József Attila Általános Iskola menedzsmentje és önkéntes hagyományai Martfű 2012. 1
Tartalom: I. József Attila Általános Iskola menedzsmentje 1. Bemutatkozás 2. Az intézmény küldetése 3. A minőségirányítási alapelvek 4. Pedagógiai alapelvek II. József Attila Általános Iskola önkéntes hagyományai 2
I. József Attila Általános Iskola menedzsmentje 1. Bemutatkozás Az iskola 2007. 09. 01. óta egységes iskolaként működik, a helyi középiskolával közösen. Tagintézményként ide tartozik még a mezőhéki Páldi János Általános Iskola is. 2012-ben 540 tanuló kezdte meg alapfokon a tanévet 51 pedagógus irányítása mellett. A munkát 5 fő technikai állomány segíti, egy iskola titkár, egy adminisztrátor és 3 takarító. Pedagógiai program hitvallásában megfogalmazásra került: Olyan nyugodt légkörű, barátságos, a hagyományait őrző és arra építő, alapfeladatait magas színvonalon ellátó általános iskolát szeretnénk, ahol a szülő, a pedagógus és a gyermek együttműködése által biztosítható az egyéni képességek kibontakoztatása és a tanulók személyiségének fejlesztése." Ennek érdekében a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejlesztés számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt. törekvés a humánumra, az erény és a közösség iránti tiszteletre. a gyermeki személyiségének fejlesztése. a diákoknak segíteni észrevenni és értékelni a jót megelőzni és felismerni a rosszat. 3
2. Az intézmény küldetése A József Attila Általános Iskola küldetése, az oktatásügy keretein belül megjelenő a település gyermekeinek iskolai nevelés-oktatásra vonatkozó társadalmi szükségletek kielégítése az intézmény kiemelkedő színvonalú működése által. A partnerek szempontjából: olyan színvonalon és olyan mennyiségben, amely kiváltja a település lakosságának, az intézmény önkormányzati fenntartójának és valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését. Az intézmény egészének jövője szempontjából: megalapozottá és biztosítottá válik az intézményi működés feltételrendszere, a töretlen fejlődés lehetősége, valamint a kitűzött távlati célok elérésének útja. Az alkalmazotti közösség szempontjából: a mindenkori körülményekhez mérten stabil egzisztenciális biztonság keletkezhet az alkalmazotti kör valamennyi tagja számára. A tantestület pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító objektív értékelés jellemzi. Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzéssel biztosítjuk. A sajátos nevelési igényű és a tanulásban akadályozott gyermekek helyzete az iskolában mindig fontos terület volt. 1. osztályosok a tanév elejétől komplex szűrővizsgálatokon vesznek részt, ahol felmérésre kerülnek a gyermekek fejlődési jellemzőit, tájékozódnak a pedagógusok az olvasás-írás-számolás elsajátításához szükséges figyelmükről, emlékezetükről, látásukról, hallásukról, mozgásukról. Azokat a gyerekeket, akiknek egy kis segítségre van szükségük a tudomány könnyebb elsajátításához, kiscsoportos (3-5 fő) formában, játékos módszerekkel fejlesztik. Ilyenkor nem konkrét tananyagot kerül átadásra, nem korrepetálás folyik, hanem olyan alapkészségeket fejlesztenek amelyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A magasabb évfolyamokon is vannak olyan tanulók, akik olvasási, számolási és írásbeli készséget mérő tesztekben a koruknak. 4
3. Minőségirányítási alapelvek Az önértékelés a minőségirányítási rendszer meghatározó eleme. Az önértékelés gyakorlattá válása azt jelenti, hogy az intézmény definiált szempontok mentén, bizonyos időközönként rendszeresen végez ilyen tevékenységet annak érdekében, hogy az önmagukról való tudásuk több és pontosabb legyen. Eredményeképpen tisztába lesznek erősségeikkel és az intézményi működés gyenge pontjaival. A kapott eredmények elemzésével kijelölésre kerülnek az intézményi fejlesztési irányok, kidolgozásra az intézményfejlesztési tervek. Cél az, hogy önértékelés épüljön be az intézmény napi gyakorlatába, és ezzel az elszámoltathatóság alapjává váljon. 3.1 Partnerközpontú magatartás kialakítására, fejlesztésére való törekvés Az intézmény vezetése a partnerközpontúság jegyében alakítja ki a működtetés irányait. A diákok, a pedagógusok, az adminisztratív és a technikai személyzet, a szülők, a fenntartó, az intézmény támogatói, a társadalom, vagyis mindenki, aki lényeges hatást gyakorol a szolgáltatás minőségére, az intézmény kommunikációs partnerének tekinthető. A partnerközpontúság, mint érték azt jeleni, hogy az intézmény nemcsak megkérdezi partnerei véleményét, hanem komolyan is veszi, azaz épít rá az intézményi tervezések, fejlesztések során. A partneri vélemények alapján folytatott fejlesztésektől azt várjuk, hogy mérhető módon javul a partnerek elégedettsége. A fenntartói igények figyelembe vétele eredményeként a helyi közoktatás irányítás és az intézményirányítás között harmonikus együttműködést szeretnénk kialakítani. A partnerközpontúság azt is jelenti, hogy a munkatársak elfogadják a minőségfejlesztés szükségességét; tudják, hogy a belső munkatársakkal, a partnerekkel együttműködés, egymás igényeinek meghallgatása, az egymással való törődés a minőségi munka biztosítéka. 5
3.2 Folyamatos minőségfejlesztésre törekszünk. Cél, hogy az intézményben a minőségfejlesztés eredményeként, a rendszerfejlesztéssel egy időben kialakuljon, illetve állandóan fejlődne a belső igény a szakmai munka intézményi szintű jobbítására, a legjobb gyakorlat intézményen belüli és kívüli megismerésére. A szervezeti kultúra részének tekinthető az innovációs képesség mellett a folyamatos fejlesztés. A folyamatos fejlesztés módszereit az igénybe vevőkkel, a gyerekekkel és a tanulókkal is fontos megismertetni, elősegíteni az alkalmazást. A működés tökéletesítése érdekében az intézmény rendszeresen tervezi, újragondolja a belső ösztönzési, elismerési, teljesítmény értékelési és információs rendszereit, illetve a folyamatos fejlesztésbe közvetlen és közvetett partnereiket is bevonjuk. 3.3 Tényekre alapozott döntéshozatal A hatékony döntés legfontosabb feltétele az információk begyűjtése, feldolgozása, és ezek alapján az alternatívák felállítása. A tényszerű információ begyűjtéshez elengedhetetlen az összehasonlíthatóság és ismételhetőség követelményének való megfelelés. A tényekre alapozott döntéshez működtetni kell a belső információszerzés többféle szervezett formáját, illetve az informatikára alapozott feldolgozást. 6
4. Pedagógiai alapelveink Pedagógia alapelve az iskolának, hogy: Az iskola nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közösségek) együttműködésének kibontakoztatása, a nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat. Alapvető jelentőséget tulajdonítható a kulcskompetenciák kialakításának, minden segítség jelen van ahhoz, hogy tanítványok elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket, és kompetenciákat: a szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, idegen nyelvi valamint az infokommunikációs technológiákat. A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kapcsolat van. Az intézmény pedagógiájának elfogadott alapelve a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolni. Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát. Minden iskolai tevékenységet- az oktatás és nevelés terén egyaránt a gyermekek okos szeretete hatja át. Az iskola a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapképességek kialakítása A tanulás szervezésében, tervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosodott meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. Az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez. A kompetencia alapú oktatás során az ismereteket-készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban kerülnek fejlesztésre. 7
Az intézmény segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A nevelési-oktatási folyamatokban következetes emberléptékű követelményeket támaszt az általános iskola. A pedagógusok segítenek diákjaiknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni és felismerni a rosszat. Törekednek az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítenek a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását. A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával segítik a kialakulását a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességének. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom, az élő idegen nyelv, a matematika, az ember és társadalom, ember a természetben, földünk-környezetünk, művészetek, az informatika, az életviteli és gyakorlati ismeretek, testnevelés és sport. 8
II. József Attila Általános Iskola önkéntes hagyományai Korábbi önkéntes programok, akciók az Iskola életében Tavaszi csere-bere zsibvásár Tavaszi zsibvásár keretében a tanulóik minden évben kicserélik, átadják egymásnak nem használt játékaikat, könyveiket. Az adományozás, csere-bere fejleszti személyiségüket, kezükbe adja a lehetőséget, hogy életfelfogásokat, értékrendeket változtassanak meg. A hagyománnyá vált akció nagy népszerűségnek örvend a tanulóik körében. 9
Adomány gyűjtés a Május 1. Alapítvány számára A Tisza táján élő emberek fontos eledele volt a hal, a Tiszából kifogott hal. Ma már ezzel sem sokat törődünk, holott minden lehetőségünk meglenne rá. Elfeledtük azt, hogy hogyan kell jó halételeket készíteni. Most elindulunk azon az úton, hogy újból megtanuljuk ezt a fontos tudományt - mondta dr. Kiss Edit megnyitó beszédében, amely a Martfűiek Napja c. rendezvényen hangzott el. Az óvodai és az általános iskolai pedagógusok közreműködésével kézműves játszóház várja minden évben a kisebbeket, de a hagyományos kirakodóvásár sem marad el. A bevétel az iskola alapítványának, a Május 1. Alapítvány támogatását szolgálja. 10
Kisállat-szépségverseny Egyik, talán legnépszerűbb program, a kisállat szépségverseny nyitja meg minden évben a Diákönkormányzati hetet. A résztvevő kisdiákok otthoni kis kedvenceikkel neveznek be a nem mindennapi versenybe, ahol a népes nevezőtábor izgatott versenyzőin túl nagyszámú szurkoló- és ún. simogató-tábor gyűlik össze, hogy megcsodálják és kényeztessék a kutyákat, cicákat, hörcsögöket, papagájokat. És a legkülönbözőbb állatokat. A jutalmakat, rágcsálnivalókat, játékszereket a helyi kisállateledel kereskedők ajánlják fel. 11
Konyha kiskerti, szedd magad akció a konyha javára Diákok gazdák felajánlásával zöldségvetőmagokat kapnak azért, hogy otthon vagy itt az iskolában a konyhakertben elvessék, majd az így kapott saját termesztésű zöldségeket a család és az osztály elfogyassza vagy az iskola konyhájának felajánlja. A program célja kettős. Egyrészt segítséget nyújt a gyerekeknek ahhoz, hogy sikeresen tudják felnevelni, gondozni a növénykéiket, másrészről pedig figyelemfelkeltés és tudatosítás,, hogy ahol rendelkezésre áll minimális méretű házi kert, ott már lehet élelmiszert előállítani. 12
Baptista szolgálat felajánlásai a helyi felújításokra, karitatív tevékenységek Minden évben a Segít-Hetek akció keretében dolgozik Martfű intézményeiben a Hetednapi Adventista Egyház Országos Táborának 22 fiatalja. A keresztény önkéntes munka résztvevői négy év óta segítenek a nyári szünetben, az általános iskolában. A Segít-Hetek akció keretében első alkalommal Martfűn munkát végző fiatalok és a martfűi önkormányzat között olyan jó kapcsolat alakult ki, melynek folytatásaként választják azóta is a nyári önkéntes munkájuk helyszínéül Martfűt az Adventista Egyház tagjai. Legutóbb ismét segítséget nyújtottak az épületek felújításában és a könyvtár rendezésében. Karácsonyi vásár Az adománygyűjtő vásáron az iskola osztályai a gyerekek és szüleik által elkészített ajándéktárgyakat, finom ételeket és italokat kínáltak a programra meghívott családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek. Valódi vásárról lévén szó, a portékákért fizetni kellett, a vásár teljes bevétele adomány, amelyet a diákság egyetértésével 1313iskolai célokra fordítanak. 13