FELHÍVÁS! Történelemverseny a 7-8. osztályos diákok számára Szervező: Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium A verseny témája: A honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig A jelentkezés feltétele: minden általános iskolából 7-8. osztályos tanulókból álló 3 fős csapatokat várunk. Egy iskolából legfeljebb 3 csapat jelentkezhet. A jelentkezés az 1. feladatlap kitöltésével és visszaküldésével együtt történik. 1. forduló feladatlapját megtalálják az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium honlapján (www.avgsp.hu). Az 1. forduló feladatlapjának beküldési határideje: 2012. december 3. (hétfő) 2. forduló (döntő) az írásbeli feladat típusaihoz hasonló szóbeli feladatokból áll, hangsúlyos témaként az Aranybulla és kora jelenik meg. A 2. forduló a legjobb csapatok részvételével zajlik, amelyeket levélben, vagy a megadott e-mail címen értesítjük. A döntő helyszíne: az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium aulája lesz (Sárospatak, Arany János u. 3-7.) 2012. december 18-án 15.00 órától. Minden kedves versenyzőnek sikeres felkészülést, jó tanulást kívánunk! Sárospatak, 2012. október 24. Tóth Tamás s.k. igazgató
1. FORDULÓ FELADATLAPJA Válasszatok kreatív, a témához illő csapatnevet:..... (bónusz 5 pont) A csapat tagjai: 1 2 3 Felkészítő tanár:. Az általános iskola neve, címe: 1. feladat (25 pont: 10 a fénykép vagy rajz, 10 a leírás, 5 a hitelesség) A környékünk már a honfoglalás óta a magyar történelem kiemelt történelmi helyszínei közé tartozik. Feladatotok felkutatni egy honfoglalás kori vagy Árpád-kori emléket (ez lehet épület, sírkert, tárgyi emlék vagy korabeli tárgy hiteles rekonstrukciója), majd ennek a dokumentálása (fénykép, rajz formájában). Írjátok le rövid történetét, tárgy esetén használatát, működését is! A bemutatás nem haladhatja meg a max. 20 gépelt sort, a hosszabb leírásokért pontlevonás jár. A hitelességen pedig azt értjük, hogy mivel a kutatás, dokumentálás feladata a csapaté, rajta kell legyetek az emlékhelyen készült képen, illetve a rajz a csapat tagjainak önálló munkája kell legyen! Nem a kivitelezés minőségét fogjuk értékelni, hanem a hitelességet! 2. feladat (25 pont) Az alábbi forrásrészletek elolvasása után válaszoljatok a kérdésekre! A) Amikor a türkök hadjáratra mentek, a besenyők Simeonnal a türkök ellen jöttek, családjaikat teljesen megsemmisítették, és a földjük őrzésére hátrahagyott türköket gonoszul kiűzték onnét Ki írta a beszámolót?... Milyen uralkodói címet viselt a szerző?... Melyik ország uralkodója volt a szövegben említett Simeon?... Kiket takart a szövegben szereplő türkök elnevezés?... Hogy nevezték azt a területet, ahol ez az esemény történt?...
B) A szászok rendezett hadsorokban egyszerre rohamoznak, s nem akad olyan, aki gyorsabb lovával megelőzné a lassúbbat, hanem a király mondotta, egyik oldalról a pajzsokkal fedve, pajzsaikon felfogják az ártalmatlanná vált nyíllövéseket, azután, ahogy a bölcs férfiú megmondta, gyors rohammal rájuk mennek úgy, hogy amazokból nyögések közben előbb távozik az élet, semmint másodszor lőhetnék ki nyilaik villámait Mikor, hol játszódott le a szövegben szereplő esemény?...,... (2 pont) Ki a szövegben szereplő király?... Mi a hivatalos neve a nyilaknak?... Válasszátok ki a szövegből aláhúzással azt az egy mondatrészletet, ami elárulja, hogy mi lehetett a szász lovagok sikerének titka? C) Minthogy pedig tanácsnak ekkora haszna van, ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani, én úgy vélem, mit sem ér; hanem tekintélyesebbek és a jobbak, a bölcsebbek és a legbecsületesebb vének ajkán formálódjék és csiszolódjék. Ezért, fiam az ifjakkal és a kevésbé bölcsekkel ne tanácskozz, ne is kérj tőlük tanácsot csak a gyűlés véneitől, kiknek koruk és bölcsességük miatt megfelel ez a feladat. Ki ad tanácsot a fiának?... Adjátok meg az uralkodási évszámát!... Ki a szövegben szereplő fiú?... Mi lett a sorsa a fiúnak?... Ki követte valójában a szöveg íróját a trónon?... D) Elrendeljük, hogy ha mi vagy valamelyik utódunk valaha is ezzel a rendelkezéssel szembehelyezkedni akarna, ezen oklevelünk alapján a hűtlenség minden vétke nélkül országunknak úgy a püspökei, mint más jobbágyai, valamint nemesei valamennyien és egyenként a jelenlegiek és utódaik nekünk és utódainknak mindörökre ellenállhassanak és ellentmondhassanak. Melyik fontos oklevelünkből származik az idézet?... Mikor, melyik királyunk adta ki ezt az okiratot?...,... (2 pont) Valójában mire utal a dokumentum elnevezése?... Ki volt a Sárospatakon született gyermeke, a rendelkezést kiadó uralkodónak?...
E) A január elmúlt, és a tél hidege a megszokottnál jóval keményebbre változott, s mivel a folyók vize mindenütt befagyott, megnyílt az út az ellenség előtt. Akkor a vérengző Kajdanus vezér magához vette a hadsereg egy részét, és elindult a király üldözésére. Melyik év januárjáról beszél a szöveg?... Milyen eseményről számol be a leírás?... Melyik király üldözésére indult Kajdanus vezér?... Említsetek meg két magyarországi krónikást, akik erről az eseményről beszámoltak? 3. feladat (25 pont) Válaszoljatok a Képes Krónika képeihez kapcsolódó kérdésekre? A) A képek alapján nevezzétek meg a két fekvő történelmi személyt! Valamint a képen kék ruhát viselő koronás, glóriás és a mögötte koronával ábrázolt vörös ruhás alakot! 1. 2. 3. 4.
B) Kiknek a bejövetelét örökíti meg a kép?... Ki volt ennek a népnek ekkor a királya?... Hogy nevezték a képből kilógó zászlón lévő madarat, ennek a népnek jeles mondai állatát?... C) Kit, melyik egyházi méltóságot ábrázolja a kép?... Ki volt ekkor a király, akihez érkezett?...
A lovas képe alapján írjatok egy magyar szólást!... D) Ki a trónuson ülő király?... Ki a fekvő felnőtt és ki a csecsemő?...,... E) Melyik Árpád-házi uralkodónk látható a képen, az iniciálén olvasható betű a nevének kezdőbetűje!... Melyik zempléni település közelében volt a családjának vára?...
Milyen tisztséget töltött be I. István udvarában?... F) Melyik eseményt ábrázolja a kép?... Melyik évben történt mindez?... Mi lett a térdeplő személy sorsa pontosan (a teljes jelenet nem látható a képen!)?... Miért kellett így bűnhődnie?... G) Melyik magyar királyt látjátok a képen?... Adjátok meg uralkodási évszámát(ait)!... (2 pont) Melyik állam vezetője volt az édesapja?...
Hol vívta meg azt az ütközetet, melyben a német-római császár csapatai is segítették?... 4. feladat Téves Krónikás Sajnos krónikaírónk néha elszunyókált a gyertya mellett s, nem vette észre azokat a hibákat, amiket elkövetett. Feladatotok a hibák felfedezése és kijavítása! A feltárás és a javítás együtt ér pontot! (25 pont) A magyar törzseink miután 895-900 között elfoglalták a Kárpát-medence keleti felét, 905-ben elveszítették Kurszán vezérüket, akit a morvák öltek meg. Ezzel felbomlott a kettős fejedelemség rendszere, mert ezt követően már Álmos egyedüli vezér maradt. A fejedelem úr csatát vívott a németekkel Bécs mellett 907-ben és nem tért többet haza szállásterületére. A következő évtizedekben zsákmányszerző és- büntetőhadjáratokat vezettünk. Melynek következtében Európa rettegte nyilainkat, a lovagseregek azonban kétszer is legyőzték csapatainkat először Regensburgnál, majd a Lech-mezőn Augsburg vára közelében. Utóbbi ütközethez köthető Botond vezérünk mondája, aki agyonvágta a németek királyát. Majd nem sokkal ezután, a németek kiengesztelése végett Vajk úr térítőket kért, hogy a népet a kereszténység oltalma alá fogadtassa. Később Vajk fejedelem a keresztségben az István nevet kapta, s miután fő ellenfelével, Koppánnyal a csanádi tartomány urával leszámolt, megkoronáztatta magát Székesfehérvárott nagy pompával. Hozzákezdve az országépítés nehéz feladatához, először az egyház megerősítését és önállóságát elrendezendő munkába fogott. Létrehozott 12 püspöki székhelyet, amelyekből kettőt, Esztergomot és Egert érseki rangra emelt. Az ország életének megszervezése a főkapitányságokat vezető ispánokra maradt. Az udvar ispánját az első időktől fogva kancellárnak nevezték. István uralkodása végén a vele szemben fellázadt Vazullal kellett megküzdenie, akit bizánci szokás szerint megvakíttatott, majd fülébe ólmot öntetett. Vazul fiai András, Béla és Lampert a Kijevi Fejedelemségbe és Lengyelországba menekültek. Később András majd akkor tért vissza, amikor Vata békési vezér a pogány hitre akarta visszaállítani a népet. Ekkor vesztette életét Gellért váradi püspök is. A rend helyreállítása után András királynak szembe kellett néznie egy komoly német támadással, melyet IV. Henrik német-római császár vezetett. A visszatérő Béla herceg segítségével a király győzelmet aratott, majd miután Béla egyre több jogot követelt magának, ezért András, fia trónutódlását is veszélyben érezte. Tiszacsermelyre hívta Bélát, ahol annak választania kellett a korona és az országalma között. Béla elmenekülvén sereggel tért vissza és András belehalt a csatában szerzett sebeibe, később a zirci apátságban nyerte el végső nyughelyét. Béla 1063- ban furcsa körülmények között hunyt el, miután Salamon csapatai legyőzték, fiai közül Géza és László elmenekültek. Visszatérésük után a tatárok 1068-as támadásakor László hírnevet szerzett magának a mogyoródi csatában, majd Salamon félreállítása után Lászlót meg is koronázták. A bizánci császár VIII. Palaloigosz Mihály egy új díszes jogart is küldött a magyar uralkodónak, mely a mai napig része a koronázási ékszereinknek. László kezdeményezte első királyunk, valamint fia Imre herceg szentté avatását, ugyanebben az évben 1085-ben, még két szerzetest és a korábban vértanúságot szenvedett Gellért püspököt is szentté avatták.
helytelen javított 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
Irodalomjegyzék: Magyar Századok sorozat, sorozatszerkesztő: Szvák Gyula, Ebből a következők: - Kristó Gyula-Makk Ferenc: A kilencedik és tizedik század története, Pannonica kiadó 2001. - Kristó Gyula: A tizenegyedik század története, Pannonica kiadó 1999. - Makk Ferenc: A tizenkettedik század története, Pannonica kiadó 2000. - Almási Tibor: A tizenharmadik század története Pannonica kiadó 2000. A tatárjárás emlékezete, Európa Könyvkiadó 1987. Spalatói Tamás beszámolója.211-237.o. (de bármely más forrásgyűjteményből is jó) Képes Krónika képei (forrás: internet!) ÚJ képes történelem sorozat, Árpád örökében, Alcím: Szent Istvántól III. Andrásig Szerző Csorba Csaba, Magyar Könyvklub-Helikon Kiadó, Budapest, 1996 Szakirodalmi részek: A 9. 10. század történetéből: 68-89., 96-100., 111-151. oldalak A 11. század történetéből: 27-46.,75-87., 99-103. oldalak A 12. század történetéből: 41-44. oldalak A 13. század történetéből: 18-39., 51-78., 79-96., 155-175. oldalak