A Kormány rendelete az országos főépítészről és az állami főépítészekről Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -ának (1) bekezdés b) pontjában és a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. (1) bekezdés s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. (1) bekezdés c) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el: 1. A területfejlesztésért, a területrendezésért és az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - jogszabályban meghatározott területfejlesztési és területrendezési, településrendezési, valamint az építészeti értékek védelmével kapcsolatos egyes feladatait az országos és az állami főépítész útján látja el. 2. (1) Az országos főépítész önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, minisztériumi főosztályvezető besorolású köztisztviselő. (2) Az országos főépítészt a miniszter bízza meg. (3) Az országos főépítész tevékenységével elősegíti a) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítását, valamint az építészeti örökség védelmére és az építészeti minőségre vonatkozó követelmények érvényesítését; b) az építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét szolgáló állami feladatok ellátását; c) az egységes építészeti szakmai elvek érvényre juttatását a területi és az önkormányzati főépítészek tevékenységében és továbbképzésében; d) az építészeti tevékenység társadalmi elismertségének növelését. 3. Az országos főépítész a) vezeti a külön jogszabályban meghatározott központi építészeti-műszaki tervtanácsot; b) ellátja a kiemelkedő építészeti-műszaki alkotótevékenység és az építésügyi igazgatásban nyújtott kimagasló szakmai tevékenység elismeréséül adományozható miniszteri díjak (Ybl Miklós-díj, Pro Architectura-díj, Koós Károly-díj) odaítélésére javaslatot tevő bizottság elnöki tisztét; c) ellátja az építészeti örökség helyi védelme területén a példaszerű helyreállítások elismerése céljából hirdetett építészeti nívódíj pályázat bíráló bizottsága elnöki tisztét; d) javaslatot tesz az épített környezet alakítása, védelme és fejlesztése, a települési és építészeti értékek feltárása, megőrzése területén kifejtett kimagasló tevékenységért adományozható egyéb szakmai díjak odaítélésére; e) javaslatot tesz az építészeti minőséget érintő jogszabályok tartalmára; f) javaslatot tesz az építésügyi célelőirányzat építészeti minőséggel kapcsolatos felhasználására; g) együttműködik az érintett tárcákkal az építészeti minőséggel összefüggő oktatásinevelési, szakmai továbbképzési programok kidolgozásában és figyelemmel kíséri azok működtetését, figyelemmel kíséri eredményességét; 1
h) közreműködik az építészetet érintő képzési, szakoktatási célok meghatározásában, kidolgozásában és érvényesítésében; i) irányítja az állami és önkormányzati főépítészek építészeti minőséggel összefüggő szakmai tevékenységét; j) javaslatot tesz az állami és önkormányzati főépítészek szakmai továbbképzésére, az egységes építészeti szakmai elvek érvényre juttatására az állami és az önkormányzati főépítészek tevékenységében és továbbképzésében; k) összehangolja a különböző szintű tervtanácsok építészeti minőséggel összefüggő tevékenységét; l) együttműködik az építésügyben érintett közigazgatási szervekkel az egységes építészeti elvek kialakítása és érvényre juttatása érdekében, m) együttműködik nemzetközi építészeti szervezetekkel, fórumokkal és a hazai szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel; n) véleményezi az állami beruházások és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt, közhasználatú építményekkel összefüggő állami döntéseket az építészeti minőség és a fenntarthatóság szempontjából; o) gondoskodik a nemzeti építészeti politika kidolgozásáról és részt vesz annak megvalósításában; p) részt vesz a Nemzeti Építészeti Tanács megalakításában és munkájában; q) javaslatot tesz a közvélemény tájékoztatására a kormány építészeti minőséggel összefüggő döntéseiről, r) konzultációs tevékenységet végez az érintettekkel a tevékenységébe tartozó feladatkörben. 4. (1) Az állami főépítész a közigazgatási hivatal szervezeti keretében önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező köztisztviselő. (2) Az állami főépítész kinevezéséhez és felmentéséhez a miniszter egyetértése szükséges. (3) Az állami főépítészi állás pályázat útján tölthető be. (4) Az állami főépítész külön jogszabályban meghatározott szakmai továbbképzésen vesz részt. (5) Az állami főépítészi tevékenység körében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 21. -a (6) bekezdésének a) pontjában említett pártatlan, befolyásmentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen az, ha az állami főépítész olyan települések közigazgatási területén ahol főépítészi feladatokat lát el a) építészeti-műszaki tervezési, b) építésügyi műszaki szakértői, f) igazságügyi építésügyi szakértői g) településrendezési tervezési tevékenységet végez. 5. (1) Az állami főépítész a) gondoskodik a térségi területfelhasználási engedélyek nyilvántartásáról; b) végzi - külön jogszabályban meghatározott módon - a területfejlesztési koncepciókkal és a területrendezési tervekkel összefüggő feladatokat, illetőleg az ezekkel kapcsolatos térségi koordinációt; c) szakmai tevékenységével elősegíti, hogy a településrendezési eszközök megfeleljenek a vonatkozó jogi és szakmai követelményeknek, valamint a készítésükre vonatkozó eljárási szabályoknak; d) segíti a megyei és települési önkormányzatok településrendezési- és fejlesztési tevékenységét; 2
e) illetékességi területén érvényesíti az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére vonatkozó követelményeket; f) közreműködik az építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét szolgáló állami feladatok ellátásában; g) összehangolja az önkormányzati főépítészek szakmai tevékenységét, szakmai segítséget nyújt továbbképzésükhöz; h) konzultációs tevékenységet végez az érintettekkel a tevékenységébe tartozó feladatkörben. (2) Az állami főépítész elsőfokú területrendezési hatósági jogkörében hozott döntése ellen benyújtott fellebbezést a területrendezésért felelős miniszter bírálja el. 6. (1) Az e rendeletben meghatározott főépítészi munkakört a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 3. -a (3) bekezdésének ba) pontja szerinti, vagy azzal egyenértékű szakirányú végzettséggel és a) országos főépítész esetében legalább tíz év, b) állami főépítész esetében legalább nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező köztisztviselő töltheti be. (2) E rendelet szerint szakmai gyakorlatnak számít a) a területrendezési tervezési, b) a településtervezési, c) az építészeti-műszaki tervezési, d) az építésügyi műszaki szakértői, e) a felsőoktatási intézményben településtervezési, területrendezési vagy építészetitervezési szaktárgy oktatói, illetve f) az építésügyi vagy területrendezési hatósági, valamint g) a főépítészi tevékenység. (3) A munkakör betöltéséhez szükséges gyakorlatból a) országos főépítész esetében legalább öt évet, b) állami főépítész esetében legalább három évet közigazgatási szervnél kell megszerezni. 7. (1) E rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban levő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a területi főépítészekről szóló 21/1992. (XII. 4.) KTM rendelet hatályát veszti. 3
ELŐTERJESZTÉS Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény az építésüggyel kapcsolatos egyes feladatokat a kormány, illetve az ágazatért felelős miniszter, másokat a helyi önkormányzatok feladatkörébe utal. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatainak megoldását önkormányzati főépítészek segítik, a miniszter építésüggyel összefüggő feladatainak területi ellátását 2006. december végéig a területi főépítészi irodák végezték. 1. A területi főépítészi hálózatot a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 1992-ben hozta létre az akkori ágazati törvény, az 1964. évi III. törvény alapján. A későbbiekben a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és végrehajtási rendeletei további területrendezési és fejlesztési feladatokat határoztak meg számukra. A törvényben meghatározott feladatokat a területi főépítészekről szóló 21/1992. (XII. 4.) KTM rendelet részletszabályaiban állapította meg, meghatározva eljárásuk rendjét és az illetékességi szabályokat is. A főépítészi irodákat 2001-ben a tervezési-statisztikai régiókhoz igazodva szervezeték át, egyúttal balatoni területi főépítészt neveztek ki. A területi főépítészek fő feladata a településrendezés és az építésügy konkrét területeihez kötődő ellátása és a minisztériumi területfejlesztési tevékenységben történő közreműködés volt. Az 1998. január 1-én hatályba lépett új építési törvény meghatározta a területi főépítész fogalmát és főbb feladatait. A miniszteri rendelet kibocsátása óta többször átszervezték, más szervezeti keretek közé helyezték a területi főépítészeket, amely változások kiüresítették a jogszabályt. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat alapján pedig 2007. január 1-étől megtörtént a területi főépítészek állami főépítészkénti integrálódása a közigazgatási hivatalokba. Ezért vált szükségessé a szabályozás felülvizsgálata, illetve az újraszabályozás. A javaslat az állami főépítészek státuszát, alkalmazásuk szakmai szabályait, a közigazgatási hivatal szervezeti keretében ellátandó önálló feladat- és hatáskörét szabályozza és megfelelően egészíti ki a közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szervezeti szabályait. A javaslat csak azokat a státusz-szabályokat fogalmazza meg, amelyek feltétlenül szükségesek a közigazgatási hivatali szervezeti szabályozás általános szintjéhez képest, vagyis az önálló feladat- és hatáskört és az alapvető munkáltatói jogkörbe tartozó kinevezéshez és felmentéshez rendelt egyetértési jogot. A javaslat szerint az állami főépítészi munkakört a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXII. törvényben meghatározott pályázati eljárás szerint lehet betölteni. Előírásokat tartalmaz továbbá a szakirányú végzettség és a szakmai gyakorlati idő tekintetében is, amelynél meghatározza azokat a szakmai tevékenység fajtákat, amelyek a munkakör betöltésénél relevánsak és kötelezően érvényesítendők. A köz szolgálatában eltöltött jogviszonynak is jelentőséget ad a javasolt szabályozás. Az összeférhetetlenség szabályozásának alapvető szempontja volt a főépítészi és a hatósági munkakörök együttes ellátásának kizárása. Ezen kívül a szakmai etikai szempontokat érvényesíti a javaslat, amikor felsorolja az állami főépítészként el nem látható szakmai tevékeny- 4
ségeket. A meghatározás értelemszerűen adódik a főépítész főbb feladataiból, amelyek gyakorlása során összeütközésbe kerülhet a köz- és magánérdek az összeférhetetlenségi szabályok hiányában. A javaslat szerint az állami főépítészek legfontosabb feladatai a területfejlesztési és rendezési tervekkel összefüggő feladatok, a rendezési tervek jóváhagyás előtti egyeztetésében történő részvétel, szakmai vélemények kialakítása, eseti eltérések engedélyezése az OTÉK-tól, az önkormányzati főépítészekkel történő együttműködés, a területi tervtanácsok vezetése, a területrendezési tervtár szervezése, falufejlesztési tevékenységekben történő részvétel, fejlesztéssel kapcsolatos pályázatok véleményezése, területi kapcsolatok kialakítása és szakmai segítségnyújtás, valamint az önkormányzati főépítészek munkájának összehangolása. A javaslatban meghatározott feladatokon kívül természetesen külön jogszabályokban foglalt feladatai is vannak a főépítészeknek. 2. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter február 15-i hatállyal országos főépítészt nevezett ki az építészeti minőséget érintő feladatainak szakmai irányítása és koordinálása érdekében. Az országos főépítészi feladatkör létrehozásával eleget teszünk az Európai Építészpolitikai Fórum luxemburgi ajánlásának, amely szerint minden tagországnak egyértelműen meg kell határoznia az építészeti minőséggel és az épített környezet színvonalával kapcsolatos állami teendők szakmai felelősét. Az országos főépítész legfőbb feladata az építészeti kultúra fejlesztése, ennek keretében rendszeres kapcsolattartás a szakmai, szakmapolitikai szervezetekkel, a felmerülő javaslatok becsatornázása az államigazgatási munkába, illetve a kormányzati elképzelések, döntések közvetítése a szakmai közvélemény felé, ugyanakkor feladata az együttműködés az épített környezet alakításában és védelmében fontos szerepet játszó területekkel, azaz a műemlékvédelemmel, a környezetvédelemmel de a közlekedési ágazattal is. Fontos feladata a településtervezés és az építés harmóniájának megteremtése. Ez többek között a főépítészek építészeti minőséggel összefüggő tevékenységének szakmai irányításával, az egységes szemlélet, gyakorlat kialakításával és a különböző szintű tervtanácsok munkájának összehangolásával valósul meg. Az országos főépítész fontos szerepet játszik az építészeti szakma presztízsének növelésében, megjelenítésében egyrészt az országban kormányzati szinten és a társadalom számára, másrészt külföldön a magyar építészek nemzetközi versenyképességének javítása érdekében. Személyében képviseli ezt a területet, akiről mindenki tudja, hogy ő a szakmai felelőse az építészeti minőséggel összefüggő feladatoknak. A tervezet az új kormányrendeleti szabályozásból adódóan rendelkezik a tartalmát vesztett hatályos miniszteri rendelet hatályon kívül helyezéséről. 5