Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 51. Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2 Szerzők: Kovács Tünde Tóth Lászlóné Szerkesztette: Kovács Tünde Véleményezték: Perkó Magdolna Vízvári László Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 4 A továbbképzési füzet célja 5 A tananyag moduljai 7 1. Az ápolói szakmacsoport struktúrája 8 A tananyag célja 8 Követelmények 8 Fogalomgyűjtemény 8 Tananyag 9 I. Struktúra 9 II. Szervezés 12 III. Tartalom 13 Összefoglalás 17 Kérdések, feladatok 19 2. Szaktanácsadás 20 A tananyag célja 20 Követelmények 20 Fogalomgyűjtemény 20 Tananyag 21 I. A módszer 22 II. A módszer kiválasztása 23 III. Az elméleti képzés módszertani elemei az ápolóképzésben 25 IV. A gyakorlati képzés módszertani elemei az ápolóképzésben 32 Összefoglalás 41 Kérdések, feladatok 42 3. Vizsgáztatói feladatok 44 A tananyag célja 44 Követelmények 44 Fogalomgyűjtemény 44 Tananyag 44 I. Külső mérés 44 II. Modul záróvizsga 45 III. Szakmai vizsga 46 Összefoglalás 50 Kérdések, feladatok 50 Felhasznált irodalom 51 Mellékletek 1 sz. melléklet: Szakmacsoportok 53 2 sz. melléklet: Módszerekről röviden 55

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 4 BEVEZETŐ Kedves Érdeklődő Kolléga! Sok szeretettel üdvözöljük abból az alkalomból, hogy Ön a Szakmacsoportos módszertan füzetet tanulmányozza, mint szaktanácsadó, szakértő, vizsgaelnök, vizsgabizottsági tag, oktatást szervező, gyakorlatvezető, oktató, vagy tanuló. Ebben a továbbképzési formában a képzés minden eleme az Ön elméleti, gyakorlati ismereteinek gyarapítását szolgálja, didaktikai és tartalmi állapota a napi igények szerint követi a változásokat. Saját gyakorlatunkból adódó felhalmozott tapasztalat, valamint a sok éven keresztül vezetett felkészítő tanfolyamok gyakorlata által jutottunk arra az elhatározásra, hogy kialakítsunk egy olyan továbbképzési formát, amelynek tananyaga bármikor ismét fellapozható és nem veszti el aktualitását. Mindezen túl az Ön igényeit igyekszünk szolgálni azáltal, hogy: idejét és szakmai tudását tiszteletben tartjuk, az általunk átadni kívánt tananyag a pedagógia területére korlátozódik, tiszteletben tartjuk, hogy Ön a képviselt szakterület elismert személyisége, közös tevékenységi területünk azon a ponton találkozik, ahol az Ön szakmai tudása, kultúrája kapcsolódik a szakképzéshez. Ezt a jegyzetet elsősorban azoknak a szakembereknek állítottuk össze, akik részt vesznek az Ápolói szakmacsoport munkájában. A tananyag nagymértékben támaszkodik korábban megszerzett ismereteikre és tapasztalataikra. Elgondolásunk szerint a szakmacsoportban való gondolkodás olyan, elsősorban szakmaipedagógiai szemléletmódot feltételez, amely elengedhetetlen a szak-módszertan követelményeinek teljesítéséhez. Továbbképzésünk során a szakképzés indításától a munkavállalásig tartó folyamatot követjük nyomon a megvalósítás tartalmi elemeit és jogszabályi hátterét szem előtt tartva. Ezzel a füzettel szeretnénk együttgondolkodásra hívni Önt. Szeretnénk továbbá megismertetni a szakmacsoport szakképesítéseinek napjainkban zajló fejlesztésével és a már meglévő eredményekkel, valamint tervekkel. Kérjük, tartson velünk! Kellemes és hatékony tanulást kívánunk! Üdvözlettel: a szerzők Az ápolói szakmacsoport módszertani továbbképző füzete a sorozat bevezető kötete. Ebben talál olyan általános módszertani anyagokat, amelyet a többi szakmacsoportnál már nem ismételtünk meg. Amennyiben a teljességre törekszik, és a módszertan elméleti kérdései is érdeklik, ebben a füzetben megtalálja a szükséges információkat.

5 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA Célunk, hogy megismertessük Önnel az ápolói szakmacsoport struktúráját, a képzések szervezésének, szakértői szaktanácsadói vizsgáztatói tevékenységének, a gyakorlati felkészítés feladatainak szakmai didaktikai, módszertani összefüggéseit. A füzetet olvasva megismerkedhetnek azokkal a formai, tartalmi kérdésekkel, amelyek problémát jelenthetnek a szakképzés szervezésében, az oktatás-képzés folyamatában, a szakmai vizsgáztatásban egyaránt. A tananyag nem törekszik teljességre, nem részletezi csak utal azokra az összefüggésekre, amelyeket a szakképzések alapdokumentumai tartalmaznak. Inkább azokat az ismereteket értelmezi, amelyek feltétlenül szükségesek a szakmacsoportba tartozó szakképzésekben való eligazodásra. Meggyőződésünk, hogy a leírtak tanulmányozása során szerzett ismeretek az érdeklődő szakemberek számára a mindennapi - nem kifejezetten a szakképzésben betöltött szerepük tekintetében szakmai tevékenységükre is jótékony hatással lesznek. Az ápolói szakmacsoporthoz tartozó szakképzések fejlesztése szükségessé teszi, hogy a szakértők, szaktanácsadók, pedagógusok és képzésszervezők tájékozódjanak az új rendszerben. A fejlesztési folyamat köztes szakaszában azonban elég nehéz mindenről hasznosítható információt adni, hiszen vannak olyan elemei, amelyek már megjelentek és véglegesnek tekinthetők pl.: az ápolási asszisztens és az ápoló képzés szakmai és vizsgakövetelményei más szakok esetében viszont csak munkapéldányi szinten készültek el a dokumentumok. Ezeknek a szakoknak csak a terveit tudjuk bemutatni, fenntartva az esetleges változások lehetőségét. A szakképzések struktúra változása napjainkban kettős. Nevezhetjük külső és belső struktúraváltásnak is a fejlesztési folyamatok kapcsán létrejövő változásokat. Külső struktúrának az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát nevezzük, belső struktúrának az egyes szakok szerkezeti felépítését. A képzések struktúráját két szempontból érdemes vizsgálni: a tanuló és a képző intézet szempontjából. Mindkét esetben a legfontosabb elem a belső struktúra. A belső struktúra dönti azt el, hogy tanulóbarát e a képzés, vagy nem. Ma a tanulóbarát képzések leglényegesebb kritériuma az előzetesen megszerzett tudás beszámíthatósága. Ezt pedig a moduláris rendszer teszi leginkább lehetővé. hagyományos struktúra fejlesztés alatt álló külső alapképzések szakosító képzések alapképzések ráépülő képzések belső meglévő tudás beszámítása tantárgyi rendszer - tantárgyi rendszer - moduláris rendszer igen moduláris rendszer igen

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 6 A belső struktúra kihat a képzések szervezési jellemzőire is. Egészen más beállítódás szükséges a moduláris rendszerben a képző intézetek/szervezetek részéről, mint a hagyományos tantárgyi rendszerű képzéseknél. Mindezek ellenére úgy döntöttünk, hogy a jövőt mutatjuk be kiadványunkban (néhol utalva az átmeneti helyzetre), hiszen mire megjelenik, reményeink szerint már lassan befejeződik a fejlesztésnek ezen szakasza és ami ma tervezet, akkor már végleges lesz 1. A tananyagban talál néhány piktogramot, aminek az értelmezéséhez az alábbi magyarázat szolgál segítségül: Probléma felvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre. Figyelem! Feltétlenül olvassa el! Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést. Az ilyen téglalapokban hasznos gyakorlati tanácsokat, vagy példákat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk! 1 A végleges szó csak azt jelenti ebben a vonatkozásban, hogy addig alkalmazható, amíg meg nem történik legalább ötévenként a képzési dokumentáció értékelése és az eredmények visszacsatolása.

7 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT A TANANYAG MODULJAI Szakmacsoportos módszertan (Ápolói szakmacsoport) A szakmacsoport struktúrája Szaktanácsadás Vizsgáztatói feladatok Szakmacsoportnak nevezzük az azonos szakmai jellegű, azonos tanulmányi területű szakképesítések csoportját. Az egyes szakmacsoportok összeállítása az egészségügyi szakok területén kétszintű. Az első szintet jelentő besorolást az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza, amely a szakképesítéseket szakmacsoportokba sorolja a szakok jellege szerint. Ez a besorolás a szakképesítések azonosító számának 5. oszlopában jelenik meg. Az egészségügyi szakképesítések az 1. csoportba tartoznak. Pl.: az ápoló szakképesítés OKJ azonosító száma 54 5012 01, az ápolási asszisztens szakképesítés azonosító száma 31 5012 01, a csecsemő- és gyermekápoló szakképesítés azonosító száma 54 5012 02. A második szintű besorolást akár önkényesnek is nevezhetjük. Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet szakmai munkacsoportja a moduláris fejlesztési folyamat kezdetén az egészségügyi szakképzéseket nyolc kisebb szakmacsoportba sorolta a könnyebb átláthatóság kedvéért. A szakmacsoportok a hasonló jellegű szakokat tartalmazzák, pl.: a fogászati szakmacsoportba a fogászati asszisztens, a klinikai fogászati higiénikus, a fogtechnikus és a fülilleszték-készítő szakok tartoznak. (1. sz. melléklet)

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 8 1. MODUL AZ ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT STRUKTÚRÁJA A TANANYAG CÉLJA Bemutatni az ápolói szakmacsoport szakképzéseinek jellemzőit a szakértőknek, szaktanácsadóknak és az érdeklődő szakembereknek. Az általános jellemzőktől a részletek felé haladva a speciális szerkezeti és tartalmi vonatkozásokkal megismertetni őket. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: elmagyarázni a képzésstruktúra fogalmának jelentéseit, ismertetni az alapképzés és a ráépülő képzés közti különbséget, ismertetni a szakértő feladatait a képzésfejlesztésben, ismertetni a szakértő feladatait a képzés megvalósításában, ismertetni az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak pedagógiai jellemzőit, ismertetni az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak szakmai jellemzőit. FOGALOMGYŰJTEMÉNY Ápolói szakmacsoport Az ápolói munka egyes speciális területeit is magába foglaló szakképesítések csoportja. EU konform ápoló képzés Az Európai Unió normáinak megfelelő ápoló képzés. DACUM (Developing A Curriculum) a tantervfejlesztés módszere a tevékenység elemzés segítségével. PLAR Az előzetes tudás felmérésének és beszámításának módszere (PLAR Prior Learning Assessment and Recognitation ). Központi oktatási program A szakminisztérium által kiadott oktatási program, amely minden képző intézetre érvényes az adott szakképzés vonatkozásában. Szakértő Szakértőnek nevezzük a szakképzés területén azokat a szakembereket, akik magas szintű szakmai és pedagógiai tudással, gyakorlattal rendelkeznek, és nevük szerepel az országos szakmai szakértői listán. A szakterületüknek megfelelő szakképzésekhez kapcsolódó fejlesztési, értékelési, véleményezési, ellenőrzési munkák elvégzése a feladatuk.

9 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT TANANYAG I. Struktúra A szakmacsoport struktúráján az egyes képzések egymáshoz való viszonyát értjük (alap- és ráépülő képzések). Az ápolói szakmacsoport szakképesítéseinek struktúrája az elmúlt tíz év során jelentős változáson ment keresztül. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megjelenésével egyszerűsödött a szakok egymáshoz való viszonya, megszűntek az első és másodfokú szakosító képzések. (Elsőfokú szakosítónak nevezték azokat a szakképesítéseket, amelyek ápolói (akkor még általános ápoló és általános asszisztens) végzettségre épültek pl.: felnőtt szakápoló. Másodfokú szakosítók voltak azok a képzések, amelyek valamely szakápolói végzettségre épültek pl.: felnőtt szakápolói végzettségre épült az intenzív betegellátó szakápoló képzés). Meghatározó eleme a fejlődésnek az EU konform ápoló képzés bevezetése 1994-től. (1. sz. ábra) Az ápolói szakmacsoport jelenleg is érvényes struktúrája (a fejlesztési folyamat átmeneti időszakban van!) 1. sz. ábra Ápolói szakmacsoport szakképesítései Ápolási asszisztens Ápoló Szülésznő Csecsemő és gyermekápoló Mentőápoló Intenzív betegellátó szakápoló Gyermek intenzív terápiás szakápoló Foglalkozásegészségügyi szakápoló Nefrológiai szakápoló Geriátriai szakápoló Diabetológiai szakápoló Körzeti-közösségi szakápoló Hospice szakápoló és koordinátor Pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló Napjainkban folyó fejlesztési munkák újabb változásokat hoztak az ápolói szakmacsoport struktúrájában. Megjelentek a moduláris felépítésű képzési programok ápolási asszisztens, ápoló -, négy ráépülő (ápoló szakképesítésre épülő) képzés beépült az ápoló szakba, választható modulként (geriátriai szakápoló, hospice szakápoló és koordinátor, diabetológiai szakápoló és körzeti-közösségi szakápoló). A különböző szakterületek fejlődésével bekövetkező integráció megjelent a szakképzésben is, így az aneszteziológiai szakasszisztens és az intenzív

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 10 terápiás szakasszisztens képzések egybeolvadtak, ugyanakkor szét is váltak az életkori sajátosságok mentén felnőtt és gyermek területekre. Napjaink elvárásai a szakképzéssel szemben a széles alapozású alapképzésekre épülő, rövid képzési idejű specializációs lehetőségek kínálása. Ez lehetőséget teremt a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez való gyors alkalmazkodásra a munkavállaló részéről. A fejlesztési folyamatok következtében mindinkább megfelelnek az ápolói szakmacsoport szakképesítései napjaink elvárásainak. (2. sz. ábra) A tervezett struktúra 2. sz. ábra Ápolói szakmacsoport szakképesítései Ápolási asszisztens Ápoló Szülésznő Mentőápoló Felnőtt aneszteziológiai és Intenzív terápiás szakápoló Gyermek aneszteziológiai és Intenzív terápiás szakápoló Csecsemő és gyermek szakápoló Epidemiológiai szakápoló Foglalkozásegészségügyi szakápoló Nefrológiai szakápoló Sürgősségi szakápoló Pszichiátriai szakápoló Onkológiai szakápoló Az ápolási szakmacsoport a képzési rendszerek teljes vertikumát átfogja, hiszen a több szintű középfokú képzések után szintén többszintű felsőfokú képzésekben 2 van lehetősége a tanulóknak status és professzió karriert építeni. (3. sz. ábra) 3. sz. ábra Egyetemi szintű képesítések (okleveles ápoló, okleveles népegészségügyi felügyelő, okleveles védőnő Főiskolai szintű képesítések (ápoló, közegészségügyi járványügyi felügyelő, mentőtiszt, védőnő) Középfokú szakképesítések (2. sz ábra, 1. sz. melléklet) 2 A bolognai folyamat eredményeként alap szakképesítésről, alap fokozatról - BSC/BA ( baccalaureus / Bachelor ) és mester fokozatról - MSC/MA ( magister / Master ), valamint doktori képzés PhD ( Doctor of Philosophy ) képzésekről beszélhetünk.

11 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT A fejlesztés szakértői feladatai A szakértői feladatok elemei közül a szakmacsoportos vonatkozásokban érdemes kiemelni az egyes képzések fejlesztésében végezhető feladatokat, valamint a képzés megvalósításához kapcsolódó feladatokat. Az ápolói szakmacsoport szakképesítései vonatkozásában konkrétan: A fejlesztési folyamat lépései Előkészítő szakasz A fejlesztés szakasza A képzés megvalósításának szakasza A szakértő feladatai Szakmai vélemények képviselete munkaértekezleteken az ápolói szakmacsoport szakképesítései vonatkozásában A fejlesztő szakemberek módszertani felkészítése Tanterv- és tananyagfejlesztő műhelymunka vezetése Aktív közreműködés a tanterv- és tananyagfejlesztő műhelymunkában (pl.: DACUM) A műhelymunka eredményeinek validálása (pl.: DACUM táblák validálása) Szabványos feladatelemzés elvégzése saját szakja/szakjai vonatkozásában Szakmai modulok fejlesztése/közreműködés a fejleszti munkában Modulok szakmai lektorálása Szakmai és vizsgakövetelmények szakmai lektorálása Központi oktatási programok szakmai lektorálása A képző intézet pedagógiai programjának szakmai véleményezése A képző intézet helyi tantervének szakmai véleményezése A képző intézet munkájának ellenőrzése a képzés szervezése, lebonyolítása vonatkozásában Az ápolói szakmacsoport szakképesítése Az ápolói szakmacsoport összes szakképesítése vonatkozásában Az ápolói szakmacsoport összes szakképesítése vonatkozásában Az ápolási asszisztens és az ápoló szakképesítések vonatkozásában Eredmény Elkészült a szakmai előterjesztési javaslat az ápolói szakmacsoport fejlesztésére (2003-ban) A szakértők kiképzése a moduláris tananyagfejlesztésre (közvetlen és e- learning formában) folyamatosan zajlik 2003-ban lezajlott a DACUM műhelymunka a szakértők bevonásával minden szak vonatkozásában A validálások megtörténtek Folyamatban van a viszszacsatolás a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) szervezésében Elkészültek a szakmai modulok Megtörtént a modulok szakmai lektorálása Megtörtént a szakmai és vizsgakövetelmények szakmai lektorálása - (elkövetkező feladat) A fenntartó megbízása alapján A képző intézet, vagy fenntartója megbízása alapján A fenntartó vagy a szakminisztérium megbízása alapján

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 12 Az értékelés szakasza Mérőeszközök készítése/összeállítása - a képzés szervezésének - tartalmi beválóságának mérésére A mérések eredményeinek elemzése Javaslattétel a szükséges változtatásokra Az ápolási asszisztens és az ápoló szakképesítések vonatkozásában, mivel a szakmacsoport többi szakképesítésének fejlesztése még nem fejeződött be. A központi mérés írásbeli feladatainak összeállítása az elektronikus feladatbank részére ápolási asszisztens és ápolói szakokon. A feladatok validálása. (A többi feladat a későbbi időszakban valósítható csak meg.) Szakértés az integrált tartalmú képzésekben Az ápolói szakmacsoport szakképesítései esetében új elemekkel is meg kell ismerkedniük, illetve előfordul, hogy két, vagy több szakértő együttes munkája szükséges egyes szakok vonatkozásában. A felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló és a gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló szakképesítés fejlesztési elemei szakértésénél szükségesek az aneszteziológiai és az intenzív terápiás szakismeretek is külön-külön a felnőtt és a gyermekkorú betegek ellátása vonatkozásában. Hasonló a helyzet az ápoló képzés integrált moduljai esetében, különösen a választható modulok közt a diabetológiai, a hospice, a körzeti-közösségi és a geriátriai szakápolás című modulok szakmai tartalmi megítélése vonatkozásában. Az új szakképesítés, a sürgősségi szakápoló esetében problémát jelenthet, hogy még nincsenek szakértői a szaknak. Ki kell alakítani ehhez a szakhoz is a szakértői gárdát. II. Szervezés A moduláris szerkezet kézzelfogható megjelenésével először a szakmai és vizsgakövetelményekben (a továbbiakban: SZVK) találkozhat a képzés iránt érdeklődő szakember vagy tanuló. A szakképzések, így az egészségügyi is, ún. kimenet-orientált képzések, ami azt jelenti, hogy a hangsúly a tanítás eredményére helyeződik, azaz a Mit kell a tanulónak teljesíteniük? és a Mi lesz a tanítási-tanulási folyamat eredménye? kérdésekre ad választ. A moduláris SZVK és oktatási program lényegi eltéréseket mutat az eddig megszokottaktól mind formai, mind tartalmi téren. Ezek a változások mennyiségi és minőségi többletet is jelentenek, ami első ránézésre ijesztő lehet, de második ránézésre már a pozitívumai is észrevehetők. Az oktatási programok közül az eddigi gyakorlatban csak az iskolai rendszerű szakképzések körében volt/van központi tanterv, az iskolarendszeren kívüli képzések esetében helyi tantervek készültek. Ez azt jelenti, hogy bár egységes a kimeneti követelmény (a bizonyítványokat azonos tudás-tartalomra adják ), a tanítás során a képzőhelyek eltérő (néha nagyon eltérő) óraszámban és eltérő tartalmi súlyozással végzik a tanítást. A tanulónak azonban joga van egyfajta tudásminőségi garanciához. Ennek megvalósulására törekszik az a tendencia, hogy valamennyi szakképesítés vonatkozásában készüljenek el a központi tantervek. E mellet a képző intézményeknek továbbra is el kell készíteniük a saját lehetőségeikhez, filozófiájukhoz és profiljukhoz adaptált helyi programokat, amihez segítséget találnak az új curriculumokban.

13 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT A szervezés szakértői feladatai A szakértői munka új eleme a szakmai tartalom bírálata mellett a képzés szervezés értékelése. Ez teljesen új elem, mivel a moduláris rendszer az egész iskolaszervezésre kihat. Tehát a szakértőnek jártasnak kell lenni a képzések szervezésében és a moduláris folyamatokban egyaránt. Emellett innovációs készséggel is kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie a szokványos szervezési elemek átkonvertálására. (Bővebben a Moduláris szakképzés iskolaszervezés című kiadványunkból tájékozódhat.) A szervezési feladatok jellemzője a folyamatosság, az előzetes tudás beszámítása, a rugalmas képzési rendszer és az egyéni tanulási ütem biztosítása. Ennek megfelelően a szakértőnek alkalmaznia kell az előzetes tudás felmérésének és beszámításának módszereit (pl.: PLAR - Prior Learning Assessment and Recognitation ), értelmezni a moduláris rendszerben a képzések hálóterveit értelmezni az egyes modulfajták jellemzői egészségügyi alapmodulok, ápolási alapmodulok, kiegészítő modulok, választható modulok, felzárkóztató modulok - megtervezni a tanuló egyéni tanulási tervét. Az ápolói szakmacsoport szakképesítései közül mindez az ápoló képzésben már megvalósítható. (A többi szak szakmai és vizsgakövetelménye, valamint tanterve még nem jelent meg hivatalosan.) III. Tartalom A központi oktatási program szerkezetének elemzése A moduláris szerkezetű központi oktatási program szerkezete A központi oktatási program elemei I. fejezet* II. fejezet: a modulok oktatási programja III. fejezet: mellékletek** Szakképesítés A szakmacsoport összes szakképesítése esetén azonos ápolási asszisztens, ápoló, mentőápoló A szakmacsoport összes szakképesítése esetében azonos A szakmacsoport összes szakképesítése esetében azonos különbözőségek - Az alapképzésekben az egészségügyi alapmodulokra épülnek az ápolási alapmodulok, a speciális és a kiegészítő modulok A kötelezően választható modulok óraszáma a képzés elméleti óraszámának 10, maximum 20%-a

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 14 *Az első fejezet elemei részletesen: 1. A képzés szabályozásának jogi háttere 2. A képzés megszervezésének feltételei 2.1. A tanulók felvételének feltételei 3. A képzés célja 4. A képzés szakmai követelményei 5. A szakképesítéssel betölthető munkakörök 6. A képzés struktúrája 6.1. A képzés hálóterve 6.2. Az évközi vizsgák rendje 7. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások 7.1. A vizsga részei 7.2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei 7.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés 8. Egyéb feltételek, információk **Mellékletek részletesen 1. Ajánlás a képzés szervezéséhez 2. A szakmai vizsga szóbeli tételsora 3. A szakmai vizsga ajánlott gyakorlati témakörei, útmutatás a vizsga megszervezéséhez 4. Az oktatás tárgyi feltételei A központi oktatási program tartalmi elemzése (az oktatási program I. fejezet) I. fejezet elemei Szakképesítés különbözőségek A képzés szabályozásának jogi háttere (minimálisan) - A szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény - A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény - Az Országos Képzési Jegyzékről szóló többször módosított 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet - A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet) A képzés szervezésének feltételei: személyi és tárgyi A tanulók felvételének feltételei* A képzés szakmai követelményei A szakmacsoport összes szakképesítésére vonatkozóan azonos. A szakmacsoport összes szakképesítése esetén azonos elvek alapján meghatározott Ápolási asszisztens szak Ápoló szak Mentőápoló szak Ráépülő képzések A szakmacsoport összes szakképesítése esetén azonosan: a szakmai és vizsgakövetelmények alapján történik a meghatározásuk. A minimálisan szükséges jogszabályokat kiegészítik a szakmai és vizsgakövetelmények, melyek szakképesítésenként eltérő számú rendeletben jelennek meg. alapfokú iskolai végzettség érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga és ápoló szakmai végzettség -

15 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT Az évközi vizsgák rendje A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások A szakmacsoport összes szakképesítése esetén azonosan írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgák vannak. Részletesen a 3. modulban tájékozódhat. * A szakképesítés szintjeként az OKJ szám első két számjegyében jelenik meg. Az ápolói szakmacsoportban az ápolási asszisztenseknél 31-es, a mentőápolóknál 52-es az ápoló és a ráépülő képzések esetén 54. - A modulok pedagógiai és szakmai elemzése Pedagógiai elemzés Az oktatási program lényegi eleme a modul. A modulok tartalmazzák az oktatási folyamat részletes leírását a céltól egészen az értékelésig. A moduláris tantervben a képzési (integrált tartalmú) modulok struktúrája két részből áll: főrész és az almodulok/tantárgyak 3. sz. ábra: Az integrált modul szerkezete MODUL almodul (elmélet) almodul (gyakorlat) almodul (elmélet) almodul (gyakorlat) A modulok részletes tartalma Főrész Elméleti almodul/tantárgy* Gyakorlati almodul/tantárgy A modul címe Az almodul/tantárgy címe Az almodul címe A modul célja A modul célja A gyakorlat célja A modul szerkezete Belépési feltételek (a modul tanulásáig mely modulokat kell elsajátí- Belépési feltételek tani) Követelmények a program elvégzése után A modul megnevezése (pl.: egészségügyi alapmodul) A modul almoduljai/tantárgyai (óraszámok) Tananyag (óraszámok) Értékelés (almodulonként feltüntetve a formája és az ideje) Értékelés Értékelés A továbblépés feltételei Kötelező irodalom Ajánlott irodalom A modul oktatásához szükséges speciális eszközök *Az almodulok az ápoló és az ápolási asszisztens tantervben még tantárgyként jelennek meg. Követelmények a program elvégzése után Tananyag (óraszámok)

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 16 Az ápolói szakmacsoport szakképesítései oktatási programjai képzési modulokból épülnek fel. Ez azt jelenti, hogy tananyagtartalmuk integrált. Az integráció két szinten valósul meg: az első szintje maga a modul szerkezete (3. sz. ábra), a második szint a tananyagtartalom felépítése. A modulokban megvalósul az elmélet és a gyakorlat egysége. Maga a modul szerkezete már tartalmazza az elméleti ismereteket és a hozzá kapcsolódó gyakorlati almodult/lokat is. A belépési feltételek meghatározása segíti az egyéni tanulási terv készítését, illetve lehetőséget ad arra, hogy a modul önállóan is felvehető legyen. (Pl.: Személyiségfejlesztés (1.1.5.2.) modul belépési feltétele a képzésbe lépés feltételein túl a kommunikáció tantárgy követelményeinek teljesítése. A Vizeletkiválasztó rendszer betegségeiben szenvedők ápolása (1.1.12.2.) modulon belüli A vizeletkiválasztó rendszer klinikuma tantárgy belépési feltételei a képzésbe lépés feltételein túl az egészséges ember (0.1.2.2.) modul. Az általános klinikai ismeretek (0.1.3.2.) modul, az ápolás alapjai (1.1.7.2.) modul sikeres teljesítése, illetve egyidejű tanulása.) Az elméleti modulok tartalmazzák a demonstrációs termi gyakorlatokat is. Pedagógiai értékelés minden modul zárásához kapcsolódik. Újdonság az értékelési rendszerben a köztes vizsga beépülése a programokba. A köztes vizsgák tartalmát általában az adott szakképesítés speciális ismereteiből választották ki a fejlesztők. A köztes vizsga célja, hogy a képző szerv tájékozódjon a tanulók előmeneteléről. Egyegy nagyobb, a képzési cél szempontjából jelentős tananyagegység végén célszerű köztes vizsgát szervezni. A vizsgák módja a mérendő tartalom jellegétől függően lehet írásbeli és gyakorlati. Központi mérések/ Köztes vizsgák az ápolói szakmacsoport szakképzéseiben Ápolási asszisztens (OKJ száma: 31 5012 01) Ápoló (OKJ száma: 54 5012 01) Mentőápoló (OKJ száma: 52 5012 01) Szakképzés A központi mérés formája A mérendő modul Társadalomismeretek (0.1.1.1.) központi mérés írásban az első Az egészséges ember (0.1.2.1.) félév végén Általános klinikai ismeretek (0.1.3.1.) Csecsemő és gyermek szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03) Epidemiológiai szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03) Felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03) Gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03) Foglalkozás egészségügyi szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03) központi mérés írásban a második félév végén írásbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga Társadalomismeretek (0.1.1.2.) Az egészséges ember (0.1.2.2.) Általános klinikai ismeretek (0.1.3.2.) Társadalomismeretek (0.1.1.2.) Az egészséges ember modul (0.1.2.2.) Általános klinikai ismeretek (0.1.3.1.) A csecsemő és gyermekkori emésztőrendszeri betegségben szenvedők ápolása (1.2.47.1.) A nosocomiális fertőzések kimutatása (1.3.69.1.) Az emésztőrendszeri betegségekben szenvedő betegek aneszteziológiai és intenzív szakápolása (1.2.79.1.) Az intenzív ellátást igénylő beteg gyermek szakápolása (1.2.76.2.) Munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok modul (1.3.72.1.)

17 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT Szakképzés A központi mérés formája A mérendő modul gyakorlati vizsga Nefrológiai szakápolás (1.2.73.1.) Onkológiai betegségekben szenvedők gyakorlati vizsga terápiájával és szakápolásával kapcsolatos ismeretek (1.2.65.1) Nefrológiai szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03) Onkológiai szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03) Pszichiátriai szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03) Sürgősségi szakápoló (OKJ száma: 54 5012 03) Szülésznő* *felsőszintű képzés (ISCED: 5.5) gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga Pszichiátriai betegségekben szenvedők ápolása (1.2.59.1) A sürgősségi ellátást igénylő betegek szakápolása modul (1.2.23. 3.) Szakmai elemzés Az ápolói szakmacsoport szakképesítéseinek moduljai a legkorszerűbb ismereteket tartalmazzák. Felépítésüket a következő elvek szerint történt: a beteg ember holisztikus szemlélte, az egészséges és a kóros állapotok bemutatása, az életkori sajátosságok ismertetése. Az ápolási modulok szerkezete az ápolási folyamatot követi. Az elméleti tételsor A szakmacsoport szakképesítései elméleti tételsorai általában integrált tételeket tartalmaznak. Az integráció célja a vizsgázó szintetizáló és problémamegoldó képességének fejlesztése. Az irodalomjegyzék elemzése Az irodalomjegyzékben a kötelező irodalom címszó alatt csak azok a könyvek szerepelnek, amelyeket tartalmaz a tankönyvlista. Ez az oka annak, hogy néhány képzésnél szegényes az irodalomajánlás. ÖSSZEFOGLALÁS A szakképzések struktúra változása napjainkban kettős. Nevezhetjük külső és belső struktúraváltásnak is a fejlesztési folyamatok kapcsán létrejövő változásokat. Külső struktúrának az egyes szakképesítések egymáshoz való viszonyát nevezzük, belső struktúrának az egyes szakok szerkezeti felépítését. Az ápolói szakmacsoport szakképesítéseinek struktúrája egyszerűsödött az utóbbi tíz évben. További változtatásokat jelent a struktúrában a moduláris fejlesztés. Alapképzésekből és ráépülő képzésekből épül fel a szakmacsoport struktúra. Négy ráépülő (ápoló szakképesítésre épülő) képzés beépült az ápoló szakba, választható modulként (geriátriai szakápolás, hospice szakápolás diabetológiai szakápolás és körzetiközösségi szakápolás). A szakképzések belső struktúráját modulárissá alakítják a fejlesztők. Napjainkban zajlik a modularizáció. Szakértői feladatok A szakértői feladatok elemei közül a szakmacsoportos vonatkozásokban érdemes kiemelni az egyes képzések fejlesztésében végezhető feladatokat, valamint a képzés megvalósításához kapcsolódó feladatokat. A képzésfejlesztéshez kapcsolódó feladatok az előkészítő, a fejlesztő, a képzést megvalósító és a fejlesztést értékelő szakaszokból állnak.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 18 Az ápolói szakmacsoport szakképesítései esetében új elemekkel is meg kell ismerkedniük, illetve előfordul, hogy két, vagy több szakértő együttes munkája szükséges egyes szakok vonatkozásában az integrált képzési tartalmak miatt (A felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló és a gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló szakképesítés fejlesztési elemei szakértésénél szükségesek az aneszteziológiai és az intenzív terápiás szakismeretek is külön-külön a felnőtt és a gyermekkorú betegek ellátása vonatkozásában.) A szakértő lehetséges feladatai a központi oktatási program vonatkozásában a központi oktatási program szerkezetének elemzése a központi oktatási program szerkezeti elemeinek tartalmi elemzése, jogszabályi megfelelőségének értékelése (az oktatási program I. fejezetére vonatkoztatva) a képzés céljának szakmai és pedagógiai elemzése (szakmai kapcsolódások, specialitások) a modulok szakmai és pedagógiai elemzése (az oktatási program II. fejezete) a módszertani ajánlások megfelelősége az elméleti, gyakorlati képzésre és a pedagógiai értékelésre vonatkozóan az elméleti tételsor elemzése szakmai és pedagógiai megfelelősége a szükséges eszközök jegyzékének elemzése az irodalomjegyzék elemzése tankönyvek és ajánlott irodalom megfelelése a szakmai tartalomnak, valamint beszerezhetőségük A képzés szervezése vonatkozásában a szükséges képzési dokumentáció megfelelősége, alkalmassága a moduláris rendszer dokumentálására a képzéshez kapcsolódó dokumentációs anyagok fejlesztése, a moduláris rendszer sajátosságaihoz alakítása a képző intézet pedagógiai programjának szakértése jogszabályi és szervezési vonatkozások elemzése (a többféle képzést folytató intézetek esetében a különböző képzési szerkezetek összehangolása, a tanév rendjébe illesztése) a beszámítható tudás megítélésének ellenőrzése (szakmai és vizsgakövetelmények összehasonlító elemzése) a központi mérések/köztes vizsga feladatainak szakmai, pedagógiai értékelése (3 sz. táblázat tartalmazza a szakmacsoport minden szakját) Az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak lényeges jellemzői Az ápolói szakmacsoport szakképesítései oktatási programjai képzési modulokból épülnek fel. Ez azt jelenti, hogy tananyagtartalmuk integrált. Az integráció két szinten valósul meg: az első szintje maga a modul szerkezete (3. sz. ábra), a második szint a tananyagtartalom felépítése. A modulokban megvalósul az elmélet és a gyakorlat egysége. Maga a modul szerkezete már tartalmazza az elméleti ismereteket és a hozzá kapcsolódó gyakorlati almodult/lokat is. A belépési feltételek meghatározása segíti az egyéni tanulási terv készítését, illetve lehetőséget ad arra, hogy a modul önállóan is felvehető legyen. Az elméleti modulok tartalmazzák a demonstrációs termi gyakorlatokat is. Pedagógiai értékelés minden modul zárásához kapcsolódik. Újdonság az értékelési rendszerben a köztes vizsga beépülése a programokba.

19 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT KÉRDÉSEK, FELADATOK Magyarázza el a képzésstruktúra fogalmának jelentéseit! Ismertesse az alapképzés és a ráépülő képzés közti különbséget! Ismertesse a szakértő feladatait a képzésfejlesztésben! Ismertesse a szakértő feladatait a képzés megvalósításában! Melyek az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak pedagógiai jellemzői? Ismertesse az ápolói szakmacsoport oktatási programjainak szakmai jellemzőit! Hasonlítsa össze az alapképzést és a ráépülő képzést és fogalmazza meg a képzések közti különbségeket!

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 20 2. MODUL SZAKTANÁCSADÁS A TANANYAG CÉLJA A szaktanácsadók megismertetése az ápolói szakmacsoport szakképesítéseinek moduláris szerkezetű oktatási programjai sajátosságaival. Segítségadás a különböző szakokból vett példákkal a módszertani tanácsadáshoz. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: meghatározni az oktatási módszer, a módszertan és a szakmódszertan fogalmak jelentését, felsorolni a módszerek csoportosításának formáit, ismertetni a készségek alapján csoportosított módszereket és jellemzőiket, ismertetni a módszer kiválasztását befolyásoló tényezőket, felsorolni az elméleti képzés módszertani elemeit az ápoló képzésekre vonatkoztatva, elmagyarázni hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató filozófiája az ápolásról, elmagyarázni hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató filozófiája az oktatásról, elmagyarázni hogyan befolyásolja a módszerválasztást az oktató módszertani kultúráltsága, felsorolni a gyakorlati képzés módszertani elemeit az ápoló képzésekre vonatkoztatva. FOGALOMGYŰJTEMÉNY Szaktanácsadás A szaktanácsadás a szakmai pedagógiai szolgáltató rendszerhez kapcsolódó tevékenység, vagyis a szakmai pedagógiai szolgáltatás egyik lehetséges módja. Oktatási módszer Módszeren általában a célhoz vezető utat, eljárásokat értjük. Módszertan A módszer fogalomhoz szorosan kapcsolódik a módszertan a pedagógiai gondolkodásban. A pedagógusképzésben ezzel a névvel illetik azt a tantárgyat, amelynek keretében a tanítás módszereit sajátíthatják el a pedagógusjelöltek. Szakmódszertan Minden egyes tantárgy/tudományterület tanításához rendelhető speciális módszerek gyűjteménye. Receptív Észlelő. Reproduktív Megismétlő.

21 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT Heurisztikus Élményszerű. Induktív Az ismeretek birtokában valamely probléma megoldásának felfedezése. Deduktív Meglévő tudásunk birtokában új ismeretekhez juthatunk rendszerezéssel, következtetéssel stb. TANANYAG A szaktanácsadó segítő szerepet tölt be a képzési folyamatban, legyen az általános jellegű képzés, vagy szakképzés. A közoktatásban működő szaktanácsadó feladatkörét részletesen ismerteti a Közoktatási Törvény 36. -a. A szaktanácsadás jogi háttere: Az 1993. évi LXXIX Törvény a közoktatásról (továbbiakban közoktatási törvény) 36. a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről a 25/1998. MKM rendelettel módosított 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet Megbízásos jogviszony, melynek feltétele a megyei (fővárosi) szaktanácsadói névjegyzékben való szereplés. (Az egészségügyi szakképzések vonatkozásában az Egészségügyi Minisztérium szaktanácsadói névjegyzékén való szereplés. Közoktatási törvény: 36. A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai szakmai szolgáltatások segítik. Pedagógiai szakmai szolgáltatás a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését; b) a szaktanácsadás, melynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése; c) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása; d) az igazgatási pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. Információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés; e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése; f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása; g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 22 A szakképzésekre adaptálni kell a közoktatási törvényben leírtakat. Tehát a szaktanácsadó elsődleges feladata az egészségügyi szakképzések vonatkozásában is az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése. I. A módszer Szakmai képzések módszertana, amiről a szaktanácsadóval konzultálhatnak az oktatók Az oktatási módszereket klasszikusan két csoportra oszthatjuk a szakképzésben: az elméleti képzés és a gyakorlati képzés módszereire. A módszer fogalomhoz szorosan kapcsolódik a módszertan a pedagógiai gondolkodásban. A pedagógusképzésben ezzel a névvel illetik azt a tantárgyat, amelynek keretében a tanítás módszereit sajátíthatják el a pedagógusjelöltek. A módszertan tovább bontható minden egyes tantárgy/tudományterület tanításához rendelhető speciális módszerek összegyűjtésével, vagyis a szakmódszertan összeállításával. A szakmódszertan kifejezéssel lehet vitatkozni. A módszer lehet ugyanis ugyanaz különböző tartalmakon alkalmazva. Pl.: az előadás módszerét alkalmazhatja a pedagógus a történelem eseményeinek tanítása során éppúgy, mint az ápolástudományban jelen lévő ápolási filozófiák bemutatására. A gyakorlati módszerek vonatkozásában sem más a helyzet. A bemutatás módszerét alkalmazhatja a szaktanár a kőműves képzésben a betonkeverés műveletének demonstrálására éppúgy, mint az ápolóképzésben a vérvételi technika bemutatására. Tovább bonyolítja a helyzetet az a tény, hogy a bemutatás módszerét az előadás közben is célszerű alkalmazni, mivel a szemléletesség elősegíti a megértést. Egy másfajta logika alapján megkülönböztetünk oktatási módszereket és az azokhoz kapcsolható technikákat. Az oktatási módszer az elsajátíttatni kívánt készségtől függ. A készségeket feloszthatjuk kognitív, pszichomotoros és affektív területekre. Példák a készségekre az ápolói szakmacsoport szakképzéseiből kognitív terület pszichomotoros terület affektív terület az ápolási diagnózis felállításának készsége infúzió összeállítása kommunikációs készségek a megfigyelt tünetek értékelésének készsége vérnyomásmérés individuális ápolási terv készítése defibrillálás A kognitív készségek esetében a lexikális tudás felidézése, a tények rendezése, az adatok interpretációja és a problémamegoldás áll a középpontban. A pszichomotoros készségek esetében a másolás, az adott tevékenység feletti kontroll és a szükséges rutin megszerzése a fontos. A kommunikációs készségek alapja a fogékonyság, reagálás és interiorizáció. (Szerkesztette: Jaap Metz, Madalena Patrício, Jose M. Peinado, Szekeres Péter: Orvosi készségek oktatása. Módszertani segédkönyv. TEMPUS 1999.)

23 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT A készségek oktatásának, tanulásának elméleti hátterét a behaviorista, kognitív és humanisztikus koncepciók alkotják. A behaviorista elméletek rámutatnak arra, hogy az inger és válasz társítása vezet a viselkedés megváltozásához. Feltételezik, hogy az elemi asszociációkat lépésről lépésre kell begyakorolni, ahol az oktató ellenőrzi a különböző komponensek elvégzését. A készségek oktatásának fő lépései: a bemutatás, a gyakorlás, ismétlés a tanár irányításával a készségek, kompetenciák önálló birtoklásáig. A kognitív modell a hangsúlyt a tanulóra helyezi. A tanítási-tanulási folyamatot a viselkedésre ható struktúrák határozzák meg. A tanulást úgy tekintik, mint e struktúra módosítását. A modell szerint szükséges azokat a folyamatokat is tanítani, hogy hogyan gondolkodjunk. A humanisztikus modellre alapuló tanítási stratégiák az előbbi két modell elemeit ötvözik. A készségek fenti osztályozása gyakorlati segítséget jelenthet a tanítási-tanulási folyamat megtervezésénél és kivitelezésénél, mégis egy kicsit mesterséges. A valóságban ezek a készségek átfedik egymást, mindegyikben megjelenhetnek egy másik kategória elemei is. Egy intramusculáris injekció beadása a megfelelő mozgásmintán túl érinti az anatómiai ismereteket, a szükséges eszközök, anyagok ismeretét, a sterilitás szabályainak ismeretét és kommunikációs készségeket a beteg megnyugtatására. A módszerek csoportosításának további módjai: az információ forrása szerint: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléletes, gyakorlati a tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint: receptív, reproduktív, részben felfedező, heurisztikus, kutató jellegű az oktatás logikai irányai alapján: induktív és deduktív a tanulási munka irányításnak szempontjai alapján: tanári dominanciájú, közös tanáritanulói, tanulói dominanciájú az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint: új ismeretek tanítása-tanulása, a képességek tanítása-tanulása, az alkalmazás, a rendszerezés és rögzítés. (Kraicné Dr. Szokoly Márta: Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.) Az oktatási módszereket az ismertetetteken kívül még többféleképpen is csoportosíthatjuk (Bővebben: Így is lehet(ne) Az elmélet a gyakorlatban (Az elméleti képzés módszerei az egészségügyi szakképzésekben.), Tóth Lászlóné, ETInfo plussz, 2005. 2. szám) Klasszikusan tradicionális és innovatív módszercsoportokat is megkülönböztethetünk. (2. számú melléklet) A módszereket lebonthatjuk technikákra. (A pedagógiában a terminológiai vita ma sem záródott le ebben a témakörben.) A lényeg azonban nem változik. A módszereket változatosan kell alkalmaznunk, elsődlegesen az oktatás célját szem előtt tartva megválasztásukkor. II. A módszer kiválasztása Az elsajátítandó készségek alapján A választandó oktatási módszer elsősorban az oktatni kívánt készségtől függ. Ebben az értelemben az ismertető módszerek főként a lexikális tudás átadására alkalmasak. (főleg a kognitív területen), a demonstráló módszerek alapvetően a pszichomotoros készségek esetében, míg az aktív módszerek különösen a kommunikációs készség fejlesztésében alkalmazhatók.

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 24 E módszerek eszközeiként különböző oktatási technikákat alkalmazhatunk: ismertető módszerek demonstráló módszerek aktív módszerek előadás bemutatások szimulációk (szerepjátékok) megbeszélés modellek csoport tevékenységek vita szimulációk (szerepjátékok) Projektek komputer támogatta tanulás poster eset bemutatások Tv/videó oktatóprogramok stb. videó stb. workshop stb. Átfedések vannak a technikák között is. A módszerek kiválasztását befolyásoló egyéb tényezők: a célcsoport (akiknek szól a tanítási alkalom), a csoportdinamika érvényesíthető szabályai (a csoport létszáma, a tagok ismeretsége, az egyének és a csoport teljesítőképessége), a kitűzött középtávú és rövidtávú célok (állami, intézményi, képzési, tanórai, stb.), a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, az intézmény jellege (önkormányzati, civil, egyházi, stb.). Amiről az ápolói szakmacsoport szakképzéseiben oktatók a szaktanácsadóval konzultálhatnak A tanítási módszer a tananyag közvetítésének, a tanítás folyamatának hogyanjára ad választ, a tanulás motiválásának és szabályozásának fő vonulatát adja meg. Az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében, eltérő stratégiákra szerveződve kerülnek alkalmazásra. Az ápolóképzés releváns célja az ápolás emberi és technikai aspektusainak megfelelő integrációja. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, fontos tisztázni a képzési prioritásokat és innovatív oktatásmódszertani technikákat kell bevezetnünk. Ma már egyértelmű, hogy az oktatást tanuló centrikussá kell tenni. Az ápolói szakmacsoport képzéseiben jelentős részt tesznek ki a gyakorlatot támogató elméleti alapok. Az elméleti ismeretek, a kognitív készségek oktatásához alkalmazható módszereket és technikákat az elméleti modulok/tantárgyak 3 oktatásánál alkalmazhatjuk. Elméleti felkészítés az ápolói szakmacsoport szakképzéseiben Az ápolói szakokra a szakma jellegéből adódóan a tudományos elméleti alapokra épülő gyakorlati tevékenység a jellemző. Az alapképzések esetében általában az elmélet és a gyakorlat 50-50%-os megoszlásban szerepel egy-egy oktatási programban. A ráépülő képzések esetében viszont már a gyakorlati készségek tanítása az elsődleges, általában 30% elmélet mellett 70% a gyakorlat. A moduláris képzés moduljait nehéz szétválogatni tisztán elméleti, illetve tisztán gyakorlati modulokra. Általában összeolvad az elmélet a gyakorlattal. Legtipikusabb példái ennek az 3 A hagyományos szerkezetű képzések oktatási programjaiban tantárgyakat találunk. A moduláris rendszerben integrált tananyagtartalmú modulokat tanítunk.

25 ÁPOLÓI SZAKMACSOPORT ápolási és a szakápolási alapmodulok. A képzésfejlesztés filozófiája is erre irányult az egész szakmacsoport vonatkozásában, hiszen a fejlesztés egyik legfontosabb elve az elmélet és a gyakorlat egységének biztosítása volt. További sajátossága az elmélet fogalomnak az ápolói szakképzésekben, hogy a demonstrációs gyakorlatok az elméleti képzéshez tartoznak (óratervileg és a képzés irányítása szerint is). Így igen nehéz tisztán elméleti modulokról beszélni. A demonstrációs termi gyakorlatok módszertani vonatkozásban a gyakorlati felkészítéshez tartoznak. (Ezekről a gyakorlati felkészítés címszó alatt írunk.) Néhány példa az egyes szakok moduljaiból Elméleti modulok Gyakorlati almodulok/tantárgyak Ápoló képzés Társadalomismeretek 0.1.1.2.* Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon Az egészséges ember 0.1.2.2. Ápolási gyakorlat sebészeti/ortopédiai osztályon Szakmai etika 1.2.21.1. Ápolási gyakorlat kardiológiai osztályon Ápoláslélektan** Ápolási gyakorlat urológiai osztályon Egyéni irányított gyakorlat*** Mentőápoló képzés Klinikumok sürgősségi vonatkozásai 1.2.92.1 Kivonuló gyakorlat esetkocsin Ápoláslélektan Reanimatológia Orvosi latin Mentésirányítás gyakorlat Diagnosztika és terápia Oxyológia Felnőtt aneszteziológiai és intenzív terápiás szakápoló képzés Klinikai intenzív terápiás alapismeretek Szakápolási gyakorlat központi intenzív betegellátó osztályon Az aneszteziológia és intenzív ellátás gyógyszertana Aneszteziológiai gyakorlat hasi sebészeti beavatkozásoknál Anesztézia a keringési rendszer betegségeiben Szakápolási gyakorlat kardiológiai őrzőben *a modul kódja **a modul almodulja/tantárgya ***kognitív készségek fejlesztése III. Az elméleti képzés módszertani elemei az ápolóképzésben Az oktató filozófiája az ápolásról, az oktató filozófiája a képzésről, az oktató módszertani kultúráltsága, az oktató által preferált módszerek halmaza. Az oktató filozófiája az ápolásról Az egyes szakok elméleti képzésének meghatározó eleme az oktató/pedagógus filozófiája az ápolásról. Az oktató kialakíthatja az ápolásról vallott nézeteinek eszenciáját önmaga, vagy interiorizálja valamely ápoláskutató gondolatait. Bármely megoldást választja, kihat az egész tanítási folyamatára, vagyis: a tananyagtartalomra, a módszerekre szervezeti keretre, a kommunikációra. Tipikus példa erre a Henderson -i és az Orem-féle modell közti lényegi különbség. Az életműködéseken alapuló ápolási modell (Henderson, 1966.) a beteg segítését hangsúlyozza, míg az önellátó ápolási modell (Orem, 1980.) az egyén önellátáshoz való jogát emeli ki. Az ápolási és a szakápolási modulok tanítása során a Henderson-i filozófia értelmében a beteg segítésének módjait emeli ki a tanár a tanítási folyamat során. Az Oremi-i filozófia értelmében pedig a beteg megtanítását az önellátásra. (Pl.: az ágyneműcsere tanítása során kiemelt