 300 vel felülmúlva, egymással csaknem azonos értékű. 7
Megyék A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál jelenlegi létszám 3 hónap múlva várható 12 hónap múlva várható () () (%) () (%) Fejér 21 696-1 058-4,9-1 639-7,6 Komárom-Esztergom 36 113-732 -2,0-861 -2,4 Veszprém 28 330-1 043-3,7-1 030-3,6 Közép-Dunántúl 86 139-2 833-3,3-3 530-4,1 A létszámváltozások mindkét irányában ugyanaz a két foglalkozás csoport játssza a szerepet: a gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozások 20,2 / 53,2 %-ban, az ipari és építőipari foglalkozások 23,9 / 26,1 %-ban érintettek a felvételekben / leépítésekben. Ezzel le is fedik a bővítések közel felét, a létszámcsökkentéseknek pedig négyötödét. Emellett a felvételek további több mint egyötödét teszik ki a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások. 600 500 létszámfelvétel létszámcsökkenés A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb foglalkozásai 575 400 388 287 337 300 200 211 213 121 120 100 55 73 42 91 31 29 75 29 29 28 25 24 23 20 70 96 0 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) csomagológép -kezelő hegesztő, lángvágó egyéb könnyűip. gépkez. és gyártósor mellett dolg. eladó lakatos autóbusz -vezető egyéb vasés fémipari foglalkozások kubikos útépítő, útkarbantartó irodai adminisztrátor, írnok műanyagfeldolgozó vegyi alapanyagot és terméket gy. gépkez. raktárkezelő fémmegmunkáló gépkezelő fafeldolgozó gépk. és gyártósor m. dolg. egyéb feldolgozóipari gépek kez., gyártósori összeszer. gyártósori összeszerelő A feldolgozóipar régióbeli meghatározó jelenlétének és ezzel együtt a felmérés során betöltött túlsúlyának köszönhetően a létszámváltozásokban is ez az ágazat, illetve ennek foglalkozásai voltak a legjellemzőbbek. Így a fentebb felsorolt foglalkozás-csoportokon belül is a feldolgozóipari szakmák a meghatározóak (pl. az első csoportból a feldolgozóipari gépek kezelői adták a felvenni tervezett létszám közel felét, illetve leadandónak több mint kilenctizedét, a második csoportban pedig a vas- és fémipari foglalkozások tették ki a bővítések több mint felét és a létszámkiáramlások csaknem kétharmadát). Az első tizenkét, a felvenni kívánt foglalkoztatottak létszáma szerint legjelentősebb munkakör - melyek zöme a feldolgozóiparhoz kapcsolódik - esetében a tervezett bővítés megközelíti a teljes felvételre kerülő létszám felét (annak 45,7 %-a). A létszámcsökkenések terén hasonló a helyzet, itt a teljes leépítendő létszám kétharmadát (66,5 %-át) teszi ki az első 12 leggyakoribb szakmából leépítésre kerülők létszáma, melyek csaknem mindegyike szintén feldolgozóipari. A legnagyobb létszámot érintő helyen most is a gyártósori összeszerelők szerepelnek, de az eddigiekkel ellentétben most nem mindkét irányú létszámmozgásnál, csak a leépítéseknél (-575 vel). A felvételeknél jelen van ezen kívül a szállításhoz kapcsolódó autóbusz-vezetői szakma, az építőipar egyszerű foglalkozásai, valamint a több ágazathoz kapcsolható adminisztrátori munkakör. 8
A 12 legnagyobb abszolút értékű egyenleg között most a szokottól eltérően csak negatív létszámeredők szerepelnek, melyek szakmáinak legtöbbje szintén feldolgozóipari. Sokáig szinte csak pozitív egyenlegű munkakörök szerepeltek itt az első helyeken, a kettővel ezelőtti felmérésben jelent meg először négy negatív a nyolc pozitívval szemben, az előző felmérésben az arányuk megfordult, négy pozitívval szemben nyolc negatív eredő létszámú szerepelt. 0-100 -200-300 -400-500 -600 gyártósori -567 összeszerelő A 3 hónap múlva várható létszámváltozások egyenlege szerinti legjellemzőbb 12 foglalkozás egyéb könnyűip. gépkez. -357 és gyártósor mellett dolg. egyéb feldolgozóipari -335 gépek kez., gyártósori összeszer. -259 egyéb vasés fémipari foglalkozások -213 fafeldolgozó gépk. és gyártósor m. dolg. -202 fémmegmunkáló gépkezelő - 90 raktárkezelő - 69 vegyi alapanyagot és terméket gy. gépkez. - 67 egyéb irodai jellegű foglalk. - 60 bőrkikészítő,-feld. gépk., gyártósor mellett dolgozó - 49 hegesztő, lángvágó - 46 eladó A 12 hónapos előrevetített létszámvárakozások régiós szinten pesszimistábbak a 3 hónaposnál. A megkérdezett cégek összességében 82.609 re becsülték az egy év múlva várható alkalmazotti létszámukat, amely 3.530 s (4,1 %-os) létszámmérséklődést jelent a jelenleg foglalkoztatott állományhoz képest. Ez a három hónap múlva várt létszámtól is 697 vel (0,8 %-kal) elmarad. + 0-200 - 400-600 - 800-1 000-1 200-1 400-1 600-1 800-2 000-2 200-2 400-2 600-2 800-3 000-3 200-3 400-3 600 A 3 és 12 hónap múlva várható létszámváltozások megyénkénti mértéke - 732-861 -1 058-1 043-1 030-2 833 3 hónap múlv a v árható létszám -1 639 Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl -3 530 12 hónap múlv a várható létszám Területileg a 3 hónapos előrejelzéshez hasonlóan mindhárom megyében létszámmérséklődéssel számolnak a munkáltatók, melyek mértéke megyénként eltérően alakul. Fejér ebben is kiemelkedik, cégei több mint 1.600 s (7,1 %-os) létszámcsökkenést jeleztek egy évre előre, mely csaknem 600 vel felülmúlja a megye három hónapos előrejelzését is. Veszprém megyében a három hónapos előrejelzéshez hasonló mértékű, 1.030 s mérséklődést vetítettek előre a megkérdezett cégek. Komárom-Esztergom megyében az egy év múlva jósolt létszámmérséklődés a három hónap múlva vártat is mintegy 130 vel meghaladja, csaknem 900 t tesz ki. A vállalati méreteket tekintve elmondható, hogy hasonlóan a 3 hónapos előrejelzéshez - a legkisebb kategória létszámnövekedést, a másik három viszont létszámcsökkenést feltételez 12 hónapra előre. A mikro-vállalkozások 28 s (4,0 %-os) létszámbővüléssel, a kisvállalatok 138 s (1,8 %-os), a közepes méretű cégek 880 s (3,4 %-os), a nagyok pedig 2.540 s (4,9 %-os) létszámmérséklődéssel számolnak. Az ágazatok legtöbbje nem vár növekedést a jelenlegi létszámhoz képest egy év múlva. A legnagyobb létszámot érintő (2.738 s, 5,7 %-os) csökkenést a feldolgozóipar szervezetei jósolják, ezzel az egész ipar területén várható mérséklődés 99 %-át teszik ki. Számottevő, 700 t meghaladó, mostani állományuk 20,2 %-át jelentő mértékű csökkenésre számítanak a vendéglátóipar képviselői, emellett a kereskedelemben várnak még jelentősebb, 200 t meghaladó (4,1 %-os) mérséklődést. 9
A növekedést jelző ágazatok közül az egészségügy emelendő ki, melynek munkáltatói a jelenleginél 158 vel (2,3 %-kal) nagyobb létszámmal számolnak egy év múlva, emellett a közigazgatásban várnak még 136 s (5,9 %-os) növekedést. 2.3. A pályakezdők foglalkoztatásának jellemzői Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatásáról kialakult tapasztalataikról, véleményeikről is. Ezt tíz, a pályakezdő munkavállalókkal kapcsolatos állítás formájában tettük, s a cégeknek meg kellett jelölniük, amelyikkel egyetértenek. Az állítások egyik fele a fiatalok alkalmazásának előnyeit, míg másik fele inkább az azzal kapcsolatos hátrányokat emeli ki. Az állításokat a velük egyetértő válaszadók arányának csökkenő sorrendjében az alábbi táblázat foglalja össze: pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos válaszok az állam számos támogatást nyújt utánuk könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát betanításuk sok időt vesz el hosszú távon nem lehet rájuk számítani hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Közép- Dunántúl válasszal egyetértők aránya, % 34,6 29,3 43,5 36,5 29,2 31,5 40,8 34,4 30,4 23,9 35,3 30,4 23,3 25,2 29,5 26,3 14,6 16,2 14,7 15,1 15,0 13,1 10,6 12,7 7,1 18,0 12,0 12,2 11,7 9,5 9,2 10,1 3,8 9,0 6,5 6,4 3,3 9,9 4,8 5,8 A munkáltatók fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos általános álláspontjáról sokat elárul, hogy az első négy, a cégek által leggyakrabban megjelölt állítás mind a pályakezdők alkalmazásának előnyeire vonatkozott (melyeket szimbólum jelöl), ezzel együtt a hátrányokkal összefüggő állításokat kisebb arányban helyeselték. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vállalkozások szívesen alkalmaznak pályakezdőt, ha van rá módjuk. A válaszok alapján a pályakezdőket elsősorban azért részesítik alkalmazásuk során előnyben, mert az állam támogatásokat nyújt foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan, ezt a véleményt osztotta a régió megkérdezett munkáltatóinak több mint egyharmada. Nem elhanyagolható körülmény, hogy könnyebben betaníthatók, mint a más korosztályhoz tartozók, ez a válasz a második helyen szerepel a vállalkozások szintén több mint egyharmadának véleménye alapján. A fiatalok által birtokolt legfrissebb szakmai tudást nagyobb hangsúllyal jelölték meg a megkérdezett munkáltatók a tapasztalt munkaerővel szembeni kevesebb munkabér igénnyel szemben. Az alkalmazásukhoz kapcsolódó nehézségek között legnagyobb hangsúllyal szerepel, hogy betanításuk más szakképzett dolgozót lefoglal, és egyben sok időt igényel. Negatívumként jelölték meg a munkáltatók azt a tényt is, hogy hosszú távon nem tudnak számítani a munkájukra, mert tapasztalatszerzés után előbb-utóbb továbbállnak (a nők esetleg gyermeket szülnek), ezen túl önálló munkavégzésre is kevés választ adó tartotta alkalmasnak a fiatalokat. A lassúságukat és a nehéz alkalmazkodásukat nem igazán tartották jellemzőnek a megkérdezettek, kevesebb mint egytizedük vélekedett csak így. 10
2.4. Az eddigi előrejelzések realizálódásának mértéke A mostani felmérés során is próbáltuk vizsgálni azt, hogy a 2008. januári felmérésben egy évre, illetve a 2008. októberi felmérésben három hónapra előre jelzett foglalkoztatási létszámok mennyiben realizálódtak a mostani, 2009. januári felmérésben tényként mért munkavállalói létszámokban. Régiónkban a legnagyobb akaratunk ellenére is - a három felmérésben (2008. januári, 2008. októberi, 2009. januári) nyolcszáz körüli, de eltérő és egyre csökkenő számú (884, 850 illetve 754), emellett ágazat és méret szerint is különböző összetételű munkáltatói állomány vett részt, ezért az előre jelzett adatok összevetése a mostani tényekkel nagy körültekintést és statisztikai korrekciót igényel. Létszámmegoszlás Korrigált változás Ágazat 2008. IV. 2009. I. csökk. növek. % % Mezőgazdaság 5 522 4,8 4 938 5,7-221 33 Bányászat 122 0,1 122 0,1-2 0 Feldolgozóipar 70 566 61,8 48 324 56,1-1 443 1 995 Energia ellátás 3 825 3,4 3 881 4,5-27 64 Építőipar 2 219 1,9 1 741 2,0-53 40 Kereskedelem 5 795 5,1 5 006 5,8-169 141 Vendéglátás 4 963 4,3 3 651 4,2-305 31 Szállítás 5 003 4,4 4 181 4,9-62 58 Pénzügy, ingatlan 1 121 1,0 964 1,1-46 26 Közigazgatás 2 852 2,5 2 319 2,7-153 73 Oktatás 3 293 2,9 3 229 3,7-50 18 Egészségügy 6 735 5,9 6 849 8,0-109 118 Egyéb 2 118 1,9 934 1,1-21 15 Összesen 114 134 100,0 86 139 100,0-2 661 2 611 Ha az előző, 2008. októberi felmérés három hónapra előre jelzett 3.582 s létszámcsökkenését és 3.627 s növekedését (összességében 45 s létszámbővülését) korrigáljuk a mostani felmérés érintett létszámának ágazati megoszlása szerint, akkor 2.661 s csökkenést és 2.611 s növekedést, vagyis 50 s létszámmérséklődést kapunk. Ha ezt adjuk hozzá a három hónappal ezelőtti felmérésben érintett létszámhoz (114.134 ), akkor a 2008. december 31-re jelzett korrigált létszám 114.084 lenne. Ezzel szemben a jelenlegi felmérés december 31-i tényleges érintett létszáma (86.139 ) ettől 27.945 vel, 24,5 %-kal elmarad. Vagyis az előző felmérésben becsült minimális létszámbővülést régiós szinten ennyivel teljesítették alul a megkérdezett munkáltatók az azóta is tartó gazdasági válság miatt. Az egy évvel ezelőtti (2008. I. negyedéves) felmérésben régiós 55 000 szinten 884 cég vett részt, 12 hónapja jelzett 50 000 115.527 s foglalkoztatott 3 hónapja jelzett 45 000 létszámmal. Akkor 12 hónapra jelenlegi létszám 40 000 előre vetítve ezek a cégek 35 000 119.068 munkavállalót 30 000 jeleztek 2008. december 31-re. 25 000 Ez esetben csak nagyon óvatos, a 20 000 válaszadó cégek számának 15 000 akkori és mostani megyénkénti 10 000 megoszlása szerinti korrekcióval 5 000 élve 102.776 s foglalkoztatott 0 létszám adódna a jelenlegi felmérés érintett létszámára. Ettől a jelen felmérés tényleges létszáma 16.637 vel (16,2 %-kal) elma A foglalkoztatottak jelenlegi és a mostanra előre jelzett korrigált létszámának alakulása megyék szerint 24 289 23 124 21 696 47 767 45 167 Fejér Komárom-Esztergom Veszprém 36 113 rad. 30 721 31 926 28 330 11
2008. I. 2009. I. A régió három 12 hó cégek cégek korrigált tényleges Eltérés megyéjében a Megyék jelenlegi múlva száma száma várható várható létszámváltozások db létszám, db létszám, % realizálódása a Fejér 301 30 111 30 462 240 24 289 21 696-2 593-10,7 táblázat adatai Kom.-Eszt. 248 50 566 53 361 222 47 767 36 113-11 654-24,4 szerint különböző Veszprém 335 34 850 35 245 292 30 721 28 330-2 391-7,8 mértékű, de azonos Közép- 884 115 527 119 068 754 102 776 86 139-16 637-16,2 irányú. Komárom- Dunántúl Esztergomban tér el leginkább az egy évvel ezelőtt becsült értéktől, csaknem 12.000 vel alulmúlva azt. Ezalatt Fejérben és Veszprémben egyaránt mintegy 2,5 ezer vel kevesebb foglalkoztatott áll jelenleg alkalmazásban a felmérésben résztvevő cégeknél, mint azt egy éve jósolták. 12
3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992. óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első héttől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet héttől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két csoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően 1998. január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. 13
A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. 14
A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. Székesfehérvár, 2009. március 5. 15
MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet A 2009. évi I. munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a Közép-dunántúli régióban Nemzetgazdasági ág A KSH intézményi adatai szerint 2008. III. n. év végén alkalmazásban állók száma megoszlása % A felmérésben szereplő szervezeteknél 2008. IV. n. év végén foglalkoztatottak száma megoszlása % Reprezentációs arány, % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás B Halászat } 11 778 } 4,0 } 4 938 } 5,7 } 41,9 C Bányászat 802 0,3 122 0,1 15,2 D Feldolgozóipar 121 389 41,6 48 324 56,1 39,8 E Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás 6 387 2,2 3 881 4,5 60,8 F Építőipar 12 216 4,2 1 741 2,0 14,3 G Kereskedelem, járműjavítás 34 347 11,8 5 006 5,8 14,6 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 7 904 2,7 3 651 4,2 46,2 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 11 227 3,9 4 181 4,9 37,2 J Pénzügyi közvetítés 1 128 0,4 93 0,1 8,2 K Ingatlanügyletek, gazdasági 17 600 6,0 871 1,0 4,9 szolgáltatás L Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 16 182 5,6 2 319 2,7 14,3 M Oktatás 24 689 8,5 3 229 3,7 13,1 N Egészségügyi, szociális ellátás 19 684 6,8 6 849 8,0 34,8 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 6 174 2,1 934 1,1 15,1 Összesen 291 526 100,0 86 139 100,0 29,5 A 2009. évi I. munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint a Közép-dunántúli régióban Létszámnagyság kategória Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikro (0 9 ) 131 17,4 699 0,8 Kis (10 49 ) 315 41,8 7 671 8,9 Közepes (50 249 ) 232 30,8 25 779 29,9 Nagy (249 felett) 76 10,1 51 990 60,4 Összesen 754 100,0 86 139 100,0
2. sz. melléklet A válaszoló munkáltatók száma és megoszlása ágazat és létszámnagyság-kategórák szerint A, B C D E F G H I J, K L M N O össz. db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % mikro 6 0,8 1 0,1 31 4,1 0 0,0 19 2,5 27 3,6 8 1,1 7 0,9 14 1,9 5 0,7 2 0,3 3 0,4 8 1,1 131 17,4 kis 38 5,0 3 0,4 102 13,5 2 0,3 47 6,2 33 4,4 14 1,9 10 1,3 14 1,9 23 3,1 9 1,2 8 1,1 12 1,6 315 41,8 közép 17 2,3 0 0,0 107 14,2 5 0,7 7 0,9 20 2,7 3 0,4 11 1,5 8 1,1 16 2,1 13 1,7 16 2,1 9 1,2 232 30,8 nagy 4 0,5 0 0,0 46 6,1 5 0,7 0 0,0 3 0,4 1 0,1 5 0,7 0 0,0 1 0,1 3 0,4 8 1,1 0 0,0 76 10,1 össz.: 65 8,6 4 0,5 286 37,9 12 1,6 73 9,7 83 11,0 26 3,4 33 4,4 36 4,8 45 6,0 27 3,6 35 4,6 29 3,8 754 100,0 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások ágazatonkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál Ágazat Ágazati kód létszámméret létsz.- csökk. létsz.- növek. egyenleg létsz.- csökk. % létsz.- növek. % Mezőgazdaság - 80 56-24 2,1 5,6 Bányászat 0 0 0 0,0 0,0 Feldolgozóipar -2907 392-2515 76,3 39,3 Energia ellátás - 4 18 14 0,1 1,8 Építőipar - 67 86 19 1,8 8,6 Kereskedelem -256 102-154 6,7 10,2 Vendéglátás -314 26-288 8,2 2,6 Szállítás - 50 47-3 1,3 4,7 Pénzügy, ingatlan - 33 8-25 0,9 0,8 Közigazgatás - 20 107 87 0,5 10,7 Oktatás - 18 34 16 0,5 3,4 Egészségügy - 43 90 47 1,1 9,0 Egyéb - 19 32 13 0,5 3,2 Összesen -3811 998-2813 100,0 100,0 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások létszámnagyság kategóriánkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál Vállalati méret létsz.- csökk. létsz.- növek. egyenleg létsz.- csökk. % létsz.- növek. % Mikro - 30 54 24 0,8 5,4 Kis -273 207-66 7,2 20,7 Közép -963 355-608 25,3 35,6 Nagy -2545 382-2163 66,8 38,3 Összesen -3811 998-2813 100,0 100,0
3. sz. melléklet A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb munkakörei a felmérésben résztvevő vállalatoknál LÉTSZÁMFELVÉTEL % LÉTSZÁMCSÖKKENÉS % EGYENLEG egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 121 12,1 gyártósori összeszerelő -575 15,1 gyártósori összeszerelő -567 csomagológép-kezelő 55 5,5 hegesztő, lángvágó 42 4,2 egyéb könnyűipari gépkezelők és gyártósor mellett dolgozók A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozások a 3 hónapos előrejelzés szerint eladó 29 2,9 egyéb könnyűipari gépkezelők és gyártósor mellett dolgozók egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők -388 10,2-337 8,8 egyéb könnyűipari gépkezelők és gyártósor mellett dolgozók egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők 31 3,1 egyéb vas- és fémipari foglalkozások -287 7,5 egyéb vas- és fémipari foglalkozások -259 fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó -213 5,6 fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó lakatos 29 2,9 fémmegmunkáló gépkezelő -211 5,5 fémmegmunkáló gépkezelő -202 autóbusz-vezető 29 2,9 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) egyéb vas- és fémipari foglalkozások 28 2,8 raktárkezelő -96 2,5 kubikos 25 2,5 hegesztő, lángvágó -91 2,4 útépítő, útkarbantartó 24 2,4 eladó -75 2,0-357 -335-213 -120 3,1 raktárkezelő - 90 vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő egyéb irodai jellegű foglalkozások bőrkikészítő,-feldolgozó gépkezelő, gyártósor mellett dolgozó irodai adminisztrátor, írnok 23 2,3 csomagológép-kezelő -73 1,9 hegesztő, lángvágó - 49 műanyag-feldolgozó 20 2,0 vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő -70 1,8 eladó - 46 Összesen 456 45,7-2 536 66,5-69 - 67-60