Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere
|
|
- Ida Barnané
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vármegyék és szabad kerületek 197 Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere Botka János Az emberek csoportjai, közösségei már kezdetektől hitték a jelképek erejét. A legkülönbözőbb választott jelek, ábrázolatok helyettesítették számukra ha leegyszerűsítve is a természetet, a szellemi és a tárgyi világ fontosabb részeit, önmagukat is beleértve. Éppen ennek ismeretében mondható el, hogy a közösségek története egyben a kapcsolódó szimbólumok története is. Nem lehet kérdéses az sem, hogy amiként a nemzeti szimbólumok elválaszthatatlanok az országos történelmi úttól, ugyanúgy a mindenkori megyei és települési jelképek is az egyháziakkal együtt elválaszthatatlanok a tájak, a falvak, a városok múltjától, jelenétől. Így ezek feltárása, megismerése is fontos. A jelképek leginkább, mint képek, figyelmet keltő alakzatok vannak jelen közöttünk, de szöveges formában, hang- és fényváltozatban is jelentősek. Ismereteket, sajátosságokat sűrítenek magukban, azok összegzett másai. A szimbolikus tartalom ugyanakkor mindig az adott kulturális kontextusban születik meg, és abban is él tovább. A jelképek gyakran elsősorban reprezentatív célzatú díszes jelek, képi kompozíciók. A jelképek többsége ma is népekhez, nemzetekhez, egy-egy térséghez, vagy kisebb-nagyobb közösséghez kapcsolódik, azokat szimbolizálja. Egyértelműen ezek a legfontosabb, a legmélyebb tartalmú jelképek, s éppen ezért mindenkor különös figyelmet érdemel megjelenítésük, ismeretük és a hozzájuk való tudatos viszony. Ide tartoznak jelentős csoportként az önkormányzati jelképek is (települési és megyei címerek, zászlók, színek, lobogók, díszpecsétek), amelyek a helyi autonómia sajátos kísérői, s egyben az önállóság érvényesülésének kifejezői; ahogyan kifejezői az ottani hagyománytiszteletnek és a
2 198 Botka János: Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben közösség önbecsülésének is. Sokan úgy tartják régtől: hogy jelképek nélkül nincs is lényegi autonómia, és hiányos az azonosság tudata is. Így vélekedtek a szimbólumokról az évi 33. tc. szerint szerveződő Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy kvalitású és tapasztalt vezetői is. Így nem véletlen, hogy a Szolnok központtal létrejött új törvényhatóság már második közgyűlésén (1876. október 25.) meghatározta a megye jelképeit (címer, színek, pecsét). Nem véletlen az sem, hogy 1991-ben a régi elnevezését épp-csak visszaállító Szolnok megye döntést hozott új-régi címerének és zászlajának megállapításától. Rövid előadásomban ezen fontos jelképek keletkezésének keretét és a választott motívumok történeti gyökereit kívánom felvázolni, döntő részben ismeretlen dokumentumok felhasználásával. Ismert, hogy 1876-ban a szolnoki törvényhatósági bizottság tagjainak kétharmadát a jász és kun helységek képviselői adták, s hogy a főispán, Kiss Miklós (korábban jászkun főkapitány) és Sipos Orbán is (választott alispán) régtől a jászkun érdekek védelmezőjének számított. Így bizonyosnak mondható, hogy az új megye jelképeinek megszerkesztése, a motívumok megválasztása a térségi erőviszonyok arányát is tükrözte. Méginkább 1. kép elmondható ez, ha figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy a belügyminiszternek csak másfél év múltával terjesztették fel a megállapított címer és pecsét tervezetét, amelyek véglegessé a király (Ferenc József) február 26-i engedélye alapján váltak.(1. kép) Tanulságos idézni a jól szerkesztett felterjesztésből:... A címer megállapításának alapjául a megyénket képező egyes részek, úgy mint a Jászság, a Nagykunság és a volt Külső-Szolnok megye eddigi címere szolgált. (2. és 3. kép) A Jászkun Kerületek címerének pajzsa, az azon lévő koronával és kereti díszítéssel változatlanul megtartatott, valamint a jászsági részek jelzéséül... az alsó rész is, mely kék mezőben egy fehér lovon ülő vitézt jobb kezében a Lehel kürttel, bal kezében pedig egy védő pajzsot tartva, megette láng pajzzsal ábrázol. Ezen vitéz feje felett lévő három folyó a Jász-Nagykun-Szolnok megye három folyóit, a Tiszát, Zagyvát, Köröst jelentvén. A felső rész függőleges irányban két egyenlő mezőre osztott, s a jobb oldali részen ezüst fehér mezőbe a volt Külső-Szolnok megye címere, egy álló gólya helyeztetett, míg a bal oldali részre aranysárga mező-
3 Vármegyék és szabad kerületek 199 be a volt Jászkun Kerületek címeréből a Nagykunságot jelző, álló oroszlán, felette félholddal és csillaggal változatlanul vétetett át. Miután az újonnan alakult megye úgy népességi, mint területi többségét a volt Jászkun Kerületektől átcsatolt jászsági és nagykunsági részek képezik, a megye hivatalos színéül a búzavirág kék és fehér szín, mint a volt Jászkun Kerületek színe, fogadtatott el.... Megyénk bizottsága midőn a Jász- Nagykun-Szolnok megye címerét ekként megállapította, tette ezt azon magasztos indokból, hogy a megyét képező egyes részek együvé alakulásának nagyfontosságú ténye címerében kifejezést nyerjen. A törvényhatósági erőviszonyok érvényesülésétől eltekintve véleményem szerint, szerencsés címerválasztás történt, egy értékekre figyelő döntés született 1876-ban. Így látom ezt annak ellenére, hogy az új megye címerében a jász és a kun jelleg a meghatározó, s amit csak részben ellensúlyoz, hogy az első, a heraldikailag meghatározó mezőbe került a Külső- Szolnokot jelképező gólya. (a Kiskunság is elérte, hogy Pest-Pilis-Solt- Kiskun megye címerében a kardot emelő kiskun vitéz - második motívumként képviseletet kapott. A Kiskunságot ma is jelképező vitézi alak először Fülöpszállás évi pecsétjén látható. ) (20. kép) Érdekességként említem meg, hogy a címerválasztás nem ment teljesen simán Szolnokon. Bemutatok egy olyan színes tervezetet, amelyben a Tisza volt a meghatározó rész és a jászok jelképi helyén feltüntetett szolnoki vár. (4. kép) A szerencsés címerválasztást a kővetkezőkkel kívánom indokolni: 1 ) Nagyon fontos az a körülmény, hogy az új megyerészek régi címerképei és a hozzájuk főződő emlékek megőrződhettek. (Alap: Heves és Külső-Szolnok, valamint a Jászkunság címere.) 2) Szerencsés a pajzs átvétele is, amely biztosította az arányos és hagyományos elhelyezést; őrizte a koronával való harmóniát. 3) A külső-szolnoki gólya szerepeltetése pedig igazi alkotói bravúr: Ez a legősibb szimbóluma az új címernek tól Heves megye címerében fordul elő ben Heveshez kapcsolták Külső-Szolnokot is (a szolnoki Tiszatájat). Az egyesült megye közös feliratú címere 1684-től ismert, ugyancsak a lépő gólyával. Így, kifejezőbb megjelenítője a Szolnoki Tiszatájnak nem lehetne. (5-8. kép) 4) Ahogyan nehéz lenne találóbb jelképet választani a Nagykunság számára is, mint az ágaskodó kétfarkú oroszlán. A harcias oroszlán azonban csak 1725-től szimbóluma a Nagykunságnak. Előtte más alakzatok, címerképek jelképezték ezt a területet. Az általam felkutatott pecsétrajzok, ősi pecsétábrák országosan is rendkívül értékes történeti, jelképi tartozékok. Most csak érintőleg említem őket:
4 200 Botka János: Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben a) 1629-ben egy szép virágjelképe volt az Olas nemzetség szállásterületén formálódott Kolbáz-széknek. A díszes címerpajzs tómotívuma 3 liliomszál volt. (9. kép) b) 1660-ban a nagykun szék címerképe egy jobbra forduló ágaskodó kecskebak lett. Ez 1703-ig szerepelt a nagykunok ezüst pecsétnyomóján. (10. kép) c) 1704 és 1724 között a Nemes Nagykunság jelképe az Agnus Dei volt, egy jobbra haladó, lépő bárány. (11. kép) A Német Lovagrendnek történő eladottság körülményei ( től) és a szabadságjogok visszaszerzéséért folytatott törekvések azonban keményebb, harciasabb jelképet igényeltek a nagykunoktól, ahogyan ez a jász és a kiskun kerületek és településeik esetében is történt. Szinte minden helységben megjelennek a hősi múlt, a vitézség, a katonai szolgálat, a kollektív nemesi jogállás jelképi hordozói (kard, kardos-alabárdos vitéz, jászkürt, pisztoly, szablyával átszúrt fej, pajzsra helyezett korona stb.) A Nagykunság kardot emelő oroszlánja különösen kiemelendő e jelképek sorából. (12. és 13. kép) Az állatok királyát, a bátorságot, az erőt, a hatalmat jelképező oroszlán amely a keresztény szimbolikában Jézust is jelenti a bárány Jézus jelképnél jobban megfelelt a nagykun és a hármas kerületi céloknak, érdekeknek. S egyben emlékeztetett a régi Kumániára, amelynek jelképei a koronázási ünnepségeken mindig jelen voltak. A Hajdú Városok címerképeinek harcias-fegyveres alakzatai hoz kapcsolódnak. S nyomban hozzátehetjük, hogy a vitézség hangsúlyozása a hajdúk esetében a kezdetektől általános. A jászkunoknál ez 120 évvel később lesz meghatározó jelenség. 5) A kürtős jász lovas szerepeltetése az évi megyei címerben, szintén a hősi múlt, a jász (jászkun) sajátos jogállás kifejezése, a közvetlenül a pajzsra helyezett ötlombú koronával együtt. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a jászoknak sem ez volt az első címerképe ben kérelmükben azt írják Rákóczi Ferencnek, hogy nincs címeres pecsétjük, s hogy a török korban sem volt. Nem kaptak a fejedelemtől sem ban azonban önmaguk választottak népcsoporti jelképet: a gyalogos jász vitézt jobbjában kürttel, bal kezében 3 nyílvesszővel. (Szinte beszélő címert alkottak: nyíl, íj, íjász. 14. és 15. kép) Az március 19-i királyi címeradományozással amely a Jászkun Kerületek részére a magyar rendiségbe történő betagozódás egy újabb jele volt lett jelképe a jászoknak a vágtató lovas. A kiskunok kapták ekkor a gyalogos katonát. Írja is az oklevél: a jászok és
5 Vármegyék és szabad kerületek 201 a kunok lovas és gyalogos hadi népek, miként jelvényeik is mutatják. Az oklevél arra is utal, hogy a címeres pecsétet (mely egyben címer is), a magyar koronának és az uralkodóháznak tett hű szolgálataikért kapták. Úgy gondolom, az említett példák is mutatják és bizonyítják a jász és a nagykun kerületek jelképeinek sajátos változását: a békésebb természetű jelképek felcserélését harcias, katonás motívumokkal. A kiskunok első címerképét 1726-ból találtam meg, amely szinte korszakos jelentőségű, hiszen ez a jelkép a kerület településeinek minden XVII. századi jelentősebb pecsétmotívumát tartalmazza. 17. kép) Ezen szintetizáló jelkép helyét 1736-ban egy alabárdos vitéz veszi át, 1746-tól pedig már egy kardot emelő katona a Kiskunság szimbóluma, az említett királyi oklevélnek köszönhetően. (18. és 19. kép) E gondolatkör befejezéséül kiemelendő, hogy az egyes kerületek jelképi változásait a királyi címeres pecsétadományozás (1746. március 19.) lezárja, és pedig úgy, hogy a Jászkunság egységes címerének megalkotásánál próbáltak figyelemmel lenni a Kerületek címer elképzeléseire, jelképterveire. Az Országos Levéltárban találtam rá ezekre a tervekre: A jászok jelképként Lehel-vezért, a kiskunok szimbólumként Kun László királyt szerették volna szerepeltetni. Az oklevél azonban gyalogos magyar katonáról és rohanó lovas harcosról tesz említést, nem egy-egy konkrét személyiségről. (21. kép) Majd ezt a történetileg kialakult és lezárt szimbólumörökséget veszi át a külső-szolnoki gólyamotívummal együtt az 1876-ban elfogadott jász-nagykun-szolnoki címer. Ez ötvözi eggyé, s általa lesz ez az örökség immár az egész megye lényegi, s egyben reprezentatív megjelenítője, valójában dísze, ahogyan Henri Van de Velde szerint dísze lehet a gondolatnak a festészet és a szobrászat, a nyelvnek a zene és a költészet, a járásnak pedig a tánc. Olyan jelképi örökség ez, olyan sajátos érték, amelyhez méltán nyúlhattunk vissza 1991-ben a megyecímer visszaállításakor, illetve megújításakor. Azért említek megújítást is, mert az 1876-ban elkövetett kisebb-nagyobb pontatlanságok korrigálásra kerültek, az eredeti adománylevél pontos fordítása, értelmezése segítségével. (22. kép) Az évi megyei címerrel kapcsolatban ehelyütt is fontosnak tartom kiemelni, azt a törvényi megkötöttséget, hogy a megye címerével ellátott körpecsét a hatósági eljárás során nem alkalmazható (igaz, más megyéé sem), így annak rendeltetési foka, hitelesítő ereje nem éri el (nem érheti el) az 1949 előtt használatos önkormányzati pecsétek
6 202 Botka János: Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben funkciójának szintjét, ami az önkormányzati jogok bizonyos korlátozásaként is felfogható. A Szolnok központú új törvényhatóság zászlajáról és színéről a következőket mondhatom. 124 évvel ezelőtt a jelképalkotók Jász- Nagykun-Szolnok színéül a kék és fehér színt választották, ami elsősorban a megyezászló kék-fehér sávjában fejeződött ki (a rúdra merőlegesen, felül a kék, alul a fehér). Az önkormányzati zászló létesítésével és használatával kapcsolatos iratok nem maradtak fenn. Egyetlen utalást sikerült csupán találnunk, amely ugyanakkor teljességgel bizonyítja is a zászló már kezdeti létezését. A feljegyzés 1896-ból való, amikor a vármegye a millenniumi rendezvényekre készült. A törvényhatóság március 14-i közgyűlésén úgy határozott, hogy a vármegye címerével ellátott, egy díszesebb zászlót csináltat, mert e célra alkalmas zászlóval nem rendelkezik. Az új díszes bandérium hamarosan fehér és kék moir antik selyemből el is készült. Ezek a színek mint tudjuk a jászkun örökség részei. Így indokol maga az évi felterjesztés is. Érdekes részlet olvasható a felterjesztés fogalmazvány részében ezzel kapcsolatban: A kék és fehér melletti érvelés még arra is kitér, hogy ez a szín Erzsébet királyné ő Fensége családi színével megegez. Ismert a jászkunok jó kapcsolata a királynéval, illetve a császárnéval, akitől a Kerületek 1857-ben az ünnepi bandériumi zászlókat is kapták. A kék és fehér a XVIII. század elejétől tekinthető a jászkunságiak színi jelképének. Ilyen értelemben először Bél Mátyásnál említődnek 1731-ben a Kerületek és a lakosság leírása során:... testük erős és azt sajátos ruhába, többnyire kékbe, néha fehérbe öltöztetik. A további években a választott katonai mundértat és a csatákban vagy az ünnepi bandériumok fellépésekor kibontott zászlók leírásából a kéknek és a fehérnek már egyenesen a jász és kun nemzeti színekké alakulását kísérhetjük nyomon. Ezt a folyamatot követi az 1746-ban Mária Teréziától kapott kerületi címeres pecsét is, hogy a színek között véglegesen a kékben és a fehérben jelölje ki a Jászkunság jelképeit. A Hajdú Városok színe 1606-tól az égszínkék és a fehér szín. A jászkun és a hajdú színi jelképek azonosságának kedvező volta különösen a közös katonai alakulatok kiállításakor és a hasonló vagy egyező mundértat megválasztásakor mutatkozott meg. Hiszen mindkét districtus egyformán törekedett jelképei szerepeltetésére (világos kék
7 Vármegyék és szabad kerületek 203 formaruha, fehér köpeny; pl ban az első Nádori Huszárezred kiállításakor; 1800-ban a második Palatinale Regimet életre hívásakor, vagy az évi országos nemesi felkelés idején.) A fehér szín a tisztaságot, az ártatlanságot, a győzelmet, a tökéletességet jelképezi, utal a fehér ruhában mennybe emelkedő Jézusra, de jelenti a világosságot és a földöntúli fényt is. A figyelmesség, a megbízhatóság jelképe is. A kék az ég, a levegő és a víz színe, a tisztaságot, az igazságot és a hűséget szimbolizálja. Jelenti a vízábrázolást, a víz hangsúlyos szerepét a vidék életében, jelenti a vízhez kapcsolódó megtisztulást és a mértékletességet is. A lovagiasságnak is jelképe. Hangsúlyozni szeretném ugyanakkor, hogy a kék és a fehér régi időktől Külső-Szolnoknak, a Szolnok-i Tiszatájnak is színi jelképe. Igazolásul elég egy pillantást vetni Heves és Külső-Szolnok egyesült megyék 18. századi címerére, ahol a kék színű pajzsból egy szép fehér gólya emelkedik ki. Nagyon szerencsés ez az egybeesés, miként az is, hogy igaz, Külső-Szolnokot (Füredtől - Csépéig, Tószegtől - Mezőtúrig) csak kis rész képviseli a megye pajzsán, de ez a kis felület heraldikailag ez első számú helyet, az ún. főhelyet foglalja el. Ez ellensúlyozza a felületi arányokat, békét, egységet tartva azóta is a címerértelmezésben és a címerhasználatban. Jász-Nagykun-Szolnok megye zászlaja nem maradt fenn. Sajnos még egy fotó sem őrződött meg róla. Ismerjük viszont 1745-ből a Mária Teréziától kapott ún. redemptionális zászlót, amely még a három kerület címeradományozás előtti jelképeit örökítette meg. (23. kép) Ősiségét, jelentőségét tekintve a Heves és Külső-Szolnok évi címeres bandériumi zászlajához és a hajdúszoboszlói Bocskaizászlóhoz hasonlítható. Ez utóbbi a XVII-XVIII. század fordulóján készült, megjelenítve az 1606-ban a fejedelemtől kapott lovas-hajdúk címerét is. Rövid összegzésül a következőket mondhatom: Az 1876-ban megállapított vármegyei, illetve az 1991-ben visszaállított Szolnok megyei jelképek hagyományokra épülő, tartalmas, jellegzetes, szép szimbólumok, amelyek minden részletükkel a jász-nagykun-szolnoki föld, e szűkebb haza múltjához kötődnek. Éppen erre a körülményre, erre az értékre való tekintettel nagyon fontos számunkra ma is ezen jelképek pontos ismerete, a tartalmi és formai sajátosságok megértése és védelme. Hiszen csak így tölthetik be szerepüket, csak így épülhet-
8 204 Botka János: Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben nek be a helyi hagyományokba, hogy azok részeként korokat és nemzedékeket kapcsoljanak össze. Nagyon fontos tehát a hiteles jelképi tartalom, és annak ismerete. A XIX. század első felének egyik nagy tanulsága volt országosan is a címerképek tartalmi ismeretének hiánya. Leginkább csak a jelképi forma élt. A települések jelentős része nem tudta megfogalmazni mire utalnak jelvényeik, milyen mondanivalót őriznek azok motívumai. S ez kevés volt akkor is, és különösen kevés napjainkban. Megalapozott ismeretek nélkül nem várható el az érzelmi kötődés és a kellő tisztelet sem. A Jászság és a két Kunság településeinek pecsét- és címerképei sajátos nemesi szimbólumok, amelyeket múltjukat ismerő és tisztelő közösségek alkottak meg. (I-III. sz. tábla) A három districtust tekintve ugyanakkor elmondható, hogy hasonlóság inkább a Jászság és a Kiskunság helységei között figyelhető meg, ami értendő a múltra és a jelenre is. A már kezdetektől főként állatmotívumokat előnyben részesítő Nagykunságtól elütnek a jászsági, de a kiskunsági jelképek is, a tartalmi közelség azonban a három kerület között kétségtelen. A jászkun települések jelképi sajátossága az égitestek gyakori és régtől való jelenléte is, ahogyan elmondható az is, hogy a jászkunsági szimbólumok között kevésbé kapott szerepet a táj ábrázolása, különösen az évi törvénytelen eladásukat követően. A táj, a természet megjelenítése Heves és Külső-Szolnok térségében viszont általánosnak mondható, miként az alföldi és a dunántúli megyékben is (víz, hal, fa, madár, eke, ekevas, csoroszlya, búza, kasza, csónak, virág, erdő, hely, vadak stb.). Szélesebb összefüggést tekintve a Jászkunság jelképanyagáról megállapítható, hogy közeli hasonlóságot mutat a kiváltságos területek, köztük a Hajdú Városok szimbólumaival, továbbá a kuriális és a kamarai települések jelképeivel, valamint a királyi városok pecsétképeivel, címermotívumaival. (Szinte elég rátekinteni pl. a következő települések címereire: Hajdúdorog, Hajdúnánás, Hadház, Létavértes, Szabadka, Szeged, Szolnok, Szerep, Csépa, Szajol, Besenyőtelek, Törtek Obecse, Bácsalmás.) Mindez alapjaiban a hasonló jogállás következménye. Végül Jász-Nagykun-Szolnok megye címerében őrzött motívumok ősiségét kívánom hangsúlyozni, hiszen a jelképi gyökerek a XVI - XVII. századig vezetnek: gólyamotívum, kürt, csillagok, Hold, Tóalak, oroszlán, korona, színek. Mindez jelentősen növeli a megyecímer értékét, jelképi erejét, amely formailag is egy teljes egységet ké-
9 Vármegyék és szabad kerületek 205 pező alkotás, heraldikailag hibátlan jelkép, igazi kompozíció, Jász- Nagykun-Szolnok méltó dísze. Mellékletek: 1 ) 23 db kép 2) 3 db tábla
1. A z Ö n k o r m á n y z a t J e l k é p e i
BUDAKALÁSZ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 27/2008. (VII.11.) számú rendelete BUDAKALÁSZ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK JELKÉPEIRŐL CÍMERÉRŐL ÉS ZÁSZLAJÁRÓL Budakalász Nagyközség Önkormányzat
RészletesebbenHODÁSZ NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 10 / 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete
HODÁSZ NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10 / 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzati címer, zászló és a településnév használatának rendjéről Hodász Nagyközségi Önkormányzat
RészletesebbenInnováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
RészletesebbenA Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében
1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket,
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN
MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok
Részletesebben2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti
RészletesebbenElıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére
Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenA JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES
A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének, a jövő nemzedékek szószólójának JAVASLATA A FATESTVÉR
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat gazdasági program elfogadására Előterjesztő:
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 103526-1-46/2015. Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268
RészletesebbenDiplomások a munkaerőpiacon
Diplomások a munkaerőpiacon CZUCZOR JÓZSEF Diplomások a munkaerőpiacon A felelősen gondolkodó oktatási intézmény-vezetők, oktatás-szervezők és fejlesztők, valamint oktatók akkor tudják kellően motiválni
RészletesebbenA migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei
A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei Megvalósíthatósági tanulmány Összeállította Tóth Pál Péter Készült a A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei c. projekt (EIA/2010/3.2.1.1.)
RészletesebbenPongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása
Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 86811-1-14/2012. Ea: dr. Petrovics György Radócz Zoltán Sipos László Filakné Enyedi Andrea Lovrityné Kiss Beáta Tárgy:
Részletesebben2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenJ/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről
J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A
RészletesebbenFogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban
Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban Jasák Helga Fehér András Szakály Zoltán Magyarország mezőgazdasági és élelmiszeripari kincseit a HÍR-gyűjtemény
RészletesebbenHAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT
HAJDÚNÁNÁS VÁROS ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLA Jóváhagyási dokumentáció: 2013. június 10. I. II. ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - RAJZI MUNKARÉSZ ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - LEÍRÓ MUNKARÉSZ C Í
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. november 12-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Zirci BULI, a Bakonyi Betyárnapok és a Bakonyi Vágta jövőjével kapcsolatos egyeztetésekről
RészletesebbenA Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése
Tervezet a munkáltatói oldal véleményét nem tartalmazza! A Büntetés-végrehajtási Szervezet özalkalmazotti ollektív Szerz dése A közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó ollektív Szerz dés létrejött a Büntetés-végrehajtás
RészletesebbenTANÁCSADÓI KÉZIKÖNYVE MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA
A TANULÓSZERZİDÉS TANÁCSADÓI KÉZIKÖNYVE MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA A TANULÓSZERZİDÉS TANÁCSADÓI KÉZIKÖNYVE Szerkesztette: Társy József Szerzık: Szabó Bálint Kurucz János Társy József Lektorálta:
RészletesebbenKÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ
KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t
tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenGENDER BUDGETING (GB) A GYAKORLATBAN. Eredmények hozzáférhetık: http://www.nvf.cz/gender/outputs.htm
Zeller Judit GENDER BUDGETING (GB) A GYAKORLATBAN A) GENDER BUDGETING IN PRACTICE PROJEKT (2006-2007) Eredmények hozzáférhetık: http://www.nvf.cz/gender/outputs.htm I. Elsı egyeztetés a partnerekkel Hogyan
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ
RészletesebbenRakamaz Város Önkormányzatának 10/1996. (VIII.21.) KT. r e n d e l e t e. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről
Rakamaz Város Önkormányzatának 10/1996. (VIII.21.) KT. r e n d e l e t e a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről (egységes szerkezetben a 6/2000. (III.31.) KT., 12/2002. (VI.04.)
RészletesebbenA munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)
NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók
RészletesebbenDunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben
2012/I ISSN: 2062-1655 Varga Anita Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 1. Bevezetés Napjainkban jellemző tendencia a kulturális intézmények kínálata iránti csökkenő
RészletesebbenMi történt, kedves István?
There are no translations available. Az Arany Embertől Attiláig Történelmi Lovasút Kazaksztánból Magyarországra 2009. március szeptember Az íjfeszítő népek testvériségének gondolata ma, a XXI. század elején
RészletesebbenCSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.
CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális
RészletesebbenRENDŐRKAPITÁNYSÁG KAPUVÁR. :9330 Kapuvár Sport u. 20., 9330 Kapuvár Pf.: 4.,fax::06-96-242-933, BM: 03-21-4402 : kapuvarrk@gyor.police.
RENDŐRKAPITÁNYSÁG KAPUVÁR :9330 Kapuvár Sport u. 20., 9330 Kapuvár Pf.: 4.,fax::06-96-242-933, BM: 03-21-4402 : kapuvarrk@gyor.police.hu Szám: 08030-./ 2011. Ált. 1. sz. példány Jóváhagyom: 2011. március
RészletesebbenTárgyszavak: munkanélküliség; árnyékgazdaság; feketemunka; adócsalás; járulék; foglalkoztatás; munkaerőpiac.
MUNKAERÕPIAC, FOGLALKOZTATÁS, MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A feketemunka-rejtély A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok már évek óta küzdenek a feketemunka ellen. A kincstár és a társadalombiztosítók
RészletesebbenO L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A
Házi dolgozat K É S Z Í T E T T E : Sándor Judit DE-TTK Informatikus-könyvtáros szak I. évfolyam - 2 félév 2004. május 15. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 A KULTÚRA SZEREPE... 2 MŐVELİDÉSKUTATÁS,
RészletesebbenTolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011. (V. 27.) rendelete a város jelképeiről
Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011. (V. 27.) rendelete a város jelképeiről Tolna Város Önkormányzata a Magyar Köztársaság Alkotmányának 44/A. (1) bekezdése f.) pontjában foglalt eredeti
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenKétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015.
Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Tartalomjegyzék Ellátandó célcsoport és ellátandó terület jellemzői... 6 A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA, FELADATAI...
RészletesebbenA magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról
A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról Az elmúlt időszakban beérkező információk a makrogazdasági környezet javulásáról tanúskodnak Magyarországon. Elsősorban a gazdaság finanszírozási
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenFüggelék: A szakmagyakorlási tevékenységek engedélyezésének és bejelentésének eljárási rendje
Függelék: A szakmagyakorlási tevékenységek engedélyezésének és bejelentésének eljárási rendje Tartalom I. FEJEZET... 4 Általános rendelkezések... 4 A Szabályzat hatálya... 4 Engedélyhez vagy bejelentéshez
Részletesebben3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére
3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 96.595-1-11/2013. Ügyintéz : dr. Kiss Renáta Sipos László (zaj- és rezgésvéd.) Balatonyi Zsolt (hulladékgazdálk.
RészletesebbenMARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.
Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
RészletesebbenA GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYKULTÚRA KÖZPONTJÁNAK GVH VKK/2/2009. SZ. PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA
A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYKULTÚRA KÖZPONTJÁNAK GVH VKK/2/2009. SZ. PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA Meghatározott versenyjogi és versenypolitikai, illetve piacelméleti, valamint a fogyasztói döntéshozatallal
RészletesebbenA Dunapataj 0219/3a hrsz. alatti öntözőtelep megvalósítása közegészségügyi szempontból nem igényli további vizsgálat (hatásvizsgálat) lefolytatását.
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: CSZ/01/4683-14/2016. KTFO-azonosító: 109472-1-12/2016. Ügyintéző: dr. Vajda Hajnalka Kissné Nagy Ildikó Berényi Anita Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Simó Lajosné
RészletesebbenTisztelt Hölgyem/Uram!
Tisztelt Hölgyem/Uram! Cegléd város középtávú sportkoncepciójának kialakításához szeretnénk az alábbiakkal hozzájárulni. A továbbiakat, egyesületünk (Ceglédi Első Sor Kerékpáros Sportegyesület, továbbiakban
RészletesebbenAz ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s
BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Szonda István Témavezető: Dr. Ujváry Zoltán DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenPedagógiai hitvallásunk 2.
Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata
RészletesebbenPedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004.
A Hevesi Körzeti Általános Iskola Pedagógiai Programja A legjobb terv is csak terv, vagyis jó szándék. Elkötelezettség nélkül arra, hogy ezt végre is akarod hajtani csak ígéreteid és reményeid vannak,
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi. szám: 89814-1-17/2013. Ea.: Bang Gyula Kovács Viktor dr. F z István Tárgy: ÖKO2000 Vállalkozás, Szabó József egyéni vállalkozó
RészletesebbenA büntetés-végrehajtás egyenruháinak rövid történeti áttekintése
Papp János A büntetés-végrehajtás egyenruháinak rövid történeti áttekintése 1852-ben, a forradalom és szabadságharc bukását követően Magyarországon elfogadták az osztrák büntető-törvénykönyvet, amely kimondta,
RészletesebbenKözép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat
Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv
RészletesebbenMELLÉKLET 2012. ÉVI ÜZLETI TERVEK KIVONATA
MELLÉKLET 2012. ÉVI ÜZLETI TERVEK KIVONATA 1 1./ SZEGEDI KÖZLEKEDÉSI KFT A társaság az előző üzleti hez képest az alábbi változásokat építette be a 2012. június 22-i közgyűlésre benyújtott üzleti ébe:
RészletesebbenAZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN
AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
RészletesebbenÉszak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor
Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.
RészletesebbenElıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére
6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı
RészletesebbenBESZÉLGETÉS MELLÁR TAMÁSSAL
INTERJÚK, BESZÉLGETÉSEK BESZÉLGETÉS MELLÁR TAMÁSSAL Mellár Tamás 48 éves, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Egyetemi tanulmányait az akkori Janus Pannonius, ma Pécsi Tudományegyetem közgazdasági
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Ügyiratszám: 87368-3-21/2014. Ügyintéz : Privitzer Jen dr. Ruzsáli Pál Sipos László Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Kiskunfélegyházi
RészletesebbenAz Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja
NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások
RészletesebbenVarga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben
Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és
RészletesebbenAz állam- és a politikatudomány helyzete a jogi kari oktatásban
Dr. Karácsony András Az állam- és a politikatudomány helyzete a jogi kari oktatásban Előadásomban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (illetve jogelődjei) vonatkozásában három tudományág (jog-, állam- és
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:
Részletesebben11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak
Részletesebben16.3.1. A keringési és légzőszervrendszer felépítése és működése
BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ 2016. MÁJUS 2. 23:59 FIGYELEM! AZ ONLINE FELADATOK ÉS A PDF KÖZÖTTI ELTÉRÉSEKÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK! Minden esetben az online feladat tekinthető véglegesnek! Kövessétek az Aktuális
RészletesebbenPÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE
IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS
RészletesebbenKUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen
RészletesebbenA civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához
A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenMunkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z
RészletesebbenEGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.
EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8
RészletesebbenNYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA
NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA (2015. MÁRCIUS...-I KÖZGYŰLÉSÉN ELFOGADOTT, MÓDOSÍTÁSSAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN FOGLALT SZÖVEGGEL) - 2 - - 3 - I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
RészletesebbenA történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz
A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára Kritika és válasz Érdeklődéssel olvastuk Repárszky Ildikó és Dupcsik Csaba elemzését a történelem érettségi szerkezetében
RészletesebbenÚj elemek a közigazgatási hatósági eljárásban
Dr. Boros A nita PhD L.LM egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Általános Közigazgatási Jogi Intézet Új elemek a közigazgatási hatósági eljárásban 74 1. Új eljárásként
RészletesebbenAz alábbiakban kifejtem hozzászólásomat a biztosítási kárrendezési gyakorlat lehetséges ügyfélszempontú javításáról közzétett konzultációs anyagukhoz.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete B u d a p e s t Tisztelt Felügyelet! Az alábbiakban kifejtem hozzászólásomat a biztosítási kárrendezési gyakorlat lehetséges ügyfélszempontú javításáról közzétett
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a
RészletesebbenMAGYAR KULTURÁLIS STRATÉGIA
MAGYAR KULTURÁLIS STRATÉGIA Szakértő-bizottság egymagában még nem szült stratégiát. Bármely területen (nem csak a kultúrában) a távlati célok kijelölése és rangsorolása politikai döntéseket, végső soron
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:
Részletesebben2009/szeptember (137. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus)
2009/szeptember (137. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver Mielőtt az e havi témába kezdenék, az olvasóknak érdemes visszalapozni a Kaliber 2008. novemberi számát, mert
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri
RészletesebbenA BELFÖLDI VÁNDORLÁS INTENZITÁSÁNAK ÉS TÉRBELI SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 1960 1978 KÖZÖTT* D A R ÓCZI ETA. B evezetés
A BELFÖLDI VÁNDORLÁS INTENZITÁSÁNAK ÉS TÉRBELI SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 1960 1978 KÖZÖTT* D A R ÓCZI ETA B evezetés A vándorlások1 összetett m ódon tükrözik és befolyásolják az általános
Részletesebben15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM
Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011 Készítette: Sárköziné Kollárits Edit igazgató 0 Tartalom Á L T A L Á N O S A D A T O
RészletesebbenESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás
ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:
Részletesebbenlegénység felvételének feltételei is, megkötésekkel biztosítván a felvett személyek feltétlen megbizhatóságát.
Nyomozó alosztályok A csendőr nyomozó alakulatok felállítását megelőzően a testület illetékességébe tartozó minden bűncselekményt az őrs egyenruhás járőre nyomozott. A csendőrség akkor még nem rendelkezett
RészletesebbenRÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN
A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.
RészletesebbenSom Község Polgármestere 8655 Som, Ady Endre u. 35/A. 84/582-001 Fax: 84/382-559 www.som.hu
Som Község Polgármestere 8655 Som, Ady Endre u. 35/A. 84/582-001 Fax: 84/382-559 www.som.hu Polgármesteri beszámoló a két ülés között végzett munkáról (a képviselő-testület 2015.09.29-i ülésére) Tisztelt
RészletesebbenA SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI
FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző
RészletesebbenHERMANN GUSZTÁV MIHÁLY. A működő székely autonómia
HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY A működő székely autonómia A székely területi önkormányzat vagy autonómia kialakulása minden bizonnyal akkor kezdődött, midőn a székelyek Erdély dél-keleti szegletébe érkeztek azzal
RészletesebbenI R Á N Y E LV E K. 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében
I R Á N Y E LV E K 1. Általános elvek A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében
RészletesebbenNeveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6. HA JÓ a kezdet
Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6 HA JÓ a kezdet Pedagógiai program 2016 Készítette: a Pécsi Baptista Gyülekezet Szakmai Csoportja
Részletesebben