HU ISSN 1417-5398 GEOTUDOMÁNYOK A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 81. kötet VIII. KÁRPÁT-MEDENCE ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVIZEI KONFERENCIA (TERMÁLVÍZ BORVÍZ EGÉSZSÉG) MISKOLC, EGYETEMI KIADÓ 2011
HU ISSN 1417-5398 GEOTUDOMÁNYOK A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 81. kötet VIII. KÁRPÁT-MEDENCE ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVIZEI KONFERENCIA (TERMÁLVÍZ BORVÍZ EGÉSZSÉG) 125 éve született Pávai Vajna Ferenc és Vendl Aladár 90 éve javasolt Schréter Zoltán termálkarsztos védőterületet Egerben 50 éve találtak termálkarsztvizet Egerszalókon Köszöntés Dr. Lénárt László hidrogeológus 60 éves MISKOLC, EGYETEMI KIADÓ 2011
Szerkesztőbizottság: DR. KOVÁCS FERENC az MTA rendes tagja a Műszaki Földtudományi Kar Szerkesztőbizottságának elnöke DR. DOBRÓKA MIHÁLY egyetemi tanár a Geotudományok füzet Szerkesztőbizottságának elnöke A szerkesztésben közreműködött: Dr. Szűcs Péter, Dr. Lénárt László, Zákányi Balázs A megjelenést támogatta a Magyar Tudományos Akadémia X. Földtudományi Osztálya
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) KONFERENCIA KÖSZÖNTŐ Tisztelettel köszöntöm a VIII. Kárpát-medence Ásvány-, Termál- és Gyógyvizei Konferencia minden kedves résztvevőjét, előadóit, hallgatóit és szervezőit a festői szépségű Egerszalóki völgyben. Nagy öröm számomra, hogy a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara társ-szervezője lehet ennek a rangos nemzetközi rendezvénynek. Magyarországon már az 1929. évi XVI. törvénycikk II. fejezete kimondta, hogy az ásványvíz "az a víz, amelynek a rendes víztől eltérő összetétele, fizikai tulajdonsága és geológiai eredete van, és amely ennek következtében fokozottan üdítő, vagy az emberi szervezet életműködését előmozdító hatású". Irodalmi és publicisztikai forrásokból közismert, hogy a XIX. és a XX. században, amikor a gyógyítás területén nem álltak rendelkezésre erős és hatékony gyógyszerek, számos író és művész, politikus és híres ember súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségét híres fürdőhelyeken gyógyvizekkel kúrálta. A régészeti feltárások azt mutatják, hogy a fürdőkultúra több ezer évre tekint vissza. Büszkék lehetünk arra, hogy Budapesten a Római Birodalom korától napjainkig, beleértve a török hódoltság korát is, népszerű és híres fürdők szolgálták a testi-lelki felüdülést. Az első világháborút követő időszakban a hazai szénhidrogén kutatás számos helyen addig ismeretlen melegvíz és gyógyvíz készlet feltárását eredményezte. Gondoljunk csak Hajdúszoboszlóra, vagy Bogácsra, Cserkeszőlőre vagy Zalakarosra. Sok helyen ezeket az új forrásokat az első időszakban nem, vagy csak egyszerű feltételek mellett hasznosították. Az elmúlt évtizedben azonban korszakváltás következett be, és szigorú ellenőrzés mellett a professzionális hasznosítás került előtérbe. Néhány évvel ezelőtt az Európai Bizottság is felismerte, hogy a felszín alatti vizek olyan értéket képviselnek, amelynek védelmét EU Irányelv formájában is szabályozni kell. Ennek a lépésnek a jelentőségét talán csak évtizedek múlva lehet igazán értékelni, amikor nyilvánvalóvá válnak a fenntartható ásvány- és gyógyvíz hasznosítás előnyei. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy további szemléletváltásra is szükség van, mert a vízhez itt Közép-Európában a bőséges rendelkezésre állás tapasztalata kötődik, ami könnyen pazarláshoz vezethet. Napjainkban a hazai hévizekkel kapcsolatban felfokozott remények körvonalazódnak az energetikai hasznosítás területén is. Fontos feladat a szakemberek számára, hogy tudományos alapokon fogalmazzák meg azt a feltételrendszert, mely területeken a hasznosítás mely módjának kell prioritást kapnia. 3
Konferencia köszöntő Örömmel üdvözlöm a konferencia célkitűzését, és biztos vagyok benne, hogy fontos lépést fog jelenteni nemzeti kincsünk értékelése és fenntartható hasznosítása területén. A konferencia minden résztvevőjének eredményes tanácskozást kívánok! Végezetül nagy öröm számomra, hogy hazai felszín alatti vízkészletünk fáradhatatlan kutatóját és védelmezőjét, dr. Lénárt László egyetemi docens urat köszönthetem 60. születésnapja alkalmából a kar oktatói és a konferencia résztvevői nevében. Jó egészséget és sikerekben gazdag további életutat kívánok neki! Miskolc, 2011. július 20. Jó szerencsét! Dr. Tihanyi László dékán 4
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) PROLÓGUS (Dr. Lénárt László karszthidrogeológus 60. születésnapjára) Mindig örömteli alkalom, ha egy régóta velünk dolgozó kollégánkat ünnepelhetjük. Jelen konferenciánk keretében a most 60 éves Lénárt Lászlót köszönthetjük. Laci 1977-ben rövid talajmechanikusi és kutatógeológusi pályát követően került az Egyetemre, ahol tanársegéd, sokáig adjunktus volt, majd az utóbbi időben vezető oktatóként egyetemi docensi munkakörben tevékenykedik. Előbb a Földtan- Teleptani Tanszéken, majd megalakulásától kezdve a Hidrogeológiai- Mérnökgeológiai Tanszéken dolgozik. Széleskörű érdeklődése sokunk előtt ismert: kedvenc témája a karsztok világa, a Bükk, ehhez kapcsolódóan a barlangok és a térség hévizeinek kutatása és megismerése. Nevéhez fűződik a Bükki Karsztvízészlelő Rendszer kialakítása, és immár évtizedek óta történő folyamatos működtetése a hidrogeológiai észlelés érdekében. Szenvedélyes gyűjtő, legyen szó kőzetekről, ásványokról vagy akár bélyegekről. És persze számára az volt talán a legnagyobb öröm, amikor ezeket a szórakozásait együtt művelhette: így születtek meg a barlangos képeslapjai, vagy a Hidrogeológiai kirándulások a Bükkben című egyetemi jegyzete. A szakmai közélet aktív szereplője, aki tevékenyen dolgozik a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban és a Magyarhoni Földtani Társulatban, évekig vezető tisztségeket is vállalva. Jelenleg a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztályának elnökeként lát el fontos szakmai megbízást. Tudományos munkája mellett mindig igyekezett a szakma népszerűsítésében is élen járni, talán nem véletlen, hogy az ő irányításával készült a legtöbb Tudományos Diákköri (TDK) dolgozat az intézetben, ő találta ki a Víz Világnapja rendezvénysorozaton belül azt a fotóposzter versenyt, ami egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és ahol a pályamunkák többsége már professzionális minőségű alkotás. Ez a rövid kis emlékező pályarajz nem lehet elég arra, hogy mindent felsoroljunk, arra viszont kiválóan alkalmas, hogy bemutassuk Lénárt Laci kollégánk sokoldalú és a közössége számára hasznos munkáját, aminek lendületes továbbfolytatását mindnyájan bízvást reméljük. 5
Prológus (Lénárt László karszthidrogeológus 60. születésnapjára) A Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék munkatársainak és doktorandusz hallgatóinak a nevében ezzel a kiadvánnyal kívánunk Lénárt Lacinak további munkájában szép szakmai sikereket, még újabb évtizedeket jó erőben, egészségben és boldogságban! Isten Éltessen Sokáig! Miskolc, 2011. július 20. Szűcs Péter tanszékvezető egyetemi tanár Kovács Balázs intézetigazgató 6
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) EGÉSZSÉGTURISZTIKA LEHETŐSÉGEI A REGIONÁLIS GAZDASÁGI EGYENSÚLY MEGTEREMTÉSÉBEN Kocziszky György egyetemi tanár Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet 3515 Miskolc, Egyetemváros, regkagye@uni-miskolc.hu Kivonat Az 1989 után végbement geopolitikai irányváltás (a többi posztszocialista országhoz hasonlóan) számos társadalmi- és gazdasági változást indukált hazánkban. Ezek közül talán a legnyomasztóbb, hogy az elmúlt két évtizedben a gazdaságpolitika nem tudta kezelni a rövid- és a hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedés dilemmáját, ill. az ebből származó ellentmondásokat. A külső- és belső (makro- és mezo szintű) egyensúlytalanság komoly feszültségeket generál, a belső és a külső tőkeinjekciók ellenére az elmúlt két évtizedben a területi diszparitások mértéke nőtt. A tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen szerepe lehet az egészségturisztikának a helyi, ill. térségi gazdasági egyensúly megteremtésében, a relatív konvergencia megindításában. Absract: The geopolitical reverse after 1989 (similarly to the other post-socialist countries) has induced many changes in Hungary. The most overwhelming of them is the fact that it still cannot handle the dilemma of the short and long term, sustainable economic growth and the contradictions resulted from it. Social stress of similar extent is generated by the increase of regional disparities in the last two decades in spite of the declared government purposes and the internal and external capital injections. The paper aims at answering the question regarding the role of health tourism on creating the local and regional economic equilibrium. 1. Bevezetés A gazdasági és társadalmi felzárkózás reménye a hazai közgondolkodásban nem újkeletű. Közel 200 éve, a reformkortól napjainkig szellemi és politikai életünk színe-java (pl.: Széchenyi, Wesselényi, Ady, Bibó, stb.) a mindenkori korszellemnek- és a társadalmi-gazdasági viszonyoknak megfelelően hitet tett a felzárkózás szükségessége mellett, ill. polemizált ennek akadályairól. 1/ 1/ Miként lehetne Magyarországot a sárbolt kiemelni? teszi fel a kérdést 1830-ban Széchenyi István Wesselényi Miklóshoz írt levelében (Széchenyi, 2004). 7
Kocziszky György Az eredmény ellentmondásos: egyrészt a húzd meg, ereszd el típusú gazdaságpolitikának, másrészt a világgazdaságban lejátszódó konjunkturális ciklusoknak megfelelően hol kisebb, hol nagyobb makrogazdasági növekedésünk üteme, ill. az egyensúlyi pályától való eltérésünk mértéke, kibocsátási résünk előjele és nagysága, miközben a makro- és mezo szintű kibocsátások sokkoknak és a zavaroknak való kitettsége nőtt. 2. Egyensúlyhiány okai A hazai gazdaság egyensúlyhiánya nem újkeletű. A gazdaságpolitikával foglalkozó szakírók legfeljebb csak a folyamat felgyorsulásának időpontjában vitáznak (a többség az 1970-es évek elejétől datálja). A tartós egyensúlyhiány némi egyszerűsítéssel alapvetően három, egymással szoros kölcsönhatásban álló okra vezethető vissza (1. ábra). 1. ábra. Egyensúlyhiányt előidéző okok. (Forrás: saját szerkesztés) a) Alacsony hozzáadott érték, világpiaci kitettség A magyar gazdaság több mint három évtizede küzd avval a problémával, hogy a termékek, szolgáltatások hozzáadott értéke alacsony, a hazai gazdasági növekedés ütemét alapvetően befolyásoló ipari ágazatok kibocsátását (így Kompország, kompország, kompország: Legképességesebb álmában is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, ki szívesebben vissza. Miért hazudták, hogy a komp-híd, ó Potyamkin, te kenetes kezű szent ember, te csak Katalin cárnőt csaltad meg. Idealisták és gonosztevők összeálltak, álság levegőköveiből várakat csináltak, teleujjongták a világot, hogy a Kárpátok alatt kiépült Európa. A Nagy Humbug nem Európának ártott meg, a hazugságot itthon hitték el. Minekünk váltig azt mondták, hogy itt Európa van, kultúréletre készültünk, s megfeszített idegekkel rángattuk magunkat előbbre. Ady Endre, Budapesti Napló, 1905. október 15. (Ady Endre összes prózai művei. 7. kötet. Arcadum Adatbázis Kft.). 8
Egészségturisztika lehetőségei a regionális gazdasági egyensúly megteremtésében növekedésünk ütemét is) elsősorban a világgazdaságban lejátszódó konjunkturális ciklusok, ill. a betelepült multinacionális társaságok fejlesztési és profit optimalizációs stratégiája határozta meg (növekedési ütemünket alapvetően az USA és az EU teljesítménye húzta, ill. fékezte). Evvel magyarázható, hogy adott térség (megye vagy régió) kibocsátása a korábbiaknál jobban függ a rezidens vállalkozások exportképességétől (exportdinamikájuk gyorsulásától vagy lassulásától). A tartósan alacsony teljesítményű megyék esetében az exportképesség alacsony, amit sem a helyi fogyasztás, sem pedig a helyi szolgáltatások hozzáadott értéke nem tud kompenzálni (a szolgáltatás export legkevésbé ezekre a térségekre jellemző). A globális konjunkturális környezethez jobban simuló megyék teljesítménye az elmúlt években folyamatosan nőtt, míg a perifériális helyzetűeké relatíve romlott, vagy jobb esetben stagnált. Az alacsony hozzáadott érték, a külpiaci kitettség, valamint az elmúlt nyolc esztendő (2002-2008) hibás gazdaságpolitikájának következtében monotonon nőtt hazánk államadóssága és külső eladósodottsága, ami különösen sérülékennyé teszi az országot. b) Fiskális húzások alacsony hatékonysága A piacgazdasági átmenet területileg eltérő helyzetben találta 1989-ben a hazai társadalmat és gazdaságot. A valós és a látens területi különbözőségek nem újkeletűek. Az 1980-as évek elején, közepén az ipar versenyképességének romlásával a monostruktúrális térségek nehéz helyzetbe kerültek (jó 20 évvel a Nyugat-Európában hasonló okokból jelentkező folyamatokat követően). Mint közismert, az akkori párt- és politikai vezetés ugyan ismerte ezeket a gondokat, de érdemben nem léptett (ehelyett látszatintézkedések születtek). A gazdasági- és geopolitikai irányváltás ezeket a folyamatokat felgyorsította. A mozgástér megváltozásából adódó lehetőségekkel a megyék (külső és belső okok miatt) különbözőképpen éltek meg, ami a különbségeket még látványosabbá tette. A térségek ágazati struktúrájától (az un. húzó ágazatok meglététől, ill. hiányától) függően alakult a régiók beruházási és foglalkoztatási dinamikája is; tartósan alacsony beruházás tartósan alacsony foglalkoztatottsággal párosult (2009 után némileg csökkent ugyan a munkanélküliségi ráta területi szóródása, de ez sokkal inkább a leszakadt térségekben jelentkező magasabb közfoglalkoztatásnak, mintsem a munkaerőpiaci helyzet javulásának következménye. Az 1990 után megindult átalakulás munkaerőpiaci következményeként kialakult hazánkban a Nyugat-Kelet irányú munkanélküliségi lejtő; az alacsonyabb 9
Kocziszky György és a magasabb munkanélküliségi rátájú térségek között több mint tízszeres különbség jött létre. 2/ A munkanélküliség szóródásának terjedelme 2006-tól masszívan nő, ami arra utal, hogy a foglalkoztatáspolitika zsákutcába került (2. ábra). 25 20 százalék 15 10 5 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 10 év Minimum Maximum Átlag 2. ábra. Munkanélküliségi ráta megyénkénti szóródása. (Forrás: saját szerkesztés) A hazai költségvetésben megjelenő uniós források (1999: 3,3 Mrd.Ft; 2010: 706,8 Mrd.Ft, adatok folyó áron) és a felhasználás (1999: 14,9 Mrd.Ft; 2010: 804,8 Mrd.Ft, adatok folyó áron) 1999-2010 között dinamikusan növekedett. Bár az időtáv viszonylag rövid (ezért aligha vonható le messzemenő következtetés), de az jól látható, hogy a hazánkba érkező támogatásoknak a GDP növekedésére gyakorolt hatása elmarad az EU átlagától (1. táblázat). 1. táblázat. Támogatások GDP növekedésére gyakorolt hatása. Ország GDP/EU* támogatás Hozzájárulás a GDP növekedéséhez (%) 1989-1993 1994-1999 2000-2006 Portugália ~ 3 % 3,9 4,6 6,1 Spanyolország ~ 1,5 % 2,9 3,1 4,2 Görögország ~ 2,6 % 4,3 5,6 6,1 Írország ~ 2,8 % n.a. 8,9 8,6 Magyarország ~ 2,1 % - - 1,2** Megjegyzés: * AGENDA 2000 (max. 4 %) ** 2004-2006 között (forrás: saját számítások) Forrás: The R de of Fiscal Franfers for Regional Economic Convergence in Europa (No.1029.2009.) 2/ A foglalkoztatottak száma 2011. januárjában a 15-74 éves korosztályban 3 millió 743 ezer fő volt, ami 0,5 %-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket (KSH, 2011). A 15-74 éves munkanélküliek száma 487 ezer fő volt, 8 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 11,5 %-os munkanélküliségi ráta lényegében megegyezett az egy évvel korábbival (a munkanélküliségi ráta a férfiak körében 12,0 %, a nők esetében pedig 10,9 % volt).
Egészségturisztika lehetőségei a regionális gazdasági egyensúly megteremtésében Ennek számos oka van, így pl.: a forrásallokáció során megnyilvánuló ötletroham ; a források nagyobb része (60-65 %-a) egyszeri keresletnövelő, ill. közösségi infrastruktúra javító, nem pedig gazdasági potenciált erősítő hatású volt, ezen belül is magas az un. puha projektek aránya. Ezzel szemben az EU kohéziós politikájának alapvető célja az alacsony teljesítményű régiók felzárkóztatása. Ebből következik, hogy a támogatás akkor hatékony, ha (a támogatás nélküli állapothoz képest) többletkibocsátást generál. Az empirikus vizsgálatok és elemzések azt igazolják ebben a vonatkozásban is, hogy jelentős különbségek vannak (pozitív példák mellett nem ritka az alacsony abszorpciós hatékonyság); a források odaítélése politikai érdekek alapján történt, jelentős részét nem a hosszú távú felzárkózásokat segítő beruházásokra fordították, így hatásuk is gyenge; a források nem additívek, hanem helyettesítő jellegűek. Az esetek nagyobb részében nem plusz forrásként jelent meg, hanem kiváltotta a korábbi magánerős vagy állami beruházásokat (Kocziszky, 2010). Leszakadt és depressziós térségeink csapdába estek, mert az elmúlt évek fiskális húzásainak hatékonysága (egyrészt azok puha jellege, másrészt érzékenységi küszöb alatti szintje miatt) alacsony volt; a tőkeinjekciók elégtelennek bizonyultak a reál konvergencia generálásához (ehhez jóval nagyobb fiskális lökésre lett volna szükség). 3/ A hazai térségek reál- és nominális konvergenciájának makro- és mezőgazdasági feltételein túl az elmúlt években hiányzott az ágazati és a helyi gazdaságpolitikai összhang, valamint az ezt megalapozó morális háttér. A programok egy része virtuális hatású volt, a támogatásokat politikai látványtervekre fordították. Kizárólag a fiskális- és monetáris eszközökkel variáló gazdaságpolitika elégtelen a regionális problémák kezelésére, mert a különböző sokkok eltérő mértékben érintik a megyéket. c) Morális elesettség Nem újkeletű az a felismerés, hogy stabil morális alapok nélkül aligha indítható el fenntartható gazdasági növekedés. A probléma nem kizárólagosan 3/ A humán fejlődési index rangsorának sem az élbolyában, sem pedig az alsó harmadában érdemi változás (2000-hez képest) nincs. A 2009. évi adatok szerint Budapest (0,8739 Győr-Moson-Sopron megye (0,687) és Fejér megye (0,669) pozíciói változatlanok, míg Nógrád (0,600) és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye (0,587) helyzete tovább romlott néhány százalékponttal. 11
Kocziszky György magyar, de a közállapotok romlásának társadalmi- és gazdasági következményei hazánkban is súlyosak. 4/ 3. Paradigma váltás kívánatos irányai A gazdaságpolitika fő áramlata az elmúlt három évtizedben a növekedés megszállottja volt Napjainkig azonban egyre többen ismerik fel, hogy a gazdasági növekedést (még az olyan exportvezérelt gazdaságokban is, mint hazánk) elsősorban a termelékenység és a hozzáadott érték bővüléssel kell elérni, nem pedig a globális piacok növekvő hányadának megszerzésével. 5/ A hazai gazdaságpolitika formálói előtt álló feladat nem csekély: egyszerre kell ledolgozni az alacsony foglalkoztatásból, valamint a hozzáadott értékből származó deficitből adódó kibocsátási hiányokat. Ehhez azonban gazdaságpolitikai paradigma váltásra van szükség! Ebben komoly szerepet játszhat az egészségturizmus. a) Egészségturisztikai piac mérete A gazdaságilag fejlett országokban (korosztályfüggően) egyre nagyobb figyelmet fordítanak az egészségmegőrzés különböző formáinak. A szakirodalom a kor és a jövedelmi-, valamint végzettségi viszonyoknak megfelelően négy (ifjúsági, felsőkategóriás-, mainstrem- és szenior) klasztert definiál (3. ábra). Bár az egészségturizmust alkotó turisztikai termékek alapszolgáltatásainak köre (a kínálat) igen hasonló, keresleti oldalon a vendégek motivációja mégis különböző lehet (Illing, 2011). Az egészségturizmus (más turisztikai termékkel összehasonlítva) 6/ előnye: 4/ Európában a megkérdezett nagyvállalatok munkavállalóinak több mint harmada hajlandó készpénzt vagy egyéb ajándékot felkínálni egy üzlet elnyeréséért, és negyede nem bízik a cégvezetés etikus viselkedésében. Magyarország a második Oroszország után a visszaélések előfordulása alapján. A 25 európai országban készített felmérés keretében alkalmazottaktól a csúcsvezetőkig több mint 2300 munkavállalót kérdeztek meg. (A felmérés teljes egészében megtekinthető a http://www.ey.com/hu/fids weboldalon.) 5/ A gazdasági bővülést a feldolgozott termékek globális piacain elérhető részesedésért folytatott harc határozza meg, és ezt a felismerést viszonylag könnyen kommunikálják a választóik felé. A külső többleteket felmutató gazdaságokat általában versenyképesnek nyilvánítják, tekintet nélkül a gazdasági növekedésük vagy a termelékenységük alakulására. A kereskedelmi mérlegre úgy tekintenek, mint egy ország fő mutatójára, mintha csak valamely cégről lenne szó. A valóságban azonban a kettőnek alig van köze egymáshoz. A kereskedelmi mérleg egyszerűen a beruházások és a belföldi megtakarítások különbözetét jelenti, vagy általánosabban véve az összesített kiadások és a teljes kibocsátás eltérését. 6/ A szakirodalom két ágat határoz meg: a gyógy és a wellness turizmust (a gyógyturizmus ugyanis további részekre bontható: betegségmegelőzésre, gyógyászatra és rehabilitációra). 12
Egészségturisztika lehetőségei a regionális gazdasági egyensúly megteremtésében relatíve hosszú tartózkodási idő (a kúra-alapú szolgáltatások miatt az eltöltött idő hosszabb, mint más turisztikai termékek esetén); gyógy- és kultúrturizmus wellners turizmus felső kategóriás-klaszter képzettségi, jövedelmi viszonyok testépítés és divatirányzat ifjúsági klaszter szabadidő orientált egészségturizmus egészségmegőrző családos egészségturizmus mainstream klaszter szenior klaszter gyógyszolgáltatás fürdőszolgáltatás életkor 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 3. ábra. Korosztályfüggő igények. magasabb fajlagos költés a specializált szolgáltatások és eszközök, valamint az egészségturizmus magas élőmunka-igénye miatt (különösen igaz ez a wellness turizmusra); jelentős forrásszükséglet mind az infrastruktúra specializáltsága, mind pedig a turizmus átlagánál képzettebb szakszemélyzet miatt, az egészségszolgáltatók esetén mind az állandó, mind a változó költségek magasak; kisebb szezonalitás az egészségturizmus szolgáltatásai általában időjárás-függetlenek, ezért főként nem nyári időszakban jellemző, hogy a látogatók gyógyhelyeket keresnek fel. A wellness esetén ez a közvetlen kapcsolat sokkal kevésbé igaz, mint a gyógyturizmusban. Általános az a feltételezés, hogy az emberek, ha az adott gyógymód, gyógytényező vagy személy hozzá tud járulni egészségügyi problémájuk 13
Kocziszky György javításához, akkor hajlandóak áldozni (időt, energiát, pénzt) a gyógytényező felkeresésére. Mindezekből következően a gyógyturizmus motivációja erős, a társadalom széles köre potenciális fogyasztó; a piacot természetesen szűkíti azonban a specializált egészségügyi szolgáltatások magas ára, illetve a természetes gyógymódok elutasítása. A wellness turizmus szolgáltatásai magasabb igény kielégítését célozzák (ezeket a szolgáltatásokat igénybe vevők egyre többet hajlandóak saját magukkal, szellemi és fizikai állapotukkal foglalkozni, illetve specializált szolgáltatásokat is igénybe venni). 7/ b) Egészségturisztikai foglalkoztatásra, jövedelmi viszonyokra gyakorolt hatása A turisztikai szervezetek és szakértők szerint a harmadik évezred első évtizedében a turizmuson belül az egészségturisztikai ráfordítások mutatják az egyik legdinamikusabb fejlődést (4. ábra). 4. ábra. Német gazdaság ágazati portfóliója. (1994-2000 között). Forrás: DETECON (2001) Ennek jótékony jövedelemtermelő, foglalkoztatást javító, beruházást ösztönző, helyi adókat növelő és fizetési mérleget javító hatása van. 7/ Betegség esetén fogyasztói a gyógyszolgáltatásoknak, de számukra inkább a megelőzés, a szellemi és fizikai állapot megőrzése a fontos. A termékfejlesztés során azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az igények szinte minden szintjén lehetséges egészségturisztikai szolgáltatásokat kínálni a fogyasztóknak. 14
Egészségturisztika lehetőségei a regionális gazdasági egyensúly megteremtésében A szatelit számláink adatai szerint a turisztikai ágazat részesedése a hazai GDP-ből bár évről-évre javuló tendenciát mutat (2000: 5,1 %; 2009: 6,3 %), szakértői becslések szerint legalább 3-4 %-kal alatta van a reális lehetőségeknek. 8/ Ezen belül az egészségturisztikai ágazaté alig 13 %; Észak-magyarországi régióban még alacsonyabb ez az arány (3,6 %), holott jelentősen hozzájárulhatna a térség saját (autonóm) egyensúlyi pályájának kialakulásához. 4. Összefoglalás Az elmúlt két évtizedben az egészségturizmus társadalmi- és gazdasági szerepe ugrásszerűen megnőtt a fejlett országokban, ami egyrészt a társadalmak elöregedésével, másrészt az ágazat jövedelemtermelő, magas hozzáadott értéket, magas szakképzettséget igénylő, foglalkoztatást javító hatásával magyarázható. Az egészségturisztikai értékteremtő és foglalkoztatást javító hatásaira a regionális politika Észak-magyarországi irányítói, fejlesztői az elmúlt időszakban a kívánatosnál jóval kisebb figyelmet fordítottak, miközben az adottságok és a lehetőségek jobbak, mint az elért eredmények. Az ágazat regionális fejlesztése számításaink szerint 2020-ra 3-6 %-kal javíthatja a foglalkoztatást, 10-12 százalékponttal járulhatna hozzá a GDP bővüléséhez. 5. Köszönetnyilvánítás A tanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként - az Új-Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Irodalom [1] Ady Endre (1905): Az ismeretlen Korvin-kódex margójára. Budapesti Napló, 1905. október 15. (Közölve: 7. kötet. Arcadum Adatbázis Kft. 1999). Ady Endre összes prózai művei. [2] Kocziszky György (2010): Mítosz és valóság: Forrásbevonások hatása a regionális konvergenciára. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek. VI. évf. 2. pp. 2-45. [3] Széchenyi István/Wesselényi Miklós (2004): Feleselő naplók. Helikon Kiadó, Budapest. [4] Illing K. (2011): Nachfrage im Gesundheitstourismus. Apollon Hochschule Bremen. Studienheft im BA-Studiengang Gesundheitstourismus. 8/ A területi diszparitások jelentősek. Amíg a Nyugat-dunántúli régió részesedése 11,9 %, addig az Észak-magyarországi régió csak 3,1 % (2009). 15
Kocziszky György [5] Hilbert J./ Fretschner R./ Dülberg A. (2002): Rahmenbedingungen und Herausforderungen der Gesundheitswirtschaft. Gesenkirchen. 16
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BÜKKI TERMÁLKARSZT EGERSZALÓK-DEMJÉN-I RÉSZE FELTÁRTSÁGA Dr. Lénárt László egyetemi docens Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék, 3515 Miskolc, Miskolc-Egyetemváros, hgll@uni-miskolc.hu Kivonat A Bükki Termálkarszt Egerszalók-Demjén-i részéről érdemben 1961 óta beszélhetünk. Az Eger- Demjéni Olajmezőn a De-42 kút szénhidrogénre meddő lett, de az eocén mészkőben lévő szegélyvizet feltárta. A 407,5 m mélyről felszínre emelkedő 65 C-os termálkarsztvizet kezdetben öntözésre próbálták sikertelenül használni. Az 1960-as évek közepétől a kút vize a már bevízkövesedett (nem működő) tolózárak miatt a domboldalon végigfolyva gyönyörű mésztufadombot ( sódomb -ot) hozott létre, mely Egerszalók jelképévé vált. Az 1970-es évek elején két kis medencét építettek, mely a helyi fürdési igényeket jól kielégítette. 1987-ben melléfúrásos technikával lemélyítették a 426 m mély De-42/A kutat, mely hasonló minőségű és hőmérsékletű vizet adott. 1992-ben vizét gyógyvízzé minősítették. 2002-ben mindkét kútfejet felújították, a vízjogi engedélyeket rendezték. A régi kút a sódomb fenntartását, az új kút a 2007-ben megnyitott modern fürdő vízellátását biztosítja. A víz hűtése a 2010-ben megépített hőközpontban történik. A hőcserélőkben nincs mészkiválás. A Demjén K-10-es (Hegyes-kői) kút 2006-ban készült el. Mélysége 696,5 m, az eocén mészkőből kilépő termálkarsztvíz hőmérséklete 66 C, minősége és gáztartalma hasonló az előző két kútéhoz. A próbaüzem során jelentős vörösbarna mészkiválás képződött. Ma a nyitott hűtőmedencében jelentős a fehér színű kiválás. A gyógyvízzé minősített termálkarsztvizet a demjéni fürdőben használják fel. A Demjén K-11-es (Kenderföldi vadászles) kút 2008-ban készült el. Mélysége 951,5 m, a kisebb mértékben a triász, döntő mértékben a bizonytalanul eocén korú, mészkőből kilépő termálkarsztvíz hőmérséklete 66 C. Minősége hasonló az előző kutak vízminőségéhez, de a gáztartalomból hiányzik a metán. A próbaüzem során a kúthoz közel sárgásfehér, kénes, majd a kúttól távolodva előbb vörösbarna, majd néhány hónap múlva egyre világosabb sárgásbarna kiválás képződött. Vizét gyógyvízzé minősítették, az egerszalóki Termál Kemping fürdővízellátását és részben hőigényét biztosítja. Minden kút pozitív, a víz kora több ezer éves, eddigi működésük során egymásra káros hatást nem gyakoroltak. Jelenleg egy további új kút fúrása történik Demjén D-i határában. Abstract The Egerszalók-Demjén area of the Bükk thermal karst can be taken into account as an existing unit since 1961. It was when well De-42 of the Eger-Demjén Oil Field stopped yielding hydrocarbon but yielded subsurface waters stored in the Eocene limestone. The thermal karst water wells up from the depth of 407.5 m and its temperature is 65 C. First the locals tried to use it for watering but the attempt was unsuccessful. From the middle of the sixties, the latches of the well did not close tight anymore, leading to a leakage of the well. As a result, the water has been flowing down on the 17
Dr. Lénárt László hillside, creating a very spectacular sinter cone ( salt hill ). This formation became the symbol of Egerszalók. Two small pools were built in the beginning of the 1970s which served quite adequately the spa bathing demands of the local people. In 1987 a second well was drilled next to the first one. The new well, named De-42/A, yields the same quality and temperature water as De-42 does. The water was classified as water suitable for medicinal use in 1992. The aboveground parts of both wells were refurbished in 2002, and the necessary legal documents were obtained. The old well is responsible for the maintenance of the salt hill and the new one provides the water supply of the modern bath complex, opened in 2007. A heat treatment centre was built in 2010, where the water is cooled. There is no calc residue in the heat exchanger. Well K-10 of Demjén (Hegyes-kői well) was completed in 2006. Its depth is 696.5 m. The temperature of the thermal karst water yielding from Eocene limestone is 66 C. Its quality and gas content is similar to that of the two wells previously discussed. During the test run reddish brown residue was formed. Today there is an open cooling basin, and the white residue is significant in it. The thermal karst water is classified as medicinal water and used in the Demjén spa presently. Well K-11 of Demjén (Kenderföldi vadászles well) was completed in 2008. Its depth is 951.5 m. The temperature of the thermal karst water yielding from Triassic-Eocene limestone is 66 C. Its quality is very similar to that of the wells mentioned above but its gas content doesn t contain methane. During the test run different types of residue formed: close to the well yellowish white deposit appeared with sulphur content; further away from the well a different residue was detected: reddish brown at first, but a few months later it turned to a lighter yellowish brown deposit. The water is classified as water suitable for medicinal use. It is used in the Thermal Camping of Egerszalók; it supplies all its bath water, and partly satisfies its head demand. All the wells are positive. The age of the water can be measured in millennia. So far the wells created no negative impact on the yield of each other. Presently the water licence allows the drilling of another well in the south boundary of Demjén. 1. Bevezetés Egerszalók és Demjén térségében az 1961-es szénhidrogénre meddő, de termálvízre produktív egerszalóki termálkarsztkút létrehozása után indult meg a termálkarsztvíz felhasználása. Először helyi igényeket elégített ki, 1987-ben egy új kutat fúrtak a termálkarsztvíz nagyobb mértékű jelentősebb fürdőn keresztül történő felhasználása céljából. A helyi dimenzióból csak 2006-ban sikerült kilépni, létrehozva egy nemzetközi szintű fürdő-gyógyfürdő-szálloda együttest. 2006-ban és 2008-ban Demjénben készült el két termálkarsztkút. Az előző a demjéni fürdőt-gyógyfürdőt, az utóbbi az egerszalóki Termál Park Egerszalók létesítményeit látja el gyógyvízzel. Jelenleg készül Demjénben egy új termálkút és Egerszalókon is tervbe van véve egy további. A fentiek miatt az Egerszalók-Demjén Termálvölgy jelentősége egyre növekedni fog. Egerrel, ill. Andornaktályával együtt a DNy-i Bükk meghatározó termálkarsztvíz termelője és felhasználója. 18
A bükki termálkarszt Egerszalók-Demjén-i része feltártsága 2. A Bükki Termálkarszt Magyarország területének 9,9 %-án hideg karsztvízadó karbonátos kőzetek találhatók, viszont a termálkarsztvizet adó területek aránya 24 %-os az ország területéhez képest [Lénárt, 2011]. A karsztos hegységeinkben és peremükön hideg, előterükben langyos és meleg karsztforrások fakadnak, ill. meleg és forró vizet adó fúrt kutak működnek. Vizüket ivóvízként, valamint fürdési és gyógyászati célokra hasznosítják, ill. az emberi beavatkozás nélkül elfolyó forrásvizek ökológiai szempontból fontosak. Az utóbbi időben az energetikai (fűtési) célú termálkarsztvíz felhasználása is helyenként megvalósult. (Az 1800-as évek végétől napjainkig sokan álltak ki a hévíznek a fűtési, energetikai célú hasznosítása mellett, de a kezdeményezések zömmel elhaltak.) A termálkarsztvíz Magyarországon igen fontos víztípus, a vele való foglalkozás a szakmai okokon túlmenően jelentős gazdasági érdek is. Az EU Víz Keretirányelv alapján kijelölt 185 hazai, felszín alatti víztest közül 15 a termálkarsztos [Liebe, 2009]. Teljes területük 22.300 km 2, ami az ország területének 24 %-a. (Magyarország területének kb. 1/3-án termelhetünk hideg és meleg karsztvizet.) A bükki HU_kt.2.1. termálkarsztvíz víztest (1. ábra) a maga 4.300 km 2 -es kiterjedésével 2. a hazai területarányos rangsorban. 1. ábra. A bükki termálkarsztos víztest. (Liebe, 2009) A bükki termálkarszt Bükk-térséghez kapcsolódó részén lévő, ill. létesített langyos, meleg és forró források és kutak helyét, ill. a hideg-langyos-meleg karszt zonalitásának további bizonyítékait a 2. ábrán mutatjuk be. Ezen feltüntettük a Nyi irányban kapcsolódó Recsk-Bükkszék termálkarszt két jellegzetes termálkarsztvizes előfordulását (Recsk és Bükkszék), valamint a térség legmélyebb, Mályiban 2010-ben mélyült, 2311 m mély fúrásának a helyét is. Az előbbiek a Ny-felé történő kapcsolódáshoz adhatnak kutatási adatokat, az utóbbi a K-i irányban 19