BÉKÉS MEGYEI HUNYADI JÁNOS GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS KOLLÉGIUM 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey E. u. 63. OM azonosító: 028376 PEDAGÓGIAI PROGRAM I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1.1. Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat alapján... 4 1.1.1. AZ ALAPÍTÓ OKIRAT KELTE ÉS SZÁMA... 4 1.1.2. ALAPÍTÁS IDŐPONTJA... 4 1.3 Az intézmény jelképei:... 5 1.4. A Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény történetének rövid bemutatása... 7 1.5 A közoktatási törvény intézményt érintő általános alapelvei... 12 1.6 A közoktatási törvény intézményt érintő feladatai... 13 1.7 Az intézményegységek tevékenysége, alapvető céljai... 14 1.7.1. Az összetett iskola intézményegysége... 14 1.7.2. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani és Gyermekvédelmi Intézményegység... 16 1.7.3. A kollégiumi nevelés... 18 1.8 Intézményünk pedagógiai szemlélete... 18 1.9 Iskolánk oktatási és nevelési céljai, általános feladatai... 20 1.9.1 Fő célunk... 20 1.9.2. Pedagógiai programunk általános feladatai... 20 1.9.3. Eszközök, eljárások... 32 1.9.4 Nevelésünk eredményességének mutatói... 33 2. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 33 2.1. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 36 3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 38 4. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK... 42 4.1. Közösségi szolgálat... 46 5. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK... 55 6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 56 7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 57 8. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE A KÖVETKEZŐ TEVÉKENYSÉGEK SORÁN TÖRTÉNIK... 60 9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SZOLGÁLJÁK... 65 10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 66 11. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI, KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTT-MŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI... 69 12. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE, EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI... 71 13. KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA... 73 14. EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM... 88 14.1 Célok és feladatok... 88 14.2 Elméleti háttér... 88 14.3 Jogszabályi háttér:... 90 14.4 Helyzetelemzés, helyzetkép... 90 14.5 Az egészségnevelés iskolai területei... 95 14.6 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása... 97 2
14.7 Mindennapos iskolai testedzés-program... 98 14.8 Az egészségnevelés- és fejlesztés céljaiból adódóan az iskola feladata:... 99 14.9 Várható eredmények, értékelés... 102 15. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA... 102 15.1. Az egészségnevelés- és fejlesztés céljaiból adódóan az iskola feladata:... 102 15.2. Az értékelés rendje... 103 3
I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat alapján Az Alapító Okirat a Pedagógiai Program csatolt dokumentuma. 1.1.1. Az alapító okirat kelte és száma Száma: IX-09/30/504/2012. Kelte: 2012. 08. 15. 1.1.2. Alapítás időpontja 1979. 10. 15. 1.2. Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata: - Székhely (Mezőkovácsháza) hosszú bélyegző: Az intézmény az alábbi felirattal 4 darab hosszú bélyegzővel rendelkezik, egyenként külön sorszámmal ellátva (1-4 sorszámig), bélyegző-nyilvántartásba bevételezve: Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey Endre u. 63. Pf.: 48. Tel/fax: 68/550-170 Adószám: 15342177-2-04 OTP: 11733034-15342177 OM azonosító: 028376 körbélyegző: Az intézmény az alábbi felirattal 4 darab körbélyegzővel rendelkezik, egyenként külön sorszámmal ellátva (1-4 sorszámig), bélyegző-nyilvántartásba bevételezve: Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú 4
Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium, Mezőkovácsháza 1.3 Az intézmény jelképei: pecsétek hosszú bélyegző körbélyegző A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az intézmény szimbólumai: Az intézmény jelvénye: Hunyadi címerben található, csőrében arany gyűrűt tartó fekete holló az írás jelképével, egy tollszárral és egy nyitott könyvvel. Emblémánk kör alakú, világoskék alapszínű, körvonalán az intézmény nevének felirata található. Az intézmény zászlója: Világoskék mezőben az iskola jelvényével. Minden évben az intézmény végzős diákjai a ballagási ünnepségen szalagjukkal díszítik az iskola zászlaját, amely éke minden ünnepélyes rendezvényünknek. Hunyadi János szobra: Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrász-művész munkája. A ballagási ünnepségen az intézmény végzős diákjai tiszteletadásként megkoszorúzzák az iskola szobrát. Hunyadi Krónika: Boros Béla karikaturista és grafikus művész munkája, a Hunyadi kor szellemiségét idéző díszveretes könyv, mely hivatalosan 2005. december 16-án a Dél-békési Oktatási Centrum átadási ünnepségére készült. A könyv folyamatosan örökíti meg az intézmény életének főbb eseményeit, emléket állítva ezzel az utókor számára. A ballagási ünnepségen az intézmény végzős diákjai aláírásukkal zárják középiskolai tanulmányaikat. Hertay rézkarc: Hertay Mária grafikus művész alkotása a Mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium címmel. A rézkarc megjelenik az iskola szimbólumaként az írásos dokumentációkban ill. az elektronikus megjelenítésekben (pl.: home page). 5
Hunyadi kalap: Sötétkék Bocskai kalap az iskola címerével. A kalapot a ballagási ünnepségen a végzős diákok kapják az éretté válás jelképeként. Hunyadi induló: Diákpályázatra írt, s megzenésítetett zenei mű: Pintér Vilmos-Mihály Katalin: Alma Mater c. dala középiskolánk hivatalos dala, mely minden hivatalos iskolai rendezvényen felcsendül. A székhely épületszárnyai: A Dél-békési Oktatási Centrum 2005. december 16-án rendezett átadási ünnepségén az iskola épületszárnyait a Hunyadi család történetének tisztelettel adózva nevezte el az alábbiak szerint: - Vajdahunyad, - Buda, - Visegrád, - Nándorfehérvár. Triptichon: Boros Béla alkotása, 2006. március 27-én került leleplezésre a megyei fenntartó adományaként. Az első kép Hunyadi János törökök felett aratott 1456-os nándorfehérvári győzelmét ábrázolja, valamint megörökíti a pápai bulla által elrendelt déli harangszót. A második kép a Mátyás kódexek emlékeként a tudomány, az írás, a dicső múlt és a történelem méltóságára emlékeztetnek. A kódexek lapjai a Hunyadi család történetének főbb állomásait, valamint középiskolánk történetének főbb momentumait őrzik. A harmadik kép azt a történelmi eseményt ábrázolja, amikor Mátyás király trónján ülve átnyújtja Mezőkovácsháza városalapító oklevelét Szentdemeteri Bessenyei Benedek földbirtokosnak, valamint a település papjának a templom kulcsát 1489- ben. Hagyomány, hogy a ballagás napján a végzős diákok a Triptichon előtt írják alá az iskolai kódexet, a Hunyadi-krónikát. 6
Az intézmény tanulóinak ünnepi viselete: A mezőkovácsházi székhelyen: lányoknak: matrózblúz, iskolai jelvény, sötét alj, fiúknak: sötét szövetnadrág, fehér ing, iskolai jelvény, nyakkendő, zakó A magyarbánhegyesi egységben: lányoknak: fehér blúz, iskolai jelvény, sötét alj, fiúknak: sötét szövetnadrág, fehér ing, iskolai jelvény Az iskola pedagógusainak ünnepi viselete: férfiaknak: sötét öltöny hölgyeknek: sötét kosztüm Az iskola hagyományos sport öltözete: lányok: fehér póló, fekete nadrág/tornanadrág fiúk: fehér póló, tornanadrág 1.4. A Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény történetének rövid bemutatása 1.4.1. Mezőkovácsháza Mezőkovácsháza városa az ország dél-keleti területén, Békés megyében, a Dél-békési Kistérség centrumában található. A település 1986-ban kapott városi rangot. Mezőkovácsháza városában több mint 50 éve áll fenn a település egyetlen középfokú oktatási intézménye, a Hunyadi János Középiskola és Kollégium. A Mezőkovácsházi Állami Általános Gimnázium 1952-ben nyitotta meg kapuit 1 osztállyal, 48 tanulóval. 1954-ben nyert jogot intézményünk a felnőttoktatás indítására, vagyis ettől kezdve működhetett a dolgozók gimnáziuma. Középiskolánk rendeltetésszerű helyére, azaz mai székhelyére 1957. november 24-én költözött, majd névadójaként a híres törökverőt, Hunyadi Jánost választották elődeink, hiszen településünk egykoron a Hunyadiak birtokállományához tartozott. Az iskola épületének udvar felőli falán 5 domborművet helyeztek el, Rajki József alkotásait. Az akkori főbejárat homlokzatán pedig 3 Hunyadi domborművet építettek be: a farkast elfogó ifjút, a törökverőt, s Hunyadit, mint kormányzót ábrázoló alkotásokat. 7
1977-ben elkészült és felavatásra került Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, a Hunyadi-szobor, mely azóta iskolánkat ékesíti. 1978-ban került átadásra iskolánk tornacsarnoka. Iskolai könyvtárunk 1953-ban került megalapításra 700 darab kötettel. Ma már 10 000 kötetes, modernizált, 1996 óta számítógépes nyilvántartású iskolai könyvtár, multimédiás eszközökkel, a folyóiratok széles választékával. Könyvtárunk a Világnyelv Program keretében térségi idegen nyelvi tanulóközponttá, információs bázissá vált. 1986-ban nyitotta meg kapuit a diákotthon, mely tovább erősítette a középiskola térségi szerepét. 1995-ben megtörtént az új iskolaszárny épületének átadása, mely lehetővé tette az intézmény képzési profiljának bővülését: a szakképzés beindulását. 1995. december 20-án a Városi Önkormányzat Képviselő-testülete határozata alapján módosult az intézmény alapító okirata: Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon A fentiek értelmében az 1993. évi LXXVI. szakképzési törvény hatálya alá eső, érettségire épülő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő új szakképzés került bevezetésre az intézményben. A középfokú képesítést szerzett, azaz érettségizett fiatalok számára 13. illetve 14. évfolyamon iskolarendszerű nappali tagozatos szakképzés indítására nyílt lehetőség közép illetve felsőfokon. 1997. július 1-jétől Békés Megye Képviselő-testülete vállalta fel iskolánk további működtetését. Így intézményünk neve: Békés Megye Képviselő-testülete Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiuma 2003. november 21-én a megyei fenntartó módosította iskolánk alapító okiratát. Az intézmény új neve: Békés Megyei Hunyadi János Középiskola és Kollégium Szakmai profilbővítés következtében 2005. december 2-án a megyei fenntartó intézményünk nevét az alábbiak szerint módosította: Békés Megyei Hunyadi János Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium 2005. december 16-án átadásra került a Dél-békési Oktatási Centrum mezőkovácsházi épületegyüttese. 2007. július 1-jén megalakult a Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Lakásotthonok 2008. július 1-jén létrejött 8
Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium 2011. augusztus 31-én a megyei fenntartó névváltozást hajtott végre. Az intézmény neve a módosítást követően Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium. A Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Szolgáltatási területeink a következők: gimnáziumi, szakközépiskolai képzés, művészeti oktatás, speciális gondoskodást, nevelést, szakképzést igénylő tanulók ellátása, pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadás. E feladatok ellátását segíti az otthonos, széleskörű tanulási és szabadidős tevékenységet kínáló kollégiumi ellátás: Magyarbánhegyesen 105, Mezőkovácsházán 80 diáklakó számára. Intézményünk részt vett a Phare (HU0105-03) program keretén belül a Vállalkozói készségek fejlesztése a közoktatásban című pályázati programban. A program célja a középiskolai tanulók vállalkozási ismereteinek bővítése elméleti és gyakorlati képzés formájában. A program során a pedagógusok a modern digitális technológiára alapozva oktatási-képzési anyagokat (alaptankönyv, modulfüzet) készítettek el, amelynek tananyagát 2001 óta a 11. és a 12. évfolyamon a gazdasági ismeretek tantárgy keretén belül sajátíttatnak el a tanulókkal. A képzés során a tanulók gyakorlat orientált módszerekkel, életszerű feladatok segítségével, naprakészen sajátítják el a vállalkozási ismeretek alapjait. A program keretében mini vállalkozásokat hoznak létre, üzleti tervet készítenek és működtetik a vállalkozásaikat. A HEFOP 3.1.4. A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése című pályázat KOMP-ra szállás projektjében az intézmény valamennyi pedagógusa részt vett. A projekt célja a kompetencia-alapú nevelési, oktatási módszertan megismertetése a pedagógusok körében, és a megfelelő környezetben a pozitív attitűdök elterjesztése, valamint a projekt közvetítette tanítási gyakorlat hasznosítható formáinak bevezetése az oktatás folyamatába. Intézményünk 2009. szeptember 01-től kezdve részt vesz a TÁMOP 3.1.4. Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat megvalósításában. A megvalósítás során célunk a kompetencia-alapú oktatás módszertanának és eszközrendszerének szélesebb körű elterjesztése, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, és a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. Ezen belül célul tűzzük ki a szegregáció- és diszkriminációmentes környezet biztosítását, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatását. Valamennyi tanuló részére biztosítjuk a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, esélyeik növelését, eredményességük javítását. A pályázat keretében a következő tevékenységek valósultak meg: A kompetencia alapú oktatás implementációja: 9
A középiskola feladat-ellátási helyen a következő kompetencia-területek kerültek bevezetésre teljes tanórai lefedettséggel: o 7. osztály: Szövegértés-szövegalkotás, matematika o 9. A osztály: Szövegértés-szövegalkotás, matematika o 10. C osztály: Idegen nyelv A kompetencia-alapú oktatás bevezetésének implementációjában a középiskola feladat-ellátási helyen 8 fő pedagógus vett részt. A kollégium feladat-ellátási helyen a következő kompetencia-területek kerültek bevezetésre a kollégiumi csoportokban: o Szociális-életviteli és környezeti kompetencia-terület o Életpálya-építési kompetencia-terület Az implementációban a kollégium feladat-ellátási helyen 3 fő pedagógus vett részt. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: 7. osztály, 9. A osztály Tantárgytömbösítés: 7. o, 9. A, 10. A, 10. B, 11. C osztályok Új tanulásszervezési eljárások bevezetése: Témahét és három hetet meghaladó projekt, valamint moduláris program megvalósítása. Saját innovációk kidolgozása: o Környezeti nevelés program keretében: o Környezetvédelem témakör o Egészségnevelési program keretében: o Egészségvédelem témakör Jó gyakorlatok átvétele: o Szövegértés-szövegalkotás kompetencia-terület o Matematika kompetencia-terület 1.4.2. Orosháza Orosházán a gyógypedagógiai nevelés-oktatás 1947-ben kezdődött meg két osztállyal. 1950-től 1953-ig önálló gyógypedagógiai intézetként működött, mely kollégiumi elhelyezést is biztosított. 1954-től általános iskola mellét rendelt tagozatként működött, majd 1971-ben ismét önálló gyógypedagógiai intézmény lett. A tanulócsoportok szétszórtan, három külön épületben nyertek elhelyezést. 1968-tól Békés megyében elsőként logopédiai ellátást is biztosított intézményünk a város gyermekeinek. 1986-tól 1996-ig Speciális Szakiskola is működött az intézményben. 1993-ban háromlépcsős bővítés kezdődött a központi épületben, mely esztétikus, szép környezetet és tornatermet is biztosít a tanulók számára. 1995-ben megkezdődött a korai fejlesztő tevékenység, valamint a fejlesztő felkészítés a képzésre kötelezett gyermekek részére. 1997-től középsúlyos értelmi fogyatékos tanulócsoport is helyet kapott az intézményben. 2000. szeptember 1-jétől intézményünk Gyógypedagógiai és Szakszolgálati Intézményként működött, melyben Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat látja el a gyermekeket. 10
2010 nyarán az általános iskolai és az előkészítő szakiskolai képzéseket a Wesley János Általános Iskola és Középiskola vette át. 1.4.3. Magyarbánhegyes Iskolánk az 1959/60-as tanévben kezdte meg működését megyei fenntartású intézményként. Kezdettől fogva enyhe értelmi fogyatékosok bentlakásos gyógypedagógiai intézeteként funkcionál. A tanulók közel 50%-a állami gondozott volt, akik a gyulai Gyógypedagógiai Intézetből érkeztek. A négy tanulócsoportban alsó és felső tagozatos összevont osztályokban tanuló fiúgyermekek száma évekig 50 körül mozgott. Az épületben, mely eredetileg szálloda, és vendéglő volt négy tantermet alakítottak ki. A diákotthonban két hálószobában történt az elhelyezés. 1973-tól csak alsó tagozat működött, a felső évfolyamot Tarhoson folytathatták az innen kikerülők. 1985-ben koedukált lett az intézet. Az 1989/90-es tanévtől folyamatosan felső tagozatos osztályok léptek be. 1993/94 tanévtől korai gyógypedagógiai decentrumként a térségben élő fogyatékos kisgyermekek gondozását végezzük. A területi logopédiai ellátás is ettől a tanévtől szervezett. A térségi igények felmérése után 1994-től speciális szakiskolai képzés indult bőrtárgy készítő betanított munkás képesítést adó szakmával. 1995-ben elkészül a speciális szakiskolai új épület, ahol már két szakma elsajátítására nyílt lehetőség (bőrtárgykészítő, cipőjavító). 1994/95-ös tanévtől Gyula városa a Megyének adta a Kisegítő Tagozat működését, mely innentől fogva intézményünkhöz integráltan a Béke sgt. 41. sz. épület-be költözött négy összevont tanulócsoporttal. Az utóbbi évek alatt dinamikusan fejlődő gyógypedagógiai intézet tárgyi ellátottságában is bővült. 1990-ben tanügyi szárny épült három tanteremmel, torna-szobával. 1991-ben a diákotthoni rekonstrukció is megvalósult 10 hálószoba, ebédlő, konyha készült el. 1996-ban vásárolta meg a fenntartó a szakiskolai diákotthon épületét. 1996-ig az állami gondoskodásban lévő, tanulásukban akadályozott gyermekek azonos körülmények között éltek a diákotthoni elhelyezettekkel. Ez az elhelyezési forma kedvezőtlenül befolyásolta felkészülésüket az önálló életre. Az 1997-ben megjelenő gyermekvédelmi törvényt megelőzően intézményünk már 1996-ban, a Népjóléti Minisztériumhoz benyújtott sikeres pályázattal megkezdte a nevelőotthoni elhelyezés korszerűsítését. A START-program keretében a széles korhatár miatt az élet diktálta szükségszerűség hozta magával a megújítási törekvéseket. A START-lakás működtetése új típusú nevelői szemlélet kialakítását követelte. 1997 tavaszán NM pályázati támogatással egy családi házat vásároltunk. Hét, vegyes életkorú lány vette birtokba a szépen berendezett, összkomfortos lakást. Az 1997. november 1.-én hatályba lépett XXXI. törvény megerősített bennünket úttörő törekvéseink helyességéről, amelyeket az állami gondoskodásban lévő gyermekeink és fiataljaink mindenek felett álló érdeke vezérelt. Pályázati támogatással 1998 tavaszán újabb két lakásotthonnal gazdagodott intézményünk. A vásárolt épületek szintén a falu központjában helyezkednek el. Alapterületüknél, elrendezésüknél fogva alkalmasak 8-10 gyermek, illetve fiatal kényelmes életterének. A fenntartó segítségével 1999 őszétől megoldódott utógondozottjaink lakhatása is. Pusztaföldváron, a Magyarbánhegyestől 20 km-re levő községben kialakított lakásotthon első lépésnek tekinthető az önállósági törekvések megvalósítása felé. Ismerve növendékeinket, 11
akikre jellemző a beilleszkedési és alkalmazkodási nehézség, tervünket apró lépésekben valósítottuk meg. A távolság nem jelentett végleges leválást, csak a köldökzsinór vékonyodott. Hatodik lakásotthonunkat 2001. január elején vették birtokba a lakói. A családi ház nagysága és az épület elrendezése, valamint a biztosított tárgyi és optimális személyi feltételek lehetővé tették a koedukált, heterogén életkorú csoport kialakítását. Ezáltal megvalósult a gyermekotthon teljes körű lakásotthoni kiváltása, amely megyénkben a gyógypedagógiai intézmények közül elsőként nyújtja a legkorszerűbb elhelyezési formát az intézményünkben élő 56, tanulásában akadályozott, állami gondoskodásban részesülő gyermeknek és utógondozott fiatalnak. 2001 őszétől a pusztaföldvári lakásotthon a fenntartó döntése alapján a békéscsabai Degré utcai intézményhez került. A 2003/2004. tanévtől a fenntartó engedélyével, az OM 33 4641 01 számítógép-kezelő (- használó) központi programjának helyi adaptációjának alapján újabb szakképző osztály indult. A 2005/2006-os tanévben az intézmény szakmai repertoárja a zöldség- és fűszernövénytermesztő szak indításával bővült. 2005 novemberében átadásra került a Dél-Békési Oktatási Centrum beruházás keretében a modern, jól felszerelt iskolaépületünk. 2006 júniusában a gyulai tagozat működtetését átvette Gyula Város Önkormányzata. 1.5 A köznevelési törvény intézményt érintő általános alapelvei Az iskola felelőssége Az iskola felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében: o a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel o a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő- oktató munkáját o felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre. Az iskola világnézeti elkötelezettsége o Az intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás, világnézet mellett sem. Biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Semleges marad vallási és világnézeti kérdésekben, nem foglal állást azok tanításairól. o Az iskola gondoskodik az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. Tárgyszerűen ismerteti tananyagában a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti vonatkozásait. o Az intézmény lehetővé teszi tanulói egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatását, a tanulók és a szülők igénye szerint. Biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket. A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés, de nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő-oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az a törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik. 12
Az iskolai oktató-nevelő munka szervezésében, irányításában, működtetésében, feladataink végrehajtásában, döntéseink, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. Az oktatás nyelve Iskolánkban az oktató-nevelő munka nyelve a magyar. 1.6 A közoktatási törvény intézményt érintő feladatai Felkészítés érettségi vizsgára, valamint szakmai vizsgára: o Iskolánk feladata a tanulók rendszeres nevelése- oktatása, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése kötelező tanórai foglalkozások keretében. Az intézmény a vizsgára készülést nem kötelező tanórai foglalkozások keretében is segíti. o Az iskolai rendszerű szakképzés az érettségi vizsgát követően szakmai vizsgára készít fel, illetve biztosítja a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismereteket. A nevelés-oktatás céljait az iskola az ajánlott kerettanterv alapján választja meg A kerettanterv ajánlást tartalmaz: o a nevelés- oktatás céljaira, tartalmára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására. o Szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire és arányaira. o Szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a szakmai orientáció, az elmélet és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire és arányaira. o Intézményünk az Oktatási Miniszter által kiadott Kerettanterveket adaptálja, valamint a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet mellékleteiben megtalálható kerettanterveket. Az iskolánk helyi tanterve úgy alakul ki, hogy a nevelőtestület a helyi sajátosságoknak megfelelően választ a kerettantervek közül, és azt a megadott keretek között saját viszonyainkra adaptálja. Felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek átadása o Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. o A nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete a meghatározott heti kötelező óraszámok: 13
az első-negyedik évfolyamon 10 %-a, az ötödik-hatodik évfolyamon 25 %-a, a hetedik-nyolcadik évfolyamon 30 %-a, kilencedik tizedik évfolyamon 45 %-a, tizenegyedik tizenkettedik évfolyamon 60 %-a, a szakképzésben 5 %-a. o Az iskola a meghatározott időkeretből osztályonként heti egy órát az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak ellátására fordít. o A megmaradt időkeret terhére szerveződnek az egyes tantárgyi specializációk, emeltszintű programok, csoportbontások és a mindennapi testedzést biztosító foglalkozások. Iskolai sportkör keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység és az iskolai sportkör időkeretei o Az intézmény a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés megszervezéséről. o Az iskola a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére megteremti a tanulók mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket, és biztosítja az iskolai sportkör működését a nem tanórai foglalkozások időkeretén belül. A tehetség kibontakoztatása, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása o Az intézmény kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül a heti kötelező tanórai foglalkozások 12%-ában a tehetség kibontakoztatására, illetve a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására biztosít. E keret terhére szerveződnek a felzárkóztató programok (korrepetálás, előkészítők, önfejlesztő tréningek), a tehetséggondozást szolgáló programok (nyelvvizsga előkészítő, szakkörök, versenyre, felkészítő programok) 1.7 Az intézményegységek tevékenysége, alapvető céljai A Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Intézményegységei: Középiskola (középiskola, szakképző iskola, alapfokú művészeti iskola) Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (benne általános iskola), speciális szakiskola, kollégium Kollégium 1.7.1. A középiskola intézményegysége o A gimnáziumi képzés A gimnázium általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás, valamint előkészít a munkába állásra. A fenti célok elérését szolgálják a választható elméleti és gyakorlati tárgyak oktatása, nem kötelező tanórai foglalkozás keretében. A gimnáziumi oktatás a 7. ill. 9. évfolyamon kezdődik és a 12. ill. 13. évfolyamon fejeződik be. 14
A középiskolai követelmények teljesítését követően 12. illetve 13. évfolyam után közép vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehet a tanuló a vizsgaszabályzatnak megfelelően. A gimnáziumi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, az érettségi bizonyítvány felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre ill. továbbtanulásra, valamint a szakképzésbe történő bekapcsolódásra jogosít. o A szakközépiskolai képzés A szakközépiskola 9-12. évfolyamán általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik, valamint előkészíti a tanulók munkába állását. A fenti célok elérését szolgálják a választható elméleti és gyakorlati tárgyak oktatása, nem kötelező tanórai foglalkozás keretében. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. o A szakiskolai képzés A szakiskolának - a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével - három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, kerettantervben kiadott szakképesítések körében folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. o A felnőttoktatás, felnőttképzés A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban felnőttoktatás - vehet részt. 15
A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik, középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti. A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére, akik nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Az intézmény az Alapító Okiratában rögzített módon végzi a gimnáziumi, szakközépiskolai és a szakképzési területen a felnőttoktatást, valamint az iskolarendszeren kívüli és az iskolarendszeren belüli képzési formákat. Az iskolarendszeren kívüli képzések keretében folytatja intézményünk az ECDLoktatást és vizsgáztatást akkreditált vizsgaközpontként. Akkreditációs szám: 379. A felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szabályozásokat a 2001. évi CI. törvényben foglaltaknak megfelelően az intézmény külön szabályzatban határozza meg. o Alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamos iskola: 2 év előképző, 6 év alapfok, 4 év továbbképző. Pedagógiai munkánkban egészséges arányban ötvözzük a képességfejlesztő és a produkcióközpontú művészeti nevelést. Egyformán lényegesnek tartjuk mindkettőt, hiszen csak megfelelő képességfejlesztés után lehet sikerélményt nyújtó produkciót létrehozni. Kiemelt oktatási és nevelési célunk, hogy intézményünk a választott tanszakon felül nyújtson speciális művészeti ismereteket, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Alakítsa ki a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és amatőr művészeti tevékenységek művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésben, együttműködésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. Az átlagosnál jobb képességű növendékeket készítse fel a szakirányú továbbtanulásra. A képzés folyamán a tanulók művészeti alapvizsgát (4. ill. 6 év végén) és záróvizsgát (10. ill. 12. év végén) tesznek. 1.7.2. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményegység A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesül attól kezdődően, hogy 16
igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében valósul meg. o Fejlesztő felkészítés Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően fejlesztő felkészítésben vesz részt. Ha a tanuló - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - nem tud részt venni a fejlesztő iskolai oktatásban, a tankötelezettségét egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztő felkészítés megszervezhető otthoni ellátás keretében is. A halmozottan sérült képzési kötelezett gyermekek fejlesztése családi környezetükben történik, utazó gyógypedagógusi hálózat keretében a Szakértői Bizottság határozata és útmutatása alapján. o Fejlesztő iskolai oktatás A tanulók fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján egészségügyi és pedagógiai célú, rehabilitációs célú foglakoztatásban részesülnek. Általános iskolai képzés 1-8. évfolyamon alapképzést biztosít a tanulóknak. Sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) és értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) valamint halmozottan fogyatékos és autista tanulók különleges gondozásának, speciális nevelési oktatási igényének kielégítése, sajátos fejlesztése, nevelése 1-8. évfolyamon. A tanulók felkészítése a társadalmi cselekvőképességre, az önálló életvezetésre, a munkavégzésre való alkalmasságra, továbbtanulásra. Előkészítő Szakiskola Sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók képességének fejlesztése, nevelése-oktatása a 9-10. évfolyamon. Felkészítés szakképzésbe történő bekapcsolódásra, illetve alapműveltségi vizsgára azoknak a tanulóknak az esetében, akiknek fejlődése, terhelhetősége, fejleszthetősége ezt lehetővé teszi. Speciális szakiskola Az értelmi fogyatékos tanuló szakiskolánkban felkészülhet a speciális szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra. A pályaorientációs 9-10. évfolyamon szintetizálja, kiegészíti a már megszerzett ismeretanyagot, felkészít a szakmai képzésre a két, vagy négy évfolyamos, OKJ - jegyzékben szereplő szakmákban szakmai képzést folytat, figyelembe véve a munkaerő piaci elvárásokat. A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskolai nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismeretek és készségeket, amelyek az önálló 17
1.7.3. A kollégiumi nevelés életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükséges. A kollégium megteremti a feltételt a vidéki növendékek iskolai tanulmányaihoz, ill. azoknak, akik közoktatási intézményünket választották továbbtanulási céllal. Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a bentlakásos nevelésben résztvevő tanulókat. Célunk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése. A diákok harmonikus és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása, a személyiség minél teljesebb kibontakoztatása, a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kibontakoztatása, fejlesztése, az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismeretek gyarapítása, a műveltség, a világszemlélet, a világkép formálása, a tanulásnak, a játéknak, a munkának beépítése a színes sokoldalú iskolai életbe, az önismeret, az együttműködési készség fejlesztése, az akarat edzése, az életmód, a motívumok, a szokások, az értékekkel történő azonosulás fokozatos kialakítása, meggyökereztetése. Alapelveink közül kiemelkedő a személyiség tisztelete. A gyermek fejlődő személyiség, sajátos életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Nekünk pedagógusoknak úgy kell segítenünk ezeknek a szükségleteknek, igényeknek a kielégítését, hogy az mindenképpen egy pozitív, előremutató személyiség fejlődését eredményezze. Teret kell biztosítani az egyéniségeknek, a kreativitásnak. 1.8 Intézményünk pedagógiai szemlélete "Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben és ezt a valamit mindenáron el is kell érnünk." (Madame Curie) Iskolánk mottója tükrözi pedagógiai hitvallásunkat. A diákok nevelésének és oktatásának folyamatában törekszünk az adott individuum képességeinek kibontakoztatására, ezzel párhuzamosan megteremtve a lehetőséget az egyén számára tehetsége szabad kibontására. Hisszük és valljuk Németh László következő szavait: "A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók." Emberképünk: o Olyan testileg és lelkileg egészséges, pozitív beállítottságú, nyitott, harmonikus személyiség, aki elfogadja, sőt természetesnek tartja világa kulturális, etnikai 18
sokszínűségét, az eltérő nyelvi, nemzeti hagyományokat és vallási különbözőségeket. Öntudatos, munkája és környezete iránt igényes, őszinte, tisztességes ember, aki képes a múlt értékeinek megőrzésével építeni a jelent, és alapozni a jövőt. o Képes a megújulásra, tudása innovációjára, és arra az alkalmazkodási képességre, mely lehetővé teszi számára nemcsak a jelen, hanem a holnap társadalmába való beilleszkedést. o Programunk olyan, a kompetencia alapú tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógus személyiséget kíván, aki oktató-nevelő tevékenysége során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeli a tanulói személyiség egészének fejlődését. Alapelveink: o Iskolánk pedagógiai tevékenységének középpontjában a személyiség harmonikus fejlesztése áll. Hiszünk abban, hogy az ember egyedi megismételhetetlen, így központi törekvésünk a személyiség szabadságának megőrzésével és tiszteletben tartásával az individuum egészséges fejlődésének segítése. o Feladatunk az általános emberi értékek, társadalmi normák megismertetése, elsajátíttatása, az értékek interiorizációja, a döntési képesség, demokrácia gyakorlása. o Törekednünk kell a diákok esélyegyenlőségének legoptimálisabb megvalósítására, a szegregációmentes, az együttnevelést biztosító környezet kialakítására, az EGYMI standardokban megfogalmazott értékek érvényesülésének biztosítására. o Gondot fordítunk, hogy diákjaink rendelkezzenek megfelelő általános műveltséggel, képessé váljanak tudásuk folyamatos megújítására. o Mindezek megvalósítására olyan iskolai közösségi légkör megteremtésére vállalkozunk, ahol jól érzi magát a tanár és diák egyaránt, ahol természetes elvárás egymás személyiségének tiszteletben tartása, a tanulók és pedagógusok jogainak gyakorlása, a kölcsönös együttműködés a feladatok megvalósítása során. o Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. o A tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. o Az oktatás során figyelembe vesszük a tanuló egyéni képességeit, az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében. Fontos alapelvként határozzuk meg a tehetséggondozás mellett a hátránykompenzáció biztosítását. o Gyógypedagógiai tevékenységeink során képessé tesszük tanulóinkat a másság elfogadására, a mássággal való együttélés erősítésére a szocializációs folyamatban. Feladatunk az eredményes társadalmi beilleszkedés elősegítése, feltételeinek megteremtése a nyitottság, felvilágosítás által is. o A tanulóink számára biztosítjuk az önálló életvezetési technikák elsajátításának lehetőségét, segítve a pozitív életperspektíva kialakulását. o Programunk olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában, a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. o A pedagógiai munkánkban lényegesnek tartjuk a képességfejlesztő és a produkcióközpontú művészeti nevelést, elősegítve ezzel a siker élményt nyújtó produkciók létrehozását. o Művészeti képzésünkben a választott területen felül speciális művészeti ismereteket biztosítunk, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével hozzájárulunk a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. o Oktatási, képzési rendszerünknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a XXI. század gazdasági, társadalmi követelményinek megfeleljen anélkül, hogy legkevésbé is korlátozná, vagy háttérbe szorítaná egy adott nemzet kulturális identitását. 19
1.9 Iskolánk oktatási és nevelési céljai, általános feladatai 1.9.1 Fő célunk Diákjaink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat (tudásokat és képességeket), amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Anyanyelvi kommunikáció (halott és olvasott szövegértése, szövegalkotás), Idegen nyelvi kommunikáció (halott és olvasott szövegértése, szövegalkotás, beszédkészség, más kultúrák megértése), Matematikai kompetenciák (matematikai modellek képletek, struktúrák, grafikonok, táblázatok - alkalmazása), Természettudományos kompetencia (fenntartható fejlődés formálása, egyéni és közösségi felelősség), Digitális kompetencia (információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje), Hatékony, önálló tanulás (új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését jelenti), Az élethosszig tartó tanulás igénye, Használható, eszközszintű tudás elsajátítása, Szociális és állampolgári kompetencia (a harmonikus életvitel kialakítása, közösségi beilleszkedés feltételeinek ismerete, hatékony társadalmi és szakmai élet megalapozása, a demokrácia megismerése), Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia (a kreativitás, az innováció képességeinek kialakítása és fejlesztése), Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (az esztétikai megismerés, élmények és érzések kreatív kifejezése, megismerése modern művészeti kifejező eszközökkel). Az általános iskolában tanulóink felkészítése a társadalmi cselekvőképességre, az önálló életvezetésre, a munkavégzésre való alkalmasságra, továbbtanulásra. A hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen, osztályfokon. Tanulóink az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz utolsó évfolyamára felkészüljenek az érettségi vizsgára, annak általános vagy emelt szintű követelményeinek megfeleljenek. A szakképzésben tanulók eredményesen készüljenek fel a szakmai vizsgára és annak követelményeit sikeresen teljesítsék. A speciális szakiskolai képzésben az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. Művészeti oktatásunk alakítsa ki a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és amatőr művészeti tevékenységek művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésre, együttműködésre és a toleráns magatartásra. A kollégiumi diáklakók elsajátítsák a közösségi együttélés alapvető szabályait, miközben önálló, öntevékeny, felelősségtudattal rendelkező személyiséggé válnak. 1.9.2. Pedagógiai programunk általános feladatai Tág teret biztosítani a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, a csapatszellemnek. 20
Fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, erősíteni akaratukat álmaik megvalósításához. Segíteni életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakítását. Ismeretszerzési, a kommunikációs és a cselekvési képességek fejlesztése változatos, hatékony tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretei között. A tanulók érdeklődési köréhez igazodó, korszerű gyakorlati, elméleti képzés megvalósítása. Helyi tantervünkben biztosítani tanulóink életkorához és az oktatott tantárgyak sajátosságaihoz igazodva, hogy elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. Olyan humánus, emberközpontú személyiség fejlesztése, mely az információs társadalom kialakulásának folyamatában képes megőrizni emberi értékeit. A speciális nevelési szükségletű gyermekek nevelésének általános feladatai: A gyermekek, tanulók érzelmi, értelmi fejlődését, az emberi kapcsolatok kiteljesedését segítő oldott, harmonikus intézményi légkör megteremtése Érzelmi biztonság nyújtása az állami gondoskodásban lévőknek. Az egyéni képességek korlátain belül a tanulók eljuttatása lehetőségeik maximumára. Képességfejlesztés biztosítása egyéni és kiscsoportos formában. A differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során. Terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottság, magatartási zavar esetén. A nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével a kompenzációs lehetőségek bővítése, a sérült pszichikus funkciók és fejletlen gondolkodási műveletek célzott direkt terápiája. Alapvető képességek, készségek, attitűdök fejlesztése az ismeretek megszerzésére. Önmaga és a környezete értékeinek felismertetése, elfogadtatása, ellátó és védőtechnikák, viselkedés és magatartásmódok kialakítása és gyakoroltatása. Konfliktuskezelő technikák elsajátíttatása, tudatos alkalmazásának gyakoroltatása. Értékeink, kultúránk, szülőföldünk és népünk gyökereinek megismertetése, érzelmi kötődések, azonosulások kiépítése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával. Önálló életvezetési technikák elsajátíttatása, az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, akarat fejlesztése, az önbecsülés erősítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi szerepvállalásának erősítését szolgáló versenyeken, vetélkedőkön, többségi iskolák rendezvényein való részvételi, szereplési, versenyzési lehetőségek biztosítása A tanulók sikeres tanulása, továbbhaladása érdekében a rendszeres iskolába járás szokásának kialakítása, megerősítése. 1.9.2.1. Fő feladataink négy fókuszban egyesíthetők Tehetséggondozás 21
Igény szerint, érdeklődési körnek megfelelően biztosított legyen a többletismeretek megszerzése az érettségi vizsgaszabályzatban adott tantárgy emelt szintű követelményrendszeréhez igazodva. Motiváltan tudjuk tanulóinkat elképzeléseikben segíteni. Általános műveltség Célunk, hogy tanulóink készség, jártasság szintjén tudjanak ismereteket elsajátítani. Humán műveltségi területhez kapcsolódva középiskolás szinten tudjanak tájékozódni könyvtárainkban katalógushasználat mellett. A diákok többsége otthonosan mozogjon valamennyi műveltségi terület szintjén. Ezért törekszünk az általános műveltség horizontjának kiszélesítésére, olyan kiegészítő ismeretek átadásával, amelyek az "élethossziglan tanulás" (life long learning) folyamatában időtállóak, a tudás innovációját segítik. (Informatikai ismeretek, idegen nyelvi képzés, környezetvédelmi nevelés, egészségnevelés-életvezetési szabályok, személyiségfejlesztő programok, drámapedagógiai- pályaorientációs programok). Felzárkóztatás Biztosítani szeretnénk, hogy az érettségi vizsgaszabályzat általános követelményrendszeréhez igazodó minimális teljesítményszint minden diák számára elérhető legyen. (felzárkóztató programok lehetőségei) Szakképzés Feladatunknak tekintjük olyan sokoldalú, kvalifikált szakemberek képzését, akik tudásukat képesek az új elvárásoknak megfelelően alkalmazni, illetve továbbfejleszteni a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően. 22