COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft TANULMÁNY A meglévı épületek energetikai jellemzıinek energiafogyasztás alapján történı tanúsítási módszere Megbízó: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht 1016. Budapest, Gellérthegy u. 30-32. Készítette: Comfort Consulting Mérnöki Tanácsadó Kft 2310. Szigetszentmiklós, Kéktó u. 11... Dr. Magyar Zoltán ügyvezetı igazgató Budapest, 2009. április 27. 1
Tartalomjegyzék 1. Elızmények 4 2. Vezetıi összefoglaló 5 3. Háttéranyagok 9 3.1. Épületenergetikai Direktíva (EPBD) 9 3.2. Tanúsítási módszer a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet szerint 11 4. Az épületek energetikai tanúsításával foglalkozó MSZ EN szabványok 12 4.1. MSZ EN15217:2008 12 4.1.1. A szabvány tartalma 13 4.1.2. Tanúsítási eljárások 13 4.1.3. Energetikai teljesítıképesség (Energiafelhasználás) 14 4.1.4. Referenciaértékek 15 4.1.5. Minısítés, skála 16 4.1.6. A tanúsítvány ajánlott megjelenési formái 16 4.2. MSZ EN15603:2008 20 4.2.1. A szabvány tartalma 20 4.2.2. Méréses módszer 20 4.2.3. Validált számításos módszer 21 5. Europrosper és EPLabel projekt 24 5.1. Az Europrosper projekt 24 5.1.1. Az Europrosper projekt ismertetése 24 5.1.2. Az Europrosper módszer ismertetése 25 5.1.3. A Europrosper módszer részletes ismertetése 26 5.2. Az EPLabel projekt 36 5.2.1. Az EPLabel projekt ismertetése 36 5.2.2. Az EPLabel módszer ismertetése 37 6. Display kampány 40 6.1. Display kampány ismertetése 40 6.2. Display kampány módszere 41 6.3. Display alkalmazása és eddigi tapasztalatai Magyarországon 48 7. A tanúsítási módszerek alkalmazása különbözı országokban 50 7.1. A számításos és a méréses módszer összehasonlítása 50 7.2. A méréses eljárás alkalmazása különbözı országokban 50 7.3. Az energetikai tanúsításhoz használt skála 52 7.4. Az energetikai tanúsítványban szereplı javaslatokra vonatkozó elıírások 53 7.5. Az energetikai tanúsítvány érvényességi ideje 54 7.6. Családi házak energetikai tanúsítása 54 7.7. Társasházi lakások energetikai tanúsítása 55 7.8. Középületek / nem lakáscélú épületek energetikai tanúsítása 56 7.9. Az energetikai tanúsítási rendszer az Egyesült Királyságban 58 7.10. Az energetikai tanúsítási rendszer Dániában 61 7.10.1. Tanúsítási módszer Dániában 61 7.10.2. Energiamenedzsment a nagy épületekben ELO rendszer 62 7.10.3. Energetikai tanúsítás a kis épületekben EM rendszer 65 7.11. Az energetikai tanúsítási rendszer Németországban 69 8. A Megrendelı által feltett kérdések megválaszolása 71 2
8.1. Tartalmi követelmények 71 8.2. Feltett kérdések 72 8.3. A feltett kérdésekre adott válaszok 73 9. A 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 5. mellékleteként beillesztendı: Az épületek energetikai jellemzıinek meghatározása mért energiafogyasztási adatokból számítva c. dokumentum 79 Felhasznált irodalom 84 Mellékletek 1. melléklet Action Energy: Energy consumption guide 19 Energy use in offices 2. melléklet A 2009. március 25-én az NFGM II. emeleti Nagytárgyalójában tartott A meglévı épületek energiafogyasztási adatok alapján történı energetikai tanúsítása koncepciójának szakmai ismertetıje c. elıadás anyaga 3. melléklet A 2009. március 25-én az NFGM II. emeleti Nagytárgyalójában tartott A meglévı épületek energiafogyasztási adatok alapján történı energetikai tanúsítása koncepciójának szakmai ismertetıje c. elıadás és szakmai vita jegyzıkönyve, valamint a résztvevıi által küldött hozzászólások, észrevételek 3
1. Elızmények A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. (1016. Budapest, Gellérthegy u. 30-32.) megbízta a Comfort Consulting Mérnöki Tanácsadó Kft-t (2310. Szigetszentmiklós, Kéktó u. 11.) a meglévı épületek energetikai jellemzıinek energiafogyasztás alapján történı tanúsítási módszerének kidolgozására, a 7/2006 (V.24.) TNM rendeletbe illeszthetı önálló melléklet elkészítésére. A tanulmány tartalmazza az épületek energetikai tanúsításával foglalkozó MSZ EN szabványok, valamint a témához kapcsolódó EU projektek ismertetését és az Európai Unió országaiban az energiafogyasztási adatok alapján történı tanúsítás bemutatását. A szakirodalmi összefoglaló alapján készült a javaslat és koncepció a hazai szabályozás bevezetésére. A javaslat és koncepció 2009. március 25-én szakmai fórumon bemutatásra került, melyen elhangzott észrevételek alapján készült a jelenlegi tanulmány. Témavezetı: Dr. Magyar Zoltán okl. gépészmérnök, a Magyar Mérnöki Kamara tagja, vezetı épületgépész szakértı A tanulmány kidolgozásában részt vett: Dr. Magyar Zoltán okl. gépészmérnök Németh Gábor okl. gépészmérnök Baumann Mihály okl. gépészmérnök, a Magyar Mérnöki Kamara tagja A tanulmányt szakmailag ellenırizte: Dr. Bánhidi László okl. gépészmérnök, prof. em., a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke Dr. Osztroluczky Miklós okl. építészmérnök, a Magyar Mérnöki Kamara tagja 4
2. Vezetıi összefoglaló A tanulmány készítésekor áttekintettük és összefoglaltuk a 2002/91/EK direktíva és a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet ide vonatkozó részeit. A mért energiafogyasztási adatokon alapuló minısítéssel két MSZ EN magyar szabvány is foglalkozik. Megvizsgáltuk az MSZ EN15217:2008 és MSZ EN15603:2008 magyar szabványokat. MSZ EN15217:2008 Energy performance of buildings Methods for expressing energy performance and for energy certification of buildings Épületek Energetikai teljesítıképessége Módszerek az épületek energetikai teljesítıképességének kifejezésére és energetikai tanúsítására Ismertettük az MSZ EN15217:2008 szabvány jelen tanulmány témájához kapcsolódó részeit, úgymint: a tanúsítási eljárások, a referenciaértékek, minısítés és skála, valamint a Tanúsítvány ajánlott megjelenési formái. MSZ EN15603:2008 Energy performance of buildings Overall energy use and definition of energy ratings Épületek energetikai teljesítıképessége A teljes energiaigény és az energetikai minıség meghatározása Ismertettük az MSZ EN15603:2008 szabvány jelen tanulmány témájához kapcsolódó részeit, úgymint: a méréses módszer, a validált számításos módszer. Részletesen bemutattuk két európai projekt az Europrosper és az EPLabel eredményeit, melyek módszert dolgoztak ki a meglévı épületek mért fogyasztási adatok alapján történı energetikai tanúsítására. Az Europrosper projekt (2002-2004) irodaházakra alkalmazható energetikai tanúsítási eljárást dolgozott ki, az azt követı EPLabel projekt (2005-2007) során pedig kifejlesztettek egy olyan módszert, mellyel az energetikai tanúsítást az éves fogyasztási adatok alapján lehet elvégezni az EPBD 7.3 fejezetének elıírásában foglalt 1000 m 2 -nél nagyobb középületekre. Az EPLabel módszer alkalmazható a következı középületek típusokra: adminisztrációs épület, egyetem, iskola, sportlétesítmény, kórház, szálloda. 5
Részt vettünk az Energie-Cités és a VÁTI Kht. által szervezett Display programot és kampányt bemutató elıadáson, tanfolyamon. A Display kampány 2003-ban indult a francia Energie-Cités kezdeményezésében a European Commission támogatásával. A Display programmal az épület energia és vízfogyasztási adatai alapján minısítik az épületet. A Display rendszert 18 ország 20 városában tesztelték. A kampányban kidolgozták a megfelelı módszert az energiafelhasználás, a CO2 kibocsátás és a vízfogyasztás minısítéséhez, meghatározták a referenciaértékeket és egy könnyen használható online programot fejlesztettek ki, mellyel az épületek mért adatok alapján történı minısítése elvégezhetı. Jelenleg 27 országban több mint 300 önkormányzat csatlakozott a rendszerhez, több mint 9000 épületet minısítettek. A rendszer nagy elınye, hogy az interneten keresztül összekapcsolja a kampányhoz csatlakozott városokat, így bármikor betekinthetünk az országon belüli vagy akár más országban lévı épületek energiafelhasználási adataiba. A rendszerben tárolt adatokkal a meglévı épületállomány energiafelhasználási adatbázisa létrehozható. Összehasonlítottuk a számításos és a méréses eljárás elınyeit és hátrányait. A számításos eljárás elınye, hogy a kapott energiafogyasztás egy adott belsı hımérsékletre, adott üzemeltetésre, adott használatra vonatkozik, mely a más épületekkel történı összehasonlítást megkönnyíti, a számításos eljárás kiemeli az épületbıl adódó megtakarítási lehetıségeket. A számításos módszer hátránya, hogy komplikált lehet a számításhoz szükséges információk beszerzése. A méréses eljárás elınye, hogy az épület üzemeltetésérıl, a fogyasztói magatartásról, a tényleges energiafogyasztásról mérıszámot ad, mely motiválhatja a tulajdonost ill. az épület használóit, a méréses eljárás alkalmazása lehetıvé teszi az épületmenedzsment szerepének figyelembe vételét. A méréses eljárás hátránya, hogy meglehetısen nehéz lehet az energiafogyasztás részekre bontása és annak megállapítása, hogy az épület ill. az épületgépészeti rendszer különbözı részei mennyire hatékonyak. Áttekintettük az európai tapasztalatokat, megvizsgáltuk, hogy az egyes országokban milyen módszerekkel és milyen peremfeltételekkel történik az energetikai tanúsítás. Kitértünk a családi házak, társasházi lakások és középületek/nem lakáscélú épületek energetikai tanúsításának módszerére. 6
A Megbízó által feltett kérdéseket részletesen körüljártuk és megválaszoltuk. Megállapítottuk, hogy a mért fogyasztási adatok alapján történı tanúsítás alapvetıen azoknál az épületeknél alkalmazható, melyek tulajdonosa ill. használója nem változik. Meglévı épületek eladása vagy bérbeadása esetén az épület üzemeltetése változhat és ennek eredményeképpen a méréses eljárással meghatározott indikátor is változik. Az épület tulajdonosának, használójának vagy az épület fı funkciójának változása után a méréses eljárással meghatározott indikátor így nem lesz többé érvényes. A meglévı középületek esetén nincs változás a tulajdonos kilétét illetıen, ezért a mért energetikai jellemzı lehet az épületmenedzsmentre utaló adat, így felhasználható az üzemeltetık illetve a felhasználók értékelésére és motiválására. A hazai módszer kidolgozásánál figyelembe vettük az európai projektek tapasztalatait, az érvényes MSZEN szabványok elıírásait, a meglévı hatályos a tanúsítás szabályozását, számítását tartalmazó 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, valamint a tanúsítás elvégzését ismertetı 176/2008 (VI.30.) Kormányrendelet elıírásait. Kidolgoztunk egy olyan módszert, mellyel a meglévı épületek mért fogyasztási adatok ill. energiaszámlák alapján történı tanúsítása elvégezhetı. A kidolgozott módszer lépései: 1. Az épület teljes energiafelhasználása legalább 3 teljes év energiaszámlái, mért fogyasztási adatai alapján [kwh/év] 2. Egyéb energiafelhasználások levonása 3. Főtési hıfogyasztás korrigálása 20 év átlagának hıfokhídjával 4. Főtés, hőtés, szellızés, HMV, világítás energiafelhasználásának meghatározása 5. Primer energiafelhasználás kiszámítása a 7/2006 TNM rendelet 3. melléklet V. pontja szerinti energiaátalakítási tényezıkkel 6. A referenciaérték (követelmény) meghatározása 7. Az energiafelhasználás összehasonlítása a referenciaértékekkel, az épület besorolása 7
A módszer továbbfejlesztéséhez, pontosításához javasoltuk a meglévı épületállomány energiafogyasztási adatait tartalmazó adatbázis elkészítését pl. a DISPLAY programmal. Elkészítettük a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 5. mellékleteként beillesztendı: Az épületek energetikai jellemzıinek meghatározása mért energiafogyasztási adatokból számítva c. dokumentumot. 8
3. Háttéranyagok 3.1. Épületenergetikai Direktíva (EPBD) [25] Az Európai Unió az épületek energiafelhasználásának csökkentésére törekszik a következı okokból: - az energiaellátás biztonsága érdekében, a jelenlegi tendenciákat követve az EU 2030- ra az energiafelhasználásnak csak a 70%-át tudná belsı forrásból fedezni; - környezetvédelmi okokból, mert a C0 2 -emisszió 94%-a az energiatermelésbıl és a felhasználásából származik. Az épületek energiafelhasználása a teljes energiafelhasználás mintegy 40%-át teszi ki. Ha figyelembe vesszük az iparban lévı hasonló rendeltetéső épületeket is (pl. irodák), ez az arány megközelíti az 50 %-ot is. Az EU jelenlegi tagországaiban 2010-ig 22%-os energiamegtakarítást kívánnak elérni, úgy, hogy a beruházások megtérülési ideje 8 évnél kevesebb legyen. A 2002/91/EK direktíva 2003. január 4-én jelent meg az Európai Közösség Hivatalos Lapjában, hatályba lépése is ezen a napon történt. A direktíva szerint a tagállamoknak 2006. január 4-ig létre kell (kellett volna) hozniuk azokat a rendeleteket, törvényeket, amelyek biztosítják, hogy az ismertetett célkitőzések megvalósuljanak. Felmentést, illetve kiterjesztést csak abban az esetben lehetett kérni, ha az adott országban nincs elegendı képzett és akkreditált szakember az épületek tanúsításához és a kazánok, főtési- és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatához. Az Épületenergetikai Direktíva fontosabb elemei - Az épületek energiafelhasználásának egységes számítása: A különbözı funkciójú épületek energiafelhasználásának számításához, összehasonlításához egységes számítási módszer szükséges. Az épületek energiafelhasználásának egységes számítása kiterjed 9
- az épülethatároló szerkezetre, - a főtési és HMV rendszerre, - a légtechnikai rendszerre, - a mesterséges világításra, - a szolárrendszerekre, - a természetes szellızésre, - a belsı légállapotra, - a C02-kibocsátásra. A számítási módszer rugalmasságot ad a tervezınek, hogy az energiafelhasználás csökkentése érdekében a teljes épület energiaigényét nézve beruházási és üzemeltetési szempontból is az optimális rendszert lehessen kialakítani. Az épületek energiafelhasználását minden esetben primer energiahordozóban kell kifejezni. - Az épületek energiafelhasználásának követelményrendszere: A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az épületek energiafelhasználása a minimális legyen. A követelmények meghatározásakor különbséget kell tenni az új és a meglévı épületek, valamint a különbözı funkciójú épületek (irodák, lakóépületek, oktatási intézmények, szállodák, éttermek, sportlétesítmények és más típusú épületek) között. Az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterülető új épületeknél az építkezés megkezdése elıtt meg kell vizsgálni a következı rendszerek megvalósításának mőszaki és gazdaságossági lehetıségét: - megújuló energiaforrások alkalmazása; - a távfőtési rendszerre történı csatlakozás. - Épületek energetikai tanúsítványa: Az épületek energetikai tanúsítványának törvényi szabályozását 2006. január 4-ig el kell készíteni. Az épületek építésekor, eladásakor vagy bérbe adásakor biztosítani kell, hogy a tulajdonos, a leendı vásárló vagy bérlı megkapja az adott épület vagy akár az 10
adott lakás energiafogyasztásának a tanúsítványát. A tanúsítványnak ajánlásokat is kell tartalmaznia az energiafogyasztás hatékony csökkenésére. - Kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres felülvizsgálata: Az energiafogyasztás csökkentése és a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítása érdekében a tagállamok elrendelik a 20 kw-nál nagyobb effektív teljesítményő kazánok rendszeres felülvizsgálatát. A 100 kw-nál nagyobb teljesítményő kazánokat kétévente kell ellenırizni. A 15 évesnél régebbi, 20 kw teljesítménynél nagyobb kazánokkal mőködı főtési rendszer felülvizsgálatánál javaslatot kell tenni az energiafogyasztás csökkentésére is. A 12 kw-nál nagyobb teljesítményő légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát is el kell végezni. Az elıbbiekhez hasonló módon a vizsgálatnak ajánlásokat is kell tartalmaznia az energiafogyasztás hatékony csökkentésére. 3.2. Tanúsítási módszer a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet szerint A 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet ismerteti az energetikai tanúsítás alkalmazási körét, a tanúsítás szabályait, tartalmi követelményeit, az energia-megtakarításra irányuló javaslatok kidolgozását, a tanúsítvány érvényességi idejét. A Rendelet 5. (1) bekezdés b) pontja szerint a tanúsítást az 1. (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a mért energiafogyasztási adatokból számítva a rendelkezésre álló számlák és tervrajzok alapján kell elvégezni. Az 1. (3) bekezdés b) pontja meglévı épület ba) ellenérték fejében történı tulajdon-átruházására, vagy bb) egy évet meghaladó bérbeadására vonatkozik. Az 1. (3) a c) pontja, pedig az 1000 m 2 -nél nagyobb hasznos alapterülető hatósági rendeltetéső, állami tulajdonú közhasznú épületre vonatkozik. A hatályos rendeletek alapján a tanúsítást mért energiafogyasztási adatok alapján is el kell tudni végezni. A tanúsításnak ezen módszerét azonban egyik rendelet sem tartalmazza, ezért jelen dokumentum célja a méréses eljárással történı tanúsítás módszerének kidolgozása. 11
4. Az épületek energetikai tanúsításával foglalkozó MSZ EN szabványok A mért energiafogyasztási adatokon alapuló minısítéssel két MSZ EN magyar szabvány is foglalkozik. A szabványok többféle tanúsítási módszert ismertetnek, valamint példákat adnak az energiatanúsítvány megjelenítésére, melyek közül az adott nemzetnek kell a megfelelıt kiválasztani vagy az alapján újat kidolgozni. MSZ EN15217:2008 Energy performance of buildings Methods for expressing energy performance and for energy certification of buildings Épületek Energetikai teljesítıképessége Módszerek az épületek energetikai teljesítıképességének kifejezésére és energetikai tanúsítására [1] MSZ EN15603:2008 Energy performance of buildings Overall energy use and definition of energy ratings Épületek energetikai teljesítıképessége A teljes energiaigény és az energetikai minıség meghatározása [2] Az MSZ EN15217:2008 és az MSZ EN15603 szabványokban ismertetésre kerülnek a tényleges fogyasztási adatokon alapuló számítási módszerek, a módszer alkalmazhatóságának feltételei. A szabványokban leírt elvek alkalmazását megfigyelhetjük egyes országok saját módszerében is, pl. Egyesült Királyság. 4.1. MSZ EN15217:2008 [1] [3] Energy performance of buildings Methods for expressing energy performance and for energy certification of buildings Épületek Energetikai teljesítıképessége Módszerek az épületek energetikai teljesítıképességének kifejezésére és energetikai tanúsítására 12
4.1.1. A szabvány tartalma A tanulmány témájához kapcsolódó tartalom: - Tanúsítási eljárások - Referenciaértékek - Minısítés, skála - Tanúsítvány ajánlott megjelenési formái 4.1.2. Tanúsítási eljárások A szabvány definíciószerően a következı tanúsítási eljárásokat különbözteti meg: - Számított energetikai minısítés: Számított éves nettó bevitt (bevitt mínusz exportált) energia főtésre, hőtésre, szellızésre és használati melegvíz készítésre - Standard energetikai minısítés: számításos eljárás az aktuális épületadatokkal és a használatra vonatkozó standard adatokkal (külsı, belsı hımérsékletek, használat, fogyasztói szokások) - Tervezési energetikai minısítés: számításos eljárás a tervezési épületadatokkal és a használatra vonatkozó standard adatokkal - Épülethez igazított energetikai minısítés: számításos eljárás az aktuális épületadatokkal, aktuális idıjárási és használói adatokkal - Méréses energetikai minısítés: az összes bevitt és exportált energia mérési adatai alapján történı energetikai minısítés A megfelelı módszer kiválasztásához a következıket kell figyelembe venni: - új épületeknél a méréses eljárás nem használható; - az épület tulajdonosának, használójának vagy az épület fı funkciójának változása után a méréses eljárással meghatározott indikátor nem lesz többé érvényes. Meglévı épületek eladása vagy bérbeadása esetén az épület üzemeltetése változhat és ennek eredményeképpen a méréses eljárással meghatározott indikátor is változik; 13
- a standard energetikai teljesítıképesség az épülettel kapcsolatos adatokat (hıszigetelés, főtési rendszer) tartalmaz, melyek az ezekre vonatkozó energiahatékonysági javaslatok kidolgozásában hasznosak; - meglévı középületek esetén nincs változás a tulajdonos kilétét illetıen, ezért a mért energetikai jellemzı lehet az épületmenedzsmentre utaló adat, így felhasználható az üzemeltetık illetve a felhasználók értékelésére és motiválására.; - Az épület üzemeltetıi a saját rendszerükben tárolt adatokból könnyen meghatározhatják az energiafelhasználást (energia számlák, stb.) - A mért illetve számított energetikai jellemzık nem feltétlenül ugyanazon energiafelhasználásokat tartalmazzák. 4.1.3. Energetikai teljesítıképesség (Energiafelhasználás) A szabvány szerint az energetikai teljesítıképesség EP (Energy Performance), azaz az éves energiafelhasználás, kifejezi a főtési, hőtési és párátlanítási, szellızési és nedvesítési, használati melegvíz készítési, világítási, ill. opcionálisan az egyéb fogyasztók energiafelhasználását primer energiában (E p ) vagy CO2 emisszióban (m CO2 ). EP = E f ) ( E f ), ahol ( d el, i P, del, i exp, i P,exp, i E del,i : E exp,i : f P,deli,i : f P,exp,i : bevitt energia az i. energiahordózóra vonatkozóan exportált energia az i. energiahordózóra vonatkozóan primer energiafaktor az i. bevitt energiahordózóra vonatkozóan primer energiafaktor az i. exportált energiahordózóra vonatkozóan Az épület energetikai teljesítıképességének meg kell felelnie a funkcióra vonatkozó követelményértéknek: EP EP r, 14
ahol EP: EP r : a teljes energetikai teljesítıképessség indikátora a teljes energetikai teljesítıképessség követelményértéke Érdemes kiemelni a szabvány azon részét, mely a többfunkciós épületek tanúsítására vonatkozik. Amikor az adott épületnek k különbözı funkciója van (pl. oktatás és sport ) - és az egyes funkciókhoz különbözı követelményértékek tartoznak EP r,k - abban az esetben súlyozni kell a követelményértékeket. Amíg más eljárást nem határoznak meg erre vonatkozóan, addig a következıt kell alkalmazni: EP r = n k = 1 A C, k A EP C r, k, ahol EP r : a teljes energetikai teljesítıképessség követelményértéke k: különbözı funkciókat fejez ki: k = 1, 2,.., n A C : kondicionált terület Az EP r követelmény értékei módosíthatók, abban az esetben, ha csökkenteni, korrigálni kívánjuk különbözı paraméterek (pl. idıjárási tényezık, épület -alakzat, -funkció) hatását. Alapvetıen kétféle módon avatkozhatunk be: 1. Egy adott függvénnyel EP r = fv. (idıjárási tényezık, épület -alakzat, -funkció stb.) 2. Az EP r számítása egy képzeletbeli épület alapján, melynek a vizsgált épülettel egyezı a helye, funkciója, mérete stb, de a hıszigetelése, a főtési rendszer hatékonysága, a mőködés menetrendje, a belsı hıterhelések stb. referencia értékekkel vannak figyelembe véve. 4.1.4. Referenciaértékek A különbözı funkciójú (családi ház, társasház, irodaház, oktatási épület, kórház, hotel és étterem, sportlétesítmény, kis és nagykereskedelmi épület, egyéb) épületekhez különbözı referenciaértékeket kell hozzárendelni. 15
A következı referenciaértékek használhatók: R r : elıírt-referenciaérték (r a regulation kifejezésbıl), az új épületekre vonatkozó érték. Az R r a C kategóriának felel meg. R S : épületállomány-referenciaérték (S a stock kifejezésbıl), amely országos vagy területi szinten az épületek 50%-nál elért energetikai jellemzı értéke. (Durva becsléssel az épületállomány reprezentatív mintájának energiafogyasztási adatainak összegyőjtésével határozható meg). Az R s tulajdonképpen a TNM rendelet F (átlagos) kategóriájának felel meg. 4.1.5. Minısítés, skála A fenti R r és R S referenciaértékek meghatározásával az épületek besorolása a következıképpen történik: [1] A osztály: B osztály: EP < 0, 5 r R 0, 5 R EP < R r r C osztály: R EP < 0 5 ( R + R ) r, r s D osztály: 0,5 ( R + R ) EP < R r s s E osztály: R s EP < 1, 25 R s F osztály: 1, 25 R EP < 1, 5 R s s G osztály: 1, 5 R s EP 4.1.6. A tanúsítvány ajánlott megjelenési formái A következıkben a tanúsítványnak a szabványban ajánlott megjelenítési formáit mutatjuk be: - 1.példa: számításos eljárás - 2. példa: számításos + méréses (összes energia) - 3. példa: számításos + R r + R S értéke 16
4.1. ábra 1. példa: Számításos eljárás eredményét bemutató tanúsítvány 17
4.2. ábra 2. példa: Számításos és méréses eljárás eredményét bemutató tanúsítvány 18
4.3. ábra 3. példa: A számításos eljárás eredményét bemutató tanúsítvány, mely feltünteti az R r és R S értékeket 19
4.2. MSZ EN15603 [2] [3] Energy performance of buildings Overall energy use and definition of energy ratings Épületek energetikai teljesítıképessége A teljes energiaigény és az energetikai minıség meghatározása 4.2.1. A szabvány tartalma A tanulmány témájához kapcsolódó tartalom: - Méréses módszer - Validált számításos módszer A szabvány módszert ad a tényleges energiafogyasztási adatok alapján végzett energetikai tanúsításra vonatkozóan, valamint ismerteti a számításos eljárás továbbfejlesztett változatát, mely a számított és a tényleges energiafelhasználás összehasonlítását alkalmazza. A számításos eljárás a főtéshez, hőtéshez, szellızéshez, használati melegvíz készítéshez és adott esetben a világításhoz használt energiát tartalmazza, de az egyéb fogyasztók energiafelhasználását nem tartalmazza, ezért a két minısítési eljárás csak megfelelı körültekintéssel hasonlítható össze. 4.2.2. Méréses módszer Az összes bevitt, valamint az összes exportált energiát mindegyik felhasznált energiahordozóra vonatkozóan mérni kell. Amennyiben csak az energiahordozók mennyisége ismert, abban az esetben a főtıértéküknek megfelelıen kell meghatározni a bevitt hımennyiséget. Az elektromos energia, a földgáz és a távfőtés számlák alkalmasak az adott periódusra vonatkozó energiafelhasználás megállapítására. Ebben az esetben egész éveket vegyünk figyelembe. Folyékony halmazállapotú tüzelıanyag esetén az adott idıszakra vonatkozó fogyasztás: E = a tartály tartalma a méréses idıszak elején a tartály tartalma a méréses idıszak végén + a méréses idıszakban vásárolt tüzelıanyag mennyisége. 20
Amennyiben a főtıberendezés égıje fix teljesítményő (nem modulációs) és rendelkezik égési idı-számlálóval, abban az esetben a méréses idıszak eleje és vége közt eltelt idıt meg kell szorozni a tüzelıanyag térfogatáramával. Szilárd tüzelıanyagok esetén az adott idıszakra vonatkozó fogyasztás: E = a tárolóban lévı tüzelıanyag súlya a méréses idıszak elején a tárolóban lévı tüzelıanyag súlya a méréses idıszak végén + a méréses idıszakban vásárolt tüzelıanyag mennyisége. Amennyiben az energiafelhasználási adatok kevesebb, mint 3 évre vonatkoznak, abban az esetben az idıjárás változását csökkentı korrekció szükséges, melynek eredményeképp az átlagos idıjárási feltételekre jellemzı energiafogyasztást kapunk. Ezt az átlagos idıjárási évhez tartozó hıfokhíd alapján tudjuk átszámolni. 4.2.3. Validált számításos módszer A módszer meglévı épületek energetikai tanúsítására alkalmazható, különösen alkalmas az energiahatékonyságot fokozó intézkedések kidolgozásához. A módszer tulajdonképpen a számításos eljárás eredményének valóságtartalmát növeli, úgy hogy összehasonlítja a számítással kapott eredményt a tényleges energiafelhasználással. [2] A módszer lépései: 1. A mért adatokból meghatározzuk a teljes energiafelhasználást. A mért energiafelhasználási adatokból a primer energiaátalakítási tényezıkkel meghatározzuk a teljes energiafelhasználást és az épület minısítését. 2. Az épülethez illesztett számítási eljáráshoz szükséges információk begyőjtése. A területre jellemzı meteorológiai adatok, fajlagos szellızési érték, főtési rendszer hatásossága, belsı állapot adatai (hımérsékletek, létszám adat, kihasználtság, szakaszos főtés, szellızés, stb.) a mőszaki dokumentáció, helyszíni szemle, mérés ill. monitoring alapján. 3. Az aktuális épületadatokkal számítsuk ki az épület energiafelhasználását. 4. A főtés, hőtés, szellızés, HMV és világítás melletti egyéb fogyasztók energiafelhasználását adjuk hozzá a 3. pontban számított energiafelhasználáshoz. Ha nincsenek külön mérve, akkor becsüljük meg. Az egyéb fogyasztók energiafelhasználását az egyes nemzeteknek maguknak célszerő meghatározni. Amennyiben ilyen információ 21
nem áll rendelkezésre, abban az esetben a következı értékek vehetık figyelembe. Mivel az értékeket erısen befolyásolja a fogyasztó viselkedés, ezért az értékek valószínőségi mértéke ± 50%. Lakóépületek éves elektromos energiafogyasztása energiahatékony berendezésekkel [kwh] Szobák száma 1 2 3 4 5 6 Lakók száma 1 1,5 2 3 4 5 Hőtıszekrény 250 * 250 * 270 * 270 * 170 + 170 + Fagyasztó 0 0 0 0 200 200 Mosogatógép 110 150 210 260 320 330 Sütı 30 40 80 80 80 80 Mosógép 70 100 130 200 270 330 Szárítógép 130 200 260 390 525 660 Tőzhely 220 240 260 300 340 380 Egyéb berendezés 130 150 180 220 270 290 Összes kwh 940 1130 1390 1720 2175 2440 *Fagyasztóval +Fagyasztó nélkül 4.4. táblázat Lakóépületek éves elektromos energiafogyasztása energiahatékony berendezésekkel [kwh] Irodaépületek, a következı berendezéseket feltételezve: - munkahelyenként 1 számítógép, 1 flat monitor, 1 telefon - 10 munkahelyenként 1 nyomtató - irodánként 1 telefax, 1 másológép, 1 szkenner, 1 kávéfızıgép 22
Munkahelyenként m 2 kondicionált területre Személyenkénti terület 10 m 2 15 m 2 20 m 2 Energiahatékony berendezésekkel 120 12 8 6 Tipikus berendezésekkel 230 23 15 12 4.5. táblázat Irodai berendezések éves elektromos energiafogyasztása munkahelyre és kondicionált területre vonatkozólag [kwh/m 2 ] 5. Hasonlítsuk össze a mért adatokból meghatározott energiafelhasználást a fentiekben számított energia felhasználással minden energiahordozóra vonatkozóan. 6. Amennyiben az értékek nagyon különböznek, abban az esetben további módosítások szükségesek a számításban: alapadatok ellenırzésével és az esetleg korábban figyelmen kívül hagyott faktorok bevezetésével ismételjük meg a számítást. Amennyiben szükséges a bemenı adatokat is megváltoztathatjuk, a hihetıség határain belül. A két eljárással kapott minısítésnek közel azonosnak kell lenniük. Ez a speciális számításos eljárás melynek alapja a tényleges fogyasztási adatok és az aktuális épületadatok lehetıséget ad arra vonatkozólag, hogy meghatározzuk, milyen hatása van egy hatékonyabban mőködı épületüzemeltetıi vagy épülethasználói viselkedésnek. Elsısorban akkor használatos, amikor az épület funkciója, használóinak száma nem változik. Ha az épületet eladják vagy bérbe adják, akkor a standard adatokat figyelembe vevı számításos módszer javasolt. 23
5. Europrosper és EPLabel projekt A meglévı épületek energetikai tanúsítása mért fogyasztási adatok alapján több európai projekt témája is volt. Az Europrosper projekt (2002-2004) irodaházakra alkalmazható energetikai tanúsítási eljárást dolgozott ki, az azt követı EPLabel projekt (2005-2007) során pedig kifejlesztettek egy olyan módszert, mellyel az energetikai tanúsítást az éves fogyasztási adatok alapján lehet elvégezni az EPBD 7.3 fejezetének elıírásában foglalt 1000 m 2 -nél nagyobb középületekre. Az EPLabel módszer alkalmazható a következı középületek típusokra: adminisztrációs épület, egyetem, iskola, sportlétesítmény, kórház, hotel. 5.1. Az Europrosper projekt [4] [5] Az Europrosper projekt (2002-2004) koordinátora az Egyesült Királyság, projektpartnerek Belgium, Dánia, Görögország, Írország, Hollandia, Svédország. A projektben irodaházakra alkalmazható, mért fogyasztások alapján történı energetikai tanúsítási eljárást dolgoztak ki. A módszert 79 épület esetén tesztelték. A projekt során kifejlesztették az Ptool nevő szoftvert, mellyel a módszert sikeresen lehet alkalmazni. 5.1.1. Az Europrosper projekt ismertetése A módszert olyan már mőködı energetikai tanúsító rendszerek alapján dolgozták ki, melyek meglévı épületek mért fogyasztásokon alapuló tanúsítására vonatkoznak. Pl. Dánia (ELO), Ausztrália (ABGR), Amerikai Egyesült Államok (Energy star). 24
A kifejlesztett módszer irodaépületekre vonatkozik. A struktúráját szándékosan úgy tervezték, hogy felhasználható legyen mindegyik Tagállamban és kiterjeszthetı legyen más nem lakáscélú épület típusokra is, beleértve a kevert funkciójú épületeket. 5.1.2. Az Europrosper módszer ismertetése [6] [7] [8] [9] Elıször az épületre, az épület berendezéseire, valamint a tényleges energiafogyasztásra vonatkozó információkat össze kell győjteni, majd a következı 6 lépésbıl álló módszert kell alkalmazni: 1. Az épület energiafelhasználásának meghatározása [kwh/m 2 /év]. 2. A referenciaértékek (benchmark) kiszámítása az adott épülethez és az adott használathoz. 3. Az energiafelhasználás összehasonlítása a referenciaértékekkel (benchmark) az energetikai hatékonysági besorolás meghatározásához. 4. Meghatározni, hogy a rendszerbe táplált energia hogyan oszlik meg a végfelhasználási helyeken. 5. Megvizsgálni és prioritás szerint sorrendbe tenni az energia hatékonysági javaslatokat a beruházás hatékonysága szempontjából, valamint kiszámítani az új energiahatékonysági besorolást. 6. Az Energetikai Tanúsítvány elkészítése, mely tartalmazza a fentiekrıl szóló jelentést. 25
5.1.3. A Europrosper módszer részletes ismertetése 1. lépés: Az épület energiafelhasználásának meghatározása 5.1. ábra Az épület energiafelhasználásának meghatározása Az energiafelhasználás meghatározásához 4 bemenı adat szükséges: 1. Az épület típusának meghatározása. 2. Az épület kiterjedésének elfogadott mérıszáma (az adott épülettípusra) általánosan az alapterület. 3. Éves energiafogyasztás minden energiahordozóra vonatkozóan. (Az energiafelhasználás meghatározásakor a főtési energiafogyasztás tipikusan idıjáráskorrigált.) 4. CO2 vagy primer energia-tényezık energiahordozónként. A fenti adatokkal elı tudjuk állítani az összes energiahordozóra vonatkozó aktuális éves energiafogyasztást, konvertálva CO2 vagy primer energia egységekre, összegezve, 26
normalizálva és fajlagosítva az egész épület kiterjedésére (tipikusan az alapterületre a terület precíz definíciója országonként változó). 5.2.ábra Az épület éves energiafelhasználása kg CO2/m 2 mértékegységben 2. lépés: A referenciaértékek (benchmark) kiszámítása az adott épülethez és az adott használathoz 5.3.ábra A referenciaértékek meghatározása 27
Az EPBD direktíva (EPBD 7.2 fejezet) elıírja, hogy az épület energiafogyasztását referenciaértékekkel kell összehasonlítani. Az itt ismertetett módszer készítıi azt javasolják, hogy minden egyes irodaépülethez egy speciális referenciaértéket kell kiszámítani, amit egyedi igényre szabott, azaz az épülethez igazított referenciaértéknek hívnak. Az Egyesült Királyságban a tailored benchmarks folyamatot alkalmazzák az irodaházak esetén. A referenciaértékeket néhány bemenı adatból számolják: 1. A terület megosztása a szellızés típusának figyelembevételével 2. A munkaállomások száma 3. A mőködési órák száma 4. Adatok részletezése 5. Speciális területek vagy speciális végfelhasználók A referenciaértékeket úgy képezzük, hogy megvizsgáljuk a létszámadatokat, a berendezéseket és az adott épület tevékenységi területeinek üzemidejeit, kiszámítva az éves energia követelményt mindegyikre, feltételezve a jó gyakorlat-ot vagy a tipikus energiahatékonyságot. A módszert fa diagram segítségével tudjuk megoldani, mert az az energiafogyasztást a fogyasztás gyökereibıl építi fel, ld. 5.4. ábra. 5.4.ábra A Fa diagram elve 28
Az 5.5. ábra például az éves világítási energiafogyasztás összetevıit ábrázolja a tipikus és a jó gyakorlat példák segítségével egy standard, légkondicionált Egyesült Királyságban lévı iroda esetén. A fa diagramm számítási elvével meg tudjuk határozni az épület világításához tartozó referenciaértékeket, azaz a jó gyakorlat és a tipikus értéknek megfelelı referenciaértéket. 5.5. ábra Fa diagram alkalmazásával a tailored benchmark, azaz épülethez igazított referenciaérték elıállítása az alrendszerekhez A jó gyakorlat és a tipikus értékek minden közreható elemére, azaz a megvilágításra, a lámpák hatásosságára, a vezérlés tényezıjére, fix referenciaértékek vannak az irodaház szektorra vonatkozóan, szétválasztva a mőködtetési tényezıt vagy kontrol faktort, mely a felhasználó világításának egyidejőségétıl függ. (Az irodaházakra vonatkozó referenciaértékeket ld. 1. mellékletben) A fenti analízist minden végfelhasználóra elvégezzük, hogy megkapjuk az összesített energia referenciaértékeket, a felvett tipikus és jó gyakorlat értékekkel. A tényleges fogyasztást az így kapott két referenciaértékkel össze tudjuk hasonlítani. (5.6. ábra) 29
5.6. ábra Az épület energiafelhasználása és a tipikus, valamint a jó gyakorlathoz tartozó épülethez igazított referenciaértékek az alrendszerekre (tailored benchmark) 3. lépés: Az energiahatékonysági besorolás meghatározása A jó gyakorlat és a tipikus energetikai teljesítıképességhez tartozó referenciaértékeket interpolálni és extrapolálni kell, hogy létrehozzuk a besoroláshoz szükséges skálát. 5.7. ábra Az energiahatékonysági besorolás meghatározása 30
5.8. ábra Az épület energiahatékonysága és besorolása relatív skálával Az 5.8. ábra a jó gyakorlat és a tipikus tényezık segítségével elıállítható skálázási rendszert szemlélteti. A jó gyakorlat szint 75%-ától a tipikus szint 150%-ig referenciaértékeket képezünk, melyek kiadják az A* -tól H-ig tartó skálát. Az 5.8 ábrán látható besorolás szerint az adott épület energiafogyasztása G besorolást kapott. 31
4. lépés: Az aktuális energia végfelhasználás megoszlásának meghatározása 5.9. ábra Az aktuális energia végfelhasználás megoszlásának meghatározása (AGT: Actual, Good practice, Typical: Aktuális adatok, jó gyakorlat, tipikus érték) Az EPBD direktíva 7.2 fejezete kimondja, hogy az energetikai tanúsítványnak az épület besorolásán túl javaslatokat kell tartalmaznia az energetikai teljesítıképesség költséghatékony javítására vonatkozóan. Az energiacsökkentı javaslatok kidolgozásához meg kell határozni, hogy mennyi a végfelhasználási helyek aktuális energiafogyasztása. Ezután meghatározható, hogy az energiacsökkentésre milyen lehetıségek vannak: a rendszer energiahatékonysága, a mőködési órák száma vagy a menedzsment és a vezérlés minıségére vonatkozóan. A Europrosper módszer ugyanazt a fa diagramot alkalmazza az épület éves energiafogyasztásának szétbontásához, mint amit az épülethez igazított referenciaértékek (tailored benchmark) meghatározásához használt. Ebben az esetben azonban a rendszer és a végfelhasználások hatékonyságára és mőködtetésére vonatkozóan nem a tipikus és a jó gyakorlat értékeit használjuk, hanem az aktuális hatékonyság és mőködtetés értékeit (5.10.ábra). 32
5.10. ábra A végfelhasználások hatékonyságának megállapítása fa diagrammal, az aktuális értékekkel Az összes aktuális végfelhasználások összege természetesen rögzített az összes fajlagos energiafelhasználás által, melyet a tényleges mért fogyasztásból határoztunk meg. 5.11. ábra Az összes energiafelhasználás megoszlása 33
5. lépés: Potenciális energiacsökkentı javaslatok megvizsgálása 5.12. ábra Potenciális energiacsökkentı javaslatok megvizsgálása A módszer utolsó elıtti lépése az adott épületre vonatkozó lehetséges energiacsökkentı javaslatok kidolgozása. A módszer jelenleg 50 standard javaslatot tartalmaz az irodaház szekcióra vonatkozóan. A szakértı minden javaslat esetén megjelöli a jelenlegi meglévı értéket ill. százalékot és a lehetséges jobb értéket. A szakértı által javasolt értékekbıl a szoftver a fa diagramokon keresztül kiszámítja az energia hatékonysági javaslatok hatását (az 5.13. ábrán láthatóak a világításra vonatkozóan az aktuális értékek mellett a javasolt lehetséges értékek). 34
5.13. ábra Az energiafelhasználás aktuális megoszlása és az elérhetı értékek A program automatikusan számítja a megvalósítás költségét (a szoftver általános adatai alapján), az energiafelhasználás és CO2 kibocsátás csökkenését. Természetesen az alapadatok felülírhatók, ha a szakértınek megbízhatóbb információi vannak, pl. a költségekre. 6. lépés: Az Energetikai Tanúsítvány elkészítése 5.14. ábra Az Energetikai Tanúsítvány elkészítése 35
A Europrosper szoftver elkészíti az Energetikai Tanúsítványt, mely jelentést ad a fenti vizsgálatok eredményeirıl a bemenı adatok megjelenítésével. 5.2. Az EPLabel projekt [10] [11] [12] [13] 5.2.1. Az EPLabel projekt ismertetése Az EPLabel projekt 2005-tıl 2007-ig zajlott. A projekt résztvevı országai az Egyesült Királyság, Belgium, Németország, Dánia, Franciaország, Görögország, Írország, Hollandia, Svédország, Finnország. A projekt során kifejlesztettek egy olyan módszert, mellyel az energetikai tanúsítást az éves fogyasztási adatok alapján lehet elvégezni az EPBD 7.3 fejezetének elıírásában foglalt 1000 m 2 -nél nagyobb középületekre. A módszer tulajdonképpen az elızıekben ismertetett Europrosper módszer továbbfejlesztése, kiterjesztése más típusú épületekre is. A módszer alkalmazásához az EPLabel V1.2 szoftver fejlesztették ki. A szoftvert a következı épületeken tesztelték: Egyesült Királyság Belgium Németország Dánia Franciaország Görögország Írország Hollandia Svédország EPLabel V1.2 szoftver teszt 13 épület különbözı szektorokból 78 kórház épület 13 irodaépület 10 felsıoktatási intézmény 5 sportlétesítmény, 2 egyetemi épület 58 iskola 77 iskola 23 kórház 115 iskola, 27 kórház 5.15. táblázat Az EPLabel szoftver tesztelése A módszer alkalmazható a következı középületek típusokra: - adminisztrációs épület - egyetem - iskola - sportlétesítmény - kórház - hotel 36
5.2.2. Az EPLabel módszer ismertetése A módszer analóg a Europrosper módszerrel, gyakorlatilag ugyanazokat a lépéseket kell végrehajtani, ezért itt csak a Europrosper módszerhez képesti különbségeket soroljuk fel. Az EPLabel projekt részeként Németországban 13 db irodaépületet teszteltek, mely során a minısítések a vártnál rosszabbak lettek. A tanúsításhoz alkalmazott referenciaértékek nem tartalmazzák a speciális energiafelhasználásokat, ez okozta a vártnál rosszabb besorolást: 5.16. ábra 13 irodaépület energetikai vizsgálata Németországban A végeredmény pontosítása érdekében ezért az épület teljes energiafogyasztásából le kell vonni azon speciális energiafogyasztó berendezések energiafelhasználását, melyek a referenciaértékekben nincsenek benne: 37
5.17. ábra Energiafogyasztás korrigálása Az EPLabel módszer a besoroláshoz az EN15217 szabványban leírt R r és R s értékek figyelembevételét javasolja, a szabványban leírtak szerint. Az épület funkciója nagyban meghatározza a referenciaértékeket, három lehetıség közül választhatunk: 1. Az adott ország saját elıírása az épület típus és ahhoz tartozó referenciaértékre. 2. Más ország elıírásának alkalmazása az épület típus és ahhoz tartozó referenciaértékre. 3. Az adott ország saját elıírása épület típusra, referenciaérték nélkül A 3. esetben csak az energetikai tényezı kerül meghatározásra az A-tól G-ig tartó besorolás nélkül. Több országban nincs nemzeti elıírás a referenciaértékekre, ezek az Egyesült Királyság épülettípusait és referenciaértékeit használják. A referenciaértéket és az aktuális energiafogyasztást az épület régiójának 20 év átlagára jellemzı hıfokhíddal kell korrigálni: 5.18. ábra Energiafogyasztás korrigálása hıfokhíddal 38
5.19. ábra A számított és mért érték megjelenítése az EPLabel tanúsítványban 39
6. Display kampány 6.1. Display kampány ismertetése A Display kampány 2003-ban indult a francia Energie-Cités kezdeményezésében a European Commission támogatásával. A Display programmal az épület energia és vízfogyasztási adatai alapján minısítik az épületet. A kampány kezdetben csak önkormányzati intézmények minısítésére volt használható, azonban nemrégiben a magánszektor épületeire is kiterjesztették. A Display rendszert 18 ország 20 városában tesztelték. A kampányban kidolgozták a megfelelı módszert az energiafelhasználás, a CO2 kibocsátás és a vízfogyasztás minısítéséhez, meghatározták a referenciaértékeket és egy könnyen használható online programot fejlesztettek ki, mellyel az épületek mért adatok alapján történı minısítése elvégezhetı. [22] Az épületre vonatkozó minısítés eredményét a Display plakáton jelenítik meg. A cél az volt, hogy felhívják a társadalom figyelmét a tudatos energiafelhasználásra, ezzel csökkentve az energiafogyasztást és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, valamint az energiafogyasztás csökkenésébıl adódó pénzügyi megtakarításokat érjenek el. Jelenleg 27 országban több mint 300 önkormányzat csatlakozott a rendszerhez, több mint 9000 épületet minısítettek. A rendszer nagy elınye, hogy az interneten keresztül összekapcsolja a kampányhoz csatlakozott városokat, így bármikor betekinthetünk az országon belüli vagy akár más országban lévı épületek energiafelhasználási adataiba. A rendszerben tárolt adatokkal a meglévı épületállomány energiafelhasználási adatbázisa létrehozható. A Display használatával az önkormányzatok a következıket tudják könnyen megvalósítani:[23] - a társadalom felé irányuló kommunikáció - a Display plakát szembetőnı, könnyen értelmezhetı - hatásos, felhasználóbarát és gyakorlatias internet alapú minısítı rendszer használata - az épületek alapterületre vonatkozó korlátozás nélküli (1000 m 2 -nél kisebbek is) minısítése - a plakát évenkénti megújításával a középületállomány energetikai állapotának monitoringozása - az energiafelhasználás és CO2 kibocsátás mellett a vízfogyasztás minısítése 40
- klímaváltozás elleni küzdelem egy Európai Kampány tagjaként 6.2. Display kampány módszere A kifejlesztett online Display programban a szükséges adatok megadása után a program kiszámítja a primer energiafelhasználást, majd az épülettípus (oktatási, hivatali, sport stb.) alapján minısíti az épületet A-tól G-ig tartó 7 osztályt tartalmazó skálán. Ezután a program kiállítja a minısítéseket tartalmazó Display plakátot. A programban 11 épülettípus közül lehet választani: - óvoda - általános iskola - középiskola - hivatali épület - uszoda - sportcsarnok - raktár - társadalmi / kulturális épület - egészségügyi központ - mentı központ - többlakásos épület Az épületek összehasonlításának megkönnyítése és az információs adatbázis létrehozása érdekében meg kell adni az épület állapotát: - alacsony: a következık közül csak egy teljesül: tetı hıszigetelés, fal hıszigetelés, korszerősített főtési rendszer, világítótestek cseréje, szabályozott szellızı rendszer - közepes: tetıszigetelés és a következıkbıl 2 teljesül: fal hıszigetelés, korszerősített főtési rendszer, világítótestek cseréje, szabályozott szellızı rendszer - magas: komplett felújítás, azaz tetı hıszigetelés és a következıkbıl 3 teljesül: fal hıszigetelés, korszerősített főtési rendszer, világítótestek cseréje, szabályozott szellızı rendszer 41
Az alapadatok közül meg kell adni az alapterületet, a mőködési órák számát, az épületfunkciót, valamint uszodák esetén az éves vendégszámot és a medencék területét is. A főtési energiafelhasználás korrigálása miatt meg kell adni a helyi idıjárási tényezıt. Ez a tényezı a vizsgált év téli hımérsékleteit és a sokéves téli átlaghımérsékleteket hasonlítja össze és a hıfokhíd alapján kell számítani: átlagos (20 vagy 30 éves) hıfokhíd az adott városra / vizsgált év hıfokhídja az adott városra. Tipikus értéke 0,85 és 1,15 között van, a 0,85 érték hideg telet, az 1,15 érték enyhe telet mutat. Az adott város hıfokhídjának értéke a meteorológiai intézettıl szerezhetı be. Az adott év hıfokhídját nem szabad az országos vagy egy másik területi régió hıfokhídjával összehasonlítani, hanem a város átlagos hıfokhídjával kell összevetni. [24] Az energiafogyasztásnál a következı adatokat kell megadni [kwh, MWh] - főtési energia - hőtési energia - HMV - Egyéb - Összes Fenti energiafelhasználásokat energiahordozónként kell megadni: gáz (földgáz, cseppfolyós gáz, biogáz), olaj, szén, távhı, hıre használt napenergia, elektromos energia (hálózati, megújuló, fotovoltaikus): 6.1. ábra Az energiafelhasználások bevitele a Display programban Az egyéb energiafelhasználás tartalmazza a főtés, hőtés, HMV termelésen kívül az összes felhasznált energiát, úgymint a világítás, irodai berendezések, szivattyúk, ventilátorok stb. A 42
primer energiafelhasználás [kwh/m 2 ] az energiahordozónkénti összes energiát veszi figyelembe a számításhoz, az energiafelhasználás szétbontása főtési, hőtési, HMV és egyéb energiafelhasználásra az épületek energiafogyasztásának összehasonlítását könnyíti meg, ill. az adott épület évrıl évre történı energiafelhasználásának vizsgálatát teszi átláthatóvá. A primer energiafelhasználás számítása primer energiaátalakítási tényezıkkel történik. Az energiaátalakítási tényezıkre vonatkozó értékek a németországi German Institute for Applied Ecology (Öko-Institut) GEMIS programból és annak adatbázisából származnak. Ez a program különbözı energiahordozók és folyamatok variációira kiszámítja a primer energiaátalakítási tényezıt ill. a CO2 emissziós tényezıt. Energia vagy Energiaforrás Primer energiaátalakítási tényezı [kwh/kwh] Átalakítási tényezı típusa CO2 átalakítási tényezı [kg/kwh] Forrás földgáz 1,17 KEV nem megújuló+megújuló 0,2537 cseppfolyós gáz 1,16 KEV nem megújuló+megújuló 0,2763 biogáz 1,14 KEV nem megújuló+megújuló 0,25 olaj 1,19 KEV nem megújuló+megújuló 0,3199 antracit 1,11 KEV nem megújuló+megújuló 0,4397 barna szén 1,25 KEV nem megújuló+megújuló 0,4579 fa (hasábfa) 1,04 KEV nem megújuló+megújuló 0,0213 fa forgács 1,1 KEV nem megújuló+megújuló 0,0268 fa (pellet) 1,13 KEV nem megújuló+megújuló 0,0349 napkollektor 1,17 KEV nem megújuló+megújuló 0,0479 GEMIS 4.3 2004 Öko-Institut GEMIS 4.3 2004 Öko-Institut GEMIS 4.3 2004 Öko-Institut GEMIS 4.3 2004 Öko-Institut GEMIS 4.3 2004 Öko-Institut GEMIS 4.3 2004 Öko-Institut GEMIS 4.3 2004 Öko-Institut GEMIS 4.3 2004 Öko-Institut GEMIS 4.3 2004 Öko-Institut GEMIS 4.3 2004 Öko-Institut 6.2. táblázat Primer energia-átalakítási tényezık A 6.2. táblázatban a napkollektor alkalmazása esetén a HMV termelés energiája van primer energiára átalakítva, síkkollektort feltételezve. 43
6.3. táblázat Primer energia-átalakítási tényezık villamos energiára 44
Megjegyezzük, hogy a 6.3. táblázatban a villamos energiára vonatkozó primer átalakítási tényezı Magyarországra vonatkozóan 3,16. A hatályos 7/2006 TNM rendeletben ugyanezen tényezı 2,5. A valóságban azonban elképzelhetı, hogy valóban magasabb ez az érték, mint 2,5. Ha például megnézzük a Display programot kidolgozó Franciaországot, hasonlót tapasztalhatunk, hiszen a fenti táblázatban a villamos energia primer átalakítási tényezıje tényezı 3,35, míg a hatályos francia rendeletben pedig 2,58 a tényezı értéke. Primer energiaátalakítási tényezı [kwh/kwh] Átalakítási tényezı típusa CO2 átalakítási tényezı [kg/kwh] Forrás Távhı, kogenerációs üzem 0,78 CED total 0,24 Távhı, nem kogenerációs üzem 1,49 CED total 0,41 GEMIS 4.14, számítást készítette IWU, 2004, 70% kogeneráció GEMIS 4.14, számítást készítette IWU, 2004 6.4. táblázat Primer energia-átalakítási tényezık távfőtésre A távfőtésre vonatkozó tényezık szabadon felülírhatók a programban a helyi adottságoknak megfelelıen. Energia vagy Energiaforrás Primer energiaátalakítási tényezı [kwh/kwh] Átalakítási tényezı típusa CO2 átalakítási tényezı [kg/kwh] Forrás Monokristályos PV 0,78 CED total 0,24 Elektromosság (zöld, 50% vízi / 50% szél energia) 1,49 CED total 0,41 GEMIS 4.3 2004 Öko- Institut GEMIS 4.3 2004 Öko- Institut 6.5. táblázat Primer energia-átalakítási tényezık megújuló energiára A fotovoltaikus villamos energiatermelés esetén polikristályos szilicium bevonat van figyelembe véve. A zöld elektromos energia primer energiaátalakítási tényezıje esetében 50% vízi,- és 50% szélenergia-termelés van figyelembe véve. 45