Minőségmenedzsment az egészségügyben a BELLA standardok alkalmazásával Dr. Nagy Erzsébet (Budai Irgalmasrendi Kórház) Minőségmenedzsment: a felhasználók megértése, kiszolgálása elősegíti a hatékony tervezést, a folyamatokra koncentráló menedzsmentet. Hatékony problémafeltáró, megoldó technikákat használ. Tartalmazza az eredmények, folyamatok formális felülvizsgálatát, és fejlesztését. Megerősíti a vezetői képességeket, segíti a csapatmunkát, elősegíti a szervezetek tanulását, a folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodást. Előtérbe helyezi a megelőzést, és a hatékonyság növelést (kevesebb hiba, magasabb szintű, gazdaságosabb szolgáltatás.) Magyarországon az egészségügyi ellátás minőségének mérése és értékelése a 90-es évek elején kezdődött, s a rendelkezésre álló források szűkülésével egyre inkább a figyelem középpontjába került. Megfelelő menedzsment technikák alkalmazásával kiépíthetők olyan minőségügyi rendszerek illetve alkalmazhatók olyan módszerek, amelyek az ellátást eredményesebbé és hatékonyabbá teszik, emelik az ellátottak és a dolgozók elégedettségét, nagyobb esélyegyenlőséget teremtenek a szolgáltatások igénybevételében. A megfelelő minőség megteremtése és folyamatos biztosítása érdeke az intézeteknek, a tulajdonosnak, a betegnek, a finanszírozónak, az ellenőrző hatóságoknak, és valamennyi egyéb partnernek. A megfelelő minőség eléréséhez pedig egy egységes módszer szükséges. Ez a módszer: a minőségirányítási rendszer. Az értékelés módszere az audit: rendszeres és független vizsgálat annak meghatározására, hogy a végzett tevékenységek és ezek eredményei megfelelnek-e a tervezett intézkedéseknek, ezeket az intézkedéseket hatékonyan 1
bevezették-e, valamint az intézkedések alkalmasak-e a célok elérésére (ISO 8402). A tanúsítás a minőségirányítási rendszer meglétét vizsgálja, és ezen keresztül a normáknak való megfelelés valószínűségét. Azaz nem közvetlenül értékeli a termék vagy szolgáltatás minőségét, hanem a minőségügyi rendszer meglétén keresztül valószínűsíti azt. Az egészségügyi ellátórendszerben alkalmazott ISO 9001 és MEES szerint kialakított és működtetett rendszereket külső tanúsító szervezetek is tanúsítják. A tanúsító cégek elvárásai különbözőek a szolgáltatókkal szemben, nincs egységes szemlélet a tanúsítás során. Az egészségügyi törvény az egészségügyi intézmények számára előírja a minőségügyi rendszer bevezetését és működtetését, az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása önkéntes. Milyen tényezők mozdították elő az egészségügyi akkreditáció bevezetését? az egészségügyi szolgáltatók működése jelenleg nem átlátható és nem összemérhető; jelentős a betegbiztonsági kockázat; az egészségügyi dolgozók elvándorlása; a külföldi betegek fogadása; nemzetközi gyakorlatban az akkreditáció igazoltan eredményes eszköz a kockázatok kezelésében, a nemkívánatos események megelőzésében, az egészségügyi szolgáltatók hatékonyabb működtetésében. Az egészségügyi ellátás minőségével kapcsolatos egységes elvárásokat fogalmazzák meg a BELLA (Betegellátók Akkreditációja a Biztonságos Betegellátásért) standardok. 2
A standardrendszer kialakításának célja Az egészségügyi szolgáltató a standardok segítségével legyen képes a betegellátás biztonsági kockázatainak felismerésére és kezelésére. Az egészségügyre jellemző lényeges minőségügyi elemek: a szakmai munka és a szervezeti működés. A BELLA standardok a szervezeti működést szabályozzák. A standardok kiterjedése: a betegellátási folyamat minden lényeges, kockázatos lépését lefedik elsősorban a betegellátásban érintett szervezeti egységek elvárt tevékenységét írják le lefedik azokat az irányítási funkciókat, amelyek befolyásolják az egyes betegellátási feladatok végrehajtását, elsősorban az irányításért felelősök elvárt működését írják le. 3
A BELLA akkreditációs standardjai az alábbi területeket fedik le: menedzsment kommunikáció betegellátás infekciókontroll betegellátással kapcsolatos egyéb tevékenységek termékek, szolgáltatások A BELLA standardok Tartalmi elemek logikai rendszere - PDCA PDCA: (plan do check act): tervezz, hajtsd végre, értékeld, módosítsd) elemei a standardok szerkezetében: szabályozás ( SZ ) oktatás ( O ) működési elemek, tevékenységek dokumentálás ( D ) speciális ellátási szükségletek ( S ) ellenőrzés, fejlesztés ( E ) Ezen standardrendszer alapján kidolgozásra került az egészségügyi ellátók akkreditációs rendszere. A BELLA (Betegellátók Akkreditációja a Biztonságos Betegellátásért) akkreditációs programot, gyakorló orvosok és gyógyszerészek fejlesztették a betegellátás biztonságosabbá tételéért. Akkreditáció annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült bizonyos tevékenységek vizsgálat, tanúsítás, ellenőrzés meghatározott feltételek szerinti végzésére. 4
A tanúsítás és az akkreditáció közötti fogalmi különbségek: ISO szabványok szerinti tanúsítás: szabványokon alapuló minőségirányítási rendszer megfelelőségének elismerése: szabvány: szektor-semleges általános szabályozó rendszer teljes szolgáltatói szervezetre kiterjedhet szabályozási rendszert értékel az auditot különböző, piaci érdekeltségű cégek végzik Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja: standardokon alapuló működés elismerése: standard: ellátási formára specifikus ismert gyengeségekre, kockázatokra koncentrál csak a betegellátásban érintett szervezeti egységeket érinti standardok szerinti működést értékel a felülvizsgálatot egyetlen, non-profit szervezet végzi Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja az adott ellátási formára specifikus standardok szerinti működés elismerése. Az egészségügyi szolgáltatók önértékelésén és külső kollegiális felülvizsgálatán keresztül valósul meg. Jellemzői: jogilag megalapozott tevékenység (Eü. Tv.) szolgáltatói kör: fekvőbeteg- és járóbeteg szakellátók; közforgalmú gyógyszertárak önkéntes fókuszban a betegbiztonság a standardok fokozatos emelése hazai sajátosságokra támaszkodó fejlesztés 5
felhasználóbarát, informatikai támogatás önértékelés + kollegiális (peer) értékelés szektoron belül maradó ráfordítások ISQua (nemzetközi) megfelelőség Az akkreditációs eljárásrend: I. kiindulás: bejelentkezés, szerződéskötés II. felkészítési időszak oktatás intézményi koordinátorok és belső koordinátorok önértékelési kérdőív kitöltése tanácsadással (offline) projekt terv a változtatások bevezetéséhez III. bevezetési időszak projekt terve végrehajtása IV. online önértékelési kérdőív kitöltése V. működtetés (6 hónap) VI. helyszíni felülvizsgálat VII. akkreditációs döntés meghozatala A TÁMOP 6.2.5/A és B projekt keretében több, mint 50 egészségügyi ellátó számára ingyenes felkészítő program indult, feltétel az akkreditációba való belépés. A felkészítő program során a munkatársak tanácsadások és oktatások kertében elsajátítják a standardok szerinti elvárásokat, képessé válnak saját működésüket az elvárásokkal szemben megítélni, és meg tudják fogalmazni a megfelelés érdekében szükséges intézkedéseket, valamint konkréttervet dolgoznak ki a változtatások lebonyolítására. A változtatások bevezetése intézményi felelősség. 6
A felkészítés DEMIN XV. Valamennyi szervezeti egységet érintő standardok esetén: 6 standard témakör; 1-2 alkalom / témakör; oktatás és tanácsadás az érintettek számára; o témaspecifikustanácsadók, a tanácsadás kiterjed: helyzetértékelés a standardokkal szemben fejlesztési lehetőségek meghatározása mini projektek összeállítása segédanyagok felhasználása Vezetői standardok: 5 standard témakör; havi 1 alkalom, tanácsadás az érintettek számára o vezető tanácsadó helyzetértékelés a standardokkal szemben fejlesztési lehetőségek meghatározása mini projektek összeállítása segédanyagok felhasználása A vezetés szerepe a BELLA standardok bevezetésében valódi vezetői elkötelezettség aktív részvétel, nyomonkövetésés számonkérés a munkatársak felhatalmazása, munkavégzés feltételeinek biztosítása őszinteség, büntetésmentes környezet megfelelő munkatársak a koordinátori csoportban részvételi lehetőség biztosítása a munka-csoport megbeszéléseken, képzéseken az irányítási funkciók standardjainak kidolgozása a vezetés felelőssége változtatások elérésének támogatása 7
motiváció: pl. nyilvános dicséret, meglévő elismerési rendszerben való szerepeltetés A koordinátorok szerepe BELLA standardok bevezetésében koordinátori működési rend kialakítása egyértelmű felelősségi és hatáskörök értekezletek rendje kommunikációs csatornák beszámoltatási rend csapatmunka a csoporttagok együttműködése, egymás elfogadása a hierarchiában betöltött szereptől függetlenül projektszemlélet Milyen előnyöket várhatnak az intézmények a standardok bevezetése során? projekttervezés, vezetés, menedzseri ismereteket szerzett munkatársi gárda az akkreditáció értékes menedzseri eszköz: lehetőség a szervezeti folyamatok átgondolására, újraszervezésére, változásmenedzsment átlátható, szabályozott működés kialakítása a betegbiztonsági kockázatok kezelésére az elkerült nemkívánatos események költségeinek megtakarítása az indokolatlan változékonyságok csökkenéséből eredő költségmegtakarítás kevesebb vesztett műhibaper külföldi betegek ellátása 8
Kinek, és miért jó a BELLA? DEMIN XV. beteg: nő az ellátás biztonsága, elégedettsége ellátó: nő az ellátás és ellátó biztonsága, elégedettsége intézmény: kevesebb nemkívánatos esemény -per -csökkennek az elkerülhető kiadások -nő a szervezeti hatékonyság egészségügy: javul az ágazat hazai és külföldi megítélése ágazaton belül maradó források állam: határon átnyúló ellátás direktívája. EU ajánlásnak megfelelés Legfontosabb tapasztalatok: sok-sok magyarázat kell a megértéshez pl. működési szabályozók vs szakmai irányelvek/protokollok hasznosak a segédanyagok nehéz az írásbeliségtől a gyakorlat felé mozdítani a gondolkodást projekt szemlélet szükséges minél több munkatárs bevonása annál több elkötelezettség oktatás - oktatás - oktatás 9