Magyarországon 1948 után
|
|
- Mátyás Bognár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás: nem a társasági részesedést (részvényt) államosították, mint a fasiszta diktatúrákban (Olaszország, Spanyolország, Portugália), hanem a vállalatot, amely ezáltal elvesztette kereskedelmi társasági minõségét és a rendszerváltozás utáni privatizációt igen megnehezítõ módon intézménytípusú jogi személlyé vált. A tervgazdálkodás joga A szovjet típusú gazdasági jogrendszer a tervgazdálkodás jogrendszere, az állam a közhatalmi és tulajdonosi minõség, egysége az egységes és oszthatatlan állami tulajdon, amelyben bürokratikus hierarchikus koordináció megy végbe egy zárt társadalomban, a pártállamban. Magyarországon is bár jelentõs eltérésekkel ez a rendszer épült ki. Az eltérések lényegében a következõk: a) A vad sztálinista irracionális terrorkorszak viszonylag rövid ideig, néhány évig érvényesült ( ). b) Az 1950-es évek elejére a Szovjetunióban is adaptálták a tervgazdálkodásra a hagyományos liberális jogintézményeket. (A szovjet gazdasági jogi irányzatok radikális újítási kísérlete, a jogi nihilizmus nem szolgálta a sztálinizmus érdekeit, ezért az 1930-as évek végére felszámolták.) Visszaállították a szovjet polgári jogot, amelyben a korábbi jogintézményeket árugazdasági lényegüktõl megfosztva, de alkalmazták a naturalista szovjet tervgazdálkodásra. A jóval nagyobb jogi kultúrával rendelkezõ magyar jogtudomány (hasonlóan a csehszlovákhoz és a lengyelhez) a szocialista ideológiai burok átvételével ráült erre az 1950-es évek elejére már kialakult szovjet polgári jogi vonalra, és a jogtechnikai megoldások szintjén lényegében fenntartotta a 1945 elõtti civiljogi hagyományokat. A gazdasági civiljogban tehát a jogdogmatikai fejlõdés nem szûnt meg a szocializmus Szovjetunió által kikényszerített bevezetésével. (Ennek megtestesítõje az 1959-es magyar polgári törvénykönyv, amely az 1928-as magánjogi törvényjavaslaton alapul, és még ma is hatályban van.) A gulyáskommunizmus joga A civiljog fejlõdéséhez jelentõsen hozzájárult az 1956-os népfelkelés leverése után a sajátos kádári konszolidáció. Az 1960-as évek elején jelentõs életszínvonal-emelkedés következett be, amelyet szokás fridzsiderszocializmusnak, gulyáskommunizmusnak is nevezni. Mindez kedvezett az áruviszonyok jogának, a polgári jognak 1958-ban Magyarországon a kisiparosok, magánkereskedõk közkereseti társaságokat alapíthattak, egyre erõsebb lett a szerzõdéses rendszer. A mezõgazdaság kollektivizálása 1962-ig lezajlott ugyan, de a föld államosítása nélkül és a tsz-tagok erõs háztáji gazdaságával. A kádári puha diktatúra pedig kitermelte a kvázi gazdasági jogállamiságot: a Szovjetunióval ellentétben a gazdaság alapvetõ szabályait az 1960-as években törvényi alapra helyezték, kialakult egy viszonylagos gazdasági jogbiztonság a legvidámabb barakkban. Mód volt kis(nyárs)polgári életmódra, kialakulhattak az állampolgárok között civil életviszonyok, volt kereskedelem, volt fogyasztás és ez jogszabályi keretekbe került. Ezt a fejlõdést tetõzte be az 1968-as ún. új gazdasági mechanizmus. Amagyar gazdasági reform 20 éves elõreszaladásokkal és visszaesésekkel terhelt ciklikus története azt mutatja, hogy bár értelemszerûen nem lehetett az 1970-es években kilépni a szocialista politikai és ideológiai burokból, de az áruviszonyok egyre nagyobb teret nyertek Magyarországon, és ez tükrözõdött a magyar gazdasági civiljogban is. A tervgazdálkodás indirektté vált (az 1972-es tervtörvény megszüntette a kötelezõ tervmutatókat), és kialakult az állami vállalatok és a szövetkezetek Az amerikai érdekeltségû Standard Villamossági Rt. Üzemcsarnoka az államosítás utáni napokban, december MNM Történeti Fényképtár 57
2 MNM Történeti Fényképtár törvényekkel garantált önállósága (1972: szövetkezeti tv., 1977: állami vállalati tv.) ben átfogóan módosították a polgári törvénykönyvet és megszüntették a tervszerzõdés intézményét. Felújultak hagyományos kereskedelmi jogi intézmények, így a szocialista piaci gazdálkodás jogaként a versenyjog, gazdasági társulásként a kereskedelmi társaságok. A gazdaság igazgatása is törvényi alapra került, megszületett a vállalatoknak külkereskedelmi jogot adó külkereskedelmi törvény (1974), az állami pénzügyekrõl szóló törvény (1979). A vállalati jogviták az adminisztratív döntõbizottságoktól már 1972-ben visszakerültek a bíróságokhoz. A magyar gazdasági jog az 1970-es évektõl nemzetközileg is nyitottá vált. A KGST 1972-es komplex programja után ott is helyt kaptak a piaci viszonyok, ezek élharcosai a magyar jogászok voltak. A magyar gazdasági jog nyugati kapcsolatrendszere jelentõs mértékben helyreállt. Az ún. tervszerû piacszabályozás, a szocialista gazdálkodó szervezetek közti áruviszonyok az 1980-as évek fordulóján egészültek ki az állampolgári kisvállalkozások jogi szabályozásával, 58 Az új gazdasági mechanizmus elsõ lépései. Karikatúra, Népszabadság, január 6. Tervgazdálkodás emlékbélyegen, 1972 amelyek persze nem tudatosan már közvetlenebbül készítették elõ a rendszerváltozást, a polgári rendszerhez való visszatérést (gmk, vgmk, szakcsoport, szerzõdéses üzemeltetés), a magántulajdon rehabilitációját. A magyar tételes jog az 1980-as évek elejére egyre több piacgazdasági intézményt rehabilitált (cégjog, csõdjog) az 1980-as évek elején a tisztán privát gazdasági Emlékbélyeg a KGST jubileumára, 1974 Modellváltás vegyes gazdaság munkaközösségeknek 30 tagja (alkalmazottja) lehetett. Ez a magánkisvállalat 1989-ig példa nélküli volt a szocialista világban. A magyar lakosság számára tehát a piacgazdaság intézményei nem voltak ismeretlenek, és ez nagyban elõsegítette a rendszerváltozást. Az 1980-as évek végére a Szovjetunió a felbomlás állapotába jutott. Mindez az európai népi demokráciákban a szocialista rendszer bukásához vezetett. Az európai szocialista országok többségében bigott, diktatórikus szocializmus volt, ennek következtében Honecker, Husak, Ceauñescu vagy Zsivkov rendszerét 1989 végén 1990 elején forradalmi tömegmozgalom kergette el és hozta létre a polgári kormányzást. Életkép a szocializmus idejébõl: brigádtovábbképzés az Ózdi Kohászati Mûvekben, 1972 Más volt a helyzet azonban Magyarországon, itt nem forradalomra, hanem jog által vezérelt békés rendszerváltozásra került sor. Az életszínvonal a Kádár-rendszer legitimációjának alapvetõ tényezõje az 1980-as években csak adósságspirállal volt fenntartható. A gazdasági reform így 1986-tól egyre jobban átment politikai-társadalmi reformba, a demokratikus szocializmus követelésébe. Az ben az állami vállalati törvény módosításával végrehajtott vállalatirányítási reform a magyar állami szektor 80%-át önkormányzásra-önigazgatásra állította át, hasonlóan a korábban sokat kárhoztatott jugoszláv rendszerhez. Ezzel az államigazgató állam a gazdaságban jelentõs mértékben visszaszorult. Így jutott el a Grósz-kormány 1987 végén a vegyes gazdaság gondolatához, amelyben az önállósult állami vállalati-szövetkezeti ún. szocialista szektort szervesen kiegészíti a magánszektor, ahol külföldi befektetõk és a belföldi lakossági magántõke is jelentõs szerepet kap. Ezt a koncepciót valósította meg a gazdasági társaságokról szóló évi VI. törvény (Gt.), amely irreverzibilisnek bizonyult folyamatokat indított el. Ha a gazdaságban a rendszerváltozás a szocialista rendszerrõl a kapitalista rendszerre való átállást jelenti, úgy azt mondhatjuk, hogy az január 1-jén hatályba lépett Gt.-vel, mint a kapitalizmus feltételtörvényével, a gazdasági rendszerváltozás mintegy másfél évvel megelõzte Magyarországon a politikai rendszerváltozást.
3 A vegyes gazdaságban az állami gazdasági szektor mellett a magánszektor is szerepet kaphatott. Karikatúrák a Ludas Matyiból, 1983 A piacgazdaság kialakulása ( ) Az 1988:VI. törvény lavinát indított el, és 1989 során részben spontánul sodródtunk, de az év vége felé egyre inkább tudatosan-megszervezetten haladtunk a vegyes gazdaságból a tiszta polgári piaci versenygazdaság felé. A társasági törvényben a privatizáció gondolata még nem jelent meg, de az önállósult vállalati vezetõk a Gt. felhasználásával megkezdték vállalataik privatizálását, és 1989 nyarán megszületett az átalakulási törvény is (1989. évi XIII. tv.). Ennek alapján 1990-re szinte a teljes korábbi kisvállalkozási szektor átállt a korszerû kereskedelmi társasági formákra. Több tízezer tisztán privát bt., ill. kft. született, és megindult a külföldi befektetésekrõl szóló évi XXIV. törvény (Kbt.) nyomán a külföldi mûködõ tõke áramlása is Magyarországra. Törvények sora alakította ki a piacgazdasági alapintézményeket: adótörvények, a bankrendszer átalakítása, csõd- és cégtörvény elején megszületett a modern értékpapír- és tõzsdetörvény (1990. évi VI. tv.), amelynek alapján 1990 márciusában megnyílt a Budapesti Értéktõzsde. A gazdasági jogban árfogó deregulációt hajtottak végre 1989 végén 1990 elején: lebontották a piacgazdaság adminisztratív akadályait. Az állami vállalatok és szövetkezetek a cégbíróság törvényességi felügyelete alá kerültek (1989. évi XIV. és XV. tv.). A gazdasági jogalkotás lerakta a magyar újkapitalizmus alapjait, a politikai-társadalmi életben is a nemzetközi fejleményekkel összhangban, az ún. modellváltás 1989 során fokozatosan átváltott rendszerváltozássá. A polgári ellenzék mozgásának legalizálása az 1989 eleji egyesülési, gyülekezési és sztrájktörvénnyel történt meg (1989. évi II., III. és VII. tv.), amelyek lehetõvé tették 1989 nyarán a nemzeti kerekasztal-tárgyalások megkezdését ben módosították az alkotmányt és a választójogi rendszert elhárultak az akadályok az tavaszi szabad választások elõtt. Jellegzetes polgári demokratikus alkotmányos intézményeket hoztak létre az évi törvények, így az Alkotmánybíróságot és az Állami Számvevõszéket. A közjog tehát 1990 elejére kezdte beérni a gazdasági jogot. A gazdasági jog és a közjog fejlõdése között azonban 1989 végétõl jelentõs különbség figyelhetõ meg. A kerekasztal-tárgyalások ugyanis gyakorlatilag leállították a közjogi törvényhozást, de ez nem történt meg gazdasági kérdésekben, utóbbiak a kerekasztaltárgyalásokon alig szerepeltek. Még 1990 elején is jelentõs gazdasági törvényeket fogadtak el, így megszületett pl. az egyéni vállalkozókról szóló, ma is hatályos évi V. törvény, felállt az állami vagyonkezelõ szervezet (1990. évi VII. és VIII. tv.), létrejött az Állami Vagyonügynökség. A Németh Miklós kormánya által hátrahagyott verseny- és ártörvényt (1990. évi LXXXVI. és LXXXVII. tv.), ill. a kiskereskedelem privatizálásáról szóló törvényt (1990. évi LXXIV. tv.) lényegében változatlan szöveggel 1990 õszén fogadta el a választások után létrejött új, polgári, többpártrendszerû Országgyûlés. A gazdasági jog teljes kiépülése ( ) A rendszerváltozással a piacgazdasági és a tõkés versenygazdasági intézmények kiszabadultak az államigazgatási pártállam és a szocialista ideológia béklyójából (1. táblázat). Mivel azonban a gazdasági rendszerváltozás törvényeinek jó részét még egy szocialista kormány és parlament fogadta el, a jog stílusjegyeiben a folyamatosság dominált. Mindez jól látszik a gazdasági jog alaptörvényén, a társasági törvényen. Ez a törvény bár 1997-ben és 2006-ban újraalkották (1997. évi CXLV. tv., évi IV. tv.) alapelveiben-felépítésében a rendszerváltozás után változatlan maradt. A magyar újkapitalizmust amelyben a paternalista szocialista állam maradványai keveredtek az ultramodern globális fiskális turbókapitalizmus jegyeivel az es törvényhozás alapozta meg (1. ábra). A második szakaszra az ún. Kupaprogram nyomán, 1991-tõl került sor. E törvények egy része pénzügyi természetû (államháztartási törvény évi XXXVIII. tv.; számviteli tv évi XVIII. tv.; csõdtörvény évi LIXI. tv.; jegybanktörvény évi XV. tv. stb.). A törvények másik része ún. státustörvény, így a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.), a szövetkezeti törvény (1992. évi I. és II. tv.), a koncessziós törvény (1991. évi XVI. tv.), ill. az állami vállalatok társa- 59
4 Intézkedés 1. táblázat. A gazdasági átalakulás állása 1991 végén sággá való kényszerátalakításáról és állami vezérlésû privatizációjáról szóló évi LIII LIV. és LV. törvények. A teljes polgári gazdasági jogrendszer kiépítése túlnyúlt az Antall-kormányon, és lényegében ra fejezõdött be. A rendszerváltozást befejezõ törvények sorába tartozik az egységes privatizációs törvény (1995. évi XXXIX. tv.), az állam kincstári vagyonának szabályozása az Áht. módosításával 1995-ben, a biztosítási törvény (1985. évi XCVI. tv.), ill. a deviza- és vámkódex (1995. évi XCV. és évi C. tv.), a közbeszerzési törvény (1995. évi XL. tv.) stb. A magyar piaci versenygazdaság alapvetõ hordozótörvényeinek megszületése elõnyévé vált az országnak az európai uniós csatlakozás során. (A csatlakozással kapcsolatos fehér könyvek a gazdasági jogrendszer fejlettségét egyértelmûen elismerték.) Ezt követõen már nem átalakulási, hanem polgári társadalmon belüli fejlesztõ munkák vártak a magyar civiljogra. Így: a) a gazdasági alaptörvények folyamatos fejlesztése, az Európai Unió kereskedelmi jogával való szinkron teljes megteremtése. Napjainkra az alaptörvények közül csak a polgári törvénykönyv újraszabályozása hiányzik, amelynek szövegtervezete elkészült és az új Ptk. feltehetõen 2010-ben fog hatályba lépni; b) az egyes gazdasági ágazatokra területekre irányadó törvények, kormányrendeletek Bulgária újrakodifikálása. Ez a munka óta folyik, lényegében a 2000-es évek elejére befejezõdött (bányatv., vasúttv., postatv., hírközlési tv. stb.). A jogalkalmazás szükségképp lemaradt a jogalkotás mögött, kérdései csak a 2000-es években kerültek a középpontba. Jelentõs zavarok vannak még a jogtudatban is sok a joggal való visszaélés, csekély a kereskedelmi kultúra, gyenge az erkölcsi színvonal. Ebben az értelemben a rendszerváltozás még a gazdasági jogban sem befejezett. A privatizáció joga ( ) Csehszlovákia Magyarország Oroszország Lengyelország Tervgazdaság megszûnése igen igen igen nem igen Árliberalizáció nem igen igen igen igen A magánszektor fejlõdését segítõ törvények igen igen igen nem igen Munkaerõ-mobilitás nem igen igen nem igen Magánosítás igen (91) igen (89) nem nem igen (90) Bankreform folyamatban igen nem nem igen Tõkepiac vitatott igen nem nem szûk Csõdtörvény nem igen nem nem korlátozott hatókörû Külkereskedelem liberalizálása igen igen igen nem igen Világpiaci nyitás igen igen igen nem igen Földreform nem elkezdõdött igen nem nem Forrás: Csite András Kovács Imre: Posztszocialista átalakulás Közép-Kelet-Európa rurális társadalmaiban. Szociológiai Szemle 1995/ A privatizáció joga a gazdasági rendszerváltozás középpontjában állt. Magyarországon között rendszerváltoztató privatizáció zajlott le: a szocialista állami tulajdon abszolút fölényén alapuló rendszerrõl áttértünk a magántulajdon dominanciáján nyugvó rendszerre. Ebben a folyamatban alapvetõ szerepet játszott a gazdasági jogalkotás. Míg Nyugat-Európában a privatizáció rendszerimmanens, addig a volt szocialista országokban rendszerváltoztató jellegû. Ilyen értelemben a privatizáció Magyarországon rendszerelméleti szempontból öncél volt. Mi is jellemezte az 1988 elõtti rendszert, miért volt szükség a privatizációra? a) Nincs polgári jogállam, ha az állam közhatalmi és tulajdonosi minõségének egysége dominál a nemzeti vagyonban, mert az állam közhatalmi tevékenységének demokratikus alkotmányos korlátait lerontja az állam kizárólagos tulajdonosi hatalma. b) Nincs polgári piaci versenygazdaság, ha a monolit állami szektor döntõ erõfölényben van a vállalkozásokkal szemben. A volt szocialista országokban tehát a privatizáció politikai jelleget kapott. Ezért akkor is privatizálni kellett, amikor ez gazdaságpolitikai szempontból hátrányos volt (dömpingszerû kiárusítás). Magyarországon a privatizáció a volt szocialista államok között a legkorábban, már 1989-ben megindult, alapvetõen a társasági (és nem az átalakulási!) törvény alapján. Ez a privatizáció szükségképp a vállalatoktól kiinduló önkéntes, decentralizált privatizáció volt, hiszen az állami vállalatok több mint 80%-a a vállalati tanács küldöttgyûlés közgyûlés irányítása alatt álló ún. önkormányzó-önigazgató vállalat volt. A folyamat valóban spontánul és nem privatizációs szándékkal indult (a nagyvállalatok adóelõnyök szerzése végett kft.-sítették gyáregységeiket), de az 1989 nyarától kialakult hatalmi ûrben a vállalati vezetés már tudatosan hajtott végre privatizációs akciókat, amely felett az állami ellenõrzés rendszere az évi XIII. és XIV. törvény, valamint az évi VII. és VIII. törvény révén csak 1990 elejére alakult ki. Ezt az ellenõrzési rendszert az Antall-kormány 1990 kora õszén tovább erõsítette, és a decentralizált vállalati döntésû önkéntes privatizációt lassan átvezette állami irányítású kényszerprivatizációvá. Ezt a folyamatot az évi 60
5 LIII., LIV. és LV. törvények koronázták meg, amelyek alapján a magyar állami vállalatok 99%-a 1994 végére kötelezõen átalakult részvénytársasággá (90%), ill. kft.-vé (10%). Spontán privatizáció Az ún. spontán (decentralizált) privatizáció Magyarországon legfeljebb háromnegyed évig tartott, és az állami szektor legfeljebb 2%-át érintette. Nagyrészt törvényes keretekben zajlott, a visszaélések többsége részben a kisprivatizációra szánt tanácsi kereskedelmi vállalatoknál, részben a privatizációs törvények hatókörén kívül esõ MSZMP KISZ-vagyonnál következett be. A késõbbi szociológiai vizsgálatok egyáltalán nem bizonyították a kommunista pártfunkcionáriusok spontán privatizációval történt hatalomátmentését, azt azonban igen, hogy a magyar privatizációs folyamat nyertesei a tûzhöz közel lévõ vállalatvezetés, a gazdasági államigazgatás, ill. a korábbi kisiparos magánkereskedõ kisvállalkozói réteg lettek (természetesen a külföldi tõke, a multinacionális vállalatok mellett). Ez azonban nemcsak az es évekre, hanem a privatizáció teljes idõszakára igaz. A társadalmi igazságtalanság tehát megállapítható, de reális alapon más lehetõség aligha volt, a népi részvénykapitalizmus vágya irreálisnak bizonyult, egy mérsékelt menedzserkapitalizmus viszont realitássá vált. Tömeges privatizáció A privatizáció Magyarországon a kapitalista eredeti tõkefelhalmozást helyettesítette (részlegesen). A demokrácia ára Konrád György szerint a kapitalizmus volt, a szabadság mindenkié lett, a vagyon keveseké. A magyar privatizációs törvények nyilván nem voltak hibátlan törvények, hiszen kitaposatlan úton jártunk. Véleményem szerint ben az önkéntes vállalati döntésû privatizáció jogszabályi kedvezményezése még a szocialista rendszer keretében logikus volt, hiszen a vállalati önkormányzás-önigazgatás megszüntetését még legradikálisabb reformjavaslatok sem indítványozták. Ugyanakkor egy következetes kapitalista rendszerrel nyilván nem fért össze a vállalati önigazgatás, így az is szükségszerû volt, hogy 1990 után a polgári kormány felszámolta. A külföldi befektetéseket is csak központilag lehetett ösztönözni, a pénzügyi befektetõk is elvárták a vállalati önállóság felszámolását. Emellett a központi költségvetésnek már a jelentõs államadósság, de a gazdasági feszültségek kiélezõdése miatt is szüksége volt a teljes privatizációs bevételre, a decentralizált privatizációnál viszont csak az ellenérték 20%-a folyt be a költségvetésbe. Az 1992-es törvények alapján végbement a jogi privatizáció, azaz megszüntették az állami vállalatok intézményi formáját és létrejött a privát, azaz kereskedelmi társasági formájú állami vállalat. A második lépcsõ, a szociológiai-közgazdasági értelemben vett valódi privatizáció viszont (a kiskereskedelem-vendéglátás kivételével, amely az 1990-es ún. elõprivatizációs törvény nyomán teljesen magántulajdonba került) 1994-ig viszonylag csekély mértékben haladt elõre (kb. 30%-os volt). A tömeges privatizációra, az állami szektor kemény magjának piaci alapon való értékesítésére ban került sor, mégpedig egy új privatizációs törvény, a január 1-jéig hatályos évi XXXIX. törvény alapján. Ez a törvény már jelentõsen csökkentette a tartósan állami tulajdonban maradó állami vállalatok körét és az Áht ös módosítása az állam kincstári vagyonát is szûkebb körre szorította. A többi állami vállalkozói vagyonra nézve viszont értékesítési kötelezettséget állapított meg. A privatizáció alapvetõ útja a nyilvános versenyeztetési eljárást követõ értékesítés, amely egy adásvételi szerzõdéshez közel álló, a törvényben részletesen szabályozott privatizációs szerzõdéssel történt. A magyar privatizáció tehát aszo- cialista országok többségétõl eltérõen fõszabályként piaci privatizáció volt, az ingyenesség szélsõ kivétel, a kedvezményes privatizációs technikák korlátozottak voltak, a készpénzes értékesítés volt az alapvetõ. A piaci értékesítéshez igazodva a korábbi költségvetési szerv, az Állami Vagyonügynökség helyett a privatizáció központi szervét 1995-tõl részvénytársasági formában szervezték meg (Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt.). A törvény növelte a privatizáció nyilvánosságát, áttekinthetõségét, jogállami garanciáit. Az 1995-ös privatizációs törvény alapján a tömeges és intézményes privatizáció ig lezajlott, a rendszerváltoztató privatizáció lezárult, az egységes állami vagyontörvény már 1998-ban meghozható lett volna (tervezete el is készült). Idõközben azonban a privatizáció konkrét gazdaságpolitikai céljai körül politikai küzdelem alakult ki, amelynek következtében az intézményes privatizációt formálisan lezáró vagyontörvény (2007. évi CVI. törvény) csak január 1-jével lépett hatályba. Versengõ politikai irányzatok A privatizáció kérdésében versengõ mindkét politikai irányzat szerintem polgári alapon áll, és mindkettõ képviselhetõ az Európai Unióban: a) Az egyik álláspont lényegében az olasz francia osztrák példát követve 15% állami vállalati szektort indokoltnak lát megtartani. Ezt a felfogást követve az Orbán-kormány 1998 után alig privatizált tovább és korlátozott mértékben visszaállamosított. b) A másik (liberális) álláspont lényegében minimálisra csökkentené az állam vállalkozói vagyonát, mint ez a skandináv államokban vagy pl. Svájcban tapasztalható. Ezen az úton haladt a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány. Ez a vita azonban már nem tartozik a már befejezett tulajdonosi rendszerváltozás körébe, hanem konkrét gazdaságpolitikai kérdés. Ha képesek vagyunk korszerûen szabályozni, kellõ hatósági és szerzõdéses biztosítékrendszert megalkotni és azt betartatni, úgy elvileg a privatizáció elõnyös lehet, ha viszont a közigazgatás gyenge, a privatizáció folytatása ronthatja a közszolgáltatásokat. SÁRKÖZY TAMÁS A téma iránt érdeklõdõknek ajánljuk: Sárközy Tamás (szerk.): A rendszerváltozás gazdasági joga. Bp., 2005.; Miskolczi Bodnár Péter (szerk.): A civilisztika fejlõdéstörténete. Miskolc, 2006.; Jakab András, Takács Péter (szerk.): A magyar jogrendszer átalakulása 1985/2005. Jog, rendszerváltás, EU-csatlakozás. I II. k. Bp.,
A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA
A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenI. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások
9926 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1998. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások,
RészletesebbenA SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON. TATTAY LEVENTE egyetemi tanár (PPKE JÁK)
Iustum Aequum Salutare V. 2009/2. 149 164. A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON egyetemi tanár (PPKE JÁK) I. Bevezetés A szellemi alkotások szabályozásában az EU-hoz való csatlakozás
RészletesebbenA PRIVATIZÁCIÓ ÉS ANNAK TŐZSDEI ÚTJA. Ph.D. értekezés. Szerző: dr. Erdős Éva egyetemi adjunktus
A PRIVATIZÁCIÓ ÉS ANNAK TŐZSDEI ÚTJA Ph.D. értekezés Szerző: dr. Erdős Éva egyetemi adjunktus 2000. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...5 I. RÉSZ A PRIVATIZÁCIÓ...7 1. A PRIVATIZÁCIÓ ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI...7 1.1.
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ...7 GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK...8 1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY AZ ILLETÉKEKR L...9
TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ...7 GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK...8 1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY AZ ILLETÉKEKR L...9 ELS RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...10 I. Fejezet Az illetékekre vonatkozó általános rendelkezések...10
RészletesebbenA városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után
Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl
RészletesebbenDr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek
Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek 1. Társadalmi szempontból az önkormányzati rendészet legfőbb lehetősége a helyi közérdeknek megfelelő közrend
RészletesebbenBudapesti mozaik 5. Lakáshelyzet
27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati
RészletesebbenAz oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira
Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom
RészletesebbenÉPÍTÉSI TELKEK RÖVID PIACI ELEMZÉSE
ÉPÍTÉSI TELKEK RÖVID PIACI ELEMZÉSE Készítette: Molnár Zsolt és Jablonszki István László Készítette: Cím: Telefonszám: FHB Ingatlan Zrt 1082 Budapest, Üllői út 48. 06-1-452-9100 FHB INDEX Telek és felépítmény
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja
2003.9.23. HU 179 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra,
RészletesebbenJOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN
Fézer Károlyi Petkó Törő JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN Debrecen, 2016. Szerzők DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ MIHÁLY, PHD DR. TÖRŐ EMESE, PHD III/3-4., IV., VI., VII/1-3.,5.
RészletesebbenVÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet
VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.
Részletesebben%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV
SZEGREGÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEKEN EGEDY TAMÁS Bevezetés Az 1989-es politikai változások következtében a poszt-szocialista országokban mély társadalmi-gazdasági átalakulás
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:
RészletesebbenA MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI
Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenT1177001955. Tisztelt Elnök Asszony!
AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA T1177001955. Melléklet: Tájékoztató Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A Bizottság a Házszabály 121. -ának (6)
RészletesebbenKözigazgatási alapfogalmak
ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
RészletesebbenStatisztikai függelék a helyzetelemző részhez
Statisztikai függelék a helyzetelemző részhez Gazdaság I. táblázat: A Közép-magyarországi régió, és gazdasági fejlettsége országos összehasonlításban KözépMagyarország 1998- - GDP működő vállalkozás GDP
RészletesebbenTájékoztatások és közlemények
Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI JOG 3.
KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD
RészletesebbenBIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco
Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;
RészletesebbenA központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)
A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,
RészletesebbenA magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság
Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 7-8. sz. (685-709. o.) LAKY TERÉZ Laky Teréz szociológus, a Munkaügyi Kutatóintézet mb. igazgatója. A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság 1994ben több
RészletesebbenTájékoztató és Alapkezelési Szabályzat. HVB Lépéselıny
Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat a nyíltvégő és nyilvános HVB Lépéselıny Befektetési Alapokba Befektetı Befektetési Alap elnevezéső befektetési alapra vonatkozóan A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Ikt.sz.: 52/519/2015. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 II. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV JELLEMZŐI... 5 III. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV SZERVEZETI, IRÁNYÍTÁSI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI
RészletesebbenA magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei
SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi
RészletesebbenÉves jelentés az államadósság kezelésérôl
Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenÁllambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 1.6. BM Politikai Nyomozó Főosztály iratai (1951) 1957-1962 (1984)
Terjedelem: 23 doboz (2,76 ifm) Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 1.6. BM Politikai Nyomozó Főosztály iratai (1951) 1957-1962 (1984) 1. sz. példány elhelyezés: III. raktár 22/B/1-4 1. doboz
RészletesebbenA HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
Réti Tamás mk. ezredes 1 A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Mint minden dolognak, az inverz logisztikának is többféle megközelítése lehet. Itt nem a fogalmi meghatározás
RészletesebbenKINCSTÁRI RENDSZEREK. A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába GÁRDOS CSABA 1
GÁRDOS CSABA 1 A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába Az államháztartási pénzügyi rendszer reformjának egyik fontos és kiemelt eredménye a kincstári
Részletesebbendr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében
dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében I. BEVEZETŐ E tanulmány célja bemutatni a gazdasági társaságok
RészletesebbenKozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(XII.01.) Ök. számú rendelete a Kozármisleny Város Helyi Építési Szabályzatáról
Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(XII.01.) Ök. számú rendelete a Kozármisleny Város Helyi Építési Szabályzatáról Egységes szerkezetben a 8/2010. (IV.12.) Ök. sz. rendelettel.
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,
Részletesebben5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK
5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány
RészletesebbenNyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
RészletesebbenBudapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi
RészletesebbenBarnóczki Péter. Újkori és modern kori történeti lépcsők külhon, kontinentális jogrendszer
Barnóczki Péter A hitelintézetek mint jogi személyek kialakulásának és büntetőjogi felelősségük megformálódásának történelmi lépcsői az újkorban és a modern korban A középkort követően a XV. századtól
RészletesebbenGEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály
Részletesebbendr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek
dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenKollányi Károly (1905 1993) hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában. Leltár
Kollányi Károly (1905 1993) hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában Leltár I. Magyar történelem A) Történelem szakaszonként 1. I. 955 Őstörténetünk, honfoglalás, kalandozások, Kárpát-medence
Részletesebben1. Az alkotmány fogalma
1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető
RészletesebbenBüntetőeljárási jog Király, Tibor
Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt
RészletesebbenTájékoztató és Alapkezelési Szabályzat. HVB Lépéselıny
Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat a nyíltvégő és nyilvános HVB Lépéselıny Befektetési Alapokba Befektetı Befektetési Alap elnevezéső befektetési alapra vonatkozóan A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
RészletesebbenSzakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai
1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól
RészletesebbenPetrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az
RészletesebbenAz állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében
Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében Szerkesztette: Lett Béla Sopron, 2016 Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele
RészletesebbenKALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1
KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista
RészletesebbenOTP Országos Egészség- és Önsegélyező Pénztár. Alapszabály. Budapest, 2016. január 28. (hatálybalépés időpontja: 2016. március 01.
OTP Országos Egészség- és Önsegélyező Pénztár Alapszabály Budapest, 2016. január 28. (hatálybalépés időpontja: 2016. március 01. TARTALOMJEGYZÉK I. A PÉNZTÁR ELNEVEZÉSE, AZONOSÍTÓ ADATAI... 3 II. A PÉNZTÁRRA
Részletesebbena magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;
Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja
RészletesebbenNégy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG
A Méltányosság Politikaelemző Központ új típusú, sokirányú- és műfajú elemzésekkel igyekszik befolyásolni a döntéshozatalt, próbálja erősíteni a politika intellektuális alapú művelésének tekintélyét. Az
RészletesebbenTartalom. Bevezető / 7
bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba
RészletesebbenA KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAI
Előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat a, F01 Általános közösségi szolgáltatások F01.a Törvényhozó és végrehajtó szervek I. ORSZÁGGYŰLÉS I. 1 1 Országgyűlés hivatali szervei 15 511,8 410,0 15 101,8 15
RészletesebbenAz Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel
KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek
RészletesebbenTörténelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban
Történelem 9. évfolyam 9/1. Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor 9/2. Az első civilizáció: Mezopotámia, Óbabiloni Birodalom 9/3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 9/4. Elő-Ázsia államai: Palesztina, Fönícia,
RészletesebbenJOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS
JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE
RészletesebbenJOGSZABÁLY-ISMERTETİ TÖRVÉNYEK
JOGSZABÁLY-ISMERTETİ Jelen ismertetı a 2011. február 16-a és 2011. március 22-e között a Magyar Közlöny 2011. évi 14-30. számaiban megjelent jogszabályokból tartalmaz válogatást. TÖRVÉNYEK 1. 2011. évi
Részletesebbenelérhetősége: 1037 Budapest, Csillaghegyi út 25. postacím: 1300 Budapest, Pf.: 152., tel: 437-43-00, fax: 437-02-85
Tisztelt Ügyfelek! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. CXXII. törvény rendelkezései alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával
RészletesebbenAZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József
AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar
Részletesebben./ (342) , ; -mail:
2046 28 2008., 28.02.2008. 96-63-5905017458-04022010-089 4 2010. «.» 16 04 2010.»,.. 2010. ), :., 2.. 95/10-8. 20/10-9 : :., 2010. 20/10-9 2.. 20/10-9 3...4 1.....9 2.., 2 (1932-1941)...55 3. (1932-1941)...93...95
RészletesebbenTatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja
Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...
RészletesebbenA neoliberalizmus mítosza
Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző
RészletesebbenJ/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki
RészletesebbenKISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc utca 19. levélcím: 6001 Kecskemét, Pf: 186. téc76 482:6Í1;fá5z76 48 1:074, e-mai1~ii1ki~@1üi~hu t~% ~ 1 HIRDETMÉNY TERMŐFÖLD-HASZONBÉRLETI
RészletesebbenBérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében
EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,
RészletesebbenTartalomjegyzék. Elméleti szintézisek
Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia
RészletesebbenKorszakváltások kora
Pétervári Zsolt Korszakváltások kora A nemzetközi és a hazai elemzői vélemények mindegyike megegyezik abban, hogy a jelenlegi globális pénzügyi válság - mely az amerikai másodlagos jelzálogpiac összeomlásából
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenIDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK
IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen
Részletesebben1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1
1. oldal 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése
RészletesebbenA Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete, amely gondoskodik a
A "Miniszterelnökség" fejezet a miniszterelnök munkáját, a kormány testületi működését szolgáló előirányzatokat, továbbá egyes, a kormányzati feladatok ellátását segítő szervezetek költségvetését tartalmazza.
RészletesebbenÖsszefoglaló tájékoztatás visszavonása
Összefoglaló tájékoztatás visszavonása A Kbt. 113. (1) bekezdés szerinti eljárások esetében. A Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételre. I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és cím(ek) 1 (jelölje
RészletesebbenSebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA
NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.
RészletesebbenEurópai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog
Prugberger Tamás Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog $sj,.complex Wolters Ktuwer csoport TARTALOM Előszó 19 I. RÉSZ A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS EREDETE, RENDSZERE ÉS ALAPELVEI 23 I.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ INTEGRÁCIÓS KÖVETELMÉNYEIRE TEKINTETTEL
Doktori (Ph.D) értekezés tézisei MAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ INTEGRÁCIÓS KÖVETELMÉNYEIRE TEKINTETTEL Ing. Suhányi Erzsébet Miskolc, 2003 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI
RészletesebbenJELENTÉS. Balmazújváros Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1214 2012. április
JELENTÉS Balmazújváros Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1214 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3093-025/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560124
RészletesebbenAz 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai
Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,
RészletesebbenDunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben
2012/I ISSN: 2062-1655 Varga Anita Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 1. Bevezetés Napjainkban jellemző tendencia a kulturális intézmények kínálata iránti csökkenő
RészletesebbenA MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA
MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL *1766339795* Vonalkód: 1766339795 Iktatószám: 2139/23/1/2016 A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA Tárgy: A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
RészletesebbenVáltozásmutató 2010. november válogatás
Változásmutató 2010. november válogatás 6 Teljes listákat találnak a lemez Súgó/Hírlevél menüpontjában (pdf), illetve a hónapban megjelent, módosított, hatályon kívül helyezett jogszabályok szűkített címmutatóiban.
RészletesebbenA rendszerváltástól a struktúraváltásig
Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány
RészletesebbenAZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése
AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése
RészletesebbenEgyüttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.4.14. JOIN(2016) 6 final 2016/0112 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai,
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. november 24., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 2003: XCV. tv. A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról....................................
Részletesebben2008. évi szakmai tevékenységének mérlege
A Magyar Szabadalmi Hivatal 2008. évi szakmai tevékenységének mérlege SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest, 2009. február 17. www.mszh.hu 1 A Magyar Szabadalmi Hivatal mint a szellemi tulajdon
RészletesebbenBomlás és sarjadás az agrárgazdaságban
Bomlás és sarjadás az agrárgazdaságban Kovács Katalin Bihari Zsuzsanna közremûködésével Bevezetõ Írásunk az esettanulmányok hátteréül szolgál, az agrárszerkezetben bekövetkezett legfontosabb változásokat
RészletesebbenAZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
XVIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007. FEBRUÁR 16. ÁRA: 1134 Ft AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Oldal JOGSZABÁLY 366/2006. (XII. 28.) Korm. r. A közigazgatási hivatalokat
RészletesebbenIM TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ BÜNTETŐÜGYEK INTÉZÉSÉRŐL
IM TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ BÜNTETŐÜGYEK INTÉZÉSÉRŐL I. FEJEZET - BEVEZETÉS... 3 I. Nemzetközi szerződések... 3 II. Általános információk... 4 III. A bűnügyi jogsegély formái és az alkalmazandó
Részletesebben2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.
Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására
RészletesebbenTisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg
UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk
RészletesebbenBUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS
BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36
RészletesebbenJOGSZABÁLY-ISMERTETŐ
. sz. melléklet JOGSZABÁLY-ISMERTETŐ Jelen ismertető a Magyar Közlöny 2014. évi 84-156. számaiban megjelent jogszabályokból tartalmaz válogatást. TÖRVÉNYEK 1. 2014. évi XXIV. törvény Az Oroszországi Föderáció
Részletesebben