A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 16. AZ ÁLLAMOSÍTÁS ELŐTT MŰKÖDÖTT VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉS ÁRAM- SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK REPERTÓRIUMA



Hasonló dokumentumok
50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet

50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet

A BAUXITBÁNYÁSZAT 75 ÉVE MAGYARORSZÁGON

Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt.

Időközi vezetőségi beszámoló I. negyedév május 19.

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

1 MVM PÉNZÜGYI JELENTÉS 2009

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

6720 Szeged, Klauzál tér november 3.

Jelentés az ipar évi teljesítményéről

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

ÜZLETI JELENTÉS Az Első Hazai Energia-portfólió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság évi tevékenységéről

A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r. Pest Megyei LevéLtára

A Magyar Energia Hivatal évi munkaterve

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Helyzetkép július - augusztus

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

Integrált Városfejlesztési Stratégia

A GYOSZ története (4. rész)

2015. március 18-án (szerda) napjára de órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

Fenntarthatósági Jelentés

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

H/ számú. országgyűlési határozati javaslat

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

A Pannonplast Rt. tőzsdei gyorsjelentése

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA évi költségvetésének végrehajtásáról

Vízhasználatok gazdasági elemzése

2004. ÉV EREDMÉNYEI: ELÉRTÜK PÉNZÜGYI CÉLJAINKAT, MEGŐRIZTÜK VEZETŐ POZÍCIÓNKAT A SZABÁLYOZÓI ÉS VERSENYKÖRNYEZETI NYOMÁS ELLENÉRE

51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet. a távhőszolgáltatási támogatásról

A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

A villamosenergia-rendszer jellemzői. Határozza meg a villamosenergia-rendszer részeit, feladatát, az egyes részek jellemzőit!

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

A szlovák-magyar határ menti migráció

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A vasút helyzete Európában

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György

Gyorsjelentés a Danubius Hotels Rt I-III. negyedéves gazdálkodásáról

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Nagyhate konysa gu kapcsolt e s hate kony ta vfu te s/ta vhu te s potencia l- becsle se

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének október 01-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./C kötet

9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája.

Az Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt éves jelentése

Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez

Észak-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság. Tőzsdei éves jelentés 2002

ZÁRÓJELENTÉS VASÚTI BALESET Budapest, Bécsi út végállomás január sz. villamos

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

Időközi vezetőségi beszámoló I. negyedév május 13.

Bakonyi Erőmű Rt. - Ajka

Az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. tevékenységének komplex elemzése

50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

12. Energia és a társadalom

357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről

JELENTÉS. Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) április

HATÁROZAT. A határozat indokolása 3. oldalának 1-3. pontjai törlésre kerülnek, helyükbe az alábbi új 1-3. pontok lépnek:

végzést. vízigény m³/nap - 39 m² 1,58 0,2212 1,2 0, m² 1,885 0,2639 1,2 0, m² 2,395 0,3353 1,2 0, m² - 3.

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Gyorsjelentés a Danubius Hotels Rt I. féléves gazdálkodásáról

JELENTÉS J/ augusztus

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata október

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

B E S Z Á M O L Ó. a évi. költségvetés teljesítéséről

320 Jelentés a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság átalakulásáról és a részvénytársaság gazdálkodásáról az években

Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban. Bevezetés:

1. melléklet az 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelethez. A támogatás mértéke. 1. A távhőszolgáltatók esetében alkalmazandó fajlagos támogatási mértékek

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

A MÁV V43-as sorozatú mozdonyainak kiválasztása, az akkori nemzetközi és hazai mozdonygyártás helyzete. A járműtípus kiválasztásának gondozói

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ

VISSZA A MÚLTBA? ELŐRE A JÖVŐBE!

9934 Jelentés a Postabank és Takarékpénztár Rt. gazdálkodása, működése és a Magyar Fejlesztési Bank Rt évi veszteségének ellenőrzéséről

Nógrád megye bemutatása

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország

61/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

Tolna Megyei Mérnöki Kamara TMMK szeptemberi kalauz Megyehét kezdődik Tolna megyében éve született Bolgár Mihály geológus

Nyúli üzemmérnökség tevékenységének bemutatása

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére május 25.

INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT.

Az MVM Csoport. Konszolidált Pénzügyi Kimutatása év

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

Mérlegbeszámoló kiegészítő melléklete ÉMÁSZ Nyrt. 1

d) végfelhasználó: a Tszt. szerinti lakossági felhasználó, díjfizető vagy külön kezelt intézmény.

Tartalomjegyzék - 2 -

TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA évi Beszámolójának kiegészítő melléklete

Átírás:

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 16. AZ ÁLLAMOSÍTÁS ELŐTT MŰKÖDÖTT VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉS ÁRAM- SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK REPERTÓRIUMA Magyar Országos Levéltár, 2005

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 16.

AZ ÁLLAMOSÍTÁS ELŐTT MŰKÖDÖTT VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉS ÁRAM- SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK REPERTÓRIUMA

AZ ÁLLAMOSÍTÁS ELŐTT MŰKÖDÖTT VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉS ÁRAM- SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK REPERTÓRIUMA összeállította: NÉMETH KÁLMÁNNÉ és LÁZÁR BALÁZS Magyar Országos Levéltár Budapest, 2005

A kötet készítésében részt vett: Kiss Péter Lázár Balázs Németh Kálmánné Parniczky Andrásné Szilágyi Gábor Lektorálta: Szűcs László A bevezetőket írta és a mutatókat készítette: Lázár Balázs Németh Kálmánné AAAA Megjelent és a támogatásával. ISSN 1417 1848 ISBN 963 631 1781 Magyar Országos Levéltár, 2005. Minden jog fenntartva. A kiadásért a Magyar Országos Levéltár főigazgatója felel. A nyomdai munkát a MOL házinyomda végezte. Készült 8 A/4 nyomdai ív terjedelemben.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...7 A MAGYARORSZÁGI VILLAMOSENERGIA-IPAR RÖVID TÖRTÉNETE...7 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VILLAMOS ÉS KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATOK SZÁMÁRA (RVKVSZ- TRÖSZT)...13 OKMÁNYTÁR...19 TITKÁRSÁG...24 SZEMÉLYZETI ÉS MUNKAÜGYI OSZTÁLY...55 KÖNYVELŐSÉG...56 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VILLAMOS ÉS KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATOK SZÁMÁRA ELISMERT VÁLLALATI NYUGDÍJPÉNZTÁRA...61 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VILLAMOS ÉS KÖZLEKEDÉSI...62 VÁLLALATOK SZÁMÁRA...62 IGAZOLÓ BIZOTTSÁGA...62 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VILLAMOS ÉS KÖZLEKEDÉSI...63 VÁLLALATOK SZÁMÁRA...63 ÜZEMI BIZOTTSÁGA...63 HUNGÁRIA VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG...64 TITKÁRSÁG...66 B) A VEZETŐ TESTÜLETEK IRATAI...66 ANYAGOSZTÁLY...72 STATISZTIKAI OSZTÁLY...73 KÖNYVELŐSÉG...74 SZEMÉLYZETI OSZTÁLY...75 SZÉKELYFÖLDI VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG...76 KELETMAGYARORSZÁGI VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG...80 ELEKTROMOS ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG...81 ORSZÁGOS VILLAMOSMŰVEK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG...82 DRÁVAVÖLGYI VILLAMOS ÁRAMSZOLGÁLTATÓ...85 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG...85 DÉLMAGYARORSZÁGI VILLAMOS ÁRAMSZOLGÁLTATÓ...87 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG...87 A) KÖZGYŰLÉSI ÉS IGAZGATÓSÁGI IRATOK...87 B) TITKÁRSÁG...87 C) KÖNYVELÉSI IRATOK...87 MAGYAR DUNÁNTÚLI VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG...88 KÖZPONTI IGAZGATÓSÁG...89 A) ALAPÍTÁSI, KÖZGYŰLÉSI, ELNÖKI, IGAZGATÓSÁGI ÉS FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI IRATOK89 B) ENERGIASZOLGÁLTATÁS IRATAI...90 C) MŰKÖDÉSI IRATOK...90 D) KÖNYVELÉSI IRATOK...90 E) SZEMÉLYZETI ÉS MUNKAÜGYI IRATOK...90 F) SAJÁT SZERVEZETI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ IRATOK...90 H) IKTATOTT IRATOK ÉS SEGÉDKÖNYVEIK...90 BÁNHIDAI ÜZEMIGAZGATÓSÁG...90 A) A VÁLLALAT MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS IRATOK...90 B) LEVELEZÉS ÉS ÉRDEKELTSÉGEK...90 C) EGYES TESTÜLETEK ALAPSZABÁLYAI...90 D) MŰSZAKI ÜGYEK...90 E) ÉPÍTÉSI ÜGYEK...90 F) KÖNYVELÉSI IRATOK, ÜZLETI KÖNYVEK...90 G) SZEMÉLYZETI- MUNKA- ÉS BÉRÜGYEK...90 H) SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS ÜGYEK...90 I) AZ ÜZEMIGAZGATÓSÁG SEGÉDKÖNYVEI...90 A REPERTÓRIUMBAN SZEREPLŐ SZEMÉLYEK, VÁLLALATOK MUTATÓJA...90 A REPERTÓRIUMBAN SZEREPLŐ FÖLDRAJZI NEVEK MUTATÓJA...90

BEVEZETÉS A MAGYARORSZÁGI VILLAMOSENERGIA-IPAR RÖVID TÖRTÉNETE A 19. század második felében új, tudományos és technikai vívmányok forradalmasították az ipart. A nagyszerű eredmények hatásaként megszületett az energiatermelés és felhasználás új ágazata, a villamosenergia-ipar. Születési dátumát a technikatörténeti irodalom 1867-re teszi, amikor Siemens és Wheatstone egymástól függetlenül megalkották az első dinamógépet, az elektromos áram termelésének gyakorlati eszközét. A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy Jedlik Ányos már 1852-ben készített egy dinamót és 1861-ben világosan kifejtette működési elvét is, ez a találmány azonban a laboratórium falai között maradt és feledésbe merült. Ennek ellenére a magyar találmányok az elektrotechnikai ipar némelyik ágában vezető szerepet játszottak, és az 1880-as évektől, a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár három kiváló mérnöke, Zipernovszky Károly, Déri Miksa, és Bláthy Ottó révén világhírűek lettek. Az általuk készített és az 1885-ös budapesti kiállításon bemutatott transzformátor oldotta meg az elektromos áram szállításának problémáját. A transzformátorhoz kapcsolódó villamosenergia-elosztói és átviteli rendszer nyitotta meg a lehetőséget arra, hogy az ipart és a háztartásokat ellássák olcsó világítással és hajtóerővel, valamint a villamosított vasutak fejlődésére és általában a villamos energia nagy volumenű kihasználására. Az első közvilágítást szolgáló áramfejlesztő telepet 1884-ben, Temesvárott helyezték üzembe. Ekkor még e célra nagyfeszültségű egyenáramot használtak fel. Temesvár volt a világ első városa megelőzve Londont, Párizst, Berlint, Budapestet ahol bevezették a villamos energiával működő közvilágítást. Budapest közcélú villamosítására 1893-ban került sor. A nagyobb arányú villamosenergia-termelés azonban csak az 1890-es években indult meg hazánkban. 1890-ig mindössze két elektromos központot helyeztek üzembe (a már említett temesvárit, illetve 1888-ban Mátészalkán). 1890 és 1895 között 21, 1900-ig további 20 erőmű-telep épült. 1900-ig tehát 43 villamosenergia-termelő központ létesült az országban, amelyek összteljesítménye egy 1898-as adat szerint meghaladta a 36,5 millió kilowattot. A külföldi tőke mint az ipar egyéb területein jelentősen részesedett a magyarországi elektromos energia-termelésben és a világítással összefüggő gázgyártásban. Egy-egy város gázszükségletét fedező gázgyárak a vállalkozó és az adott város között kötött szerződés alapján működtek. E szerződések alapján, a városok a gázgyártási jogát rendszerint több évtizedre a vállalkozónak adományozták. Az esetek túlnyomó többségében a vállalatok nemcsak a gázgyártás, hanem a világításszolgáltatás monopóliumát is megkapták. Így az osztrák nagytőke, amely az 1850-es években a gázgyártás területén Magyarországon monopolhelyzetbe került, az 1890-es évektől érdekkörébe vonta a legjelentősebb elektromos központokat is. A 1898-ban a Magyarországon működő a 26 gázgyárból 21 a külföldi tőke tulajdonában volt, és az össztermelés 95%-át biztosította. Öt külföldi nagyvállalat az osztrák Allgemeine Österreichische Gasgesellschaft, a szintén osztrák érdekeltségű Wiener Gasindustrie Gesellschaft, a belga Société Anonyme d Eclairage du Centre, a német Vereinigte Gaswerke és a Gesellschaft für Gasindustrie in Augsburg 19 magyar város gáz- és áramellátását tartotta kezében. Hasonló volt a helyzet az elektromos energiatermelésben is: a Wiener Bankverein érdekkörébe tartozó, öt millió korona alaptőkével, 1895-ben alapított vállalat, a Magyar Vasúti Forgalmi Rt. tulajdonában voltak a Budapestvidéki Villamossági Rt. (alapítva: 1900), a Békésmegyei Villamossági Rt, a temesvári, az aradi, a nagyváradi, a debreceni közúti vasutak és a Budapest-szabadsághegyi Fogaskerekű Vasút. A másik jelentős befektetői csoport a Société de Tramways d Eclairage et d Entreprises Électriques en Hongrie brüsszeli tröszt magyarországi képviselete öt millió frank alaptőkével, Batthyány Lajos gróf elnöklete alatt alakult és érdekkörébe vonta a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt.-t (1900), valamint a Soproni Villamossági és Erőátviteli Részvénytársaságot. 7

A tőkés vállalkozások különféle formái közül a tröszt, vagyis az egységes irányítás alatt működő, azonos profilú vállalatok szerveződése az 1890-es években jelent meg Magyarországon. A villamosenergia-termelés és -elosztás területén a Magyar Általános Hitelbank és német befektetők tőkéjéből 1895-ben hozták létre a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára elnevezésű, trösztjellegű vállalatot, amely a századfordulón már 17 város villamosenergia-ellátását biztosította. A hosszú nevű vállalatot a kortársak egyszerűen csak Trösztnek hívtak. Ebből a sorból nem maradhat ki a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. sem. Tőkeereje nem volt elegendő arra, hogy saját kezelésben lévő áramfejlesztő telepet létesítsen, ezért a bécsi Union Bankkal folytatott tárgyalásokat egy közös társaság létrehozásáról. 1889-ben, egy millió korona alaptőkével megalakult az Internationale Elektrizitätsgesellschaft, Wien nevű vállalat, amelyben a Ganz Rt. részesedése 25% volt. Ez a társaság a Leszámítoló Bank, a Ganz és a bécsi Union Bank közreműködésével, 1893-ban, 3 millió korona alaptőkével hozta létre a Magyar Villamossági Részvénytársaságot. A technikai vívmányok (távvezetékek, transzformátorral működő áramelosztó berendezések) elterjedése és az elektromos áram termeléssel és elosztással foglalkozó új típusú vállalatok megalakulása és működése felgyorsította a villamosítás ütemét Magyarországon. Míg 1900-ig 43 erőközpontot létesítettek, 1906-ban már 120 telep működött, 93 millió kilowatt teljesítménnyel. Ebből a világítás 44%-ban, az ipar 19,5%-ban, a vasút pedig 36,5%-ban részesedett. 1909 és 1913 között 85 új áramfejlesztő telep segítette elő a községek villamosítását, a közlekedés és az ipar fejlődését. Az eredmények értékelésénél azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy 1913-ban Magyarország községeinek még az 1%-a sem volt villamosítva. Az első világháború idején a háborús konjunktúra erőteljes hatást gyakorolt a gazdaságra. A már a háború elején jelentkező tüzelő- és világítóanyag-hiány, valamint a háborús konjunktúra miatti vállalkozó kedv az energiaellátás problémáját a középpontba emelte. Nagyszabású tervek merültek fel: a főváros és környéke áramfejlesztő telepeinek kooperációja; a barnaszén-telepekre alapított országos erőközpontok és országos távvezeték kiépítése; 800 000 lóerős, három országot érintő vízi erőmű terve a Vaskapunál stb. A Monarchia és a történelmi Magyarország összeomlása után ezek az elképzelések semmivé lettek. Az ország elvesztette szénterülete jelentékeny részét, és majdnem mindegyik, vízi erőmű építésére alkalmas területét. A háború utáni általános technikai fejlődés a villamosenergia-termelésben is éreztette hatását: a gazdasági élet mind több területén alkalmazták a villamos energiát. A termelés növelése részben technikai újítások révén érhető el: olcsóbb, hatékonyabb előállítás, az áramszállítás korszerűsítése, magasfeszültség alkalmazása. Ez utóbbival korlátlanul kiterjesztették a megtermelt villamos energia felhasználási körét. 1920-ban 151 villamos erőmű az ország lakosságának 27%-át látta el energiával. A villamos energia-termelés fejlődését 1920 és 1929 között az alábbi táblázat mutatja: 1920 1929 Erőművek száma 151 190 Villamosított közületek száma 202 470 Egy főre eső villamosenergia-fogyasztás (kw/ó) 25 73 Villamosenergia-felhasználása az összes energiaszükséglet százalékában 6,2% 10,9% Termelt villamos energia (kw/ó) 276 millió 702 millió Az itt vázolt gyors fejlődés leginkább annak a következménye, hogy nemzetközi viszonylatban Magyarország villamosítás szempontjából alacsony szinten állt. Az egy főre eső termelésben csupán a balkáni államokat előzte meg. Rendkívül alacsony volt a hazai ipar villamosenergia-fogyasztása. Az ország villamosenergia-termelése az európai termelésben 0,6 0,7% között részesedett. A fenti táblázatban bemutatott fejlődésben jelentős szerepet játszottak a villamosenergia-fejlesztő teleppel rendelkező nagy szénbánya-vállalatok, amelyek az 1920-as évek közepén bekapcsolódtak az energiaellátásba. 8

A sort a Salgótarjáni Kőszénbánya nyitotta meg: 1925-ben határozta el a centrálék körüli területek villamosítását. Elsőként Lábatlanig építette ki a távvezetéket, majd további távvezetéképítések után megvették a konkurens Központi Gáz és Villamossági Rt. részvényeit, mivel az energiaszolgáltatást fő üzletágukká kívánták emelni. 1929-ig 60 millió pengőt fektetett be a Salgótarjáni Kőszénbánya villamos centrálék és vezetékek építésébe. Három centráléjuk révén kb. 500 000 fogyasztót láttak el árammal. 1930 elején svájci tőke bevonásával létrehozták a Hungária Villamossági Részvénytársaságot, amely az Alföld villamosítását tűzte ki céljául (részletesen l. a fond bevezetőjét). A konkurens bányavállalat, a Magyar Kőszénbánya Rt. célja az volt, hogy megszerezze a Budapest áramellátásának biztosítására felépítendő centrálé üzemeltetéséhez szükséges szén szállítási jogát. Ez az óriásinak ígérkező üzlet a Salgótarjáni Kőszénbánya vezetőségét is mozgásba hozta. Ádáz és gyakran tisztességtelen eszközökkel folytatott harc indult meg a két nagyvállalat között az angol kölcsönnel, állami érdekeltséggel létesítendő centrálé szénellátásáért. A harc 1927 nyarán dőlt el, és a tatabányai szénmedencére épülő Bánhidai Erőmű a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. érdekeltségi köréhez kapcsolódott. Az erőmű kezelésére és a Dunántúl villamosítási programjának végrehajtására hozták létre 1930-ban a Magyar Dunántúli Villamossági Részvénytársaságot (részletesen l. a fond bevezetőjét). A szénbányákra épülő erőművek térhódítását mutatja, hogy 1929-ben már kilenc ilyen működött, amelyek 379 várost és községet láttak el árammal, és a kiépített távvezeték kétharmad részét tartották saját üzemükben. Az 1929-től jelentkező gazdasági világválság a villamosenergia-termelést nem érintette, ez az iparág ebben az időszakban is határozott növekedést mutatott. Míg 1929-ben 761, addig 1933-ban már 999 község és város kapott villanyáramot. A jelenség okát jól megvilágítja a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyik belső memoranduma. A hazánkban bányászható nagymennyiségű barnaszén közvetlen fűtési célra nem alkalmas, villamosenergia-termelésre viszont jó és olcsó. Az áramszolgáltatási üzlet írja a memorandum Magyarországon előnyösen különbözik a más országokban létrejövő hasonló üzletektől általában concessiós alapon történik és a szerződések legalább 25 ill. 30 évre köttetnek a városokkal és községekkel, legkisebb időtartamuk 10 év. Az esetek legtöbbjében az áramot nagyban átvevő ill. községek egy oly mértékű minimális fogyasztásra kötelezik magukat, amely elegendő arra, hogy a vállalkozó által eszközölt befektetések kamatostól törlesztessenek. Így az üzlet tulajdonképpen egy burkolt városi és községi kölcsönügylet [ ] Ezeken az alapokon van a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. villamosítási üzlete is lefektetve. Az áramszolgáltatás a monopolszerveződés tipikus területe. Az áramfejlesztő telep és az elosztó vezetékhálózat kiépítéséhez nagy tőkére van szükség. Ebben az ágazatban a nagyvállalatoknak hamar lehetőségük nyílt arra, hogy magukba olvasszák a kisebbeket és ez rohamos koncentrációhoz vezetett: 1929-re a villamosított helységek energiaszükségletének 84,4%-át négy magán és két közületi vállalat biztosította: a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára nevű tröszt, az Első Dunagőzhajózási Társaság, valamint a Budapesti Elektromos Művek és Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. Két nagybank osztozkodott ezen a területen: a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. és a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára a Magyar Általános Hitelbankkal alkotott trösztöt, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt és a hozzá tartozó Hungária Villamossági Rt. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekeltsége volt. Az 1929 1933. évi gazdasági válság alatt, amikor a kisebb energiatermelő magánvállalatok, sőt, a kisebb városok energiatermelő üzemei is nehezebben tudtak boldogulni, a Tröszt és a Hungária siettek segítségükre. A kis vállalatok telepeinek hálózatát ők terjesztették ki távolabbi vidékekre, ennek következtében beékelődtek a termelőtelepek és a fogyasztók közé, így újabb jelentős nyereséghez jutottak. A villamosenergia-ipar tehát a válság évei alatt is fejlődött. Ez a fejlődés azonban ekkor is viszonylagos volt: a nagyvállatok ugyan korszerűbb, gazdaságosabban működő, nagyobb kapacitású berendezéseket építettek telepeikre és egyre több településen égett a villany, a nehéz megélhetési viszonyok miatt a lakosság energia fogyasztása állandóan csökkent. A válság sietette a termelési költséget csökkentő villamosítás minél szélesebb körű alkalmazását az iparban. Fontos feladat volt 9

a közlekedés villamosításának megindítása is. Mindezek megvalósításához elkerülhetetlenné vált az országos jelentőségű villamos-telepek és az országos nagyfeszültségű hálózat kiépítése. Ezek a nagyszabású tervek azonban az 1930-as években csak részben valósulhattak meg. A villamosenergia-termeléssel szorosan összefüggő villamosítás üteme az évtized második felében egyre inkább lelassult. Míg 1929 és 1933 között a községek 7,1%-át villamosították (221 település), 1933 és 1938 között már csak 6,5%-át (180 község). Ebben az időszakban ugyanis főként az egymástól távol eső falvak villamosítása került napirendre. A nagyobb távolság nagyobb beruházást igényelt, a falvak kicsi mérete viszont kisebb fogyasztást ígért. Mindezekből következik a kisebb profit és a vállalkozók vonakodása a fejlesztésektől. Az állam ezen segítendő még 1931-ben törvényt hozott a villamosítás fejlesztéséről, amely nagy kedvezményeket biztosított a villamos monopóliumok számára. Ennek ellenére a lassú fejlődés főként közvetlen állami beruházás eredménye volt: az 1933 és 1938 között villamosított 180 község közül 105-öt állami vállalat, a Győri Ipartelepek Rt. villamosított. A lakossági áramfogyasztás viszonylagos csökkenése mellett nem jelentett piacbővülést sem a mezőgazdaság, sem a közlekedés mérsékelt villamosenergia-felhasználása. A vasúti közlekedés területén egyedül a Budapest Hegyeshalom vonalat villamosították (1934). A gyáripar villamosításának folyamata az 1930-as években folyamatosan haladt előre. Elsősorban ennek köszönhetően, az 1929-es termelést 100 %-nak véve, 1938-ban 158%-os volt hazánk villamosenergia-termelése. Ebben az időszakban az állam (Magyar Dunántúli Villamossági Rt. bánhidai telepe) és a főváros (Elektromos Művek kelenföldi telepe) erőművei mellett a legnagyobb szénbánya-monopóliumok játszottak vezető szerepet a villamosenergia-termelésben. Így a Magyar Állami Kőszénbánya Rt. tatabányai erőműve, amely a Balaton-felvidék, Veszprém vármegye és az egész Közép-Dunántúl villamos-energia ellátója volt. A Salgótarjáni Kőszénbánya erőművei saját körzeteik (Észak- Magyarország) ellátásán kívül a Hungária Villamossági Rt.-nek is szállítottak villamos energiát. A győri programmal (1938) meginduló ipari fejlődés szükségszerűen megkövetelte a villamosenergia-termelés növelését. A megelőző időszakban (1933 1938) fellendülő ipari áramfogyasztás 1938 után egyre inkább az ipari fejlődés függvényévé tette az energiatermelést. Mindez viszont jelentősen befolyásolta a villamosítás ütemét. 1939-ben az áramtermelés 20%-kal nőtt ugyan, de az ekkor villamosított községek száma nem volt arányban ezzel a növekedéssel. Az összkép pedig a két bécsi döntéssel visszacsatolt területek helyzeténél fogva még ennél is rosszabb volt: az ország 6509 községéből 4867 nem volt villamos energiával ellátva. Lépéseket tettek elsősorban az erdélyi területeken új villamos-erőművek létesítésére. Így jött létre a Keletmagyarországi Villamossági Rt. (állami és olasz tőkeérdekeltséggel), valamint erős állami érdekeltséggel a Székelyföldi Villamossági Rt. (mindkettő részletezését l. a fond bevezetőjében.) Az ipar növekvő szükségletéhez kapcsolódtak a korszak legnagyobb beruházásai. Már 1938-ban megkezdődtek a tárgyalások egy, a rózsaszentmártoni lignitbányára épülő centrálé létesítésére. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. hamarosan megszerezte ezt a korábban jelentéktelen bányát. Az erőművet 75 000 kilowatt teljesítőképességűre tervezték, 1940-ben fogtak hozzá a kivitelezéséhez, és 1943-ra tervezték átadását. Az építkezés elhúzódása következtében az erőmű a világháború végéig nem üzemelt. A háború időszakában a második legnagyobb centrálét az Egyesült Izzó építette Ajkán, amelynek elsődleges funkciója a Magyar Bauxitbánya Rt.re épülő timföld-, és alumíniumgyárának áramellátásának biztosítása volt. A háború éveiben a hadiipar rohamosan növekvő villamosenergiaszükségletét csak úgy lehetett kielégíteni, ha más fogyasztási csoportok rovására áramkorlátozásokat léptettek életbe. Ez elsősorban a magán- és közvilágítást érintette, de 1943-ban már a hadiiparban jelentősebb szerepet nem játszó iparágak villamosenergia-fogyasztását is csökkenteni kellett. A csökkentés mértéke az egyes iparágakban 5 15%-os volt. Háborús intézkedésként az erőművek kapacitását jelentősen megnövelték. Az Elektromos Művek centráléjának teljesítményét 166 000-ről 280 000 kilowattra; a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. bánhidai erőművének teljesítményét 63 000-ről 108 000 kilowattra; a Tröszt újpesti erőművét 15 000-ről 25 000 kilowattra stb. A villamosenergia-termelés 1938 és 1943 között 63%-kal emelke- 10

dett. Az 1929 1938 közötti 58%-os növekedéssel összevetve, a növekedés évi üteme mintegy megkétszereződött. A villamosenergia-termelés növekedése a háborús gazdaságnak megfelelően a hadiipart szolgálta és a községek villamosításának üteme tovább lassult. Az a tény, hogy az energiatermelő telepek kapacitása jelentősen kibővült, fontos volt az ország további gazdasági fejlődése szempontjából. A villamosenergia-ipart 1944 1945-ben ért háborús károk azonban újabb jelentős visszaesést okoztak. Az iparág háborús kárainak összege 1938. évi pengő értékben 88 milliót tett ki. A kárt szenvedett telepek átlagos kapacitásvesztesége 42,4%-os, míg az összes többi iparág átlagos vesztesége 24,8%-os volt. A villamosenergia-termelés a háború után mivel a széntermelés 1944 végétől 1945 májusáig szinte teljesen szünetelt jelentősen visszaesett. A súlyos szénhiány miatt 1945 tavaszán a főváros iparát energiával ellátó Kelenföldi Erőmű amelynek berendezése teljesen sértetlen volt üzemen kívül állt. A Bánhidai Erőmű pedig, amelynek szénellátását a közel fekvő Tatabánya és a kiépített drótkötél-pálya összeköttetés biztosította, ugyancsak nem tudott áramot szállítani Budapestre, mivel a távvezeték a harcok alatt megsérült. 1945 végén az ország havi összes széntermelése 400 000 tonna volt. Pusztán a villamosenergia-termelés és a vasút havi szénszükséglete elvitte volna ennek a mennyiségnek a felét, így a lakossági és egyéb iparági szénellátás nem lett volna biztosítható. Nehezítette még a villamosenergia-ipar helyzetét, hogy a Szovjetuniónak fizetendő jóvátétel fejében a meglévő termelőapparátusok leszerelése az építőanyag-, papír-, vas-, fém- és gépipar mellett a villamos áram-fejlesztő telepeket is jelentősen érintette. A lassan meginduló fejlődés, a feszített tempójú újjáépítési munkák eredményeképpen 1947 végére az ipar szénellátása zökkenőmentessé vált, csupán a háztartások és egyéb területek szénszükségletének kielégítése okozott nehézséget. A villamosenergia-termelés is fellendült: az első hároméves terv első tervévének végére 60%-kal meghaladta az 1938. évi szintet. Ebben az eredményben jelentős szerepe volt a Mátravidéki Erőműnek, amelyet még 1945 előtt építettek, de csak 1947-ben helyeztek üzembe. Az 1946. évi XX. törvény elrendelte a 20 000 kilowattos, valamint ennél nagyobb kapacitású energiatelepek, illetve a 60 kilowattos távvezetékek állami tulajdonba vételét. Ezzel a bányák államosításakor állami kézbe vett energiatelepek mellett most már az összes országos jelentőségű energiaközpont állami szektorba került. 1947-re a közhasznú energiatelepek erőgépeinek 45,8%-a tartozott az állam tulajdonába. 1948-ban államosították a teljes ágazatot, majd ugyanebben az évben megalakult az Állami Villamos Művek Rt. 1949-től működött a nagy- és középerőművek központi irányító szerve, az Erőművek Ipari Központja, majd 1954-ben létre hozták az Erőmű Trösztöt. A villamosenergia-termelést és -szolgáltatást 1963-ban egyesítették francia mintára egy csúcsvállalatban. Megalakult a Magyar Villamos Művek Tröszt, amely 1992-ben Magyar Villamos Művek Részvénytárság néven alakult gazdasági társasággá. *** Jelen a repertórium a villamosenergia-termeléssel, az áramelosztással és az áramszolgáltatással foglalkozó vállalatok Magyar Országos Levéltárban található, államosítás előtt keletkezett iratanyagát dolgozza fel. Bizonyos vállalatok iratanyaga meglehetősen hiányos. A repertóriumot az alábbi, államosítás előtt működött vállalatok fondjaiból állítottuk össze: Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára Hungária Villamossági Rt. Székelyföldi Villamossági Rt. Keletmagyarországi Villamossági Rt. Elektromos Áramszolgáltató Rt. Országos Villamos Művek Rt. Drávavölgyi Villamos Áramszolgáltató Rt. Délmagyarországi Villamos Áramszolgáltató Rt. Magyar Dunántúli Villamossági Rt. 11

Egy vállalat a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára két fondból és hat állagból, a Hungária Villamossági Rt. öt állagból, a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. két állagból áll. A többi vállalat iratanyaga állagnélküli fondokat alkot. A repertóriumban feldolgozott iratanyag évköre: 1891 1967. Terjedelme: 81,89 iratfolyóméter. A villamos- és áramszolgáltató vállalatok iratanyaga1961 és 1965 között került a Magyar Országos Levéltár őrizetébe, bár később kisebb töredékekkel más cégek anyagából is bővült. Az Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára iratanyagát 1963 1964-ben rendezték középszinten. A Magyar Dunántúli Villamossági Rt. irataival a rendezési munkálatok 1969-ben fejeződtek be. A Hungária Villamossági Rt. anyaga 1966 1968 folyamán készült el, a többi, kisebb terjedelmű fond 1966-ra érte el a középszintű rendezettséget. Jelen feldolgozás az iratok 2005. június 30-i állapotát tükrözi. A most közreadott repertóriumban feldolgozott iratanyagon kívül az államosítás utáni időszak villamosenergia-iparára vonatkozóan az alábbi vállatok iratanyaga található a Magyar Országos Levéltár őrizetében: Magyar Villamos Művek Tröszt (XXIX-F-69 jelzettel, 1960 1989 évkörrel, 11,04 ifm. terjedelemmel), Ajkai Hőerőmű Vállalat (XXIX-F-116 jelzettel, 1945 1977 évkörrel, 29,04 ifm. terjedelemmel), Pécsi Hőerőmű Vállalat (XXIX-F-120 jelzettel, 1945 1980 évkörrel, 2,44 ifm. terjedelemmel), November 7. Hőerőmű Vállalat (XXIX-F-118 jelzettel, 1950 1977 évkörrel, 5,76 ifm. terjedelemmel), Tatabányai Hőerőmű Vállalat (XXIX-F-121 jelzettel, 1948-1960 évkörrel 1,08 ifm. terjedelemmel). Az államosítás utáni korszak (XXIX jelzetű fondok) iratanyagának középszintű rendezése, majd ebből repertórium készítése a közeljövő feladata. Napjainkban a Magyar Országos Levéltár illetékességi körébe a tartós állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek Részvénytársaság, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Részvénytársaság, illetve az Országos Villamos-távvezeték Részvénytársaság, továbbá az erőművek közül a Paksi Atomerőmű, a Mátrai Erőmű, a Pécsi Erőmű, a Vértesi Erőmű és a Bakonyi Erőmű részvénytársaságok tartoznak ebből az ágazatból. A jelen repertóriumban közre bocsátott iratanyag kutatásához a kérőlapon az alábbi adatok feltüntetése szükséges: a kutatni kívánt állagtalan fond vagy állag törzsszámát (pl. Z 579), a raktári egység (csomó, doboz, vagy kötet) számát, illetve ha az anyag tagolása lehetővé teszi a kutatni kívánt tétel számát. 12

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VILLAMOS ÉS KÖZLEKEDÉSI VÁLLALA- TOK SZÁMÁRA (RVKVSZ-TRÖSZT) (Z 577 582, 1439 1440) (1884) 1892 1950 Terjedelme: 946 raktári egység, 34, 44 iratfolyóméter Az 1890-es években meginduló villamosenergia-termelés egymás után hívta életre az elosztással foglakozó helyi részvénytársaságokat. Az energiatermelés és -elosztás azonban rendkívül tőkeigényes vállalkozás, ezért hamar megindult az ágazatban a tőkekoncentráció és létrejöttek az első trösztjellegű vállalatok. Ebben a folyamatban jelentős szerepe volt a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt.-nek, amely az energiatermeléshez szükséges berendezéseket gyártotta. Tőkeereje azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy saját kezelésében lévő áramfejlesztő központokat (centrálékat) létesítsen, így külföldi és hazai bankok és vállalatok közreműködésével alapított áramelosztással és áramfejlesztő beruházások finanszírozásával foglalkozó részvénytársaságokat (a Magyar Villamossági Rt.-t 1893-ban, három millió korona alaptőkével; a Magyar Vasúti Forgalmi Rt.-t 1895-ben, 5 millió korona alaptőkével). 1895- ben hasonló céllal alapította a Magyar Általános Hitelbank amelynek érdekkörébe tartozott a Ganz gyár is a Gesellschaft für Elektrische Unternehmungen berlini céggel közösen a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára elnevezésű, trösztjellegű vállalatot tíz millió korona alaptőkével. Az alapítók még 1940-ben is a vállalat főrészvényesei voltak. A részvénytársaság célja: mindennemű villamos és közlekedési vállalatok létesítése, vagy már létezőknek a megszerzése, ezeknek üzemben tartása, egyáltalán a villamosáramnak iparszerű értékesítése világítási és ipari célokra. A társaság jogosítva van hasonló célú vállalatokat nemcsak saját számlájára létesíteni, hanem ezeknek alakításában és finanszírozásában, valamint üzletkezelésében másokkal együtt részt venni A részvénytársaság nem csak belföldön terjeszkedett. 1930 augusztus 19-én közvetítőkön keresztül részt vett az Evag Holding A. G. zürichi székhelyű villamossági vállalat megalapításában, amely az 1930-as években végig a vállalat külföldi érdekeltsége maradt. A vállalat amelyet az egyszerűség kedvéért mi is Trösztnek nevezünk a továbbiakban által létesített elektromos telepek külön-külön részvénytársaságok kezelésébe kerültek, amelyeket a Tröszt és a berendezéseket gyártó Ganz gyár alapított. Ezek az alábbiak voltak: Miskolci Villamossági Rt. (alapítva: 1897, 1 millió 416 000 korona alaptőkével) Pozsonyi Villamossági Rt. (1898, 400 000 korona) Aradi Villamossági Rt. (1899, 900 000 korona) Pécsi Villamossági Rt. (1900, 1 millió 440 000 korona) 1895-ig a vállalat maga létesítette, másrészt pedig megszerezte az alábbi villamos telepeket: a galgóci, a gyulafehérvári, a hódmezővásárhelyi, a makói, a zimonyi és a kispesti világítási telepeket, a pozsonyi és a miskolci városi, valamint a Budapest Szentlőrinc és a Budapest Budafok között közlekedő helyiérdekű villamos vasutakat. 1914-ben a Tröszt 17 vidéki városnak biztosított villamos energiát. A vállalat további működése szorosan összefüggött az ágazat a bevezetőben már vázolt magyarországi fejlődésével. A két világháború közötti időszakban, a már említett telepek mellé, a Tröszt megszerezte a felsődobszai, a kispesti, a makói, a miskolci és az újpesti villamos műveket. A trianoni békeszerződés után azonban az országhatáron kívülre került a gyulafehérvári, a galgóci és a mitrovicai telep. A második világháború idején a háborús energiatermelésben a Tröszt is jelentős szerepet játszott. A legnagyobb erőműve a Phöbus (amelyet 1926-ban szerzett meg) 40 millió kilowatt 13

teljesítményű volt. Ebben az időszakban a Tröszt telepeinek összteljesítménye elérte a 120 millió kilowattot. Az államosításról rendelkező 1948. évi XXV. tv. 1.. d) pontja alapján a Tröszt nagyobb villamos-műveit is állami tulajdonba vették. Az átvétel 1949. január 1-jei, ill. május 1-jei hatállyal megtörtént. A Tröszt iratanyagában (a Titkárság állagában külön kezelve) szerepelnek a saját tulajdonú, a kezelésben lévő valamint az érdekköri vállalatok iratai. A TRÖSZT SAJÁT VÁLLALATAI Felsődobszai Vízierőmű: iratanyaga 1921-től van, de igen hiányos. Ekkor már a Tröszt tulajdonában volt. Egy 1919-es kiadású kompasz (Compass Finazielles Jahrbuch von Rudolf Hanel, 1919) adatai szerint akkor még nem volt a Tröszt tulajdona. Galgóci Villamos Telep: a vállalat anyaga nagyon hiányos, mindössze néhány zárlati kimutatást tartalmaz. A Hanel-féle Kompasz 1917. évi adatai szerint a Tröszt centráléja volt. 1920 után a trianoni határokon kívülre került. Kispesti Villamos Üzem: létrejöttének közvetlen előzménye volt a Tröszt és Kispest városa között 1898-ban kötött áramszolgáltatási szerződés, amelyet a Tröszt átruházott az 1900-ban általa alapított Budapest Szentlőrinci Helyiérdekű Villamos Vasúti Rt.-re, ez a Budapest Kispest Pestszentlőrinc közötti villamosforgalmat bonyolította le. Áramfejlesztő telepe volt a Kispesti Villamos Üzem. A vállalatot az 1923 januárjában kötött üzemi szerződés szerint a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BESZKÁRT) vezette. A BESZKÁRT 1933-ban összes szerződését átruházta a Trösztre, így került a Kispesti Villamos Üzem a Tröszt tulajdonába. Makói Villamos Művek: ez a vállalat alapításától, 1898-tól kezdve a Tröszt saját tulajdonú vállalata volt. Miskolci Villamossági Rt: 1897-ben a Tröszt alapította 1 millió 416 000 korona alaptőkével, 1930. december 31-i hatállyal olvadt be a Trösztbe. Üzletköre: Miskolc város világítása, áramszolgáltatás a Miskolc Diósgyőri vasútnak, amelyet egyben üzemeltetett is. Ezek mellett több, Miskolc környéki községet is ellátott villanyárammal. Mitrovicai Villamos Művek: ennek a vállalatnak az anyaga rendkívül hiányos. A Hanel-féle Kompasz 1917. év végi adatai szerint a Tröszt centráléja volt. 1920 utána a trianoni határokon kívülre került. Phöbus Villamos Művek: a Belvárosi Takarékpénztár Rt. alapítása. 1905-ben alakult, 300 000 korona alaptőkével. Jogelődje valószínűsíthetően a Villamos Vállalatok Részvénytársasága volt. A Phöbus tulajdonosai 1908-ban az újpesti villamos-telep felszerelése céljából az alaptőkét új részvények kibocsátásával két millió koronára emelték. A vállalat évi teljesítménye 1923-ban 26 millió kilowatt volt, amelyből a Pest környéki településeket, a Budapest Vác és a Budapest Gödöllő szakaszokon közlekedő villamos vasutakat ezek létesítésben is részt vett, a MÁV budapesti pályaudvarait, valamint a főváros X. kerületét látta el villanyárammal. A Phöbus bérelte a Gödöllő város tulajdonát képező Gödöllői Villamos Telepet, amelynek bérleti joga a fúzió után a Trösztre szállt át. Zimonyi Villamos Művek: a vállalat anyaga rendkívül hiányos, mindössze egyetlen zárlati kimutatásból áll. A Hanel-féle Kompasz szerint 1917 végén a Tröszt saját centráléja volt. A TRÖSZT ÉRDEKKÖRÉBE ÉS KEZELÉSÉBE TARTOZÓ VÁLLALATOK Arad Hegyaljai Helyiérdekű Vasút: eredetileg motoros üzemű vasút volt. 1907-ben indult meg az egész vonal villamosítása a Tröszt kölcsönéből. 1908-tól már villamos üzemű vasút- 14

ként működött. A kölcsönt a vasúttársaság olyan feltételekkel kapta, hogy az ötödik teljes üzletév után a Tröszt vagy visszakapja a kölcsönt, vagy azzal egyenértékű részvényeket kap. Aradi Villamossági Rt: a Tröszt alapította 1898-ban 900 000 korona alaptőkével az Arad Hegyaljai Helyiérdekű Vasút üzemeltetésére. Artic Általános Részvénytársaság Technikai és Ipari Célokra: 1922-ben alakult, öt millió korona alaptőkével, amelyet 1926-ban tízezer pengőre értékeltek fel. A Phöbus Művek Rt. érdekkörébe tartozott, annak beolvadása révén lett a Tröszt érdekköri vállalata. Az Artic motorok és munkagépek eladásával és bérbeadásával, szénsalak kiválasztásával, salaktéglagyártással, valamint villamos-felszerelési és műszaki cikkek előállításával foglalkozott. Balatonvidéki Villamossági Rt: 1917-ben alakult, egy millió korona alaptőkével, amelyet 1921-ben új részvények kibocsátásával öt millió koronára emeltek. 1922 1923-ban a részvénytársaság már a Tröszt érdekköréhez tartozott. 1926-ban alaptőkéjét egy millió pengőben állapították meg. Gyártelepe Aszófőn volt, fonyódi és balatonfüredi kirendeltségekkel. Bodrogközi Gazdasági Vasút: 1912-ben alakult. Székhelye Sárospatak volt. A fővonal Sátoraljaújhely Sárospatak Balsa között futott, továbbá a vasútnak volt egy mellékvonala is Sátoraljaújhely Sárospatak Petbenyik irányban. Budafoki Villamossági Rt.: az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. alapította 1897-ben 400 000 korona alaptőkével.. Az 1926. évi felértékelésnél az alaptőkét 1 millió pengőben állapították meg. A Budafok környéki régió településeit (Érdet, Tétényt, Budaörsöt stb.) látta el villamos árammal. Központi telepe Budafokon volt. Budapestvidéki Villamossági Rt.: 1900-ban alapította a Magyar Vasúti Forgalmi Rt., 600 000 korona alaptőkével. Üzemvezetősége Pestszenterzsébet en, telepei Erzsébetfalván, Csepelen, Soroksáron voltak. Alaptőkéjét 1926-ban 650 000 pengőben állapították meg. 1927-től tartozott a Tröszt érdekeltségi körébe. Budavidéki Villamossági Rt.: 1921-ben alakult 10 millió korona alaptőkével. Az 1926 évi felértékelésnél alaptőkéjét 240 000 pengőben állapították meg. Központja Szentendrén volt. Clara Losonci Villamossági Rt.: 1898-ban alakult, 300 000, majd 1911-től 600 000 korona alaptőkével. A Tröszt alapítása és érdekeltsége volt. 1920 után a trianoni határokon kívülre került. Dévai Villamossági Rt.: 1908-ban alakult, 600 000 korona alaptőkével mint a Tröszt érdekköri vállalata. 1920 után szintén az elcsatolt területekre került. Dunai Vízierő Rt.: a Tröszt és az Österreichische Bankgesellschaft für Verkhers- und Kraftanlagen 1920-ban tíz millió korona alaptőkével alapította. Tevékenysége a vízerőtelepek tervezése, finanszírozása és kivitelezése volt. Az 1926. évi felértékelésnél alaptőkéjét 100 000 pengőben állapították meg. Dunaharaszti Villamossági Rt.: 1923-ban alakult, 20 millió korona alaptőkével, amelyet 1926-ban 57 000 pengőben állapítottak meg. A Dunaharaszti Faipari és Kereskedelmi Rt. alapítása, amely a Tröszt érdekköri vállalata volt. Gibárti Elektromos Művek Rt.: A Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. alapította 1903-ban, 600 000 korona alaptőkével. 1926-ban alaptőkéjét 750 000 pengőben állapították meg. Igazgatósága és székhelye 1935-ig Szerencsen, majd Budapesten volt. Tokaj és Szerencs vidékét látta el elektromos árammal a gibárti vízi erőműből. Kolozsvári Közúti Vaspálya Rt.: a Tröszt az Rt. főrészvényese volt. A vállalatot 1915-ben felszámolták. Mezőcsáti Villamossági Rt.: a vállalat anyaga rendkívül hiányos, mindössze néhány főkönyvi gyűjtőnapló és egy főkönyv. Ezekből a vállalat alapításának körülményei és működése nem rekonstruálható. Miskolc Diósgyőri Közúti Vasút Rt.: (Miskolc Diósgyőri Helyiérdekű Vasút) Az 1906-ban létesített, villamos üzemre berendezett, hét kilométer hosszú pályával rendelkező vasút a Tröszt üzemi kezelésben volt. 15

Miskolci Könyvnyomda Rt.: 1918-ban alakult. Az Rt.-ben a Tröszt többségi tulajdonos volt. A vállalatot 1947-ben felszámolták. Miskolci Strandfürdő és Versenyuszoda: (korábbi cégneve: Miskolci Strandfürdő Rt.) 1927- ben alakult 220 000 pengő alaptőkével, amelyet 1939-ben részvénybevonással 150 000 pengőre szállítottak le. Nagykikindai Villamossági Rt.: a Tröszt alapította 1906-ban, 300 000 korona alaptőkével, amelyet 1911-ben egy millió koronára emeltek. A Hanel-féle Kompasz 1919-es adatai szerint Nagykikindán kívül még kilenc községet látott el árammal. Nyíregyházi Villamossági Rt.: a Tröszt 1897-ben alapította a vállalatot Nyíregyháza és környéke áramellátásának biztosítására. A 440 kilowatt összteljesítményű telepet korábban a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. működtette, amely 1897-ben adta el a koncessziót és az áramfejlesztő berendezéseket a Trösztnek. A vállalat Nyíregyházán kívül árammal látta el a Nyíregyházavidéki Kisvasút Rt. Nyíregyháza Sóstó pályaszakaszát is. Nyíregyházavidéki Kisvasút Rt.: 1905-ben alakult. A Tröszt kezelésében lévő vállalat. Üzemeltett vonalai: Nyíregyháza Dombrád, Nyíregyháza Balsa, Nyíregyháza Sóstó. A vonalakon összesen 14 állomást tartott fenn. Pozsonyi Villamossági Rt.: a Tröszt és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. 1898-ban alapította 1 millió 460 000 korona alaptőkével. Az alapítás előzményeként a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1894-ben, 58.271-es számon engedélyokiratot adott ki Pozsony város területén meghatározott útvonallal közúti vasút építésére a város közgyűlésének területek átengedéséről szóló határozata alapján kötött szerződéssel. E szerződéssel járó kötelezettségeket és jogokat a kereskedelemügyi miniszter 1897. évi 3577 számú rendeletével a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt.- re ruházta át. Az engedélyokirat 13. -a szerint az engedélyeseknek (tulajdonosoknak) jogukban áll részvénytársaságot létrehozni a közúti vasút kiépítésre és üzemeltetésére. Ennek megfelelően jött létre 1898-ban a Pozsonyi Villamossági Rt. Pozsony-Országhatárszéli Helyiérdekű Villamos Vasút Rt.: a Pozsonyi Villamossági Rt. érdekeltségeként kerültek iratai a Tröszt anyagába. Pécsi Villamossági Rt.: 1900-ban alakult 1 millió korona alaptőkével, amelyet 1911-ben 1,5 millió, 1912-ben két millió koronára értékeltek. A Hanel-féle Kompasz 1919-ben már nem említi a Tröszt érdekeltségei között. Szegedi Közúti Vaspálya Rt.: a ló üzemű vasút felváltására 1884-ben alapították, 450 000 forint alaptőkével. 1907-ben a m. kir. kereskedelemügyi miniszter engedélyokiratot adott ki a ló üzemű vasút villamosítására. Újvidéki Villamossági Rt.: 1912-ben alapította a Tröszt az újvidéki villamos vasút üzemeltetésre. Az 1919. évi Hanel-féle Kompasz adatai szerint a Tröszt érdekeltségébe tartozott. Az 1941. évi Nagy Magyar Compass adatai szerint alaptőkéje 3 millió 660 000 pengő volt. Vasvármegyei Elektromos Művek Rt.: 1895-ben alakult 2 millió korona alaptőkével. Először a Société de Tramvays d Éclairage et d Enterprise Électrique en Hongrie brüsszeli tröszt 5 millió frankos alaptőkével, Batthyány Lajos gróf elnökletével alapított magyarországi képviselete vonta érdekkörébe, később a Magyar Általános Kőszénbánya majd a Tröszt érdekeltsége lett. Központja Szombathelyen volt. Az 1919. évi Hanel-féle Kompasz adatai szerint turbinái Ikerváron, centráléi Szombathelyen, Sárváron és Ikerváron voltak, továbbá üzemeltette a 2,8 km. pályahosszúságú szombathelyi városi villamos vasutat. A vállalat birtokában voltak a soproni városi villamos vasút részvényei. A Vasvármegyei Elektromos Művek alaptőkéjét az 1926-os felértékelésnél 2 millió 250 000 pengőre értékelték fel, amelyet még ebben az évben 2 millió 400 000 pengőre emeltek. Telepei voltak ekkor Gyöngyösszőllősön, Ikerváron, Sárváron, Sümegen és Celldömölkön. 16

Villamossági Rt. Hlohovec: Trianon után, már csehszlovák területen alakult részvénytársaság, amely a galgóczi centrálét működtette. A vállalat főrészvényesei a Tröszt igazgatótanácsi tagjai voltak. (pl. dr. Ullmann Andor) Villamossági és Ipari Rt. Nyíregyháza: 1926-ban alakult 160 000 pengő, amelyet 1935-ben 20 000 pengőre szállítottak le. A Tröszt érdekköri vállalata volt. A vállalat fondja hat állagra tagolódik, amelyeken belül az iratok tárgyi tételek kialakításával vannak elhelyezve. Az állagokat hasonlóan a repertórium többi fondjához a Tröszt vezető testületeinek (közgyűlés, igazgatóság) irataiból, a korabeli legfontosabb jogbiztosító iratokat és szerződéseket darabszinten nyilvántartott és külön kezelt gyűjteményéből, továbbá az elsősorban a tröszti vállalatok iratait tartalmazó titkársági, illetve a vállalat fontosabb adminisztratív ügyosztályaiból alakítottuk ki. Egy állag a Titkárság (Z 579) tagolódik sorozatokra, illetve alsorozatokra. Ez utóbbiakat a bevezetőben említett érdekköri és saját kezelésű vállalatok iratanyagából állítottuk össze. A kutatás az állagokon belül a tárgy megkeresésével, a tétel és a raktári egység feltüntetésével lehetséges. 17

KÖZGYŰLÉS ÉS IGAZGATÓSÁG (Z 577) 1896 1944 Terjedelme: 2 raktári egység, 0, 28 ifm. Az 1875. évi XXXVII. tv. (Kereskedelmi Törvény) 176 195. -ában határozza meg a részvénytársaságok legfontosabb vezető szerveinek hatáskörét és feladatait. A Közgyűlés, Igazgatóság és Felügyelő bizottság jegyzőkönyveinek töredéke került levéltári őrizetbe az 1937 1944 közötti időszakból. Az üzleti jelentések német és magyar nyelven is megtalálhatók. 1. csomó 1. tétel Közgyűlési jegyzőkönyvek 1937, 1942 1939 1944 2. tétel Igazgatósági jegyzőkönyvek 1939 1942 3. tétel Végrehajtó bizottsági jegyzőkönyvek 1939 1940 4. tétel Felügyelő bizottsági jegyzőkönyv 1940 5. tétel Felügyelő bizottsági iratok 1940 1943 1944 2. csomó 6. tétel Éves üzleti jelentések (magyar és német) 1896 1935 1921 1938 7. tétel Az érdekköri vállalatok éves üzleti jelentései 1910, 1942 18

Z 578 OKMÁNYTÁR (Z 578) 1898 1949 Terjedelme: 3 raktári egység, 0,42 ifm. Az állag a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára vezető szerveinek ügyrendi- és pénzügyi iratait, részvény- és ingatlan ügyeit, továbbá számos egyéb jogbiztosító jellegű iratait tartalmazza. A vállalatok okmánytáraikról darabszintű nyilvántartás vezettek. 1. csomó 1. tétel A Kereskedelemügyi miniszter 32117. sz. rendelete az 1891 iparigazolvány megszerzéséről 2. tétel A Tröszt igazgatóságának ügyrendje é. n. 3. tétel A Tröszt felügyelő bizottságának ügyrendje é. n. 4. tétel Körlevelek a központ tisztviselői és alkalmazottai számára 1898 1936 5. tétel Kimutatások részvényilletékről 1899 6. tétel A Magyar Vasúti és Hajózási Klub nyugtája 2000 koronáról, 1900 mint alapító díjról 7. tétel Harnicsár Sándor kötelezvénye felvett előlegének viszszafizetéséről 1901 8. tétel Kelényi Ede nyilatkozata végkielégítéséről 1902 9. tétel Nemes József nyugtája 1500 koronás végkielégítéséről 1902 10. tétel özv. Ábrahám Jánosné nyugtája 40 korona összegű 1902 segélyről 11. tétel Walla Kálmán kötelezvénye előleg visszafizetéséről 1902 12. tétel Toperczer Ernő levele tartozása ügyében 1903 13. tétel Morgenstern Gyula kötelezvénye fizetési előleg törlesztéséről 1905 14. tétel Jegyzőkönyv 3500 saját részvény visszavásárlásáról 1905 15. tétel Szabó Lajos elismerése 100 korona segély átvételéről 1906 16. tétel A Budapesti Áru és Értéktőzsde levele részvény lajstromozás 1906 ügyében 17. tétel A Magyar Elektrotechnikai Egyesület levele alapító tag 1906 felvételéről 1. csomó 18. tétel Hozzájárulás a Miskolci Villamossági Rt. alaptőke 1906 emeléséhez 19. tétel A Magyar Általános Hitelbank kötlevele a Budapest 1906 Budafok Helyi Érdekű Vasúti Rt. részvényvételéről 20. tétel Tolnay Kornél ügyvéd elfogadja ügyvezető igazgatói 1908 kinevezését 21. tétel Jegyzőkönyvek a Miskolci Villamossági Rt. részvényeinek 1908 eladásáról Miskolc városának 22. tétel Tolnay Kornél tagfelvételi kérelme az Országos Iparegyesülethez 1909 23. tétel Kimutatás kölcsönkötelezvények után fizetendő illetékről 1909 24 tétel A Budapesti Áru és Értéktőzsde levele részvény lajstromozás 1909 ügyében 25. tétel Megállapodások a Magyar Általános Hitelbankkal köl- 1909 19

Z 578 csönkötelezvényekre vonatkozó opcióra, illetve annak meghosszabbítására 26. tétel Nyugta részvény kibocsátásáról 1909 27. tétel Gaszner Béla közjegyző tanúsítványai részvénysorsolásról 1910 28. tétel A kereskedelemügyi miniszter 9028/VI/C-2 sz. átirata a 1910 Vágon létesítendő erőtelepek ügyében 29. tétel Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. nyugtája 1910 egy millió korona értékű kölcsönkötelezvény átvételéről 30. tétel Kimutatás kölcsönkötelezvények után fizetendő illetékről 1910 31. tétel Pesti Magyar Kereskedelmi Bank átvételi elismervénye 1910 egymillió korona értékű kölcsönkötelezvényről 32. tétel Gaszner Béla közjegyző tanúsítványa kölcsönkötelezvények 1911 sorsolásáról 33. tétel Piufsich Oszkár ügyvéd nevére 10 000 korona értékű 1911 betétkönyv kiállítása, a Budapest Pécel HÉV vonal előkészítői munkálatai miatt 1. csomó 34. tétel Gaszner Béla közjegyző tanúsítványa kölcsönkötelezvények 1912 sorsolásáról 35 tétel Gaszner Béla közjegyző tanúsítványa kölcsönkötelezvények 1913 sorsolásáról 36 tétel A Posta nyugtája 300 koronáról 1914 37. tétel Gaszner Béla közjegyző tanúsítványa kölcsönkötelezvények 1914 sorsolásáról 38. tétel A budapesti Kereskedelmi és Váltótörvényszék hivatalos 1914 bizonyítványa cégjegyzésről 39. tétel Gaszner Béla közjegyző tanúsítványa kölcsönkötelezvények 1915 sorsolásáról 40. tétel Heyduck Ödön elismervénye végkielégítésének átvételéről 1918 41. tétel Biró Rezső felmondási ügye 1919 42. tétel Szkotniczky Irén végkielégítése 1920 43. tétel Gross Andor végkielégítése 1921 44. tétel Gulácsy Tibor végkielégítése 1923 45 tétel Loyd hirdetővállalat elismervénye nyolc db lipótvárosi 1923 takarékpénztár-részvény átvételéről 46. tétel Takarék- kölcsön- és önsegélyező társulás megalakulása 1925 tisztviselők számára 47. tétel A Magyar Általános Hitelbank levelei Phöbus részvény-opció 1925 tárgyában 48. tétel Asztalos Elek végkielégítése 1926 49. tétel Charle Kató végkielégítése 1926 50. tétel Megegyezés a Magyar Általános Hitelbankkal részvénytőke-emelésről 1926 51. tétel A Magyar Általános Hitelbank levele Dunai Vízierő Rt. 1926 letétbe helyezett részvényei tárgyában 52. tétel Jegyzőkönyv részvénymegsemmisítésről 1927 53. tétel Garai Ernő elismervénye 10 db Nyíregyházi Villamos- 1927 20

Z 578 sági Rt. részvény átvételéről 1. csomó 54. tétel Fischl István elismervénye 300 pengő kártérítés átvételéről 1927 55. tétel Megállapodás Lichtmann Lukáccsal gőzgép vételéről 1927 56. tétel A Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. által szállított 1929 20 000 db Tröszt-részvény aláírási íve és jegyzőkönyv részvénycseréről 57. tétel Számla páncélszekrény-kulcs bérléséről a Magyar Általános 1929 Hitelbanktól 58. tétel Jegyzőkönyv részvénymegsemmisítésről 1930 59. tétel Törvényjavaslat a részvénytársaságok, a szövetkezetek é. n. és a korlátolt felelősségű társaságok, valamint az állami támogatásban részesülő vállalatok és a közüzemek egyes jogviszonyairól és kapcsolatos kérdésekről 60. tétel Tolnay Kornél kötelezvénye vállalása 20 000 pengős 1931 tartozásáról 61. tétel Az m. kir. minisztérium 1931/5100 rendelete egyes 1931 illetékek újbóli megállapításról 62. tétel A kereskedelemügyi miniszter 111.304/1932 sz. átirata 1932 váltóhitelek folyósításáról iparvállalatoknak tárgyában 63. tétel Illeték kiszabás ingatlan jelzálogjogi bekebelezése után 1932 64. tétel A Tröszt belépési nyilatkozata a m. kir. Minisztérium 1932 4570/1931. sz. rendeletével létrehozott Magyar Szavatossági Bankba 65. tétel A Magyar Szavatossági Bank alapszabálya 1932 66. tétel A Pénzintézeti Központ ellenlevele a Tröszt belépéséről 1932 a Magyar Szavatossági Bankba 67. tétel Kivonat Nagy Ödön hagyatéki tárgyalásáról 1933 68. tétel A Budapesti Központi Járásbíróság Pk. II. 568. 899/7 1934 sz. végzése Nagy Ödön hagyatéka ügyében 69. tétel Jegyzőkönyv részvénymegsemmisítésről 1934 70. tétel Beadvány Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszternek 1934 a villamos művek fejlesztése ügyében, nagyfe- szültségű távvezetékek hálózati terveivel 1. csomó 71. tétel A Magyar Szavatossági Bank levele a szindikátusi 1934 szerződés ügyében 72. tétel A cégjegyzés módja a Tröszt részvénytársaságainál é. n. 73. tétel Kötelezvény 200 000 aranypengő értékű kincstárjegy 1934 átvételéről 74. tétel A Pénzintézeti Központ ellenlevele a Tröszt 2000 1935 aranypengő névértékű szindikátusi üzletrészvásárlásáról 75. tétel A kispesti járásbíróság 5523/1935. sz. végzése ingatlanbekebelezésről 1935 76 tétel A kispesti járásbíróság 6306/1935. sz. végzése ingatlanilleték 1935 miatt 77. tétel Az Una Faértékesítő Rt. levele 35. 000 pengős zálogjog 1935 ügyében 78. tétel Sichermann Frigyes ügyvéd levele az Una Faértékesítő 1935 Rt elleni per ügyében 21