Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Készítette: Rozmán Éva igazgató Jóváhagyta: Dr. Ternyák Csaba érsek Egri Főegyházmegye Eger, 2013. március 31. Eger, 2013. március 31.
NEVELÉSI PROGRAM... 9 1.1. Pedagógiai alapelveink... 9 1.2. Iskolánk pedagógiai munkájának célja, értékei, feladatai, eszközei, eljárásai:... 11 1.2.1. Hitélet... 13 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 13 1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 15 1.4.1. Általános elvek... 15 1.4.2. Az iskolai közösségi élet... 15 1.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 17 1.5.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 17 1.5.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 17 1.5.3. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok... 18 1.5.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 21 1.5.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 22 1.6. A pedagógusok helyi feladatai és az osztályfőnökök helyi feladatai... 22 1.6.1. Pedagógusok intézményi feladatai... 22 1.6.2. Osztályfőnöki munka tartalma és feladatai... 24 1.7. A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái... 24 1.7.1. A szülőkkel kialakított kapcsolat formái, tájékoztatási mechanizmusok:... 25 1.7.2. A kollégiumok és az iskola kapcsolata... 26 1.7.3. A tanulók és az iskola kapcsolattartásának formái... 27 1.7.4. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joga... 27 1.8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 28 1.8.1. Az osztályozó vizsga szabályai:... 28 1.8.2. Javítóvizsga szabályzata... 30 1.8.3. Pótló vizsga... 32 1.8.4. Különbözeti vizsga... 32 1.9. Felvétel és átvétel helyi szabályai... 33 1.9.1. Érettségi előtti képzésre való felvétel... 33 1.9.2. Érettségire épülő szakképzésre való felvétel... 34 1.9.3 Az átvétel szabályai... 35 1.10. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 35 1.10.1. Iskolaegészségügyi szolgálat... 35 2
1.10.2 Pedagógus továbbképzés... 35 1.10.3. Egészségfejlesztő foglalkozások tanórai keretben... 35 1.10.4. Sport, a mindennapos testedzés feladatai... 35 1.11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 36 1.12. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismertetése... 37 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 38 2.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai... 39 2.2. Oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 44 2.2.1. Általános elvek... 44 2.2.2. Tantárgy specifikus elvek... 44 2.2.3. Minden tanulónak rendelkeznie kell... 45 2.2.4. A tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettsége... 45 2.3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi meghatározásának részletes feladatai tantárgyanként, évfolyamonként, szakmacsoportonkénti bontásban... 46 Magyar nyelv és irodalom... 46 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek... 53 Idegen nyelv... 60 Matematika... 120 Fizika... 126 Kémia... 130 Biológia - Egészségtan... 133 Földrajz... 138 Művészetek Ének-zene... 142 Művészetek Dráma és tánc... 144 Művészetek Mozgóképkultúra és médiaismeret... 145 Művészetek Vizuális kultúra... 146 Életvitel és gyakorlat... 148 Informatika... 149 Szabadon tervezhető órakeret - Kommunikáció... 154 Testnevelés és Sport... 155 Osztályfőnöki... 157 Római Katolikus Hittan... 159 2.4. Választható tantárgyak és a pedagógusválasztás szabályai... 164 2.5. Választható érettségi vizsgatárgyak... 164 3
2.6. A középszintű érettségi vizsga témakörei... 164 2.6.1. Magyar nyelv és irodalom... 164 2.6.2. Történelem... 165 2.6.3. Matematika... 166 2.6.4. Idegen nyelv... 166 2.6.5. Elméleti gazdaságtan... 167 2.6.6. Üzleti gazdaságtan... 167 2.6.7. Közgazdaság-marketing alapismeretek... 167 2.6.8. Informatika... 168 2.6.9. Testnevelés... 169 2.6.10. Célnyelvi civilizáció... 169 2.6.11. Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek célnyelven... 170 2.7. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése... 171 2.7.1. Értékelés... 171 2.7.2. Értékelésünk általános szempontjai... 171 2.7.3. A számonkérés formái... 172 A szóbeli feleletek általános értékelésének elvei... 172 Fejlesztő értékelés alkalmazása... 173 2.7.4. Mérések... 174 2.7.5. A szakmai orientációs és alapozó tantárgyak értékelésének alapelve... 176 2.7.6. Az írásbeli dolgozatok értékelése tantárgyanként... 176 2.7.7. A magatartás és szorgalom értékelésének elvei... 178 2.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 180 2.9. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 181 2.10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... 181 2.10.1. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 183 2.11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 191 AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA... 193 3.1. A szakképzés alapelvei... 193 3.2. A szakképzés legfontosabb célkitűzései... 193 3.3. Szakmai fejlesztési stratégiánk kialakításának meghatározói... 193 3.4. Személyi és tárgyi feltételek... 194 3.5. A szakmai program általános elvei... 194 4
3. 6. Szakmai képzés... 196 3.6.1. A szakmák rövid leírása... 196 3.6.2. A vendéglátás-turisztika szakmacsoport (két tanítási nyelvű angol/német) programja... 199 3.6.3. Szakmák helyi tanterve... 201 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK... 256 4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje: 4 év... 256 4.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata... 256 4.3. A pedagógiai program módosítása... 256 4.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala... 256 5
KÜLDETÉSNYILATKOZAT Az Andrássy György Közgazdasági Középiskola kilencven éves múltra visszatekintő, nagy hagyományokkal rendelkező középiskola. Heves megye és az Észak-magyarországi régió közgazdasági képzésének ismert és elismert intézménye. Ez a tény, nem csak büszkeségre ad okot, hanem felelősséget is jelent. Iskolánk eredményességének alapja, hogy a változó történelmi, társadalmi és gazdasági körülmények között is képes volt megőrizni a hagyományos értékeket (magas szintű képzés, humanista értékrend), ugyanakkor mindig képes volt a világ változásaira gyorsan, de megfontoltan válaszolni. Intézményünk pedagógusai közösen megfogalmazott pedagógiai célok iránt elkötelezett, magasan képzett, változatos módszerekkel dolgozó, a tanulók iránt felelősséggel bíró tanárok, akik képesek a megújulásra és önfejlesztésre, és diákjaikat is erre tanítják. A nevelőtestület önmagára nézve betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást. A közös munka során tanár és tanítvány társai egymásnak. Felelősek vagyunk diákjaink minél alaposabb, lelkiismeretes felkészítéséért a továbbtanuláshoz elengedhetetlen érettségire, és az eredményes egyetemi és főiskolai tanulmányokhoz szükséges képességek kialakításáért. Arra törekszünk, hogy tanítványainkat képessé tegyük az egész életen át tartó tanulásra. Fontosnak tartjuk, hogy a szakképzésben részt vevő tanulóink naprakész szakmai tudással jelenjenek meg mind a hazai, mind a külföldi munkaerőpiacon. Az elméleti és a gyakorlati feladatok megoldása során tanítványainkat igyekszünk minél több sikerélményhez juttatni. Valljuk, hogy napjainkban az idegen nyelv és az informatika magas szintű ismerete, elengedhetetlen ahhoz, hogy diákjaink hazai és nemzetközi környezetben is otthonosan mozogjanak. Következetes oktató- nevelő munkával arra törekszünk, hogy biztosítsuk tanulóink optimális személyiségfejlődését. Tanítványainkból olyan embereket szeretnénk formálni, akiket az útravalóul kapott értékrend nyitottá, toleránssá, a problémákat kulturáltan kezelni tudó, döntéseit felelősen hozó, és azokat vállaló, becsületes emberré tesz; végzett tanítványaink a megszerzett tudás birtokában egészséges önbizalommal bíró világos célokkal rendelkező, szakmájukat, hivatásukat szerető és azt magas szinten művelő ifjú emberek legyenek. Tanítványainkat megtanítjuk az egymáshoz való alkalmazkodásra és az együttműködésre. Büszkék vagyunk, hogy diákjaink megállják helyüket a társadalmi és gazdasági élet különböző pontjain és munkájukat felelősséggel, hozzáértéssel végzik. Jóleső érzéssel fogadjuk kiegyensúlyozott, derűs magánéletüket. 6
A katolikus intézmény küldetése a társadalomban: Az Egyház Krisztustól kapott feladata az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése. Bár az Egyház 2000 éves, ezt a feladatot minden embernél újra kell kezdenie. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb katolikus jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi. 1 Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán a remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az iskola katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat. A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé Az Egyházban a katolikus közoktatás szerepe egyre nagyobb. A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat, kollégiumokat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében. 2 A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. 3 Hangsúlyozni kell, hogy intézményünk nem csupán keresztény intézmény, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkezik. A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja saját képére és hasonlatosságára, hanem a mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie, és megvalósulásában segíteni. 1 Katolikus Iskolák Magyarországon, 7,8,14. oldal 2 Egyházi Törvénykönyv (CIC. 796.1. kánon) 3 Egyházi Törvénykönyv (CIC 803.2. kánon) 7
A gyermekek erkölcsi nevelésének középpontjában a katolikus keresztény értékrend áll. Munkánk során arra törekszünk, hogy a gyerekek személyiségfejlesztését szolgáló, emberi esélyegyenlőségen alapuló képzési rendszert dolgozzunk ki, és folyamatosan fejlesszük azt. Ebben egyaránt helyet kapjon a tehetséggondozás (szakkörök, művészetoktatás) és a felzárkóztatás. Rozmán Éva igazgató 8
Az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola pedagógiai programját a 2011. évi CXC. Törvény, az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló jogszabály szabályozza. Nevelési program 1.1. Pedagógiai alapelveink Az Egyház számára az iskolák alapítása, fenntartása fontos missziós feladat. A Katolikus Nevelés Kongregációja felhívja a nevelés összes felelőseit - szülőket, az oktatókat, a fiatalokat, az iskolai hatóságokat -, hogy ide összpontosítsák minden erejüket és minden rendelkezésükre álló anyagi eszközt, hogy ezek segítségével a katolikus iskola valóban a társadalom javát szolgáló és egyúttal apostoli munkát végezzen. (Kat. Isk. 4.) Az Egyházi Törvénykönyv megfogalmazására kell figyelnünk, hogy megfelelhessünk hivatásunknak. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. (CIC 803. 1., 2. ) Minden ember feladata, hogy saját és embertársai üdvösségén fáradozzon, hogy folyamatos legyen Istennel a kapcsolata. A katolikus iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van. Kötelességünk vállalni a diákjaink keresztény szellemű formálását. Hisszük, hogy a felelősséggel végzett oktató-nevelőmunka feltárja az egyén és közösség egymásra utaltságát, segíti a fiatalokat; megvalósítható az a demokratikus magatartásforma, amelynek elsődleges szabályozója a szeretet, a gyermek iránti tisztelet és az érte vállalt felelősség; a személyiségformálásnak jelentős tényezői vagyunk; pedagógiai tevékenységünk a szülőkkel való együttműködéssel lehet eredményes; a pedagógus munkája nem csupán szakma, hanem hivatás, a jövő iránti felelősséggel végzett szolgálat; Katolikus nevelésünk alapja és középpontja maga Krisztus. Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (CIC 794-795. kánon).
Az egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak. 4 A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten, valamint az emberek szolgálatára. Iskolánk sajátos jellegét legnagyobb részben az itt tanítók tevékenykedése és tanúságtétele tükrözi. Egy gyermekszereteten alapuló, gyermekközpontú pedagógia, mely a gyermek testi-lelki szükségleteit tartja elsődlegesnek. Pedagógiai tevékenységünk: az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; keresztény értékrend; egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében; a keresztény erkölcsi normák betartása, betartatása; az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés; a tanulók testi-lelki fejlődése, személyiségük formálása; a tanuláshoz való egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség biztosítása; szocializációs készség kialakítása, erősítése; az egyetemes értékek megőrzése, továbbítása; tehetség és képesség kibontakoztatása; továbbtanulás segítése; a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés 4 II. Vatikáni Zsinat Gravissimum Educationis Momentum (G.E.3.) 10
1.2. Iskolánk pedagógiai munkájának célja, értékei, feladatai, eszközei, eljárásai: A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés. A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, az értékes tudás, az értékes alkotások iránti igényének megalapozása. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő. A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel, hatékony szakmai munkával fejleszsze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét illetve kreativitást. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. A kulturált szórakozás igényének kialakítása. Olyan élettér biztosítása, melyben a gyerekek nyitottak maradnak, feszültségtől mentes, derűs légkörben gazdagodik személyiségük. Minden tanulónk jusson el egy bizonyos alapszintig ismeretanyagban, készségben, képességben. Olyan felnőttekké neveljük őket, akik képesek lesznek az élet adta változásokhoz alkalmazkodni, a mai társadalom kihívásának megfelelni és eligazodni korunk problémái között. Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat). Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.). Más népek, kultúrák megismertetése által erősítsük az Európához tartozás tudatát. 11
A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll. 5 Ezért iskolánk feladata: Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola stb. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet, világkép kialakítását illetve érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szocio-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Az alapműveltség kialakítását szolgáló, illetve a szakmai orientáló tantárgyakat az első képzési szakaszban (9-10. illetve 9-11. évfolyam) oktatjuk, míg a második képzési szakaszban (11-12. illetve 13. osztály) az érettségire való felkészítés kap kiemelt szerepet. Mindvégig különös figyelmet fordítunk a közgazdasági szemlélet kialakítására és erősítésére, az idegen nyelvek és az informatika oktatására, a kommunikációs készség fejlesztésére. Célunk: hozzájuttatni tanítványainkat azokhoz az általános jogi, közgazdasági és informatikai ismeretekhez, jártasságokhoz, készségekhez, amelyek segítségével képessé válnak jogaik és kötelességeik mindennapokban történő gyakorlati alkalmazására, ügyeik praktikus intézésére, 5 A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal 12
a gazdasági folyamatok, összefüggések megértésére; a szakképző évfolyamokon pedig valamely konkrét szakképesítés követelményeinek gyors és hatékony elsajátítására. Gondot kell fordítanunk - különösen a képzés első szakaszában - a különböző hátrányokkal, illetve eltérő tudásszinttel érkező tanulóink felzárkóztatására. A tehetséggondozásnak nagy hagyományai vannak intézményünkben. Meggyőződéssel valljuk, hogy minden diákunk tehetséges valamilyen területen. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt a területet közösen megtaláljuk és a képességek kibontakoztatásához minden lehetséges pedagógiai eszközzel hozzájáruljunk. Célunk: a tehetséges tanulók felkészítése a különböző szintű versenyekre és a különböző iskolai fokozatra. Feladatunk: felkészíteni tanulóinkat az alapműveltségi, a kétszintű érettségi, valamint az alap, közép- és felsőfokú szakmai képesítő vizsgára. 1.2.1. Hitélet A tanévnyitót és tanévzárót, szentmisével ünnepeli az intézmény. Karácsony és húsvét előtt lelkinapot tart az iskola, az iskola éves tanítási rendjébe lehetőség van még egy lelki nap szervezésére, amely az iskola külön ünnepe. Tanítást közös imádsággal kezdjük és fejezzük be, amelyet az a tanár vezeti, aki az első illetve az utolsó órát tartja. Iskolánk felkínálja a keresztségi előkészítését azoknak a tanulóknak, akik még nincsenek megkeresztelve. Továbbá lehetőséget biztosít az elsőáldozás és bérmálkozásra történő felkészülésre az órarendbe illesztett hittanórák keretében. Heti két tanórában hitoktatást, ezen kívül osztálymisét és lelki gyakorlatokat biztosítunk diákjainknak. A 2012/13-es tanévtől kifutó rendszerben, a tanulók számára, a szülők írásos kérelme és egyéni elbírálás alapján lehetőséget biztosítunk etika tantárgy hittan helyett történő választására. A református és az evangélikus tanulók hittanóráinak megszervezésére az intézmény lehetőséget biztosít a helyileg illetékes lelkipásztoroknak illetve megbízottjaiknak. 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a) Az értelmi nevelés feladatai Célunk, hogy diákjaink az emberi tudást és műveltséget értéknek tekintsék, igyekezzenek tudásukat gyarapítani, közösségük hasznára fordítani. Felkészítjük tanulóinkat az élethosszig tartó művelődésre. Megértetjük velük, hogy ismereteiket egész életük során folyamatosan bővíteniük kell, és fel kell készülniük az esetleges pályaváltoztatásra. 13
Életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlődjön a személyiségük, képességeik. Alakuljon ki bennük: az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük józan, megfontolt ítélőképesség a mások felé való nyitottság, befogadóképesség a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében a szelídség, az alázat, a türelem alaposság a mértékletesség a bűnbánatra való készség a belső csendre, elmélyülésre való igény hűség Istenhez és embertársainkhoz felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. A személyiségük fejlődését segítsük az egyetemes, multikulturális és a magyar kulturális értékek (emberre, társadalomra, művészetekre, tudományra, technikára vonatkozva) minél magasabb színvonalú átadásával. Ezen belül őrizzék meg aktivitásukat, fejlődjön beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk, kreativitásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk, manualitásuk, technikai képességeik. Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, rugalmasság az új dolgok befogadására, a szép és jó megélésének képessége. Alakuljon ki képesség önmaguk fejlesztésére, megfelelő helyes önértékeléssel és énképpel rendelkezzenek. b) A munkára nevelés feladatai Feladatunk kialakítani a dolgozó embertől elvárható tulajdonságokat: munkafegyelem, felelősségtudat, ezzel párosult kritikus szemlélet, megbízhatóság, igény az önképzésre, egészséges ambíciók, mely elősegíti az önérvényesítést éppúgy, mint a szűkebb társadalom formálását. Az adott szakképzési szakasz végére kialakítjuk tanítványainkban a gazdaság különböző ágazataiban a sikeres munkavégzéshez szükséges attitűdöket. Fontosnak tartjuk az együttműködési készség kialakítását, ugyanakkor felkészítjük tanítványainkat a korrekt verseny megvívására. c) Az erkölcsi nevelés feladatai Alapvető feladatunk az egyetemes emberi-erkölcsi értékek megismertetése, azok tiszteletben tartására nevelés. 14
Nevelésünk eredménye kell, hogy legyen a demokratikus gondolkodásmód, a tolerancia, a másság elfogadásának képessége, humánus viszonyulás embertársainkhoz a beteg, sérült, fogyatékos emberekhez. A hitoktatás kereteink belül lehetőséget biztosítunk a vallásos erkölcsi értékek elsajátítására. Iskolai nevelőmunkánkban kiemelt szerepet kapnak azok a tantervi elemek és nevelési formák, melyek diákjaink magyarságtudatát és Európához való tartozástudatát erősítik. Fontosnak tartjuk a lokálpatriotizmusra nevelést. Megismertetjük tanulóinkat Eger történelmi múltjával, kulturális értékeivel, jelenlegi társadalmi-gazdasági életével. Célunk olyan polgári öntudat kialakítása, mely az egyén tényleges teljesítményének eredményeiből táplálkozik. Olyan személyiség nevelése szükséges, aki szociálisan érzékeny és sikereinek elérése során szem előtt tartja mások sorsának alakulását is. A keresztény nevelés nem annyira szavakkal történik, sokkal inkább életünkkel, ahogyan a hétköznapokban viselkedünk és gondolkodunk. A gyermek azt aaz életstílust sajátítja el, amit közvetlen környezetében lát. Valljuk, hogy a fenti alapelvek megvalósításának kettős alapja van: egyrészt az önmagát szakmailag, módszertanilag folyamatosan fejlesztő és megújító pedagógus egyéniség, másrészt a fontos kérdésekben egységesen cselekvő tantestület. 1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1.4.1. Általános elvek Arra törekszünk, hogy tanulóink elsajátítsák azokat az értékeket, normákat, szabályokat és ismreteket, amelyek szükségesek a keresztény felnőtté váláshoz és a társadalomba való beilleszkedéshez. Mindezek fontos gyakorló terepei lehetnek a különböző iskolai közösségek. Megismertetjük fiataljainkat a polgári demokrácia intézményeivel, alapvető jogaikkal és kötelességeikkel, amelyek biztosítják számukra a gyakorlati életben való tevékeny közreműködés lehetőségét. Képessé kell tenni őket, hogy álláspontjukat világosan megfogalmazzák, másokkal megértessék. Ugyanakkor arra is meg kell tanítanunk őket, hogy mások nézeteit tiszteletben tartsák és keressék az eltérő véleményeket összekötő közös alapokat. Célunk képessé és késszé tenni a tanulókat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. 1.4.2. Az iskolai közösségi élet Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy bár más-más fokon az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az 15
evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. (Kat.Isk. 34.) Az iskolai közösségi élet színterei a diákönkormányzat rendezvényei és az osztályközösség. Az iskolánkban diákönkormányzat tevékenykedik. Működését a törvények által meghatározottak szerint folytatja. (Köznevelési törvény, SZMSZ, Házirend, a diákönkormányzat szabályzatai) A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, tevékenységek: a lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését, a pedagógus építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel, fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést, segítsük olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére, elegendő lehetőség a közösségi cselekvések kialakítására, fejlesztésére (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése versenyekkel tegyük lehetővé egymás munkájának, tudásának, tehetségének elismerését, a csapatszellem erősödését, ösztönözzük a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak ápolására, az önálló ismeretszerzés, véleményformálás, az érvek kifejtésének, értelmezésének képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, fejlesszük ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás képességét, értessük meg, és fogadtassuk el a beteg, sérült és fogyatékos embertársakat és az irányukban tanúsítandó segítőkész magatartást, neveljük a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, éreztessük meg az elvégzett munka örömét, erősítsük az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését, törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, tevékenységüket koordinálni tudja, 16
1.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Iskolánk a követlen oktató, képző funkció mellett - változatos és az aktuális igényekhez igazodó formában - segíti azokat a diákjait, akik különböző hátrányokkal kerültek az intézményünkbe, illetve kiemelkedő képességekkel rendelkeznek. Mindezek mellett valamennyi diákunkat fel kívánjuk készíteni az önálló, iskolán kívüli ismeretszerzésre, az egész életen át tartó tanulásra, továbbá arra, hogy megfelelő biztonsággal tudjanak eligazodni az információk tengerében. Fontosnak tartjuk a testi és lelki egyensúly megteremtését, az egészséges életmódra, a mentális higiénére való igény kialakítását. Ezeket a célokat szolgálják a felzárkóztató és tehetséggondozó, valamint a sport- és mentálhigiénés foglalkozásaink, tréningjeink, ismeretszerző szakköreink, versenyeink, melyeket valamennyi diákunk igénybe vehet évfolyamtól függetlenül. 1.5.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A felzárkóztatást, az iskolai beilleszkedést, az autonóm személyiség kialakítását segítik az önismereti, a konfliktuskezelő, a tanulás-módszertani és kommunikációs tréningek valamint az egyes műveltségi területekhez, tantárgyakhoz kapcsolódó szintre hozó foglalkozások. Differenciált tanórai foglalkozások. Felzárkóztató órák szervezése. Az osztályfőnökök, szaktanárok és tanulók személyes kapcsolatai. Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel. 1.5.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, vagyis megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed az iskolai nevelésre, a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetség-fejlesztéssel foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. Intézményünk hagyományaihoz híven a tehetséggondozás sokféle formája segíti a kiváló képességek kibontakozását. A különböző szintű és fajtájú - országos és nemzetközi - verse- 17
nyekre, pályázatokra történő változatos felkészítés mellett, kiemelt fontosságú a felsőoktatási intézményekbe történő továbbtanulásra való előkészítés. Ezt kis létszámú, egyéni képességeket is figyelembe vevő formában valósítjuk meg. Nemzetközi projektekben nyelvi és szakmai képességeiket fejleszthetik diákjaink nonformális úton. Az önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása érdekében az egyes műveltségi területekhez illetve tantárgyakhoz kapcsolódóan - évfolyami illetve iskolai szinten - több fordulós háziversenyt, feladatmegoldó versenyt, kutató munkát igénylő programokat szervezünk. Minden tanuló számára hozzáférhető az informatikai eszközparkunk, multimédiatárunk, könyvtárunk, video- és hanganyag-gyűjteményünk. Lehetőséget adunk diákjainknak arra is, hogy megismerjék, és az ismeretszerzésük szolgálatába állítsák az internetes világhálót. Kiemelt figyelmet fordítunk az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre. Óratervünkben a kötelezően és a szabadon választható órakeretből biztosítunk erre lehetőséget. A továbbtanulásra és a sikeres versenyzésre szakkörökön, fakultatív foglalkozásokon készítjük fel tanulóinkat. A sportban tehetséges tanulóknak az iskolai sportkörök nyújtanak lehetőséget. 1.5.3. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén család, iskola, társadalom a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval, jelezve a problémát a megfelelő, illetékes gyermekvédelmi hatóságok felé. A Gyermek-és ifjúságvédelmi esetek hatékony kezelése érdekében történő beavatkozások megválasztásánál az együttműködő feleknek törekedniük kell a szolgáltatásaik összehangolására. Ennek érdekében a közoktatási intézményben feltétlenül szükséges más segítő szakemberek alkalmazása mellett az iskolai Gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök alkalmazása. 18
A nevelési igazgató-helyettes alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok ifjúságvédelmi munkáját. A védelmi tevékenység három területre terjed ki: 1. Megelőzés 2. Feltárás 3. Megszüntetés 1. Megelőzés: Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, etnikai hovatartozása miatt. Biztosítani kell a tanuló fejlődéséhez szükséges feltételeket. Segíteni kell a diákönkormányzatok működését. Biztosítani kell a tanuló számára, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon. A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A tanuló családi és anyagi helyzetétől függően biztosítani kell, hogy ingyen vagy kedvezményesen étkezésben, tanszerellátásban részesüljön. A pedagógiai programnak tartalmazni kell a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot. A szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenységet. 2. Feltárás: A védelmi problémák súlyossága alapján különböztetjük meg a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Az ifjúságvédelem azokat a tanulókat tekinti hátrányos helyzetűnek, akinek a személyiségét valamilyen károsodás fenyegeti. Ezek közül néhány: a) Testi fejlődést veszélyeztető okok: egészségtelen, zsúfolt lakáskörülmények egészségtelen életmód táplálkozás hiányossága szülők betegsége a család rossz anyagi helyzete alkohol, drog túl korán megkezdett szexuális élet b) Pszichés károsodás okai a család, anya, apa hiánya 19
szülők újabb házasságkötése családi összetartás hiánya a családtagok egymással szembeni közönye rossz családi légkör szélsőséges hangulati változások túlzott szigor és kényeztetés az önállóságra nevelés túlzásai a szülők szembenállása az iskolai neveléssel a legsúlyosabb ártalmak: alkoholizmus, brutalitás, erkölcstelen családi környezet, zaklatás, családon belüli szexuális kényszer a tömegkommunikáció káros hatásai, megértés, válogatás nélküli kritikátlan befogadás (TV, mozi, rádió, sajtó, Internet) A nemzeti köznevelésről szóló szóló 20/2012 EMMI rendelet értelmében, ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles, kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Amennyiben az iskola értesítése eredménytelen marad, vagyis a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve fogja a Szülőt megkeresni. Ha a tanköteles gyermek egy tanítási évben 10 órát igazolatlanul mulaszt, az iskolának értesítenie kell a tanuló lakóhelye szerint illetékes Járási Gyámhivatalt, az általános szabálysértési hatóságot (Járási Hivatalt), a Gyermekjóléti Szolgálatot és a Gyermekvédelmi Szolgálatot. Ha tanköteles gyermek egy tanítási évben 30 órát igazolatlanul mulaszt, az iskola köteles a újra értesíteni az általános szabálysértési hatóságot (Járási Hivatalt), a Gyermekjóléti Szolgálatot és a Gyermekvédelmi Szolgálatot. Ha tanköteles gyermek egy tanítási évben 50 órát igazolatlanul mulaszt, az iskola köteles értesíteni a tanuló lakóhelye szerint illetékes Járási Gyámhivatalt és a Kormányhivatal Oktatási Főosztályát. A Gyámhatóságot nemcsak a tanköteles tanulók igazolatlan tanórai mulasztása esetén terheli eljárási kötelezettség, hanem a tankötelezettsége megszűnését követően a nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató személy kötelező tanórai fogalalkozások tekintetében igazolatlan mulasztása esetén is. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen elérik a 250 tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból meghaladja a tanítási órák 20%-át a tanítási év végén nem osztályozható, 20
kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 3. Megszüntetés: Ennek érdekében együtt kell működni: iskola lelkésszel, hittanárral a polgármesteri hivatallal iskolaorvossal, kollégákkal családsegítő szolgálattal nevelési tanácsadóval rendőrséggel bírósággal ügyészséggel alapítványokkal gyermekjóléti szolgálat szakembereivel A nevelési igazgató helyettes feladatai a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatosan Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémákkal, milyenidőpontban fordulhatnak hozzá. Felmérést készít az osztályfőnökök segítségével, kik minősülnek hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak. Lelki egészségvédelem kapcsolatot tart az iskolaorvossal, védőnővel, iskolán kívüli intézményekkel (lásd: fentebb!), problémás esetekben a szülőkkel, kollégákkal, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével. Fogadóórát tart minden héten tanulóknak és szülőknek.munkáját segíti az iskolai könyvtáros, aki szakkönyveket, videofilmeket ajánl. 1.5.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Együttműködünk a nevelési tanácsadóval és a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetével, ahol szakképzett tanácsadók, pszichológusok segítik az arra rászoruló tanulókat. Felzárkóztató foglalkozások szervezése Differenciált tanórai tevékenység Egyéni foglalkozás Az iskolai könyvtár lehetőségeinek kihasználása A szülőkkel való együttműködés különféle formái 21
1.5.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos diákjainkat segélyezéssel támogatjuk a fenntartó által meghatározott igazolt átlagkereset alapján. Feladatunknak tartjuk, hogy folyamatosan keressük a lehetőségeket ezen diákjaink helyzetének javítására. Figyelemmel kísérjük és szükség esetén, egyedi módon is segíteni a tartósan vagy átmenetileg nehéz helyzetben lévő tanulóinknak. A kedvezményes étkezés és rászorultsági alapon járó tankönyvtámogatás szintén segítséget jelent. A Közgazdasági Szakoktatásért Alapítvány rendszeresen pályázatot hirdet a tehetséges, de anyagi nehézségekkel küzdő tanulók részére. A pályázati összeg segítséget jelent a tanulmányok költségeinek fedezésére. Iskolánk keresi azon pályázati lehetőségeket, amelyekben különböző forrásokhoz jutva további segítséget nyújthat a kiemelt figyelmet igénylő tanulók számára. (Például: Útravaló Program, TÁMOP 3.3.10.) 1.6. A pedagógusok helyi feladatai és az osztályfőnökök helyi feladatai 1.6.1. Pedagógusok intézményi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, nevelése, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése. Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat. Sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével. Ezzel összefüggésben különösen feladata, hogy a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket sokoldalúan és változatos módszerekkel a keresztény értékrendnek megfelelően közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), valamint az iskolai dokumentumokban (Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend, tanmenetek) leírtak szerint végzi. A tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységét (felkészülés, szervezés, értékelés-ellenőrzés) lelkiismeretesen és magas színvonalon látja el. 22
Az elméleti órákhoz, osztályfőnöki, szakmacsoport-vezetői tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumokat határidőre elkészíti, illetve az éves munkatervekhez, munkaközösségi tervekhez kapcsolódó javaslattételi kötelezettségének eleget tesz. Feladata a tanulók felzárkóztatása, a tehetséggondozás, a diákönkormányzat és a diákkörök tartalmi munkájának segítése. Valamennyi pedagógus feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, a kevésbé eredményes területek felderítése és javaslatok tétele annak javítására. A rendelkezésre álló felszerelések hatékony használata, fejlesztése, bővítése, a minőség javítása. A helyi tantervben meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékeli a tanulók munkáját: o a tanulók érdemjegyei a e-naplóba folyamatosan, de legkésőbb a hét végéig rögzítésre kerülnek o a szóbeli tanulói teljesítményt feleletet néhány mondatban értékeli az osztály előtt. o az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló szorgalmának és teljesítményének értékelésekor nem lehet fegyelmezési eszköz A helyettesítési rendnek megfelelően ellátja a készenléti feladatokat, szakszerű, illetve szakszerűtlen helyettesítést végez. Szervezési, illetve adminisztrációs feladatait határidőre elvégzi, az e-naplót naprakészen vezeti. Aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, szakmacsoport munkájában. Az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyeken, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb iskolai rendezvényeken részt vesz, illetve meghatározott feladatokat vagy tanuló-felügyeletet lát el. Részt vesz az önképzésben, továbbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatot megosztja kollégáival, munkaközösségével, az új ismereteket iskolai munkájában alkalmazza. Szülői értekezletet, fogadóórát tart, törekszik tanítványai háttérkörnyezetének megismerésére Segíti az iskola egészségügyi, munkavédelmi, ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtását. Óvja a tanulók testi épségét, részt vesz egészségügyi nevelésükben. Szükség esetén tanulóit orvosi vizsgálatra kíséri, a vizsgálat ideje alatt felügyel rájuk. Együttműködik az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival, kiemelten az azonos osztályban tanító kollégákkal. 23
Kezeli szaktárgyának eszközeit (megbízás szerint szertárát), gondoskodik rendben tartásukról, megóvásukról, leltározásukban közreműködik. Szükség esetén közreműködik tanulói fegyelmi eljárásban. 1.6.2. Osztályfőnöki munka tartalma és feladatai Az osztályfőnök az a személy, aki az intézmény pedagógiai elvei mentén neveli a rábízott tanulókat. Az osztályfőnöki szerep sok részfeladatot foglal magában, melyek közül a legfontosabb a diákkal kialakított személyes kapcsolat. További fontos részfeladatok hogy megismerje az osztály összes tanulóját, szüleiket és családi helyzetüket. Figyelemmel kísérje a tanulók tanulmányi eredményét, érdeklődjön sikereik, kudarcaik, problémáik felől. Az osztály fegyelmi helyzetének figyelemmel kísérése. Segíti őket problémáik, bizonyos konfliktusaik megoldásában. iskolai szinten képviseli az osztályt. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. a tanrend szerint különböző témákról órát tart. Az osztályfőnöki órán és azon kívül is életvezetési, továbbtanulási kérdésekben meghallgatja, segíti a tanulókat igényeiktől függően. erősíti az osztályközösség kohézióját, melyet lényegesen befolyásolnak a tanuláson kívüli társas tevékenységek. E tevékenységeket (pl. kirándulások, osztályrendezvények) a diákok nagyfokú bevonásával szervezi meg. Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és tözskönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása félévkor és évvégén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, törzskönyv- és bizonyítványírás Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka; A tanulóinak rendszeresen tájékoztatása az iskola előtt álló feladatokról, mozgósítás azok megoldására. Pályaválasztás, továbbtanulás segítése a szaktanárokkal együttműködve. 1.7. A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái Értékközvetítő, normaalakító feladatait az iskola mindig is a szülői háttérrel együttműködve próbálja megvalósítani. A szülői házzal való kapcsolatot fenn kívánjuk tartani, sőt mind közelibbé és nyitottabbá kívánjuk azt tenni. A hagyományos formák mellett (szülői értekezletek, fogadóórák, írásbeli tájékoztatások) új, tartalmában, formájában, korszerűbb elemekkel kívánjuk hangsúlyozni azt, hogy a szülők szerepét fontosnak tartjuk intézményünk stratégiájának 24
alakításában. Szerepük kell, hogy legyen olyan döntések előkészítésében, amely az oktatásunk, nevelésünk tartalmát határozzák meg, továbbá az oktatási-nevelési folyamatokra hatással vannak. Véleményüket minden esetben ki kell kérni az iskolai házirend kérdésében, a tanórán kívüli foglalkozások tervezésekor. Várhatóan tovább nő a fokozott pedagógiai törődést igénylő fiatalok száma, s ezt a szülőkkel való kapcsolattartásban is figyelembe kell venni. 1.7.1. A szülőkkel kialakított kapcsolat formái, tájékoztatási mechanizmusok: A szülők jogai és kötelességei A szülő joga, hogy - megismerje az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, - gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, - írásbeli javaslatát az intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül választ kapjon. - az intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze, - az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, - részt vegyen a szülői szervezetek képviselőinek megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy, - személyesen vagy képviselői útján jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. A szülő kötelessége, hogy - gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, - biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, - figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, - rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, - elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, 25
- megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, - tiszteletben tartsa az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó előírások a tanulóra illetve a tanulói közösségekre vonatkoznak. A szülők jogos igénye, hogy gyermekük tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást kapjanak. Ezért iskolánk minden tanévben előre meghatározott időpontokban szülői értekezletet és fogadóórát tart. (Az időpontokat az éves munkaterv rögzíti.) A tanév rendjéről, feladatairól az októberi, az első félévi munka értékeléséről a februári szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket. A fogadóórákat minden félévben tartunk előre meghatározott időben. A fenti - előre ütemezett - alkalmakon kívül egyéb esetekben is adnak a nevelőtestület tagjai felvilágosítást a szülőknek, előre egyeztetett időben. Újabb formák is kialakultak (szülők által vezetett foglalkozások, osztályfőnöki órák, szülőkkel együtt megvalósult rendezvények, kiállítások, kirándulások). A leendő kilencedik osztályos diákjaink szüleivel már a beiratkozáskor felvesszük a kapcsolatot a júniusban tartott szülői értekezleten. A szülői tájékoztatás fontos eleme az ellenőrző könyv, az e-napló illetve esetenként a szülőnek küldött levél, e-mail, esetleg távirat. Szükség esetén a családlátogatások adhatnak teljesebb képet a gyermek iskolán kívüli környezetéről. Lényegesnek tartjuk, hogy a szülők érezzék az iskolával való eleven kapcsolat fontosságát. A nevelőtestület igényli, hogy a szülők tájékoztassanak bennünket gyermekük otthoni életéről. Bizalommal és nyíltan forduljanak hozzánk. A szülők és a pedagógusok együttműködésének további fórumai: Nyílt tanítási nap Előadások szervezése Közös programok Pályaválasztási tanácsadás Közös lelki nap Közös zarándoklatok Plébániával közös programok 1.7.2. A kollégiumok és az iskola kapcsolata Eger város és az Egri Főegyházmegye fenntartásában lévő kollégiumok mindegyikében található az intézményünk diákjaiból. Mi elsősorban fiúk számára a Szent József Kollégiumok, lányoknak pedig a Szent Margit illetve a Szent Orsolya Rend Leánykollégiumokat ajánljuk. 26