1. AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A KORMÁNY ÉS AZ ÉPÍTÉSÜGYÉRT FELELŐS MINISZTER ÉPÍTÉSÜGGYEL KAPCSOLATOS FELADATAI

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék 1. AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A KORMÁNY ÉS AZ ÉPÍTÉSÜGYÉRT FELELŐS MINISZTER ÉPÍTÉSÜGGYEL KAPCSOLATOS FELADATAI Az Országgyűlés építésüggyel kapcsolatos feladatai A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai Állami eszközök, feladatmegosztás az épített környezet alkotmányos védelmének biztosítása érdekében A kormány jogalkotási feladatai Az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai Az építésügy központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése A miniszter feladatai az építésügyért való felelőssége körében A miniszter jogalkotási feladatai az építésügy/régészeti örökség és műemléki érték védelme területén A miniszter oktatási tudományos és együttműködési feladatai Ellenőrző kérdések

3 1. AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A KORMÁNY ÉS AZ ÉPÍTÉSÜGYÉRT FELELŐS MINISZTER ÉPÍTÉSÜGGYEL KAPCSOLATOS FELADATAI 1.1. Az Országgyűlés építésüggyel kapcsolatos feladatai Az Országgyűlés az Alkotmányban biztosított jogkörében dönt a Kormány programjáról, törvényeket alkot, határozatot hoz. Az Országgyűlés az épített és természetes környezet védelmével, környezetvédelmi és építésügyi jogszabályok megalkotásával biztosítja az Alaptörvényben meghatározott egészséges környezethez való jogot. Alaptörvény XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Az Alaptörvény az alapvető jogokhoz sorolja az egészséges környezethez való jogot. Az egészséges környezethez való jogból vezethető le az építésügy alkotmányos védelme. Egy tágabb értelmezésben a környezet fogalmába tartozik a természeti, a gazdasági és a társadalmi környezet, ezek együttes harmóniája biztosítja az ember lelki egyensúlyát, biztonságérzetét, a tiszta és esztétikus természeti és épített környezetet. Ebben a szélesebb értelmezésben az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jog a megfelelő életminőséghez való jogot biztosítja. Az Országgyűlés az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a fenti célokat szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről. Évente beszámoltatja a kormányt az építésügyet szolgáló pénzeszközök felhasználásáról. Az országgyűlés gondoskodik: a) az épített környezet alakítását és védelmét segítő tervezési rendszer és gazdasági szabályozók kialakításáról, az építésügy állami intézményrendszerének kialakításáról és működtetéséről, az építésügy központi feladataihoz szükséges költségvetési eszközök biztosításáról. b) az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai Állami eszközök, feladatmegosztás az épített környezet alkotmányos védelmének biztosítása érdekében Az épített környezet alkotmányos védelmének biztosítása állami feladat, melyet az állam az épített környezet védelmével, az építésügyi jogszabályok megalkotásával, és építésügyi hatósági eszközökkel való kikényszerítésével, valamint az épített és természetes környezet védelmét szolgáló tevékenységek támogatásával valósít meg. Az épített környezet védelmének biztosítása érdekében a Kormányon belüli feladatmegosztás az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján: Miniszter Nemzetgazdasági miniszter Felelősségi terület Építésgazdaság Energiastratégia 3

4 Emberi erőforrás miniszter Belügyminiszter Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése A kultúráért felelőssége körében - az érintett miniszterekkel együttműködve - a Világörökség védelme Egyéb műemlékvédelmi feladatellátás Területrendezés Településfejlesztés és településrendezés, Építésügy Régészeti örökség és műemléki érték védelme 212. Kr. 37. A belügyminiszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány r) területrendezésért, s) településfejlesztésért és településrendezésért u) építésügyért, y) régészeti örökség és műemléki értékvédelméért felelős tagja. Étv. 4. (1) Az építésügy központi irányítása - a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása -, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata. (3) A Kormány az építésügy - (1) bekezdésben megjelölt - központi feladatainak ellátása körében gondoskodik: a) az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről, b) az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről, c) a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról, d) az országos kutatási, műszaki fejlesztési programok kialakításáról és érvényre juttatásáról. (3a) A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a Kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait. (4) A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását - ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is - az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja A kormány jogalkotási feladatai Az Étv. 62. (1) bekezdése felhatalmazza a Kormányt, hogy az építésügy különböző területének (eljárási szabályok, szakmagyakorlási-, tárgyi feltételek, hatósági nyilvántartások stb.) részletes szabályait rendelettel állapítsa meg. Fontosabb szabályozási területek az építésügy/műemlékvédelem területén: a) az építésügyi hatóság vagy hatóságok, az építésfelügyeleti hatóság vagy hatóságok kijelölése b) a hatósági feladatellátás személyi és tárgyi feltételei c) az építésügyi hatósági és építésfelügyeleti ellenőrzés részletes szakmai szabályai 4

5 d) az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályai e) az építésfelügyeleti bírság megállapításának részletes szabályai f) az örökségvédelmi bírság megállapításának részletes szabályai g) az építésügyi vizsga tartalma, követelményei és eljárási szabályai h) a településtervezési, a településrendezési szakértői, az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértői, az építésügyi igazgatási szakértői, a tervellenőri, az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlás feltételei i) a településrendezéssel, a telekalakítással és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények j) az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások, adatszolgáltatások k) az építmények energiafelhasználásának minőségtanúsítására és annak díjazása l) építészeti-műszaki tervpályázati eljárás m) az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlása n) a településrendezési, az építészeti-műszaki tervtanácsok o) az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőire vonatkozó szabályok p) az egyes építésügyi hatósági eljárási szabályokat q) építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeinek és megfelelőség-igazolása r) a vállalkozói kivitelezői tevékenység folytatásának részletes feltételei s) a tervezési és szakértői szerződés kötelező tartalmi elemei t) az örökségvédelemmel kapcsolatos szakértői tevékenységek szakmagyakorlási feltételei u) az örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó szabályok v) az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek és az e tevékenységekkel kapcsolatos követelmények meghatározása 1.3. Az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai A miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatkörei: a) Az építésügy központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése, szakmai felügyeletet/irányítást, törvényességi felügyeltet lát el az építésügyi hatóságok építésfelügyeleti hatóságok régészeti örökség-, és műemléki örökségvédelmi hatóságok az országos főépítész útján az állami főépítészi rendszer felett. b) Általános törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák, és a területi építész kamarák tevékenysége felett (1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 38. ) c) Jogalkotási feladatkörében: előkészíti az építésüggyel kapcsolatos jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. d) Oktatási tudományos, és együttműködési feladatok Az építésügy központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése Étv. 5. (1) A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében: 5

6 a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében összehangolja az érintett közigazgatási szervek tevékenységét, b) külön jogszabályok szerint ba) összehangolja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét, bb) ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről, c) ellátja az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás), valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ (a továbbiakban: Dokumentációs Központ) szakmai irányítását és felügyeletét, d) elősegíti - a régészeti örökség és a műemléki értékek védelméért felelős miniszter, valamint a természetvédelemért felelős miniszter bevonásával - az építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét, ennek keretében országos kutatási, műszaki fejlesztési, valamint oktatási-nevelési programokat dolgoztat ki és működtet, e) részt vesz az építésügyet érintő felsőoktatási, szakirányú továbbképzési, oktatási képzési és szakképzési célok meghatározásában, azok tartalmának és képesítési követelményeinek kidolgozásában, továbbá kezdeményezési, véleményezési és egyetértési jogot gyakorol az erre vonatkozó jogszabályok előkészítésében, f) a műemlékek és a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek és önálló szabályozó szervek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását, g) ellátja a területi építész és mérnöki kamarák által vezetett, építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási jogosultságokhoz kapcsolódó eljárások és nyilvántartások, valamint a vállalkozó építőipari kivitelezői nyilvántartás szakmai felügyeletét, h) érvényre juttatja az építésügyi ágazati és foglalkoztatási elvárásokat a képzési követelményekben az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési intézményeknél és a társadalom más érintett szervezeteinél, i) elősegíti - a természetvédelméért felelős miniszter bevonásával - a települési zöldfelületek megőrzését, fejlesztését és védelmét. (3) A miniszter az (1) bekezdés és a 4. (4) bekezdése szerinti feladatainak ellátása, az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az építésügyi szakmai érdek-képviseletek és az építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közreműködő, építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtet. A sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttműködnek a miniszterrel az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében A miniszter feladatai az építésügyért való felelőssége körében 212. Kr. 40. (5) A miniszter az építésügyért való felelősségi körében (5) A miniszter az építésügyért való felelősségi körében a) szakmai irányítást gyakorol az állami főépítészek területfejlesztéssel, valamint területrendezéssel összefüggő feladatainak ellátása felett, különös tekintettel az államigazgatási szervként végzett hatósági feladataikra, továbbá ellátja a másodfokú területrendezési hatósági feladatokat, koordinálja az Állami Főépítészi Hivatalok tevékenységét, 6

7 b) gondoskodik a földtani veszélyhelyzet megelőzésével és elhárításával kapcsolatos pályázati rendszer működtetéséről, c) d) részt vesz az akadálymentes épített környezet alakításával összefüggő kormányzati feladatok megvalósításában, e) összehangolja és szakmailag irányítja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét, a fővárosi és megyei kormányhivatal építésfelügyeleti hatósági és építésügyi hatósági jogalkalmazási tevékenységét és közreműködik a tevékenységek ellenőrzésében, f) ellátja a hatáskörébe utalt minőségügyi, termékbiztonsági, tanúsítási, minőségbiztosítási, hatósági felügyeleti feladatokat, közreműködik a nemzeti szabványok kidolgozásában, g) ellátja a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a terület- és településrendezési, a településfejlesztési és építésügyi feladatai szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat, h) törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák és a területi építész kamarák tevékenysége felett és a nemzetgazdasági miniszterrel együtt ellátja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által ellátott építésügyi feladatok ellenőrzését, i) ellátja a Nemzeti Építésügyi Fórum, a Nemzeti Építészeti Tanács és az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ és az Országos Építésügyi Nyilvántartás szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat, továbbá feladatkörét illetően szakmai felügyeletet gyakorol az ÉMI Építésügyi és Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. felett A miniszter jogalkotási feladatai az építésügy/régészeti örökség és műemléki érték védelme területén 212. Kr. 39. (3) Az építésügyért való felelőssége körében a miniszter előkészíti különösen: a) a területrendezésért való felelősségéből következően aa) a területrendezésről, az ezzel kapcsolatos információs rendszerről, adatszolgáltatás rendjéről, ab) az Országos Területrendezési Tervről, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről, ac) a területrendezést szolgáló forrásokról, b) a településfejlesztésért és településrendezésért való felelősségéből következően ba) a településfejlesztésről és a településrendezésről, és azokkal kapcsolatos információs rendszerről,adatszolgáltatás rendjéről, bb) a településfejlesztési koncepciókról, programokról és a településrendezési tervekről, bc) a településfejlesztést szolgáló forrásokról, bd) a településtervezésről, be) az építmények elhelyezésére vonatkozó szakmai követelményekről, bf) a hátrányos helyzetű településekről, bg) az egységes elektronikus közműnyilvántartásról, cb) a kéményseprő közszolgáltatás ellátásáról szóló, d) az építésügyért való felelősségéből következően da) az épített környezet alakításáról és védelméről, db) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások meg valósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről, dc) a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról, dd) az építésügyi célelőirányzat felhasználásáról, 7

8 de) az építési-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, az építésügyi igazgatási szakértői, az építési-műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, a beruházás lebonyolítói, az energetikai tanúsítói, vállalkozó kivitelezői névjegyzékbe való felvételre irányuló eljárásokról, valamint a szakmai továbbképzés szabályairól, df) az építésfelügyeleti hatósági tevékenységről, dg) a műemlékek, műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezet kivételével az építészeti örökség megóvásáról, dh) a főépítészi tevékenységről, di) az építésügyi nyilvántartásokról, dj) a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével az energetikai követelményekről és az energetikai tanúsításról, dk) az építésügyi dokumentációs központról, dl) a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. Kötv. 93. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a) az örökségvédelem körében a védetté nyilvánítás részletes szabályait; b) c) a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására vonatkozó szabályokat; d) a régészeti feltárások részletes szabályait, a régészeti feltárás költségeire vonatkozó költségbecslés tartalmát, az elfedést megvalósító műszaki megoldásokat, a régészeti feltárásra alkalmas nap fogalmát, és a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a régészeti szempontból jelentős barlangok körét; e) a régészeti lelőhelyek fenntartható használatát; f) a régészeti lelőhely, a lelet megtalálójának anyagi elismerésére vonatkozó részletes szabályokat; g) a műemlékvédelem eljárási rendjére és sajátos tárgyaira - beleértve az azok használatát szabályozó kezelési tervre - vonatkozó szabályokat; h) a műemléken történő reklámelhelyezés szabályait; i) a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítását és a védettség megszüntetését; j) az örökségvédelem körében a hatósági és egyéb nyilvántartás szabályait és a hatósági nyilvántartással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat; k)-m) n) a műemléki értékek védetté nyilvánítását és a védettség megszüntetését; A miniszter oktatási tudományos és együttműködési feladatai Étv. 57/A. (3) A miniszter - jogszabályban felsorolt és részletezett - szakmai díjakat adományoz különösen az alábbi területeken: a) a kiemelkedő építészeti-műszaki alkotótevékenység, továbbá b) az épített környezet alakításában, védelmében és fejlesztésében, a települési és építészeti értékek feltárásában, megőrzésében kifejtett eredményes és kiemelkedő munka, valamint c) a településrendezési és az építésügyi igazgatási tevékenység kimagasló színvonalának elismerése. (5) Az e törvényben megállapított szakmagyakorlási tevékenységeket érintő feladatok ellátása során a miniszter együttműködik a felsőoktatásban folyó képzési és fejlesztési kérdésekben az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületekkel - különösen a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal, a Felsőoktatási Tervezési Testülettel, a 8

9 Magyar Rektori Konferenciával -, az egyéb civil vagy érdekképviseleti szervezetekkel és a műszaki tudományos egyesületekkel. Étv. 5. (3) A miniszter az (1) bekezdés és a 4. (4) bekezdése szerinti feladatainak ellátása, az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az építésügyi szakmai érdek-képviseletek és az építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közreműködő, építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtet. A sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttműködnek a miniszterrel az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében. Az Országgyűlés által jóváhagyott fenti törvényi felhatalmazással a Kormány az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács létrehozásáról szóló 1218/2012. (VI. 26.) Korm. határozat alapján július 1-ével hivatalosan is létrehozta az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanácsot (Tanács). A Tanácsot az építésügyért és településrendezésért felelős miniszter, a belügyminiszter működteti. A Tanács az építésügyet és a településrendezést közvetlenül érintő döntések előkészítésében a miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző testülete. 1218/2012. (VI. 26.) Korm. határozat 3. A Tanács feladatkörében a) dönt a munkatervéről és szakmai munkacsoportok létrehozásáról, összetételéről, b) konzultál a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések építésügyet érintő hatásairól, c) részt vesz az építésügyet érintő problémák, elvárások és lehetőségek feltárásában, d) a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszternél kezdeményezi az építésügyet, az épített környezetet érintő intézkedések hatásvizsgálatának elvégzését, e) javaslatokat dolgoz ki ea) az épített környezet alakítására, minőségének védelmére, az építésügy helyzetét kedvezőtlenül befolyásoló folyamatok megállítására, visszafordítására, eb) az építésüggyel kapcsolatos intézkedések végrehajtásának módjára, ec) az építési beruházások megvalósításának elősegítésére, f) véleményt nyilvánít az építésügyet közvetlenül érintő jogszabályok, kormányzati intézkedések tervezeteiről, valamint g) figyelemmel kíséri az építésügyet érintő kormányzati döntések előkészítését, végrehajtását. 4. A Tanács ügyrendjét a miniszter határozza meg, a Tanács tagjai véleményének kikérését követően. 5. A Tanács elnöke a miniszter. Az elnököt az általa kijelölt állami vezető helyettesíti. A Tanács üléseit az elnök hívja össze és vezeti. 6. A Tanács tagjai az elnök, a Tanács titkára és a miniszter által kijelölt kormánytisztviselők. 7. A szakmai és civil szervezetek részéről a Tanácsba egy-egy tagot delegálhatnak: a) a Magyar Építész Kamara, b) a Magyar Mérnöki Kamara, c) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, d) az Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium, e) az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, f) a Magyar Építőanyagipari Szövetség, g) az építésüggyel összefüggő építész- és mérnökképzéssel érintett felsőoktatási intézmények építésüggyel kapcsolatos karai, h) a Magyar Urbanisztikai Társaság, 9

10 i) az Országos Főépítészi Kollégium, j) a Magyar Építőművészek Szövetsége, k) a Megyei Jogú Városok Főépítészi Kollégiuma, l) az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, valamint m) a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület. 8. A Tanács elnöke a Tanács ülésének egyes napirendi pontjaihoz tanácskozási joggal meghívja a napirendi ponttal érintett szakterületért felelős állami vezetőt vagy a szakterületért felelős állami vezető által kijelölt kormánytisztviselőt vagy személyt. 9. A Tanács a munkáját ülésen végzi, a Tanács ülései nem nyilvánosak. 10. A Tanács üléseiről emlékeztető készül, amelyben a Tanács tagjainak javaslatait, véleményeit minden esetben a többségi és kisebbségi vélemények azonos súlyú és részletességű bemutatásával kell rögzíteni. 10

11 1.4 Ellenőrző kérdések A.1.1. Ismertesse az Országgyűlés építésüggyel kapcsolatos feladatait! A.1.2. Ismertesse a Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatait! A.1.3. Ismertesse a Kormányon belüli feladatmegosztást az épített környezet védelmének biztosítása érdekében! A.1.4. Melyek a Kormány jogalkotási feladatai az építésügy körében? A.1.5. Az építésüggyel kapcsolatban milyen feladatot lát el az építésügyért felelős miniszter? A.1.6. Sorolja fel az építésügyért felelős miniszter oktatási, tudományos és együttműködési feladatait az épített környezet védelmének területén! A.1.7. Ismertesse Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács felépítését, és szerepét az épített környezet védelmének biztosításában! 11