P E D A G Ó G I A I P R O G R A M Az én tanításm nem arra van ítélve, hgy könyvtárak prában penészedjék, hanem hgy győztesen hassn a gyakrlati életben. (Semmelweis Ignác) Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskla Hatályba lépés: 2013. szeptember 2.
TARTALOMJEGYZÉK I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógia alapelvei, értékei, céljai, 3-7. feladatai, eszközei, eljárásai 2. A pedagógusk és az sztályfőnökök feladatai 7-11. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk 11-12. 4. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcslats feladatk 12-16. 5. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats isklai terv 16. 6. A közösségfejlesztéssel, az iskla szereplőinek együttműködésével kapcslats 17-19. feladatk 7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcslattartásának 19-27. frmái 8. A tanulók részvételi jgai az intézményi döntési flyamatban, a jgk 27-28. gyakrlásának rendje 9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység helyi 28-32. rendje 10. Az isklába való felvétel, átvétel Nkt. és Szt. szerinti szabályai 33-38. 11. A tanulmányk alatti vizsgák helyi szabályai 38-42. II. HELYI TANTERV 1. Az iskla által alkalmaztt kerettanterv 42-44. 2. A tanórai fglalkzásk 45. 2. 1. A kerettanterv által meghatárztt óraszám feletti tanórai fglalkzásk 45. 2. 2. Nem kötelező tanórai fglalkzásk 45. 3. A Nemzeti alaptantervben meghatárztt pedagógiai feladatk helyi 45-52. megvalósításának részletes szabályai 4. A csprtbntásk és az egyéb fglalkzásk szervezésének elvei 52-54. 5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök 55. kiválasztásának elvei 6. Az érettségi vizsgával kapcslats követelmények 55-56. 7. A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének módja, frmái 56-60. 8. Az isklai beszámltatás, az ismeretek számnkérésének rendje 60-61. 9. A tanulói teljesítmény értékelésének és minősítésének módja 62-65. 10. A magatartás és a szrgalm minősítésének elvei 66-67. 11. A tanuló tvábbhaladásának feltételei 68-69. 12. Az tthni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatk meghatárzásának 69-71. elvei és krlátai 13. A tanulók mentesítésnek szabályai 71. 14. A mindennaps testnevelés, testmzgás megvalósításának módja 71-72. 15. A tanulók fizikai állaptának méréséhez szükséges módszerek 72. 16. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szrgalmának 72. értékeléséhez, minősítéséhez kapcslódó elvek 17. Az iskla egészségnevelési elvei 73. 18. Az iskla környezeti nevelési elvei 73-76. 19. A tanulók esélyegyenlőségét szlgáló intézkedések 76-78. 20. Szakmai prgram 78-83. Óratervek 84-101. A középszintű érettségi vizsga témakörei 102-108. III. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 109-110. 1. A pedagógiai prgram nyilvánsságra hzatala, a hzzáférés lehetőségei 109. 2. A pedagógiai prgram érvényességi ideje 109. 3. A pedagógiai prgram felülvizsgálata és módsítása 109. 4. Nyilatkzatk a véleményezésről és az elfgadásról 109-110. 2
I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. 1. Pedagógiai alapelveink A tanulók személyiségére és talán egész későbbi életére meghatárzóan hat az iskla saját ethsza, az a légkör, szellemiség és környezet, amelyben az isklai mindennapi élete zajlik. Ezért is tartjuk fntsnak, hgy tanítványaink jól érezzék magukat az isklában, az iskla nyújtsn számukra érzelmileg is biztnságt. Nevelő-ktató munkánk pedagógia alapelveit részben ez a szellemiség határzza meg, másrészt azk a jgszabályi előírásk, amelyek az uniós elváráskat és irányelveket is tartalmazzák: gyermekközpntú szemlélet nyílt, szeretetteljes, érzelmi biztnságt nyújtó barátságs légkört teremtünk valljuk, hgy minden ember érték, és minden gyerekben vannak lyan értékek, amit a pedagógusnak fel kell fedeznie és meg kell becsülnie pedagógusi attitűdünk a tanulók személyiségének elfgadásán alapul, ha hibázik, nem őt magát, hanem a cselekedeteit bíráljuk esélyegyenlőség, esélyteremtés törekszünk arra, hgy diákjainknak segítséget nyújtsunk a szcikulturális hátrányk leküzdésében a felzárkóztatás és a tehetségfejlesztés révén minden tanulónak esélyt teremtünk képességei kibntakztatására személyiségközpntú nevelés nevelő-ktató munkánk ember- és személyiségközpntú a differenciált ktatás eszközével alkalmazkdunk a tanulók egyéni képességeihez a személyiségfejlesztés szerves része nevelő munkánknak a teljesítmény elismerése elismerjük és a diákközösség előtt is kiemeljük a tisztességgel végzett munkát nemcsak a kiemelkedő eredményeket tartjuk elismerésre méltónak, hanem a tanulók önmagukhz mért fejlődését, erőfeszítését is rend, fegyelem törekszünk a tanuláshz szükséges rend és fegyelem megteremtésére emberi együttélés szabályainak elsajátíttatását és betartását kiemelt célunknak tartjuk minden erőnkkel küzdünk a verbális és fizikai agresszió ellen a pedagógusk példamutatása a pedagógus egész személyiségével nevel: a viselkedésében, stílusában is megnyilvánuló értékrendje skszr többet ér a szavaknál partnerközpntúság törekszünk arra, hgy legfőbb partnereink, a tanulók és a szülők igényeit is figyelembe vegyük nevelő-ktató munkánkban az isklai élet minden őket érintő kérdéséről kikérjük véleményüket demkrácia a demkratikus értékek közvetítése fnts feladatunk, az iskla egész szellemiségének ezt kell sugárznia tiszteletben tartjuk a diákk demkratikus jgait törvényesség az iskla működésének minden területén betartjuk a jgszabályi előíráskat nevelő-ktató munkánk a köznevelési törvényben és a nemzeti alaptantervben meghatárztt előíráskra épül világnézeti semlegesség az ismereteket, a vallási és a világnézeti infrmációkat tárgyilagsan és skldalúan közvetítjük tiszteletben tartjuk a szülőknek azt a jgát, hgy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek 3
pedagógiai szabadság a pedagógusk alktó közösségének döntéseire épített, összehanglt pedagógiai munka flyik isklákban, amely ugyanakkr a pedagógiai szabadságt is biztsítja lehetővé tesszük, hgy a pedagógus a nevelési, illetve a pedagógiai prgram alapján az általa taníttt ismereteket, illetve a nevelés és a tanítás módszereit megválassza fenntartható fejlődés törekszünk a nevelő-ktató munka flyamats fejlesztésére, a váltzó világ követelményeihez való alkalmazkdásra, a pedagógiai módszereink megújítására a mdern természettudmánys és műszaki műveltség elsajátíttatása fnts célunk széleskörű, a munka világában jól használható szakmai ismereteket közvetítünk. 1. 2. Az iskla által képviselt és közvetített értékek Az isklában töltött évek alatt lyan értékrendet igyekszünk kialakítani tanítványainkban, hgy a tanulásra és a tisztességgel végzett munkára építve tervezzék jövőjüket, de ugyanilyen fntsnak tartjuk, hgy kiegyensúlyztt, bldg emberekké váljanak, akik később majd képesek lesznek harmnikus tthnt teremteni a családjuk számára. tanulás, tudás, munka igazságsság demkrácia emberi jgk hazafiasság - európaiság a rend és a szabadság egyensúlya szciális érzékenység szlidaritás tlerancia erkölcsös életvitel egészség környezettudatsság 1. 3. A nevelő-ktató munka céljai Nevelő-ktató munkánk alapvető célja: Nevelő-ktató munkánk céljait az iskla két funkciója szerint határztuk meg: ma isklájának egyik fnts célja, hgy lyan ismereteket és kmpetenciákat sajátíttassn el a tanulókkal, amelynek segítségével képesek lesznek a felnőtt-lét szerepeinek megfelelni, és helyt állni a munka flyamatsan váltzó világában, de alapvető célunk a tanulók személyiségének kmplex fejlesztése is a nevelési prgramunkban meghatárztt szellemiség szerint. Az egyes tantárgyak ktatási-nevelési céljait a helyi tanterv részletesen tartalmazza, amelybe a NAT előírása alapján beépítettük kiemelkedő célként a kulcskmpetenciák fejlesztését is, amely eddig is legfntsabb célkitűzéseink között szerepelt. A köznevelési törvény alapján célunk a tanulók harmnikus lelki, testi és értelmi fejlődésének elősegítése, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdnságaik, műveltségük életkri sajátsságaiknak megfelelő tudats fejlesztése, erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közösség és a társadalm érdekeivel összeegyeztetni képes emberek, felelős államplgárk nevelése, a nevelés-ktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályzása és a tehetségek gndzása. Célunk, hgy az isklánkat elhagyó diákk egészséges személyiségként ballagjanak el. Legyen jövőképük, erkölcsi tartásuk, knvertálható tudásuk, igényük a flyamats tanulásra, önművelésre, önmaguk és a világ megismerésére, a harmóniára, az tthnteremtésre. 4
Kiemelt nevelési területek és célk a NAT alapján: Erkölcsi nevelés a tanulók erkölcsi érzékének, érzékenységének fejlesztése a kötelességtudat kialakítása és elmélyítése a nrmakövető magatartás jelentőségének elfgadtatása az egyéni és közösségi (társadalmi) felelősség mint érték elismerése az értékknfliktusk kezelése, tlerancia a NAT-ban, illetve a kerettantervben meghatárztt etikai ismeretek elsajátíttatása nemzeti öntudat, hazafias nevelés nemzeti öntudat, hazafias nevelés a nemzettudat, a nemzeti öntudat és a nemzeti önismeret elmélyítése hazánk értékeinek, eredményeinek megismerése a szűkebb és a tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagymányainak, történelmi és vallási emlékeinek megismerése a nemzeti és népi hagymányk megismerése, áplása államplgárságra, demkráciára nevelés az államplgári jgk és kötelességek megismertetése a demkrácia mint érték elfgadtatása, a demkratikus jgk aktív gyakrlása tlerancia, elfgadás, diszkrimináció- és erőszak-ellenesség a plitikai döntéshzatal megértésének, elemzésének képessége nyitttság a társadalmi jelenségek, prblémák megismerése iránt az önismeret és a társas kultúra fejlesztése a reális önismereten alapuló pzitív énkép kialakulásának elősegítése a szciális és társas kmpetenciák, az érzelmi intelligencia fejlesztése a csprtdinamikai jelenségek és a csprthatás felismertetése a hatékny knfliktuskezelési technikák elsajátíttatása az önkifejezés, önellenőrzés, önmegfigyelés, önértékelés, az emberismeret fejlesztése a harmnikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítására a versengés és az együttműködés összhangjának felismertetése az emberi együttélés nrmáinak elfgadtatása családi életre nevelés a család társadalmban betöltött szerepének megismertetése a család mint érték elfgadtatása felkészítés a felelősségteljes párkapcslatra, a családi életre, gyermeknevelésre családtervezés a családi szerepek és feladatk megsztásának módja szexuális nevelés háztartási ismeretek, családi költségvetés, takaréksság-takarékskdás az önálló életvitel, önellátás megszervezésének elősegítése testi és lelki egészségre nevelés A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcslats feladatk és Az iskla egészségnevelési elvei fejezetek szerint. felelősségvállalás máskért, önkéntesség annak elfgadtatása, hgy a beteg, sérült, fgyatékkal élő embereken kötelessége segíteni a szlidaritás mint érték elfgadtatása az önkéntes munka frmáinak és jelentőségének megismertetése az önmagáért és máskért való felelősségvállalás erkölcsi képességének kialakítása fenntarthatóság, környezettudatsság A Környezetnevelési alapelvek fejezet szerint. pályarientáció a flyamats tanulás, önképzés fntsságának felismertetése képesség a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitásk összehanglására önismeretre nevelés, a reális önkép kialakítása a munkaerő-piaccal és a munkavállalói szerepekkel kapcslats ismeretek elsajátítása a különböző szakmák megismertetése, tapasztalatszerzés 5
a választtt szakma iránti hivatástudat elmélyítése felkészítés az álláskeresésre (önéletrajz, interjú stb.) a szciális kmpetenciák fejlesztése gazdasági és pénzügyi nevelés a gazdaság élet alapvető összefüggéseinek megismertetése a pénzügyi és a közgazdasági fgalmak, jelenségek közötti eligazdás elősegítése képesség a marketinghatásk felismerésére a tudats fgyasztói, vásárlói magatartás kialakítása pénzügyi ismeretek, az anyagi javakkal való gazdálkdás képességének kialakítása vállalkzói ismeretek médiatudatsságra nevelés képesség a tudats választásra az ismeretszerzést, művelődést és a szórakzást segítő médiumk között a média által alkalmaztt figyelemfelkeltő eszközök, képi és hangzó kifejezőeszközök értelmezése a tanulás tanulása a különböző tanulási stratégiák megismertetése a leghatéknyabb egyéni tanulási technikák felismerése, használatának képessége a flyamats önképzés, tanulás igényének kialakítása az önálló és tudats ismeretszerzés képességének kialakítása a megszerzett ismeretek alkalmazásának képessége a prblémamegldó és a kreatív gndlkdás fejlesztése a kperatív csprtmunka megismertetése. 1. 4. A nevelő-ktató munka feladatai Isklánk több funkciót is ellátó középiskla lévén alapvető feladata, hgy azns szinten és mértékben biztsítsa tanulói számára a tanulás gazdag lehetőségeit, az általáns műveltség és mindhárm szakmacsprt képzési feltételeit, hgy egyenlő színvnaln ktassa a közismereti és szakmai tantárgyakat. Alapvető feladatunk, hgy a szakközépisklás diákkat eredményesen készítsük fel a kétszintű érettségi vizsgára, képességeik és mtivációjuk alapján közép- vagy emelt szintre, hgy sikeresen flytathassák tanulmányaikat az OKJ-s szakképzésben vagy a felsőktatásban. Jelenlegi szakisklás tanulóinkra vnatkzó feladatunk, hgy a képzés két éve alatt felkészítsük őket a szakképzésbe való bekapcslódásra, illetve biztsítsuk számukra a szakközépisklába való átlépés, így az érettségi vizsga letételének lehetőségét. A 2013 szeptemberében induló sztályknál pedig a szakmai ismeretek és kmpetenciák minél mélyebb elsajátítása a feladatunk, hgy megállják helyüket választtt szakmájukban. Fntsnak tartjuk az önálló életkezdéshez és a munkába álláshz szükséges ismeretek és készségek elsajátíttatását is, a munka világában és az infrmációs társadalmban felértékelődő kulcskmpetenciák, illetve a szciális kmpetenciák (érzelmi intelligencia, knfliktuskezelés, együttműködési készség stb.) fejlesztése alapvető feladatunk. A nemzeti alaptanterv előírásai alapján a következő kulcskmpetenciák fejlesztése a legfntsabb feladatunk: anyanyelvi kmmunikáció idegen nyelvi kmmunikáció matematikai kmpetencia természettudmánys és technikai kmpetencia digitális kmpetencia szciális és államplgári kmpetencia kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség hatékny, önálló tanulás. 6
1. 5. A nevelő-ktató munka eszközei, eljárásai Nevelőtestületünk tisztában van azzal, hgy a tanár-tanuló kapcslatában szemléletváltásnak kell bekövetkeznie: a pedagógusnak ki kell lépnie a csak tanító szerepkörből, a tanulót saját felnőtt képére való alakítási funkcióból. A ma isklájának tanulói ugyanis nem egyszerűen az ismereteket befgadó és megtanuló, hanem az újra fgékny és nyittt, de ugyanakkr a hagymánys pedagógiai módszerekre kevésbé fgékny fiatalk, ezért meg kell találnunk azkat az új módszereket, amelyekkel leginkább mtiválhatjuk őket. A legfntsabb pedagógiai módszerünk a fkztt, személyre szabtt dafigyelés, erre különösen a csprtbntáss órákn van lehetőség. De az sztálykeretben tarttt órákn sem lehetetlen a differenciált fglalkztatás, különösen azkból a tantárgyakból, amelyeken a tanulóknak rendszeresen kell önállóan feladatkat megldaniuk. Nevelő-ktató munkánk módszerei: differenciált képességfejlesztés individualizált ktatás tevékenységközpntú ktatás csprtmunka prjektmunka digitális tananyagk felhasználása IKT (infó-kmmunikációs technlógiák) szemléltetés (hagymánys és prjektrs) önálló tananyag-feldlgzás önálló vázlatírás kiselőadás tanulói prezentáció tanári-tanulói kísérlet, demnstráció kreatív házi feladatk. 2. A pedagógusk helyi intézményi feladatai, az sztályfőnöki munka tartalma, az sztályfőnök feladatai 2. 1. A pedagógusk feladatai a) Nevelési-ktatási feladatk: a helyi tantervben előírt tananyagt átadja a tanulóknak, az ismereteket tárgyilagsan, skldalúan és váltzats módszerekkel közvetíti, ktatómunkáját a tanulócsprthz igazítva, szakszerűen megtervezve végzi, a tanítási órákra és az egyéb fglalkzáskra kellő alapssággal felkészül, illetve előkészül, nevelő-ktató munkáját az iskla pedagógiai prgramjában megfgalmaztt elvek, illetve a helyi tantervben rögzített követelmények és mérési-értékelési szempntk alapján végzi, nevelő-ktató munkája srán gndskdik a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibntakztatásáról, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adttságait, fejlődésének ütemét, szcikulturális helyzetét, a különleges bánásmódt igénylő tanulókkal szükség szerint egyénileg fglalkzik, a hátránys helyzetű tanuló felzárkózását elősegíti, nevelő-ktató munkája srán előmzdítja a tanuló erkölcsi fejlődését; a közösségi együttműködés szabályainak betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatsságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre neveli őket, elősegíti tanítványai pályarientációját, a szakmai életútra való felkészítését, a tanuló testi-lelki egészségét fejleszti és óvja, a pedagógiai prgramban meghatárzttak szerint rendszeresen és skldalúan értékeli a tanulók munkáját, ellenőrzi a tanulók házi feladatait, értékeli az írásbeli munkáit, a dlgzatkat 10 munkanapn belül kijavítja és kisztja, 7
határidőre összeállítja a tanulmányk alatti vizsgák írásbeli és szóbeli feladatait, érettségi tantárgy esetén a szóbeli tételeket, megbízás alapján részt vesz a különböző vizsgák vizsgabizttságainak munkájában, a munka-, a baleset- és a tűzvédelemi előíráskat betartja, illetve a tanulókkal betartatja. b) Részvétel a nevelőtestület munkájában: pntsan és aktívan részt vesz a nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, az sztályzó knferenciákn és a félévenkénti fgadóórákn, a munkaközösségi és az isklai munkatervben a számára kiszttt vagy a vállalt feladatkat a legjbb tudása szerint és határidőre elvégzi, szrsan együttműködik a szakmai munkaközösség tagjaival, közreműködik a beszámlók, statisztikák elkészítésében, az évközi vizsgák, a tantárgyi mérések, illetve a tanulmányi versenyek előkészítésében és lebnylításában, a tankönyvek és a segédeszközök kiválasztásában, a bemutató órák megszervezésében, ellátja a napi kiírás szerinti szakszerű helyettesítéseket és órai ügyeleteket, a tanítás előtt és a tanítási órák közötti szünetekben ellátja a besztás szerinti tanári ügyeletet, a vizsgákn, tanulmányi versenyeken, közpnti méréseken felügyelő tanári feladatkat lát el, részt vesz a szertárak, szaktantermek, taneszközök stb. állagának megóvásában, közreműködik a leltárzásban, óvja az iskla tisztaságát és rendjét, a tanítás nélküli munkanapkn munkáját az isklai munkatervben előírt prgram alapján végzi, részt vesz a pedagógiai prgramban, illetve az isklai munkatervben szereplő ünnepségeken, rendezvényeken, közreműködik azk megszervezésében és a lebnylításában, a kiírt besztás szerint szabadidős prgramkra és a kötelező rvsi vizsgálatkra kíséri a tanulókat, közreműködik a beisklázással kapcslats munkában, részt vesz a felvételi vizsgákn, ha szaks tanár, közreműködik a közpnti írásbeli dlgzatk kijavításában, elvégzi azkat a nevelő-ktató munkával összefüggő, az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek által elrendelt egyéb feladatkat, amelyek pedagógus szakértelmet igényelnek. c) Tájékztatási kötelezettségek: a munkából való távlmaradását, annak kát és várható időtartamát aznap reggel 7.45-ig, de legkésőbb negyedórával a munkakezdés előtt bejelenti az igazgatóhelyettesnek, a rendkívüli helyzetről (balesetveszély, kárkzás stb.) haladéktalanul értesíti az isklavezetőséget, a tanulókkal kapcslatban felmerülő tanulmányi vagy magatartási prblémákról tájékztatja az isklavezetőséget és az illetékes pedagógiai munkát segítő pedagógust, a szülőt és az sztályfőnököt rendszeresen tájékztatja a tanuló teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcslatban észlelt prblémákról, a tanítási órákn és a tanórán kívüli fglalkzáskn való részvételéről, részt vesz az általáns fgadóórákn, a szülőket előzetes bejelentkezés alapján egyéni fgadóórán fgadja, a szülők és a tanulók javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, a tanév elején tájékztatja a tanulókat a tantárgyi követelményekről, a dlgzatk kisztásakr az értékelés szempntjairól, a tanév elején tájékztatja a tanulókat a szaktárgyával kapcslats munka- és balesetvédelmi előíráskról, az aktuális, közérdekű infrmációkat rendszeresen átadja a hnlap szerkesztőjének. d) Adminisztrációs feladatk: Az adminisztrációs feladatait maradéktalanul és határidőre teljesíti, így különösen az elektrnikus naplóba beírja az órákat, és dkumentálja a késő és a hiányzó tanulókat, a szóbeli számnkéréskr vagy a dlgzatk kisztásakr lehetőség szerint aznnal beírja az érdemjegyeket, az e-naplóba és az ellenőrzőbe beírja a tanulók szöveges értékeléseit (dicséret, fegyelmező intézkedések), 8
sztályzó knferencia napján 12.00 óráig beírja a félévi vagy az év végi sztályzatkat, elkészíti a tantárgyával kapcslats statisztikai kimutatáskat, a dlgzatkat a tanév végéig megőrzi. e) A pedagógus kötelességei, feladatai az önképzés, tájékzódás terén: szakmai ismereteit flyamatsan frissíti, tanítási módszereit fejleszti, ennek érdekében részt vesz a szakmai tvábbképzéseken, knferenciákn, bemutató órákn, a hétévenkénti tvábbképzési kötelezettségét a jgszabályban meghatárzttak szerint teljesíti, határidőre megszerzi a jgszabályban meghatárztt kötelező minősítéseket, tájékztt a nevelő-ktató munkát leginkább meghatárzó jgszabályi előíráskat illetően, pntsan ismeri a legfntsabb isklai dkumentumk rá és a tanulókra vnatkzó előírásait (pedagógiai prgram, ezen belül a szaktárgyára vnatkzó helyi tanterv, SZMSZ, házirend), ismeri a munka-, baleset- és tűzvédelmi előíráskat, illetve a baleset, tűzriadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkeztekr alkalmazandó eljárásrendet, flyamatsan nymn követi a hirdetőtábla kiírásait, a havi ütemtervet és az isklai körleveleket, a körlevélben számára elküldött vagy az isklai hnlapn közzétett infrmációkat ellvassa. 2. 2. Az sztályfőnöki munka tartalma, az sztályfőnök feladatai a) Pedagógiai feladatk: nevelő munkáját tervszerűen, tudatsan, a pedagógiai prgramban meghatárztt nevelési alapelvek, értékek és célk alapján végzi, ennek érdekében a tanév elején helyzetelemzésen alapuló nevelési tervet készít, az sztályfőnöki órákat a pedagógiai prgramban meghatárztt nevelési célk alapján, az sztály életkri sajátsságainak, illetve speciális helyzetének megfelelően összeállíttt tematika alapján tartja, segíti az sztályközösség kialakulását, khéziójának erősítését, szellemiségének a pzitív értékek irányába való frmálását, a tanulók egymással való együttműködését, egyénileg is fglalkzik a tanulókkal, igyekszik megismerni személyiségüket, körülményeiket, egyénre szabtt nevelési tevékenységével elősegíti személyiségfejlődésüket, prbléma esetén a szülőkkel és a szakemberekkel együttműködve segít megldást találni, kiemelt figyelmet frdít a hátránys helyzetű és a veszélyeztetett tanulók segítésére, támgatására, ennek érdekében szrsan együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, kezdeményezi a jgszabálynak megfelelő hivatals intézkedést, illetve javaslatt tesz a szciális támgatásra, segítséget nyújt a tanulóknak a pályaválasztásban és a tvábbtanulásban, illetve hgy ezzel kapcslatban megfelelő infrmációkhz jussanak, szrsan együttműködik az sztályában tanító pedagóguskkal, összehanglja és segíti munkájukat, látgatja óráikat, észrevételeit és az esetleges prblémáit az érintett kllégákkal megbeszéli, javaslatt tesz a tanulók magatartásának, szrgalmának minősítésére, jutalmazására, felelősségre vnására, a tanulók tehetséggndzása, illetve felzárkóztatása érdekében közreműködik a tanórán kívüli fglalkzásk szervezésében, figyelemmel kíséri a tanulók fglalkzáskn való részvételét. b) Szervezési feladatk: szervezi az sztálya szabadidős tevékenységét, mzgósítja őket a tanulmányi versenyekre és az isklai prgramkra, ezeken kísérő vagy felügyelő tanári feladatkat lát el, közreműködik a közösségi szlgálat megszervezésében, szükség szerint elkíséri a tanulókat a közösségi szlgálat helyszínére, lehetőség és igény szerint sztályprgramkat szervez (kirándulás, múzeumlátgatás stb.), 9
a tanév elején megszervezi a diákönkrmányzati képviselők (ODB) megválasztását, gndskdik róla, hgy rendszeresen részt vegyenek az IDB-üléseken és az egyéb szervezett isklai fórumkn, elősegíti, hgy az sztálya részt vegyen az isklai prgramkn, és bekapcslódjn az isklai diákönkrmányzat tevékenységébe, megszervezi a szülői közösség működését, gndskdik róla, hgy a szülői közösség ülésein részt vegyen az sztály szülői képviselője, és az tt elhangzttakról beszámljn a szülőknek. c) Tájékzódási kötelezettség: flyamatsan figyelemmel kíséri az sztálya és a tanulók tanulmányi előmenetelét, órai magatartását, szrgalmát, a mulasztáskat legalább hetente ellenőrzi, a kllégáktól és a tanulóktól rendszeresen tájékzódik az sztályában történt eseményekről, szrs kapcslatt tart és együttműködik az sztályában tanító pedagóguskkal, a védőnővel és az isklapszichlógussal, rendszeresen érdeklődik tőlük sztálya tanulóiról, a havi ütemtervet és az isklavezetéstől kaptt tájékztató anyagkat áttanulmányzza, hgy naprakész infrmációi legyenek az sztályát érintő kérdésekről és isklai prgramkról. d) Tájékztatási kötelezettség: az sztályát rendszeresen tájékztatja az őket érintő, illetve az iskla életével kapcslats kérdésekről, feladatkról, prgramkról stb., a tanulmányaikkal összefüggő tájékztató anyagkat ismerteti velük, az első tanítási napn megtartja és dkumentálja a tanulók a munka-, baleset- és tűzvédelmi ktatását, a házirendet minden tanulóhz eljuttatja, és az első tanítási napn ismerteti a legfntsabb előíráskat, az SZMSZ-ben meghatárztt módn rendszeresen tájékztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szrgalmáról, mulasztásairól, illetve kilencedikes tanuló esetén az isklai munkatervben meghatárztt határidőig elkészíti a szöveges értékelést, az ellenőrző útján időben értesíti a szülőket, ha a tanuló teljesítménye gyenge valamelyik tantárgyból, igazlatlan mulasztás esetén felveszi a kapcslatt a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatkkal megbíztt pedagógussal, hgy a jgszabályban fglalt értesítési kötelezettségének eleget tegyen az iskla, a tanuló rsszulléte vagy egészségügyi prbléma esetén tájékztatja a szakmai igazgatóhelyettest vagy a védőnőt, és telefnn értesíti a szülőt, pszichés prbléma esetén javaslja az isklapszichlógus segítségének igénybe vételét, az sztályában tanító pedagóguskat tájékztatja a különleges gndzást igénylő (SNI, BTM, HH, HHH), illetve tartós betegséggel küzdő tanulókról, gndskdik róla, hgy az sztályában tanító pedagógusk rendszeresen knzultáljanak egymással, az isklai munkatervben meghatárztt időben szülői értekezletet tart, prbléma esetén az igazgatóval való előzetes egyeztetés után rendkívüli szülői értekezletet hív össze, gndskdik róla, hgy a szülők a házirend előírásait megismerjék, és a tanulmánykkal vagy az isklai élettel kapcslats infrmációk eljussanak hzzájuk, kllégista tanuló esetén tájékztatja a kllégiumt a tanítás nélküli munkanapkról, illetve a tanuló mulasztásait és jgvisznyát érintő kérdésekről, az isklai munkatervben meghatárztt módn beszáml az sztálya tanulmányi és magatartási helyzetéről, az sztályában történt rendkívüli eseményről vagy súlys fegyelmi vétségről haladéktalanul tájékztatja az isklavezetőség valamely tagját, tanulási kudarc vagy súlys magatartási prblémák esetén kezdeményezi az igazgatónál a pedagógiai szakszlgálattal való kapcslatfelvételt, és elkészíti az sztályfőnöki véleményt, a hivatals szerv megkeresésére haladéktalanul elkészíti az érintett tanulóról a pedagógiai véleményt. 10
e) Adminisztrációs feladatk: Az előírt határidőre és pntsan elvégzi az sztályával kapcslats tanügy-igazgatási és az egyéb adminisztrációs feladatkat: a tanév elején a személyigazlványk alapján ellenőrzi a tanulók adatait (a lakcímek helyességét rendszeresen), a váltzáskat bevezeti a tanügyi dkumentumkba, és jelenti a titkárságnak, a tanügyi dkumentumkban a tanulói adatkat a személyi kmánykkal megegyezően állítja ki, és a váltzáskat aznnal bevezeti, ügyel arra, hgy a tanügyi dkumentumk bejegyzései, dátumai egyezzenek egymással és a titkárság által vezetett tanügyi dkumentumkkal, félévkr és a tanév végén bevezeti az sztályzatkat és a mulasztáskat a tanügyi dkumentumkba, és beírja a megfelelő záradékkat, pntsan nyilvántartja a hátránys helyzetű, a veszélyeztetett, a különleges gndzást igénylő, a nem magyar államplgárságú, a menzás, a kllégista és az ingyenes tankönyvre jgsult tanulókat, a kapcslódó igazláskat begyűjti, és a felelősnek átadja, elkészíti az év eleji statisztikai felmérést, a félévi és az év végi statisztikákat, illetve az sztályösszesítő statisztikai adatlapt a KIR statisztikai adatszlgáltatásáhz, a határzatkat a megfelelő záradékkal haladéktalanul dkumentálja a tanügyi dkumentumkban, kisztja, beszedi, és szükség esetén dkumentálja a különböző tanulói jelentkezési lapkat, nyilatkzatkat, igazláskat, elvégzi a közösségi szlgálat teljesítésével kapcslats adminisztrációs feladatkat. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Az isklának a serdülés életszakaszában kiemelkedő szerepe van a tanulók személyiségének fejlesztésében, hiszen a gyerekek a 14-18 éves kr között lyan jelentős testi, értelmi és személyiség-váltzásn mennek keresztül, hgy az ekkr rögzült személyiségjegyeken később már nehéz váltztatni. Kulcsfntsságú szerepe van tehát az önismeretet fejlesztő pedagógiai munkánknak, amelynek srán a tanulók pzitív, de reális énképe kialakul. A pedagógusi attitűdünk ennek érdekében a gyermeki személyiség elfgadásán kell, hgy alapuljn. A tanulók tevékenységeinek tervezése, szervezése és értékelése srán mindvégig figyelemmel kell lennünk a lelki tényezőkre a pzitív megnyilvánulásk megerősítésével, a gyengébb funkciók támgatásával. Az isklában flyó ktatás száms alkalmat kínál arra, hgy a gyerekek saját élményekben tapasztalhassák meg önmaguk és társaik fejlődésének egyes állmásait, és átérezhessék az ezzel járó elégedettséget, tiszta örömet. Ha a tanuló tevékenykedik, és sikereket ér el, nő az önbizalma, önértékelése, kezdeményezőkészsége. Pzitív énkép alakul ki benne, fejlődik az önállósága, megtanul felelősséget vállalni önmagáért és máskért, s mindez képessé teszi őt arra, hgy később meg tudjn felelni a felnőtt lét szerepeinek. Az isklai élet valamennyi területén törekszünk az ítélőképesség, az erkölcsi érzék, az önkifejezés, önellenőrzés, önmegfigyelés, önértékelés, az emberismeret fejlesztésére, a képzelet mzgósítására, az esztétikai fgéknyság növelésére, a tanulók ön-és világszemléletének, világképének frmálására, a knstruktív, a harmnikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítására. 2. 1. Fejlesztési célk: az értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi nevelés összhangja önismeret, önbecsülés, pzitív, reális énkép az önellenőrzés, önmegfigyelés, önértékelés és az emberismeret fejlesztése másk tisztelete, empátia, tlerancia, alkalmazkdóképesség az érzelmi intelligencia és a szciális kmpetenciák fejlesztése felelősségérzet, szlidaritás az értékelés és mérlegelés készsége 11
erkölcsi-etikai tudatsság, nrmakövető magatartás a knstruktív életvezetésre való készség kreativitás, fantázia, prblémamegldó gndlkdás munkafegyelem, önkntrll kudarctűrés sikerrientáltság kmmunikációs készség, nyitttság esztétikai érzék. 2. 2. A személyiségfejlesztés színterei és eszközei: Tanítási óra az önálló véleménynyilvánítás ösztönzése intenzív aktivitást igénylő feladatk differenciált fglalkztatás csprtmunka, a tanulói interakciókat ösztönző munkafrmák megteremtése az alternatív, prblémamegldó gndlkdás szintetizáló és analizáló képesség prblémaérzékenység, integrált megközelítés a teljesítmény egyéni, szöveges értékelése, önértékelés Osztályfőnöki óra a knstruktív knfliktuskezelési technikák kialakítása az agresszív viselkedésfrma tudats kerülése együttműködés csprtban (kperáció, alkalmazkdás, tlerancia) a kmmunikációs és a szciális kmpetenciák fejlesztése a valamiben tehetséges vagyk elvének elfgadtatása, gyakrltatása a függetlenedési és önállósdási törekvések támgatása államplgári részvételre és cselekvésre nevelés vitakészség, kritikus véleményalktás, racinális érvelés. Egyéb fglalkzásk a manuális tevékenység elősegítése (rajzszakkör) a testmzgás megszerettetésének biztsítása (sprtkör) szakkörök a tanulók érdeklődése alapján tanulásmódszertan mentálhigiénés fglalkzásk Szabadidős prgramk, rendezvények skrétű szabadidős prgramk biztsítása a diák-önkrmányzati és egyéb megbízatásk számának növelése a kulturális tevékenységi frmák biztsítása (színjátszó kör, isklaújság, isklarádió) az esztétikai nevelést elősegítő tevékenységek (múzeumk, kiállításk, tárlatk látgatása) isklai versenyek minden képességterületen. 4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatk Isklánk egészségfejlesztési prgramja az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egészségnevelési útmutatására épül, mely szerint az egészségfejlesztő iskla elősegíti, hgy az intézmény az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen, és arra törekszik, hgy flyamatsan fejlessze környezetét. A WHO definíciója az egészségről: A teljes testi, lelki, szciális jóllét állapta, nemcsak a betegség, vagy fgyatéksság hiánya. Más ldalról közelítve a kérdést: az egészség a szervezet és környezete közötti dinamikus egyensúlyi állapt. Isklánk nagy múltú egészségügyi szakközépiskla, ezért egészségnevelési hzzáállásunkat Fdr József gndlatai vezérlik: Az egészségnevelés nem csak rvsi, de pedagógiai feladat. Minél többet nevelünk, annál kevesebbet kell gyógyítani. Kllégáink átérzik az egészségfejlesztés fntsságát, e tekintetben nagy a tantestület affinitása. Mivel egészséges gyermeket jó eséllyel csak egészséges felnőtt nevelhet, fnts, hgy a nevelőtestület minden tagja egészségtudats magatartást tanúsítsn, mutassn jó példát tanulóinknak. 12
A) Legfntsabb nevelési feladataink az egészségfejlesztés terén: annak tudatsítása, hgy az egészség érték, megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. az egészséges életmód iránti igény kialakítása a tanulókban tanulóink pzitív gndlkdásának fejlesztése, szemléletének alakítása a pzitív énkép kialakítása (önismeret, önértékelés, önbizalm, önbecsülés) az egészséges életstílusk, egészséges életmdellek megismertetése a tanulókkal gndskdunk a tanulók erőnléti állaptának felméréséről és a mindennaps testedzésről a hatékny kmmunikáció (tlerancia, együttműködés, empátia, különböző értékekhez való viszny) alkalmazása az egymás közötti, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcslatainkban az erőszakmentes knfliktuskezelés megismertetése és alkalmazása a tanulás-módszertani eszköztár tudats fejlesztése és bővítése önmagunk mintaadó szerepének értelmezése és tudatsítása az egészséges állapt örömteli megélésére és a harmnikus élet értékként való tiszteletére való nevelés. B) Az egészségfejlesztés területei: Személyi higiénére nevelés általáns testáplás egészséges, célszerű öltözködés fgáplás serdülőkri higiénés prblémák a tisztaság iránti tartós igény kialakítása A környezet-higiénére való nevelés a közvetlen tanulói környezet, az iskla higiénéje a lakás, a lakókörnyezet higiénéje a várs higiénéje Egészséges táplálkzásra nevelés a táplálkzás-élettani ptimumra törekvés ösztönzése a krszerű táplálkzástechnika megismertetése a táplálkzás napi és évszaks ritmusának tudatsítása megfelelő étkezési szkásk kialakítására nevelés: az étkezések higiéniája az étkezések esztétikája az étkezések társas jellege különböző csprtk eltérő táplálkzási sajátsságainak megismertetése. Az egészséges mzgásfejlődés biztsítása a rendszeres testmzgás, testedzés iránti igény felkeltése a sprtlás szükségletté tétele a mzgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztés A baleset-megelőzésre, a betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: az isklában a háztartásban a közlekedésben a gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalmra nevelés a szűrővizsgálatk, a prevenció jelentőségének megismertetése Mentálhigiéné, krízis-prevenció a lelki egészség megóvására nevelés a persznalizációs és szcializációs flyamatk segítése a prblémamegldó, knfliktuskezelő, knfrntációtűrő-képesség fejlesztése a pzitív jövőkép kialakulásának támgatása A függőséghez vezető szkásk megelőzésére nevelés a függőséghez vezető mtívumk, veszélyhelyzetek felismertetése az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés 13
Harmnikus kapcslatk kialakítására nevelés flyamats, reális önismeretre nevelés a társas kapcslatkra való nyitttság fejlesztése elfgadó, tleráns magatartásra nevelés felelős, örömteli párkapcslatk kialakítására nevelés Családi életre, társsá, szülővé nevelés a nemi szerepvállalásra való felkészítés családtervezésre, gyermekgndzásra, gyermeknevelésre való felkészítés a család harmnikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés a családi szerepek megélésére való nevelés harmnikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés A daganats betegségek megelőzésének lehetőségére, és krai felismerésre nevelés az egészséges táplálkzás daganats betegség megelőző elemeire felhívni a figyelmet rávilágítani a kárs szenvedélyek és a daganats betegségek összefüggéseire ismertetni és szemléltetni a szűrővizsgálatkat. C) Az egészségfejlesztés színterei: Az isklai élet mindennapi gyakrlata: megfelelő megvilágítás ergnómiai szempntk figyelembevétele az eszközvásárlásnál a balesetveszély megelőzése felvilágsítással, megfelelő környezet biztsításával a büfé kínálata tartalmazzn minél több egészséges terméket megfelelő szellőztetés az iskla-egészségügyi szlgálat gndskdik a kötelező védőltáskról, elvégzi az alapvető vizsgálatkat, szűrővizsgálatkat, és ha szükséges, tvábbi vizsgálatkat kér a szakrvsktól nem kötelező védőltásk biztsítása az ÁNTSZ segítségével. Tanítási órák: A helyi tantervekben és a tanítási gyakrlatban szerepet kapnak az egészségre, az egészség megőrzésére vnatkzó ismeretek, fgalmak, adatk összefüggések (kémia, bilógia, gndzástan, emberi test, szakmai kmmunikáció). Az egészségügyi szakközépisklásaink tantervében sk tantárgynál megjelenik az egészséges életmód, a mentális egészség jelentősége. Az sztályfőnöki órákn a NAT ajánlásai alapján történik a testi, lelki, szciális egészség, az egészséges életvitel témaköreinek feldlgzása. Az sztályfőnökök munkáját segítik szakktató és egészségtan tanár végzettségű munkatársaink, akik nagy szakértelemmel rendelkeznek a témákban. A NAT ajánlásai alapján minden lehetőséget megragadunk az egészségfejlesztésre. Egyéb fglalkzásk: Minden diákunknak lehetősége van lyan fglalkzáskn részt venni, amelyek segítik a családi életre nevelést, az egészséges életszemlélet kialakítását, képessé teszik őket az első segítség megadására a mentő megérkezéséig. A fglalkzásk tematikája és a vezető tanárk szakértelme lehetővé teszi, hgy a tervezett témák mellett még a kapcslódó területekről is szót ejtsenek, egészségismeretet széleskörűen terjesszenek. A csprts tevékenység közben fejlődik a tanulók szciális és lelki érzékenysége, kmmunikációs készsége. Egészségnevelési napk: Rendszeresen tartunk lyan isklanapt, amikr a harmnikus párkapcslatról, a családról, a pzitív családtervezésről szervezünk a krsztálynak megfelelő fglalkzáskat: 9. sztályban felvilágsító előadást, 10. sztályban interaktív fglalkzást a kapcslatkról, az intimitásról, 11. sztályban csprtfglalkzást, melynek keretében a tanulók megjelenítik a szeretet különböző frmáit, és képzőművészeti- zenei összeállítás keretében tájékzódhatnak, hgyan jelenik meg a szerelem a művészetekben. Végzőseink a szülés flyamatával és az alternatív szülészettel ismerkednek meg, gyakrlhatják a csecsemőgndzást. Minden 14
krsztálynak mutatunk lyan kulturált hnlapkat, amelyek segítségével akár annim kérdésfeltevésre is sr kerülhet. Szakktatóink segítségével az egészségnevelési napkn szűrővizsgálatkat végzünk a krai gyógyítás érdekében. Ennek elemei a vércukr- és vérnymás-vizsgálat, esetenként kleszterinszint-mérés. A daganats betegségek időben történő felismerése érdekében vizsgáló mdell segítségével bemutatjuk a tanulóknak az emlő és a here önvizsgálatát, a bőrelváltzásk felismerésének lehetőségeit. Előadásk, rendezvények: A kiemelkedően fnts területeket minden évben szervezetten, isklai keretek között dlgzzuk fel. A szenvedélybetegségek gyrs terjedése az isklákat is arra készteti, hgy nagy hangsúlyt helyezzenek a megelőzésre. A szakmai szervezetek segítségét igénybe véve (BOKA, 2P Oktatási BT, FÉK) rendszeresen fglalkzunk a szenvedélybetegségek megelőzésével, diákjaink személyiségének fejlesztésén keresztül. Célunk, hgy tudjanak nemet mndani, képesek legyenek a kamaszkri csprttudatn is túllépve elhárítani a kínálást. A Magyar Vöröskereszt szervezésében AIDS krtársktatásn részt vett tanulóink tvábbadják ismereteiket évflyamtársaiknak. Versenyek: plakátkészítő pályázatk az egészség témakörében, a pályaműveket időszaks kiállításn mutatjuk be Semmelweis-pályázat (az egészséggel kapcslats témák kiírása) részvétel a tudmánys diákknferenciákn reginális és fővársi csecsemőgndzási verseny szervezése a Vöröskereszttel karöltve reginális elsősegélynyújtási verseny szervezése kmplex egészségügyi verseny szervezése a TISZK tanulóinak részvétel az isklai, a TISZK-es, a budapesti és az rszágs egészségügyi versenyeken A szülők bevnása: Kiemelt jelentőséget tulajdnítunk annak, hgy a szülőket is bevnjuk az egészségmegőrzési, egészségnevelési, egészségfejlesztési tevékenységbe. Alkalmanként a szülői értekezleten biztsítjuk a vércukr és vérnymás vizsgálatt a szülők számára, és rendkívüli szülői értekezleteket tartunk a családkat legjbban érdeklő témákban (drg-prevenció, szexuális felvilágsítás, serdülőkri prblémák). A Vöröskereszttel karöltve évente szervezünk véradást, amelybe a szülőket és a nagykrú tanulókat is bevnjuk. D) Mindennaps testnevelés, testedzés biztsítása testnevelésóra isklánkban biztsítjuk a tanulócsprtnkénti (évflyamtól függően) heti hárm, illetve heti két testnevelésórát. 2012. szeptember 1-jétől (a 9. évflyamtól felmenő rendszerben) a mindennaps testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük meg. diáksprtkör Isklai sprtköri fglalkzáskat tartunk öt sprtcsprtban: ksárlabda röplabda labdarúgás (ősszel tavasszal) kézilabda flrball tömegsprt-fglalkzás a délutáni időszakban elsősrban azknak a tanulóknak, akiknek a délelőtt flyamán nem vlt testnevelési órájuk tömegsprt-fglalkzáskat szervezünk a sprtkörrel együtt így minden tanítási napn legalább két tanórán kívüli fglalkzást tartunk a mindennaps testedzés biztsítására. sprtversenyek, bajnkságk az sztályk számára házi bajnkságkat szervezünk körmérkőzések frmájában 15
tanévenként legalább két alkalmmal tanár-diákmérkőzéseket és játéks srversenyeket szervezünk, hgy ezzel is pzitív példát mutassunk a tanulók számára részt veszünk (meghíváss alapn) a kerületen belül, illetve más kerületekkel karöltve közösen szervezett bajnkságkn a XIX. kerület által szervezett strandröplabda bajnkság, valamint az őszi és tavaszi időszakban valamennyi utcai futóversenyen szerepelünk, amelyek egyre népszerűbbek a tanulók körében sprtnap a Semmelweis-hét keretében minden évben sprtnapt szervezünk, amelynek hagymánys prgramjai a tanár-diák mérkőzés és a játéks srversenyek hétvégi túrák az ODK szervezésében tanulóink számára szinte minden hétvégén szervezünk túrákat, ezek egy- vagy kétnapsak, az ODK-tanár a testnevelő tanárk és a diákönkrmányzat véleményének kikérésével szeptember elején elkészíti az éves túratervet, amelyet minden sztályban és az isklai faliújságkn is közzéteszünk az isklai alapítvány támgatja a rászruló tanulókat a túrák költségeinek kifizetésében. egyéb frmák az egészséges életmódra való nevelést szlgálják az lyan sprttevékenységre épülő közösségi prgramk, mint a sítábr, a vizitura, a kerékpártúra, a vándrtábr, illetve állótábrk, melyeket évente egy-egy alkalmmal a nyári szünidőre tervezünk, ha van igény rá a tanulók részéről (a rászruló tanulókat pályázati és alapítványi frrásból támgatjuk) az sztályk számára önkéntes jelentkezés alapján kétszer egy- vagy kétnaps hétvégi kirándulást szervezünk, amelynek egyik napjára túrát is igyekszünk beiktatni szeretnénk példát mutatni azzal, hgy a munkaidő végeztével kndicináló trnát szervezünk kllégáink részére heti 1 x 1 órában támgatjuk az isklánkba járó, egyesületben sprtló tanulóinkat, sikereiket ismertetjük tanulótársaikkal, elismerésük nyilvánsan történik, és a jó eredményeket a trnaterem melletti faliújságn is közzétesszük a tanulók a trna- és a kndicinálótermet, illetve a sprtudvart pedagógus felügyelete mellett a szervezett fglalkzáskn kívül is használhatják. 5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats isklai terv Egészségügyi szakközépiskla lévén tanulóink felkészült szakemberek, egészségügyi szakktatók segítségével sajátíthatják el az elsősegély-nyújtási alapismereteket. Egészségügyi szakközépisklás és szakisklás tanulóink külön tantárgy keretében tanulják az elsősegélynyújtást, de mivel isklánkban nagy hagymánya van a különböző szervek által kiírt elsősegélynyújtási versenyeken való részvételnek, ezért mintegy 30-40 lelkes diákunk külön is gyakrl ezekre, és a legjbbakat indítjuk a versenyeken, amelyeken mindig kiváló eredményt érnek el. A 2013 szeptemberében induló környezetvédelmi sztályk helyi tantervébe heti 0,5 óra elsősegélynyújtási ismereteket építettünk be, kitágítva ezzel a munkavédelmi ismeretek tantárgy témaköreit. A jövőben tervszerűen szeretnénk minden pedagógusunkkal és a felsőbb évflyamra járó környezetvédelmi szakközépisklás tanulónkkal elsajátíttatni az elsősegélynyújtási alapismereteket, amelynek ütemezését az éves isklai munkatervben is rögzítjük. Az ktatás és gyakrlás keretei: sztályfőnöki óra szakmai gyakrlat a kmlyabban érdeklődőknek önkéntes délutáni fglalkzás. 16
6. A közösségfejlesztéssel, az iskla szereplőinek együttműködésével kapcslats feladatk 6. 1. A közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk A közösségfejlesztés az iskla egyik legfntsabb feladata, a knstruktív magatartási frmák megszilárdításáhz nélkülözhetetlen. Az iskla egész követelményrendszerével, szkásrendjével, hagymányaival hat a tanulóra, s egyben a közösséghez tartzás biztnságérzetét is adja. A közösségfejlesztés terén fnts szerepe van az iskla légkörének, szelleme, hangulata egy életre szóló élményt jelenthet a tanulók számára. De ugyanilyen jelentőségűek az isklai rendezvények, prgramk, hagymányk, hiszen a diákk ezek által is átélhetik a közösséghez tartzás érzését, kialakul az identitástudatuk. A közösségfejlesztés flyamatának a pedagógus és elsősrban az sztályfőnök a segítője, irányítója. Nem szabad elfelejtenie, hgy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, emberi és tanári attitűdjével példaként áll a diákk előtt; s csak akkr tud sikeresen közösséget frmálni, ha ő maga is nyittt, közösségi ember. Fnts nevelési célkitűzés az elért eredmények hangsúlyzása, a dicséret nevelő hatásának kihasználása, a büntetés, a kirekesztés, a mellőzés, a megbélyegzés, a megalázás kiküszöbölése. A közösségfejlesztés céljai, feladatai: a tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmnikus kapcslatk kialakításáhz elengedhetetlenek, teremtsünk minél több lehetőséget a csprts tevékenységre, hgy a közösségben minden tanuló találja meg a helyét, legyen szerepe, feladata, ne érezze kirekesztettnek magát, tanuljn meg alkalmazkdni a társaihz, illetve elfgadni a közösen hztt döntéseket, tudjn és merjen a knfliktuskról beszélni, tapasztalja meg, hgy ezek természetesek, tanítsuk meg a knfliktusk kezelésére, megldására, segítsük, hgy tudjn bízni a társaiban, az emberekben, tapasztalja meg, és tudatsítsa, hgy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége frmálódásában, igazdjék el az emberi kapcslatk, közösségek világában, fejlesszük a beteg, sérült és fgyatéks embertársak iránti elfgadó és segítőkész magatartást, alapzzuk meg a nemzettudatt, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését, a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, szervezzünk lyan versenyeket, vagy jelöljünk ki lyan prjektfeladatkat, amelyekkel ösztönözzük a tanulókat a hagymányk (családi, isklai, népi) feltárására, áplására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. A közösségfejlesztés színterei: Osztályfőnöki óra az emberi együttélés szabályainak elfgadtatása a csprtdinamika és a csprthatásk felismertetése a knstruktív knfliktuskezelési technikák kialakítása együttműködés csprtban (kperáció, alkalmazkdás, tlerancia, knszenzusra törekvés) a kmmunikációs és a szciális kmpetenciák fejlesztése államplgári részvételre és cselekvésre nevelés vitakészség, kritikus véleményalktás, racinális érvelés. Osztályközösség a közösségi nrmák elsajátíttatása a szervezési ismeretek elsajátítása felelősségérzet a vállalt feladatk teljesítése iránt a mindennapi élet társas kapcslatainak gyakrlása a tleranciára nevelés a szciális kmpetenciák és az érzelmi intelligencia fejlesztése az agresszív viselkedésfrmák elutasítása 17
a knstruktív knfliktuskezelés gyakrlása a tanulási kudarcknak kitett tanulók segítése az egészséges versenyszellem kialakulása, a versenyzés és a kperáció összhangja a függetlenedési és önállósdási törekvések támgatása diákönkrmányzat szabad, felelősségteljes jggyakrlás és véleménynyilvánítás kreativitás, prblémamegldó és alternatív gndlkdás kperáció vezető- és szervezőkészség a társas kapcslatk gyakrlása tanítási óra csprtmunka, a tanulói interakciókat ösztönző munkafrmák megteremtése a valamiben tehetséges vagyk elvének elfgadtatása, gyakrltatása Sprtkör a vetélkedés és a csapatszellem egyensúlyának megtapasztalása, megtanulása a gyengébbek, ügyetlenebbek segítése az agresszió leküzdésnek módszerei egyéb isklai közösségek (isklaújság, isklarádió, ODK stb.) együttműködés csprtban felelősségvállalás a közösen végzett munkáért a gyengébbek segítése isklai rendezvények az együttes élmény átélése szervezőkészség isklai hagymányk a közösséghez tartzás élménye a múlt tisztelete 6. 2. Az iskla szereplőinek együttműködésével kapcslats feladatk A köznevelési törvény szerint a köznevelés középpntjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jgai egységet alktnak. A törvény szellemében arra törekszünk, hgy az iskla e hárm szereplője között minél szrsabb és hatéknyabb együttműködést alakítsunk ki közös céljaink elérése érdekében. E közös tevékenység alapja a bizalm, az intézmény és a pedagógusk szakmai hitele. Napjainkban az együttműködés szerepe különösen felértékelődött, mi is arra törekszünk tehát, hgy a diákkkal és a szülőkkel partneri visznyt kialakítva, közösen keressük a prblémák megldását, illetve a fejlődés lehetőségeit, módját mind az iskla, mind az egyes tanulók vnatkzásában. Bár a tanuló-szülő-pedagógus hármasából egyik vagy másik fél gyakran érzi úgy, hgy ellentétes ldaln áll, de épp abban áll az együttműködés lényege, hgy belássuk, érdekeink és céljaink hsszú távn aznsak, s ez a tanulók bldgulásának elősegítése. 6. 2. 1. A szülők és a pedagógusk együttműködésével kapcslats feladatk Az eredményes nevelés-ktatás nélkülözhetetlen feltétele, hgy a szülők és a pedagógusk minél hatéknyabban együttműködjenek egymással, s e partneri viszny kialakításában a pedagógusknak kezdeményező szerepet kell betölteniük: az együttműködés, a kapcslattartás szervezett fórumainak megteremtése és működtetése a szülők flyamats tájékztatása az aktuális isklai eseményekről és gyermekük isklai munkájáról (erre az E-ellenőrző kiváló lehetőséget ad) flyamats visszajelzés kérése pedagógiai munkánkról a család és az iskla értékrendjének összehanglása a gyermekek családi neveléséhez nyújttt pedagógiai segítség a szülői vélemények, javaslatk befgadása és hasznsítása a szülők és a pedagógusk közötti tapasztalatcsere a szülők segítségének igénylése az isklai prgramk megszervezésében. 18
6. 2. 2. A tanulók és a pedagógusk együttműködésével kapcslats feladatk Fntsnak tartjuk, hgy tanítványaink érezzék sajátjuknak az isklát, tudatsdjn bennük, hgy mindaz, ami az isklában történik, személyes srsukra is kihat. Pedagógiai céljainkat csak úgy érhetjük el, ha azkat a tanulókkal is elfgadtatjuk, ha megértetjük velük hsszú távú érdekeiket, és megnyerjük őket partnernek a közös munkáhz. Az együttműködésben a pedagógusknak kezdeményező szerepet kell betölteniük, mert ezzel mintát mutatnak a tanulóknak. Nemcsak megengedjük, de elvárjuk a diákktól, hgy mndjanak véleményt minden őket érintő kérdésről akár szervezett, akár infrmális keretek között, s ebben nagy szerepet szánunk a diákönkrmányzatnak Feladataink: az együttműködés és kapcslattartás szervezett fórumainak megteremtése, működtetése a tanulók rendszeres tájékztatása minden, őket közvetlenül érintő isklai kérdésről, eseményről a diákk véleményének kikérése, javaslataik, ötleteik mérlegelése, illetve elfgadása, megvalósítása a diákönkrmányzat bevnása az iskla a tanulókat érintő döntéseinek előkészítésébe ösztönözzük, hgy a diákközgyűlésen a pedagógusk is vegyenek részt, mert így közvetlenül is válaszlhatnak a diákk kérdéseire nyitttság a krsztály prblémái iránt, közös gndlkdás a megldáskról a diákk bevnása az isklai prgramk szervezésébe együttműködés a tanítási órákn és az egyéb fglalkzáskn. 7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcslattartásának frmái 7. 1. A szülőkkel való kapcslattartás frmái 7. 1. 1. A kapcslattartás szervezett frmái: Nevelőtestületi értekezlet A szülői közösség képviselője meghívást kap, és tanácskzási jggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken, kivéve, ha azn munkáltatói kérdéseket vagy egyes tanulók ügyeit tárgyalják. Az igazgató köteles meghívni a szülői közösség képviselőjét minden lyan nevelőtestületi értekezletre, amelyen a tárgyalt kérdésekben a szülői közösségnek véleményezési jga van. Szülői értekezlet Általában évente két, a végzős évflyamn hárm alkalmmal (szeptember, február, április) szervezzük meg az isklai munkatervben rögzített napkn. A szülői értekezleteken esetenként az isklavezetőség valamely tagja is részt vesz (a végzős sztályk szüleinek tájékztatása a tvábbtanulási lehetőségekről, súlysabb prbléma az sztályban stb.) A szülői értekezleteknek nemcsak az a céljuk, hgy az sztályfőnök tájékztassa a szülőket az sztályt érintő kérdésekről, hanem kikéri a szülők állásfglalását azkban a kérdésekben, amelyekben a szülői közösséget véleményezési jg illeti meg. Rendkívüli szülői értekezlet Az sztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze, ha az sztályban lyan prbléma merült fel, amelyet a szülők segítsége nélkül nem lehet megldani, például ha a segítségüket kéri az sztály viselkedésének, tanuláshz való visznyának megváltztatásában. A rendkívüli szülői értekezlet összehívását a szülői közösség is kezdeményezheti, ha az sztályfőnökkel közösen próbáljanak megldani valamilyen prblémát. Ezeken a megbeszéléseken szükség szerint az isklavezetőség valamelyik tagja is részt vesz, hgy egyfajta mderátr-szerepet töltsön be a szülők és az sztályfőnök közt. 19
A téma függvényében ösztönözzük, hgy a diákk, illetve az sztályban tanító tanárk is vegyenek részt a megbeszéléseken, mert ezek az őszinte beszélgetések általában segítik a prblémák tisztázását, megldását. Általáns fgadóóra Tanévenként két alkalmmal (nvember, április) tartunk általáns fgadóórát, amelynek keretében a szülők tájékztatást kérhetnek a pedagógusktól gyermekük tanulmányi előmeneteléről és magatartásáról, illetve prbléma esetén közösen próbálnak megldást találni. Isklánkban az a gyakrlat, hgy az sztályfőnök vagy a szaktanár ellenőrző útján behívja azknak a gyerekeknek a szüleit, akikkel személyesen szeretne találkzni. Tanári fgadóóra Az iskla minden pedagógusa egyéni fgadóórát tart a tanév elején általa meghatárztt, állandó időpntban. Szülői nyílt hét A december elején megszervezett nyílt héten a szülők előzetes bejelentkezés alapján óralátgatáskn vehetnek részt, illetve nevelési kérdésekkel fglalkzó fórumkat, előadáskat szervezünk számukra. Az óralátgatásk skat segíthetnek abban, hgy a szülők gyermekeik isklai arcát megismerve együttműködőbbek legyenek a pedagóguskkal, hgy jbban átérezzék nehézségeinket vagy esetleges kudarcaink kát. Szülői közösségi ülés Az sztályk szülői közösségének képviselőivel évente hárm előre megtervezett időpntban megbeszélést tart az igazgató, amelyen részt vesz a szakmai igazgatóhelyettes, illetve alkalmanként a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatkkal megbíztt pedagógus is. Ezeken az összejöveteleken a tanulókat és közvetve a szülőket érintő isklai kérdéseket beszélik meg, az igazgató kikéri a szülők képviselőinek véleményét, illetve ők is feltehetik kérdéseiket, elmndhatják javaslataikat. Rendkívüli szülői közösségi ülés A rendkívüli egyeztető megbeszélést akkr hívja össze az igazgató, ha előre nem tervezhető isklai ügyben ki kell kérnie a szülők véleményét. Legtöbbször az isklai dkumentumk véleményeztetése sem tervezhető előre, ebben az esetben az igazgató előzetesen elküldi a tervezetet a szülőknek, hgy legyen idejük véleményt frmálni. Elektrnikus napló Az elektrnikus napló segítségével a szülők flyamatsan figyelemmel kísérhetik gyermekük sztályzatainak és mulasztásainak alakulását, illetve a magatartásával kapcslats tanári bejegyzéseket. Írásbeli tájékztatás A pedagógus általában az ellenőrző könyv útján tájékztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmenetelével és magatartásával, illetve az isklai ügyekkel kapcslatban. A kilencedik évflyamn évente két alkalmmal (december, április) a többi évflyamn ajánlttan az sztályfőnök szöveges értékelés frmájában tájékztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, szrgalmáról és isklai magatartásáról. Igazgatói és igazgatóhelyettesi fgadóóra Az isklavezetőség tagjai hetente egy alkalmmal fgadóórát tartanak, amelyen a szülők a gyermeküket érintő bármely ügyben tájékztatást kérhetnek, és őszinte beszélgetés frmájában elmndhatják prblémáikat. 7. 1. 1. A kapcslattartás közvetlen frmái: Személyes beszélgetés Mivel a személyes beszélgetést a kapcslattartás szervezett frmái nem pótlhatják, az sztályfőnökök és a szaktanárk gyakran kezdeményezik, hgy a szülők keressék fel őket az isklában. Előzetes időpnt-egyeztetés után rendkívüli esetben aznnal fgadjuk a szülőket, hiszen súlysabb prbléma esetén nem lehet a hivatals fgadóóráig várni. 20