BESZÁMOLÓ 2010/2011-ES NEVELÉSI ÉV
1. Az óvoda működési feltételei 1.1 Statisztikai adatok: Férőhelyek száma Beíratottak száma Tanköteles korú gyermekek száma Tankötelezett korú, de a szülő kérésére óvodában marad Etnikai kisebbség száma Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Sajátos nevelési igényű gyermekek száma Fejlesztő foglalkozáson részt vevő gyermekek száma Létszám 82 fő 79 fő (támogatott) 3 fő évközis Összesen: 82 fő 21 fő 4 fő 6 fő 2 fő 3 fő 8 fő Csoportlétszámok Katica csoport (vegyes csoport) Maci csoport (vegyes csoport) Mókus csoport (vegyes csoport) kiscsoportos középsős nagycsoportos Összesen 15 fő+1 fő évközis 9 fő+ 2 fő évközis 9 fő 0 fő 24+1 fő 6 fő 12 fő 27+2 fő 10 fő 9 fő 9 fő 28 fő Összesen 34+3 fő 24 fő 21 fő 79+3 fő
Elküldött gyermekek száma Nevelési Tanácsadó Iskolaérettségi vizsgálat Ebből további óvodai nevelésben részesül Az 1. osztályt megkezdi 9 fő 4 fő 7 fő A szakértői vélemények előírásai alapján a gyermekek gyógypedagógiai és logopédiai foglalkozásokon vesznek részt az óvodában. A gyógypedagógus az intézmény saját szakembere, a logopédus pedig külső szakember. Mindketten a SNI gyermekeknek járó normatív támogatásból kerülnek bérezésre. A Százszorszép óvoda ad helyet a szenzoros terápiát végző szakembernek, foglalkozásán 3 gyermekünk vett részt. A rendszertelen óvodába járás egy család 2 gyermekénél fordult elő gyakrabban, a Gyermekvédelmi Szolgálat segítségével ezt meg tudtuk szüntetni. Az 5. életévet betöltött gyermekek esetében a hiányzásokat csak orvosi igazolással, illetve a szülő írásos kérelmével fogadjuk el. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében az Integrációs Pedagógiai Rendszert alkalmazzuk. 2. Személyi feltételek Humán erőforrás helyzete az intézményben Az intézmény alkalmazottai Beosztás Szakképzettség Iskolai végzettség Óvodavezető Óvodapedagógus, Főiskola Vezető óvodapedagógus szakvizsga Óvodapedagógus 5 fő Óvodapedagógus Főiskola EBBŐL: Gyógypedagógus Gyógypedagógus Főiskola (Tanulásban akadályozottak pedagógiája) Gyógytestnevelő Gyógytestnevelés Főiskola pedagógus szakvizsga Minőségfejlesztési vezető Vezető óvodapedagógus Főiskola szakvizsga Gyermekfelügyelő Érettségi Dajka 3 fő Dajka Dajka szakmunkásképző Dajka 1 fő Dajka Érettségi
Továbbképzéseken való részvétel Megnevezés Végzés ideje Végzettség Résztvevők Drámapedagógia 2007. Tanúsítvány 3 fő IPR képzés 2007. Tanúsítvány 3 fő Óvoda-iskola átmenet 2007. Tanúsítvány 3 fő Számítógép alapismeretek 2001. Tanúsítvány 3 fő Népzenei játékok, néptánc 1997. Tanúsítvány 1 fő Játszóházi foglalkozásvezető 1999. Bizonyítvány 1 fő Vezetőképzés-projektmenedzsment, 2009. Tanúsítvány 1 fő változásmenedzsment A kompetencia alapú óvodai 2009. Tanúsítvány 4 fő programcsomag alkalmazása IKT alkalmazása óvodában 2009. Tanúsítvány 4 fő A SNI gyermekek együttnevelésének 2009. Tanúsítvány 1 fő gyakorlati feladatai Tanulói differenciálás heterogén 2010. Tanúsítvány 2 fő csoportban Hatékony tanuló-megismerési technikák 2010. Tanúsítvány 2 fő Az együttműködésen alapuló 2010. Tanúsítvány 2 fő (kooperatív) tanulási-tanítási technikák a nevelés-oktatás folyamatában Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés a kompetencia alapú oktatást szolgáló pedagógiai elvek, módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése 2010. Tanúsítvány 2 fő Az óvodapedagógusok nevelőtestületben végzik munkájukat, melyben egységes nevelési elvek alapján kell dolgozniuk. Cél, hogy minden óvónő saját egyéniségének megtartása mellett a közösen kialakított és elfogadott célok, feladatok érdekében tevékenykedjen. Programunk megvalósítása a dajka és az óvónő munkájának fokozottabb összehangolását kívánja. Ennek érdekében kollektíván szakmai tapasztalatcserén is részt vett egy vidéki óvodában. Az óvoda nevelőtestületét szakképzett, innovatív pedagógusok alkotják. A szakmai innovációt felvállalva a 2010-es nevelési évtől a kompetencia alapú óvodai neveléssel egészült ki nevelési programunk. 3. Tárgyi feltételek Ebben a nevelési évben sorozatos vízszivárgás jelentkezett az ivóvíz vezetéken, mely jelentős többlet kiadást jelentett a rezsi tekintetében. A csővezeték cseréje a nyár folyamán megtörtént. Gondot jelent, hogy az épület részét képező burkolatok, vakolatok, gépészeti és villamossági berendezései felett eljárt az idő, így ezek
felújítása nagyobb összegű ráfordítást igényel, mint amit a lehetőségek engednek. A közvetlen veszélyt jelentő problémákat igyekszem megoldani, de az esőcsatorna, a cserép, a kapu teljes cserét igényel. Szülői szponzorálás útján (ovi-vacsora) van lehetőségünk arra, hogy évről évre apró lépésekben fejleszteni tudjuk az udvari játékállományt. Ebben az évben nagy örömünkre sikerült ütéscsillapító gumiburkolatot venni a hintaállvány alá. 4. Szakmai munkáról - hatékonyságról A nevelési évben még mindig az új nevelési program gyakorlati megvalósulásának csiszolgatása volt a legfőbb feladatunk. A kollégák megtanulták a projektmódszer alkalmazását, így több hetes távlatokban tervezünk egy-egy témát a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelően. Az elnyert pályázatunk hozadékaként elmondhatjuk, hogy az ONOAP szellemiségében készült kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetése szakmai munkánk hatékonyságát mindenképpen növeli, mivel: - fokozatosan hangsúlyozza a differenciálás fontosságát, - kiemelten kezeli az óvoda- iskola átmenet problémáját, - széles körű módszertani ajánlást ad minden korcsoport számára - hangsúlyozza az inkluzív pedagógiát, az érzelmi- erkölcsi-, anyanyelvi nevelést és a játékot Iskolára való felkészítés A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére 6-7 éves korra eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba a szakaszába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A rugalmas iskolakezdés biztosításával tesszük lehetővé a fejlettség szerinti iskolakezdést. A mi feladatunk elősegíteni a gyermekek iskolára alkalmassá tételét, amennyire csak lehetséges. Ez nem jelenti azt, hogy már az óvodában kisiskolásként kezeljük őket! Az óvoda vállalása, hogy az óvodás gyereket az iskolára alkalmassá teszi. A család kötelessége, hogy gyermekét az iskolára késszé tegye. Az iskolaérettségi követelményrendszer tartalmában és szemléletileg is megújult, ma már az iskolakezdéshez szükséges képességeket foglalja magába. Az iskolára történő felkészítést a következő feladatokban határozzuk meg:
A nevelőmunka során tudatosan kezeljük, hogy ez a feladat folyamat jellegű, a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét. A gyermek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével tervezzük meg a gyermekek fejlesztési programját. Figyelembe vesszük a gyermekek érési folyamatait. Az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva, a gyermekeket megismerve oldjuk meg a 3 7 éves életszakasz feladatait úgy, hogy előkészítjük a következő életszakaszt. A fejlesztés során gondoskodunk a gyermek elemi pszichikus szükségletének kielégítéséről, a játékról! A játékba integráljuk be a nevelés többi eszközét is. - 5 éves kortól Közösen ellátogatunk az iskolába, az óvodások számára rendezett programokra. Felelősségteljesen, szakmailag kompetens módon döntünk az egyes gyerek iskolára való alkalmassága felől. Megadunk minden információs segítséget a szülők számára, amennyiben úgy érzik, hogy bizonytalanok gyermekük iskolára való alkalmassága felől. - Nyílt napra hívjuk meg a leendő elsős tanítókat, hogy óvodai környezetben találkozhassanak a gyermekek velük. Meglátogatjuk óvodásainkat az első osztályban. - Kérdőíven érdeklődünk volt óvodásaink iskolai beilleszkedéséről, tanulmányi fejlődéséről. Folyamatosan működtetjük és továbbfejlesztjük az óvoda-iskola közötti együttműködési formákat. Nagycsoportos korban minden gyermek év eleji felmérésen vesz részt, melyet a Nevelési Tanácsadó munkatársa végez el, ezzel párhuzamosan az óvodapedagógusok a DIFER mérést is elvégzik. Fogadóóra alkalmával tájékoztatjuk a szülőket az estleges hiányosságokról, részképesség problémákról, fejlesztési lehetőségekről, a rugalmas beiskolázás lehetőségeiről. A beiskolázási százalék az intézményben 85-90% körül mozog évek óta. A visszamaradás okai többnyire mentális, szociális, fizikai éretlenség. illetve a részképességek gyengesége, ezekből kifolyólag a gyermek még egy év óvodai nevelésben részesül. Számukra az óvoda egyéni fejlesztő foglalkozást biztosít. Az elmúlt négy év statisztikája szerint egy gyermek esetében terjedt ki az óvodai nevelés 8 éves korig.
Az óvoda szolgáltatásai Nevelési időben szervezett szolgáltatások: -Logopédia: Speciális fejlesztés nagycsoportos korú beszédhibás gyermekek részére a Nevelési Tanácsadó logopédusával -Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás az óvoda saját szakemberével és a logopédussal -Fejlesztő foglalkozások A nagycsoportos korú gyermekek év eleji felmérései alapján 2-3 fős csoportokban fejlesztjük a részképesség zavarral küzdő gyermekeket. -Gyógytestnevelés Az óvoda gyógytestnevlés képesítéssel rendelkező munkatársának vezetésével zajlik heti egy alkalommal. A szűrést az óvoda gyermekorvosa, illetve ortopéd szakorvos végzi el. -Vízhez szoktatás A vízhez szoktatást a nagycsoportos gyermekek számára szervezzük meg heti rendszerességgel. Nem úszástanítást ígérünk, a hangsúly a vízbiztonság megszerzésén, a víz megszeretésén és a spontán aktivitás kialakításán van. A vízhez szoktató csoportokban a lassabban érő, bátortalanabb gyerekek kevesebb teljesítményfrusztrációnak vannak kitéve. Ebben a nevelési évben 15 gyermek vett részt ezen a foglalkozáson, akiknél eredményes volt a fejlesztés. Nevelési időn túl szervezett önköltséges szolgáltatások a szülők igényei alapján: -Kézműves foglalkozás - Különleges, érdekes technikákkal való ismerkedés -KIDS Klub Angol játékos foglalkozások saját óvodapedagógusunkkal, az Inter Nyelvstúdió szervezésében 5. Kapcsolatok Család-óvoda Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Óvodai nevelőmunkánk tehát a családi nevelésre épül. A szülőnek biztosan tudnia kell azt, hogy az óvodapedagógus vele együtt, az ő egyetértésével neveli a gyermekét. Csak ezen az alapon képzelhető el a biztonságos, vidám, légkör kialakítása az óvodában. Ezt belátva az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledik minden családhoz, elfogadó, megértő, a gyermek szüleinek kijáró megbecsülést kifejező magatartásával. Hangsúlyosan érvényre juttatjuk mindenesetben a gyermekek
érdekeinek mindenek feletti védelmét, ennek érdekében eleget teszünk titoktartási kötelezettségünknek. Nevelőmunkánk alapját a személyes kötődésen nyugvó gyermek-óvónő kapcsolat adja. Napjainkban azonban a családban végbement funkcionális változások következtében az óvodára hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányosságok pótlása. Óvodák közötti kapcsolat Azt gondolom, rohanó világunkban egyre kevesebb idő jut arra, hogy jól működő, kölcsönös kapcsolatokat tartsunk fenn, hiszen nemcsak óvodavezetők vagyunk, hanem fenntartók is. Mindenki igyekszik ezt a feladatot tisztességgel ellátni, ki-ki a saját erőforrásainak megfelelően. Az óvodavezetők többé-kevésbé nyitottak egymás felé, a legfontosabb tanügyigazgatási és közoktatási kérdésekben számítunk egymás tudására, tapasztalatára. A születések száma nem túl biztató, és tudjuk, hogy több az óvodai férőhely a városban, mint a beóvodázható gyermekek száma. Ez már önmagában is elég ahhoz, hogy időnként feszültségek alakuljanak ki az óvodák között. Önkormányzat, Képviselő-testület Az Önkormányzat illetékes tisztségviselőivel folyamatos a munkakapcsolat, kérdéseimre választ kapok, az esetleges problémák megoldásában is megkaptam a segítséget. Az Önkormányzat által biztosított közmunka program megszűnése újabb terheket ró a fenntartóra. Az udvaros, karbantartói munkakör közmunkással való betöltése nagy segítség volt, pótlását kizárólag a dajka munkakör kibővítésével lehet megoldani, illetve a családom bevonásával. Óvoda-iskola kapcsolat Az eredményes beiskolázás lehetőségét biztosítja a közelben lévő általános iskolával kialakult maximálisan együttműködő kapcsolatunk. Óvodásaink szinte kivétel nélkül ebben az iskolában kezdik el iskolai tanulmányaikat, így nyomon követhetjük gyermekeink fejlődését, a tanítónőkkel rendszeres tapasztalatcserét folytatunk. Ugyanakkor a szülők tájékoztatást kapnak a város bármely iskolájának programjáról a központilag megszervezett iskola bemutató szülői értekezleten, illetve részt veszünk programjaikon.
A kapcsolattartás formái: Az óvodapedagógusok és tanítók kölcsönös látogatásai, hospitálásai, megbeszélései; A tanítónők bemutatkozása a szülőknek, leendő elsősöknek (szülői értekezlet; csoportlátogatás;) Óvodások látogatása az iskolában (tanítási órákon való részvétel) Egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel; Közös szakmai továbbképzések, munkaközösségi értekezletek Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval és Családsegítő Szolgálattal A gyermekek jogainak érvényesítése, fejlesztése, a zökkenőmentes beiskolázás biztosításának érdekében azonos célokon alapuló kapcsolatot kell fenntartani a Nevelési Tanácsadó és Családsegítő Szolgálat munkatársaival. Elmondható, hogy munkakapcsolatunk optimális, kölcsönösségre épül. Ebben az évben is több esetben is kértünk pedagógiai, pszichológiai vizsgálatot, de sajnos több gyermekvédelmi ügyben is folyamatos a kapcsolatunk. Városi Zeneiskola Hagyományos karácsonyi ünnepi koncert az óvodások számára, ismerkedési lehetőség a hangszerekkel, a zene világával Közművelődési intézmények Lehetőség szerint látogatjuk a városban működő intézmények programjait, az életkori sajátosságoknak megfelelően: ovi-mozi, gyermekelőadások, kiállítások 6. Rendezvények A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodánkban: Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Gyermeknap, Nagycsoportosok búcsúztatása, Évzáró Népi hagyományok ápolása körében történik a jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése: Népi kézműves technikákkal való ismerkedés Népi játékok megismertetése
Óvodában ünnepelt nemzeti ünnepeink: Március 15. Október 23. Feladatunk hogy életkornak megfelelő szinten érzékelhetővé, átélhetővé, élményszerűvé tegyük a gyermekeknek ezeket az értékeket irodalomban, ének-zenében, játékban, népművészeti alkotásokban. Fedezzük fel és ismertessük meg szűkebb környezetünk népi alkotásait, falusi életterünkben rejlő értékeket. Ismerkedjenek nemzeti színeinkkel, szimbólumainkkal. 7. Az intézményi munka ellenőrzése Az óvodavezető annak érdekében, hogy az óvoda működése, feladatellátása megfeleljen a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, a HOP-nak, az ÖMIP-nek és a MIP-nek, valamint az elért eredmények összhangban legyenek a célkitűzésekkel, ellenőrzési rendszert és értékelési rendszert dolgoz ki és működtet. A pedagógus teljesítményértékelési rendszerünket óvodánk minőségfejlesztési vezetője dolgozta ki, melyet a nevelőtestület elfogadott. Az ellenőrzés, az értékelés kiterjed a folyamatok, a dolgozói munkavégzés, a pedagógusteljesítmény, a gyermeki fejlettség megfelelősségének megállapítására, a célok, követelmények teljesítésének érdekében, kompetenciák alapján. A vezetés az ellenőrzési és értékelési rendszert működtetve javító és/vagy megelőző intézkedéseket hoz, majd azok hatását kontroll ellenőrzésekkel méri. Külső ellenőrzések a nevelési év során: Magyar Államkincstár, önkormányzati ellenőrzés, Állami Számvevőszék, mely 2007-2010 időszakot vizsgálta. A végső jegyzőkönyv még folyamatban van. 8. Az Önkormányzat elvárásai és a hozzájuk kapcsolódó intézményi feladatoknak való megfelelés az adott nevelési évben Az ŐMIP 3.2 pontjában foglalt táblázat alapján: Az elvárások tekintetében úgy gondolom, hogy intézményünk pedagógiai rendszere összhangban áll az Önkormányzat által előírt feladatokkal, azok teljesítése folyamatosan megtörténik. A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztést azonban nem minden esetben tudjuk maradéktalanul teljesíteni, hisz sok gyermek esetében sokkal hatékonyabb lenne, ha a logopédiai fejlesztés már középsős korban megkezdődhetne.
Összegzés Intézményünk erősségeit a következőkben foglaljuk össze: Intézményünk családias hangulatú, ahol minden gondot és örömet megosztunk a szülőkkel, bevonva őket a nevelőmunkába, az óvodai programokba, a gyerekek személyiségének fejlesztésébe. Hangulatos, színes programokkal, vidám vagy éppen szívmelengető óvodai ünnepségekkel szerzünk emlékezetes pillanatokat gyermeknek, szülőnek egyaránt. Az óvónők gyermekszerető, kreatív személyisége, sokoldalúsága a záloga a jól végzett szakmai munkának. Nevelőtestületünk sikerként könyveli el, hogy a kompetencia alapú óvodai nevelés gyakorlatát kialakította és sikerrel alkalmazza a gyermekek nevelésében, fejlesztésében. Az Educatio szolgáltatói kosarában 3 jó gyakorlatunk jelent meg. Igyekszünk megfelelni a szakmai, a társadalmi, és gazdasági kihívásoknak, a szülői igényeknek. Nevelőtestületünk tagjai folyamatosan képzéseken vettek részt, hogy megfelelő szakmai háttérrel végezhessék mindennapi feladataikat. Keressük a megújulási lehetőségeket. Lehetőségeinkhez mérten olyan környezetet próbáltunk megteremteni a gyermekeknek óvodán belül. ahol gondoskodással, óvó szeretettel körülvéve, - de felelősségteljes magatartás és viselkedésformát elvárva - kiegyensúlyozottan fejlődhetnek. JÖVŐKÉP Óvodánk helyzete nagymértékben függ a mindenkori finanszírozás mértékétől, ami az elmúlt években folyamatosan csökkent. Ez a támogatási rendszer a jövőben nem biztosítja az intézmény stabilitását, a felelősségteljes, gazdaságos működtetést. Emellett a készülő közoktatási törvény is tartogat számunkra további nehézségeket. Ma a gyermek létszám alakulása az, ami döntően befolyásolja az óvoda sorsát. Tisztelettel kérem a Képviselő-testület tagjait, hogy a jövővel kapcsolatos elképzelések közös tárgyalását a közeljövőben kezdje meg, hisz a létszámadatok tükrében már lehet erről beszélni. Az óvodánk színvonalas működtetéséhez 2004 óta jelentős anyagi befektetést tartottunk szükségesnek, amit hosszú távra terveztünk, és nem ilyen rövid időre. Nem számítottunk a normatíva ilyen mértékű csökkenésére, a születések csökkenésére és a jogszabályi háttér változására, melyek mind kedvezőtlenül befolyásolják a jövőképünket. Szakmai elhivatottságom, a jövővel kapcsolatos elképzelésem, az eddigi sikerek azt diktálják számomra, hogy a megkezdett úton haladni kell tovább, nehéz időkben is ki kell
tartani. Amennyiben óvodánk eddig végzett munkáját színvonalasnak, hatékonynak, törvénytisztelőnek ítélik meg, úgy kérem, hogy a jövőre nézve támogassák a további működtetést, feltételezve, hogy a törvényi változások ezt nem fogják gátolni. Megköszönve az egész éves együttműködést, kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a Margaréta Óvoda éves beszámolójának elfogadására... Kovács Péterné Óvodavezető Gyomaendrőd, 2011. július 15.