Budapest XII. kerület,

Budapest XII. kerület, Istenhegyi út (hrsz.: 9814/1) Szendrő utca (hrsz.: 9725) 9716/23 hrsz. ú közterület 9716/20 hrsz. ú közterület által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve Tsz.: I 597 1/2011. Településrendezés: Albrecht Ute TT/1É 01 0517 Balla Mariann Szűcs András Tóth Attila...... Közlekedés: Pető Zoltán K1d 1 01 2321/13 Közművek: Vízellátás csatornázás: Román Péter TV T 13 717 Energiaellátás: Pető László TE T 01 9743/13 Zöldfelület és Niedetzky Andrea Környezetvédelem: K/2 01 5152 12 Zétényi Dávid Ügyvezető: Albrecht Ute A tervdokumentáció a BFVT Kft. tulajdona, a tervezők szellemi alkotása, melyet a Megrendelő csak a szerződésben foglaltak szerint használhat fel. Budapest, 2013. június - 1 -

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 1. VIZSGÁLATOK... 1.1 Településrendezési vizsgálatok... 1.2. Közlekedési vizsgálatok... 1.3. Közművizsgálatok... 1.4. Zöldfelületi vizsgálat, környezetállapot, környezetvédelmi vizsgálat... 2. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK... 2.1. Környezetalakítási javaslat... 2.2. Közlekedési javaslat... 2.3. Közműellátási javaslat... 2.4. Zöldfelületi javaslat, környezetállapot, környezetvédelmi javaslat... 3. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK... 4. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY... IRATANYAG... - 2 -

Az Istenhegyi út (hrsz.: 9814/1) Szendrő utca (hrsz.: 9725) 9716/23 hrsz. közterület 9716/20 hrsz. közterület által határolt tervezési terület a XII. kerületben található, az Istenhegy városrész nyugati oldalán. A területre a többször módosított XII. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 14/2005. (VIII.10.) Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat rendelete vonatkozik. BEVEZETÉS A tervezés célja: Az L7 XII építési övezetbe sorolt, 9711/3 hrsz. ú telek nem szerves része a lakótelepnek, jelenleg hasznosítatlan. A telek a Nógrádi Szendrő Istenhegyi út csomópontjában I (intézményi) építési övezetbe sorolva (a telekkel szemközt már meglévő I XII KSz3 építési övezet található) része lehet egy intézményi alközpontnak. A Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendeletet Budapest XII. kerület, Istenhegyi út Szendrő utca 9716/23 hrsz. közterület 9716/20 hrsz. közterület által határolt területre vonatkozóan a Fővárosi Közgyűlés 28/2013. (IV. 18.) számú önkormányzati rendeletével módosította, a 9711/3 hrsz. ú telek I keretövezeti besorolásba került. A tárgyi tervezési terület egyéb részein a hatályos tervekhez képest változás nem tervezett. A 2013. 01. 02 tól hatályban lévő, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezései alapján az Étv. 2012. december 31 én hatályos szabályainak, és az OTÉK 2012. augusztus 6 án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának megfelelően készült jelen terv. Mivel jelen szabályozási terv módosítása során: a) a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem változik, b) nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, c) nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő és természetközeli terület megszüntetése, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. a szerinti egyszerűsített eljárás alkalmazható. - 3 -

1.1. Településrendezési vizsgálatok 1. VIZSGÁLATOK 1.1.1. A terület elhelyezkedése A vizsgált terület Budapest zonális felosztását tekintve a hegyvidéki zóna területén helyezkedik el. A tömb környezetében beépítésre szánt (lakó, intézményi keretövezetbe sorolt) területek találhatók. A területet érintő úthálózat kialakult. Legfontosabb közlekedési kapcsolata az Istenhegyi út. Közlekedési szempontból városközponttal a kapcsolatot az Istenhegyi út, valamint az Istenhegyi úton az Alkotás út irányába autóbusz járatok biztosítják. Budapesten évtizedek óta megfogalmazott cél a központrendszer decentralizálása, városi alközpontok létrehozása, amelyek szolgáltatásaikkal, városi funkcióikkal egy egy városnegyed szervező elemévé válhatnak. A hegyvidéki zónában is nagy ennek a jelentősége, mivel a nagy, összefüggő, homogén lakóterületen a mindennapi élethez tartozó szolgáltatások gyalogos távolságon belül nem érhetőek el. Koncepcionális feladat a funkcionális és térbeli viszonylatok "rendezésének" elősegítése, ezzel a különböző hagyományos kerületi alközpontok erejének növelése, hogy a helyi központok az ott lakók városi szolgáltatásokkal szembeni igényeit minél teljesebb mértékben kielégíthessék. 1.1.2. Hatályos településrendezési tervek és tervi előzmények vizsgálata Budapest Főváros Településszerkezeti terve A Területfelhasználás c. tervlap alapján a tervezési terület Lke Kertvárosias lakóterület, mely jellemzően laza beépítésű, 7,5 métert meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú, legfeljebb 0,6 os szintterület sűrűséggel rendelkező területfelhasználási egység. TSZT II. Területfelhasználás c. kivonata M=1:50.000-4 -

Fővárosi szabályozási keretterv (FSzKT) Az FSzKT az érintett területet beépítésre szánt, L7 és L6 keretövezetbe sorolja. A határoló úthálózat részben KL KT besorolású. FSzKT kivonat M=1:4000 Az FSZKT védelmi és korlátozási területeinek térképe a terület északi határában városkép szempontjából kiemelt útvonalat és területet jelöl az Istenhegyi út mentén, valamint fővárosi jelentőségű védett fasort az Istenhegyi út mentén. FSzKT védelmi és korlátozási területeinek kivonata M= 1:10000-5 -

Budapesti városrendezési és építési keretszabályzat A BVKSZ L7 keretövezetre vonatkozó előírásai: 35. L7 Telepszerű lakóépületek (1) A keretövezet területe a telepszerűen kialakított lakóterületek, lakóparkok többlakásos lakóépületeinek elhelyezésére szolgál. (2) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani és azokon új építményt elhelyezni csak KSZT alapján és a keretövezeti, illetve az építési övezeti előírásoknak megfelelően szabad. A keretövezet e rendelet hatálybalépése előtt már meglévő beépítésű területein és be nem épített tartalékterületein építési telket, építési területet kialakítani, azokon új építményt elhelyezni legalább a lakótelepi egység teljes területére vonatkozó, korábbi részletes rendezési terv teljes körű felülvizsgálata alapján szabad. Nem kötelező az eredeti terv szerinti lehatárolás betartása, ha a lakótelep egyes területi egységei egymástól főforgalmi úttal, gyűjtőúttal elválasztottak, és önálló alapintézményi ellátással rendelkeznek. (3) A korábbi részletes rendezési terv felülvizsgálata során a KSZT ben meg kell határozni: a) a parkolásra szánt területeket, b) a járműtárolók elhelyezésére szánt területeket aszerint, hogy azok felszín felett vagy terepszint alatt létesíthetők, c) a megtartandó közhasználatú zöldterületeket, d) a játszóterületeket, e) a sportterületeket, f) a meglévő épületek számára szükség esetén utólagosan kialakítható telkek területét, g) az új beépítés számára kijelölt területeket, azok lehetséges funkcióinak meghatározásával. (4) E rendelet hatálybalépése előtt már megvalósult lakótelepek esetében új lakóépület számára telek nem alakítható ki. Új lakóépület csak meglévő lakóépület bontása esetén helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól az eredeti tervek szerint csak részben megvalósult lakótelepek azon területei, melyek további lakóépületek elhelyezésére voltak kijelölve, amennyiben a területen biztosítható a parkolás és a kötelező zöldfelületi arány. (5) Már kialakult állapot esetén, telkek utólagosan csak az általános telekalakítás szabályai szerint alakíthatók ki a (3) (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (6) A KVSZ a parkolók kialakítását, illetve az alaprendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épületek elhelyezését megtilthatja. (9) A keretövezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 6000 m 2 t. (10) Új épületek elhelyezése esetén a kötelező legkisebb zöldfelület számításába a terepszint alatti létesítmény tetőkertje a 3. (6) bekezdésben foglalt eltérések kivételével nem számítható be. (11) Meglévő lakótelepeken új, terepszint alatti járműtároló csak a meglévő értékes fás növényzet védelmének figyelembevételével helyezhető el. (12) Ha e rendelet hatálybalépése előtt már kialakult lakótelepeknél a lakótelepi egységre vonatkozóan a meglévő és a kialakítható legkisebb zöldfelületi arány nem éri el a lakótelepi egység területének 50% át, akkor a zöldfelület nagysága további beépítéssel vagy burkolt felület kialakításával nem csökkenthető. (13) A járművek elhelyezését és tárolását: a) a keretövezetben elhelyezhető épületekben, b) terepszint alatti járműtárolóban, c) részben földbe süllyesztett, kertépítészeti módon és eszközökkel kialakított sorgarázsban, illetve teremgarázsban, d) felszíni parkolóban lehet megoldani. A járműtárolás célját szolgáló önálló építmény a terepszint alatti építmények kivételével csak többszintes parkolóházként létesíthető. (14) E rendelet hatálybalépése előtt már meglévő lakótelepek területén az építési övezetek szabályozási határértékeit KSZT ben kell meghatározni. (15) A keretövezet területén az építési övezeteket új lakótelep, lakópark létesítése esetén a (14) bekezdésben és az 1. (9) (10) bekezdésben foglalt eltérésekkel a 9. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni. - 6 -

9. számú táblázat a KVSZ ben az építési övezet képzésénél az építési telekre meghatározható L7 legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb az épületre meghatározható legkisebb legnagyobb megengedett megengedett paraméter beépítési szintterületi zöldfelületi típusa területe mértéke mutatója mérték építménymagassága m 2 % m 2 /m 2 % m m általános határértékek általános határértékek új lakó telepek létesítése esetén 2,5 35 A BVKSZ L6 keretövezetre vonatkozó előírásai: 33. L6 Hegyvidéki, kertvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület (1) A keretövezet a lakóterületek hegyvidéki területeinek laza kertvárosi sűrűségű, szabadonálló beépítési mód szerint beépített területe. (2) A keretövezet területén az építési övezetben meghatározott legkisebb telekméretet meg nem haladó méretű telken legfeljebb négylakásos lakóépületek helyezhetők el a 25. (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. Ennél nagyobb telekméret felett az elhelyezhető lakások száma ettől eltérően a KVSZ ben előírható. (3) A keretövezet területén az 1500 m2 telekterületet meghaladó telekméret esetén a beépítési mérték, a szintterületi mutató és a terepszint alatti beépítés számításánál a telek 1500 m2 feletti többletterületének csak a fele vehető figyelembe. (4) A keretövezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2 t. (6) A keretövezet telkeinek az előírt telekterületnél kisebb telkein 24. (3) bekezdésben meghatározottak közül csak egy épület, illetőleg az azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú (8) bekezdés szerinti épületek helyezhetők el. (7) Járműtároló elhelyezése telken belül a 24. (8) bekezdésének figyelembevételével: a) a fő rendeltetés szerinti épületben, b) önálló épületben, a KVSZ ben meghatározott módon és feltételekkel, c) önálló terepszint alatti építményben lehetséges. (8) A keretövezetben elhelyezhető épületeken kívül, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként: a) a (7) bekezdés b) pontja szerinti járműtároló, b) háztartással kapcsolatos tárolóépület, c) műterem építményei helyezhetők el. (9) A keretövezet területén az állattartás célját szolgáló épület, építmény és melléképület nem helyezhető el. (10) A keretövezet területén, ha a kialakult telekméretek indokolják, ikres beépítési mód számára önálló építési övezet határozható meg, mely esetben a kialakítható telek legkisebb mérete az általános határérték 50% a. (11) A hegygerincek környékén, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határánál, illetve ott, ahol azt városképi illeszkedés biztosítása megkívánja, építménymagassági korlátozás mellett, speciális építési övezet határozható meg engedményes beépítési mértékkel. (12) Ha a tömb, a korábbi előírások szerint meghatározó módon, nagyobb építménymagassággal épült be, önálló építési övezet meghatározásával az építménymagasság értékei részletes tömbvizsgálat alapján magasabb értékben is meghatározhatók. (13) A keretövezet területén az építési övezeteket a (10) (12) bekezdésben és az 1. (9) (10) bekezdésben foglalt eltérésekkel a 7. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni. - 7 -

7. számú táblázat a KVSZ ben az építési övezet képzésénél az építési telekre meghatározható L6 legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb az épületre meghatározható legkisebb legnagyobb megengedett megengedett paraméter beépítési szintterületi zöldfelületi típusa területe mértéke mutatója mértéke építménymagassága m 2 % m 2 /m 2 % m m általános határértékek általános határértékek 1000 15 0,4 75 engedményes határértékei alapintézményi övezet képzése 2000 25 7,5 esetén engedmény építménymagassági korlátozás esetén 1000 25 0,4 65 5,0 A BVKSZ I keretövezetre vonatkozó előírásai: 40. (1) A keretövezet az intézmények, elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciók elhelyezésére szolgáló része, amelyben olyan építési övezet is meghatározható, ahol a lakófunkció is megengedett. (2) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani, azokon új építményt elhelyezni, meglévő épületet bővíteni vagy annak funkcióját megváltoztatni csak KSZT alapján szabad. (3) A keretövezet területére vonatkozóan a KVSZ előírhatja, hogy a KSZT alátámasztó munkarészének sziluettképet vagy tömegvázlatot is tartalmaznia kell. (4) A KSZT vagy a KVSZ megállapodás alapján előírhatja a földszinti területekre vagy e területek egy hányadára vonatkozóan, hogy azok közhasználat céljára átadott területek legyenek, időbeli korlátozásal vagy időbeli korlátozás nélkül. Az időben korlátozott használatú területeket a tulajdonos térhatároló szerkezettel lezárhatja. A közhasználat céljára átadott területekre néző homlokzatokat úgy is ki lehet alakítani, mintha azok közterülettel határosak lennének. A megvalósulás érdekében közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén a KVSZ megállapodás alapján a keretövezetben meghatározott szintterületi mutató értékét 0,5 del növelheti. (5) A keretövezetben a 17. előírásainak figyelembevételével legfeljebb a) 15 000 m 2, b) 300 m es körzetben kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén 20 000 m 2 kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület helyezhető el. (6) A keretövezetben megengedett épületeken kívül azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület is elhelyezhető, a földszintes járműtároló kivételével. (7) Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül, zártsorú beépítési mód szerint elhelyezhető épületek esetében a terepszint alatt oldandó meg a 6. előírásainak figyelembevételével. (8) A KSZT az építménymagasság értékeit a környező tervezett beépítés alapján határozza meg a 8. figyelembevételével. (9) Kialakult állapot esetében a környezet beépítési mértékét is figyelembe vevő szabályozási paramétereket KSZT ben kell meghatározni. (10) A keretövezet általános szabályozási határértékeitől eltérni csak a következők szerint lehet: a) zártsorú, illetőleg vegyes beépítésű intézményterületen speciális építési övezet meghatározásával, kizárólag kulturális és kereskedelmi létesítmények céljára megengedhető az épület minden szintjére vonatkozó 100% os beépítés, ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20% a, mely közvetlenül a közterülethez kapcsolódik, de a keretövezet további általános szabályozási mutatói nem léphetők túl; - 8 -

b) zártsorú beépítési mód esetén KSZT alapján a beépítés mértéke a földszinten és az első emeleti szinten elérheti a 100% ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy járműtároló kerül kialakításra, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 80% nál nagyobb, de a keretövezet további általános szabályozási mutatói ebben az esetben sem léphetők túl; c) vegyes, illetőleg zártsorú beépítési mód szerint meghatározott építési övezetek esetében a beépítés mértékét a KSZT határozza meg; d) sportlétesítmények, piacok, vásárcsarnokok területét önálló építési övezetbe kell sorolni, melyek esetében a 11. számú táblázatot figyelmen kívül lehet hagyni, a beépítés paramétereit KSZT határozza meg. (11) A keretövezet területén az építési övezeteket a (9) (10) bekezdésben és az 1. (9) (10) bekezdésben foglalt eltérésekkel a 11. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni. 11. számú táblázat a KVSZ ben az építési övezet képzésénél az építési telekre meghatározható L6 legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb az épületre meghatározható legkisebb legnagyobb megengedett megengedett paraméter beépítési szintterületi zöldfelületi típusa területe építménymagassága mértéke mutatója mértéke m 2 % m 2 /m 2 % m m általános határértékek általános 3,0 35 határértékek engedményes határértékei zártsorú beépítés esetén 4,5 20 A BVKSZ KL keretövezetre vonatkozó előírásai: 51. KL Közlekedési területek (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek, melyek a főváros közlekedési ellátását biztosító közterületek, telepek, telephelyek és építmények elhelyezésére szolgálnak. (3) A keretövezet területén telket, építési telket, építési területet kialakítani KSZT alapján lehet, ha más jogszabály másként nem rendelkezik. (4) A keretövezet területén épületet, építményt elhelyezni csak KSZT alapján lehet. (5) A keretövezet területén: a) új lakóépületet, b) olyan épületet, illetőleg létesítményt, melynek környezetterhelési határértékei a keretövezeti határértéknél szigorúbbak elhelyezni nem lehet. (7) A keretövezet területén P+R rendszerű parkoló elhelyezhető. (12) A keretövezet területén az övezeteket, illetőleg építési övezeteket az 19. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezeti és a célzott területfelhasználási módok előírásainak együttes figyelembevételével. Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a KVSZ ben, illetve a KSZT ben kell rögzíteni oly módon, hogy ezen értékek a közlekedési alapfunkciók és létesítményeik megvalósulását ne akadályozzák meg, illetőleg kedvezőtlenül ne befolyásolják. - 9 -

19. számú táblázat A célzott területfelhasználási módú területek előírásai A. KL KT KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ KÖZTERÜLETEK a) A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. b) A területén csak a közlekedést szolgáló: ba) közutak, pályatestek, bb) közúti csomópontok, bc) a gyalogosforgalom területei (járdák), bd) kerékpáros közlekedés területei, be) közúti és gyalogos aluljárók, bf) mélygarázsok, bg) üzemanyagtöltő állomások, kocsimosók, ha azt KSZT lehetővé teszi, bh) a tömegközlekedés megállóhelyeinek várakozó építményei, mindezek zöldsávjai, fasorai és a zöldfelületek fenntartását szolgáló egyéb építmények helyezhetők el. c) Belterületen a tervezett főútvonalak mentén biztosítani kell a szabályozás során, hogy legalább kétoldali zöldsáv vagy fasor kialakítható és fenntartható legyen. Autópálya, autóút, illetve I. rendű főút mentén lévő mezőgazdasági területen az út építési területének szélétől legalább 30 m széles véderdősávot kell telepíteni és fenntartani. d) A területen a meglévő növényállomány és a természeti elemek fokozott figyelembevételével lehet csak a közlekedés műtárgyait elhelyezni. Különszintű nyomvonalvezetés esetén különös figyelmet kell fordítani annak kialakítására, hogy a már meglévő zöldfelület, fasor, egyéb természeti elemek megtarthatók, illetve további zöldfelületi elemek kialakíthatók legyenek. A műtárgyak alatti zöldfelületen épületek nem helyezhetők el, azt lehetőleg szabadon átjárhatóan kell kialakítani és intenzíven, parkszerűen kell fenntartani. Budapest, Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzata Budapest, XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata a 14/2005. (VIII.10.) számú rendeletével fogadta el a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatát. 2005 óta a KVSZ többször módosult, legutóbb 2012 ben (26/2012. (VII.3.) A KVSZ 1/A. számú melléklete Az övezeti tervlap a tervezési terület beépítésre szánt részeit L7 XII és L6 XII/Sz2 építési övezetként, a beépítésre nem szánt részeit KL KT XII és KÖu XII/1 és KÖu XII/2 övezetként határolta le. A terület közvetlen közelében találhatóak beépítésre szánt területek L6 XII/Sz1, L6 XII/Sz2, L6 XII/Cs és I XII/KSz3 építési övezeti besorolásban, míg a beépítésre nem szánt terület Z KK XII/R övezeti besorolást kapta. KVSZ 1/A. számú melléklete Övezeti terv, kivonat - 10 -

A KVSZ 1/B. számú melléklete A hatályos szabályozási terv a területen a kialakult állapot alapján az Istenhegyi út és Szendrő utca találkozásánál lévő teresedés telekállományának rendezését tartalmazza, melyre a telekalakítási eljárás már megtörtént. A terv a 9711/1 és korábban 9711/2 hrsz ú, (jelenleg a telekalakítás miatt 9711/3 hrsz ú) telkek összevonását javasolja, a Szendrő utca mentén, a 9711/1 hrsz ú telek mellett megtartandó fasort jelöl, míg ugyanezen telek nyugati oldalán telepítendő fasort szabályoz. A kerületi szabályozási terv kivonata, a tervezési területre vonatkozó övezeti és építési övezeti paraméterek és előírások: Kivonat a Budapest XII. kerület Hegyvidék hatályos kerületi szabályozási tervéből - 11 -

A KVSZ L6 XII építési övezetre vonatkozó rendelkezései: Hegyvidéki, kertvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület L6 XII 40. (2)1 Az L6 XII/Sz és /E jelű építési övezetek a hegyvidéki, kertvárosias lakóterület szabadonállóan beépített, vagy beépítendő részei, a /E jelű építési övezetben a BVKSZ szerinti engedmény építménymagassági korlátozással kerül alkalmazásra. 41. 2 (1) A keretövezet területén az 1/A. és 1/B. számú mellékletben területileg lehatárolt építési övezetekben az 5. számú táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni.3 5. sz. táblázat legkis ebb legnag yobb A telek Az épület legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb megengedett Az építési Szintterületi alatti Széles Mélylületi Terepszint Zöldfe övezet beépítési megengedett jele területe beépítet sége sége Építménymagassága mértéke mutatója mértéke tsége (m2) (%) (m2/ m2) (%) (m) (m) (%) (m) L6 XII/Sz1 1000 15 0,35 +(0,05)** 35 20 30 75 3,5 6,5 L6 XII/Sz2 1000 15 0,3 +(0,1)** 35 20 30 75 3,5 5,5 L6 XII/Sz3 1000 15 0,3 +(0,1)** 35 20 30 75 3,5 6,5 ** Kizárólag a kötelező, számított parkolóférőhely szám feletti parkoló létesítésére valamint a rendeltetési egységekhez tartozó tárolók, gépészeti helyiségek és ezekhez szükséges közlekedő területek kialakítására felhasználható szintterület, ha a helyiség teljes egészében az eredeti terepszint alatt, ablak nélkül épül. (2) Az építési övezetekben minden teljes 330 m 2 telekméret után 1 rendeltetési egység, de épületenként legfeljebb 4 létesíthető. A KVSZ L7 XII építési övezetre vonatkozó rendelkezései: Telepszerű lakóterület L7 XII 44. 4 (1) Az L7 XII jelű építési övezet a hegyvidéki, telepszerűen beépült, az épületekhez tartozó közös zöldfelülettel rendelkező lakóterület része. Az L7 XII/ÖT jelű építési övezet a hegyvidéki, telepszerűen beépült lakóterület, egy egy épülethez önálló telek kialakítására alkalmas része. A keretövezet területén az 1. számú mellékletben területileg lehatárolt építési övezetben a 7. számú táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni. 1 A 40. (2) (3) bekezdésének szövege a 34/2008. (XII.20.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. rendelet 24. ával megállapított szöveg. A 40. (3) bekezdését utóbb a 16/2010. (VI.30.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. rendelet 16. a módosította. 2 A 41. szövege a 34/2008. (XII.20.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. rendelet 25. ával megállapított szöveg. 3 Az 5. számú táblázatot és annak jelmagyarázatát a 16/2010. (VI.30.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. rendelet 17. a módosította. 4 A 44. szövege a 34/2008. (XII.20.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. rendelet 27. ával megállapított szöveg. - 12 -

7. sz. táblázat Az építési övezet jele A telek legnagyobb megengedett legkisebb megengedett Az épület legkisebb legnagyobb legkisebb legnagyobb beépítésrületi alatti széles mélyfelületi szintte terepszint zöld megengedett területe beépítettségmagasságségsége építmény mértéke mutatója mértéke (m2) (%) (m2/ m2) (%) (m) (m) (%) (m) 0,3 L7 XII 1000 15 40 60 3,5 6,0 +(0,05)** ** Kizárólag a kötelező, számított parkolóférőhely szám feletti parkoló létesítésére valamint a rendeltetési egységekhez tartozó tárolók, gépészeti helyiségek és ezekhez szükséges közlekedő területek kialakítására felhasználható szintterület, ha a helyiség teljes egészében az eredeti terepszint alatt, ablak nélkül épül. (2) Az építési övezetekben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 250 m 2 t. (3) A keretövezetben az egyes épületek szintterületi mutatójának legalább 75% a csak lakó rendeltetésű lehet. (4) Az övezetbe tartozó ingatlanokon tetőfelépítmény és magastető utólagosan nem építhető. A KVSZ KL közlekedésisi övezetre vonatkozó rendelkezései: Főutak és szerkezeti jelentőségű gyűjtő utak KL KT XII 58. (1) Az övezet a a) fővárosi jelentőségű főút, b) kerületközi kapcsolatokat biztosító főút, c) kerületi kapcsolatokat biztosító főút, d) kerületi kapcsolatokat biztosító útvonal (gyűjtőút) hálózati szerepkörrel rendelkező útvonalak kialakítására szolgál. (2)5 Az övezet területén a keretövezetre vonatkozóan megengedett építmények, köztárgyak üzemanyagtöltő állomás, kocsimosó kivételével elhelyezhetők. (3)54 A gépjárműforgalom számára szolgáló útpályához közvetlenül csak az úttengellyel párhuzamos várakozóhelyek (parkolók) csatlakozhatnak. Az úttengellyel nem párhuzamos várakozóhelyek csak többlet forgalmi sáv létesítésével vagy önálló szervizút kialakításával kapcsolódhatnak a gépjárműforgalom számára szolgáló útpályához. A keretövezet területén újonnan létesítendő tömegközlekedési várakozóépítmények magassága nem haladhatja meg a 3,5 métert, alapterületük a 8 m2 t. Az építmények elhelyezése a tömegközlekedési várakozóhelyek és környezetében, valamint a KSZT ben jelölt helyeken lehetséges. (4) Amennyiben a közterület szélessége lehetővé teszi, az új autóbusz megállókat öbölben kell elhelyezni, a meglévőket pedig át kell építeni. (5) Az övezet területén lévő fő és gyűjtő utakról a beépítésre szánt területek közvetlen gépjármű ingatlan kiszolgálása csak akkor biztosítható, ha az ingatlan alsóbbrendű útvonallal nem határos. 5 A 58. (2) (3) bekezdésének szövege a 34/2008. (XII.20.) Bp. XII. ker. Hegyvidéki Ök. rendelet 40. ával megállapított szöveg. - 13 -

1.1.3. Tulajdonviszonyok vizsgálata A tervezési terület építési telkei magán (társasházi, lakásfenntartó szövetkezet, magánszemély), illetve Fővárosi önkormányzati tulajdont képeznek. A határoló közterületek a XII. kerületi önkormányzat tulajdonában vannak. Tulajdonvizsgálat Az alábbi táblázat mutatja be az egyes telkek jogi helyzetét a Budapesti I. számú Körzeti Földhivatal 2012.februári adatai alapján: Hrsz. Telekterület (m²) Művelési ág Tulajdonos 9711/1 10 370 Lakóház / udvar / garázs lakásfenntartó szövetkezet 9711/3 844 Beépítetlen terület Fővárosi Önkormányzat 9711/4 457 Közterület Fővárosi Önkormányzat 9716/10 980 Lakóház / udvar / garázs magánszemélyek 9716/9 1 078 Lakóház / udvar / gazdasági épület magánszemélyek 9716/19 1 124 Lakóház/ lakóudvar társasház 9716/11 937 lakóház/ lakóudvar magányszemélyek - 14 -

1.1.4. Beépítettség és épületvizsgálat A tervezési területen a telkek beépítettek a 9711/3 és 9711/4 hrsz ú telkek kivételével. A tömbben található összes beépítés túllépi a megengedett maximális beépítési mértéket (15%). A szintterületi mutató is magasbb értéket mutat még a KVSZ ben megengedett engedmények kihasználásával is (0,3 m 2 / m 2 ). A területen kizárólag lakóépületek helyezkednek el. A terület déli részében található beépítések jó állagúak, több épület felújított míg az északi telepszerű beépítések közepes állagúak. A Az 9711/1 hrsz. ú telken található épületek F+3 szintesek, a déli területen lévő telkeken az épületek jellemzően F+2 szinttel kerültek kialakításra. Övezeti besorolás L7 XII L6 XII/Sz2 HRSZ Terület (m 2 ) Beépített terület (m 2 ) Beépítettség (%) Szintszám Bruttó szintterület (m 2 ) Szintterületi mutató Állag 9711/1 10 370 2462 23,7 F+3 9 743 0.9 közepes 9711/3 844 9711/4 457 9716/9 1 078 179 16,6 F+2 465 0.4 Jó 9716/10 980 196 20,0 F+2+T 458 0.5 Jó 9716/11 937 238 25,4 F+2 714 0.8 Jó 9716/19 1 124 243 21,6 F+2 729 0.6 Jó Épületek állagvizsgálata - 15 -

Beépítettség mértékének vizsgálata Szintterületi mutató vizsgálat - 16 -

1.1.5. Fotódokumentáció A tervezési terület az Istenhegyi út felől Az Istenhegyi út mellett található garázssor A garázssor és a 9711/4 hrsz. ú telek Üzletközpont az Istenhegyi út mellett A 9711/4 hrsz. ú telek északi oldala A 9711/3 hrsz. ú telek A 9711/3 hrsz. ú telek a társasházi bekötőút felől A társasházi telken található játszótér A 9711/3 hrsz. ú telek nyugati oldalán található betonozott sportpálya - 17 -

A játszótér és a sportpálya a 9711/1 és/3 hrsz. ú telkek határán Feljáró a 9711/3 hrsz. ú telekre Lelátás a 9711/3 hrsz. ú telekről Beépítés a 9711/1 hrsz. ú telken a Szendrő utca felől A Szendrő utca az Istenhegyi út irányából A 9716/10 hrsz. ú telek közúti kapcsolata A 9716/11 és hrsz. ú telken álló épületek A 9716/20 hrsz. ú telek A 9716/10 hrsz. ú telken álló épület - 18 -

1.2. Közlekedési vizsgálatok 1.2.1. Közúthálózat vizsgálata A XII. kerület hegyvidéki területeinek legfontosabb közúti kapcsolata az Istenhegyi út Eötvös út által alkotott útvonal. A II. rendű főút hálózati szerepkörrel rendelkező, a KVSZ szerinti Kerületközi kapcsolatokat biztosító besorolással rendelkező útvonal építési területének szélessége a vizsgált terület környezetében 13,4 m. A 2x1 forgalmi sávos közúti pályával, és kétoldali gyalogos járdával rendelkező útvonal forgalomterhelése az érintett szakaszon mintegy 9.000 E/nap/2 irány. A vizsgált terület Istenhegyi úti kapcsolatát a Szendrő utca Nógrádi utcai csomópont biztosítja, mely jelzőtáblás forgalomszabályozással, és a főirányban önálló balra kanyarodó sávval, valamint a gyalogosok átkelését segítő középszigettel rendelkezik. A csomóponti területen kialakított zöld területet két egyirányú csomóponti ág határolja, a kapcsolódó kiépített felszíni parkolókkal. A vizsgált területet határoló többi közúthálózati elem Szendrő utca, Diána köz a mellékúthálózat részét képezi, tempó 30 as zónaként kijelölve. A Szendrő utca a hálózati szerepe szerint kiszolgáló út, a KVSZ szerinti Fontosabb lakó utak besorolással. A 2x1 forgalmi sávos közúti pálya mellett egyoldali járda épült. Az építési területének szélessége 12 m. A Diána köz zsákutca, a hálózati szerepe kiszolgáló út, mely a KVSZ szerinti Lakó utcák közé tartozik, összesen mintegy 15 lakóingatlan kiszolgálását biztosítja. A Diána köz részét képezi a vizsgált területet délről határoló gyalogos út (lépcső) szakasza is. A lakóutcaként kiépített szakaszok építési területének szélessége 10 15 m között változik, a burkolat szélessége 4 5 m. A gyalogos lépcsőként működő szakasza építési területének szélessége 4,0 m, 1,5 2,0 m es burkolat (lépcső) szélességgel. A vizsgált területet nyugatról közpark terület határolja, melyen keresztül közúti kapcsolat nem köt ki az Istenhegyi útra. A vizsgált területet határoló mellékút hálózati elemek forgalomterhelése minimális, illetve alacsony, csúcsidőszakban a Diána köz esetében 10 E/óra, a Szendrő utca esetében 100 E/óra. 1.2.2 Közforgalmú közlekedési hálózat vizsgálata A vizsgált terület tömegközlekedési ellátását nagyobbrészt az Istenhegyi úton közlekedő 21 21/A járat biztosítja (Széll Kálmán tér KFKI / Normafa). A 21 21/A viszonylat együttes követési ideje csúcsidőszakban 4 4,5 perc. Kisebb jelentőséggel bír az ellátásban a 212 es járat (Svábhegy, Fogaskerekű Boráros tér), melynek követési ideje a csúcsidőszakban 7,5 perc. - 19 -

A viszonylatok a Nógrádi utca Szendrő utca csomópontban rendelkeznek közös megállóhellyel, így a gyaloglási távolság 60 260 m között változik a vizsgált terület vonatkozásában, mely kedvező érték. A három viszonylat által meghatározott vonal terhelése együttesen 12.000 utas/nap/2 irány a vizsgált területre eső szakaszán. 1.2.2. Parkolás A vizsgált területet alkotó hat telek közül az egyik beépítetlen, a többi öt kizárólag lakófunkcióval beépített. A lakó funkcióhoz 79 lakás tartozó parkolási igény az épületek földszinti garázsaiban, és az épületek körüli burkolt felületeken biztosított. Az Istenhegyi út Nógrádi utca Szendrő utca csomópontjának kiteresedése igényesen kiépült burkolatokkal rendelkezik, ahol többek között 34 közterületi várakozóhely is épült, a parkoló napközben telített. (1. kép) (2. kép) A járművek a Nógrádi utcában lévő vállalkozásokhoz, illetve a teresedés mellett lévő kereskedelmi létesítményhez kapcsolódnak (2.kép). A felszíni közterületi parkolókat szívesebben használják a vásárlók, mint a rendeltetésszerű használat biztosítására létesült mélygarázst. A 9711/1 hrsz. ú ingatlanon lévő lakásokhoz tartozó garázsok közül négy a csomóponti terület felöl üzemel, ezek közül azonban kettő a jelenleg beépítetlen 9711/4 telken épült fel (1. kép). Az Istenhegyi út vizsgált területtel szomszédos szakaszán, illetve a Szendrő utca és a Diana köz útpályáin, zöldfelületein megfigyelhető eseti közterületi parkolás kényelmi szempontok miatt jelentkezik, nem a telken belüli parkolás hiányából (3. kép). (3. kép) - 20 -

1.2.4. Gyalogos közlekedés Az Istenhegyi úton kétoldali járda (oldalanként 2,5 3,0 m es szélességben) épült ki, a Szendrő utca Nógrádi utca csomópontjának teresedésében a gyalogos felületek szintén mindenütt megvalósításra kerültek. A Szendrő utcában egyoldali járda épült, a völgy felőli oldalon lévő gyalogos felület szélessége 1,5 m. A Diána köz közúti forgalomra alkalmas szakaszain nem épült gyalogos járda. A vizsgált terület déli oldalát jelentő, gyalogos lépcsőként funkcionáló szakaszon a burkolat 2,0 m széles. A vizsgált területet nyugatról határoló közpark területe csak a Diána köz felöl érhető el, az Istenhegyi út felöl nem. 1.2.5. Kerékpáros közlekedés A vizsgált területen, illetve annak környezetében kiépített kerékpárút, vagy kerékpár sáv nincsen. A domborzati adottságok nem kedveznek a közlekedési célú kerékpározásnak. 1.3. Közművizsgálatok 1.3.1. Vízellátás A térség vízellátását a Fővárosi Vízművek Zrt. a 16. sz. Diana utcai nyomászónájának vezetékei által biztosítja. A zóna hálózati nyomásáról egyrészt a Krisztina úti nyomásfokozó gépház, másrészt a (területtől dél nyugatra található) Diana úti 1530 m 3 es medence gondoskodik. A medence fenékszintje Bfm 312,9 szinten található, míg a vizsgálati terület átlagos terpeszintje Bfm 254 m szinten van. A vizsgálati területen a hálózati nyomás így 5 bar ra tehető. A határoló utcákban az elosztóvezetékhálózat az alábbi méretekkel és anyagminőségekkel épült ki: Istenhegyi út: DN 150 mm (göv), Szendrő utca: DN 100 mm (göv), Diana köz: DN 100 mm (ac). A területet délről határoló névtelen utcában szintén DN 100 mm átmérőjű KPE anyagú vezeték létesült, mely csupán mint ágvezeték funkcionál (azaz egy oldali vízbetáplálása van csak). /Alkalmazott csőanyag rövidítések: göv gömbgrafitos öntöttvas, ac eternit, KPE kemény polietilén/ 1.3.2. Csatornázás A térség egyesített rendszerben csatornázott, így a szenny és csapadékvizek együttesen kerülnek elvezetésre a vizsgálati területtől keletre található Szent Orbán tértől kiinduló Istenhegyi úti 80/120 cm átmérőjű főgyűjtőcsatorna által. A főgyűjtő keleti irányba vezeti el a vizeket, majd csatlakozik a Krisztina Krt. i főgyűjtőhöz, mely a Döbrentei térnél csatlakozik a Budai főgyűjtőbe. A vizek végső befogadója a Csepel szigeti Központi Szennyvíztisztító Telep. - 21 -

A vizsgálati terület egy önnáló vízgyűjtőterület határán helyezkedik el, ennek megfelelően viszonylag kis átmérőjű Ø 30 Ø 40 cm gyűjtőcsatornákat találhatunk a területen. A tárgyi területet délről és a Diana köz nyomvonala mentén Ø 30 cm es csatornák határolják. A Szendrő utcában már Ø 40 cm átmérőjű csatorna létesült, mely a Nógrádi utca nyomvanalán Ø 50 cm mérettel halad keleti irányba. A 9711/4 hrsz. ú telek északi oldalán egy Ø 30 cm átmérőjű csatorna halad keresztül, továbbá a 9711/1 hrsz. ú telken is áthalad egy csatona, ami Ø 20 cm átmérőjű magáncsatornaként létesült és a 9700/8 hrsz. ú telek vizeinek elvezetésére létesült. 1.3.3. Villamosenergia ellátás A térség középfeszültségű ellátását 10 kv os hálózat biztosítja, amelynek táppontja a Szarvas Gábor utca mellett lévő Virányos 120/10 kv os alállomás. Az alállomásból kiinduló 10 kv os kábelek a vizsgált területet az Istenhegyi úton érintik, amelyekről leágazók táplálják meg a Szendrő utcán keresztül a Diana lépcsőnél lévő 2166 os számú 10/0,4 kv os transzformátort. A transzformátorból kiinduló kisfeszültségű és közvilágítási hálózat az Istenhegyi úton szigetelt szabadvezeték, a Szendrő utcában és a Diana közben csupasz légvezeték. A transzformátorból az Istenhegyi út 60 ban lévő épületek ellátására földalatti kábelhálózat épült ki. 1.3.4. Gázellátás A térség gázellátását a Nógrádi utca Nógrádi köz Pethényi utca nyomvonalon lévő DN 400mm méretű nagy középnyomású gázvezeték biztosítja az Istenhegyi út mellett létesített nyomásszabályzón keresztűl. A nyomásszabályzóból kiinduló növelt kisnyomású hálózat DN 300mm es gerincvezetéke az Istenhegyi úton létesült. Erről a gerincvezetékről a Diana utcában leágazó DN 160 as vezeték táplálja meg a Diana köz térségében kiépült DN 110 es és DN 63 as vezetékeket. Az Istenhegyi úti vezetékről leágazó DN 150 es és DN 80 as csatlakozóvezeték az Istenhegyi út 60 telkén lévő épületek ellátását biztosítja. 1.3.5. Táv és hírközlés A térség vezetékes helyi adatátviteli és előfizetői távközlési hálózata a Magyar Telekom Nyrt. (T Com) kivitelezésében és üzemeltetésében működik. A hálózat táppontja a Városmajor AXE típusú távbeszélőközpont, a mely a térség ellátását a Felhő utcában lévő Svábhegy RSS típusú kihelyezett fokozat. A vizsgált terület ingatalanai zömmel alépítményből kiinduló földalatti csatlakozással rendelkeznek, azonban a családi házas részeken föld feletti légkábeles hálózat épült ki. Alépítmény létesült az Istenhegyi úton, a Szendrő utcában és a lakótelep területésn. Légkábeles ellátás található a Diana köz térségében. A központokról ellátott helyi előfizetői hálózat ún. kültéri nagyelosztós rendszerű, rézkábeles kiépítésű. A központokból ellátott rekonstrukciós területen a hagyományos távbeszélő ellátáson kívül kiépült az ún. CITYNET optikai elérési hálózat is, mely különböző emeltszintű szolgáltatásokra is lehetőséget nyújt. - 22 -

1.4. Zöldfelületi és környezetvédelmi vizsgálatok 1.4.1. Táji adottságok A tervezési terület természetföldrajzi szempontból a Budai hegyek kistájba tartozik. Az Isten hegy keleti lejtőjén helyezkedik el a Bfm 250 260 m szinten. A terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll, ökológiai hálózati elem nem érinti. 1.4.2. Zöldfelületek A vizsgált terület kiváló zöldfelületi adottságokkal bír. A társasházak telkén (9711/1 hrsz.) a zöldfelületi arány meghaladja az 50 % ot. A kert gyalogos burkolatokkal és játszóeszközökkel kialakított. A területen jelentős faállomány található, melyet zömében juhar (Acer) és kőrisfa (Fraxinus) egyedek alkotnak, de jelentős az örökzöldek és egyéb díszfák aránya is. A vizsgálati tervlapon néhány értékesebb juhar illetve hársfa (Tilia) külön feltüntetésre került. A fás szárú növényzet fontos szerepet tölt be az erózió elleni védelemben. A terület déli részén lévő lakókertek faállománya kevésbé jelentős, de a zöldfelületek aránya itt is kedvező. A 9711/3 hrsz. ú telken elavult, aszfaltburkolatú sportpálya áll. A területet spontán felnövekedett fa és cserjeállomány jellemzi, különösen értékes növényegyed itt nem található. A területet határoló közterületek zöldfelületi kialakítása eltérő képet mutat. Az Istenhegyi út mentén felújított zöldfelületek: zöldsziget, valamint parkolók melletti zöldsáv található fiatal faállománnyal. A Szendrő utca gyakorlatilag fásítatlan: a keskeny zöldsávban csupán néhány faegyed számára jutott hely. A 9716/20 hrsz. ú közterület közlekedésre nem használt szakaszán sűrű, gyakorlatilag erdősült faállomány él. A telken salakos teniszpálya létesült. 1.4.3. Környezetvédelem A vizsgált terület környezetében kis mértékű határérték feletti zajterhelés az Istenhegyi út mentén keletkezik a gépjármű közlekedésből adódóan. A környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet alapján a vizsgált lakóterületet érintő, II. rendű főúttól származó zaj határértéke nappal 65 db, éjjel 55 db. A stratégiai zajtérkép alapján zajterhelési konfliktus a lakóépületeket csak minimálisan érinti köszönhetően a kedvező terepviszonyoknak. Közlekedési zajterhelés Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképe alapján közúti zajterhelés nappal közúti zajterhelés éjjel - 23 -

Határérték: Nagyvárosias lakóterületen, II. rendű főúttól származó zajra: Nappal 65 db Éjjel 55 db Határérték túllépés közúti zajterhelési konfliktus nappal közúti zajterhelési konfliktus éjjel A 4/2002 (X. 7.), a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló KvVM rendelet szerint a terület a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció zónába tartozik. A térség tiszta levegőjű, lokálisan enyhén szennyezett terület. A vizsgált tömb funkciói nem tekinthetők légszennyező forrásnak. A tömböt közre fogó utak közül az Istenhegyi út mentén lehet légszennyezéssel számolni, de ez sem jelent határérték átlépést. A felszín alatti vizek szempontjából a terület a porózus vízadók területeihez tartozik. A felszín alatti vízminőségvédelmi területek kategóriái szerint a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján a terület a fokozottan érzékeny kategóriába sorolt. A területen kommunális hulladék keletkezik, amelynek elszállítása heti rendszerességgel megoldott. A terület északi határán szelektív hulladékgyűjtő sziget működik. - 24 -

2.1. VÁROSRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Környezetalakítási javaslat Dél Hegyvidék területén a kerületi Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) nem jelöl ki hagyományos értelemben vett alközpontokat. Az IVS megállapításai szerint a kerületben olyan intézményközpontok létrehozása a cél, melyek a közvetlen környezet kiszolgálására képesek. A térség vendéglátási és szolgáltatási intézményekkel való ellátottsága hiányos. A tervekben megjelölt helyszínek kiválasztásánál fontos szerepet játszott, hogy egy egy térség súlypontjában olyan helyeket jelöljenek ki potenciális központoknak, melyek tömegközlekedéssel viszonylag jól ellátottak. Az IVS ben a tervezési területhez legközelebb az Orbán téri alközpont található, melynek távolsága így is ~750m, így a területen funkcióbővítéssel a környék ellátottsága nagymértékben javítható. 2. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Az Istenhegyi út, a Szendrő utca valamint a Nógrád utca találkozásánál jelenleg is található köztér mellett, a forgalmi csomóponti helyzeten túl, a közforgalmú közlekedési adottságok is alátámasztják egy helyi intézményközpont kialakulását. Ennek erősítésére a tervezési terület északkeleti részében található 9711/3 hrsz. ú telken a környezetalakítási javaslat egy olyan beépítés javaslatát tartalmazza, melyben egy F+1 szintes épületben az egészségmegőrzés és vendéglátás funkciók kapnának helyet. A földszinti funkciók a közterülethez kapcsolódva jó lehetőséget kínálnak vendéglátó egység kialakítására, míg mellette pl. magánorvosi rendelők kaphatnak helyet. Az emeleten egy fitnesz terem kialakítására ad javaslatot a terv, mely segítségül szolgálhat a környék lakosságának az egészséges életmód kialakítására. A beépítés az Istenhegyi út irányából a közterületi határvonaltól 2m rel elhúzásra került, így nagyobb teret biztosítva a járdán a gyalogos közlekedésnek. - 25 -

2.1.2. Szabályozási koncepció A 9711/3 hrsz. ú telek az Istenhegyi út és Nógrádi utca találkozásánál lévő 9751/1 hrsz. ú telekkel azonos I XII/KSz3 övezeti besorolását kapja (mely jelenleg a kerületben csak erre a telekre vonatkozik) a legkisebb kialakítható telekméret 800 m 2 re való csökkentése mellett. Az új építési övezetben a szabadonálló beépítés elérésnek érdekében a 9711/1 hrsz. ú telek irányában 3 méteres oldalkert került szabályozásra. Ennek köszönhetően alközponti funkciókat tartalmazó egységes beépítés helyezhető el a csomópont környezetében. A tervezési területen egyéb változtatás nem tervezett. A tervezési területen található új beépítésre szánt övezet javasolt paraméterei: Az építési övezet jele területe beépítési mértéke A telek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója legkisebb megengedett Legnagyobb terepszint alatti Beépítettsége szélessége mélysége zöldfelületi mértéke Az épület Legkisebb Legnagyobb Legkisebb megengedett Építmény magassága (m 2 ) (%) (m 2 / m 2 ) (%) (m) (m) (%) (m) I XII/KSz3 800 65 2,2 80 35 4,5 9-26 -

2.2. Közlekedési javaslat 2.2.1. Közúti közlekedés A tervezési terület közúti kapcsolatrendszere már kialakult, az összvárosi fejlesztési szándékokat megjelenítő tervek Budapest főváros településszerkezeti terve, Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve javaslatai közvetlenül nem érintik. A vizsgált területet határoló közutak közül az Istenhegyi út, és annak Szendrő utca Nógrádi utca csomópontját jelentő terület végleges formájában kiépült, műszaki fejlesztés nem szükséges. Ennek megfelelően területbiztosítás sem szükséges, csupán a csomóponti területen belül, a jelenlegi kiépítésnek megfelelően a közterület határainak rendezése a hatályos szabályozásnak megfelelően. A főúthálózati szerepkört betöltő Istenhegyi út keresztmetszeti megfelelőségét az alábbi keresztszelvény igazolja: A Szendrő utca és Diána utca esetében a közterületek szintén véglegesen kialakultak. Területbiztosítás nem szükséges, műszaki fejlesztés (kopóréteg felújítás, szegélyépítés, burkolatlan területek rendezése) azonban rövid, vagy középtávon feltétlenül indokolt. A közúthálózati elemek kiépítettsége összhangban van a térség fejlődésének megfelelően meghatározott hálózati szerepekkel. A vizsgált területen belül ingatlanfejlesztés egyetlen telek esetében várható. Az L7 keretövezetbe tartozó 1.301 m 2 es ingatlan területe jelentős részben közterületté válik a meglévő közlekedési felületeknek megfelelő rendezés nyomán, másik része 844 m 2 I keretövezetbe javasolt. Az ingatlanon a helyi alközpont megerősödését jelentő szolgáltatási funkció jelenhet meg (ezáltal a tervezési terület szomszédságában lévő, egyetlen kereskedelmi létesítmény központképző szerepet erősítve). - 27 -

A tervezési terület és a kapcsolódó lakóterületek igényeihez illeszkedő fejlesztés közlekedési szempontból is előnyös, mivel az ellátást szolgáló funkciók hiánya kényszerűen a város belső területei (Déli pályaudvar, BAH csomópont térsége) felé irányuló forgalmat vált ki jelenleg a hegyvidéki lakóterületeken 2.2.2. Közforgalmú közlekedés A tervezési terület közforgalmú kapcsolatrendszere kialakult, az összvárosi fejlesztési szándékokat megjelenítő tervek Budapest főváros településszerkezeti terve, Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve javaslatai közvetlenül nem érintik. A kapcsolódó terület igényeihez illeszkedő fejlesztés, közlekedési szempontból is előnyös, a meglévő közforgalmú közlekedés fejlesztését, vagy módosítását nem igényli. 2.2.3. Parkolás A 9711/1 telek ellátását biztosító garázsok közül kettő a 9711/4 hrsz. ú telken helyezkedik el, melyek ezért elbontásra kerülnek. Visszapótlásukat javasoljuk telken belül, felszíni parkolóként. A tervezési terület jelenleg beépítetlen egyetlen telkére, a javasolt fejlesztés a Szendrő utca Nógrádi utca csomóponti teresedésében lévő közterületi parkolók számának csökkentését nem teszi szükségessé, az ingatlan kiszolgálását biztosító kapubehajtó kialakítása a teresedés felöl, az elbontásra kerülő két garázs helyén javasolt. (A kapubehajtó kialakítható a Szendrő utca felöl is a konkrét beépítés, illetve a hozzá tartozó garázs létesíthetőségének függvényében). A tervezési terület környezetalakítási javaslat szerinti parkolási mérlege az alábbi táblázatban kerül bemutatásra: telek funkció 9711/3 sportolás vendéglátás orvosi rendelő Tervezett beépítés szükséges bruttó m 2 nettó m 2 parkoló 398 m² 266 m² 240 m² 239 m 2 80 m 2 40 m 2 5 parkoló 8 parkoló 4 parkoló tervezett parkoló 17 garázsférőhely 9711/1 lakó meglévő 2 felszíni parkoló visszapótlás 9716/9 lakó meglévő meglévő 9716/10 lakó meglévő meglévő 9716/19 lakó meglévő meglévő 9716/11 lakó meglévő meglévő A kerületi önkormányzat parkolási rendelete a KVSZ be került beépítésre (76. ), a hegyvidéki zónára vonatkozó előírás részek vendéglátási funkció esetén 50% os kedvezményt biztosítanak, egészségügy, szolgáltatás (egyéb kategória), sport funkció esetén viszont nem. A telek kis méretéből fakadóan a rentábilisan megvalósítható egy szintes teremgarázst igénylő parkoló szám várhatóan visszahat, korlátozza majd a ténylegesen létesülő bruttó szintterületet (a telepítésre kerülő funkciók összetételének figyelembevételével). - 28 -

2.2.4. Gyalogos közlekedés A vizsgált területen belül, a tervezett I építési övezetű telek beépítése kapcsán a Szendrő utca érintett szakaszán, illetve oldalán javasoljuk a gyalogos járda kiépítését. A Diána köz esetében javasoljuk legalább egy oldali járda kiépítését a járda nélküli szakaszokon. A tervezési terület nyugati oldalán lévő közkert számára javasoljuk a gyalogos kapcsolat kiépítését az Istenhegyi út felé. 2.2.5. Kerékpáros közlekedés A vizsgált területet érintően kerékpárút, vagy kerékpár sáv létesítése nem tervezett a városon belüli közlekedési kapcsolatok biztosítására a magasabb szintű tervekben. A vizsgált terület térségében az alközpont létesítményeinek elérésére a mellékút hálózati elemek alkalmasak a kerékpárforgalom lebonyolítására (a gépjármű forgalom és a kerékpár forgalom közös felületen halad). 2.3. Közműellátási javaslat 2.3.1. Vízellátás A 9711/3 hrsz. ú telek keretővezeti átsorolásával az új övezet szerinti beépítési paraméterek maximális kihasználása esetén a becsült vízigény 9 m 3 /d, míg az elhelyezhető építmény paraméterei alapján a tüzivízigény 2100 l/perc értékben került meghatározásra. Utóbbi érték a meghatározó paraméter a vízhálózat kialakítása szempontjából. A tüzivízigény biztosításához DN 100 mm átmérőjű kétoldalról megtáplált vezeték szükséges, azaz a meglévő hálózat alkalmas a becsült vízigények biztosítására. 2.3.2. Csatornázás A becsült vízigények alapján az elvezetendő szennyvízmennyiség 8 m 3 /d, mely csekély mennyiséget a meglévő hálózat fogadni tudja. A csapadékvizek elvezetésénél a telek beépítései paraméterei közül a zöldfelületi minimumot, valamint a javasolt tetőkertet is figyelmbe vettük, így a teljes zöldfelületi borítottság minimum 40% kell, hogy legyen 2 éves 15 perces időtartamű csapadékhullás figyelembe véve az elvezetendő csapadékvíz mennyisége 6,5 l/s értékűre adódótt, mely a szennyvízelvezetés mennyiségéhez hasonlóan csekélynek mondható, azaz a hálózatba bevezethető. 2.3.3. Villamosenergia ellátás A tervezett létesítmény becsült villamosenergia igénye 70 kw. Ez a megnövekedő villamos energia a területet érintő 10 kv os hálózaton rendelkezésre áll. A vételezésre a Diana lépcső melletti transzformátortól kisfeszültségű kábelt javasolunk kiépíteni. A transzformátor kapacitása lehet, hogy a teljesítmény leadására kevés, ekkor a berendezés bővítésére is szükség lehez. 2.3.4. Gázellátás A tervezett létesítmény becsült gázigénye:15 gnm³/ó. Ez a gázmennyiség az Istenhegyi úti DN 300mm méretű növelt kisnyomású gerincvezetéken rendelkezésre áll. - 29 -