A GYOSZ története (4. rész)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GYOSZ története (4. rész)"

Átírás

1 A GYOSZ - Chorin Ferenc elnök és az igazgatóság formális feloszlási határozatára - március végétôl nem mûködött. Tennivalója nem is lett volna, mivel a szocializált vállalatok élérôl a tulajdonosokat, az addigi vezetôket eltávolították. Számos gyár készpénzkészletét, betéteit kimerítették, végül az üzemeket a bankoknál eladósították. A gyáripar helyzetének effektív romlását a száz nap alatt a GYOST másfélmilliárd koronát meghaladóra becsülte. Ebben az idôszakban az igazgatóság több tagját ítélet nélkül, rövidebb-hosszabb ideig fogházban tartották. Cellában töltött túszságot szenvedett el - többek között - Hegedüs Loránt, Fodor István, Helvey Tivadar, Veith Béla, Wolfner Tivadar, több bankigazgató, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) és az OMGE számos tagja. Hegedüs Loránt alelnök késôbb a gyûjtôfogházi udvari körséták hangulatáról is megemlékezett: ki-ki elsuttogta a másiknak, hogy mi szabadulásának reménysége, vagy agyonveretésének félelme. Az inzultust valamennyien túlélték augusztusától az érdekképviselet folytatta tevékenységét, október 1-jén hivatalos lapja, a Magyar Gyáripar újból megjelent. A szervezeti élet gyorsan helyreállt. Az érdekképviselet feladatok halmazával birkózott. Fôként a tagok informálásával, a gyáripar egzisztenciájának biztosításával, a szakosztályok sajátos tennivalói megoldásának segítségével foglalkozott. Konszolidálni kellett a munkabéreket. A GYOSZ munkabérbizottságot alakított, valamennyi szakmára kötelezôen irányító bérskálát határozott meg. A legszorítóbb kérdés a szénhiány és a nyersanyag-behozatal, a külkereskedelmi relációk helyreállítása volt. A GYOSZ tagjai nehéz küzdelmet folytattak a román megszállók - az ország gyáriparának leszerelésére irányuló - rablóhadjárata Magyar Gyáripar A GYOSZ története (4. rész) RÉSZLET AZ MGYOSZ KIADÁSÁBAN MEGJELENT, SZITA SZABOLCS: A GYOSZ KIÉPÍTÉSE ÉS TEVÉKENYSÉGE 1902-TÔL 1948-IG CÍMÛ KÖTETÉBÔL Messenger-boy es évek A város legnagyobb divatáru üzlete, a Párisi nagyáruház a Klauzál utca és a Kerepesi út sarkán ellen. (Az érdekképviselet hivatalosan az antant missziónál keresett és alkalmanként kapott támogatást.) Az egykorú becslések és számítások a románok által elhurcolt magyar vagyont 1,5 és 3,5 milliárd korona közé teszik. A belpolitikai helyzettel összefüggésben, a közéletben mind erôteljesebben hallatszott a hithû agráriusok felvonulása és követelôzése. Hirtelen megnôtt politikai befolyásuk aggodalommal töltötte el a szövetség vezetôit, hisz nem tudják, mit jelent egy nemzet fejlôdésében az ipar végén felhívással fordultak a tagokhoz a szövetség fejlesztése céljából, hogy a jövôben a magyar gyáriparnak, de minden egyes gyáriparosnak, minden gazdasági és szociális jellegû konkrét ügyében is változatlan buzgalommal álljanak szolgálatára. Az igazgatóság úgy vélte, hogy a súlyos válságból való kibontakozás ipari öntudat, a gyáripari termelés növelése nélkül nem lehetséges. Errôl a GYOSZ-nak - tradíciói szellemében - ismét meg kell gyôznie a törvényhozást, a kormányzati apparátust, az egész magyar közéletet elejére ténnyé vált, hogy Magyarország új országterülete a háború elôttinek mindössze 32,7 %-ára, lakossága pedig a régi lélekszám 42 %- ára, 7,6 millióra csökkent. Merôben új gazdasági egység alakult ki. A hagyományos külsô források kiapadtak, a gazdaság létfeltételei lényegesen módosultak. A csonka országterületen a megmaradt ágazatok eltérô súlya megváltoztatta a gazdaság szervezetét is. Az új belsô arányok a korábbinál iparosodottabb ország képét mutatták, mikor számos megmaradt ipari termelô kapacitás elvesztette korábbi nyersanyagbázisát. A kohászat termelôképességének pl. 31 %-a, a vasérctermelésnek pedig csupán a 11 %-a maradt a trianoni országterületen. A háború elôtti Magyarország 312 textilipari vállalkozásából a trianoni diktátum szabta területeken csupán 114 telep maradt, a gyárak számában bekövetkezett veszteség több mint 60 %-os volt. Magyarország - minden átmenet nélkül - erôteljesen külkereskedelemre orientált lett. Zárt belsô kapcsolatait megszakították, felkészületlenül kikerült a világpiacra. A nagyarányú behozatal - elsôsorban nyersanyagokból, de gépekbôl, felszerelésekbôl is - elengedhetetlen volt. A hazai árviszonyok, a magas termelési költségek, a nélkülözhetetlen behozatal a korábban teljesen ismeretlen devizakérdést hozták a felszínre. Az exportképesség biztosítása, a devizahozam növelése létkérdéssé vált. Mindez olyan körülmények között történt, mikor az ország kényszerûen nélkülözte exportlehetôségeit. A mezôgazdasági kivitel 1920-ban a háború elôtti 21 %-át, a következô évben is csak 41 %-át érte el. Az ipari export is kényszerpályán mozgott: ban a háború elôttinek 40, 1921-ben pedig 57 %-át teljesítette. Ezekben az években a háború elôtti nyersanyagimport egyhatodátegynegyedét sikerült biztosítani. A kényszerbéke folytán kialakult új termelési és fogyasztási viszonyok okozataként a magyar gyáripar rövid idôn belül másodszor állt az átszervezés kényszerûsége elôtt. A békefeltételek egyetlen elônyt hoztak: a

2 A Rákóczi út és a Nagykörút keresztezôdése vámvédelem lehetôségét, melyet a háború elôttiek nem tettek lehetôvé ben 2115 ipartelep termelt. (Ugyanezen a területen 1913-ban 269-cel több volt.). A termelés értéke ugyanebben az idôszakban egy-egy gyárnál, a felénél kevesebbre esett vissza. A húszas évek elejétôl az egyre növekvô bankjegykibocsátás és tôkehiány következtében a gyáripar termelési feltételi tovább rosszabbodtak. Az Év elején kormányzati (a MÁV francia bérbe adásáról folyt) titkos tárgyalások kapcsán a GYOSZ memorandumot készített és juttatott el a kormánynak, a nemzetgyûlés elnökének és tagjainak. Nagyobb részét csak 1921 derekán hozhatta nyilvánosságra. A magyar vállalatok függetlensége mellett foglalt állást, következetesen elutasította Magyarország új gazdasági bilincsekbe szorítását. Kifosztottságunkban és szegénységünkben a legnagyobb mértékben rá vagyunk utalva a külföld támogatására, de minden nyomorúságunk dacára sem vagyunk hajlandók ezt a támogatást olyan feltételek mellett elfogadni vagy éppen kérni, amelyek gazdasági önállóságunktól megfosztanak, és beláthatatlan idôn keresztül a külföldi, mégpedig velünk szemben a gyôzô szerepét betöltô államok rabszolgáivá tesznek. Ilyen áron a külföld támogatására nincsen szükségünk. Az ügyvezetô igazgatóság visszatérôen foglalkozott az új, önálló magyar magyar vámterület viszonyaihoz alkalmazkodó vámtarifával, javaslatokat dolgozott ki a behozatali és kiviteli kérelmek gyorsabb elbírálásához. A GYOSZ kezdeményezésére próbaképpen a Vasmûvek és Gépgyárak Országos Egyesülete, majd a Textilgyárosok Országos Egyesülete kebelében autonóm hatáskörû bírálóbizottságokat létesítettek. Eredményesen tehermentesítették az addig illetékes minisztériumi ügyosztályokat, szakszerûen gyorsították az adminisztrációt. Végül a kormány - minisztériumi kiküldöttekkel - ilyen bizottságot létesített a vegyészeti iparban, a faiparban, az építôiparban, a bôriparban, 1921 tavaszán a vasiparban. Az Évi rendes közgyûléshez intézett jelentés végén a választmány a hagyományoktól eltérôen tagnévsort, a tagokról adatokat nem tett közzé. Egyrészt az elszakított területekhez kerülteket továbbra is tagtársként kezelte, másrészt azok is állandó jelét adták a magyar nemzethez és a GYOSZ-hoz kötôdésüknek. Külhoni politikai üldözésüktôl tartani kellett, emiatt anonimitásban maradtak. Magyarországnak a nemzetközi rendelkezések átmenetileg a korábbi vámrendszerek alkalmazását írták elô. A Monarchia Évi vámtarifája maradt érvényben, ám a magyar kormány - az ipari körök támogatásával Július 15-én a tilalmi rendelkezéseket radikálisan kiterjesztette. Különösen az ipari késztermékek importját korlátozta, ezzel behozataluk addigi növekvô tendenciáját hosszabb idôre megtörte rôl 1923-ra a készáruk részesedése az összes importban 68 %-ról 45 %-ra csökkent, a nyersanyagok részesedése pedig 18 %-ról 30 %-ra ugrott. Közben a vámszabályozás elôkészítése heves és nyilvános vitákkal folytatódott re az erôteljes ipari protekcionizmus elvei jegyében (a térségben ez a világtendencia markánsan érvényesült), 2244 tétel alkalmazásával kidolgozták és elfogadták az új magyar vámtarifákat. A vámvédelem - a GYOSZ állandóan sürgette - átlagosan mintegy 30 %-os szintje határozott, a termelés és a technika fokozódó specifikációjának megfelelô védelmet biztosított. Az Évi szanálás a gyáripar, a hazai magángazdaság teherbírásának kiaknázásával ment végbe. Az ipar részt vett a korona külföldi árfolyamának biztosítására folyósított elôleg elôteremtésében. (Közel 8 millió svájci frankkal járult hozzá a 20 millió franknyi összeghez.) Ennek jelentékeny részét utóbb az államháztartás egyensúlyát biztosító népszövetségi kölcsön magyar részének lejegyzésére fordították. A hazai gyáripartól további tôkét vont el a Nemzeti Bank alaptôkéjének jegyzése is. A GYOSZ vámpolitikai törekvései támogatására a nemzetgyûlési képviselôk alapos tájékoztatására törekedett februárjától számukra új módszerként gyárlátogatásokat szervezett. Bemutatta a Weiss Manfréd Mûvek csepeli telepét, a Magyar Posztógyár Rt. üzemét, annak kórházát és csecsemôotthonát, a Magyar Pamutipar és 110 munkása családjának épített új munkásházát. Ascher Lipót vezérigazgató vezetésével az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. négyezer munkást foglalkoztató telepét. Sokirányú érdekvédelmi tevékenységében a petróleumipar és a szeszipar nehéz helyzetére kiemelt figyelmet fordított. Sváb cselédlányok egy bérház folyosóján 1913 körül A június 29-i közgyûlésen Fenyô Miksa ügyvezetô igazgató - többek között - az új vámtarifa jelentôségérôl szólt. Pompás instrumentumnak nevezte, folytatásként pedig a kereskedelmi szerzôdések kiteljesedését igényelte, mely a Trianon által keletre tolt Magyarországot visszacsatolja Nyugat-Európába. Hasonló hangsúllyal szólt a hitelkérdésnek a gyáripari termelés javát szolgáló megoldásairól. Másfél éves fennállását követôen 1924 júniusában elsô rendes közgyûlését tartotta a Magyar Munkaadók Központja. Tevékenységének legnagyobb részét a létkérdések tárgyalása képezte, értékelése szerint komoly konfliktusok nélkül. Sokat foglalkoztatták a munkásbiztosítás ügyében a gyermekek, fiatalkorúak és a nôk munkáját, a munkaügyi kérdéseket szabályozó törvényjavaslatok és rendelettervezetek. Feldolgozta a nemzetközi munkaügyi konferenciák határozatait, ajánlásait és egyezménytervezeteit. A szakegyesületek képviselôi elôtt az ismét elnökké választott ifj. Chorin Ferenc kifejtette, hogy végre a szanálási akció sikere jelenti az elsô lépést a békegazdálkodásra és a békebeli gondolkodásra való visszatérés felé. A közgyûlés alelnökké Keleti Kornél, Lichtig Géza, Szurday Róbert és Van der Eyde Hector vezérigazgatókat választotta meg. A népszövetségi kölcsönnel, a stabilizációs terv elfogadásával, a Magyar Nemzeti Bank létrehozásával és más intézkedésekkel 1924 nyarára sikerült megszüntetni az inflációt. A korona stabilizációs árfolyamát az angol fonthoz kötötték, majd 1927-ben a koronát fizetôeszközként a pengô váltotta fel. (1 korona 1,16 pengôvel volt egyenlô.) A népszövetségi kölcsönt különösen kedvezôtlen, megalázó feltételekkel adták. Arra szolgált, hogy az elsô nehézségeken a magyar államháztartást átsegítse, és biztonságot adjon a stabilizációhoz. (Nagyobb ré-

3 Kispolgári konyha es évek szét a szanálástól független célokra fordították.) A népszövetségi kölcsön ugyanakkor utat nyitott a nyugati hitelek egész sora elôtt és 1931 között 1,3 milliárd pengô névértékû hosszú lejáratú hitel áramlott be az országba. A húszas évek közepén a háború és a bankjegyszaporítás okozta tôkepusztulás még erôsen éreztette hatását. A gyáripar nehézségeit lényegesen enyhítette ben a nyersanyagok, félgyártmányok és a gyártáshoz szükséges különféle cikkek világpiaci áresése, ami az európai gazdasági válság folytán szinte zuhanásszerû volt. Ez különösen a textilipari nyersanyagokra, a pamutra, gyapjúra és jutára vonatkozott, behozataluk nagymértékben megnôtt. A belsô fogyasztás 1926-ban már javult. A kereslet nôtt, hatására az iparban is a javulás jelei mutatkoztak. Az élénkülést tovább fokozta az állam és a városok növekvô beruházási tevékenysége. A meginduló építési konjunktúra kedvezô volt, ám a nagyobb arányú javulás a hitelválság megoldását igényelte. Rövid lejáratú külföldi hitelek helyett a gyáriparnak az átszervezésekhez és korszerûsítésekhez hosszú lejárató és olcsó hitelre volt szükséges. A gyáripar helyzete lassan javult, ezt a gépi berendezések nagyobb mérvû kihasználása, fejlôdése, az energianyerésre használt anyag mennyiségének emelkedése tanúsította. A hitel és termelési válság 1926-ban már enyhült, az általános európai viszonyoknak megfelelôen a következô évben határozott javulás váltotta fel. A stabilizációs folyamat is bizonyította, hogy a magyar gazdasági élet, az ipar jóval erôsebben függött a nemzetközi piactól, mint a világháború elôtt. Az új vámtarifa-szigorúságából - a mezôgazdasági exportra tekintettel - engedni kellett. Így aztán a tömegtermelés elônyeire, biztos és kiterjedt pénzügyi háttérre támaszkodó külföldi ipar nemcsak a magyar kiviteli törekvéseket gátolta, de versenyének nyomása, technikai fölénye a határokon belül is érezhetô volt. A GYOSZ jubiláris esztendejének küszöbén, November 14-én - több elhalálozás miatt - rendkívüli közgyûlést tartott. Egyhangú lelkesedéssel elnökké Fellner Henrik nagyiparost, számos ipari és kereskedelmi részvénytársaság elnökségi és igazgatósági tagját választották. A közgyûlés határozatára az új elnök mellett négy alelnök dolgozott. Bíró Pál továbbra is vállalta az alelnöki feladatokat, az új alelnök pedig Chorin Ferenc (a Magyar Munkaadók Központjának elnöke), Hegedüs Lóránt és Kornfeld Pál lettek. A szövetséget irányító szerteágazó tevékenységben Fenyô Miksa ügyvezetô igazgató munkáját titkárként Koffler Károly, Knob Sándor, Kovács Arnold, Lengyel Géza és Schiller Ottó segítette, négy tisztviselônôvel A GYOSZ 18. Évfolyamába lépett hivatalos lapját Koffler Károly szerkesztette. A háború elôtti 21 vidéki GYOSZ-fiókból az ország megcsonkítását követôen hat - Debrecenben, Miskolcon, Gyôrött, Szegeden, Pesterzsébeten és Újpesten - kezdte újra a megszakadt munkát. Késôbb a Zala megyei fiók is újjáalakult Nagykanizsán. A szövetségnek 520 tagja volt. A vidéki fiókok mûködése rendezett körülmények között folyt. A központ még 1917-ben részvényjegyzésre hívta fel tagjait, hogy a szövetségnek új székházat - a GYOSZ-ház Rt. keretében - létesíthessen. A részvénytársaság Május 8-án megalakult, és a fôváros V. kerületében megvásárolta az Akadémia u. 1. Sz. alatti - régebben szálloda volt - bérházat. Az Évi jubiláris-közgyûlésen a tagok megajánlották, hogy a tulajdonukban lévô GYOSZház részvényeket a szövetségnek adják át. A bérház jövedelme a szövetség bevételeit gyarapította. Átalakítás után 1928 tavaszától 1948 áprilisáig székházként szolgált. A szövetség alelnöke, Hegedüs Lóránt az Évi írásos beszámolóban a GYOSZ evolócióját értékelte. Az érdekképviselet magyarországi tartalmi változásait, az ipar súlyának növekedését. Az egész merkantil világ átalakulását, jövôjét, a nyugati civilizáció (benne a német és az osztrák, a Bund és a Verband gyáripari szövetségek mûködése) hazai hatását. A GYOSZ létét, tevékenységét, az érdekükben megsértett magánvállalkozások összekapcsolódását messze meghaladónak minôsítette. A szövetség a Budapest új gázgyára 1914.

4 magyar közgazdasági alkotmány része, nélkülözhetetlen, és a nélkülözhetetlenséget barátnak és ellenségnek egyaránt el kell ismernie. A GYOSZ negyedszázados útjának áttekintésére az Május 8-i közgyûlésen került sor. Országos fontosságú esemény volt, azt a korszakot jelenti, amelyben a világnak kétségtelenül forrongó, átmenetet élô politikai, társadalmi és gazdasági eszméi között az érdekképviseleti gondolat óriási mértékben megerôsödött és nyert jelentôségében. A Magyar Gyáripar Június-júliusi összevont száma helyesen értékelte, hogy az érdekképviseletek szerepe Európa szerte megnôtt. Ha politikai közvetlen jogokat nem is szereztek maguknak, befolyásuk nemcsak saját gazdasági területükön, de a nemzet életében is emelkedést mutatott. Nem volt olyan ipari mozgalom vagy kérdés Magyarországon, mely 1902 óta a szövetségben visszhangra nem talált volna, így mûködését - a változó viszonyok között - a magyar gyáripar gondjai megoldandó feladatai szabták meg. A képviselet teendôit emelkedettebb erkölcsi és szellemi felfogás alapján bonyolították, önmérséklettel és az általános érdekekhez alkalmazkodva. A jubiláris közgyûlést nagy érdeklôdés kísérte. A GYOSZ évfordulóját - az országos érdekképviseletek felszólalásai után - Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter méltatta, az évi jelentést pedig Fenyô Miksa ügyvezetô igazgató terjesztette elô. Fellner Henrik elnök a GYOSZ életre hívását a helyzet parancsoló követelményének nevezte, mely azóta a hasonfoglalkozású vállalatok közötti kapocs funkcióját teljesíti. Érdemének minôsítette az önálló vámterületért, a hadügyi szállítási kvótáért vívott harcot, az iparfejlesztést sürgetô, ismételt akciókat. A közszállítások terén elért eredményeket, a haza ipar következetes védelmét. A háborús és kötött gazdálkodás idejében a gyáriparosoknak tett életmentô szolgálatot, melyek alapján az ipar a háborúban a hadvezetés oszlopos támasza volt. A kezdeményezések sorában helyezte el a közgazdasági tanulmányokat, melyekkel a közvéleményt a GYOSZ az ipar ügyei fölé irányította. Megbízható segítséget adott a kormányzati és törvényhozási munkákhoz, felvilágosító tevékenysége nagymértékben enyhítette a gyáriparral szemben több oldalról megnyilvánult alábecsülést. Fellner Henrik elnök az ipari érdekképviselet jövôjében bízva a GYOSZ további küldetését a gazdasági parlament szerepének betöltésében, az egyes érdekeltségek közötti összeköttetés fenntartásában és építésében határozta meg. Emellett a szociálpolitikai feladatok megoldásában, munkaalkalmak teremtésében, ami nemcsak a munkanélküliség elleni küzdelmet és az új gyárak létesítését jelenti. Az állami beruházások kezdeményezését, támogató figyelemmel kísérését, a szociálpolitikai terhekbôl az ipar részvállalását. A szövetség befolyásának érvényesítését, hogy a betegbiztosítás és balesetbiztosítás helyes alapra fektetése mellett megoldassék az aggkori és rokkantbiztosítás. Új megfogalmazásként utalt az elnök a hazai ipar és a mezôgazdaság egymásra utaltságára. Felvirágoztatásuk két egymást kiegészítô probléma, melyben a két termelési ág egyformaképp érdekelt. A magyar ipar fejlôdését az ország további kulturálódása alapfeltételének határozta meg. A Hungária szállodában rendezett jubiláris közgyûlési vacsorán több mint kétszázan vettek részt. A szövetség elsô elnökének tiszteletére nehéz, fedôvel ellátott ezüst díszserleget avattak. Kovács Erzsébet iparmûvész tervezte, Bittner aranykoszorús ötvösmester készítette. Felirata Chorin Ferenc emlékének volt. A továbbiakban hagyománnyá nemesedett, hogy ünnepi alkalmakkor a szövetség vezetôi ún. serlegbeszédet tartottak. Késôbb ezeket megjelentették. 2. A MÁSODIK NEGYEDSZÁZAD 2.1. VÁLSÁGOS ÉVTIZED ( ) 1928 tavaszán, Budapesten a GYOSZ-ház Rt. tulajdonába került Akadémia u. 1. Szám és Géza (ma Garibaldi) u. 2. Szám alatti épületek átalakítási munkái elôrehaladtak. A Pollatschek és Epstein cég az Akadémiai utcai klasszicista épületet Hikisch Rezsô mûépítész tervei szerint - stílusjegyeit megôrizve - két emelettel megmagasította. A szövetség A Körönd a Városligetben új székhelyét a Magyar Gyáripar Székházának nevezték el. További gyáripari érdekképviseletek nyertek benne elhelyezést: a Magyar Vasmûvek és Gépgyárak Országos Egyesülete, a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete, a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete, a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete, a Vidéki Malomiparosok Országos Egyesülete, a Magyar Konzervgyárosok Országos Szövetsége, a Magyar Munkaadók Központja, a Magyar Ipari Szabványosító Bizottság és a Központi Ásványolajipari Rt. A szövetség XVI. Évi jelentése felsôházi képviseletének az igényelt, érdemi rendezésérôl adott számot. Az 1926: XXII. Tc. alapján az organizáció a kereskedelmi és iparkamarákra bízott választások útján juttathatta képviselôit a felsôházba. A GYOSZ, a döntés megváltoztatásán dolgozva elérte, hogy az 1928: XIII. tc. alapján hat személyi javaslatot tehetett. Két jelöltet Horthy Miklós kormányzó nevezett ki ezek alapján a Parlament második kamarájába. A gyáripar intézményes képviselete - bár több hivatkozásban elhangzott, hogy a GYOSZ nem törvényen alapuló érdekképviselet - az iparágak, szakegyesületek, szakosztályok, területi érdekcsoportok számára meghatározó jelentôségû, létkérdésnek minôsülô volt. A GYOSZ folyamatosan képviseltette magát - két taggal - Budapest törvényhatósági bizottságában. Kiküldöttei helyet foglaltak az Országos Iparügyi Tanácsban, a Kartell Bizottságban, a Külföldi Hitelek Országos bizottságában, a Társulati Adóügyekben harmadfokon eljáró Döntôbizottságban és másutt. A külkereskedelmi mérleg passzívumának alakulására, Magyarország külföldi eladósodásának veszélyeire az Évi szervezeti munkában

5 Bolgárkertész a hajnali piacon, áruja mellett folytonos figyelem irányult. Az égetô kérdésekrôl a központ a vidéki fiókokkal, a szakegyesületekkel visszatérôleg tárgyalt. (Az 1920-tól 1924 végéig tartó importkorlátozások, az Január 1-jén életbe lépett új vámtarifa nem akadályozták meg a külföldi árubehozatalt. A külkereskedelmi mérleg 1920 és 1929 között állandóan deficitet mutatott. A behozatal ebben az idôszakban közel 2 milliárd pengôvel meghaladta az exportot.) A várható következmények elhárítását elsôsorban az ipari termelés fejlesztése teheti csak lehetôvé, nem lehet kétséges, hogy az állam aktív közremûködésére az ipar fejlesztésénél továbbra is szükség van. Az állami iparfejlesztésrôl szóló 1907: III. tc. reformját napirendre tûzve a GYOSZ részletes memorandumot dolgozott ki. Felmérte, összegezte az eszköztárat, mellyel az ipari fejlôdés felgyorsítható. Az 1907: III. tc. intézkedéseinek fenntartását, alkalmazását javasolta. Ám két évtizeddel a törvényt meghaladva, módosításokat is. Hangsúlyozta, a belsô piac biztosításán túl a honi gyáripart kedvezményekkel arra kell ösztönözni, hogy termékeit mindinkább a külföldi piacokon helyezze el. A memorandum a kedvezmények sorához részletes elemzést nyújtott, kitekintett a nemzetközi környezetre kis. Az érdekképviselet esztendôk óta dolgozott az ipari hosszú lejárató hitelezés megvalósításán. Külföldi mintára ipari záloglevelek kibocsátását javasolta, Indítványa törvényjavaslat, majd kibocsátó intézet létesítésének alapjául szolgált. A népszövetségi kölcsönbôl beruházási program indítását sürgette, hogy a mezôgazdaság megrendelésekhez jusson. A tennivalók sokasága, útjaink, vasútjaink, iskoláink, kórházaink és egyéb intézményeink lerongyoltsága szolgáltat alapot a hosszú éveket igénylô beruházásokhoz - hangzott az érvelés. Kezdeményezéseinek sorából említésre érdemes, hogy a takarékosság nagy közgazdasági fontosságára tekintettel a GYOSZ 1928-tól közremûködött a világszerte takarékossági nappá nyilvánított október 31-e hazai rendezvényeiben, minthogy annak jelentôségét más termelési ág alig tudja annyira értékelni, mint a gyáripar. Angyalföldi lakóház udvara 1910-es évek Ezekben az években a hazai iparosodás fôbb mutatói még a regenerálódást jelezték, de egyes iparágakban a bôvítési tendenciák is megjelentek. A háború elôttihez képest pontosabb iparstatisztikai felvételek szerint 1928-ban az új országterületen kimutatott 3552 gyártelepbôl 2518 vallotta üzemét háború elôtti alapításnak. (Több, mint ahány gyári üzemet az évi statisztika - a trianoni területre vetítve - kimutatott.) A gyáriparban az üzemek 30 %-a volt háború utáni alapítás. A textiliparban történt a legtöbb új alapítás (59,3%), a nyomdaiparban a legkevesebb (17,1%). Az új alapítások a vas- és fémiparban 19,6%- kal, a gépgyártásban 22,2%-kal, a bôriparban 40,2%-kal, a papíriparban 32,8%-kal, a vegyiparban 27,0%-kal szerepeltek. Az iparosítás kényszerítô szükségét az agrártúlnépesedés, a mezôgazdaság minimális felvevôképessége is indokolta. Az évi népszámlálás kimutatta, hogy 1920-hoz viszonyítva tíz esztendô alatt a lakosság fôvel növekedett. A mezôgazdaság ebbôl felvett (keresôk és eltartottak együtt) fôt, az ipar (gyáripar és kézmûvesipar együtt) csaknem nyolcszor ennyit, fôt. Az ipar nemzetgazdasági jelentôségét bizonyította, hogy a mezôgazdasági keresôk száma 1930-ig 1920-hoz képest csökkent, míg az ipari keresôk száma 30,3%-os növekedést mutatott. A Trianon utáni országtesten vizsgálva, az ipar a bányászat és a kohászat körébe esô népesség a háború elôtt 21,3%-ot, 1930-ban 23%-ot tett ki. Különös jelentôsége volt az iparnak az értelmiség foglalkoztatása szempontjából. Az évi népszámlálás szerint az iparban (gyáripar és kézmûvesipar együtt), továbbá a bányászatban és kohászatban a keresô tisztviselôk és általuk eltartottak száma volt.

J a v a s l a t Salgótarján Megyei Jogú Város parkolási helyzetének javítását szolgáló intézkedések megtételére

J a v a s l a t Salgótarján Megyei Jogú Város parkolási helyzetének javítását szolgáló intézkedések megtételére Szám: 26.042-2/2005 SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS P O L G Á R M E S T E R É T İ L 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/312-250; Fax: 32/422-386; E-mail: stpmhiv@profinter.hu J a v a s l a t Salgótarján Megyei

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011-2012.

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság

A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 7-8. sz. (685-709. o.) LAKY TERÉZ Laky Teréz szociológus, a Munkaügyi Kutatóintézet mb. igazgatója. A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság 1994ben több

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

8 Uo. 75. 9 Uo. 8. 10 Csíkvármegye Hivatalos Lapja, 1942. március 21. 11 MOL Z. 839. 4. 55. tétel, 155.

8 Uo. 75. 9 Uo. 8. 10 Csíkvármegye Hivatalos Lapja, 1942. március 21. 11 MOL Z. 839. 4. 55. tétel, 155. Székelyföldi szövetkezetek 1940 44 között Oláh Sándor A mi autonómiánkra szükség van. Amásodik bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi részek és a trianoni terület között jelentõs fejlettségbeli

Részletesebben

2010/10/31. 6. Elıadás. Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás

2010/10/31. 6. Elıadás. Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás 6. Elıadás Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás Papp Adrienn Egyetemi tanársegéd 1 Állami Jegyintézet felállítása I. 1919. szeptember 10-én bankjegycsere-

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése 4 Az elnök-vezérigazgató üzenete 5 Kiemelt adatok 7 Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban 8 Üzletági jelentések 11 Vezetôi elemzés 25 AVezetés elemzése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Dr. Rektor Béla m. kir. csendőrszázados

Dr. Rektor Béla m. kir. csendőrszázados Dr. Rektor Béla m. kir. csendőrszázados Az elhalálozását közlő Bajtársi levél cikk alapján; Bajtársi levél, XLII. évf. 2. szám, 7-9 o., 1989. október 31. Kiskállón született (Szabolcs megye) 1911. November

Részletesebben

A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN. Zsugyel János PhD

A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN. Zsugyel János PhD A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN Zsugyel János PhD Bevezetı gondolatok Wekerle Sándor joggal kérhetne helyet a Guinness rekordok könyvében: Magyarország

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/23/2011. Iktatószám: Vj/23-211/2011. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLVI.) Új folyam II. 2011. 2. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2011/06/a-magyar-oktatas-es-tortenelemtanitas-evfordulonaptara-ii-aprilis-1-jetol-junius-30-ig-02-02-13/

Részletesebben

JEGYZÕKÖNYV. A közgyûlés ezt követõen egyhangúlag megválasztotta dr. Tóth Péter urat az ülés levezetõ elnökévé.

JEGYZÕKÖNYV. A közgyûlés ezt követõen egyhangúlag megválasztotta dr. Tóth Péter urat az ülés levezetõ elnökévé. JEGYZÕKÖNYV amely készült a GLOBUS Konzervipari Részvénytársaság (székhelye: 1106 Budapest, Maglódi út 47.) Konferencia-termében, a társaság 2004. április 28-án 11.00 órakor megtartott közgyûlésén. Temesfõi

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.06.22. péntek A miskolci rendőrség előtt demonstráltak helyi szocialisták Emberközelibb politikát Európában! A költség el van vétve Fenyegető igazságtalanság Széll-el szemben Kaposváron Nagykátán

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A bíróságok története

A bíróságok története A bíróságok története Egri Törvényszék (Eger, Barkóczy utca 1.) 1871-ben Heves megyében a Törvényszék székhelye Eger, a járásbíróságok székhelye pedig Eger, Heves, Pétervására, Hatvan Gyöngyös és Tiszafüred

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.30. COM(2013) 748 final 2013/0363 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes

Részletesebben

Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről

Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről Gazdasági környezet Az elmúlt évek gazdaságpolitikája arra alapozott, hogy az adósság csapdából csak akkor lehet kitörni, ha emelkedik a növekedési potenciál,

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A képviselő-testület 10 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. Határozat

Jegyzőkönyv. A képviselő-testület 10 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. Határozat Jegyzőkönyv Készült: Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében 2009. augusztus 27-én tartott nyílt üléséről. Jelen voltak: Gémes

Részletesebben

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes

Részletesebben

Agrárgazdaság EU-kitekintéssel

Agrárgazdaság EU-kitekintéssel HORN PÉTER Agrárgazdaság EU-kitekintéssel Horn Péter állatgenetikus, egyetemi tanár az MTA rendes tagja Az emberi civilizáció kialakulása a mezôgazdaságon alapult 1942-ben született. 1965-ben agrármérnökként

Részletesebben

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében)

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében) Kereskedelempolitika Kereskedelempolitika: az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás - forgalommal kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer. Csoportosítását

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Svéd Királyság alkotmányos monarchia Stockholm 449 964 km² Népesség 9 122

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Összehasonlító elemzés. A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban

Összehasonlító elemzés. A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban Összehasonlító elemzés A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban Főbb megállapítások Az egyes országok jogi szabályozásának különbségei ellenére megállapítható, hogy valamennyi

Részletesebben

A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések: Svájc.

A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések: Svájc. fëëëëêkêmëèëëêêëëëêëëêëëëëêêëm m l é KONZULI JELENTÉSEK A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések: > Amerikai Egy. Áll. 1926 703 Cseh-Szlovákia.... 1928 433

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített. vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített. vármegyék népházügye a Horthy-korszakban LÁSZLÓ GÉZA: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban 1. A népház fogalma, célja, történeti visszatekintés A népház olyan épület, amelyben közművelődési

Részletesebben

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig 9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig TARTALOMJEGYZÉK I. megállapítások, következtetések 1. Pénzügyi-gazdasági helyzet 2. A beruházás szervezése,

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

TARTALOM FÓKUSZ FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI GAZDASÁG KUTATÁS FELSŐOKTATÁSI ÁTALAKÍTÁS

TARTALOM FÓKUSZ FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI GAZDASÁG KUTATÁS FELSŐOKTATÁSI ÁTALAKÍTÁS TARTALOM FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI GAZDASÁG KUTATÁS FÓKUSZ FELSŐOKTATÁSI ÁTALAKÍTÁS EGYEZTETÉST KEZDTEK AZ MKIK ÉS A REKTORI KONFERENCIA VEZETŐI A magyar felsőoktatási rendszer problémáiról, azok lehetséges

Részletesebben

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II. Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos

Részletesebben

Igazoltan volt távol: Szilvásy Ferenc és Bokros Mátyás a bizottság képviselő tagjai.

Igazoltan volt távol: Szilvásy Ferenc és Bokros Mátyás a bizottság képviselő tagjai. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66) 452-252

Részletesebben

j~~. szám ú előterjesztés --

j~~. szám ú előterjesztés -- Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere j~~. szám ú előterjesztés -- Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.

Részletesebben

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

EGYESÜLETI HÍRMONDÓ. egyhangúlag elfogadott (V. 5/2004 sz. határozat)

EGYESÜLETI HÍRMONDÓ. egyhangúlag elfogadott (V. 5/2004 sz. határozat) EGYESÜLETI HÍRMONDÓ Választmányi ülés, 2004. április 14. ROVATVEZETÔ: dr. Fauszt Anna Budapesten, az OMBKE Mikoviny-tanácstermében tartott ülést dr. Tolnay Lajos elnök vezette. Napirend 1. Az OMBKE 2003.

Részletesebben

185 éve született gróf Andrássy Manó

185 éve született gróf Andrássy Manó É v f o r d u l ó 185 éve született gróf Andrássy Manó KOVÁCS ÁGNES A gyakran vasgrófként emlegetett Andrássy Manót, Andrássy Károly fiát, a család betléri ágának tagját Jókai Mór valódi magyar nagyúrként,

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Magyarországon 1948 után

Magyarországon 1948 után 1948 2008 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás:

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Dunabogdány Község Polgármesteri Hivatala 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 76.

Dunabogdány Község Polgármesteri Hivatala 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 76. Dunabogdány Község Polgármesteri Hivatala 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 76. JEGYZİKÖNYV DUNABOGDÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2012. JÚNIUS 4-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉRİL Jegyzıkönyv Dunabogdány

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. november 27-én megtartott ülésén, a Városháza 18-as sz. helyiségében.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. november 27-én megtartott ülésén, a Városháza 18-as sz. helyiségében. I-1/17-20/2008.ikt.sz. JEGYZŐKÖNYV Készült: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. november 27-én megtartott ülésén, a Városháza 18-as sz. helyiségében. Jelen vannak: Pap Tibor polgármester

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Szociális és munkaügyi miniszter Oktatási és kulturális miniszter 13747/7/2008. J E L E N T É S a Kormány részére az FVM fenntartásában lévı mezıgazdasági

Részletesebben

Az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. tevékenységének komplex elemzése

Az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. tevékenységének komplex elemzése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek tanszék Az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. tevékenységének komplex elemzése Készítette: Zsumberáné Markó Ágnes

Részletesebben

320 Jelentés a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság átalakulásáról és a részvénytársaság gazdálkodásáról az 1993-1995. években

320 Jelentés a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság átalakulásáról és a részvénytársaság gazdálkodásáról az 1993-1995. években 320 Jelentés a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság átalakulásáról és a részvénytársaság gazdálkodásáról az 1993-1995. években TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK 1. Összefoglaló

Részletesebben

dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg

dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg Bevezetés A 2004. december 5-i népszavazás kapcsán rengeteg szó esett arról, vajon

Részletesebben

a 2012. április 26. napi képviselı-testületi ülésre I. A LEJÁRT HATÁRIDEJŐ HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL A POLGÁRMESTER FELADATKÖRÉT ÉRINTİEN

a 2012. április 26. napi képviselı-testületi ülésre I. A LEJÁRT HATÁRIDEJŐ HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL A POLGÁRMESTER FELADATKÖRÉT ÉRINTİEN Hajdúnánás Városi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T İ L 1. Száma: 8945-2/2012. Elıkészítık: Szólláth Tibor polgármester, dr. Molnár Anett önkormányzati és szervezési ügyintézı, Borók Tamásné titkárnı-szervezési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ. Emeld fel szívedet, nemzetem! Kegyelemteljes karácsonyt, boldog ünnepeket és békés, áldott új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónak

ÉRTESÍTŐ. Emeld fel szívedet, nemzetem! Kegyelemteljes karácsonyt, boldog ünnepeket és békés, áldott új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónak ÉRTESÍTŐ Demokratikus Közéletért Alapítvány XVI. évf. 12. sz., 2010. december Közhasznú Szervezet megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu Kegyelemteljes karácsonyt,

Részletesebben

NEGYEDÉVES JELENTÉS. 2007. október 15.

NEGYEDÉVES JELENTÉS. 2007. október 15. NEGYEDÉVES JELENTÉS 2007. október 15. Beszámoló az MNB 2007 harmadik negyedévi tevékenységérõl Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen

Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi zsidó elemi népiskola története A zsidó iskolát az 1820-as évek közepén alapították. Ekkor még állandó épülettel és tantestülettel nem rendelkezett

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló

Részletesebben

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból MNB Mûhelytanulmányok 36. 2005 PAPP MÓNIKA A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból Papp Mónika A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon

Részletesebben

KAMARA A GAZDASÁG SZOLGÁLATÁBAN

KAMARA A GAZDASÁG SZOLGÁLATÁBAN KAMARA A GAZDASÁG SZOLGÁLATÁBAN AHOL AZ ÜZLET KÖTTETIK Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network Ahol az üzlet köttetik Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság Háza 8000

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI KHT Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére (Az MKIK-GVI és a megyei kamarák kérdõíves vállalati

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Fundamenta-Lakáskassza Zrt. Konszolidált éves jelentés

Fundamenta-Lakáskassza Zrt. Konszolidált éves jelentés Fundamenta-Lakáskassza Zrt. Konszolidált éves jelentés 09 A Lakás-takarékpénztár bemutatása A Fundamenta-Lakáskassza Zrt-t 2003. június 30-ig hatályos cégnéven Fundamenta Magyar- Német Lakás-takarékpénztár

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

DUNA HOUSE BAROMÉTER. www.dh.hu. 2015. I. Félév 2015. június hónap. A magyarországi ingatlanpiac legfrissebb adatai minden hónapban. 49.

DUNA HOUSE BAROMÉTER. www.dh.hu. 2015. I. Félév 2015. június hónap. A magyarországi ingatlanpiac legfrissebb adatai minden hónapban. 49. DUNA HOUSE 49. szám 2015. I. Félév 2015. június hónap A magyarországi ingatlanpiac legfrissebb adatai minden hónapban. www.dh.hu Tartalomjegyzék: Vezetői összefoglaló Tranzakciószám és keresletindex Lakásindexek

Részletesebben

XXIX-F-3 Csepel Vas- és Fémművek, 1939-1986 (Fond)

XXIX-F-3 Csepel Vas- és Fémművek, 1939-1986 (Fond) Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) XXIX Vállalatok, 1512.01.01-2012 (Fondfőcsoport/Szekció) XXIX-F-3 Csepel

Részletesebben

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,

Részletesebben

B e s z á m o l ó ja

B e s z á m o l ó ja M Ü B S E Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete Elnökségének 2014. évi B e s z á m o l ó ja és üzleti terv jelentése Tisztelt Küldöttgyűlés! A

Részletesebben