Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend

Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 2015.

S z a b á l y z a t Oldal: 2/46. Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta Beosztás jogtanácsos kancellár Szenátus nevében: rektor Név dr. Bíró Barbara Dr. Csomós Tamás Helgertné Dr. Szabó Ilona Eszter Aláírás Kelt 2016. február 8. 2016. február 9. 2016. február 17. Tartalomjegyzék Cél... 4 Szabályzat hatálya... 5 Kapcsolódó dokumentumok... 5 A főiskola jogállása... 5 A főiskola fenntartója, fenntartói irányítás... 6 A főiskola küldetése, céljai... 7 A működés alapelvei... 8 A főiskola alaptevékenysége... 8 Oktatás... 8 Tudományos kutatás... 9 A főiskola további tevékenységei... 9 Felnőttképzés... 9 Tehetséggondozás... 9 Hallgatók részére nyújtott szolgáltatások... 10 A főiskola alapvető dokumentumai... 10 A főiskola szervezete és vezetése... 12 A főiskola szervezete... 12 A főiskola vezetése... 12 A főiskola testületi vezetése... 13 A Szenátus... 13 A Szenátus összetétele... 14 A Szenátusválasztás... 14 A választásra jogosultak és a választhatók köre... 14 Választási Bizottság... 15 Szavazatszámláló Bizottság... 15 A választás menete... 15 Jelölés... 16 A Szenátus tagjai megbízatásának megszűnése... 18 A Szenátus tagjainak jogai és kötelességei... 19 A Szenátus működésének szabályai... 20 A Szenátus döntési joga... 20 A Szenátus működése... 21 A Szenátus összehívása... 21 Az előterjesztés... 22

S z a b á l y z a t Oldal: 3/46. A nyilvánosság biztosítása... 23 A Szenátus tanácskozásának alapvető szabályai... 23 A határozathozatal... 24 Szenátusi döntések közlése a fenntartóval... 25 A testületi ülések dokumentálása... 25 A Szenátus bizottságaira vonatkozó általános szabályok... 26 A hallgatók tanulmányi, vizsga és szociális, valamint kreditátviteli ügyeiben eljáró bizottságok... 26 A Szenátus további testületei... 27 Konzisztórium... 28 Egyéb főiskolai fórumok... 29 Vezetői értekezlet... 29 Főiskolai Tudományos Tanács... 30 Igazgatói Értekezlet... 30 Szakfelelősi Tanács... 31 A főiskolán működő testületek, önkormányzatok... 31 Közalkalmazotti Tanács... 31 Hallgatói Önkormányzat... 32 A főiskola személyi vezetése... 33 A főiskola vezetői... 33 Rektor... 34 Oktatási rektorhelyettes... 36 Kancellár... 38 Szakfelelős... 40 A főiskola szervezeti egységei és további vezetői... 41 A főiskolai vezetés irányítási eszközei... 41 A szabályzatok, utasítások kezelése... 42 A körlevelek kezelése... 43 Az intézményen belüli és a külső szervekkel történő kapcsolattartás szabályai... 43 Együttműködés a főiskolán belül... 43 A szolgálati út... 44 A hallgatói rendezvények és a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások szervezésének rendje... 44 Mellékletek... 46

S z a b á l y z a t Oldal: 4/46. Kiadás Fejezet száma Változás tárgya 00. 24/2014/2015. SZN határozat Kiadás Szervezeti és Működési Rend (2012) 07. kiadásának hatályon kívül helyezése 25/2014/2015. SZN határozat 2., 3. és 7. melléklet törlése 01. 47/2014/2015. SZN határozat 2. melléklet beillesztése 48/2014/2015. SZN határozat 3. melléklet beillesztése 52/2014/2015. SZN határozat 7. melléklet beillesztése 02. 105/2014/2015. SZN határozat 8043-2/2015/INTFO iktatószámú fenntartói észrevételek átvezetése 106/2014/2015. SZN határozat 13. melléklet törlése 107/2014/2015. SZN határozat 13. melléklet beillesztése 108/2014/2015. SZN határozat 16. melléklet beillesztése 03. 4/2015/2016. SZN határozat Jogszabályi változások átvezetése 04. 12/2015/2016. SZN határozat Helyettesítés rendjének biztosítása, konzisztóriumi tagok delegálási rendjének módosítása 05. 36/2015/2016. SZN határozat Helyettesítés rendjének meghatározása, adatváltozás Kiadás dátuma 2015.01.01. 2015.02.01. 2015.07.15. 2015.10.01. 2015.12.14. 2016.02.18. Cél 1. (1) Jelen Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: Szabályzat) megalkotásának célja a Károly Róbert Főiskola szervezeti felépítésének, tagolódásának, vezetési szerkezetének, a vezetői és magasabb vezetői választások eljárási rendjének, az egyes szervezeti egységek feladatainak, működésének, az intézményen belüli és a külső szervekkel történő kapcsolattartás szabályainak a meghatározása.

S z a b á l y z a t Oldal: 5/46. Szabályzat hatálya 2. (1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Károly Róbert Főiskolára (a továbbiakban: főiskola), annak valamennyi telephelyére, tevékenységére tekintet nélkül arra, hogy a tevékenységet belföldön vagy külföldön folytatja, szervezeti egységére, a főiskola valamennyi oktatójára, tudományos kutatójára és más, a főiskola feladatainak megvalósításában részt vevő alkalmazottjára, függetlenül attól, hogy tevékenységüket milyen jogviszony keretében fejtik ki. (2) A Szabályzat hatálya a költségviselés formájától függetlenül kiterjed a főiskolán folyó bármely képzési ciklusban (alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben), bármely szakon és bármely tagozaton tanulmányokat folytató magyar és a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint nem magyar állampolgárságú hallgatókra, a főiskolára jelentkezőkre, valamint a főiskolán felnőttképzésben részt vevőkre egyaránt. Kapcsolódó dokumentumok 3. a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.); a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény; az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.); az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet; a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.); a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.); Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR); Foglalkoztatási Követelményrendszer (a továbbiakban: FKR); Iratkezelési szabályzat; Ellenőrzési rendszerek szabályzata. (1) A főiskola: A főiskola jogállása 4. a) az Nftv. értelmében Magyarország állami felsőoktatási intézménye; b) a Ptk. alapján, az Nftv-ben meghatározottak szerint létrehozott jogi személy; c) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv; d) alapító okirata szerint önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. (2) A főiskolára vonatkozó adatok: a) a főiskola létrehozásáról szóló jogszabály: a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítására kiadott 2003. évi XXXVIII. törvény

S z a b á l y z a t Oldal: 6/46. b) törzskönyvi azonosító szám: 597649 c) alapító okirat kelte: hatályos alapító okirat: 2015. december 22. (hatályos: 2015. december 30-ától) 1 eredeti alapító okirat: 2003. augusztus 29. d) alapító okirat száma: 51468/2015. 2 e) alapítás időpontja: 2003. szeptember 1. f) a főiskola székhelye: 3200, Gyöngyös, Mátrai út 36. g) a főiskola telephelyei: 3213 Atkár, Tass-puszta 3356 Kompolt, Fleischmann Rudolf út 4. 3358 Erdőtelek, Fő út 129. 3300 Eger, Kőlyuktető h) Az ellátandó és kormányzati funkciók szerint besorolt alaptevékenységeket az Alapító Okirat tartalmazza. i) Az alaptevékenységeket meghatározó alapvető jogszabályok felsorolását a 3. tartalmazza. j) A főiskola engedélyezett létszáma: 430 fő. k) Gazdálkodó szervezetek, amelyek felett a főiskola alapítói, illetve tulajdonosi jogokat gyakorol: név cégjegyzékszám székhely Károly Róbert Kutató-Oktató Cg.10-09-028669 3213 Atkár, Tass-puszta 0165. hrsz. Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság KR Spektrum Kutató-Fejlesztő és Cg.10-09-028694 3200 Gyöngyös, Mártai út 36. Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Mátra Energiaültetvény Termelő Cg.10-09-030581 3213 Atkár, Tass-puszta 0165. hrsz. Korlátolt Felelősségű Társaság Károly Róbert Pincészet Korlátolt Felelősségű Társaság Cg.10-09-029334 3200 Gyöngyös, Bene u. 69. A főiskola fenntartója, fenntartói irányítás (1) A főiskola felett a fenntartói jogokat az oktatásért felelős miniszter gyakorolja. 5. (2) A főiskola működtetése, a működéséhez szükséges feltételek biztosítása a fenntartó feladata. (3) A fenntartó: 1 Módosította a 36/2015/2016. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: hatályos alapító okirat: 2014. január 1. Hatályos 2016. február 18-ától. 2 Módosította a 36/2015/2016. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: alapító okirat száma: 5529-1/2013. (a 7374-8/2014. számú kiegészítéssel). Hatályos 2016. február 18-ától.

S z a b á l y z a t Oldal: 7/46. a) kiadja és módosítja a főiskola alapító okiratát; b) megkéri működési engedélyét; c) közli az intézménnyel költségvetésének kereteit (főösszegeit); és értékeli a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; d) támogatást biztosít a felsőoktatási intézmény működéséhez; e) javaslatot tesz főiskolai tanár, egyetemi tanár kinevezésére, felmentésére; f) megvizsgálja a főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ), intézményfejlesztési tervét, költségvetését, ellenőrzi a főiskola gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményét; g) gondoskodik a rektori megbízásra irányuló pályázat kiírásáról, kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; h) gondoskodik a kancellári megbízásra irányuló pályázat kiírásáról, kezdeményezi a kancellár megbízását és felmentését, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; i) meghatározza a rektor és a kancellár juttatásait, jóváhagyja a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét, valamint a kancellár munkaköri leírását; j) gondoskodik az éves költségvetési beszámoló ellenőrzéséről; k) egyetértési jogot gyakorol a Szenátus alábbi döntései vonatkozásában: fejlesztés indítása, az intézmény vagyongazdálkodási terve, gazdálkodó szervezet alapítása, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése; l) előzetes egyetértési jogot gyakorol a belső ellenőrzési vezető megbízása és a megbízás visszavonása esetén; m) hozzájárulása szükséges: hatáskörében történő rendszeres pénzjuttatással járó cím, elismerés alapításához, éves képzési tevékenységének különösen az indított szakok, a képzés megszervezésének módozatai, a tervezett szakos hallgatói kapacitás kialakításához; n) a működés, gazdálkodás ellenőrzése céljából jogosult a főiskola tanulmányi, gazdálkodási, illetve egyéb nyilvántartási adataihoz való hozzáférésre az Nftv-ben foglaltak szerint; o) jóváhagyásával határozza meg a főiskola a képzések költségét; p) gyakorolja az Nftv-ben részére meghatározott további jogokat. (4) A fenntartó az Nftv-ben meghatározott körben és módon jogosult a Szervezeti és Működési Szabályzat egységességét, teljességét, törvényességét és hatékonyságnak való megfelelőségét ellenőrizni. A főiskola küldetése, céljai 6. (1) A főiskola rendeltetését Küldetésnyilatkozatában, valamint Minőség- Környezeti és Energiapolitikájában határozza meg.

S z a b á l y z a t Oldal: 8/46. (2) A Küldetésnyilatkozatban, Minőség- Környezeti és Energiapolitikában megfogalmazottakkal összhangban a főiskola céljait az intézményfejlesztési terv (a továbbiakban: IFT), a hozzá kapcsolódó részstratégiák, tervek tartalmazzák. A főiskola kötelező részstratégiáit, terveit, az azok elkészítéséért felelős személy, testület megnevezését a Szabályzat tartalmazza. A működés alapelvei 7. (1) A főiskola ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokat. (2) A főiskola szervezete és működése pártoktól független, helyiségeit párt vagy párthoz kötődő szervezet részére működési célra nem engedi át. (3) A főiskola feladatai ellátása során biztosítja az ismeretek és információk tárgyilagos és több oldalú közvetítését. A főiskola nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, működése, munkatársai tevékenysége vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, ezekben a kérdésekben semleges marad. (4) A főiskola működése során biztosítja, hogy feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal, az oktatókkal és a felsőoktatásban dolgozókkal kapcsolatos döntéseik meghozatala során az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák. Az egyenlő bánásmód elve sérelmének gyanúja esetén bejelentésre az Esélyegyenlőségi Bizottság jogosult és köteles a panasz kivizsgálására. (5) Jelen paragrafusban megfogalmazottak betartásáért a rektor felelős. A főiskola alaptevékenysége Oktatás 8. (1) A főiskola alapfeladatként alapképzést, mesterképzést, felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként felsőoktatási szakképzést, szakirányú továbbképzést, valamint kifutó rendszerben főiskolai képzést és felsőfokú szakképzést folytat gazdaságtudományok, agrár és informatika képzési területeken. (2) Alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a képzési programok és a részét képező tantervek, felsőoktatási szakképzésben és felsőfokú szakképzésben a szakképzési programok határozzák meg. A programokat az oktatási rektorhelyettes előterjesztése alapján Szenátus fogadja el. A tanterveket szükség esetén, de legalább ötévente felül kell vizsgálni. (3) A képzési programokat, szakképzési programokat a GTR-ben közzé kell tenni. (4) Az oktatás intézményi felelőse az oktatási rektorhelyettes. (5) Az oktatási tevékenység szervezeti kereteit az oktatási intézetek biztosítják.

S z a b á l y z a t Oldal: 9/46. Tudományos kutatás 9. (1) A főiskola alapfeladatként rendeltetésének megvalósítása érdekében alkalmazott kutatási területeken hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt kutatásokat folytató intézmény. A főiskola az alkalmazott kutatások mellett kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat végez. (2) A főiskola tudományos kutatási stratégiáját az IFT részét képező kutatási-fejlesztési innovációs stratégia határozza meg. A stratégiát a rektor előterjesztése alapján a Szenátus fogadja el. (3) A stratégiát az IFT-vel összhangban négy évre kell készíteni és a főiskola honlapján, valamint a MIR-ben közzé kell tenni. (4) A tudományos kutatás intézményi felelőse a rektor. (5) A kutatási tevékenység szervezeti kereteit a főiskola oktatási intézetei mint tudományos kutatást is folytató szervezeti egységek, valamint a tudományos kutatási egységként működő szervezeti egységek biztosítják. A főiskola további tevékenységei Felnőttképzés 10. (1) A főiskola alapító okirata és az Fktv. alapján felnőttképzést folytat. (2) A felnőttképzés keretében a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, a képzés részletes szabályait a felnőttképzési program tartalmazza. (3) Az intézményi felnőttképzési tevékenység felelőse a Regionális Felnőttképzési és Szolgáltatási Központ (a továbbiakban: RFSZK) igazgatója. (4) A felnőttképzési tevékenység szervezeti kereteit az RFSZK biztosítja. Tehetséggondozás 11. (1) A főiskola a tantervi követelményeket meghaladó teljesítmény nyújtására képes, kiemelkedő képességű és hozzáállású, valamint a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felkutatása, felismerése, és szakmai, tudományos, művészeti és sport tevékenységének elősegítése érdekében tehetséggondozási programot működtet. Ennek keretében tudományos diákköri konferenciákat szervez, szakkollégiumot működtethet.

S z a b á l y z a t Oldal: 10/46. (2) A tehetséggondozás intézményi felelőse az oktatási rektorhelyettes, aki munkáját a Tudományos Diákköri Tanáccsal és a szakkollégiumokkal szoros együttműködésben végzi. Hallgatók részére nyújtott szolgáltatások 12. (1) A főiskola az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítja az egészségfejlesztést, beleértve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését, amelyet a Hallgatói Információs és Szolgáltatási Központ végez. (2) A főiskola az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítja a könyvtári szolgáltatást, amelynek kereteit nyilvános könyvtárként működő intézményi Könyvtár adja. (3) A főiskola az alaptevékenységéhez igazodóan gondoskodik a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi- és vállalkozói-, az anyanyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztéséről, amelyet az oktatási intézetek biztosítanak. (4) A főiskola az alaptevékenységéhez igazodóan lehetőséget teremt az idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztésére, amelyet az Regionális Felnőttképzési és Szolgáltatási Központ és az oktatási intézetek biztosítanak. (5) A főiskola a hallgatók lakhatási feltételeinek biztosítása érdekében Diákotthont működtet. A főiskola alapvető dokumentumai 13. (1) Alapító okirat: a főiskola létesítő dokumentuma, amelyet a fenntartó fogad el, és amelynek kötelező tartalmi elemeit az Nftv. 2. melléklete tartalmazza. (2) Működési engedély: a főiskola működési engedélyét az Oktatási Hivatal adja ki, kötelező tartalmi elemeit az Nftv. 2. melléklete tartalmazza. (3) Szervezeti és Működési Szabályzat: a főiskola szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó dokumentum. Az SZMSZ-ben minden olyan kérdés szabályozható, amelyet jogszabály nem zár ki, vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzat nem rendelkezik. A Szervezeti és Működési Szabályzat részei: Szervezeti és Működési Rend, Foglalkoztatási Követelményrendszer, Hallgatói Követelményrendszer. a) Szervezeti és Működési Rend: a Szervezeti és Működési Rend mellékleteivel, a szervezeti egységek működési rendjeivel együtt a főiskola szervezeti felépítését, tagolódását, vezetési szerkezetét, a vezetői és magasabb vezetői választások eljárási rendjét, az egyes szervezeti egységek feladatait, működési kereteit, az intézményen belüli és a külső szervekkel történő kapcsolattartás, valamint a hallgatói rendezvények és a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások szervezésének szabályait meghatározó dokumentum.

S z a b á l y z a t Oldal: 11/46. b) Foglalkoztatási Követelményrendszer: az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, a nyilvános pályázatok elbírálásának rendjét, az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjak és más juttatások feltételeit, az ezzel összefüggő pályázatok rendjét, a főiskola által adományozható munkaköri és egyéb címek adományozásának feltételeit, az oktatók, tudományos kutatók és más alkalmazottak foglalkoztatására és teljesítményére vonatkozó követelményrendszert, a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, a követelmények teljesítésének értékelését és annak nyilvánosságát, a követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének következményeit, az oktatók és kutatók részére kiírt kutatási pályázatok elbírálásának rendjét, az oktatók részvételét a főiskola döntéshozatali eljárásában, az oktatók, kutatók és más alkalmazottak intézményi döntések ellen benyújtható jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendjét szabályozó dokumentum. c) Hallgatói Követelményrendszer: a felvételi eljárás, a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálásának és a jogorvoslatnak a rendjét, a hallgatói tanulmányi rendet és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendjét (a továbbiakban: tanulmányi és vizsgaszabályzat), hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét, a hallgatói juttatások elosztásának rendjét (a továbbiakban: térítési és juttatási szabályzat), a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálásának, a diákotthoni jelentkezések elbírálásának eljárási és szervezeti rendjét, a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírásokat, valamint az esélyegyenlőség biztosításának rendjét szabályozó dokumentum. (4) Az Nftv-n kívül más jogszabályokban előírt szabályzatok: így különösen az adatkezeléssel, iratkezeléssel, gazdálkodással, tűz- és munkavédelemmel, informatikai biztonsággal kapcsolatos szabályzatok a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. (5) Intézményfejlesztési terv: az intézmény fejlesztésével, a fenntartó által a főiskola rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat középtávra, legalább négyéves időszakra, évenkénti bontásban meghatározó dokumentum. A főiskola érvényes Intézményfejlesztési terve 2012 2015 közötti időszakra szól. (6) Részstratégiák: az Intézményfejlesztési terv végrehajtását segítő stratégiák, így például Kommunikációs stratégia. (7) Jogszabályokban előírt tervek a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően: a) Esélyegyenlőségi terv, b) Tűzriadó terv, c) Bombariadó terv, d) Integrált rendszerrel kapcsolatos vezetői átvilágítások terve. (8) Képzési program: a főiskola komplex képzési dokumentuma, amely az alap-, mesterképzési szakok, valamint felsőfokú szakképzés, a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi

S z a b á l y z a t Oldal: 12/46. programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. (9) Szakképzési program: a felsőfokú szakképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. (10) Felnőttképzési program: az iskolarendszeren kívüli képzések részletes képzési és tanulmányi követelményeit tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. A főiskola szervezete és vezetése A főiskola szervezete 14. (1) A főiskola feladatai hatékony és gazdaságos ellátása érdekében az Nftv. szerinti: a) oktatási, b) tudományos kutatási, c) általános szolgáltató, d) speciális szolgáltató és e) funkcionális szervezeti egységeket, f) valamint bizottságokat, tanácsokat, értekezleteket működtet. (2) A főiskolán: a) oktatási és tudományos kutatási egységként működik az intézet; b) tudományos kutatási egységként működik a kutatóintézet, a labor; c) általános szolgáltató egységként működik a központ és a könyvtár; d) funkcionális egységként működik az igazgatóság és a centrum; e) a tehetséggondozási és felzárkóztatási szervezeti kereteit a tudományos diákkör, szakkollégium biztosítja. (3) A főiskola szervezeti egységeinek felsorolását a szervezeti felépítés tartalmazza. Az egységek működésének részletes szabályait jelen Szabályzat mellékleteit képező működési rendjük határozza meg. (4) A főiskola bizottságainak és tanácsainak felsorolását, működésük alapvető szabályait jelen Szabályzat tartalmazza, működésük részletes szabályait ügyrendjük rögzíti. A főiskola vezetése 15. (1) A főiskola vezetése az SZMSZ-ben meghatározott módon, a testületek és a főiskola vezetői között megosztott hatáskörök gyakorlása útján, azok együttműködésével valósul meg.

(2) A főiskola testületei: S z a b á l y z a t Oldal: 13/46. a) legfőbb döntéshozó testület: Szenátus b) a hallgatók ügyeiben eljáró bizottságok: Tanulmányi Bizottság Kreditátviteli Bizottság Diákjóléti Bizottság Hallgatói Fegyelmi Bizottság Fellebbviteli Bizottság c) a Szenátus további bizottságai, tanácsai: Intézményi Minőségügyi Bizottság Esélyegyenlőségi Bizottság Tudományos Diákköri Tanács Főiskolai Tudományos Tanács d) a főiskola egyeztető, döntés-előkészítő és tanácsadó fórumai: Vezetői Értekezlet Igazgatói Értekezlet Szakfelelősi Tanács e) a főiskola további fórumai: összdolgozói értekezlet. (3) A főiskola vezetői: a) magasabb vezetők: rektor oktatási rektorhelyettes kancellár b) vezetők: jelen Szabályzat 1. számú mellékletét képező szervezeti felépítésben szereplő szervezeti egységek vezetői. (4) A Szenátus megbízási idejére, illetve egy-egy meghatározott feladat elvégzésére más tanácsadó (szociális, gazdálkodási, szaktanácsadási, közművelődési, könyvtárügyi, sport stb.) testületeket, bizottságokat hozhat létre, illetve adott feladat ellátására alkalmas személyeket bízhat meg. A főiskola testületi vezetése A Szenátus 16. (1) A főiskola vezető testülete a Szenátus. A Szenátus elnöke a rektor. (2) A Szenátust illetik meg a főiskola Alaptörvényben rögzített jogosultságai. (3) A Szenátus összehívására, tanácskozására, határozatképességére, határozathozatali rendjére, a testületi ülések és dokumentumok nyilvánosságára, a testületi tagságra, a

S z a b á l y z a t Oldal: 14/46. tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket jelen Szabályzat tartalmazza. A Szenátus összetétele 17. (1) A Szenátus szavazati joggal rendelkező tagjainak létszáma 17 fő, ebből közvetlenül választott tagjainak száma: 15 fő. (2) A Szenátus elnöke a főiskola rektora, titkára a jogi igazgató, aki tanácskozási joggal rendelkezik. (3) A Szenátus összetétele az alábbi: a) a Szenátus hivatalból szavazati jogú tagja: rektor kancellár b) a Szenátus titkára: jogi igazgató c) a Szenátus választott tagjai: oktatók és kutatók képviselői nem oktató, kutató közalkalmazottak képviselői hallgatók képviselői d) a Szenátus üléseire állandó meghívottak: magasabb vezetők vezetők jogtanácsos Közalkalmazotti Tanács elnöke belső ellenőrzési egység vezetője fenntartó képviselője. 1 fő 1 fő 9 fő 2 fő 4 fő (4) A Szenátus elnöke az adott ülés napirendjére tekintettel jogosult a meghívottak körét alkalmanként bővíteni. Az egyes napirendek előadói amennyiben nem tagjai a testületnek tanácskozási joggal vesznek részt a napirend vitájában. A Szenátusválasztás A választásra jogosultak és a választhatók köre 18. (1) A főiskola minden közalkalmazottjának joga, hogy választó és választható legyen. (2) A Szenátus tagjainak választása a 26. (11) bekezdésben foglalt kivétellel négy évre, hallgatók esetében pedig legalább egy, legfeljebb három évre szól.

S z a b á l y z a t Oldal: 15/46. Választási Bizottság 19. (1) A választások lebonyolítására 5 tagú Választási Bizottságot kell létrehozni. (2) A Választási Bizottság elnökét és tagjait a rektor előterjesztése alapján a Szenátus választja meg. A Választási Bizottság titkára jogi igazgató, vagy az általa kijelölt személy. A megbízólevelet a rektor adja ki. (3) A Választási Bizottság elnöke és tagja választott főiskolai tisztségviselő (Szenátus tag) nem lehet. Amennyiben a Bizottság tagját ilyen tisztségre jelölik, vagy megválasztják, helyette új személyt a rektor, mint a Szenátus elnöke jelöl. A Választási Bizottság működési rendjét maga alakítja ki. (4) A Választási Bizottság közreműködik a választási eredmények értékelésének törvényességi felügyeletében. Értelmezi a választásra vonatkozó jogszabályi és szabályzati rendelkezéseket, állást foglal az ezzel kapcsolatos vitákban. A választás lebonyolításával kapcsolatos útmutatókat, utasításokat adhat ki. (5) A Választási Bizottság jogorvoslati fórumként dönt a Szavazatszámláló Bizottság tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely a jelöléssel és a választással kapcsolatos. Szavazatszámláló Bizottság 20. (1) A szavazatok leadásával kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátására (szavazólapok elkészíttetése és kiosztása, választói névjegyzék összeállítása stb.), a leadott szavazatok számlálására 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot kell létrehozni. (2) A Szavazatszámláló Bizottság elnökét és tagjait a rektor előterjesztése alapján a Szenátus választja meg. A megbízólevelet a rektor adja ki. A választás menete 21. (1) A Szenátus választása esetén a választás első és második fordulójának időpontját a Szenátus rendeli el a szavazás első napját megelőzően legalább 15 munkanappal. Ezzel egyidejűleg megválasztja a Választási Bizottságot és a Szavazatszámláló Bizottságot. Egy választási fordulót legfeljebb 2 egymást követő napon kell megszervezni. (2) A Szenátus döntése után a Választási Bizottság haladéktalanul közzéteszi a választás pontos időpontját, tartamát, helyét, a szavazás módját és más, a választással kapcsolatos tudnivalókat. (3) Választási Bizottság elnöke intézkedik a választásra jogosultak és a választhatók névjegyzékének összeállításáról. A névjegyzékeket legkésőbb a választás napját megelőző 10. munkanap végéig össze kell állítani.

S z a b á l y z a t Oldal: 16/46. Jelölés 22. (1) Jelöltként bárki indulhat és indítható, ha a választhatók névjegyzékében szerepel. A Választási Bizottság és a Szavazatszámláló Bizottság jelölőívet nem indíthat, de tagjai jelölhetnek. (2) Jelölni a Szabályzat 17. (3)c) pontjában meghatározott rétegenként lehet. A választásra jogosult kizárólag saját rétegének közalkalmazottját jelölheti. (3) A jelölés a Választási Bizottság által elkészített jelölőíven történik. A jelölőíveket a 17. (3)c) pontja szerinti rétegenként kell elkészíteni. (4) A választási listára történő felkerülés feltétele a választás elrendelésének időpontjában érvényes dolgozói létszámot alapul véve a jelölésre jogosultak 30%-ának támogató aláírása. (5) A jelölőlistát a Választási Bizottság legkésőbb a választás napját megelőző 3. munkanap végéig összeállítja. (6) Eredménytelen vagy érvénytelen első forduló után a Választási Bizottság a választás napja előtt 5 munkanappal közzéteszi a második forduló időpontját a választható jelöltek nevének feltüntetésével. (7) Amennyiben második fordulóra is sor kerül, a választói névjegyzéket felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell. 23. (1) Szavazni a választási listára felkerült közalkalmazottakra lehet. A szavazólapon betűrendben, rétegenkénti bontásban kell a választható közalkalmazottak nevét feltüntetni. A szavazólap tartalmazza a megválasztható testületi tagok számát is. A Választási Bizottság és a Szavazatszámláló Bizottság tagjai választhatnak. (2) Választani a Szabályzat 17. (3)c) pontjában meghatározott rétegenként lehet. A választásra jogosult kizárólag saját rétegének közalkalmazottjára szavazhat. (3) A választást a főiskola Választási Bizottság által kijelölt helyiségeiben kell lebonyolítani. (4) A szavazás titkosan történik. (5) A szavazólapot a választó a Szavazatszámláló Bizottságtól aláírása ellenében veszi át. A Szavazatszámláló Bizottság jogosult a választótól személyazonossága igazolását kérni. Ez történhet személyi igazolvánnyal vagy más hivatalos, arcképes igazolvánnyal (pl. útlevél, intézményi belépő, jogosítvány stb.). (6) A szavazásnál annyi nevet kell bejelölni, ahány testületi tagot az adott rétegből meg lehet választani. Érvénytelen az a szavazat, amelyen a megválasztható jelölteknél többet jelöltek be. (7) A szavazatokat a Szavazatszámláló Bizottság által lezárt és lepecsételt ládákban kell összegyűjteni. A szavazás lezárása után a szavazatgyűjtő ládákat kizárólag a

S z a b á l y z a t Oldal: 17/46. Szavazatszámláló Bizottság bonthatja fel. A szavazatokat a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze és összesíti. (8) A szavazóhelyiségben a választókon kívül kizárólag a Szavazatszámláló Bizottság és a Választási Bizottság tagjai, titkára, és a rektor tartózkodhatnak. A szavazás titkosságáért, illetve a szavazóhelyiség rendjéért a Szavazatszámláló Bizottság elnöke a felelős. (9) A szavazatszámlálásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a tagok aláírnak. A jegyzőkönyvet a Választási Bizottság titkárának kell elküldeni, aki az eredményeket ellenőrzi, és erről tájékoztatja a Választási Bizottság elnökét és a rektort. A szavazólapok őrzéséről az Iratkezelési szabályzat szerint kell gondoskodni. 24. (1) A szavazás első fordulója akkor érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint 50%-a részt vesz. (2) Az első fordulóban azokat kell megválasztottnak tekinteni, akik a szavazatok több mint 50%-át megkapták. Amennyiben a megválasztható testületi tagok számánál többen kapták meg ezt a szavazati arányt, akkor a megválasztásról a leadott szavazatok száma dönt. (3) Az első fordulóban a Szenátus póttagja az elért szavazatok sorrendjében az, aki a leadott szavazatok több mint 30%-át megkapta. (4) Eredménytelen a választás, ha megválasztottak száma nem éri el az előírt létszámot. (5) Amennyiben az első forduló érvénytelen vagy eredménytelen második választási fordulót kell tartani, amely a résztvevők számától függetlenül érvényes. (6) Az első forduló érvénytelensége vagy eredménytelensége esetén azok jogosultak jelöltként indulni, akik az első fordulóban is indultak. (7) A második fordulóban azok tekintendők megválasztottnak, akik a legtöbb szavazatot, de legalább a leadott szavazatok 30%-át megkapták. Azonos szavazatot elért jelöltek esetén sorsolással kell eldönteni a megválasztottak személyét. A sorsolást a Szavazatszámláló Bizottság végzi el. Ennek tényét és eredményét a szavazatszámlálásról készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (8) A második fordulóban a Szenátus póttagja az elért szavazatok sorrendjében az, aki a leadott szavazatok több mint 20%-át megkapta. (9) A választási szabályok megszegésének, vagy a választások tisztaságának veszélyeztetése esetén a főiskola bármely választásra jogosult közalkalmazottja az észleléstől számított 48 órán belül kifogással élhet. A kifogást a Választási Bizottság 3 munkanapon belül kivizsgálja, és határozatban dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A Bizottság határozata ellen a rektorhoz lehet jogorvoslatért fordulni. 25. (1) A hallgatók képviselőiket a Szenátusba a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: HÖK) Alapszabályában meghatározott rendelkezések szerint delegálják.

S z a b á l y z a t Oldal: 18/46. (2) A delegált tagokról a delegálást követő 8 napon belül, illetve a Szenátus választásának időpontjáig a HÖK elnöke írásban tájékoztatja a Szenátus titkárát. A tagok részére a megbízólevelet a Szenátus titkárának, illetve a HÖK elnökének előkészítése alapján a Szenátus elnökeként a rektor adja ki. A Szenátus tagjai megbízatásának megszűnése 26. (1) Megszűnik a Szenátus közalkalmazott tagjának megbízása: a) a megbízatás lejártával; b) a tag főiskolával fennálló közalkalmazotti jogviszonyának, hallgatói jogviszonyának megszűnésével; c) a Szenátus hivatalból tagjának az erre feljogosító megbízása megszűnésével; d) a választott tag rétegképviseletének megfelelő besorolása megváltozásával; e) a tag lemondásával; f) a tag halálával; g) visszahívással. (2) Az (1)a) pont szerinti esetben választást kell tartani. (3) Az (1)b) pont szerinti esetben a hivatalbóli tag megbízásáig a rektort az oktatási rektorhelyettes, a kancellárt a jogi igazgató teljes jogkörrel helyettesíti. 3 (4) A lemondást a tag a Szenátus elnökének címzett levelében jelenti be. (5) A tag megbízatása (1)b), valamint (1)d) (1)f) pont szerinti megszűnésének tényét a Szenátus a soron következő ülésén tudomásul veszi. (6) A Szenátus választott tagjai visszahívhatók. A visszahívást a Szenátus kezdeményezi. (7) A Szenátus az elnök előterjesztésére kezdeményezi a visszahívást, ha: a) a tag bármely okból a testületi tagságból származó feladatait 5 hónapon túl nem tudja ellátni, b) taggal szemben utóbb következik be olyan körülmény, amely miatt a testületnek nem lehet tagja. (8) A visszahívásra a szenátusi választás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az (1)g) pont szerinti megszűnésről a Szenátust a soron következő ülésen tájékoztatni kell. (9) A megbízatás az arra okot adó körülmény bekövetkezésének napjával, visszahívás esetén a visszahívásról szóló döntés napjával szűnik meg. (10) Amennyiben már megválasztott szenátustagot bíznak meg rektornak, kancellárnak, valamint ha a tag tagsági jogviszonya a megbízatás lejártának esetét kivéve megszűnik, helyébe a soron következő póttag lép. A póttag szenátusi tagsága a korábbi tag szenátusi tagsága megszűnésének napját követő naptól kezdődik és a Szenátus megbízásának időtartamáig szól. 3 Módosította a 36/2015/2016. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: a kancellárt a felnőttképzési igazgató teljes jogkörrel helyettesíti. Hatályos 2016. február 18-ától.

S z a b á l y z a t Oldal: 19/46. (11) Amennyiben a kieső tag helyére nincs póttag, az adott réteg képviseletének biztosítása érdekében új választást kell tartani. Ez esetben a választást kizárólag a kieső tag pótlására kell megtartani. Egyebekben a kieső tag pótlására megtartott választásra a szenátusi választás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a megválasztott tag megbízása a Szenátus eredetileg megválasztott tagjai megbízásának időtartamáig szól. A Szenátus tagjainak jogai és kötelességei 27. (1) A Szenátus tagjának joga és kötelessége, hogy részt vegyen a Szenátus munkájában, javaslataival, véleményével, döntésével elősegítse annak eredményes működését. (2) A tagok kötelesek: a) a Szenátus ülésein részt venni, akadályoztatás esetén távolmaradásukat előre bejelenteni a Szenátus titkárának; b) az előterjesztéseket megismerni, azt támogatni, illetve ahhoz véleményt, észrevételt fogalmazni; c) működésük során a jogszabályokat a szabályzatokat betartani, az állami, szolgálati és hivatali titkot megőrizni; d) választóik érdekeit széles körben képviselni, a Szenátus tevékenységéről választóiknak rendszeresen, de legalább félévente beszámolni; e) a Szenátus elnöke által meghatározott feladatot elvégezni; f) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozatot tenni. (3) A tagok jogosultak: a) a Szenátus ülésén az elnökhöz, tagokhoz, titkárhoz, előterjesztőkhöz, valamint a meghívottakhoz kérdést intézni, az előterjesztésekhez kiegészítést, magyarázatot kérni, arra válaszolni és viszontválaszt kérni; b) a Szenátus ülésein annak hatáskörébe tartozó bármely kérdésben intézkedést (szabályozást, fejlesztést) kezdeményezni; c) minden olyan felvilágosítást, információt megkapni, minden olyan ügyiratba betekinteni, amely a testületi tagságukból fakadó feladataik ellátásához szükséges; d) jelen Szabályzat szerint ülés összehívását kezdeményezni. (4) A tagok felelősek az általuk meghozott döntésekért, megfogalmazott véleményekért. A kisebbségben maradó tag ellenvéleményét jogosult megfogalmazni, illetve jegyzőkönyvbe foglalását kérni. (5) A tagokat megbízatásuk teljesítése és az ezzel összefüggő tevékenységük miatt hátrány nem érheti. (6) A Szenátus választott tagjait sem a tanácskozásban, sem a szavazásban helyettesíteni nem lehet. A Szenátusban a rektort az oktatási rektorhelyettes teljes jogkörrel helyettesítheti.

S z a b á l y z a t Oldal: 20/46. A Szenátus működésének szabályai A Szenátus döntési joga 28. (1) A Szenátus át nem ruházható hatáskörében: a) fogadja el, módosítja, vonja vissza szervezeti és működési szabályzatát, ennek részeként a jelen Szabályzatban saját működésének rendjét, a Foglalkoztatási Követelményrendszerben a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, a HKR-ben a hallgatói tanácsadás rendszerét, külön szabályzatban az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét, a főiskola valamennyi szabályzatát; b) fogadja el középtávra, legalább négyéves időszakra, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait az intézményfejlesztési tervet (a továbbiakban: IFT), annak részeként a Kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiát; c) fogadja el az Esélyegyenlőségi Tervet; d) határozza meg a főiskola képzési és tudományos kutatási feladatait, és a rektor beszámoltatásával ellenőrzi azok végrehajtását; e) fogadja el a képzési programot, szakképzési programot; f) fogadja el a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését; g) fogadja el a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; h) a fenntartó egyetértésével dönt fejlesztés indításáról, az intézmény vagyongazdálkodási tervéről, gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről; i) dönt az alábbi testületek tagjainak és elnökének megválasztásáról: Tanulmányi Bizottság, Kreditátviteli Bizottság, Diákjóléti Bizottság, Hallgatói Fegyelmi Bizottság, Fellebbviteli Bizottság, Intézményi Minőségügyi Bizottság, Esélyegyenlőségi Bizottság, Tudományos Diákköri Tanács, Főiskolai Tudományos Tanács; j) javaslatot tesz a rektori pályázat tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat, rangsorolja azokat és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá a rektori beszámoló véleményezésével értékeli a rektor vezetői tevékenységét; k) beszámoltatja a szenátusi bizottságokat, tanácsokat; l) évente egyszer beszámoltatja a rektort; m) évente egyszer tájékoztatást kér a kancellártól; n) dönt a rektor felmentésének kezdeményezéséről; o) dönt ad-hoc bizottságának létrehozásáról, elnökének, tagjainak megválasztásáról;

S z a b á l y z a t Oldal: 21/46. p) dönt az egyetemi és főiskolai tanári, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, továbbá a kancellári megbízást kivéve a magasabb vezetői pályázatok rangsorolásáról, és a Szenátus hatáskörébe tartozó címek, kitüntetések adományozásáról; q) dönt felsőoktatási szakképzés, alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés (ide értve a szakirányokat is), szak duális képzési formában történő indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről; r) a fenntartó általi előterjesztésre véleményezi a főiskola más felsőoktatási intézménnyel történő egyesülését; s) jóváhagyja a HÖK alapszabályát; t) jóváhagyja a szakkollégiumok szervezeti és működési szabályzatát; u) dönt a fenntartói intézkedéssel szemben bírósági eljárás kezdeményezéséről, kérve annak megállapítását, hogy a fenntartó döntése sérti a főiskola Nftv-ben biztosított önállóságát; (2) Az (1) bekezdés b) e), i), k), l), o) r) és u) pontjában foglaltak előterjesztéséért a rektor, az (1) bekezdés f) h) és m) pontjában foglaltak előterjesztéséért a kancellár, az (1)a) pontban foglaltak előterjesztéséért az előterjesztés tartalmától függően a rektor vagy a kancellár a felelős. (3) Ahol a rektor a javaslattételért felelős személy, ott a szenátusi döntés érvényességének feltétele a kancellár egyetértése. A kancellár ezen egyetértési jogát lehetőség szerint a szenátusülésen a határozathozatalt követően gyakorolja. Az egyetértés tényét a szenátusülésről készült jegyzőkönyvben vagy az előterjesztésen rögzíteni kell. (4) A köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről a Szenátustól átruházott hatáskörben Diákjóléti Bizottság dönt. (5) A vezetői pályázatok rangsorolásáról a Szenátustól átruházott hatáskörben a Foglalkoztatási Követelményrendszer szerint megválasztott pályázatot véleményező bizottság dönt. (6) A Szenátus bármely kérdést megvitathat, abban állást foglalhat, javaslattal élhet. Állásfoglalásait, javaslatait megküldheti a döntéshozatalra, intézkedésre jogosultnak, aki köteles arra 30 napon belül, testület esetén legkésőbb a 30 napot követő első testületi ülésen érdemben választ adni. (7) A Szenátus a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, határozott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. A bizottságok összetételéről a Szenátus esetenként dönt. A Szenátus működése A Szenátus összehívása 29. (1) A Szenátus hatáskörét ülésein gyakorolja. A Szenátus szükség szerint, de félévente legalább 2 alkalommal ülésezik.

S z a b á l y z a t Oldal: 22/46. (2) Az ülések összehívására a rektor jogosult. Ülés összehívását a tagok 25%-a az indok megjelölésével írásban kezdeményezheti. (3) Ha a tagok 25%-a kezdeményezi, a Szenátust 15 napon belül össze kell hívni. Amennyiben az elnök az összehívást elmulasztja, az összehívásra a kezdeményezők jogosultak. (4) A Szenátus ülésének időpontját és napirendjét a rektorral történő egyeztetés alapján a titkár tervezi. (5) Az ülés tervezett időpontjáról a titkár a tagokat és egyéb meghívottakat az időpont megtervezését követően haladéktalanul e-mailben értesíti, egyúttal kéri, hogy az előterjesztésre jogosultak tegyék meg előterjesztési javaslatukat. A javaslatnak a tervezett napirendi pont címét tartalmaznia kell. (6) A Szenátus összehívása meghívó kiküldésével történik, amelyben rögzíteni kell az ülés időpontját és napirendjét. A meghívót az ülés előtt legalább 8 nappal a titkár írásban (emailen) juttatja el a tagoknak, közzéteszi az Intraweben és egyidejűleg elküldi, vagy az Intraweben hozzáférhetővé teszi a napirendhez az előterjesztők által készített írásbeli előterjesztéseket. (7) A Szenátus összehívására jogosultak kivételes esetben rendkívüli ülés összehívását is kezdeményezhetik az indokok pontos megjelölésével. Rendkívüli ülés esetén a meghívót és az ülés anyagát az ülés előtt legalább 3 nappal kell elküldeni. Az előterjesztés 30. (1) A Szenátus ülésére előterjesztést a Szenátus tagja, titkára, állandó meghívottja, szenátusi rétegképviselője (tag) útján a főiskola bármely dolgozója, hallgatója tehet. (2) Az előterjesztést a Szenátus hatáskörbe tartozó témában az Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóságra elektronikus úton és papírformában kell benyújtani. Az előterjesztést a titkár által meghatározott időpontig kell eljuttatni. (3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) az előterjesztő nevét, beosztását; b) az előterjesztés tárgyát, célját, szakmai indokait, várható hatásait; c) IFT-ben meghatározott azon cél megjelölését, amelynek végrehajtását az előterjesztés szolgálja; d) a végrehajtásért felelős személy és a végrehajtás idejének megjelölést; e) a határozat tervezetét; f) dátumot, az előterjesztő aláírását. (4) Az előterjesztést módosító indítványokra az előző bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (5) A Szenátus napirendjének véglegesítéséről a titkár gondoskodik. A napirendet a megadott határidőre beérkező előterjesztési javaslatok alapján a rektorral történő előzetes egyeztetést követően kell összeállítani.

S z a b á l y z a t Oldal: 23/46. (6) Az előterjesztés formájára és tartalmára vonatkozó szabályokat a Szenátus ülésen felvett új napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztésekre is alkalmazni kell. A nyilvánosság biztosítása 31. (1) A Szenátus ülései a főiskola dolgozói, hallgatói számára nyilvánosak. A nyilvánosság feltételeinek biztosítása a titkár feladata. (2) A nyilvánosság biztosítása érdekében a titkár gondoskodik a meghívó és a tájékoztató, továbbá a jegyzőkönyv Minőségirányítás Informatikai Rendszerben történő közzétételéről, valamint a tájékoztató tagok, meghívottak részére elektronikus úton történő elküldéséről. A nyilvánosság biztosítása érdekében a szenátusi meghívó, előterjesztések, jegyzőkönyvek és határozatok eredeti példánya a Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóságon a főiskola dolgozói, hallgatói által munkaidőben megtekinthetik, azokról a külön utasításban meghatározott mértékű költségtérítés megfizetése mellett a jogi igazgatótól hiteles másolat kérhetnek. (3) A Szenátus zárt ülését, illetve a testületi ülés jegyzőkönyveinek, határozatainak bizalmas kezelését az állami és szolgálati titok felsőbb szerv által minősített eseteit kivéve a Szenátus rendelheti el. (1) Az ülést az elnök vezeti. A Szenátus tanácskozásának alapvető szabályai 32. (2) Az ülés megnyitása előtt a titkár létszámellenőrzést tart, megállapítja a határozatképességet. A Szenátus akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok legalább 60%-a jelen van. (3) A határozatképességet kétség esetén minden határozathozatal előtt vizsgálni kell. (4) A Szenátus jelen lévő tagjai több mint 50%-ának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani. (5) A határozatképesség megállapítása után az elnök ismerteti az ülés napirendjét, amelyről a Szenátus dönt. (6) Az új napirend felvételét, illetve napirend törlését bármely előterjesztésre jogosult kezdeményezheti. A napirend elfogadásáról a Szenátus dönt. (7) Szabályzat módosítására irányuló napirendi pont felvételre az ülésen nincs lehetőség. (8) Új napirend felvétele esetén az előterjesztést a kezdeményező az ülésen osztja ki. Az előterjesztés egy aláírt példányát az ülésen át kell adni a Szenátus titkárának. (9) Egyebek napirendi pontban csak Szenátusi döntést nem igénylő bejelentés tehető.

S z a b á l y z a t Oldal: 24/46. 33. (1) A Szenátus tagjai az előterjesztést követően az előterjesztőkhöz kérdést intézhetnek, módosítási javaslatot tehetnek. A kérdésre, javaslatra az előterjesztő az ülésen köteles válaszolni. A kérdésre, javaslatra adott válasz után a kérdezőnek viszontválaszra van lehetősége. Amennyiben a kérdező a kapott választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról, illetve elutasításáról a Szenátus vita nélkül határoz. Ha a választ a Szenátus nem fogadja el, az ügy megvizsgálására, illetve a szükséges javaslatok megtételére bizottságot kell alakítani. (2) A Szenátus tagjai a meghívottakhoz kérdést intézhetnek. A kérdésre lehetőség szerint az ülésen kell válaszolni. Ennek hiányában a Szenátus elnöke határozza meg a válasz megadásának formáját és határidejét. (3) A Szenátus ülésén a felszólalóknak az elnök adja meg a szót, valamint az elnök jogosult annak megvonására is. A határozathozatal 34. (1) A Szenátus döntéseit határozatokba foglalja. (2) A Szenátus minden tagja egy szavazattal rendelkezik. (3) A Szenátus határozatait a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a jelenlévő tagok többségének egyhangú szavazatával hozza. (4) A Szenátus a tagok 2/3 egyetértésével dönt az alábbi kérdésekben: a) az IFT elfogadása, b) a rektor felmentésének kezdeményezése. 35. (1) A Szenátus határozatait általában nyílt szavazással hozza. Nyílt szavazásnál az elnök utolsóként szavaz. (2) Titkos szavazást kell elrendelni, ha a Szenátus személyi ügyekben dönt vagy véleményt nyilvánít, illetve ha a jelenlévő szavazattal rendelkező tagok 50%-a a titkos szavazás elrendelését kéri. A titkos szavazás lefolytatását szavazatszedő bizottság végzi, amelyet a Szenátus esetenként választ meg. (3) A nyílt szavazás kézfeltartással, a titkos szavazás szavazólapon, az "igen" vagy "nem" szavazat megjelölésével, + vagy x jellel történik. (4) Ha a Szenátus nem döntési jogkörében jár el, hanem véleményt nyilvánít, vagy állást foglal, a szavazati arányokat közölni kell.

S z a b á l y z a t Oldal: 25/46. Szenátusi döntések közlése a fenntartóval 36. (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat, intézményfejlesztési terv, költségvetés, valamint ezek módosításai fenntartó részére történő megküldésről a Szenátus döntésétől számított tizenöt napon belül a kancellár gondoskodik. (2) A fenntartó a szenátus által hozott egyéb döntések megküldését is kérheti, ezek teljesítéséért a kancellár a felelős. (3) Az intézményfejlesztési tervet, költségvetést, valamint módosítását tájékoztatás céljából az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint az államháztartásért felelős miniszternek is meg kell küldeni, amelyért a kancellár a felelős. A testületi ülések dokumentálása 37. (1) A Szenátus működésével kapcsolatos adminisztrációt a Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság látja el. (2) A Szenátus határozatait tanévenként újrakezdődően számozva, írásban kell rögzíteni. A határozatokat a Szenátus elnöke vagy a titkára hitelesíti aláírásával. (3) A határozatot a döntéstől számított 15 napon belül az Intraweben közzé kell tenni. 38. (1) A Szenátus üléseiről hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a Szenátus kijelölt tagja hitelesíti. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza: a) napirend előtti bejelentéseket; b) a határozatképesség megállapítását; c) a napirendi pontok előterjesztőjét; d) napirendi pont vitájában hozzászólókat, ha szövegszerű módosító javaslatot tesznek, a javaslatukat vagy annak lényegét; e) a határozatok felsorolását, a meghozott határozatok szövegét; f) a határozathozatal arányát; g) mellékletben az előterjesztéseket. (3) A Szenátus elnöke, titkára, az előterjesztő vagy bármely szenátusi tag kezdeményezésére az indok megjelölésével szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. Szó szerinti jegyzőkönyv az egyes előterjesztések vonatkozásában kérhető. (4) A jegyzőkönyvet az Intraweben közzé kell tenni. (5) Az ülések dokumentumainak megőrzése az Iratkezelési szabályzat szerint történik.