BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztika alapjai 2. Beszerzési (ellátási) logisztika dr. Tóth Lajos egyetemi docens
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) log isztika Az ellátási (beszerzési) logisztika a beszerzéssel együttműködve azért felelős, hogy a vállalatnál a termeléshez szükséges alap-,, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek a megfelelő időpontban, a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre állja- nak.
Beszerzés tárgya Eredeti javak Üzemi eszközök Szolgáltatás Anyag Alapanyag Segédanyag Üzemanyag Alkatrész Kereskedelmi áru Információ Licenc szabadalom Ember Pénzügyi eszközök Készpénz Hitel Szoftver Felhasználói Rendszer dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika 2. Beszerzési (ellátási) logisztika
A beszerzés főbb feladatai: dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika beszerzés tervezése (beszerzési tervek készítése); ár és költségelemzés; beszerzési piackutatás, a beszállítók kiválasztása, ér- tékelése; beszerzéssel kapcsolatos ártárgyalások, szerződés- kötések, az ügyvitel lebonyolítása; közreműködés a beszerzéssel, az anyagellátással kapcsolatos stratégiai szintű döntések meghozatalában vagy az anyagellátási stratégia megválasztásában.
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika A legmegfelelőbb beszállító kiválasztását előre definiált kö- vetelményrendszer alapján végezhetjük el. A követelményrendszerben olyan célkritériumokat rögzíthe- tünk,, mint pl.: ár és árkondíció, minőségi kritériumok, szállítási idővel kapcsolatos kritériumok, kapcsolódó szolgáltatások kritériumai (pl.: garanciális feltételek), környezetvédelmi kritériumok, kooperációs készség, innovációs képesség, stb.
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika Az ellátási (beszerzési) logisztika főbb feladatai taktikai (tervezési, irányítási) szinten: a beszállítási megrendelések hosszú, közép- és rövidtávú tervezése meghatározott anyagszükségleti ter- vek, valamint az alapanyag-raktári készletgazdálkodás által meghatározott adatok alapján; a beszállítók és a felhasználó vállalat közötti anyag- áramlás (röviden: beszállítás) megszerzése, előkészí- tése.
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika Az ezzel kapcsolatos feladatok: a szállítási mód (pl.: közút, vasút) eldöntése; közúti szállítás esetén a saját járművel vagy fuvarozó vállalattal való szállítás közötti döntés; a fuvarozó (szállítmányozó) megválasztása, a fuvarozási (szállítmányozási) keretszerződések megkötése; a szállításhoz alkalmazandó egységrakomány-képző eszközök (szállítási segédeszközök) megválasztása; járműrakodás megszervezése és előkészítése (rakodási mód, a rakodógépek, rögzítési mód megválasztása, rakodási terv elkészítése);
Beszerzési piac (beszállítók) Beszállítási megrendelések tervezése Beszerzés Ellátási (beszerzési) logisztika A beszállítások megtervezése, előkészítése A beszállítás lebonyolítása Termeléstervezés és -irányítás, termelési logisztika Alapanyag-raktári készletgazdálkodás Alapanyag raktározás dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - Előkészítés Rendelésfeladás Rendeléskövetés Beszállítás Árufogadás Áruátvétel Betárolásra előkészítés Tárolás Kitárolás, komissiózás, kiszállítás Taktikai (tervezési szint) Operatív (végrehajtási szint) A beszállítási rendelések lebonyolítása 2. Beszerzési (ellátási) logisztika 2. Beszerzési (ellátási) logisztika
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika A főbb feladatok operatív (végrehajtási) szinten: a) Beszállítási megrendelések lebonyolítása előkészítés: a rendelési mennyiségek meghatározása a készletgazdálkodás, gyártásvezetés és irányítás adatai alapján; a szállítási határidők meghatározása; a rendelések összeállítása; rendelésfeldolgozás: a rendelések feladása (továbbítás a beszállítókhoz); a rendelési adatok kezelése; rendeléskövetés: a rendelés-visszaigazolások nyilvántartása; a rendelések beérkezésének előrejelzése; a beérkezett rendelések adatainak nyilvántartása, továbbítása; a reklamációk ügyintézése.
b) A beszállítás lebonyolítása dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika beszállítás: a szállítások megrendelése; a szállítási megrendelések nyilvántartása; a szállítási előrejelzések nyilvántartása, továbbítása; árufogadás: járműkirakás; egységrakomány-képzés vagy -bontás, kicsomagolás; üres egységrakomány-képző eszközök, illetve csomagolóeszközök elszállítása; áruátvétel: szállítólevelek, egyéb árukísérő okmányok átvétele; ellenőrzés (pl.: azonosság, mennyiség, minőség, határidő szempontjából); az áruátvétel igazolása; reklamáció, esetleg visszaszállítási utasítás továbbítása.
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika c) Alapanyag-raktározás betárolásra való előkészítés: egységrakomány-képzés, tárolási egységek összeállítása; tárolóhely-kijelölés; beszállítás a tárolóhelyre; készletnövekedés (bevételezés), tárolóhely foglaltság nyilvántartásba vétele; tárolás: az áru mennyiségi, minőségi megőrzése; tárolóhely-foglaltság és készletnyilvántartás; esetleges tárolás közbeni anyagmozgatás; kitárolás, komissiózás, kiszállítás: kiszállítás a tárolótérről az áruelőkészítő térbe és/vagy komissiózás; kiszállító eszközök megrakása; kiszállítás a raktárból a felhasználó munkahelyekre; készletcsökkenés (kivételezés), tárolóhely-felszabadulás nyilvántartásba vétele.
2. Beszerzési (ellátási) logisztika dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - Az anyagfelhasználás elemzése Mennyiségi kapcsolat - ABC elemzés A vizsgálati szempontok lehetnek: a beszerzett anyagok mennyisége és értéke; a felhasznált anyagok mennyisége és értéke; az összes rendelések mennyisége és értéke; a beszállító által számlázott termékek mennyisége és értéke; a beszállítók száma és azok által beszállított áruk forgalmi értéke; stb.
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika Az ABC elemzés lépései - a felhasznált anyagok forgalmi értéke alapján - az alábbiak: 1. A vizsgálatba bevonandó alapanyagok meghatározása, a konkrét anyagokhoz a konkrét felhasznált mennyiségek hozzárendelése. 2. A felhasznált mennyiségek és az egységár alapján fel- használt termék értékének kiszámítása. Az adott összegzés, a teljes felhasználási érték számítása. 3. Az egyes termékeknek a felhasználás értéke szerinti sorba rendezése. (Csökkenő sorrend!) 4. Az egyes termékek felhasználási értékének százalékos megadása az összes felhasználási értékre vonatkoztatva. 5. Az egyes termékekre vonatkozó százalékos adatok összegzése. Az adatok alapján az alapanyagok A, B, C kategóriába történő besorolása.
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika A anyag: Az A anyagok csoportjába azokat az anyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső felhasználási értéke magas és / vagy rendkívül nagy mennyiségben használják fel azokat. Az összes anyag együttes érté- kének 80 %-át,% az összes anyag mennyiségének mintegy 10 %-át% teszi ki.
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika B anyag: A B anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső értéke közepes. Az összes anyag együttes értékének 15 %-át,% az összes anyag mennyiségének mintegy 20 %-át% teszi ki.
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika C anyag: A C anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső felhasználási értéke alacsony, vagy ritkán kerül felhasználásra és/vagy rendkívül kedvező az ára. Az összes anyag együttes értékének 5 %-át,% az összes anyag mennyiségének, mintegy 70 %-át% teszi ki.
Az ABC elemzés kategóriáinak érték és mennyiségarányos felosztása % értékarányos rész A 80 15 10 20 B 5 anyagcsoport 70 C % mennyiségarányos rész dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logi sztika
Forgalom (%) 100 80 50 Egy ABC elemzés eredményének függvénye Egy ABC elemzés eredményének függvénye C B A mennyiség árrés érték tételszám 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 Cikkelemszám dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika
Az anyagfelhasználás időbeli alakulása Az anyagfelhasználás időbeli alakulása - XYZ elemzés X anyag: Az X kategóriába azok az alapanyagok tartoznak, amelyek felhasználása determinisztikus, csak kisebb ingadozást mutat. Erre a kategóriára a magas előrejelzési szint jellemző. dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika 2. Beszerzési (ellátási) logisztika
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika Y anyag: Az Y kategóriába tartozó alapanyagok felhasználása, már erősebb mértékű ingadozást mutat, mint az X kategóriába tartozó anyagok felhasználása, de az ingadozásnak van bizonyos tendenciája. Pl.: folyamatosan növekszik, vagy folyamatosan csökken, esetleg szezonális jellegű a felhasználás. Erre a kategóriára a közepes előrejelzési pontosság a jellemző. (Sztochasztikus, de stacioner esetek.)
Z anyag: A Z kategóriába azok az anyagok tartoznak, amelyeknek a felhasználása teljesen rendszertelen. Ezek a sztochasztikus és nem stacioner felhasználású anyagok. Erre a kategóriára a nagyon alacsony előrejelzési szint a jellemző. dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) log 2. Beszerzési (ellátási) logisztika isztika
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika X Y Z Példa az ABC és az XYZ elemzés alapján elkészített csoportképzésre: A B C közepes felhasználási érték, magas előrejelezhetőség, állandó felhasználás magas felhasználási érték, magas előrejelezhetőség, állandó felhasználás magas felhasználási érték, közepes előrejelezhetőség, részben állandó felhasználás magas felhasználási érték, alacsony előrejelezhetőség, véletlenszerű felhasználás közepes felhasználási érték, közepes előrejelezhetőség, részben állandó felhasználás Közepes felhasználási érték, alacsony előrejelezhetőség, véletlenszerű felhasználás alacsony felhasználási érték, magas előrejelezhetőség, állandó felhasználás alacsony felhasználási érték, közepes előrejelezhetőség, részben állandó felhasználás alacsony felhasználási érték, alacsony előrejelezhetőség, véletlenszerű felhasználás A táblázat kiemelt cellái azt jelzik, hogy azok az esetek különösen illeszkednek a JIT termeléshez.
A kihelyezés (outsourcing ( outsourcing) Lényeg: -egy felhasználó a számára szükséges termékeket, szol-gáltatásokat vagy szakértelmet egy másik (jogilag elkülönült) gazdálkodó egységtől vásárolja meg. dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika 2. Beszerzési (ellátási) logisztika
A kiszervezés ideális döntési folyamata dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika Visszajelzés A döntési folyamat kiváltója nem Gazdaságossági elemzés Rövid távú döntés Megtakarított / létrejövő költségek összevetése K válh < K válb MAKE BUY MAKE 2xMAKE MAKE megtartani + meglévő problémákhoz más megoldások keresése Hosszú távú döntés Összevetés teljes költség alapon (Változó k.+leépíthető fix k. beszerzési ár+mellékköltségek) K teljm < K teljb BUY Stratégiai elemzés A stratégia szerint a kiszervezés lehetséges ill. kívánatos-e? igen Eredmény értékelés 1xMAKE 1xBUY Egyeztetés Műszaki-logisztikai elemzés MAKE Döntés megvitatása: - logisztikával - termeléssel -minőségbiztosítással -stb. 2xBUY BUY BUY
Előnyei: költségcsökkentés; hatékonyságnövelés; rugalmatlan rendszer rugalmassá válik; csak a teljesített szolgáltatásokért kell fizetni; pénzügyi erőforrásainkat nem kell szállító- és rakodóeszközökre, raktárak építésére fordítanunk; stb. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika
A kihelyezés dilemmái: A kihelyezés dilemmái: mi a kockázata? kinek adjuk át a tevékenységet? a partnerrel közösen új gazdálkodó egységet hozunk létre; egy, a piacon működő szervezettel kötünk szerződést; van-e más megoldás? mit hozzunk be? (avagy: insourcing). dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika 2. Beszerzési (ellátási) logisztika
A készletgazdálkodás feladata: A készletgazdálkodás feladata: Az igények szerint lebonyolítandó forgalomban a gazdasági szempontok alapján optimalizált készlet meghatá- rozása és annak dinamikus szintentartása. dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika 2. Beszerzési (ellátási) logisztika
dr.. Tóth Lajos: L Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika A készletek időbeni változásának alapesetei: szakaszos beállítás - folyamatos kiszállítás; folyamatos beszállítás - szakaszos kiszállítás; szakaszos beszállítás - szakaszos kiszállítás; folyamatos beszállítás - folyamatos kiszállítás. a b c d Raktár Raktár Raktár Raktár Készlet Készlet Készlet Készlet Idő Idő Idő Idő
A szakaszos be- és kiszállítás lehet: állandó időperiódusú és állandó tételnagyságú; állandó időperiódusú és változó tételnagyságú; változó időperiódusú és állandó tételnagyságú; változó időperiódusú és változó tételnagyságú. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika
2. Beszerzési (ellátási) logisztika A nyitókészlet (Q ny ) a készletpolitika kialakítását képező időszak indulásakor, a zárókészlet (Q( z ) az időszak lezárá- sakor rendelkezésre álló árukészlet. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - A raktározási gyakorlatban az időszaki leltárok során felvett készletek is az előző időszak záró- ill.. következő időszak nyitókészleteként kezelik.
A jelentésköteles készlet (Q ( j ) a megrendeléstől a rendelt tétel leszállításáig eltelt (utánpótlási) idő alatti szükséglet. Ha a raktárkészlet a jelentésköteles készlet szintjére csökkent, a következő tétel rendelését le kell adni. dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) log 2. Beszerzési (ellátási) logisztika isztika
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika A rendelési tételnagyság (q) az esetenként megrendelt árumennyiség. A biztonsági készlet (Q( b ) tartalékolt árumennyiség, amely a kereslet véletlen ingadozásait vagy előre nem látható pótlási akadályokat egyenlíti ki. A maximális készlet (Q( m ) a rendelési tételnagyság és a biztonsági készlet összege: Q max = q + Q b
Az időegységre vonatkoztatott szükséglet (B) lehet: Az időegységre vonatkoztatott szükséglet (B) lehet: determinisztikus; sztochasztikus; idényjellegű (szezonális); ismeretlen. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika Az utánpótlási idő (t( p ) a megrendeléstől a q mennyiség leszállításáig eltelt idő. A rendeltetési időköz (t) a rendelési tételnagyság és a szükséglet hányadosa: t = q / B A forgatási idő (t( f ) a készlet cserélődő részének kiszállítása alatt eltelt idő.
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika Tiszta készletezési rendszer: A tiszta készletezési rendszer az egyes termékeket egy- mástól függetlenül kezeli. Jól alkalmazható kis- és nagy- kereskedelmi vállalkozásoknál, ill. egyszerű termelési folyamatokhoz.
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika Termelési - készletezési rendszer: Ez a tevékenységek kölcsönhatására épít. A termelési tevékenységek részterületei a rendelkezésre álló korlátos erőforrásokért versenyeznek. Az erőforrások allokálása eldönti a termelést, s ez a készletezést. A döntés meghozatala során ugyanakkor, mind a termelési, mind a készletezési kérdéskört együttesen kezeli.
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika Elosztási készletezési rendszer: Itt a hangsúly a fogyasztói igények maradéktalan kie- légítésén van. Alapvető célja a térben és időben elkülönült igények és a raktározási, készletezési lehetőségek összehangolása. Mindenekelőtt arra keres választ, hogy hol készletezzünk és mennyit (stratégiai kérdéskör), ill. az egyes fogyasztói igényeket honnan elégítsük ki (operatív válasz).
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika Tipikus készletezési stratégiák: a rendelés időpontjára vonatkozóan a rendelés feladható: meghatározott időpontokban (rögzített időközönként); a készletszint meghatározott minimális vagy jelzőszint alá való csökkenésekor.
a rendelt tétel nagyságára vonatkozóan feladható: rögzített, állandó tételnagyság; változó tételnagyság, amit általában úgy határoznak meg, hogy a beérkező utánpótlás éppen elérje a lehetséges maximális készletszintet. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika A készletezési stratégiák a lehetséges változatok kombi- nációi. Szokásosan három alapkategóriát különböztetünk meg, amennyiben a készletgazdálkodás alapfeltételeire fennállnak a következők: a készletellenőrzés időszakos; a kereslet nagysága (de legalább annak valószínűségi eloszlása) a készlet-ellenőrzési időszakra (τ ) ismert; a kereslet a készlet-ellenőrzési idő során folyamatosnak tekinthető; az utánpótlás beérkezésekor az előző időszakban bekövetkezett esetleges hiányt azonnal felszámoljuk; a beérkezés determinisztikus és szakaszos.
t, S stratégia: t i állandó, q i változó S q 1 q2 τ t t t q 3 T dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) log isztika
S, q stratégia: t i változó, q i állandó S q S q τ t 1 t 2 t 3 q T dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) log isztika
S, s stratégia: t i és q i változó S q 1 q 2 q 3 S τ T t 1 t 2 t 3 Forrás: Chikán - Inventory models, Akadémiai Kiadó, Bp., 1990. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) log isztika
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika A készletezés költségeit a vizsgálatokhoz a kö- vetkezőképpen szokásos csoportosítani: a készlettartás költségei (a készletek tárolásával, kezelésével stb. kapcsolatos kiadások, vagyis a készletek, mint fizikai tárgyak állapotának megőrzése érdekében felmerült költségek, valamint a termékek értékjellegéhez kapcsolódó költségek tartoznak ide); a készletpótlás költségei (a készletek létrehozásának, szállításának, rendelésének stb. költségeit soroljuk e csoportba); a hiányköltségek (ezek alapvetően lehetnek konkrét veszteségek, ill. a hiány miatt elveszett lehetőségek).
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika 1. Készlettartási költségek A készlettartási költségeket két nagy alcsoportra osztjuk, tekintettel arra, hogy a készletek egyrészt fizikai tárgyak, másrészt azok értéket képviselnek. A készletek fizikai jellegéhez kapcsolódó költségek: raktárak, tárolóterületek fenntartási, üzemeltetési költségei és ezek értékcsökkenése; a tárolással kapcsolatos anyagmozgatás ráfordításai (ki- és betárolás, komissiózás stb.); tárolási veszteségek (beszáradás, minőségromlás stb.); raktári adminisztráció költségei.
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika A készletek értékjellegéhez kapcsolódó költségek: a készletekbe fektetett tőke jövedelmezőségi normája; a készletezési rendszer tárgyi eszközei (épületek, gépek stb.) által lekötött tőke jövedelmezőségi normája; készletek avulási, értékcsökkenési vesztesége; biztosítási kiadások.
2. Beszerzési (ellátási) logisztika dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - A hiány költségei a termelést akadályozó készlethiány költségei (belső készlethiány-költségek): költségek): tárgyi eszközök (gépek) kihasználatlansága; a munkaerő kihasználatlansága, ill. a ténylegesen felmerülő túlóraköltségek; a termelés átszervezéséből adódó költségek. a vállalat piaci helyzetét befolyásoló, ill.. ennek kiküszöbölését célzó tevékenységek költségei (külső készlethiány-költségek): költségek): goodwill veszteség; elmaradó vagy később jelentkező nyereség; rendkívüli utánpótlás többletköltsége; kötbér költségek.
dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika Beszerzési költségek: vételár; A készletpótlás költségei esetleges vám- és adóterhek. Lebonyolítási költségek: rendelés, utánpótlás adminisztrációs költségei; árutovábbítási költségek (szállítás, rakodás); árukezelési költségek (átvétel, minőség-ellenőrzés, reklamáció stb.).
Költségek Optimális rendelési tételnagyság meghatározásának elve Összes költség Készlettartási költségek Rendelési költségek q opt Rendelési tételnagyság dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) log isztika
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Köszönöm megtisztelő figyelmüket! dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 2. Beszerzési (ellátási) logisztika 2. Beszerzési (ellátási) logisztika