Szülőföldem-lakóhelyem

Szülőföldem-lakóhelyem Sváb települések Dombóvár környékén HÁROM HETET MEGHALADÓ PROJEKT a dombóvári 516.sz. IPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM intézményében Projektfelelős: Herczeg Mária

Tartalom: 1. A projekt meghatározása, a projektmódszer alapelvei 2. Projekt a Támop 3.1.4 program részeként 3. A három hetet meghaladó projekt 3.1. A projekt témája, témaválasztás indoklása, célja 3.2. A projekt résztvevői, időtartama, helyszínei 3.3. A témához kapcsolódó tantárgyak, területek 3.4. A projekt során alkalmazott módszerek, tevékenységek 3.5. Személyi és tárgyi feltételek. 3.6. Részletes projektmunkaterv 3.7. Projektnapló 3.7.1. Tervezés, előkészítés 3.7.2. Megvalósítás, végrehajtás 3.7.3. Ellenőrzés 3.7.4. Értékelés 3.8. Mellékletek, produktumok 3.8.1. Tanulói portfoliók 3.8.2. Fényképek 3.8.3. Hanganyag 3.8.4. Videofilm részletek

1. A projekt fogalma, a projektpedagógia alapelvei A projekt egy összetett, komplex feladat feltételeit, folyamatait meghatározó tevékenység. A pedagógiai projekt egy összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma feldolgozása célokkal, feladatok meghatározásával, munkamenet megtervezésével, eredmények bemutatásával. Egy sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma, elvégzendő tevékenység áll. Olyan tanulásszervezés, stratégia, módszer, amely a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi. A megismerés fő forrása a tanuló érdeklődése, tapasztalata, tevékenysége. A projekt végére olyan produktumot várunk el, mely a lehetőségekhez mérten legteljesebb vonatkozásban tárja fel az adott gondolatkört. Alkalmazása az iskolákban rendkívül fontos. Azoknak a diákoknak, akiknek lehetőségük van projektekben való munkára, meghatározó lehet későbbi életükre, mert az iskolán kívüli világban is otthonosabban oldják meg problémáikat.

A projektmódszer főbb jellemzői: A projektben való tanulás folyamatának jellemzői. Nemcsak pedagógiai módszer, hanem a tanulók nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze A tanulók életéhez, élményeihez, érdeklődéséhez kapcsolódó problémákból indul ki Valóságos produktumot hoznak létre Egyéni vagy csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított tevékenység Érvényül benne a spontaneitás, a sokféle rögtönzés, de ezzel együtt a tervszerűség Hiba: ha a pedagógus erős tanári kontroll alatt tartja a csoportot, vagy nekem semmi dolgom attitűdjével figyeli a projektet, mert az hamarosan anarchiába torkollik. Azaz egyensúlyt kell teremteni a teljes irányítatlanság és a mindenre kiterjedő, Lépésről-lépésre ellenőrzött munka között. A munka folyamatának megtervezésébe be kell vonni mindazokat, akik majd a konkrét tevékenységek részeseivé válnak A projekt csak akkor éri el a kívánt hatást, ha olyan probléma megoldására irányul, amely túlmutat az iskola világán, különben elveszik az iskolán kívülre tekintés lehetőségének hatalmas motiváló ereje Alkalmas a kooperációs kompetenciák fejlesztésére Nyitott, alkalmazkodó, a gyerekeket elfogadó tanárok Közvetlen kapcsolatban van az iskolán kívüli világgal, az élettel Lehetővé teszi az aktív tapasztalást, a saját élményű tanulást A különböző tanulási technikák elsajátítása fontos feladat A tanulás irányításában a pedagógus indirekt módon működik közre A projekt a diákok együttműködésére épül, egyes fázisaiban azonban egyéni munkát is igényel Végső formája valamilyen közös termék, melyben a részletek egésszé állnak össze

A tanulók a projekt alakításának aktív közreműködői a tervezésben, szervezésben, kivitelezésben és az értékelésben Projektfeladatok során csökkennek a magatartási anomáliák Élményszerű megismerés, a tananyag összefügg a gyerek tapasztalatával, így nem válik formálissá Tanulói önállóság- személyes kapcsolatok fejlesztése Gyakorlatiasság, a cél nem az ismeretek felhalmozása, hanem a képességek kifejlesztése Frontális, kooperatív és egyéni munkaformák Nemcsak a tanulók, pedagógusok, hanem a szülők bevonása is Munkamegosztás, gyakorlatias, életszerű tudás megszerzése Egymástól való tanulás, cselekvésre épülő feladatmegoldás Tolerancia- más értékek szerint élők elfogadása, megértése Tantárgyközi szemlélet, a problémahelyzet egyéni megoldása A gyermek kerül a középpontba- katalizáló tanári szerep Nagyobb sikerélményhez juttatja a diákot Egyéni érdeklődés figyelembe vétele, hipotézisek kipróbálása a gyakorlatban ésígy eljutni a helyes megoldáshoz A kiindulópont a tanuló problémafelvető kérdése legyen, a tervezés közösen történjen A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez Módot ad individualizált munkára Kidolgozása összefüggő, hosszabb időre elnyúló folyamat A pedagógusok és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt A tanulók önállóan döntenek, és felelősek saját döntéseikért A pedagógus szerepe elsősorban az, hogy szervezzen és tanácsot adjon

A tanulók közötti kapcsolatok erősek, kommunikatívak A tanár indirekt tanácsadó, a folyamat katalizátora, időnként direkt beavatkozó, Kézben tartja a projekt működési rendszerét PROJEKTMUNKÁVAL FEJLESZTHETŐ KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK, KOMPETENCIÁK Kooperativitás, együttműködés Értő olvasás, szövegértés, szövegalkotás- anyanyelven és idegen nyelven is Íráskészség, nyelvi kifejezőkészség kreativitás az önálló ismeretszerzés készsége, információszerzés szociális érzékenység információátadás i és kommunikációs technikák alkalmazása (keresőprogramok, PowerPoint, szövegszerkesztés, információk, képek letöltése, felhasználása) logikus gondolkodás elemzés kommunikáció (diák-diák, diák-tanár, tanár-szülő) felelősségvállalás kitartás tolerancia, nyitottság, empátia problémakezelés szabályalkotás esztétikai és stílusérzék véleményalkotás, vitakészség

8. A projekt során alkalmazott módszerek: - ötletbörze - kutatás, anyaggyűjtés - interjú - vita - kiállítás megtekintése - megfigyelés - szövegfeldolgozás - rendszerezés - elemzés - értékelés - kreatív felfedező, kutató módszerek - tapasztalás - eszközök kipróbálása - előadás meghallgatása, rögzítése jegyzeteléssel, technikai eszközökkel - előadás megbeszélése - szerepjátékok - szövegek önálló tanulmányozása, feldolgozása - film elemzése - cikkek értelmezése - munkakártyák a tanulói munka irányítására - fényképek készítése - videofilm készítése

A pedagógiai projektek típusai: Témaválasztás módja szerint Tartalma, témája szerint tananyaghoz kapcsolódó tananyaghoz részben kapcsolódó az iskola tanárai hirdetik meg a diákok több témából választanak ki egyet adott téma feldolgozására szerveződnek csoportok több témából választhatnak, van értékelés, osztályozás tananyaghoz nem kapcsolódó Interdiszciplinaritás szerint szűk tartalmú projekt A tanítási időhöz való viszonya szerint hagyományos órakeret marad epochális oktatás, megszünteti az órakeretet tanítási időn kívül (pl. táborok) Időtartam alapján rövid távú: 1-2 nap közép távú: 1-2 hét (témahét) hosszú távú: min. 3-4 hét Résztvevők száma alapján egyéni sok tantárgyhoz kapcsolódik kiscsoportos (team) közepes létszámú projekt nagy létszámú Produktum alapján tárgy, modell, játék írásmű videofelvétel kiállítás, színpadi előadás kirándulás, rendezvény

2. A projekt a TÁMOP-3.1.4 program részeként: Kompetencia alapú oktatás egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben. Az Európai Unió és az Európai Szociális Alap támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében iskolánk egy közoktatási projektben vesz részt. A projekt alapvető célja a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A pályázat további célja, hogy a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolja a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához. Ezen célok megvalósítás érdekében iskolánkban a 2009/2010-es tanévben komoly változások történtek. Elindult egy szervezeti és módszertani kultúraváltás, amely a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, ill. új oktatásszervezési és tanulásszervezési módszerek bevezetésében mutatkozik meg. A pályázat kötelező eleme a három hetet meghaladó projekt kidolgozása, megvalósítása és az iskola Pedagógiai Programjába való beépítése.

A PROJEKT FOLYAMATA, FŐBB MUNKASZAKASZAI FOLYAMAT TERVEZÉS- ELŐKÉSZÍTÉS SZERVEZÉS MEGVALÓSÍTÁS- KIVITELEZÉS ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS 1. TERVEZÉS-ELŐKÉSZÍTÉS 1.1. A téma kiválasztása 1.2. Javaslat kidolgozása a komplex feladat elvégzésére 1.3. A célok meghatározása 1.4. A megvalósíthatóság elemzése: személyi, tárgyi feltételek és anyagi erőforrások összeírása, a végrehajthatóság előzetes becslése 1.5. Előzetes ismeretek számbavétele 1.6. Lehetséges, névre szóló munkamegosztás, tevékenységek átgondolása 1.7. Források, helyszínek számbavétele 1.8. A projekt tartalmi szerkezetének átgondolása 1.9. Tantárgyközi vonatkozások átgondolása 1.10. Logikai rendszer- folyamatterv készítése 1.11. Időtervezés 1.12. Téma összekapcsolása az oktatás tartalmával 1.13. Az eredmények bemutatásának módja 1.14. Külső kapcsolatok körének (szülők, intézmények ) meghatározása, Kapcsolattartás módja

2. MEGVALÓSÍTÁS-VÉGREHAJTÁS 2.1. A projektterv véglegesítése, csoportmunkaterv 2.2. Munkaelosztás- és elfogadás, felelősök, részvétel a munkában 2.3. Párhuzamos egyéni, páros és csoportmunkák 2.3. A tanár irányít, megfigyel, naplót vezet a tevékenységekről 2.4. Tisztázódnak az együttműködés szabályai, esetleges konfliktusok megoldása 2.5. A projekt elkészítése: tanulói portfoliók, produktumok 3. ELLENŐRZÉS 3.1. A tanulók ellenőrzik saját munkáikat 3.2. A tanár ellenőrzi a diákok munkáját 3.3. Megbeszélik a produktumok bemutatásának formáját 4. ÉRTÉKELÉS 4.1. A közös munka, a produktumok bemutatása, tapasztalatok összegzése 4.2. A közös munka a produktumok és a folyamat értékelése a csoport által 4.3. Az egyes résztvevők, tevékenységük hatékonysága 4.4. A pozitívumok megerősítése 4.5. Tanári értékelés 4.6. Korrekció

3. A HÁROM HETET MEGHALADÓ PROJEKT Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, Nekem szülőhazám A projekt címe: Szülőföldem-lakóhelyem Témája: Sváb települések Dombóvár környékén Mágocs, Bikal, Csikóstőttős, Kaposszekcső, Egyházaskozár A témaválasztás indoklása: Az iskolánkban tanuló hozzávetőlegesen ezer diáknak csak egy része dombóvári, a legtöbben környékbeli településekről, falvakból járnak be naponta. Tolna, Baranya és Somogy megyéből Dombóvár mellett- 86 településről érkeznek diákjaink. Sokan nem ismerik Dombóvárt és egymás lakóhelyét sem. A projekt célja: Felhívni a diákok figyelmét a szülőföld értékeire, megőrzése iránti közös felelősségünkre. Ismerjék meg szűkebb pátriájukat, a dombóvári kistérséget, találjanak kapcsolódási pontokat településeik között. Ismerjék meg lakóhelyük nevezetességeit, híres szülötteit, a régmúlt idők történetét, népszokásait, viseletét, tájjellegű étkeit. Saját munkája és csoportmunkái által tapasztalja meg a világban való lét felelősségét, őseink hagyományában rejlő értéket. Mélyítse el a hazához való kötődést és a nemzeti azonosságtudatot.

A projekt résztvevői: Iskolánk tanulói és tanárai. Összesen három osztály. Kettő orientációs osztály: 9.a és 10.b. Ezekben szaktárgyi tömbösítés és TÁMOP 3.1.4. program is zajlik, valamint mindkét osztályban vannak fejlesztő foglalkozásokra rendszeresen járó tanulók. Az orientációs osztályok mellett egy szakközépiskolai osztály is részese a programnak: a 9.szk. A pedagógusok közül az említett osztályok osztályfőnökei és szaktanárai: 9.szk osztályban: 9.a osztályban: 10.b osztályban: Nagy Roland Gyeneiné Rada Beáta Fekete Tamás Bubori Balázs Zsiga Renáta Herczeg Mária Fekete Tamás Pécsiné Kemény Kornélia Éri Tamás Hambuchné Német B. Gyurkáné Jobbágy Emese Bauer Krisztina Herczeg Mária Kataticsné Szollár Emese Gyurkáné Jobbágy E. Deák Ágnes Dr. Varga Zoltánné Pápai László Pápai László Deák Ágnes Herczeg Mária Rajtuk kívül a szervezésben, a projekt lebonyolításában jelentős segítséget nyújtott a német nyelvi munkaközösség vezetője, Kemler Regina, és a TÁMOP 3.1.4 program koordinátora Tóth Tibor. A projekt időtartama: 2010.március 30-tól április 30-ig

A projekt helyszínei: az iskola tantermei, sportcsarnok, a szekszárdi Német Színház, Mágocs, Bikal, Egyházaskozár, Csikóstőttős, Kaposszekcső települések az egyházaskozári német nemzetiségi tájház, az egyházaskozári evangélikus templom a dombóvári Német Ház, a dombóvári József Attila Általános Iskola kiállítása A projekt témájához kapcsolódó tantárgyak, területek: Történelem Magyar nyelv és irodalom (szövegértés-szövegalkotás) Társadalomismeret Osztályfőnöki Informatika Földünk és környezetünk Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Pályaorientáció Német nyelv Pályaorientáció A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁHOZ HOZZÁJÁRULÓ TÉNYEZŐK (SWOT analízis) Erősségek Jól motiválható, érdeklődő diákok A tanulók többsége részese a TÁMOP 3.1.4 programnak, osztályaikban 2009-től kompetenciaalapú tanítás és tantárgytömbösített oktatás is van. Ezekben az osztályokban az oktatói-nevelői munka során a diákok már sokféle módszerrel megismerkedhettek, a hagyományos tanítási módszerek mellett. Együttműködő, egymást segítő tanárok

A tanárok jelentős része módszertanilag jól képzett, többen ismerik a projektmódszert is A választott téma jól beépíthető a mindennapi tanórákba Az iskola jó i, technikai felszereltsége A diákok közül sok a vidéki, többen a kiválasztott öt településről érkeztek, kiváló a helyismeretük Sok tanuló rendelkezik megfelelő i ismerettel, tudnak szöveget szerkeszteni, bemutatót készíteni, internetes honlapokon tájékozódni Gyengeségek lehetséges kiküszöbölésük Sok tantárgy ilyen jellegű együttműködésében kevés a tapasztalatunk ezért folyamatosan figyelnünk kell a projektben résztvevő tanulók és tanárok visszajelzéseire Mindegyik osztályban számos gyenge illetve közepes képességű gyerek található, egy részük rendszeresen fejlesztő foglalkozásokra jár tanulásban való akadályozottsága, tanulási nehézsége miatt- rájuk különösen figyelni kell, ne legyen kudarcélményük a projekt idején! A legtöbb tanár még nem dolgozott együtt, és néhányan csak a frontális munkát használják óráikon- egymással való kommunikáció, jó módszerek átvétele, tapasztalatcsere folyamat közben is! A három osztály diákjai még nem dolgoztak együtt, és kevés tapasztalatuk van a csoportmunkában- egymás megismerésére nagyobb hangsúlyt fektetni, erre különösen alkalmasak lesznek az iskolán kívüli, kötetlenebb délutáni foglalkozások, kirándulások. Ezen kívül fontos, hogy megismerjék csoportmunka szabályait.

Lehetőségek Tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon is tudunk tevékenykedni Egymástól való tanulás ( diák-diák, tanár-tanár, diák-tanár, tanár-diák!) A technikai, i adottságok kihasználása Folyamatos kommunikáció, állandó visszacsatolás Kirándulás a környéken Ha sikeres lesz a projekt, a diákok örömmel töltik el a több, mint három hetet, és közös munkájuk pozitív visszhangra talál társaik, a pedagógusok és a vendégek körében, akkor ennek óriási motiváló ereje lesz a következő tanévekben is! Kockázatok - lehetséges kiküszöbölésük A szervezés során problémák mindegyik tanár és diák még a projektindítás előtt kézhez kapja a közösen megfogalmazott és összeállított projekttervet, benne a részletes időtervvel, határidőkkel, felelősökkel, feladatokkal. A csoportmunkában problémák mutatkoznak csoportfelelősök is legyenek, akik állandó kapcsolatot tartanak a projektben résztvevő tanárokkal, osztályfőnökökkel és a projektfelelőssel. Időhiány, nem tartják be a határidőket a portfoliók, produktumok elkészítése során Többször kérünk állandó visszajelzést, ha szükséges a csoportok segítenek Egymásnak. Konfliktus a diákok között ilyen hosszú ideig tartó közös munka során sajnos ezzel is számolni kell, fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban oldjuk meg a feszült helyzeteket, mert az csoporton belüli anarchiához is vezethet, ez pedig akadályozza a projekt folyamatos működését.

A projektben résztvevő osztályok órarendje, és a beillesztett projektfoglalkozások: 10.b osztály A hét Ssz. HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK 1. matematika gyakorlat 2. testnevelés alapismeretek 3. német testnevelés 4. 5. osztályfőnöki rajz matematika matematika földünk és környezetünk földünk és környezetünk földünk és környezetünk földünk és környezetünk földünk és környezetünk gyakorlat gyakorlat gyakorlat matematika kémia kémia gyakorlat 6. rajz matematika kémia mechanika 7. magyar ember és társadalom testnevelés 8. német gyakorlat B hét Ssz. HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK 1. gyakorlat testnevelés 2. ember és társadalom technológia technológia gyakorlat magyar magyar testnevelés ember és 3. gyakorlat magyar magyar osztályfőnöki társadalom ember és 4. gyakorlat magyar német társadalom mechanika ének 5. gyakorlat alapismeret német matematika 6. gyakorlat 7. 8.

9.szk osztály A hét Ssz. HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK 1. német angol angol gyakorlat magyar 2. rajz matematika biológia osztályfőnöki gyakorlat magyar 3. matematika bioanalitika biológia földrajz matematika gyakorlat testnevelés 4. történelem történelem matematika matematika német gazdasági környezet gyakorlat angol 5. mérés német fizika rajz földrajz angol matematika 6. testnevelés analitika testnevelés bioanalitika ének 7. magyar magyar kémia fizika 8. kémia B hét Ssz. HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK 1. ének 2. matematika német osztályfőnöki rajz földrajz 3. matematika biológia testnevelés rajz gazdasági körny. 4. kémia német matematika gazdasági körny. angol gazdasági körny. 5. bioanalitika analitika fizika magyar matematika német angol biológia történelem magyar 6. fizika magyar magyar testnevelés 7. gyakorlat testnevelés bioanalitika 8. gyakorlat földrajz történelem kémia matematika mérés matematika

9.a osztály A hét Ssz. HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK 1. 2. 3. ember és társadalom ember és társadalom ember és társadalom pályaorientáció gyakorlat szövegértés- és szövegalkotás szövegértés-és szövegalkotás szövegértés- és szövegalkotás szövegértés-és szövegalkotás biológia 4. gyakorlat testnevelés szövegértés-és szövegalkotás pályaorientáció osztályfőnöki 5. gyakorlat gyakorlat testnevelés gyakorlat fizika 6. német német fizika 7. biológia 8. B hét Ssz. HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK 1. fizika matematika gyakorlat testnevelés 2. biológia matematika gyakorlat osztályfőnöki gyakorlat 3. szövegértés- és szövegalkotás matematika gyakorlat biológia gyakorlat 4. matematika testnevelés ember és társadalom fizika gyakorlat 5. 6. gyakorlat pályaorientáció testnevelés német pályaorientáció német rajz 7. 8.

9.a osztály időpont hét óra tantárgy szaktanár Tanóra témája, címe megjegyzés 2010. 03. 29. B 3. Herczeg Mária 2010. 03.31. B 1. gyakorlat Zsiga Renáta 2010.04.01. B 2. osztályfőnöki 2010.04.07. A 2-3 Gyeneiné Rada Beáta Herczeg Mária 2010.04.12. B 7. Pápai László 2010.04.13. B 6. Pápai László 2010.04.14. B 4. történelem 2010.04.14. B 5. német 2010.04.14. B 6. német 2010.04.15. B 2. osztályfőnöki 2010.04.15. B 6. rajz Dr. Varga Zoltánné Gyurkáné Jobbágy Emese Kataticsné Szollár Emese Gyeneiné Rada Beáta Pécsiné Kemény Kornélia Ötletelés, a projekt témájának kiválasztása A projekt résztvevőinek, felelőseinek összeírása A projekt indítása, csoportalkotás Szövegfeldolgozás: Dombóvár környékének német nemzetiségűek által lakott települései Internetes források keresése, összegyűjtése: helytörténet Képek gyűjtése a települések nevezetességeiről Németek betelepítése a XVIII.században, helytörténet Jellegzetes sváb népi ételek, receptek Jellegzetes sváb népi ételek, receptek Helytörténeti kiállítás megtekintése Címerek rajzolása, festése 2010.04.16. B tanórák után Herczeg Mária Egyházaskozár, német nemzetiségi tájház megtekintése 2010.04.19. A 1-3 történelem 2010.04.19. A 6. német 2010.04.19. A 6. német Dr. Varga Zoltánné Gyurkáné Jobbágy Emese Kataticsné Szollár Emese Heraldika- címertan. Miről mesélnek a települések jelképei? Tájszavak, sváb kifejezések a magyar köznyelvben Tájszavak, sváb kifejezések a magyar köznyelvben 2010.04.19. A 7. Pápai László Prezentáció készítése 2010.04.20. A 6. német 2010.04.20. A 6. német Gyurkáné Jobbágy Emese Kataticsné Szollár Emese A német nemzetiségi viselet A német nemzetiségi viselet 2010.04.20. A 7. Pápai László Prezentációkészítés 2010.04.20. A 15 órától a szekszárdi német színház műsorának megtekintése ( felelős: Herczeg Mária) 2010.04.21. A 2-4 2010.04.22. A 2-3 szövegértésszövegalkotás szövegértésszövegalkotás szövegértésszövegalkotás Szövegértésszövegalkotás Herczeg Mária Herczeg Mária Településtörténet : eddigi ismeretek rendszerezése, vázlatkészítés csoportmunkában Kérdőív és totó összeállítása 2010. 04.28 B 1-3 gyakorlat Zsiga Renáta Portfoliók elkészítése 2010. 04.29. B 2. osztályfőnöki 2010. 04.30. B Projektzáró nap Gyeneiné Rada Beáta Gyeneiné Rada Beáta Projektzárás, a projekt értékelése Produktumok bemutatása: kiállítás és társasjáték

9.szk osztály időpont hét óra tantárgy szaktanár Tanóra témája, címe megjegyzés 2010. 03. 31. B 2. osztályfőnőki Nagy Roland 2010. 04.01. B 7. történelem Herczeg Mária Ötletelés, a projekt témájának kiválasztása A projekt résztvevőinek, felelőseinek összeírása 2010.04.07. A 2. osztályfőnöki Nagy Roland A projekt indítása, csoportalkotás 2010.04.09. A 1-2. magyar Nagy Roland 2010.04.13. B 8. Bubori Balázs Szövegfeldolgozás: Dombóvár környékének német nemzetiségűek által lakott települései Internetes források keresése, összegyűjtése: helytörténet 2010.04.14. B 7. Bubori Balázs Képek gyűjtése a települések nevezetességeiről 2010.04.15. B 7. történelem Herczeg Mária Németek betelepítése a XVIII.században, helytörténet 2010.04.14. B 4. német Hambuchné N. Bernadett Jellegzetes sváb népi ételek, receptek 2010.04.16. B 4. történelem Herczeg Mária Helytörténeti kiállítás megtekintése 2010.04.16. B 1. Ének-zene Deák Ágnes Címerek rajzolása, festése 2010.04.16. B tanórák után Herczeg Mária Egyházaskozár, német nemzetiségi tájház megtekintése 2010.04.19. A 4. történelem Herczeg Mária 2010.04.20. A 1. német Hambuchné N. Bernadett Heraldika- címertan. Miről mesélnek a települések jelképei? Tájszavak, sváb kifejezések a magyar köznyelvben 2010.04.22. A 3. Bubori Balázs Prezentáció készítése 2010.04.23. A 4. német Hambuchné N. Bernadett A német nemzetiségi viselet 2010.04.23. A 4. történelem Herczeg Mária Prezentációkészítés 2010.04.20. A 15 órától a szekszárdi német színház műsorának megtekintése ( felelős: Herczeg Mária) 2010.04.23. A 1. Ének-zene Deák Ágnes Sváb dalok, zenék gyűjtése 2010.04.23. A 5. magyar Nagy Roland Településtörténet- vázlatkészítés 2010. 04.26 B 3. földrajz Fekete Tamás Portfoliók elkészítése 2010. 04.28. B 2. osztályfőnöki Nagy Roland Projektzárás, a projekt értékelése 2010. 04.30. B Projektzáró nap Nagy Roland Produktumok bemutatása: kiállítás és társasjáték

10.b osztály időpont hét óra tantárgy szaktanár Tanóra témája, címe megjegyzés 2010. 03. 29. B 4. 2010. 04.01. B 2. 2010.04.01. B 3. 2010.04.07. A 3-4 Földünk és környezetünk Éri Tamás Herczeg Mária Herczeg Mária Fekete Tamás 2010.04.12. B 6. Pápai László Ötletelés, a projekt témájának kiválasztása A projekt résztvevőinek, felelőseinek összeírása A projekt indítása, csoportalkotás Szövegfeldolgozás: Dombóvár környékének német nemzetiségűek által lakott települései Internetes források keresése, összegyűjtése: helytörténet 2010.04.12. B 5. Ének-zene Deák Ágnes Sváb dalok, zenék gyűjtése 2010.04.12. B 2-3. történelem Éri Tamás 2010.04.15. B 5. német 2010.04.15. B 6. német Gyurkáné Jobbágy Emese Bauer Krisztina Gyurkáné Jobbágy Emese Bauer Krisztina Németek betelepítése a XVIII.században, helytörténet Jellegzetes sváb népi ételek, receptek Jellegzetes sváb népi ételek, receptek 2010.04.16. B 3. osztályfőnöki Fekete Tamás Helytörténeti kiállítás megtekintése 2010.04.16. B 4. Informatika Pápai László Internetes források gyűjtése, képek keresése 2010.04.16. B tanórák után Herczeg Mária Egyházaskozár, német nemzetiségi tájház megtekintése 2010.04.19. A 3. német Gyurkáné Jobbágy Emese 2010.04.19. A 3. német Bauer Krisztina Tájszavak, sváb kifejezések a magyar köznyelvben Tájszavak, sváb kifejezések a magyar köznyelvben 2010.04.19. A 5. Pápai László Prezentáció készítése 2010.04.22. A 6. német Gyurkáné Jobbágy Emese A német nemzetiségi viselet 2010.04.22. A 6. német Bauer Krisztina A német nemzetiségi viselet 2010. 04.21 A 7. történelem Éri Tamás Miről mesélnek a címerek? Heraldikacímertan 2010.04.19. A 15 órától a szekszárdi német színház műsorának megtekintése ( felelős: Herczeg Mária) 2010.04.28. B 2-4 2010.04.29. B 2-3 Ember és társadalom Szövegértésszövegalkotás Szövegértésszövegalkotás szövegértésszövegalkotás Szövegértésszövegalkotás Herczeg Mária Herczeg Mária 2010. 04.29 B 1. Pápai László 2010. 04.30. B Projektzáró nap Fekete Tamás Településtörténet : eddigi ismeretek rendszerezése, vázlatkészítés csoportmunkában Kérdőív és totó összeállítása Portfoliók elkészítése, a projekt értékelése Produktumok bemutatása: kiállítás és társasjáték