Számítási példák. Baumann Mihály, Dr. Szalay Zsuzsa, Dr. Csoknyai Tamás

Átírás

1 Számítási példák Baumann Mihály, Dr. Szalay Zsuzsa, Dr. Csoknyai Tamás

2 HMV primer energiaigény számítása Határozza meg egyszerűsített számítással az adott A N =143 m 2 alapterületű lakóépület (családi ház) folyamatos melegvíz ellátásának primer energia igényét, a végeredménynél számológépéből kiadódó 4 tizedes jegy pontossággal! A HMV ellátás jellemzői: 40 %-ban az áramszolgáltatótól nyert villamos árammal üzemelő hőszivattyúval (a távozó levegő felhasználásával), külön villamos segédenergia beszámítás nélkül 60 %-ban villamos segédenergia nélküli napkollektoros hőenergia felhasználással cirkulációval, elosztással, a fűtött téren belül indirekt tárolóval a fűtött téren belül a villamos fogyasztások 2/3-része csúcsidőben, 1/3 része csúcsidőn kívül történik, ez a primer-energia átalakítási tényező meghatározásához figyelembe veendő! a tárolási veszteséget, valamint az elosztási és cirkulációs vezeték fajlagos energia igényét a HMV teljes nettó hőenergia igényére számítjuk! /

3 A HMV rendszer fajlagos energiaigénye E HMV = q HMV 1 + q HMV,v q HMV,t 100 C k α k e HMV + E C + E K e v /

4 Tervezési adatok 7/2006 TNM rendelet 3. melléklet IV.1. táblázat /

5 Hőszivattyú teljesítménytényezője 7/2006 TNM rendelet 2. melléklet VII.2. táblázat Hőszivattyú segédenergia igénye a kiírás értelmében E K =0 kwh/m 2 a Napkollektor teljesítménytényezője érdektelen, mert a megújuló energia miatt 0 szorzóval szorozzuk. Legyen C K =1 Napkollektor segédenergia igénye a kiírás értelmében E K =0 kwh/m 2 a /

6 Az elosztás fajlagos vesztesége, a cirkuláció segédenergia igénye 7/2006 TNM rendelet 2. melléklet VII.6. táblázat Alapterület A N [m 2 ] Az elosztás hővesztesége a nettó melegvíz készítési hőigény százalékában Cirkulációval Cirkuláció nélkül Elosztás a fűtött téren kívül Elosztás a fűtött téren belül Elosztás a fűtött téren kívül Elosztás a fűtött téren belül > /2006 TNM rendelet 2. melléklet VII.7. táblázat A N Fajlagos segédenergia igény [kwh/m 2 a] [m 2 ] 100 1, , , , , , , , , ,11 >5000 0,10 cirkulációval, elosztással, a fűtött téren belül /

7 A hőtárolás fajlagos vesztesége 7/2006 TNM rendelet 2. melléklet VII.4. táblázat indirekt tárolóval a fűtött téren belül /

8 A primer energia átalakítási tényezők 7/2006 TNM rendelet 3. melléklet V.1. táblázat /

9 A HMV rendszer fajlagos energiaigénye E HMV = q HMV 1 + q HMV,v q HMV,t 100 C k α k e HMV + E C + E K e v E HMV = = , , ,26 0, , , ,6 0 3 E HMV = 9, 55 kwh/m 2 a /

10 Megújuló részarány Egy E p-méretezett =100 kwh/m 2 a E sus = 0 kwh/m 2 a épületre további 20 kwh/m 2 a nettó energiatermelésű napelemet telepítenek. Mekkora lesz az épület összesített energetikai jellemzője, mekkora lesz a megújuló részarány (MER)? A példa a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság által kidolgozott módszertani segédletből (Az épületek által hasznosított megújuló részarány számításáról és további, január 1-től hatályba lépő épületenergetikai méretezési változásokról) származik; /

11 E nyer = 20 * 2,5 = 50 kwh/m 2 a; ennyivel csökkenthető az Ep-méretezett (az Epméretezetthez a TNM rendelet 3. melléklet V. 1. táblázat szerint kell figyelembe venni: e v =2,5 mivel ezt váltja ki a napelem) Ep-méretezett* = = 50 kwh/m 2 a A kötelező megújuló részarány: E sus min = 0,25 * Ep-méretezett* = 0,25 * 50 = 12,5 kwh/m 2 a [kwh/m 2 a] E nyer sus = 20 * 1 = 20 kwh/m 2 a; ennyi számolható el a megújuló részarányban (E sus számításához a 6. melléklet IV. 1. e sus =1 amit a napelem megújuló energiával megtermel) MER = 20 / 50 * 100 = 40 % 80

12 Megújuló részarány Egy új iskola méretezett összesített energetikai jellemzője E P-méretezett = 54,3 kwh/m 2 év. A nettó fűtési energiaigénye 31,96 kwh/m 2 év, a hőelosztás veszteségei 4,1 kwh/m 2 év, a szabályozás veszteségei 1,1 kwh/m 2 év, a tárolás vesztesége 0,6 kwh/m 2 év. A fűtést faelgázosító kazán látja el: C k =1,2. Közel nulla energiafogyasztásúnak (KNE) minősül-e az épület? A példa a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság által kidolgozott módszertani segédletből (Az épületek által hasznosított megújuló részarány számításáról és további, január 1-től hatályba lépő épületenergetikai méretezési változásokról) származik; /

13 E P-méretezett = 54,3 < 85 kwh/m 2 év; E p,kne,max igen vizsgálandó még a MER A kötelező megújuló részarány: E sus min = 0,25 * Ep-méretezett = 54,3 * 0,25 = 13,57 kwh/m 2 év E F sus q f q f, h q f, v q f, t C k k e f sus ( EFSz EFT qk, v ) ev sus [kwh/m 2 a] E F sus = (31,96+4,1 +1,1 + 0,6) * 1,2 * 1 (mivel e sus =1 a tűzifa megújuló primer energia tartalma) E F sus = 45,3 > 13,57 kwh/m 2 év; KNE igen

14 Megújuló részarány Egy új iskola méretezett összesített energetikai jellemzője E p méretezett = 48,19 kwh/m 2 év. A nettó fűtési energiaigénye 31,96 kwh/m 2 év, a hőelosztás veszteségei 2,1 kwh/m 2 év, a szabályozás veszteségei 1,1 kwh/m 2 év, tárolás vesztesége nincs. A fűtést talajszondás elektromos hőszivattyú látja el: C k =0,23. Közel nulla energiafogyasztásúnak (KNE) fogyasztásúnak minősül-e az épület? A példa a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság által kidolgozott módszertani segédletből (Az épületek által hasznosított megújuló részarány számításáról és további, január 1-től hatályba lépő épületenergetikai méretezési változásokról) származik; /

15 E P méretezett = 48,19 < 85 kwh/m 2 év; E P,KNE,max igen, de vizsgálandó még a megújuló energia részaránya (MER) A kötelező megújuló részarány: E sus min = 0,25 * Ep-méretezett = E P sus min = 48,19 * 0,25 = 12,05 kwh/m 2 év A felhasznált környezeti hőenergia (levegőben, vízben és talajban lévő hőenergia) mennyisége a talajszondás elektromos hőszivattyú esetén: C k sus = 1-1/SPF = 1 - C k = 1-0,23 = 0,77 E F sus1 = (31,96+2,1+1,1) * 0,77 * 1=27,07 > 12,05 kwh/m 2 év; KNE igen (Megjegyzés: nem C k =0,23-mal számolunk, hanem C k sus = 0,77-tel, mivel nem a felhasznált nem megújuló elektromos energiaigényt, hanem a felhasznált megújuló környezeti hőt szeretnénk kifejezni. e sus =1 mivel a talaj, mint környezeti hőforrás megújuló primer energia tartalma és mivel azt feltételezzük, hogy a szivattyúzáshoz felhasznált elektromos energia teljes egészében hőként hasznosul.) 84

16 Köszönöm a figyelmet! Figyelem! Az előadás anyaga szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerzők kizárólag a tanfolyam résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható. Jelen dokumentum a szerző írásos engedélye nélkül sem elektronikus, sem más adathordozón nem terjeszthető, másolható /