1 HARMADFOKÚ OKTATÁS VAGY FİISKOLAI KAR BERETTYÓÚJFALUBAN? BEVEZETÉS Berettyóújfalunak, mint a Bihari kistérség, központjának kötelessége a tudásátadás minden formájának létrehozása, életbenntartása és továbbvitele. A város mai, legmagasabb tudásszintet hordozó intézményei, az érettségit követı harmadfokú iskolái. E képzések létrejöttét, a NAT következtében kialakult, tantárgyi szerkezetváltozás akkor hívta életre, amikor a szakközépiskolák közismereti és szakmai tantárgyait, szétválasztották. Megemelték a közismereti tantárgyak óraszámát, s a szakmaiakat vele szemben csökkentették. E központi változtatások a város középiskoláiban is átszervezéseket indítottak be. Ebben a rendszerben a tanulóknak elıször az érettségi vizsgát kell megszerezniük, hogy lexikális tudásuk a gimnáziumival egyenértékő legyen. Viszont a 4 éves tanulmányi idı alatt 30%-ban elvégzett szakmai képzést is érdemes folytatniuk, mert ellenkezı esetben az befejezetlen képzési módként marad vissza. A középfokú intézmények mindegyike 1996 óta rendelkezik a harmadfokú oktatás néhány szakával. Ez a képzésforma a mai napig az igényeknek megfelelıen folyamatosan változó volt. Az ide jelentkezık leginkább a helyben végzettek, de érkezhetnek más iskolákból is. A képzés az ı esetükben, biztosan a 2. év végével zárul, míg saját tanulóiknak (a szakmaorientált oktatás következtében) legtöbbször egy év is elegendı a tanulmányok befejezéséig. A célközönséget maga a Bihari kistérség adja, ami az intézmények elvárásainak is megfelelı. Sokan parkolópályának használják ezt a képzést, vagyis legtöbben önbizalmat és tudást győjtenek a felsıoktatásba jelentkezés elıtt. A megszerzett végbizonyítvány viszont minden esetben pontot, vagy pontokat jelent a felvételi vizsgáknál, míg mások magáért a befejezett végzettséget adó papírért jönnek ide. A KUTATÁS CÉLJA A jelen kutatás célja így annak láttatása, hogy Berettyóújfalu oktatási intézményeiben a ma mőködı harmadfokú képzések, milyen távon elégítik ki az ott tanuló diákok szakmai érdeklıdését és továbbtanulási elképzeléseit? Változtat-e ezen a szándékon az, az újszerő regionális oktatáspolitika, amelyben a helyi gazdaság háttértámogatása egyre erısebbé válik? Betöltötte- e már feladatát az eddigi, a középiskolát követı képzés, hogy átadja helyét egy magasabb formációnak, az Európai Unió által preferált és mőködı rendszernek, a Bachelor képzésnek?
2 HARMADFOKÚ KÉPZÉSEK BERETTYÓÚJFALUBAN A harmadfokú képzést 1996-ban rendeletileg, akkor hívták életre, amikor a szakközépiskolák követelményszintjében is változásokat hoztak. Ez a tény lehetıséget adott az oktatási spaletta kínálatának a kiszélesítésére. A kisvárosnak így ma van gimnáziuma, közgazdasági - szakközépiskolai képzéssel, szakközépiskolája, informatikai, pedagógia, vendéglátó-ipari és rendészeti oktatással, valamint szakképzıje különféle kereskedelmi - mőszaki ipari - agrár szakmaszerkezettel. Az átalakítást követı idıszakban az iskolák sokat tettek és tesznek ma is, a megfelelı oktatási színvonal biztosítása érdekében, a tantárgyi szerkezet átalakításán, az anyagi, tárgyi és személyi feltételek biztosításán. Szakközépiskola ARANY JÁNOS GIMNÁZIUM, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZİ ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA Berettyóújfalu középfokú oktatása (mint 14. életév utáni képzés) elıször, 1945-öt követıen, a gimnáziumi oktatatással indulhatott meg. A 60-es években, a mezıgazdasági szövetkezetek kialakulásával, kínálata a mezıgazdasági gépész- és gépszerelı technikusi képzéssel bıvült. Ebben a formában mőködött egészen addig, amíg a túlzsúfoltság miatt, ketté nem kellett válnia. A 70-es években egészségügyi, majd késıbb közgazdasági szakközépiskolai képzésbe fogott. A 90-es évek végén betagozódott gép- és gyorsírói képzés, pedig mai oktatásprofiljának utolsó láncszemét jelentette. Náluk jelentkezett elsıként az oktatás változtatásának valamilyen igénye, amely még a rendszerváltás elıtt, körvonalazódott. Zöld utat a tényleges lépésnek, viszont csak az 1996-ban életbe lépett törvény adhatott.) Oktatási profilváltásuk során a lehetıségek kényszerintézkedéseket is magukkal hoztak. Ezt jelentette az egészségügyi képzés megszőnése, valamint annak helyén is a közgazdasági képzés beindítása. Az egészségügyiben, (minden erıfeszítésük ellenére, a már végzettek körébıl) még a harmadfokú képzésre se jött össze az induláshoz a szükséges minimális létszám. Ezért a felnıtt képzés, itt ma az un. HID program keretében történik, ahol már egészségügyi végzettséggel rendelkezı szakemberek továbbképzését végzik. 1 Az elızményekhez hozzátartozik, hogy a gimnáziumba integrálódott a Szabó Ferenc Gyors és Gépíró iskola komoly segítséget jelentett a harmadfokú képzés elinduláshoz. Nekik ekkor már 3-4 éve akkreditált formában, ha nem is teljes egészében, de meg voltak, az ilyenfajta tapasztalataik. Csak a nyelvvizsgák letételének nem elégséges feltétele, akadályozta meg ıket, egy felsıfokú képzés elfogadtatásában. Utódintézményének ezért, már nagy könnyebbséget jelentett, hogy az alapításhoz szükséges utat, csak részben kellett végigjárnia 1
3 A közgazdasági oktatás ennek az ellenkezıjérıl szól. Miközben elsı két év itt a pályaorientációt, a második kettı a szakmacsoportos elméleti és gyakorlati oktatást jelenti, addig a képzés befejezése, az érettségit követı oktatásban a már leadott tananyagok ráfejelése. A közgazdasági szakképzésen belül az ügyviteli és számviteli vonal, négy-négy szakma elsajátítását teszi lehetıvé. Ez a harmadfokú oktatásnak, tehát az un. világbanki képzést követı modellnek, a befejezı szakasza. Ma az érettségire épülı szakmai oktatásuk az irodavezetıi, informatikai statisztikus és gazdasági tervezıi, valamint másik profiljuknak megfelelıen a 3 éves egészségügyi ápolói képzés. A gimnázium humán tantervő osztályában tanulók angol, német idegen nyelvekbıl, magyar nyelv és irodalomból, valamint történelembıl részesülhetnek még kiegészítı oktatásban. További tervezett képzési formái, amelyek igény szerint bármikor beindíthatók: pénzügyi-számviteli ügyintézıi, vállalkozási ügyintézıi, pénzügyi tanácsadói, biztosítási tanácsadói, ügyviteli titkári, gazdasági informatikusi, iskola titkári, óvoda titkári, tb. ügyintézıi, irodai asszisztensi, ügyviteli szakügyintézıi. BESSENYEI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA A- 60-as években kettévált intézmény másik, helyben maradt része, a rendszerváltás után a Bessenyei György nevet vette fel. Az évek során képzése két különbözı szakirányt képviselt. Egyrészt itt maradt, a középfokú óvónı- gyermekfelügyelı- és pedagógiai szakközépiskola, másrészt, pedig a mezıgazdasági gépszerelıi képzés. (Ez utóbbi, az évek folyamán gépszerelıi-és mezıgazdasági gépész, valamint általános- és közlekedés gépész szakokká alakult át.) Bár a harmadfokú képzés ötletével a gimnázium elırébb járt, a tényleges megvalósítás tekintetében mégis a szakközépiskola jeleskedett. A változtatást itt a sürgısség diktálta. A rendszerváltás után, az üzem bezárásokat követıen, a Bihari kistérségben is mélypontjára zuhant a mezıgazdasági üzemek jelentısége. Így az ezt kiszolgáló képzések jelentısége is oda lett. Mezıgazdasági vonalon sem a diákok, sem a szülık részérıl nem volt meg az e szakok iránti érdeklıdés. Profilt váltani itt kényszerré vált! A lehetıségek kihasználásával ekkor úgy 10-11 éve körvonalazódott, s 2003-ra stabilizálódott az oktatásszerkezet. A gépészmérnöktanárok ellenállásának dacára informatika-tanári beiskoláztatással egzisztenciát mentettek, feladatkört váltottak. Pedagógia szakon elmaradt az oktatás technikusi, de továbbra is választható, a pedagógiai asszisztensi, gyermek és ifjúságvédelmi felügyelı- és ügyintézı, valamint családpedagógiai mentori képzés. Gépészeti vonalon, a gépésztechnikusi képzés kifuttatva, helyette igen közkedveltek a számítástechnikai-programozói,
4 szoftverüzemeltetıi, illetve multimédia fejlesztıi oktatási formák. A 2003/04-es tanévben, új képzésként indult a vendéglátás és idegenforgalom szakmacsoport 13.-14. évfolyamosok oktatása, amely vendéglıs és vendéglátó szakmenedzseri szakon készíti fel a diákokat. Legújabban a rendészet területén, 1 éves biztonságszervezıi re is lehet jelentkezni. A mostani elsı osztályok az idegenforgalom és vendéglátás, az informatika, az oktatási, valamint a rendészeti szakmacsoportok szerint indulnak. EÖTVÖS JÓZSEF SZAKKÉPZİ INTÉZET Az intézmény 1895-ben ipari tanoncképzéssel kezdte meg mőködését, amit 1951 tıl szakmunkás képzés váltott fel. Már 1996 óta a bihari térség legnagyobb létszámú középiskolájaként tartják számon, s ezt a körülményt 2005-ben tagintézményként hozzácsatolt Brózik Dezsı Mezıgazdasági Szakképzı Intézettel csak tovább erısítette. 2006 szeptemberétıl a két intézmény egyesítése után a (tagintézményi státusz megszőnésével) a tanulói létszámuk meghaladja az 1400 fıt. Az iskola megváltozott körülményei ellenére is, igyekszik megfelelni Berettyóújfalu és a beiskolázási terület elvárásainak, valamint a több mint egy évszázados örökségének. Mai sokrétő képzési struktúráját a szakmunkásképzés mellett 1991-tıl szakközépiskolai képzés (kereskedelmi, elektronikai és gépészeti szakmacsoportokban), technikus- és felnıttképzés (felnıttek szakközépiskolája) jeleníti meg. (A nevében szereplı szakképzı intézet kifejezés így egyesíti magában azt a tényt, hogy itt szakiskolai és szakközépiskolai képzés is folyik.) A 9-10. évfolyamon általános mőveltséget megalapozó az oktatás, az ezt követı szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplı szakképesítéseknek megfelelıen elméleti és gyakorlati szakmai vizsgára készítenek fel. Az Eötvös szakma szerkezete: mőszaki, gazdasági szolgáltatás, mezıgazdasági, valamint az érettségire épülı képzések. Ez utóbb szakterületeken a 2008 as tanévben a következı szakokon végeztek a diákok: kereskedı, autószerelı, kımőves, asztalos, villanyszerelı, szakács, pincér, nıiruha-készítı, kereskedelmi technikus. A képzési kínálat, azonban itt is (megfelelı számú érdeklıdı esetén) az iskolában tanítható bármely szakmára érvényes. Így a szakközépiskola esetében a gépészet, az elektronika-elektrotechnika, kereskedelmi- marketing, üzleti adminisztráció. A szakiskolai beiskolázásnál választható szakmacsoportok: elektrotechnika- elektronika, gépészet, könnyőipar, építészet, faipar, mezıgazdaság, élelmiszeripar, vendéglátás idegenforgalom, kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció. Ezen belül, a mőszaki szakterület: fémforgácsoló, szerkezetlakatos, kımőves, asztalos, szabó (nıi), villanyszerelı; az agrárszakterület: mezıgazdasági gépész, állattenyésztı, pék; a gazdasági- szolgáltató szakterület: élelmiszer vegyi áru eladó, ruházati
5 eladó, szakács, pincér. A technikusképzésnél: kereskedelmi technikus, ruhaipari technikus, mezıgazdasági technikus, környezetvédelmi technikus (mezıgazdasági), állattenyésztı és állategészségügyi technikus. Az érettségi utáni szakképzésnél: autószerelı, elektronikai mőszerész, biztosítási ügyintézı, marketing- és reklámügyintézı. Pártfogóik a környék kis- és középvállalkozói körébıl kerülnek ki, s a gyakorlati képzésükbe is besegítenek. Így a szakmai oktatás részint egyéni vállalkozóknál, vállalkozóknál, csoportosan iskolai tanmőhelyben, vagy nagyobb vállalatoknál történik. (2007-ben az iskola részt vett az Oktatási Minisztérium által meghirdetett KÖZOKA XI. "Szakmai rövidfilm" pályázaton. A tanulók az iskolában folyó gépi forgácsoló szakma bemutatásával pályáztak. A film díjazott lett. Alkotói és résztvevıi egyöntetően 13 osztályos harmadfokú képzésben résztvevı diákok voltak.) (BRÓZIK DEZSİ MEZİGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKMUNKÁSKÉPZİ INTÉZET) A nagy múltú 100 éves iskola, 1905-ben kezdte meg a mezıgazdasági szakma oktatását. Az 1927-ben elkezdett Ezüstkalászos és Aranykalászos gazdaképzése 1939-ben érettségit adó oktatással bıvült, majd állandósult. Az Eötvösbe történt integrálódása elıtt is folyamatosan rendelkezett 1-2 érettségit követı, szakképzetséget nyújtó, osztállyal. Technikusi képzését a kilencvenes évek második felétıl az állattenyésztı- és az állategészségügyi képzés jelentette. Néhány éve, egyik évfolyamon már egy környezetvédelmi osztályt is kifutatott. Míg azonban ennek korábban (érdeklıdés hiányában) elmaradt a folytatása, addig az utolsó évekre az érdeklıdés középpontjába került. Ma, mint a szakképzı intézet tagja, továbbra is profiljának megfelelı harmadfokú szakképzéseket tudhat magáénak. Az idei tanévben, már az integráció tagjaként, mezıgazdasági gépész szakon készítette fel diákjait. 2007. november 26-án az Agrárium Jövıjéért Biharban címő tanácskozáson a vállalkozók és a tanári kar részvételével, a mezıgazdasági képzés a várható jövıjérıl, valamint a Korszerő Képzéssel a Munkahely Megtartásáért alapítvány létrejöttérıl döntöttek. A vállalkozások részére fı kitörési irányokat fogalmaztak meg: a technológiai rendszerekrıl, a falusi idegenforgalom és vendéglátás fejlesztésérıl és új termelési célok keresésérıl. AZ ISKOLAI ÉLET TANÁROK
6 A tanárok kiválogatása egyik helyen könnyebben a másik helyen nehezebben ment. Alapvetıen mindenhol adottak voltak a középiskolai szinten tanítók. Végzettségük az elıírtaknak megfelelıen, egyetemi diploma. A válogatások alapján a szakmát tanító tanárok kerültek be a harmadfokú képzésbe, mert a tulajdonképpeni szakmai képzés, legtöbb helyen ezzel a fokozattal kezdıdik. A gimnáziumban a részint a 4 évfolyamon már elızetesen tanítók viszik tovább a szakmai képzést is. Másokat beiskoláztak, beiskoláznak, hogy elıírt követelmények szerinti szakmai képesítésüket megszerezzék. Vannak viszont olyanok is, akik csak betanítanak a rendszerbe. Így van a képzésnek, pl. számítógépes rendszergazdája és egyben szoftverkezelést elıadó, szaktanára, de vannak más iskolákba áttanítók is. A Bessenyeiben a már említett átképzés kapcsán, másoddiplomás tanári gárda alkotja az érettségit követı informatikai képzés derékhadát. A más szakokon oktató szakmai tanárok, pedig már az elızı évfolyamokon is a tárgyat tanító kollegák közül, kerültek ki. Az Eötvösben az összevonásból adódóan a megnövekedett tanulói létszám mellett már 93 fıs a tantestület A nevelı-oktató munkával foglalkozó pedagógusok mindegyike ezen a helyen is rendelkezik a törvény által elıírt végzettséggel, de folyamatosan részt vesznek tanfolyamokon, át és továbbképzéseken. DIÁKOK A harmadfokú képzés, merítı bázisa elsısorban magának az alapintézményeknek a tanuló ifjúsága. Berettyóújfalu emellett vonzáskörzeti, de oktatásközponti minıségében, is lehetıséget nyújt a Bihari kistérség más városaiból idejelentkezık fogadására. Felvételi vizsga egyik intézményben sincs. Az egyik, vagy másik szakra történı beiskolázás a helyben végzettek esetében képességek és tudás alapján történik, míg a máshonnan ideérkezıket a középiskolai végbizonyítványuk szerint osztják szét. A képzések beindításának egyik elıfeltétele, hogy egy-egy szak csak 25 fı jelentkezése esetén indítható. E létszám betartása ma már nem ütközik nehézségbe, a divatos informatikai és közgazdasági szakok esetében, akár 2-2-osztályt is indíthatnának (Egy plusz osztály indításához viszont mindenkor, a polgármesteri iroda engedélyeztetése is szükséges.) Jogi státuszukat figyelembe véve a diákok továbbra is tanulók, mert ık is az iskolák tanulói. Naplóban, anyakönyvben is így szerepelnek, osztályfınökük van és minden egyéb más, amivel a 18 év alattiak is rendelkeznek. Vannak alapszabályaik, mőködik a diáktanács, vagy a diákönkormányzat ahol kifejthetik véleményeiket, de jobbára mégis tanáraik védik érdekeiket.
7 A képzésre a szaktanárok által kiválasztott tankönyvek a legmodernebbek közül valók. Fontos ez úgy a számítástechnika, szinte minden évben újat hozó területén, mint minden más tantárgyra való felkészülés esetében. A kistérségbıl érkezık kollégiumi elhelyezésben részesülhetnek. A kollégiumi szabályzat betartása nekik is épp úgy kötelezı, mint fiatalabb társaik számára. Meghatározott az ébresztı, a kimenı és a takarodó is. MIKOR JÖN EL A VÁLTÁS IDEJE? A kérdés az, hogy a képzések meddig képesek az adott színvonalat a saját maguk és a diákjaik megelégedésére megtartani és kamatoztatni? Továbbá, hogy a képzés mennyire tud a dolgozat elején feltett elvárásoknak megfelelni és a képzést jelenlegi formájában továbbmőködni, vagy valóban megérett az idı a továbblépésre? A rendelkezésre álló különbözı anyagok feldolgozása után az eredmények a következıket erısítik. Míg a középfokú intézmények mindegyikében ma túl jelentkezés van, és a harmadfokú képzést is szép számú hallgatóság veszi igénybe, addig egyes ma nem divatos szakok (a szakképzı ipari és mezıgazdasági szakjai) esetében ez nem mondható el. Így változtatáskor a kettıs megoldás célravezetı. Az elsı két intézmény esetében az érvek a továbblépés mellett szólnak. Az iskolák készen állnak az új formáció befogadására. A gimnázium és a szakközépiskola már most rendelkezik a fıiskolai oktatás szubjektív feltételeivel. A térség diákjai erre a célra is megfelelıen képzett humánerıforrást jelentenek. Az objektív feltételek megvalósításához (egy fıiskolai, vagy egyetemi szak akkreditálásához), viszont külsı segítséget várnak. A vidék felemelkedéséhez is szükség van egy felsıfokú intézmény jelenlétére, ennek mőködtetésére viszont az anyagi erıforrások elıteremtésére. A megcsappant állami támogatások kiegészítését, ilyen feltételek mellett, csak a térség gazdasági és politikai erıinek, összefogása garantálhatja. Amennyiben a helyi gyenge kis-és középvállalkozások még nem képesek a megfelelı anyagiak biztosítására, úgy elıteremtésükrıl régiós, egységben kell gondolkodni. Legyen az a támogatható, optimális szakok kiválasztása, vagy a támogatások milyenségének, és nagyságrendjének a megállapítása. A lényeg az eladható tudás finanszírozása! A szakképzı iskola ezalatt épp egy rentábilis szakképzés kialakításán fáradozik. Ehhez szponzorokat toboroz, profilt változtat, és tanulói szerzıdéseket köt, de fiataljai közül a legjobbak az elıbbi iskolák igényeinek megfelelıen a leendı felsıoktatáshoz is csatlakozhatnak. A város vezetısége részint ennek a problémának, sietett elébe, amikor a közelmúltban Hajdúszoboszlóval és Püspökladánnyal, Berettyóújfalu gesztorságának elfogadása mellett,
8 Térségi Integrációs Szakképzı Központot (TISZK) hívott életre. A megvalósítás feltételeiben a felek megegyeztek és a finanszírozásban a háttérgazdaságuk általi támogatást is, garantálták. A szakképzés elfogadott területei: turisztika-vendéglátás, mezıgazdaság, és gépészet. Az utóbbi években háttérbeszorult szakképzés regionális összefogással így új lendületet kaphat. S idıvel, a gazdaság résztvevıinek szereplése mellett, ez a képzés is kitermelheti saját elit gárdáját, és erısítheti az EU által preferált Bachelor képzés helyi létjogosultságát. Összegzés Bár a hallottak alapján a harmadfokú oktatás Berettyóújfaluban még nem egészen töltötte be feladatát, (a szakképzés területének vannak még olyan részei, amelyek erısítésre szorulnak,) de egy magasabb fokú képzés mőködtetésére is alkalmas már. Ezért egy ideig a két oktatási forma párhuzamos együttélése sem lenne kizárt. Kivitelezhetısége a háttérgazdaság és az illetékes felsıoktatási szervek segítıkészségének függvénye. Jelenti ez a képzési forma uniós és háttérgazdasági finanszírozását és a Debrecen Nagyvárad regionális oktatási tengelyen való megjelenését. A kisváros így élve körzetközponti lehetıségeivel bevonzaná, fogadná, és magasabb tudásra készítené fel az ideérkezı fiatalt. A felsıfokú oktatás elsı, Bachelor képzési szintje, pedig már közvetlenül a munkaerıpiacra készítené fel a hallgatót. Ennek a helyzetnek köszönhetıen a gazdaság fejlıdıképesebbé válna, a helyben elérhetı munkahelyek számát gyarapítaná és a fiatalok térséget, elhagyó szándékát is felszámolná. A kisváros 15800 fıs lakossága naponta már ma is 5000 diákot fogad. Ez a számot mindenképpen megtartani és az elkövetkezıkben emelni szeretné. A jövıje számára, ez jó kezdetet és igazi befektetést jelentene. Felhasznált Irodalom Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképzı és Közgazdasági Szakközépiskola honlapja gimn-b.ujfalu @freemail.hubessenyei György Szakközépiskola kocsisf@bessenyei-ber.sulinet.hu (Brózik Dezsı Mezıgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképzı Intézet) httpwww.agr.unideb.hurszkcontentpdfrszk_kiadv%e1ny.pdf Eötvös József Szakképzı Intézet http://www.eotvosbere.extra.hu
9 Interjú Szeifert Ferenccel Berettyóújfalu polgármesterével. 2008 június Interjú az iskola igazgatókkal 2003-ban