MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

JÁTÉKSZIGET Óvoda Szombathely, Győzelem u. 1/a MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Geositsné Gerencsér Lucia óvodavezető Fodor Imréné minőségügyi megbízott Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3

1. BEVEZETŐ... 1 1.1. ÓVODÁNK RÖVID TÖRTÉNETE... 1 1. 1. 1. ÓVODÁNK KÜLDETÉSNYILATKOZATA... 2 1.1.2. ÓVODÁNK JÖVŐKÉPE... 2 1. 2. AZ IMIP CÉLJA, SZEREPE... 2 1. 3. HELYZETELEMZÉS... 3 1. 3. 1. A minőségfejlesztő munka eredménye... 3 1. 3. 2. Minőségirányítási szervezet... 3 1. 3. 3. Külső és belső szabályzók jegyzéke... 5 1.4. A FENNTARTÓI ÖMIP INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ KIVONATA... 6 2. MINŐSÉGPOLITIKA... 8 2. 1. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT... 9 2. 2. MINŐSÉGCÉLOK... 9 2. 2. 1. A nevelőmunka céljai... 9 2. 2. 2. A közvetlen partnerekkel kapcsolatos célok:... 10 2. 2. 3. A munkatársakkal kapcsolatos célok:... 10 2. 2. 4. Társadalmi hatásokkal kapcsolatos célok:... 10 2. 3. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ELVEI... 11 2. 3. 1. Partnerközpontúság... 11 2. 3. 2. Eredményes, hatékony működés... 12 2. 3. 3. A szervezeti kultúra fejlesztése... 12 2. 3. 4. Folyamatos fejlesztés... 12 3. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER.... 15 3. 1. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER JELLEMZŐI... 15 3. 1. 1. A minőségirányítási rendszer szerkezete:... 15 3. 1. 2. A dokumentálás... 15 3. 2. A VEZETÉS FELADATAI... 16 3. 2. 1. A tervezésben... 17 3. 2. 2. A működtetésben... 17 3. 2. 3. Együttműködés a közvetett és közvetlen partnerekkel... 17 3. 3. TERVEZÉSI FELADATOK... 19 3. 4. MŰKÖDTETÉS FELADATAI... 21 Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3

3. 4. 1. Emberi erőforrások biztosítása... 21 3. 4. 2. Egyéb erőforrások biztosítása... 22 3. 4. 3. Folyamatok működtetése... 24 3. 5. AZ ELLENŐRZÉS FELADATAI... 24 3. 5. 1. Vezető ellenőrzése:... 24 3. 5. 2. Belső ellenőrzések... 25 3. 5. 3. Belső ( külső) auditok... 26 3. 5. 4. Az óvoda ellenőrzési rendszere... 26 4. MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS... 27 4. 1. PARTNERIGÉNY-ÉS ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSEK... 27 4. 1.1. Partnerigény - és elégedettség mérések időterve... 29 4. 2. MÉRÉSI FELADATOK... 30 4.3. A HELYI NEVELÉSI PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK MÉRÉS, ÉRTÉKELÉSE... 31 4.3.1. Gyermekek mérése, értékelése... 32 4.3.2. A csoport előrehaladásának értékelése... 34 4.3.3. A csoport neveltségi szintjének mérése, értékelése... 34 4.4. AZ INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS TERÜLETEI, ÉVES ÉRTÉKELÉS... 34 4. 5. A FOLYAMATOK EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE... 36 4.6. ÖNÉRTÉKELÉS... 38 4. 6. 1. Dolgozói önértékelés... 40 4.6. 2. Teljesítménykövetelmény, teljesítményértékelés... 41 5. AZ IMIP ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK... 43 6. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 44 Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3

MELLÉKLET: 1. számú melléklet: Óvodapedagógusok önértékelési lapja. 2. számú melléklet: Dajkák és az intézmény egyéb dolgozóinak önértékelési lapja. 3. számú melléklet: Teljesítménykövetelmény meghatározása. 4. számú melléklet: Teljesítményértékelés 5. számú melléklet: Gyermekek egyéni fejlődése lap 6. számú melléklet: Csoport neveltségi szintje lap (csoportonkéni összesítő mérőlap) Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3

1. BEVEZETŐ 1.1. Óvodánk rövid története Intézményünk jogelődje a Szombathely, Szent István király u. 119. számú Napközi Otthonos Óvoda volt. 1981. november 04-én a város egyik legkorszerűbb óvodáját vettük birtokba, ahol jelenleg 4 csoportban igyekszünk megfelelni a külső és a belső vevőinknek. 1981-ben 50 fő férőhellyel indult intézményünk, de tagóvodaként megtartottuk a Szent István király utcai óvodát is, hiszen már az új óvodánk átadásakor kiderült, hogy a lakókörzetünkben élő óvodás gyermekeinknek száma sokkal több, mint ahányan befértünk volna az új épületbe. 1986-ban új fejezet kezdődött intézményünkben, a megyében elsőként az OKI megbízásából egy játék, folyamatos napirend program kidolgozásában és kísérleti bevezetésében vettünk részt egy óvodai csoporttal. A legkiválóbb óvónők vettek részt az új rendszer kidolgozásában. Program terveket készítettek, megteremtve a lehetőséget egy magasabb szintű óvodai munkának. Munkánk eredményeként 1988-tól a vas megyei Pedagógiai Intézet felkérésére a Város Bázisóvodája lettünk, elsőként. Nagy felelősséggel végezve ezt a feladatot, hiszen a megye valamennyi településéről számtalan óvónő, tanítónő, napközis pedagógus igyekezett betekintést nyerni munkánkba. 1991. szeptember 01.-től belső átalakítással egy új óvodai csoport beindítására került sor. A gyöngyöshermáni lakótelep bővült, így nagyon sok gyermekünk szorult ki az óvodából, ezért kellett a bővítésre sort keríteni. 1992. július 01. a Szent István király utcai Óvodában működő 1 csoport átkerült a Győzelem utcai épületbe, a konyhát alakítottuk át csoportszobának. Az 1996. évi LXII. Módosított törvény lehetővé tette, hogy az óvodai nevelés országos alapprogramja alapján Helyi Nevelési Programot készíthessünk. Nem kis feladatot jelentett ez az óvodapedagógusok számára, hiszen eddig központi programmal működtek az óvodák. Óvodánknak nagy előnye volt, hiszen erre az időpontra már az óvoda valamennyi csoportjában a saját magunk által kikísérletezett program birtokában voltunk. Éltünk a lehetőséggel, hogy az óvónők pedagógiai nézeteiket, széleskörű módszertani szabadságukat érvényesíteni tudják egy saját, az óvodai élet teljes tartalmát felölelő, az óvoda első számú dokumentumának: a HOP-nak kidolgozásával. 1999. szeptember 01-én bevezetésre került Helyi nevelési Programban már óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszerében megfogalmaztuk a minőségbiztosítást. Nevelési programunk bevezetésével egyidejűleg munkánk még eredményesebbé tétele céljából pályáztunk az Oktatási Minisztérium által meghirdetett A COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modell kiépítésére, melyen nem nyertünk támogatást. Óvodánk 2001/02-es nevelési évben elkezdte minőségbiztosítási rendszerének kiépítését. Ennek megvalósítása érdekében minőségbiztosítási kört alakítottunk. Az első nevelési év végére minden tagja megszerezte az elméleti tudásanyagot ahhoz, hogy óvodánkban megindulhatott az érdemi munka. 2002. szeptember 01.-től a Helyi Nevelési Programunk módosításakor már konkrét Minőségfejlesztési Munkaterv alapján a COMENIUS 2000 I. intézményi modell kiépítése elkezdődött. Saját stratégiát alakítottunk ki a szakszerű, eredményes munka érdekében. Munkánk célja a partnerközpontú működés kiépítése volt. 2003/04 nevelési évben a már kiépített PDCA logikára épült partnerközpontú modellt folytattuk tovább az eddig már megismert elvárásokra, igényekre, követelményekre alapozva. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 1

1. 1. 1. ÓVODÁNK KÜLDETÉSNYILATKOZATA Az óvodánk minden dolgozója azon fáradozik, hogy a nevelőmunka és az azt segítő speciális tevékenységek és szolgáltatások az intézmény legeredményesebb működését tegyék lehetővé. Ennek érdekében: - Arra törekszünk, hogy az óvodáskor végére gyermekeink alkalmassá váljanak az iskolai életre. - Biztosítjuk gyermekeink számára a nyugodt, önfeledt játékot, melyben értelmi képességeik és érzelmi életük kiteljesedik. - Mi óvónők hiszünk abban, hogy a gyermekkor különleges, megismételhetetlen korszak az ember életében. - Ösztönözzük a gyermekeket arra, hogy fogadják el egymást, legyen meg bennük a kellő tisztelet és segítő odafordulás a másik ember, társ iránt. - Kiemelt hangsúlyt fektetünk a tehetséges és hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére egyaránt. - A szülőkkel kialakult gyümölcsöző kapcsolatunkat szeretnénk továbbra is megtartani és ápolni. Óvodánk minden dolgozója tudomásul veszi, hogy minden változik, úgy a környezet, mint a gyermekeket és a minket körülvevő világ. Ezért minőségfejlesztésünk alapja a partnerközpontúság, a mindenkori társadalmi - és partneri igényeknek megfelelés. Partnerközpontú szemléletmódunk Nevelési Programunk célkitűzésein alapul, figyelembe véve a partnerek igényeit. Minőségfejlesztésünk célja a küldetésünknek megfelelés elérése, amely egyben lehetővé teszi számunkra óvodánk megkülönböztethetőségét az összes többitől. 1.1.2. ÓVODÁNK JÖVŐKÉPE Modern, megújulásra kész, az európai normákat és partnereink igényeit szem előtt tartó, széles szolgáltatást nyújtó intézménnyé szeretnénk válni, amely biztosítja a képességek fejlesztését, a tehetség kibontakoztatását, a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését, valamint az iskolai életre való alkalmasságot. Olyan intézménnyé, ahol a szakmai felkészültség, igényes munkavégzés a meghatározó, ápolja a hagyományokat, s amelynek legfőbb összetartó ereje a MI tudat. Olyan óvodában, melyet együttműködésre kész, elkötelezett vezető irányít a vonatkozó törvények és jogszabályok szellemében. 1. 2. AZ IMIP célja, szerepe A minőség a végzett munka megfelelőssége, valamint a partneri elvárásoknak történő megfelelés. Az IMIP célja: olyan rendszer kiépítése, amely garantálja és biztosítja a bizalomkeltést partnereinkben, valamint a helyi és társadalmi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújt s ezt meg is erősíti. Ezen cél érdekében az óvoda 2002. szeptember 01-én bevezette a COMENIUS I. modellt, s elkezdte a partnerközpontú működés feltételrendszerének kiépítését. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 2

Az IMIP intézményünkre vonatkozó speciális minőségirányítás, a minőség szempontjából. Tevékenységeket koordinál a szervezet tevékenységének ellenőrzése során és értékelésekor. 1. 3. Helyzetelemzés 1. 3. 1. A minőségfejlesztő munka eredménye A partnerközpontú minőségirányítási rendszer kiépítése az óvoda életében, gondolkodásmódjában újdonságnak számító követelményeket fogalmazott meg. Minden dolgozó tisztában lett azzal, hogy több éves komoly belső erőforrásokat igénylő programot építünk ki, működtetünk, melynek sikeréhez a vezetői elkötelezettségen túl a nevelőtestület aktív támogatása is elengedhetetlen. Mindezek megvalósítása képessé tette egy gyermekközpontú, partnerközpontú és folyamatosan megújulni képes intézmény működését. Az eddigi partnerfelmérések igazolják Nevelési Programunk helyességét. Partnereink véleménye alapján erősségünk: Derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör Nagyfokú gyermekszeretet Empátia és segítőkészség Tiszta, rendezett kertvárosi környezet Jó kapcsolat a szülői házzal Jó viszony a szülők és az óvónők között Sokszínű, érdekes mindennapok. Az erősségeket, gyengeségeket részletesen elemezve, értékelve Minőségfejlesztési Kézikönyv tartalmazza. 1. 3. 2. Minőségirányítási szervezet Az intézményben a minőségirányítás szervezetét a minőségi kör alkotja. Feladata: az intézményi nevelési programban kimunkált és elfogadott célok megvalósításához szükséges tevékenységhalmazt egy adott folyamatra vonatkozóan munkafolyamatokba rendezze, és a szabályozással segítse elő a célnak való megfelelést. A minőségi kör a munkáját az óvodavezető írásos megbízása alapján végzi. A minőségi kör vezetőjét az óvodavezető munkaköri leírással, jogosítványokkal (pl.: számítógéphez való hozzáférés) és határidő megbízásokkal látja el. A minőségi kör összetétele: a folyamatokban érintettekből áll, élén a minőségi kör vezetőjével. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 3

Tevékenységük: Elkészítik munkatervüket Rendszeresen üléseznek Elkészítik a folyamatleírást Tájékoztatják a nevelőtestületet munkájuk eredményeiről Javaslatokat dolgoznak ki a döntéshozók részére A munkacsoport zárójelentését, valamint folyamatszabályozási elképzeléseiket az intézményvezetés és a nevelőtestület megvitatja, majd konszenzusos formában elfogadja. A csoport munkájának végterméke: Dokumentációs lapok; A folyamatszabályozás leírása; Zárójelentés. Minőségi körvezető: - A vezető bízza meg, a dolgozók véleményének kikérdezése alapján. - Részt vesz a vezetőség munkájában, közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kidolgozásában. - Működteti az intézmény minőségügyi rendszerét, amely átfogja az intézmény szakmai munkáját. - Felelősségkörébe tartozik a minőségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentációk szakmai ellenőrzése, értékelése (belső audit). - Javaslatot tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására. Rávilágít a fejlesztések lehetőségeire. Gondoskodik a korrekciós folyamatok végrehajtásáról. - Előkészíti a területét érintő nevelőtestületi döntéseket. - A minőségüggyel kapcsolatban állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrendszerét és kommunikációs kultúráját. A projektirányításból eredő feladatai: A projekt munkatervének óvodai adaptálása A szükséges képzések megtartása, ill. az ahhoz szükséges feltételek biztosítása (előadó hívása, stb.) A fejlesztő munkák koordinálása Tájékoztatás az elvégzett munkákról Munkajelentések leadása Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 4

1. 3. 3. Külső és belső szabályzók jegyzéke Minőségügyi szabályzók: Küldetésnyilatkozat (célok) Minőségügyi Kézikönyv Minőségügyi eljárások rendje (Ki? Mit? Mikor? ) Dokumentáció rendje (Kivel? Hogyan? ) Külső-belső szabályzók Jogi szabályozás szintje Közoktatási Törvény, munka Törvénykönyve, OM rendeletek Alapdokumentumok szintje Alapító okirat, Pedagógiai Program. Fő szabályozó dokumentumok szintje SZMSZ, Házirend, eljárási utasítások, IMIP Részterületek szabályozásának rendje Eljárási utasítások, szabályok Munkautasítások szintje Óvodavezetői utasítások, Tűzvédelmi utasítás, Munkavédelmi utasítás, Bizonylatok szintje Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, mérési eredmények Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 5

1.4. A fenntartói ÖMIP intézményre vonatkozó kivonata A fenntartó Minőségirányítási Programja határozza meg azokat a főbb minőségcélokat, melyek a minőségirányítási program elkészítésekor figyelembe lettek véve, így az óvodánk minőségirányítási programjában meghatározottak soros kapcsolatban vannak a fenntartói minőségirányítási Programmal. Fenntartói minőségpolitika 1. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata elkötelezett az általa fenntartott közoktatási intézmények egészére vonatkozó minőségirányítási rendszer kiépítésében és működtetésében. 2. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata az oktatást stratégiai ágazatnak tekinti és elkötelezett annak érdekében, hogy Szombathely iskolaváros jellegét fenntartsa. 3. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata mindent megtesz annak érdekében, hogy minőségi nevelési-oktatási szolgáltatást biztosítson az igénybevevők számára, megtartsa a szakmaiság elsőrendűségét és az értékmegőrzést. 4. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség biztosítását a különböző társadalmi helyzetű gyermekek, tanulók részére, külön figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű gyermekekre, illetve az ifjúságvédelmi tevékenységre 5. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata tartalmas együttműködésre törekszik az önkormányzati nevelési-oktatási intézményekkel párhuzamosan működő, vagy hozzájuk más módon kapcsolódó intézményekkel, szervezetekkel, a gazdaság szereplőivel, érdekképviseleti és civil szervezetekkel. 6. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata prioritásként kezeli az intézményi működés személyi és tárgyi feltételeinek javítását, a hatékony infrastrukturális rendszer megteremtését. 7. A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó önkormányzati minőségirányítási program kapcsolódik a Polgármesteri Hivatal MSZ EN ISO 9001: 2001 szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszeréhez, valamint épít az önkormányzati közoktatási rendszert szabályozó belső dokumentumokra. Nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó általános elvárások A központi oktatásirányítás, valamint a fenntartó fejlesztési tervében és minőségirányítási programjában megfogalmazott elvárásai jelenjenek meg az intézmények dokumentumaiban és mindennapi munkájában. Az intézmények gazdálkodása és ügyrendje feleljen meg a hatályos jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak. Valamennyi intézmény készüljön fel az integrált nevelés-oktatás megvalósítására a megfelelő módszertani és feltételrendszer biztosításával. Kapjon hangsúlyt a kiemelkedő képességű gyermekek, tanulók tehetséggondozása. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 6

A művészeti képzést alap- és középfokon egymásra épülő rendszerként kell működtetni azokban a művészeti ágakban, amelyekben ez az együttműködés biztosítható. Javítani kell a mindennapos testmozgás feltételeit, és továbbra is biztosítani kell a szervezett úszásoktatás lehetőségét. Hatékonyabbá kell tenni az egészségnevelés programját annak érdekében, hogy az egyes korosztályok egyészségi mutatói javuljanak. A szabad férőhelyek figyelembevételével biztosítani kell az önkormányzati intézményhálózat keretei között a nem szombathelyi gyermekek, tanulók fogadását. Erősíteni kell az öntevékeny szakmai műhelyek városi szintű koordinációját és együtt működését. Az intézmények járuljanak hozzá működési feltételeik javításához, pályázati lehetőségek felhasználásával. Intézményi szintű mérés-értékelési és önértékelési rendszert kell működtetni, amely kiterjed az intézmény minden tevékenységi formájára. Az intézmények aktívan működjenek közre a városi ünnepségeken, rendezvényeken. Hatékonyabbá kell tennünk az információs rendszert a fenntartó és az intézmények között, továbbá biztosítani kell a különböző szinteken keletkező információk cseréjét, megismerhetőségét. Az intézmények dolgozzák ki minőségirányítási programjukat, legyenek elkötelezettek a minőség iránt és jelenítsék meg a partnerközpontú működést. Az óvodákra vonatkozó elvárások Az óvodai rendszer a valós igényeknek megfelelően, ahhoz folyamatosan igazodva, a szakmai és gazdaságossági szempontok egyenrangú figyelembevételével biztosítsák a felvehető gyermekek számára a szükséges óvodai gyermekcsoportok működését. Az óvodák folyamatosan működtessék saját minőségfejlesztő, teljesítményértékelő és minősítő rendszerüket. Az óvodák gondoskodjanak helyi nevelés programjuk színvonalas megvalósításával a gyermekek szociális, testi, értelmi képességeinek egyéni és életkor specifikus fejlesztéséről. Az óvodák programkínálatukkal, családias légkörükkel, a szülők számára biztosított előzetes tájékoztatással segítsék elő, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves korban teljeskörűen kerüljenek be az óvodába. Az óvodai idegen nyelv feltételeinek biztosításával egyre több gyermek játékos módon ismerkedjen az angol és német nyelvvel. Az óvodák törekedjenek rendszeres kapcsolattartásra a gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, pedagógiai szakszolgálatokkal. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 7

Ellenőrzés, értékelés Ellenőrzés - A jövőben 4 évente komplex fenntartói ellenőrzést végez. - Ellenőrzi a működés törvényességét, hatékonyságát, gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységét, a gyermekbalesetek érdekében tett intézkedéseket, a szakmai munka eredményességét, és a gazdálkodást. Értékelés: Cél Kritérium Teljesülés mutatója Minél nagyobb számban kerüljenek be a hátrányos helyzetű 3 éves gyermekek az óvodába - Csökken a hátrányos helyzetűként nyilvántartott, óvodába nem járó 3 éves gyermekek száma - A gyámügyi ellátásban nyilvántartott hátrányos helyzetű gyermekek, és az óvodában ellátott hátrányos helyzetű gyermekek számbeli Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása bővüljön. A dolgozók képzésével javuljon a szakmai munka színvonala - Valamennyi sajátos nevelési igényű gyermek óvodai ellátása (integrált, szegregált) biztosított - Pozitív visszajelzések az óvoda részéről. A fenntartó JÁTÉKSZIGET Óvodával szembeni elvárásai különbsége csökken. - A szakértői bizottsági szakvéleménnyel rendelkező gyermekek száma óvodánként - Rendelkeznek az intézmények fejlesztő programmal - Biztosítottak a speciális személyi tárgyi feltételek - Partneri elégedettség mérés eredményei - Szakértői vizsgálatok eredményei - Segítsék a gyermeki személyiség pozitív emocionális fejlődését a játékban. Szolgálja a tevékenységben megvalósuló tanulás és a hozzáadott érték a gyermeki személyiség fejlesztését! - A partneri elégedettség mutatója 80-90%-os elégedettséget mutasson. - Törekedjenek arra, hogy minél több hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családot vonjanak be az esélyegyenlőségi programokba. - Őrizzék meg és támogassák az óvodapedagógusok új nevelési módszerek iránti nyitottságát. 2. MINŐSÉGPOLITIKA A minőségpolitika: az intézmény vezetésének elkötelezettségét tartalmazó nyilatkozat, mely tükrözi az intézmény szellemiségét, a vezetés elkötelezettségét, feladatait, a hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtás javítás, fejlesztés céljait. A minőségpolitika kinyilatkoztatás a minőségüggyel kapcsolatban. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 8

2. 1. Minőségpolitikai nyilatkozat Az óvoda minőségfejlesztési rendszerének kialakítása és működtetése azt jelenti, hogy az óvoda minden tagja elkötelezte magát a vezető programjában megfogalmazott minőségcélok- és feladatok iránt. Stratégiai cél, hogy alapozzunk hagyományainkra, a társadalmi, partneri igényekre alapvető erkölcsi, etikai normák szerinti nevelés folytatására. Középtávú cél olyan módszertani kultúra továbbfejlesztése, mely hatékony óvodaműködtetést tesz lehetővé, megfelel a korszerű követelményeknek, elvárásoknak, valamint a környezetből érkező elvárásoknak, kihívásoknak nevelési igényeknek. Az intézmény valamennyi dolgozója közreműködik a minőségpolitikai célok megvalósulásában. Törekszik arra, hogy - a gyermekek a felnőttek részéről megkapják azt a kitüntető figyelmet és odafordulást, amelyben személyiségük harmonikusan bontakozhat, formálódhat; - a gyermekközpontú szemléletnek megfelelően biztosítjuk a gyermekek legfőbb jogát: játékhoz való jogát; - biztonságos, családias, szeretetteljes légkört teremtünk, ahol minden gyermek egyéni képességei szerint fejlődhet; - egyenlő lehetőséget biztosít a gyermekek képességeinek kibontakoztatására, tehetséggondozásra, a hátrányok leküzdésére, csökkentésére; - megőrzi és ápolja az óvodánk valódi értékét: a gyermekközpontú szemléletet oly módon, hogy igyekszik megerősíteni pedagógiai és pszichológiai kultúráltságot, fokozni a nevelés minőségét; - képes maradjon a sokféleség elfogadására, csapatmunkára és kreatív együttműködésre; - a játékos fejlesztés eredményeként az óvodáskorban nyitott, kreatívan játszó gyermekekből felnőttkorára érdeklődő, sokoldalú, alkotó ember válhasson; - az óvodavezetés az alapfunkciók ellátása mellett olyan óvodát működtessen, amely modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő ismereteket nyújt, s ennek megfelelően az emberi kultúra általános értékei meghatározó jellegűek (szeretet, megértés, jóság, közösségi érzés); - a munkakapcsolat a fenntartóval naprakész legyen, feleljen meg a törvényi előírásoknak, elvárásoknak, az anyagi lehetőségek és a szakmai munka minőségének vonatkozásában egyaránt. 2. 2. Minőségcélok 2. 2. 1. A nevelőmunka céljai - A gyermekek sokoldalú játékigényének, játékszükségletének kielégítése, ezáltal önkifejezésük és együttműködésük kiteljesedésének elősegítése. - A szabad és élménydús játék biztosítása, amely hidat képez a családi meleg elfogadó, valamint az iskolai elváró, megerősítő módszerek között. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 9

- Az önfeledt, szabad játék folyamatában a gyermekek testi-lelki egyensúlyának megteremtése, mert ez jelenti számukra az érzelmi biztonságot és fejleszti érzelmi intelligenciájukat. - A tevékenységbe ágyazottan megalapozni és fejleszteni a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, a kreativitás képességét. - A játékhelyzetekből természetes módon adódóan támogatni, segíteni őket a kontaktusteremtésben, a kommunikálás és társalgás technikájának elsajátításában. - Speciális szükségletek kielégítése. - Családi nevelés kiegészítése, tekintettel a családok értékrendjének sokféleségére. - Testi, szociális, érzelmi, értelmi képességek alakítása. - Iskolai alkalmasság elérése. - A nevelési programban meghatározottak alapján a gyermekek alapkészségeinek javulása. - A nevelés olyan irányú megszervezése, mely megfelel a környezet elvárásainak. - A nevelésben alkalmazott módszerek sokszínűsége. - Alapvető erkölcsi, etikai normák közvetítése. - A nevelés színvonalának emelése, (egyéni fejlesztés növelése). 2. 2. 2. A közvetlen partnerekkel kapcsolatos célok: - A gyermeki elégedettség mérése minden nevelési területen 75%-ot érjen el összesítésben. - Nevelési munkánkat olyan színvonalon végezzük, hogy óvodánk felvételt nyert gyermekek száma az Alapító Okiratban meghatározott létszámnak megfelelően 100%- os legyen. - Gyermekeink óvodáskor végére váljanak alkalmassá mind nagyobb számban az iskolai életre. - A partneri elégedettség mérésénél a megkérdezettek 75%-a mondja el véleményét a teljes körű igényfelméréskor. - Nyitottság a partnerek felé. 2. 2. 3. A munkatársakkal kapcsolatos célok: - Az alkalmazotti elégedettség mutatók minden dolgozónál érjék el a 80%-ot. - Az alkalmazotti elégedettség mérés a minőségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 80%-os elfogadását jelezze. - Az irányított önértékelés legalább 85%-os átlagértéket mutasson az összesítés során. - Az alapvető erkölcsi, etikai normák közvetítése. - A nevelésben alkalmazott módszerek sokszínűsége. - Az intézmény jó hírnevének megtartása, növelése. - Növekvő képzettségű pedagógus munkaerő biztosítása. - Teljesítményértékelés, önértékelés. 2. 2. 4. Társadalmi hatásokkal kapcsolatos célok: - Óvodai nevelőmunkával olyan értékek közvetítése, megerősítése, melyek a gyermekek személyiségére, nevelési színvonalára a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorol. - Társadalmi és helyi igényeknek megfelelő nevelési szolgáltatás nyújtása. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 10

2. 3. A minőségirányítás elvei 2. 3. 1. Partnerközpontúság A partnerközpontú működés fő célja, hogy a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő nevelési-oktatási szolgáltatást nyújtson. Ennek érdekében a partnerközpontú működés, elemei: A modellkiépítés során elkészült partnerlista folyamatos (évenkénti) felfrissítése, újragondolása A partnerek igényeinek, elégedettségének folyamatos mérése A felmérés eredményei alapján az intézmény működésének folyamatos javítása, az intézményi célkitűzések folyamatos ellenőrzése E fő célkitűzés megvalósítása érdekében intézményünk a COMENIUS 2000 Közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modellt építette ki. A minőségirányítási rendszerrel támasztott követelményeket a modell leírása tartalmazza, melynek fő elemei: - Nyitott önértékelés - Érdekelt felek azonosítása - Érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése - Igények elemzése - A célok és prioritások meghatározása, ill. módosítása - Intézkedési terv készítése - Intézkedési terv megvalósítása - Intézkedési terv megvalósításának értékelése - Korrekciós terv készítése, és megvalósítása - Irányított önértékelés Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 11

2. 3. 2. Eredményes, hatékony működés 1. Az intézmény alapító okirataiban vállalt feladata alapján főfolyamat a nevelés melynek kulcsfolyamatai: - Játék, tanulás - Egészséges életmód - Érzelmi nevelés, szocializáció - Anyanyelvi nevelés 2. Az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével, partneri igényekkel, elégedettségekkel kapcsolatos mérések, elemzések és fejlesztések biztosítják a minőcég célok elérését a mérés, elemzés, és fejlesztés főfolyamat kulcsfolyamatai: - Belső auditok; - Helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek; - Partneri igényfelmérés, - Irányított önértékelés. 3. A vezetőség felelősségi körébe, mint főfolyamatba - tartozik a mérési eredmények elemzése alapján történő beavatkozás, fejlesztés, az intézményi jövőképtervezés elvégzése. - Nevelőmunka tervezése - Vezetői ellenőrzések, értékelések - Dokumentumok kezelése 4. A vezetői beavatkozások elsősorban a gazdálkodás és erőforrásokkal főfolyamatokon keresztül valósul meg a következő kulcsfolyamatokkal: - Új munkatársak felvétele és betanítása - Munkatársak értékelése - Munkatársak képzése - Gazdálkodási tervezés - Infrastruktúra működtetés 2. 3. 3. A szervezeti kultúra fejlesztése A szervezeti kultúra fejlesztésének célja: olyan szervezet kialakítása, mely képes az önmegújításra, az adott feladatok elvégzéséhez megfelelő szervezeti megoldások alkalmazására, amelynek légkörét a magas fokú együttműködés és nem az egymás rovására versengés jellemzi, amelynek célja a konfliktusok feltárása és megoldása, amelyben a döntések a legideálisabb szinten hozhatóak 2. 3. 4. Folyamatos fejlesztés Annak érdekében, hogy az intézmény sikerrel tudjon alkalmazkodni a folyamatosan változó külső és belső elvárásokhoz, kidolgozta a folyamatos fejlesztés módszerét, amely: Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 12

1. a partnerekből és a folyamatok szabályozásából származó adatokra, 2. ezek elemzésére épülő, 3. a munkatársak felkészítésén és bevonásukon alapuló, 4. következetes szervezet-és minőségfejlesztési munkát jelent. A folyamatos fejlesztés tervezése: A folyamatos fejlesztés szisztematikus adatgyűjtésre alapozott tervszerű tevékenység. Az adatgyűjtés, az ehhez szükséges információs csatornák működtetése, a döntést előkészítő elemzés a minőségügyi megbízott feladata. A fejlesztési feladatok azonosítása és rangsorolása: intézkedés: amikor a probléma megoldása vezetői intézkedést igényel, intézkedési terv: amikor a probléma megoldása ismert, de a megoldáshoz vezető út összetett, több lépésből áll, fejlesztő tevékenység: amikor a probléma megoldása további elemzést, okkeresését, megoldási lehetőségek kidolgozását igényli, melyet minden esetben egy fejlesztő team végez, prevenciós elemzés: mely az adott probléma más helyen, más időben történő bekövetkezésének lehetőségeit, ennek elkerülését vizsgálja. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 13

A folyamatos fejlesztés stratégiája: Egy adott probléma esetén a kibővített óvodavezetés dönt a probléma és a rendelkezésre álló erőforrások függvényében. Az adatgyűjtés és az ehhez szükséges információs csatornák műkötetése, a döntés előkészítő elemzés a minőségügyi vezető feladata. A folyamatos fejlesztés megvalósítása: Minden fejlesztő beavatkozást ellenőrzés kísér és értékelés követ. Intézkedés esetében az ellenőrzésért felelős személyt, az intézkedést elrendelő jelöli ki, és ő végzi a beavatkozás értékelését is. Intézkedési terv esetén az intézkedési tervnek kell tartalmaznia az ellenőrzés és az intézkedési terv végrehajtás értékelésének megtervezését is. A fejlesztő tevékenység mindig egy szisztematikus problémamegoldó módszer alkalmazását jelenti, amely team munkában, a team és a minőségi kör vezető által közösen elkészített projektterv alapján zajlik. A projekttervnek tartalmaznia kell az ellenőrzés és értékelés tervezetét is. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 14

3. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER. 3. 1. A minőségirányítási rendszer jellemzői A rendszer: egymással kapcsolatban álló és egymásra ható elemek összessége. A minőségirányítási rendszer: olyan rendszer, amely minőségpolitikát és minőségcélokat hoz létre, valamint eléri a kitűzött minőségcélokat. Célja: annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújtson. Eszközei: a minőségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenység folytatása. 3. 1. 1. A minőségirányítási rendszer szerkezete: Az intézmény a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modellt építette ki és működteti. A minőségirányítási rendszerrel szemben támasztott követelményeket a modell leírása tartalmazza, melynek fő elemei: - Nyitott önértékelés; - Érdekelt felek azonosítása; - Érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése; - Igények elemzése; - A célok és prioritások meghatározás illetve módosítása; - Intézkedési terv készítése; - Intézkedési terv megvalósítása; - Intézkedési terv megvalósításának értékelése, - Korrekciós terv készítése, - Irányított önértékelés, A minőségirányítási rendszer egészét folyamatleírásokkal, mellékletekkel együtt a modell kiépítését végző minőségfejlesztési munkaközösség készíti nevelőtestület jóváhagyásával. 3. 1. 2. A dokumentálás Célja: az intézményi minőségirányítási program keretében született dokumentumok megőrzése, nyilvántartása, a hozzáférés biztosítása a munkatársak részére. A dokumentumokat minden munkatárs ismerje meg, munkavégzése során munkaköri leírásának megfelelően alkalmazza. A dokumentum: Olyan írásos szabályozás, amely a szervezet mindennapi tevékenységével összefüggő adminisztrációs feladatait rögzíti. Elektromos dokumentum: Olyan dokumentum, amely csak számítógéppel olvasható és valamilyen digitális úton került rögzítésre. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 15

Irat: Minden írott szöveg, számadatsor, amely óvodánk működésével kapcsolatban bármilyen anyagban, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvszerű kéziratokat. - Nem kell iratnak tekinteni: a rendszerben kapott hivatalos lapokat(közlönyöket) napilapokat, folyóiratokat, könyveket, reklám és propaganda anyagokat. Az iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását rendszeresített és selejtezhetőség szempontjából történő válogatásért, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatba vételezését, selejtezését ill. levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység; az óvodába érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása; a kiadványok és egyéb iratok továbbítása, postára adása, kézbesítése; az irattározás, irattári kezelés; megőrzés; a selejtezés és a levéltárnak való átadás; A minőségirányítási dokumentáció elektronikus formában van tárolva. A tárolás úgy lett kialakítva, hogy minden munkatárs olvasási joggal rendelkezik e fájlok tekintetében és elérhetőek számukra, de módosítási joga csak a minőségügyi vezetőnek van. Az elektronikus dokumentációról egy példányban készül nyomtatás. A nyomtatáson fel kell tüntetni a nyomtatási időpontját és a fájlok tárolási helyét. Azt a papíralapú dokumentációt a minőségügyi vezető tárolja, szükség esetén erről munkapéldányt másol. A minőségirányítási rendszer dokumentációjának kezelési szabályzata a Dokumentumok kezelése tartalmazza a Partnerközpontú Szabályzat Kézikönyvében. 3. 2. A Vezetés feladatai A minőségfejlesztési munka során a legnagyobb felelőssége a vezetőknek vannak. A vezetés a minőségirányítási program elfogadásával elkötelezi magát az intézmény működésének javítására, valamint a tevékenységek minőségi színvonalának emelésére. A vezető feladata: - kiemelt jelentőséggel kezelni a minőségirányítási - és fejlesztése tevékenységet; - a minőségfejlesztési tevékenység során példát mutatni; - tudatosítani minden dolgozóval a minőségirányítás célját, valamint hogy közös érdeke mindenkinek az egyes működési folyamatok javítása; - dolgozók tájékoztatása arról, hogy a minőségfejlesztési folyamatokban való részvétel minden dolgozó feladata; Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 16

A vezetés feladata: - kiemelten kezeli a jogszerű, törvényes működéssel kapcsolatos tevékenységeket; - megteremti a dokumentumok összhangját egymással és a hatályos jogszabályokkal; - biztosítja a Minőségirányítási Program végrehajtásához szükséges szervezeti hátteret; - értékeli az intézmény helyzetét a minőségi célok alapján; 3. 2. 1. A tervezésben - A rendszer kialakításának és működtetésének támogatása, - A szakmai működési keret biztosítása, - Folyamatos tájékozódás; - A minőségi kör biztosítása, 3. 2. 2. A működtetésben Az intézmény működésének folyamatos javítása és fejlesztése, az erősségek továbbfejlesztése, a gyengeségek kiküszöbölése, az eredményeket gátló tényezők megszüntetése. 3. 2. 3. Együttműködés a közvetett és közvetlen partnerekkel A hatékony napi működés alapja azoknak az információs csatornának a működtetése, mely az óvodavezetés, az alkalmazottak, a gyermekek, a szülők, a szülők szervezete, a fenntartó közötti információáramlást biztosítja. A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét az SZMSZ és a Házirend is szabályozza. Gyermekekkel: - Az óvónők biztosítják közvetlenül a gyermekekkel való kapcsolattartás rendjét. - Az intézményre, valamint egyes csoportokra kiterjedő felmérések elrendelése. Felelős: minőségi körvezető, Pedagógusokkal: Minden hétfőn értekezletet tart az intézményvezető 13 órakor, melyen megbeszélik az elmúlt hét munkáját, és a következő hét feladatait. Erről az óvodavezető kivonatot készít. - Az óvónők szakmai, pedagógiai tevékenységének lemérése, ennek támogatása; - Az óvónők által kezdeményezett megbeszélések támogatása; Felelős: óvodavezető, Nem pedagógus dolgozókkal: Az óvodavezető szükség esetén a nem pedagógusdolgozókkal munka értekezletet tart. A távollévő dolgozókat az első munkanapon az óvodatitkár tájékoztatja. Felelős: óvodavezető; Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 17

Szülőkkel: - Fogadóóra: Évente a munkatervben meghatározott napon minden hónap első hétfőjén 16-17 óra időtartamban. A fogadóórán minden óvónőnek részt kell venni. Felelős: minden óvónő - A fogadó órákon szabadon teremthetnek kapcsolatot a szülők és az óvónők; - Szülői értekezleten a szülők tájékoztatást kapnak a gyermekek közösségét érintő legfontosabb eseményekről, tevékenységekről, s ez lehetőséget ad arra is, hogy a szülők a gyermekekkel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek. Felelős: óvodavezető, - Szülői értekezlet. Minden évben 3 alkalommal szülői értekezletet kell tartani szeptember, február, április hónapban. Felelős: minden óvónő; Szülői Szervezettel: Az óvodavezetés és a Szülők Szervezete a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján tartja a kapcsolatot. A szülőkkel való kapcsolattartás a Szülői Szervezet révén valósul meg. Felelős: óvodavezető; Fenntartóval: Az óvodavezető tartja a rendszeres kapcsolatot. - Szoros, rendszeres kapcsolat a Minőségirányítási Programhoz kapcsolódva; - Költségvetés, gazdálkodás során szoros kapcsolat tartása különös tekintettel a minőségi célok elérését célzó költségvetési tervezésre; - A teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelése; - A fenntartó, valamint az intézmény között szükség esetén többlépcsős tárgyalás lefolytatása, ha a fenntartói Minőségirányítási Program, valamint az óvodai IMIP minőségcéljai költségvetési nehézségekben ütköznek. Felelős: óvodavezető Iskolákkal: - Folyamatos kapcsolattartás a fogadó intézményekkel a gyermekekkel szembeni elvárásokról; - Gondoskodni a visszajelzésekről; Felelős: munkaközösség vezető, Panaszkezelés és lépcsőfokai: Szülőknek: 1. Csoportóvónő kezeli a problémát, vagy viszi az óvodavezetőhöz 2. Közvetlenül fordul az óvodavezetőhöz Fentieken kívül panaszt tehet még az Szülői Szervezetnél, aki az óvodavezetőhöz viszi a panaszt. Az illetékes szóban vagy írásban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 18

PR tevékenység: - Minden év október 31-ig megjelentetni óvodánkról szóló tájékoztatót Felelős: Minőségügyi megbízott - Évzáróra és egyéb óvodai rendezvényekre, ünnepségekre meghívni a helyi képviselet és a szomszédos iskolák vezetőit, akikkel az intézmény vezetője szoros kapcsolatot tart. Felelős. Óvodavezető - Minden év végén az óvoda megköszöni azon cégek támogatását, amelyek címkézett hozzájárulást fizettek. Felelős: Minőségügyi megbízott - Az óvodánk honlapját folyamatosan frissíteni kell. Felelős: Óvodavezető - Az Internet adta lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása; Felelős: Munkaközösség vezetők Nyilvánosság: - Az óvoda kiemelt ünnepséget rendez az óvoda alapításának évfordulóján, melyre meghívja a volt kollégákat, a nagyobb évfordulókon a város vezetőit. Felelős: Óvodavezető - Az óvodáról a médiának hivatalos tájékoztatót az óvodavezető adhat, vagy engedélyével az általa felhatalmazott dolgozó. - Az óvoda területén plakátot kihelyezni csak az óvodavezetés vagy az általa megbízott dolgozó engedélyével lehet 3. 3. Tervezési feladatok Az óvodában folyó tartalmi munkát meghatározó alapdokumentum az óvoda Nevelési Programja. Az itt rögzített alapelvekre épül az óvodai minőségpolitika, és az ehhez kapcsolódó minőségcélok rendszere, melyet az intézményi Minőségfejlesztési Kézikönyv tartalmaz. Ez alapján történik a stratégiai tervezés. Az óvoda kiemelt céljaiból feladatok: 1. Rövidtávú feladatok (1 év) szakmai tervezés - Differenciált képességfejlesztés biztosítása; - Pályázatok figyelése és elkészítése; - Szakmai továbbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel, az óvoda igényeinek figyelembe vételével; - Szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása; - Gyermeknap szervezése; - Rendezvények szervezése, lebonyolítása; - Kirándulások, színház-mozilátogatás szervezése; - A teljes körű minőségirányítási rendszer kiépítése; - Éves munkaterv; - Továbbképzési terv; - A gyermekek egyéni mérése, értékelése; - Partneri igény elégedettség mérése. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 19

biztonságos üzemeltetés tervezése - Tűzvédelmi oktatás; - Munkavédelmi oktatás; gazdálkodással kapcsolatos tervezés - Gazdálkodási szabályok felülvizsgálata; - Költségvetési terv készítése; - Az intézmény várható feladatai és annak kiadásai (költségvetési koncepció) - Valamennyi bevétel és kiadás havi ütemezése; - Gazdálkodási folyamatok tervezése; - Gazdálkodási folyamatok tervezésének felülvizsgálata; ellenőrzési tevékenyéggel kapcsolatos tervezés - Éves ellenőrzési terv megfelelő tartalommal történő elkészítése; 2. Középtávú feladatok (2-3 év) szakmai tervezés - COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési rendszer I. modelljének működtetése és továbbfejlesztése; - Nevelést segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása; - Olyan módszertani kultúra továbbfejlesztése, mely hatékony óvodaműködtetést tesz lehetővé, megfelelve a korszerű követelményeknek, elvárásoknak; - Továbbképzési tervek felülvizsgálata; - Helyi Nevelési Programunk hatékony megvalósítása, folyamatos nyomon követése; - Az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetése; - Teljesítményértékelés; - Kialakítani azon gyermeki képességeket, készségeket,amelyek megkönnyítik az óvoda iskola átmenetet. 3. Hosszútávú feladatok (3 éven túl) - Munkánkat környezetünk tisztántartásával, megóvásával végezzük. - Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása. - Olyan partnerközpontú működés kiépítése, amely biztosítja és megerősíti a bizalmat a partnerekben az intézménnyel szemben. - Az intézmény elismertségének fokozása, működőképességének fejlesztése a partnerközpontúságnak megfelelően. - A meglévő eszközállomány szinten tartása, lehetőség szerinti eszközfejlesztés. - A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra. - A Minőségirányítási Program felülvizsgálata a Nevelési Program figyelembe vételével. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 20

3. 4. Működtetés feladatai 3. 4. 1. Emberi erőforrások biztosítása Kiválasztási és betanulási rend működtetése Az óvoda kidolgozta az új munkatársak felvételének és betanításának rendjét, annak érdekében, hogy a dolgozók kiválasztása egységes szempontrendszer szerint történjen, illetve biztosított legyen, hogy a munkatársak megismerjék az intézményi hagyományokat a közösen kialakított és elfogadott értékeket, valamint a biztonságos munkavégzés szabályait és feltételeit. Cél: Olyan munkatársak alkalmazása, akik elnyerik a szülők, gyermekek és alkalmazottak szimpátiáját, azonosulni tudnak az intézmény alapelveivel, cél-és feladatrendszerével. Az intézmény az egyenletes színvonalú szolgáltatás érdekében kiválasztási és betanulási rendet működtet. Ennek érdekében szabályoztuk a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak felvételét. A jogi előírások mellett az intézmény gondoskodik arról, hogy a felvételre kerülő munkatársak az intézmény értékeit elfogadják, szokásainkkal megismerkedjenek. Alkalmazzuk: Óvodapedagógus felvételénél, Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak felvételénél, Egyéb dolgozók felvételénél. Sikerkritérium: A munkatársak elégedettsége 85%-os az új dolgozóval. A felvételről a vezető dönt. A betanulás és próbaidő után minősíteni kell. Továbbképzési rendszer működtetése A munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségeket jogszabályok rögzítik. Ezen felül a pedagógusdolgozók egyéni karriertervet készítenek jövőképükről a személyes fejlődésüket biztosító képzési igényükről. A nem pedagógus dolgozók esetében az óvodavezető egyeztet a dolgozókkal a képzési igényeikkel kapcsolatban. A jogszabályi kötelezettségből, vezetői döntésből, egyéni igényekből adódó külső és belső képzések szervezésének és nyomon követésének folyamatát a Munkatársak képzése tartalmazza. Belső értékelési rendszer működtetése A munkatársak értékelési rendszerének alapelveit az Intézményi Minőségirányítási Program mérés fejezete tartalmazza részletesen, az értékelési folyamat lebonyolítását pedig az önértékelés fejezete rögzíti. Ösztönző rendszer működtetése A munkaköri leírásokban nem szereplő feladatokat a munkatársak egyéni megbízás alapján, feladat finanszírozással végzik. A minőségi bérpótlék elosztása az SZMSZ -ben szabályozottak alapján történik. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 21

Városi, megyei, országos pedagógus kitüntetésekre történő felterjesztés az óvodavezető feladata, javaslatát az érdekképviselettel egyezteti. Az óvodavezető ösztönzi és lehetőségéhez képest anyagilag támogatja a kollégák részvételét szakmai programokon. Lehetőség szerint ösztönzi és jutalmazza a kollégákat az intézményi nevelési program és pályázatok írásakor. 3. 4. 2. Egyéb erőforrások biztosítása Az erőforrások tervezésének célja, hogy a helyi önkormányzat költségvetési előirányzatával, oktatásüggyel kapcsolatos kiadásait, a saját erőforrások kihasználását az óvoda - küldetésének megfelelő - működéséből eredő forrásfelhasználását, a tervezés szintjén összehangolja, racionalizálja, továbbá a szűkös működés keretein belül megteremtse a fejlődés lehetőségét. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása A működéshez szükséges, de hiányzó vagy fejlesztendő infrastruktúra és tárgyi eszközök biztosítását a költségvetés készítésekor tervezi meg az óvodavezetés, felelőse az óvodavezető. Az elfogadott költségvetés alapján történhet meg a beszerzés. Munkakörnyezet biztosítása A hatékony működéshez szükséges rend, tisztaság biztosítása fontos eszköze a működtetésnek. Az intézmény működtetése Beszerzési terv készítése: A beszerzési terv készítését a beszerzés folyamatát, valamint a beszerzéssel kapcsolatos követelményeket a Gazdasági tervezés, gazdálkodás, beszerzési terv alapján kerül megvalósításra. Gazdasági és pénzügyi folyamatok: Az intézmény gazdasági és pénzügyi folyamatai az intézményvezető irányításával, az érvényes pénzügyi és számviteli törvények, önkormányzati rendeletek alapján a GAMESZ végzi. Adminisztráció: Az intézmény dokumentációs rendjét a Dokumentumok kezelése tartalmazza. Az egyes folyamatokban keletkezett bizonylatok, feljegyzések kezelésének, tárolási rendjét a folyamatleírás tartalmazza. A beérkező és kimenő iratok kezelésének illetve irattárolásának rendjét az iratkezelési szabályzat tartalmazza. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 22

Biztonságos intézmény: Az egészséges és biztonságos munka, nevelési körülmények biztosítása A gyermekek, dolgozók fizikai biztonságának érdekében kidolgozta azokat a módszereket, amelyekkel folyamatosan figyeli az eszközök, az infrastruktúra állapotát. Ezek: - Az óvodába járás - Napi munka szervezése - Helyesbítő, fejlesztő, megelőző tevékenységek Mentálhigiéné: A gyermeki egészség és mentálhigiéné vonatkozásában óvodánkban a következő eljárásokat működtetjük: - Óvoda orvosi szolgálat: az óvoda orvos tevékenységét, az óvodával való kapcsolattartását az együttműködési megállapodás tartalmazza. - Gyermek- és ifjúságvédelem: a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységét az SZMSZ szabályozza. Gazdasági erőforrások: A pedagógiai program megvalósításához szükséges gazdasági, pénzügyi tervezést az óvodavezető végzi az éves költségvetési terv alapján. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 23

Nevelés 3. 4. 3. Folyamatok működtetése A helyi nevelés tervezése, a nevelési tervek beválásának vizsgálata a nevelőmunka tervezése alapján történik. Ennek megvalósításáról a partneri visszajelzések, illetve az indikátorrendszer mutatói szolgáltatnak információt. Ezen információk folyamatos figyelése a minőségügyi vezető feladata, a szükséges beavatkozásról a vezetői átvizsgálások során születnek meg a döntések. A nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése Módszertani eszköztár és kultúra: A nevelési folyamatban felhalmozódott módszertani tapasztalatok és eszközök gyűjtésének, átadásának fóruma a szakmai munkaközösség fóruma. Munkáját munkaközösség vezető irányítja, tevékenységét az SZMSZ szabályozza. A nevelés támogatása az óvodában alkalmazott szervezési eljárásokat, a gyermekek egyéni személyiségfejlesztésének útját, módját tartalmazza. A csoport óvónők kijelölésének módját, munkájukkal kapcsolatos feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Óvodapedagógus együttműködés: óvodapedagógusok együttműködésének formái: nevelőtestületi értekezletek, szakmai munkaközösségek, rendkívüli értekezletek, szakmai tapasztalatcserék és szükség szerinti megbeszélések. 3. 5. Az ellenőrzés feladatai Az ellenőrzés: a működés megfelelésének vizsgálata. Vizsgáljuk, hogy az ellenőrzés alá vont területek az intézményben megfelelnek-e a rá vonatkozó előírásoknak. Az ellenőrzés nem más, mint egybevetés. Kétféle ellenőrzés lehet: Teljesülés ellenőrzése: kitűzött cél teljesült-e? A cél megvalósulásának ellenőrzése. Megfelelőség ellenőrzése: azt értük - e el amit szerettünk volna? 3. 5. 1. Vezető ellenőrzése: A Vezetői ellenőrzések alapelveit az SZMSZ tartalmazza. A vezetői ellenőrzések során nyert információk a vezetői ellenőrzések alkalmával kerülnek feldolgozásra. A vezetői ellenőrzések alapelveit az SZMSZ tartalmazza. Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 24

3. 5. 2. Belső ellenőrzések Az óvodavezető vagy az általa megbízott saját munkatárs végzi az ellenőrzést, az óvodavezető írásos megbízatása alapján. Ezek lehetnek: munkaközösség vezető, minőségi körvezető vagy óvónő. A belső ellenőrzés szabályai: - Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 7 nappal egyeztetni kell az ellenőrzés formáját, módszerét, időpontját, időtartamát. - Az ellenőrzés megállapításait megkapja az ellenőrzésben érintett. - Az ellenőrzés megállapításaival egyet nem értés esetén kérhető legyen a felülvizsgálat. - A minősítés a sikerkritérium megvalósulására vonatkozzon. - Az ellenőrzés dokumentumait a nevelőtestület számára hozzáférhetővé kell tenni. - A gyakorlati munka ellenőrzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, valamint az elfogadott elvek számonkérése. A belső ellenőrzés során követelmények: - objektivitás, melynek feltétele az összeférhetőség és tényszerűség, - tervszerűség, - folyamatosság, - következetesség, - demokratizmus biztosítása. Az intézményben rendszeresen, tervezett módon belső értékelés folyik annak érdekében, hogy kiderüljön: - Az intézményi működés mennyire felel meg a szabályoknak, - Az alkalmazott folyamatok - beleértve azok szabályozását is - mennyire hatékonyak, célszerűek, mennyiben segítik az intézményi célok megvalósulását. A belső értékelések úgy kerülnek megszervezésre, hogy legalább 3 évente egyszer minden folyamatra sor kerüljön, de a kulcsfontosságú folyamatok értékelése ennél gyakoribb legyen. A belsőellenőrzést végző feladatai: - Szakmai tevékenységgel összefüggő ellenőrzés; - Gazdasági tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzés; - Számviteli, elszámolási tevékenységgel összefüggő ellenőrzés; - Vagyonvédelemmel összefüggő ellenőrzés; - Törvényességgel összefüggő ellenőrzés; Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 Oldalszám: 25