MAGYAR JAVASLAT A TERMÉSZETES ÁSVÁNYVIZEK KINYERÉSÉRŐL ÉS FORGALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ 2009/54/EK DIREKTÍVA MÓDOSÍTÁSÁRA

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) MAGYAR JAVASLAT A TERMÉSZETES ÁSVÁNYVIZEK KINYERÉSÉRŐL ÉS FORGALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ 2009/54/EK DIREKTÍVA MÓDOSÍTÁSÁRA Bikfalvi Istvánné dr. titkár Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács, 1012 Budapest, Kuny Domokos u , asvanyvizek@asvanyvizek.hu Kivonat Az előadás azokat a változtatásokat tartalmazza, amelyeket Magyarország javasol a direktíva módosításával foglalkozó Bizottságnak 1. Bevezetés Nagyon időszerű és fontos megkezdeni az Unióban az ásványvizekre vonatkozó, hatályban lévő direktíva módosítását Az eredeti jogszabály 1980-ban készült, több, mint 30 évvel ezelőtt, tartalma idejétmúlt, nem tükrözi ennek a nagyon speciális iparnak a fejlődését. A jelenlegi direktíva alkalmazásának a gyakorlata azt mutatja, hogy új szabályozásra van szükség. A természetes ásványvíz olyan egyedi, természetes termék, amely különleges bánásmódot igényel, és amelynek a presztízsét meg kell őrizni. Ezért világos, egyértelmű szabályokra van szükség. 2. Uniós szabályozás Az Unióban jelenleg három olyan kötelező érvényű jogszabály van hatályban, amely az ásványvizek és forrásvizek szabályozásával foglalkozik: 1. az Európai Parlament és Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról, 2. a Bizottság 2003/40/EK irányelve (2003. május 16.) a természetes ásványvizek jegyzékének, koncentrációs határértékeinek és címkézési követelményeinek, valamint a természetes ásványvizek és forrásvizek ózonnal dúsított levegővel való kezelésére vonatkozó feltételeknek a megállapításáról, 27

2 Bikfalvi Istvánné dr. 3. a Bizottság 115/210/EU rendelete (2010. február 9.) a fluorid természetes ásványvizekből és forrásvizekből történő kivonásához használt, aktivált alumínium-oxid alkalmazásának a feltételeiről. A 2009/54/EK direktíva gyakorlatilag megegyezik a 80/777/EGK tanácsi irányelv, valamint az ezt módosító 96/70/EK irányelv rendelkezéseivel, az új szövegrészek semmilyen új előírást nem tartalmaznak, kizárólag a bizottsági eljárásokat érintik. A direktíva rendelkezései tehát ahogyan azt a bevezetőben említettük több, mint harminc évesek, idejétmúltak, szükség van új, világos, egyértelmű szabályokra. 3. Magyar szabályozás Magyarországon szintén három rendelet foglalkozik a palackozott vizek szabályozásával: 1. a 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól, 2. az 59/2006. (VIII.14.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet, amely a 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM rendeletet módosítja, valamint 3. a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről. A 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet ahogyan a címéből látható a gyógyvizek kivételével valamennyi vízfajta palackozását és forgalmazását szabályozza. A gyógyvizekre vonatkozó előírásokat a gyógytényező rendelet tartalmazza. Így Magyarországon minden vízfajtára van hatályban érvényes rendelet. A 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet a 80/777/EGK, a 96/70/EK és a 2003/40/EK irányelvek átvételével készült, vagyis a természetes ásványvizekre és a forrásvizekre vonatkozó előírások az uniós jogrendszer szabályainak megfelelően teljes egészében megegyeznek az uniós előírásokkal. A rendelet Magyarország uniós csatlakozásakor lépett hatályba. A korábbi ásványvíz rendelet is összhangban volt az uniós direktívákkal, egy kivételtől eltekintve. A rendelet meghatározta az ásványvíz minősítéshez szükséges minimális ásványi anyag tartalmat: ez mg/liter volt, illetve 500 mg/liter, de ebben az esetben egyes összetevőknek meghatározott mennyiségben kellett a vízben lenniük. Ennek a kritériumnak meg kellett szűnnie az Unióhoz való csatlakozáskor, mivel az uniós direktívák nem tartalmaznak ilyen határértéket. A magyar szakma azonban soha nem értett egyet ezzel az intézkedéssel, mivel fontosnak tartja, hogy az ásványvíz elnevezésű víz tartalmazzon is bizonyos, meghatározott mennyiségű 28

3 Magyar javaslat a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról... oldott ásványi anyagot, és ne csak az egyéb feltételek amelyek természetesen szintén nagyon fontosak, mint a védett vízadó réteg, az eredendő tisztaság, az állandó összetétel, a helyben palackozás, stb. alapján lehessen a vizet természetes ásványvízként elismerni. A 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet tartalmazza a 1. különböző vízfajták fogalom-meghatározását, 2. a természetes ásványvíz elismerésének rendjét, 3. a természetes ásványvizek és forrásvizek kezelésére engedélyezett eljárásokat, 4. a természetes ásványvizek és forrásvizek mikrobiológiai előírásait, 5. a természetes ásványvizek és forrásvizek palackozási előírásait, 6. a természetes ásványvizek és forrásvizek megnevezésének szabályait, 7. a természetes ásványvizekben természetesen előforduló összetevők maximálisan megengedett határértékeit. A 2004-ben hatályba lépett rendelet szabályozta a palackozott ivóvíz, ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz készítéséhez felhasználható anyagokat is. A gyakorlatban azonban hamarosan bebizonyosodott, hogy ezekre az előírásokra nem csak, hogy nincs szükség, de gátolják az innovációt, az Európában egyre inkább megkedvelt egyéb vizek, az un. funkcionális vizek gyártását, ezért került sor 2006-ban a rendelet módosítására. Az 59/2006. (VIII.14.) FVM-EüM-SZMM rendelet notifikációja során az Unió illetékes Bizottsága kifogásolta a rendelet tervezetben szereplő ízesített ásványvíz megnevezést, azzal indokolva, hogy ez összetéveszthető a természetes ásványvíz megnevezéssel. Ezért az ízesítéssel, dúsítással, vagy ízesítéssel és dúsítással előállított vizek megnevezése a Bizottság ajánlása szerint az ízesítő, illetve dúsító anyag megjelölésével természetes ásványvíz, vagy forrásvíz, vagy ivóvíz alapú ital. A 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet szerint a gyógyvíz olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van. A gyógyvíz felhasználás szempontjából kétféle lehet: fürdővízkénti, illetve ivási célú. Az ivási célú gyógyvíznek 1. meg kell felelnie az ásványvízre vonatkozó követelményeknek, és 2. csak fogyasztási előírások mellett fogyasztható. 4. Javaslat a direktíva módosítására A direktíva módosítását a következők teszik szükségessé. 29

4 Bikfalvi Istvánné dr. Az 54/2009/EK irányelv jelenleg nem vonatkozik a gyógyvizekre, hanem azokat a gyógyszerekre vonatkozó 2001/83/EK irányelv hatálya alá sorolja. Véleményünk szerint azonban a gyógyvizek nem ennek az irányelvnek a hatálya alá tartoznak, mivel nem felelnek meg teljes egészében az irányelv Gyógyszer fogalmának, amely szerint a gyógyszer az emberi betegségek kezelésére vagy megelőzésére szolgáló anyag. A gyógyvíz nem egy mesterségesen, adott gyártástechnológia szerint előállított anyag, hanem természetes módon, emberi beavatkozás nélkül keletkezett termék. Inkább tartozik a 2009/54/EK direktíva hatálya alá, hiszen ez a termék is ásványvíz, csak olyan ásványvíz, amelynek gyógyhatása van. Elismeréséhez nem szükséges az a bonyolult engedélyezési eljárás, ami az egyéb gyógyszerek törzskönyvezéséhez szükséges, tökéletesen megfelelő, ha elismerése a 2009/54/EK direktíva I. melléklete szerint történik, csak gyógyvizek esetében a melléklet II. A fogalom-meghatározás alkalmazásának követelményei és feltételei című fejezetének 1.4. pontjának elvégzésével bizonyítani kell a víz gyógyhatást. Továbbá, a direktíva III. melléklete jelenleg is lehetőséget ad betegséget gyógyító állítás alkalmazására, mint hashajtó hatású lehet, vagy vizelethajtó hatású lehet, vagy elősegíti a máj- és epeműködést, stb., ezeket kell az I. melléklet II. pont 1.4. alpontja szerint bizonyítani. Jelenleg az Unió több tagállamában zavart okoz a gyógyvizek forgalmazásával kapcsolatban, hogy uniós szinten nem tisztázott a gyógyvíz fogalma. Az 54/2009/EK irányelv, illetve a 115/210/EU rendelet jelenleg a következő kezeléseket engedélyezi: 1. a kén és vasvegyületek szűréssel és ülepítéssel történő elválasztása, amit oxigén hozzáadása előzhet meg; 2. vas-, mangán- és kénvegyületek, valamint arzén ózonnal dúsított levegővel való kiválasztása, 3. fluorid kivonása aktivált alumínium-oxid alkalmazásával. Továbbá, a SCoFCAH állásfoglalása alapján nemzeti hatáskörben engedélyezhető az arzéntartalom csökkentésére a zöld homok (vas-oxid, mangánoxid) alkalmazása. Gyakorlati szempontból szükséges azonban, hogy a direktíva tartalmazza valamennyi, jelenleg engedélyezett kezelés leírását, és jogilag is lehetővé kell tenni a zöldhomokos kezelés alkalmazását. Kerüljön ebbe az irányelvbe a fluorid csökkentésre vonatkozó, jelenleg a 115/2010/EK rendeletben engedélyezett kezelés is: megkönnyíti a jogszabály alkalmazását, ha valamennyi rendelkezés egy helyen van szabályozva. Ugyanakkor nem célszerű a jelenleg engedélyezett kezelések számát a következőkben tovább bővíteni. A természetes ásványvíz egyik legfontosabb értéke az, hogy az egyéb vizekkel szemben eredendően tiszta, kezeletlen, illetve csak olyan fizikai eljárással kezelt, amely nem változtatja meg a víz 30

5 Magyar javaslat a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról... összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvető alkotórészei tekintetében. Ha azonban egyre több összetevőt vonunk ki a vízből, ez a feltétel már nem teljesíthető, a természetes ásványvíz elveszti ezt a nagyon értékes tulajdonságát, előnyét a többi vízzel szemben. Európa szerte egyre nagyobb az igény a csecsemőknek adható vizek iránt. Azonban sem uniós szinten nincs meghatározva, hogy milyen követelmények alapján lehet egy vizet a csecsemőknek ajánlani, és néhány kivételtől eltekintve a legtöbb országban sem létezik erre vonatkozó nemzet jogszabály. Kézenfekvőnek látszik, hogy uniós szabályozás foglalkozzon ezzel a nagyon fontos kérdéssel. Végül szükséges, hogy a direktíva szabályozzon néhány olyan kérdést, amelyre igény van, de a jelenlegi irányelv nem tartalmaz ezekre vonatkozó előírásokat: 1. pontosítani kell több címkézési előírást, 2. meg kell határozni az eredeti tisztaság fogalmát, és a természetes ingadozás mértékét A felsoroltakat figyelembe véve Magyarország az alábbi javaslatot tette az 54/2009/EK irányelv módosítására (a direktíva fejezeti szerint felsorolva). 1. Az irányelv hatálya terjedjen ki az emberi fogyasztásra szánt, gyógyhatású természetes ásványvizekre, más néven a gyógyvizekre. 2. Meg kell határozni a gyógyvizek fogalmát, és erre javasoljuk a magyar szabályozásban megfogalmazott az előzőekben ismertetett követelményeket 3. Valamennyi, eddig engedélyezett kezelés legyen nevesítve 4. Kerüljön ebbe az irányelvbe a fluorid csökkentésre vonatkozó, jelenleg a 115/2010/EK rendeletben engedélyezett kezelés 5. A jelenleg engedélyezett kezelések számát a következőkben ne bővítsük. 6. Legyen kötelező feltüntetni az összes ásványi anyag tartalmat mg/liter értékben. 7. A természetes ásványvizek címkéjén a fogyasztó jobb tájékoztatása céljából legyenek feltüntethetőek olyan jelölések, amelyek minden természetes ásványvíz jellemző tulajdonságai, de a fogyasztók számára nem közismertek, pl. eredendően tiszta, védett vízadó rétegből származik, eredeti, természetes állapotában palackozva, hozzáadott, idegen anyagtól mentes, stb. 8. Tisztázni kell a különböző kezelések alkalmazásakor kötelező jelöléseket. 9. Tisztázni kell az ásványvízzel kapcsolatos megnevezéseket, mint a víz neve, a kút neve, a kereskedelmi név, a privat label, stb. 31

6 Bikfalvi Istvánné dr. 10. Több, különböző földrajzi helyen lévő kút neve ne lehessen azonos. 11. Felül kell vizsgálni, és tisztázni kell az egészségre vonatkozó állításokat. 12. Meg kell határozni közösségi szinten a csecsemők táplálására alkalmas ásványvizek minőségi követelményeit. 13. Határértékeket kell meghatározni az összes ásványi anyag tartalom alsó és felső mennyiségére. Ennek alapján egyértelműen megkülönböztethető az ásványvíz, a forrásvíz, a gyógyvíz, és az ivóvíz. 14. Be kell illeszteni a direktívába a 2003/40/EK irányelv előírásait, mint a határértékeket tartalmazó I. melléklet, a fluorid feltüntetésére vonatkozó előírások, az ózonos kezelés engedélyezésének feltételei, jelölési előírásai. 15. Meg kell határozni az eredendő tisztaság határértékeit a Codex döntése alapján. 16. A tapasztalat alapján meg kell határozni a természetes ingadozás mértékét. 5. Összefoglalás Nagyon időszerű, és fontos megkezdeni az Unióban az ásványvizekre vonatkozó, hatályban lévő direktíva módosítását Az eredeti jogszabály 1980-ban készült, több, mint 30 évvel ezelőtt, tartalma idejétmúlt, nem tükrözi ennek a nagyon speciális iparnak a fejlődését. Világos, egyértelmű szabályokra van szükség. A magyar javaslat a következő, legfontosabb változtatásokat tartalmazza: 1. Uniós szinten is meg kell fogalmazni a gyógyhatású ásványvizek, más néven gyógyvizek fogalom-meghatározását. 2. A direktívának tartalmaznia kell valamennyi, jelenleg engedélyezett kezelés (szűrés, ózonos kezelés, zöld homok alkalmazása, alumniumoxi-hidroxid alkalmazása) meghatározását. 3. Pontosítani kell több címkézési előírást 4. Meg kell határozni az összes ásványi anyag tartalom minimális és maximális határértékét, a csecsemőknek adható víz minőségi követelményeit, az eredeti tisztaság fogalmát, és a természetes ingadozás mértékét. 32