1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: Mérlegfőösszeg 65 mft Éves nettó árbevétel 130 mft Üzleti évben foglalkoztatott átlagos létszám 10 fő, B/ Csak jogi személyiség nélküli, könyvvizsgálatra nem kötelezett gazdasági társaság választhatja, C/ Jogi személyiség nélküli, könyvvizsgálatra nem kötelezett gazdasági társaság akkor választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: Mérlegfőösszeg 65 mft Éves nettó árbevétel 200mFt Üzleti évben foglalkoztatott átlagos létszám 10 fő,
1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: Mérlegfőösszeg 65 mft Éves nettó árbevétel 130 mft Üzleti évben foglalkoztatott átlagos létszám 10 fő, B/ Csak jogi személyiség nélküli, könyvvizsgálatra nem kötelezett gazdasági társaság választhatja, C/ Jogi személyiség nélküli, könyvvizsgálatra nem kötelezett gazdasági társaság akkor választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: Mérlegfőösszeg 65 mft Éves nettó árbevétel 200mFt Üzleti évben foglalkoztatott átlagos létszám 10 fő,
2/ Nem tekinthető hitelesnek a számla (nem gyakorolható adólevonási jog) ha: A/ Számítógéppel kiállított számlán feltüntetett vevő adatait felülírással javították (áthúzással), B/ Az áfa levonás időpontjában rendelkezésre álló eredeti számla téves teljesítési időpontját érvénytelenítő sztornó számlát és a javító számlát az adóellenőrzés időszakában, de még az adóhatósági határozat meghozataláig készítik el, C/ Előleg számlán teljesítési időpontként az előleg jóváírásának (készhez vételének) időpontját tüntetik fel
2/ Nem tekinthető hitelesnek a számla (nem gyakorolható adólevonási jog) ha: A/ Számítógéppel kiállított számlán feltüntetett vevő adatait felülírással javították (áthúzással), B/ Az áfa levonás időpontjában rendelkezésre álló eredeti számla téves teljesítési időpontját érvénytelenítő sztornó számlát és a javító számlát az adóellenőrzés időszakában, de még az adóhatósági határozat meghozataláig készítik el, C/ Előleg számlán teljesítési időpontként az előleg jóváírásának (készhez vételének) időpontját tüntetik fel
3/ Az alábbi példa adatai alapján állapítsa meg az üzleti érték összegét és helyét a mérlegben: Megvásárolt Kft. jegyzett tőkéje 3.000eFt, eredménytartaléka 1.000eFt, üzletrészért fizetett összeg 1.800Ft. Az üzletrészek 70%-át szerzi meg a tulajdonos. A/ 300eFt az üzleti érték, amit az immateriális javak között kell kimutatni, továbbá a részesedések értéke 1.800eFt, B/ nincs üzleti érték, a részesedések között 2.800eFt-ot kell szerepeltetni, C/ 1.000eFt passzív időbeli elhatárolás, valamint 2.800eFt a részesedések értéke
3/ Az alábbi példa adatai alapján állapítsa meg az üzleti érték összegét és helyét a mérlegben: Megvásárolt Kft. jegyzett tőkéje 3.000eFt, eredménytartaléka 1.000eFt, üzletrészért fizetett összeg 1.800Ft. Az üzletrészek 70%-át szerzi meg a tulajdonos. A/ 300eFt az üzleti érték, amit az immateriális javak között kell kimutatni, továbbá a részesedések értéke 1.800eFt, B/ nincs üzleti érték, a részesedések között 2.800eFt-ot kell szerepeltetni, C/ 1.000eFt passzív időbeli elhatárolás, valamint 2.800eFt a részesedések értéke D/ 1.800eFt a részesedések értéke, és nincs cégérték, mivel csak 70%-os részesedés mértéke
4/ Az alábbi példa adatai alapján állapítsa meg az üzleti érték összegét és helyét a mérlegben Megvásárolt Kft. saját tőkéje -500eFt, üzletrészért fizetett összeg 500eFt. Az üzletrészek 80%-át szerzi meg a tulajdonos. A/ 500eFt az üzleti érték, amit az immateriális javak között kell kimutatni, B/ nincs üzleti érték, a részesedések között 500eFt-ot kell szerepeltetni, C/ 400eFt negatív cégérték a passzív időbeli elhatárolások között
4/ Az alábbi példa adatai alapján állapítsa meg az üzleti érték összegét és helyét a mérlegben Megvásárolt Kft. saját tőkéje -500eFt, üzletrészért fizetett összeg 500eFt. Az üzletrészek 80%-át szerzi meg a tulajdonos. A/ 500eFt az üzleti érték, amit az immateriális javak között kell kimutatni, B/ nincs üzleti érték, a részesedések között 500eFt-ot kell szerepeltetni, C/ 400eFt negatív cégérték a passzív időbeli elhatárolások között
5/Az alábbi állítások közül mely igaz: A/ Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, B/ Terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni, ha az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, C/Terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni, ha az üzleti (cég)érték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).
5/Az alábbi állítások közül mely igaz: A/ Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, B/ Terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni, ha az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, C/Terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni, ha az üzleti (cég)érték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).
6/ Visszavásárolt saját részvények bevonásával kapcsolatos alábbi adatok alapján állapítsa meg a helyes megoldást: Jegyzett tőke 5.000eFt Eredménytartalék 3.000eFt Saját részvény visszavásárlás Névértéken 3.000eFt Visszavásárlási értéken 2.800eFt A/ 88(T)-37(K) 2.800 411(T)-98(K) 3.000 414(T)-413(K) 2.800 B/ 411(T)-379(K) 3.000 379(T)-371(K) 2.800 379(T)-413(K) 200 414(T)-413(K) 3.000 C/ 411(T)-379(K) 3.000 379(T)-371(K) 2.800 379(T)-413(K) 200 414(T)-413(K) 2.800
6/ Visszavásárolt saját részvények bevonásával kapcsolatos alábbi adatok alapján állapítsa meg a helyes megoldást: Jegyzett tőke 5.000eFt Eredménytartalék 3.000eFt Saját részvény visszavásárlás Névértéken 3.000eFt Visszavásárlási értéken 2.800eFt A/ 88(T)-37(K) 2.800 411(T)-98(K) 3.000 414(T)-413(K) 2.800 B/ 411(T)-379(K) 3.000 379(T)-371(K) 2.800 379(T)-413(K) 200 414(T)-413(K) 3.000 C/ 411(T)-379(K) 3.000 379(T)-371(K) 2.800 379(T)-413(K) 200 414(T)-413(K) 2.800
7/ Állapítsa meg az alábbi állítások közül, megy igaz: A/ Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor (teljesítésekor) érvényes, a számviteli politika szerinti választott árfolyamon átszámított forintértéke alapján kell minden esetben a termék, illetve a szolgáltatás értékét meghatározni, B/ Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható, C/ Ha a beszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése szerződés alapján azonos devizaértékű áruval, szolgáltatással történik, a beszerzés forintértékét az első teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell meghatározni.
7/ Állapítsa meg az alábbi állítások közül, megy igaz: A/ Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor (teljesítésekor) érvényes, a számviteli politika szerinti választott árfolyamon átszámított forintértéke alapján kell minden esetben a termék, illetve a szolgáltatás értékét meghatározni, B/ Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható, C/ Ha a beszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése szerződés alapján azonos devizaértékű áruval, szolgáltatással történik, a beszerzés forintértékét az első teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell meghatározni.
8/ Az alábbi állítás közül mely igaz: A/ A külföldi pénzértékre szóló követelést és kötelezettséget csakis a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a számviteli politika alapján választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. B/ Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján - alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. C/ Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
8/ Az alábbi állítás közül mely igaz: A/ A külföldi pénzértékre szóló követelést és kötelezettséget csakis a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a számviteli politika alapján választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. B/ Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján - alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. C/ Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
9/ Állapítsa meg az alábbi állítások közül, mely igaz: A/ A beszámoló elkészítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a leltározási szabályzat szerinti időközönként kell elvégeznie. B/ Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. C/ A beszámoló elkészítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell elvégeznie.
9/ Állapítsa meg az alábbi állítások közül, mely igaz: A/ A beszámoló elkészítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a leltározási szabályzat szerinti időközönként kell elvégeznie. B/ Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. C/ A beszámoló elkészítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell elvégeznie.
10/ Állapítsa meg, hogy a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása esetén a céltartalék számításával kapcsolatban az alábbi állítások közül, mely igaz: A/ Ha a vállalkozó a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia, B/ Ha a vállalkozó a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia, C/ Ha a vállalkozó a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek beruházás aktiválásától eltelt időtartam és az eszköz várható élettartama arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia,
10/ Állapítsa meg, hogy a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása esetén a céltartalék számításával kapcsolatban az alábbi állítások közül, mely igaz: A/ Ha a vállalkozó a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia, B/ Ha a vállalkozó a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia, C/ Ha a vállalkozó a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek beruházás aktiválásától eltelt időtartam és az eszköz várható élettartama arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia,