TÁMOP D-15/1/KONV

Átírás

1 KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP4.2.2.D1/1/KONV Képzési tanácsadó A duális képzés programjának kialakítása (tanulmány) 201.

2 TÁMOP4.2.2.D1/1/KONV Képzési tanácsadó A duális képzés programjának kialakítása (tanulmány) Készítette: Humanitas Socialis Kft.... Boncsér Zoltán István ügyvezető

3 Tartalom I. A duális képzés programjának kialakítása, központi adminisztrációja Bevezetés A duális képzés történeti előzményei a német példa A duális képzés előnyei A duális felsőfokú képzés célja, definíciója, általános célrendszere... 4 II. A duális képzéssel kapcsolatos további fontos definíciók, előírások, standardok, alapelvek. 1. A duális képzés időtartama A duális képzés menete Duális partnerek minősítése A duális felsőfokú képzés felvételi eljárása:.... A felsőoktatási intézmény feladatai a duális képzések felvételi eljárásban: Hallgatói jogviszony Duális képzés indításának feltételei: A duális képzés szervezete és irányítása A duális képzés alapelvei... 7 III. A duális képzés megszervezésének jogszabályi keretei... 9 IV. A duális képzés programjának kialakítása a Kodolányi János Főiskolán V. Függelék Együttműködési megállapodás a Kodolányi János Főiskola és a duális képzésben részt vevő partner között Szervezeti kritériumok a duális képzés során Hallgatói munkaszerződés minta a duális képzéshez A Gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakra a duális képzés keretében az Alcoa Köfém Kftvel közösen kialakított szak képzési programja A Szociális munka alapképzési szakra a duális képzés keretében az ECHO NETWORK ZRT vel közösen kialakított szak képzési programja A Turizmusvendéglátás alapképzési szakra a duális képzés keretében a Hotel Rosinante Kftvel közösen kialakított szak képzési programja VI. Felhasznált irodalom... 82

4 I. A duális képzés programjának kialakítása, központi adminisztrációja 1. Bevezetés A duális képzés a magyar felsőoktatásban egy új innovációs képzési program. A gazdaság motorját jelentő magas színvonalú kutatásfejlesztési és innovációs tevékenység nélkül nem képzelhető el növekedés. Ezért a jövő felsőoktatásának is egyre inkább arra kell fókuszálnia, hogy megfelelő számú, magasan képzett, korszerű elméleti és ismeretekkel rendelkező szakembereket képezzen a gazdaság, az ipari szereplők és a társadalom számára. Ennek érdekében 201ben Magyarország is bevezette a felsőoktatásban az Európa más országaiban különösen Németországban már sikerrel bizonyított duális képzést. A külföldi duális képzések és a hazai kezdeményezések kedvező tapasztalatai arra ösztönözték a kormányzatot, hogy a duális képzési modellt intézményesítse és országosan is bevezesse. A duális képzési forma olyan, a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló speciális gyakorlatorientált felsőoktatási képzés, amely során a hallgatók már főiskolai, egyetemi éveik alatt részletes ismereteket szereznek a munka világáról, képzési idejük alatt közvetlenül megismerhetik és részesévé válhatnak a munkafolyamatoknak, valamint a hagyományos képzésekhez képest jóval több időt tölthetnek a szakmai kompetenciák gyakorlásával. A duális képzés során az elméleti képzés az iskolában, míg a képzés a felsőoktatási intézménnyel együttműködő vállalkozásnál folyik. A hallgatók közel ugyanannyi időt töltenek a vállalatnál, mint a felsőoktatási intézményben, és a teljes tanulmányi időre hallgatói munkaszerződéssel juttatást kapnak. A duális formában tanuló hallgatók a képzés során az egyetemi/főiskolai anyagon túl lényegesen több tapasztalatra tesznek szert, munkaerőpiaci esélyeik, ezzel kilátásaik is meghaladják a hagyományos képzési formában tanuló hallgatók lehetőségeit. A képzés kemény kihívást, rengeteg pluszmunkát jelent számukra, ám cserébe vonzó elhelyezkedési lehetőséget is garantál. A duális képzésbe bekapcsolódó vállalkozások számára is előnyös e képzési forma: nincs szükség a frissen végzett diplomás munkaerő továbbképzésére, az adott vállalat speciális feladatainak megismertetésére amely jelentős terheket és plusz költségeket ró a vállalatokra, hiszen a fiatal szakemberek már a felsőoktatási képzési idejük alatt elsajátítják az adott cégnél elvárt szakmai ismereteket. 1

5 2. A duális képzés történeti előzményei a német példa A duális képzés története a középkorig nyúlik vissza. Előzményének tekinthető a tanoncképzés, a céhek és iparos testületek az egyházi és vasárnapi iskolák. A 19. század végére kialakult a szakiskolai rendszer, a 20. század elejére pedig a szakmák szerint tagolódó továbbképző iskolák. A duális képzés gyökerei a német hagyományokra épülve jöttek létre, ahol a differenciált szakmai képzés mentén alakult ki a német duális képzési modell. Kezdeményezői olyan nagy vállaltok voltak, mint a Daimler, a Benz és a Bosch. A duális képzési rendszer az 1970es évek elején, BadenWürttembergben került először bevezetésre. 1974ben a Duale Hochschule BadenWürttembergnek mindösszesen 160 hallgatója volt Stuttgartban és Mannheimben, és 0 vállalkozással működött együtt. Négy évtized elteltével a német főiskola 12 telephelyen és campuson összesen hallgatót oktat, akik számára vállalkozás biztosítja a szakmai helyeket. BadenWürttembergen kívül más tartományokban is létrejöttek duális felsőoktatási intézmények, így például Bajorországban (Hochschule Dual Bayern), RheinlandPfalzban (Duale Hochschule RheinlandPfalz) és Hamburgban (Hamburg School of Business Administration). A duális képzési rendszer kiterjed a szakképzésre, a felsőoktatási alapképzésre, illetve jóval szerényebb méretekben a gyakorlatorientált mesterképzésekre is. 3. A duális képzés előnyei A duális képzés előnyei az alábbiakban összegezhetők: A felsőoktatási intézmény számára a képzés lehetőséget biztosít a modern oktatási módszerek, a nyitott és távoktatás elterjesztésére, a tananyag korszerűsítésére pótlólagos erőforrások bevonásával. A felsőoktatási intézmény a tutori kapcsolatok révén közelebb kerülhet a valós folyamatokhoz, részt vehet problémák megoldásában. A vállalkozások közvetlenül és folyamatosan használható szakembereket kapnak, kis költségráfordítással biztosítják meglévő szakembereik részére az igényeknek megfelelő továbbképzést. A képzés támogatása jó befektetés, hiszen jól képzett szakembereket kapni mindig olcsóbb, mint gyengén képzetteket tovább oktatni, ami alacsonyabb termelékenységgel, munkaidő 2

6 kieséssel jár. A gazdálkodási szféra képes arra, hogy segítse a felsőoktatás átalakulási folyamatát a végzettek iránti új igények megfogalmazásával. A hallgatók egyedi képzés keretében, lényegesen motiváltabban, nemzetközi feltételek között folytathatják tanulmányaikat. Lehetőségük van leendő munkakörükre mind elméletben, mind gyakorlatban felkészülni. Már tanulmányi időszakuk idején közvetlen tapasztalatot szerezhetnek jövendő szakmájukról. A duális képzés eredményeként a pályakezdő hallgatók rendelkezni fognak megfelelő gyakorlattal, szakmai jártassággal, ismeretekkel. A gyakorlat során a vállalti partnereknél megtanulnak csoportban, teamben dolgozni, projektekben gondolkodni, külföldi vállalati partner esetén fejlődik nyelvtudásuk. Nemzetgazdasági pontból is előnyös, hiszen a képzés költségei megoszlanak a társadalom és a gazdaság szereplői között. Előnyös a hallgatónak, mert hallgatói munkaszerződést köt vele a partner, s ennek kötelezettségeként rendszeres bérhez, jövedelemhez jut. A hallgatók változatos, a vállalti partnerrel közösen kialakított tantervek mentén szerzik meg szakmai ismereteiket. A hallgató elhelyezkedési esélyei megnövekednek. A és az elméleti idő jól hasznosítható és kiegészíti egymást, miközben a képzési idő nem növekszik. A felsőoktatási intézményben nem oktatott szakmai ismeretekre, készségekre, kompetenciákra tesz szert a hallgató. Az adott vállalat(ok)hoz köthető specifikus szakmai ismeretek elsajátítására nyílik lehetősége Fejlődik a hallgatók önálló és csoportos munkavégzési képessége. 3

7 Elsajátítják a fejlett munkavégzési hatékonysághoz és az eredményességhez szükséges képességeket. Vállalati és munkakultúra terén olyan jártasságot szereznek, amely a munkaerőpiacon közvetlenül konvertálható. 4. A duális felsőfokú képzés célja, definíciója, általános célrendszere A duális felsőfokú képzés deklarált célja olyan szakképzett munkaerő biztosítása, akik felsőfokú képzésük befejezését követően, azonnal, több éves továbbképzés, és további anyagi ráfordítás nélkül képesek belépni a munka világába. Ezáltal gyors és hatékony eszköz a minőségi munkaerőhiány kezelésére. A duális képzés definícióját a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (Nftv.) a. bekezdése az alábbiak szerint fogalmazza meg: Duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó tanterve szerint a képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik; 4

8 II. A duális képzéssel kapcsolatos további fontos definíciók, előírások, standardok, alapelvek 1. A duális képzés időtartama A képzés teljes időtartama 48 hét/év, ami intézményi képzési időszakok és a vállalati képzési szakaszokból épül fel. A felsőoktatási intézmény és a duális képzésben résztvevő vállalat, vagy intézmény osztozik a képzés feladatain és a képzési időn: a hallgató a tanulmányai során elvégzett munka legalább 40%át az adott vállalatnál teljesíti. Ezt az arányt a 7 félévre vonatkozóan kell értelmezni, azzal a megkötéssel, hogy minden elméleti szakaszt szakasz kell, hogy kövessen. 2. A duális képzés menete A duális képzésben részt vevő hallgató a szorgalmi időszakot a hagyományos nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási intézménynél (intézményi szakasz). Ezt követően részt vesz a vállalati szakaszban történő oktatásban és gyakorlatban. Lehetséges további vállalati idő teljesítése a hallgató számára rendelkezésre álló szabad időben a szorgalmi időszak alatt is, a tanrendet és az intézményi jelenlétet nem sértve. 3. Duális partnerek minősítése A duális képzési formában közreműködő vállalatok alkalmassága minősítésre került a D által kialakított standardok, követelmény rendszer alapján (belépési korlát, megfelelőség, rendelkezésre álló oktatók, megfelelő munkakörnyezet stb.) A képzésben a vállalati oldalról résztvevők élyéről az intézmény és a vállalat dönt közösen. A Duális Képzési Tanács határozza meg azokat a követelményeket, amelyek a felsőoktatási duális képzésben a képzésben résztvevő szakembertől elvárhatóak. 4. A duális felsőfokú képzés felvételi eljárása: A duális képzési formájú szakokra történő jelentkezés két, egymással párhuzamos szakaszból áll: az állami, általános felvételi eljárásból (mely semmiben nem különbözik a nemduális szakokra való jelentkezéstől), és egy vállalati felvételi szakaszból. A jelentkező az általános módon benyújtja jelentkezését a duális formában is meghirdetett szakra az állami felvételi eljárásban. A duális képzést a felsőoktatási intézménynek a hagyományos felvételi eljárás keretében kell meghirdetni, támaszkodva az együttműködő vállalati bázisra. Mindez azonban nem zárja ki annak a

9 lehetőségét, hogy az intézmények és a vállalatok a keresztféléves eljárásban is hirdessenek és indítsanak duális képzést. Tekintettel arra, hogy a duális hallgatók a hagyományos nappali hallgatókkal együtt vesznek részt a képzés intézményi részében, nincs alsó létszámkorlát. Az együttműködési megállapodás tartalmazza a gazdálkodó szervezet kapacitását. A felsőoktatási intézménynek az együttműködési megállapodások ismeretében szenátusi döntést kell hozniuk a hallgatói létszámról, amely létszám része a nem duális képzésben meghirdetett létszámnak.. A felsőoktatási intézmény feladatai a duális képzések felvételi eljárásban: A duális forma iránt érdeklődők tájékoztatása a jelentkezés céges formai és tartalmi követelményeiről, a céges kapcsolattartókról. A partner céghez jelentkezést benyújtók adatainak bekérése a cégektől, annak ellenőrzése, hogy a ély, jelentkezik az adott alapképzési szakra. Annak biztosítása, hogy a cég a jelentkezőket kiértesíti a céges kiválasztás/felvételi eredményéről a jogszabályban előírt időpontig. Amennyiben erre a fenntartó igényt tart, adatszolgáltatás a folyamat állásáról. Amennyiben a ponthatárok megállapítását követően kiderül, hogy vállalatnál maradt betöltetlen duális képzési hely, akkor annak segítése, hogy a megmaradó hely(ek) intézménnyel adott alapképzési szakon felvételt nyert és hallgatói jogviszonyt létesített (beiratkozott) hallgatók között meghirdetésre kerüljön, a vállalati második körös kiválasztás lebonyolításra kerüljön a jogszabályban előírt határidőig. A Felsőoktatási Információs Rendszerbe az intézmény D által auditált duális partner vállalataival kötött megállapodások nyilvántartásba vétele, valamint a duális képzésen résztvevő hallgatók élyi nyilvántartás felé történő lejelentése. 6. Hallgatói jogviszony A hallgató a vállalati időszak idejére (preferáltan az intézménybe történő beiratkozás időpontjától a kiiratkozás időpontjáig) munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyba kerül a vállalattal. A vállalatnál töltött időért, illetve az ennek során elvégzett munkáért a hallgatót díjazás (munkabér) illeti, melyet a fogadó vállalat fizet. 6

10 7. Duális képzés indításának feltételei: A szenátusi határozat, amely: rendelkezik a szak duális képzési formában történő indításáról; meghatározza, mely az Nftv a. bekezdése szerinti szakon, mekkora minimális és maximális hallgatói létszámmal (kapacitással) indul a képzés; rögzíti, hogy a képzésben részt vevő szervezet által előzetesen kiválasztott jelentkezőket a pozitív besorolási döntést (ponthatárhúzás), a beiratkozást és a hallgatói kérelmet követően a felsőoktatási intézmény átsorolja a duális képzési formára. 8. A duális képzés szervezete és irányítása A duális képzés a gényes alapképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szakmailag minősített vállalatoknál folyó képzések tantervi tartalmuknál, struktúrájuknál és a vállalatoknál töltendő, megnövelt óraszámuknál, valamint a megszerzett munkatapasztalatnál fogva növelik a hallgatók szakmai kompetenciáját, vállalati ismereteit és erősítik a kultúráját. Mivel a duális képzés esetében a közreműködő vállalat előre meghatározott módon a felsőoktatási intézmény tananyagához szorosan illeszkedve, formálisan is oktatja a hallgatókat a képzés során. E képzési rendszer segítségével olyan munkaerő kerül ki a felsőoktatásból, amely azonnal, több éves továbbképzés, és további anyagi ráfordítás nélkül képes belépni a munka világába. Ezáltal gyors és hatékony eszköz a minőségi munkaerőhiány kezelésére. Mindez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a képzés tartama alatt külföldi tanulmányi szakaszt illesszen be a hallgató. Kívánatos viszont, hogy ennek ütemezése a képzés vállalati szakaszára essen. Ebben az esetben a hallgató a vállalat valamely külföldi részlegénél töltheti szakmai gyakorlatát, melynek időtartama meg kell, hogy feleljen az itthoni vállalati képzési szakasznak. 9. A duális képzés alapelvei A duális felsőoktatás alapkövetelményei a Duális Képzési Tanács által elfogadott határozata alapján az alábbiak: A képzés szigorú minőségi ellenőrzés mellett zajlik, a képzésben részt vevő szervezet folyamatos minőségi auditálása. A résztvevő oktatók erős elméleti és tapasztalattal rendelkeznek, a vállalati szakemberek részvétele a felsőoktatási modulokban ajánlott. 7

11 A duális képzési folyamatban résztvevő vállalatok közvetlenül elérik a képzésben résztvevő hallgatókat, továbbá az együttműködés alkalmas a hallgatók integrálására a vállalati szervezetbe, kultúrába és folyamatokba. A duális képzésben részt vevő hallgató a szorgalmi időszakot a hagyományos nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási intézménynél (intézményi szakasz). Ezt követően részt vesz a vállalati szakaszban történő oktatásban és gyakorlatban. Lehetséges további vállalati idő teljesítése a hallgató számára rendelkezésre álló szabad időben a szorgalmi időszak alatt is, a tanrendet és az intézményi jelenlétet nem sértve. A vállalatnál eltöltött idő során specifikus szakmai ismereteket és munkavégzési gyakorlatot is szereznek a hallgatók. A vállalatnál töltött időért, illetve az ennek során elvégzett munkáért a hallgatót díjazás (munkabér) illeti, melyet a duális partner vállalat fizet, a képzés teljes időszaka alatt (évente 12 hónap). Az alapelvek között explicite nem került rögzítésre, de a duális képzés rendszerének kidolgozása során olyan képzési koncepció nem fogalmazódott meg, hogy a felsőoktatási intézmények külföldi partnerekkel kössenek együttműködési megállapodásokat. A jogszabályi környezet ilyen képzési koncepció kialakítását egyébként sem teszi lehetővé, és ez a lehetőség a duális képzési rendszerrel kapcsolatos célkitűzések több elemével is ellentétes hatású lenne. A duális képzés az ország munkaerő piaci igényeihez kapcsolódó új képzési forma. A Magyarországon működő nagyvállalatok és hazai tulajdonú KKVk érdekében és igényeinek megfelelően szerveződik a felsőoktatási duális képzés. Célja, hogy a vidék népességmegtartó erejét is szélesítse a helyi ipar és a felsőoktatás együttműködésével. Ezzel ben a külföldön működő vállalatnál gyakorlatot szerzett hallgató nagyobb eséllyel helyezkedik el az adott országban, hozzájárulva a jól képzett szakemberek hiányához, amely helyzetet éppen a duális képzés hivatott kezelni. 8

12 III. A duális képzés megszervezésének jogszabályi keretei Mint azt már a korábbiakban jeleztük, a duális képzés definícióját a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény a. bekezdése rögzíti. A duális képzés megszervezése során további törvényi előírásokat is fegyelembe kell venni. Az Nftv. 17. sa értelmében duális képzés csak teljes idejű képzésként szervezhető meg. ( A teljes idejű képzés duális képzésként is megszervezhető. ) A képzés duális formája tehát nem önálló munkarend (részidejű vagy teljes idejű képzés). A felsőoktatási képzés duális formája csak nappali rendszerű, teljes idejű képzésként szervezhető meg. A nappali munkarendhez kötődő a hallgatói jogok keletkeztetését a tanulmányi nyilvántartásban számos törvény, egyéb jogszabály a már definiált nappali munkarendhez köti [felvételi (kormányrendelet), állami ösztöndíj (törvény és kormányrendelet), OEP egészségügyi ellátásra való jogosultság (törvény), diákigazolvány típus (kormányrendelet), hallgatói juttatások (kormányrendelet), kollégiumi elhelyezés (kormányrendelet), iskoláztatási támogatás (törvény), árvaellátás (törvény). A duális képzés tehát a tanulmányi rendszerben sem önálló képzés (lásd. Nftv. szövegében) A tanulmányi tartalom és a megszerezhető szakképzettség azonos, nincs elkülönülő képzési és kimeneti követelmény (KKK). A képzés szakmai gyakorlóhelyek minősítését követően, a képzés megvalósuló alternatív formájaként kerül nyilvántartásba. A D által auditált duális vállalati partnerekkel kötött együttműködést a felsőoktatási intézmény az Oktatási Hivatalnál nyilvántartásba veteti. A nyilvántartásba vett, adott alapszakhoz tartozó duális gyakorlóhelyekre lehet jelenteni a élyi nyilvántartásban a hallgatót. A tanulmányi rendszerben és a FIRben a duális jelleg egy külön képzési elem a szakon belül, mely leginkább a specializációhoz hasonlít, mert sajátos ismereteket biztosít, azonban önálló szakképzettséget nem eredményez. Az Nftv. 44. sa előírja, hogy a hallgatót a duális képzés részeként teljesített képzés esetén díjazás illeti, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat eltérő megállapodás hiányában a szakmai gyakorlóhely fizeti, Az Nftv (1) bekezdésének 19. pontja felhatalmazza a kormányt, hogy a Duális Képzési Tanácsot létrehozza, és annak működésével, hatáskörével kapcsolatos kérdéseket Kormányrendeletben szabályozza. Ezen felhatalmazás alapján a kormány az egyes felsőoktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 220/2014. (VIII. 29.) Korm. rendeletben módosította A felsőoktatási minőségértékelés és fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendeletet, és létrehozta az oktatásért felelős miniszter felsőoktatás fejlesztési kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testületeként 9

13 a tizenhárom tagú Duális Képzési Tanácsot (D). A Tanács fontos feladataként deklarálta a rendelet, hogy dolgozza ki az alap és mesterképzési szak tantervének azon a képzési és kimeneti követelményekhez illeszkedő általános, képzési területre jellemző szakmai és minősítési, értékelési követelményeit, továbbá a képzésben részt vevő szervezettel, valamint a szervezet részéről a képzésben résztvevő szakemberrel ben támasztott szakmai és minősítési követelményeket, amelyek teljesítése esetén a felsőoktatási intézmény az Nftv.ben meghatározott képzési terület adott alapképzési szakán, illetve mesterképzési szakán folytatott képzését az Oktatási Hivatal által nyilvántartott duális képzési formában is indíthatja. A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 2/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 4 fejezetének ( A szakmai gyakorlat, az együttműködési megállapodás feltételei és tartalma ) 16. a pontosan rögzíti azokat az előírásokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény és a vállalati partner között megkötésre kerülő együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell. Ezek a következők: a) az együttműködési megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát vagy nyilvántartási számát, képviseletére jogosult ély nevét, intézményi azonosító számot; b) az együttműködési megállapodás tárgyát, célját; c) az együttműködés módját, a szakmai gyakorlat kereteit, különösen: ca) a szakmai gyakorlat helyszínét, időtartamát (kezdő és befejező időpontját), esetleges szakaszait, azok kezdő és befejező időpontját, cb) a szakmai gyakorlóhelyen a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók szakonként, felsőoktatási szakképzésenként, munkarendenként meghatározott létszámát, cd) a hallgatók Nftv. 44. (3) bekezdés a) pontja szerint megállapított díjazását, illetve annak hiányát, ce) a szakmai gyakorlat felsőoktatási intézményi felelősét és a szakmai gyakorlatot biztosító gyakorlóhely szakmai felelősét; d) a felsőoktatási intézmény kötelezettségeit és jogait, különösen: da) felelősségét a hallgatók teljes képzéséért, annak részét képező szakmai gyakorlatért, db) a szakmai gyakorlat megszervezését a szakmai gyakorlóhellyel, dc) a szakmai gyakorlathoz szükséges adatok, információk szakmai gyakorlóhely számára történő megküldését, dd) a szakmai készségek, képességek komplex fejlesztési folyamatában a szakmai gyakorlóhely értékelése alapján a kompetenciák értékelését; e) a szakmai gyakorlatot biztosító szakmai gyakorlóhely kötelezettségeit és jogait, különösen: 10

14 ea) a hallgatói munkaszerződés hallgatóval történő megkötésének kötelezettségét, eb) a hallgató tanulmányainak megfelelő szakterületen történő foglalkoztatást, ec) a szakmai gyakorlat folytatásához szükséges hely, eszköz, védőfelszerelés biztosítását, ed) a szakmai tevékenység szakmai felügyeletét, irányítását, ee) a hallgatók Nftv. 44. (3) bekezdés a) pontja szerinti díjazását, ef) a hallgatók elsajátított szakmai tudásának, kompetenciáinak írásban történő értékelését; f) az együttműködési megállapodás időtartamát (határozott idejű vagy határozatlan); g) az együttműködési megállapodás megszűnésének eseteit, beleértve azt is, ha a szakmai gyakorlóhelyet az országos gazdasági kamara törli a nyilvántartásából. A duális képzés szervezése során figyelembe veendő további jogszabályok: A miniszterelnök 12/2014. (XII. 31.) ME határozata a Duális Képzési Tanács tagjainak és elnökének megbízásáról a december 1jétől november áig terjedő időtartamra. A élyi jövedelemadóról szóló 199. évi CXVII. törvény rendelkezik az adómentességet élvező tevékenységekről (1. sz. melléklet). A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló a évi CLV. törvény rendelkezik a szakképzési hozzájárulás gényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal történő teljesíthetőségéről államilag támogatott létszám tekintetében (1.,. ). A képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezik a képzés szervezésével teljesíthető hozzájárulás számításáról. A felsőoktatási alap és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/200. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik az alapképzési és mesterképzési szakok zékéről. Az alap és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 1/2006. (IV. 3.) OM rendelet határozza meg a szakokon szerezhető kompetenciákat. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/201. (IV. 9.) Korm. rendelet határozza meg a felsőoktatási intézmények által szakmai gyakorlatra kötött megállapodások nyilvántartásba vételét. 11

15 A felsőoktatási felvételi eljárásról 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. (4) bekezdése értelmében, a jelentkező az Nftv a. pontja szerinti képzési területhez tartozó szakra vonatkozó felvételi döntést követően a felsőoktatási intézményhez benyújtott kérelmére, a duális képzésre jogosult felsőoktatási intézmény külön döntése alapján duális képzésben vehet részt. IV. A duális képzés programjának kialakítása a Kodolányi János Főiskolán A duális képzési formában a 2016/2017. évi tanévtől a Kodolányi János Főiskolán indítandó szakok előkészítő munkálatai 201. július 27. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára nyilvánosságra hozta a 2016/2017. tanévben a duális képzési formájú szakok indításának kritériumait. Ezek a következőkben összegezhetők: a 2016/2017. tanévre vonatkozólag a duális képzési formában indítandó képzésekről és együttműködő partnerekről a Duális Képzési Tanács határozathozatalához szükséges dokumentumokat 201. november 13áig lehet benyújtani a Duális Képzési Tanácshoz. (dkt@emmi.gov.hu) a 2016/2017. tanévtől a duális képzés lehetőségének a köre a szociális munka alapképzési szakkal bővül. kérte az intézményeket, hogy a duális kapcsolattartók intézményi élyét jelöljék ki. az államtitkári tájékoztatóhoz egy melléklet is csatolásra került, amely iránymutatásokat fogalmazott meg a partnerszervezet önértékelésével, a szenátusi határozattal és azok mellékleteivel kapcsolatosan, valamint a vállalattal közösen elkészített tantervre és a hallgatói munkaszerződésre vonatkozóan augusztus 18. Az oktatási rektorhelyettes az alábbi tartalmú levélben tájékoztatta az intézetigazgatókat és az intézmény tudományos rektorhelyettesét, egyben a KJF Szociális Tanulmányok Tanszék tanszékvezetőjét az államtitkári levélről és az ahhoz csatolt melléklet tartalmáról: Kedves Kollégák! Dr. Palkovics László államtitkár úr mellékelt levelében tájékoztatta a felsőoktatási intézményeket arról, hogy milyen feltételek mellett lehet a 2016/2017es tanévtől duális képzést indítani. A 12

16 gazdaságtudományi képzési területen már eddig is megvolt a duális képzés indítási lehetősége, ami most kiegészült a Szociális munka alapképzési szakkal. Tekintettel arra, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény módosítása rögzítette, hogy az alkalmazott tudományok egyeteme rang elérésének egyik feltétele, hogy legalább két szakon duális képzést folytasson az intézmény, ezért a mellékelt államtitkári levélben foglaltak alapján 201. november 13ig a duális képzés indításához szükséges dokumentumokat szükséges lesz előállítani. A KJF esetében a Gazdálkodási és menedzsment, a Turizmusvendéglátás és a Szociális munka alapszakok duális képzésben történő indítására nyílik lehetőség. Tisztelettel kérem a kollégákat, hogy szíveskedjenek a csatolt dokumentumot áttanulmányozni. A feladatok ütemezése Hervainé dr. Szabó Gyöngyvér rektorhelyettes asszonnyal történő egyeztetést követően kerül rögzítésre augusztus 24. Oktatási értekezlet, amely az oktatási rektorhelyettes előterjesztésére, A duális képzéssel kapcsolatos feladatok ütemezése napirendi pont keretében megtárgyalta a feladatokat. A napirendi pont tárgyalására meghívást kapott a tudományos rektorhelyettes. Az értekezlet tagjai egyhangúan elfogadták az előterjesztő javaslatát, miszerint a duális képzés bevezetése a Kodolányi János Főiskolán stratégia kérdés, hiszen az alkalmazott tudományok egyeteme rang elérésének ez az egyik feltétele. Döntöttek abban, hogy a megadott határidőre a Gazdálkodási és menedzsment, a Turizmusvendéglátás és a Szociális munka alapszakok duális képzésben történő indításának feltételeit kidolgozzák. Ennek keretében az intézetigazgatók és az érintett szakfelelősök felkeresik a lehetséges partnereket, tájékoztatják őket a duális képzés részleteiről, előnyeiről, velük közösen kialakítják a duális képzés tantervét, és a Főtitkári Hivatal által összeállított és véglegesített Együttműködési megállapodást és Hallgatói munkaszerződés mintát eljuttatják a partnerhez, és ha szükséges, az oktatási rektorhelyettes bevonásával közösen értelmezik azt. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a heti rendszerességgel működő oktatási értekezletnek állandó napirendi pontja lesz a duális képzéssel kapcsolatos pont, s az értekezlet tagjai kölcsönösen tájékoztatják egymást a fejleményekről. Az értekezlet felkérte az oktatási rektorhelyettest, hogy az oktatási értekezlet döntéséről a rektori tanácsot és annak tagjait tájékoztassa szeptember 14. Rektori Tanács. Az oktatási rektorhelyettes tájékoztatta a Rektori Tanácsot a duális képzés indításával kapcsolatosan. A Tanács a beszámolót elfogadta és kérte, hogy az oktatási rektorhelyettes folyamatosan tájékoztassa a Tanácsot a munka menetéről. Ez utóbbi meg is történt szeptember 21. A Főtitkári Hivatal összeállította a duális képzéssel kapcsolatos jogszabályok gyűjteményét és azt az érintett vezetőknek tájékoztatás céljából megküldte szeptember 28. A Főtitkári Hivatal a tudományos rektorhelyettes által korábban készített 13

17 anyagok, a Dr. Palkovics László államtitkár által 201. július 27én kelt tájékoztató levél és annak mellékletében rögzített kritériumok, valamint a duális képzést már az előző évben indított intézmények együttműködési gyakorlatát figyelembe véve elkészítette a duális képzésre vonatkozó együttműködési megállapodás mintát. Ezt tájékoztatásul megküldte az intézetigazgatóknak és szakfelelősöknek. A Kodolányi János Főiskola és a duális képzésben részt vevő partnerek közötti Együttműködési megállapodások megkötése 201. október elejére a Kodolányi János Főiskola jogtanácsosával is egyeztetett formájában véglegesítésre került a Kodolányi János Főiskola és a duális képzésben részt vevő partnerek közötti Együttműködési megállapodás tervezet október. Az ügyvédi iroda által ellenzett Együttműködési megállapodás tervezet megküldése az intézetigazgatóknak és szakfelelősöknek. (Az Együttműködési megállapodást lásd a Függelékben.) Az Együttműködési megállapodás tartalmazza a 2/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 16. ában foglalt elemeket: időtartama a képzés teljes idejére (határozott időre) szól. a partnerszervezet vállalja a hallgató(k) első évfolyamtól való fogadását. tartalmazza a képzésben részt vevő szervezet jelentkezők felmérésének kiválasztásának a módját, módszerét, időbeli ütemezését azzal, hogy a vállalat legkésőbb a felvételi sorrendmódosítás időpontjáig tájékoztatja a jelentkezőket a kiválasztás eredményéről, valamint arról, hogy a jelentkező megfelel e a követelményeknek. rögzíti, hogy a képzésben részt vevő szervezet a minősítést követően a tantervben foglaltak szerint részt vesz a hallgató(k) képzésében és értékeli a megszerzett tudást. az együttműködési megállapodás tartalmazza, hogy pontosan hány fő hallgatót fogad az együttműködő szervezet a 2016/2017. évi tanévben. rögzítésre kerültek továbbá a partnerszervezetnek a duális képzésben vállalt kötelezettségei, különös tekintettel a hallgatói juttatásokra vonatkozóan. a partnerszervezet vállalását arra, hogy a 2016/ évi tanévre vonatkozó minősítési adatlapot kitölti és a oldalra feltölti. 14

18 Az együttműködő partnerekkel beni szervezeti kritériumok megfogalmazása és rögzítése a Gazdálkodás és menedzsment, valamint a Turizmusvendéglátás alapképzési szakok esetében a duális képzés során Ahhoz, hogy egy partner együttműködő félként részt vehessen és bekapcsolódhasson a duális képzésbe, számos szervezeti és élyi feltétellel kell rendelkeznie, illetve azokat teljesítenie. A Gazdálkodás és menedzsment, valamint a Turizmusvendéglátás alapképzési szakok esetében ezek a kritériumok a következők: A Gazdálkodás és menedzsment alapképzési szak esetében: A szervezet rendelkezik: Üzletmenet során használt informatikai alkalmazásokkal Éves vállalati üzleti stratégiával és célokkal, vállalati jövőképpel Pénzügyi és gazdálkodási szabályzattal, nemzetközi pénzügyi kapcsolatokkal Könyvelő programmal/szoftverrel és főkönyvvel Szervezeti ábrával, munkaköri leírásokkal Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokkal, nemzetközi szerződésekkel Piacelemzési gyakorlattal, marketing stratégiával Vállalatirányítási rendszerrel A szervezet Eleget tesz az adófizetési kötelezettségének Kockázatkezelést végez Kontrollingvezetői számvitel tevékenységet folytat Személyi feltételek A szervezetnél rendelkezésre áll olyan nem próbaidős szakember, aki: legalább 3 éves nemzetközi és kereskedelmi és gazdálkodási gyakorlattal rendelkezik, legalább 3 éves vállalatvezetői tapasztalattal bír, legalább 3 éves pénzügyigazdasági vezetői tapasztalattal rendelkezik Rendelkezésre áll a hallgató mellé rendelt szakmai mentor, aki legalább 3 éves tapasztalattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik 1

19 A Turizmusvendéglátás alapképzési szak esetében: A szervezet rendelkezik: Üzletmenet során használt informatikai alkalmazásokkal Éves vállalati üzleti stratégiával és célokkal, vállalati jövőképpel Pénzügyi és gazdálkodási szabályzattal, nemzetközi pénzügyi kapcsolatokkal Turizmusvendéglátó ipari stratégiával és tervvel (turizmus szak esetén) Szervezeti ábrával, munkaköri leírásokkal, teljesítményértékelési rendszerrel Értékesítési tervvel PR és kommunikációs tervvel Márka/brand arculati keretrendszerrel A szervezet Eleget tesz az adófizetési kötelezettségének Piacelemzési gyakorlatot, piackutatást végez Kontrollingvezetői számvitel tevékenységet folytat Személyi feltételek A szervezetnél rendelkezésre áll olyan nem próbaidős szakember, aki: legalább 3 éves kereskedelmi és gazdálkodási/turizmus gyakorlattal rendelkezik, legalább 3 éves vállalatvezetői tapasztalattal bír, legalább 3 éves pénzügyigazdasági vezetői tapasztalattal rendelkezik legalább 3 éves marketing/kereskedelmi tapasztalattal Rendelkezésre áll a hallgató mellé rendelt szakmai mentor, aki legalább 3 éves tapasztalattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik 16

20 A megvalósult együttműködések, partnerségek Szak neve Szociális munka Partner Echo Network Koordinációs, Beruházó és Finanszírozó Zártkörűen Működő Rt. Hallgatói létszám a duális képzésben a 2016/2017. évi tanévben 4 fő Szociális munka Átrium Idősek Otthona 1 fő Szociális munka Pestterv Kft. 2 fő Turizmusvendéglátás Hotel Rosinante Kft. 1 fő Turizmusvendéglátás Káli Art Inn Hotel 1 fő Turizmusvendéglátás Aquincum Hotel 1 fő Gazdálkodási és menedzsment Alcoa Köfém Kft. 2 fő Gazdálkodási és menedzsment Sapa Profiles Kft. 12 fő Gazdálkodási és menedzsment Rail Cargo Hungaria Zrt. 2 fő összesen: kb. 16 fő Szenátusi határozatok a duális képzés indításáról 201. október 14. A Kodolányi János Főiskola Szenátusa egyhangú döntést hozott a duális képzések indításáról a Gazdálkodási és menedzsment, a Turizmusvendéglátás és a Szociális munka alapszakokon. A szenátusi határozatok rögzítették továbbá, hogy mely szakokon, mekkora hallgatói létszámmal indul a duális képzés, s hogy a vállalati partner által előzetesen kiválasztott jelentkezőket a pozitív besorolási döntést (ponthúzás), a beiratkozást és a hallgatói kérelmet követően a Kodolányi János Főiskola átsorolja a duális képzési formájú szakra. 17

21 A hallgatói munkaszerződés minta elkészítése A hallgatói munkaszerződés minta első olvasata 201. október 14én, a szenátusi ülésre beterjeszthető módon elkészült. Miután azonban még nélkülözte a partnerek elfogadó nyilatkozatát és az ügyvédi ellenzést, a Szenátus a munkaszerződést úgy fogadta el, hogy egyúttal felhatalmazta a főtitkárt, hogy az egyeztetések eredményeként a szükséges kiegészítéseket tegye meg, s erről utólag tájékoztassa a Szenátust október október 21. Folyamatos egyeztetés a hallgatói munkaszerződés témájában a partnerszervezetek képviselőivel és a Kodolányi János Főiskola jogtanácsosával október 22. A hallgatói munkaszerződés véglegesítése, az érintetteknek történő megküldése. A duális képzések indításának a felszerkesztése a évi általános felvételi eljárás Oktatási Hivatal által létrehozott felületére 201. november 6. A duális képzésben a Kodolányi János Főiskola által meghirdetett képzéseket az Oktatási Hivatal e célra létrehozott felületére a tanulmányi igazgató rögzítette. Eszerint a Gazdálkodási és menedzsment, a Turizmusvendéglátás és a Szociális munka alapszakok duális képzésben, nappali tagozaton, költségtérítéses formában Székesfehérváron és Budapesten is meghirdetésre kerültek. Ennek megjelenési módja és formája: A meghirdetett képzésnél felső indexben a következő szöveg kerül rögzítésre: A szak duális képzésként is végezhető. Részletes információk ennek feltételeiről az intézményi honlapon és a honlapon található. Az intézményi duális képzési kapcsolattartó élyének a kijelölése, regisztrálása A Kodolányi János Főiskola részéről a Duális Képzési Tanáccsal történő kapcsolattartás céljából Dr. Vizi László Tamás oktatási rektorhelyettes került kijelölésre és regisztrálásra. A duális képzés szakmai tartalmának és közös mintatantervének a partnerekkel történő kialakítása A duális képzés szakmai tartalmának meghatározása az oktatási rektorhelyettes által irányított, koordinált és ellenőrzött team munka keretében került kialakításra. A szakmai munkában részt vevők köre: a Turisztikai és Gazdaságtudományi intézet igazgatója, igazgatóhelyettese, a Társadalom és Bölcsészettudományi Intézet igazgatója, az intézeti tanszékvezetők, szakfelelősök, tantárgyfelelős oktatók, valamint a vállalti partnerek által kijelölt 18

22 kapcsolattartók. A Gazdálkodási és menedzsment alapszak esetében a közösen kialakított tanterv részeként a duális képzésre vonatkozóan az alábbi szak specifikumok lettek rögzítve: A duális képzés rendje a Gazdálkodási és menedzsment szakon: A hallgatók minden évben 22 hetet töltenek el a duális képzésben (vállalati szakasz), és évente 26 hetet töltenek az oktatási intézményben (intézményi szakasz). A képzés utolsó, 7. félévében a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak Képzési és Kimeneti Követelményeinek megfelelően egy összefüggő félévet kizárólag a vállalatnál tölt el a hallgató. A 7. félév sikeres teljesítése tanulmányi kreditet ér, és az abszolutórium megszerzésének feltétele. A vállalati szakasz célja és az elsajátítandó szakmai kompetenciái: A jelöltek közgazdaságtani és gazdálkodási elméleti és ismereteinek munkahelyi gyakorlat segítségével történő kibővítése; A környezeti változásokhoz való alkalmazkodási képességek fejlesztése; Az üzleti kapcsolatok kialakítását segítő képességek fejlesztése; A gazdálkodó szervezetek különböző részfolyamataiba bekapcsolódva önálló munka végzésének képessége; Csoportban történő munkavégzés képességének fejlesztése; Tapasztalatok értékelésének, összegzésének képessége; Olyan képességek kifejlesztése, amelyek a munkaadó ében a hallgatót munkavállalói szintre emelhetik; Kezdeményezési, problémaelemző és megoldó képességek erősítése. A hallgatók feladatai a duális képzés vállalati szakaszában: A gazdálkodó egység megismerése, tanulmányozása a következő területeken: tevékenységi kör, szervezeti felépítés, piaci helyzet, stratégia; a vállalat, gazdálkodó szervezet alaptevékenysége, főés támogatófolyamatai; a gazdálkodás részterületeinek kapcsolódása, szervezése; a vállalat, gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete; információs, döntés előkészítési és döntési rendszerek; belső ellenőrzési rendszer; vezetési, irányítási rendszer; humánerőforrásés tudásmenedzsment rendszerek. 19

23 A gazdálkodó egység napi munkájában való részvétel, a vállalat által meghatározott munkaprogram és feladatok szerint; Ezen felül a szakdolgozat vonatkozásaihoz információgyűjtés: az információ feldolgozása a tanult módszerek alapján; a választott témának megfelelő folyamatok és területek értékelése, elemzése; a változások tényezőinek megismerése, élyes kikérdezéssel és a vonatkozó belső tájékoztatók, jelentések felhasználásával; az okokozati összefüggések megállapítása; önálló vélemény kialakítása, javaslatok megfogalmazása, együttműködve a vállalattal. A duális képzés 7. féléve A képzés 7. féléve olyan vállalati szakasz, amely egyidejűleg a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak Képzési és Kimeneti Követelményei alapján kredit értékű (kötelező) szakmai gyakorlat. A hallgató a 7. féléves vállalati szakasz ( kredit értékű szakmai gyakorlat) befejezését követően 10 napon belül írásos beszámolót készít vállalati feladatairól és tapasztalatairól. Az elkészült, minimum oldalas beszámolót az illetékes oktató értékeli és minősíti, a vállalattal közösen. A vállalatnál a hallgatót a duális képzésért felelős munkatárs értékelő lap kitöltésével szintén minősíti és osztályozza a hallgató munkáját. Az intézményi és a vállalati értékelés alapján a tanszék és a vállalat közösen állapítja meg a hallgató szakmai gyakorlatának teljesítésére vonatkozó érdemét, a következők szerint: a hallgató elméleti és felkészültsége ( pont) a vállalati problémamegoldás és feladatvégzés (40 pont) a vállalatnál tapasztalható hallgatói magatartás (1 pont) írásos összefoglalás minősége (1 pont) Összesen elérhető 100 pont, ebből a gyakorlatra kapott érdem a következőképpen számítható: 00=elégtelen (1), 161=elégséges (2), 6274=közepes (3), 78=jó (4), =jeles (). A Szociális munka alapszak esetében a közösen kialakított tanterv részeként a duális képzésre vonatkozóan az alábbi szak specifikumok lettek rögzítve: 20

24 A duális képzés rendje a Szociális munka szakon: A hallgatók minden évben 22 hetet töltenek el a duális képzésben (vállalati szakasz), és évente 26 hetet töltenek az oktatási intézményben (intézményi szakasz). Ezen kívül a hallgató az 17. félévben csoportos és egyéni feladatokat végez. Ez 3x6 hetes (40 óra) egyéni szakmai gyakorlatot, továbbá 7x (210 óra) csoportos gyakorlatot jelent. A gyakorlatok célja az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása, kompetenciák megszerzése. A vállalati szakasz célja és az elsajátítandó szakmai kompetenciái: Célok: A jelöltek a szociális munkához kapcsolódó elméleti és ismereteinek munkahelyi gyakorlat segítségével történő kibővítése, kompetenciák megszerzése; A hallgatók jártasságot szerezzenek társadalmi tervezés és fejlesztés, közösség felmérés és értékelés, társadalmi háttértanulmány készítés, települési és térségfejlesztési projektek szociális meghatározóinak kutatásában, az elnyert adatok feldolgozásában; A hallgatók feladata a közösségfejlesztési programokhoz kapcsolódóan interjúkészítés, kvantitatív adatelemzés, az adatok feldolgozása és a térinformatikai adatokból szociális információk nyerése, azok megfelelő vizualizálása; A hallgatók feladata a kapcsolatépítés a civil és önkormányzati szervezetekkel, a különböző programok társadalmi vitáinak szervezése és lebonyolítása, problémagyűjtés és feldolgozás, a fejlesztési programok humán kérdéseinek, emberi jogi problémáinak rendezése, a projektek minőségbiztosítása a használói csoportok nézőpontjából. A hallgatók feladata a makroszociális munkában a társadalmi hatástervezés, a fejlesztések életminőségi hatásának elemzése és értékelése; Közreműködés településfejlesztési koncepciók és programok, megyei, kistérségi és települési környezetvédelmi programok készítésében; területi folyamatok, gazdasági, társadalmi összefüggések, környezeti konfliktusok elemzésében. Fejlesztendő kompetenciák: Cél, hogy fejlesszék a munkafolyamatokban a élyi kapcsolatokat és az együttműködést, a feladatmegoldásokban az értékelő és önértékelő magatartást, továbbá minőségfejlesztő és innovációs készségüket; A hallgatók legyenek képesek a társadalmi innováció nézőpontjainak kiemelésére, különös tekintettel arra, hogy segítsék a marginalizált és településfejlesztés során elbizonytalanodott állampolgárok problémáinak kezelését; A szociális ellátással foglalkozó intézmények különböző részfolyamataiba bekapcsolódva fejlődjön az önálló munka végzésének képessége; 21

25 A csoportban történő munkavégzés képessége; A tapasztalatok értékelésének, összegzésének képessége; Kezdeményezési, problémaelemző és megoldó képessége; Fejlődjenek olyan képességei, amelyek a munkaadó ében a hallgatót munkavállalói szintre emelhetik; A hallgatók feladatai a duális képzés vállalati szakaszában: A partnerszervezet munkájának megismerése, tanulmányozása a következő területeken: Tevékenységi kör, szervezeti felépítés, piaci helyzet, stratégia; A partnerszervezet alaptevékenysége, főés támogató folyamatai; A partnerszervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete; Az információs, döntés előkészítési és döntési rendszerek; A belső ellenőrzési rendszer; A vezetési, irányítási rendszer; A humánerőforrásés tudásmenedzsment rendszerek. A partnerszervezet napi munkájában való részvétel, a vállalat által meghatározott munkaprogram és feladatok szerint: Részvétel a partnerszervezet által kínált szolgáltatásokban: adatfelvétel, hosting program, programértékelési rendszer; Részvétel A partnerszervezet kiemelt programjaiban, kutatásaiban, Megismerkedés a partnerszervezet szakkönyvtárának anyagaival; Részvétel a partnerszervezet által szervezett kutatásokban: ifjúságkutatás, egészségmagatartás vizsgálatok, életminőség vizsgálatok, nonprofit kutatások, munkaerőpiaci felmérések, szociálpolitikai kutatások, speciális kutatások stb. Részvétel a partnerszervezet publikációs tevékenységében. Ezen felül a szakdolgozat vonatkozásaihoz információgyűjtés: szociológiai kutatások, kérdőívek, felmérések módszertanának elsajátítása; az információ feldolgozása a tanult módszerek alapján; a választott témának megfelelő folyamatok és területek értékelése, elemzése; a változások tényezőinek megismerése, élyes kikérdezéssel és a vonatkozó belső tájékoztatók, jelentések felhasználásával; az okokozati összefüggések megállapítása; 22

26 önálló vélemény kialakítása, javaslatok megfogalmazása, együttműködve a partnerszervezettel. A Turizmusvendéglátás alapszak esetében a közösen kialakított tanterv részeként a duális képzésre vonatkozóan az alábbi szak specifikumok lettek rögzítve: A duális képzés rendje Turizmusvendéglátás szakon: A hallgatók minden évben 22 hetet töltenek el a duális képzésben (vállalati szakasz), és évente 26 hetet töltenek az oktatási intézményben (intézményi szakasz). A képzés utolsó, 7. félévében a turizmusvendéglátás alapképzési szak Képzési és Kimeneti Követelményeinek megfelelően egy összefüggő félévet kizárólag a vállalatnál tölt el a hallgató. A 7. félév sikeres teljesítése tanulmányi kreditet ér, és az abszolutórium megszerzésének előfeltétele. A vállalati szakasz célja és az elsajátítandó szakmai kompetenciái: A jelöltek gazdálkodási, turisztikai, szolgáltatásszervezési és nyújtási elméleti és ismereteinek munkahelyi gyakorlat segítségével történő kibővítése; A környezeti változásokhoz való alkalmazkodási képességek fejlesztése; A szakmai partnerkapcsolatok kialakítását segítő képességek fejlesztése; A szálláshelyszolgáltató és vendéglátó alaptevékenységű szervezetek különböző részfolyamataiba bekapcsolódva önálló munka végzésének képessége; Csoportban történő munkavégzés képességének fejlesztése; Tapasztalatok értékelésének, összegzésének képessége; Olyan képességek kifejlesztése, amelyek a munkaadó ében a hallgatót munkavállalói szintre emelhetik; Kezdeményezési, problémaelemző és megoldó képességek erősítése. A hallgatók feladatai a duális képzés vállalati szakaszában: A vállalat napi munkájában való részvétel, a vállalat által meghatározott munkaprogram és feladatok szerint; Ezen felül a szakdolgozat vonatkozásaihoz információgyűjtés: o az információ feldolgozása a tanult módszerek alapján; o a választott témának megfelelő folyamatok és területek értékelése, elemzése; o a változások tényezőinek megismerése, élyes megkérdezéssel és a vonatkozó belső tájékoztatók, jelentések felhasználásával; o az okokozati összefüggések megállapítása; 23

27 o önálló vélemény kialakítása, javaslatok megfogalmazása, együttműködve a vállalattal. A duális képzés 7. féléve A képzés 7. féléve olyan vállalati szakasz, amely egyidejűleg a turizmusvendéglátás alapképzési szak Képzési és Kimeneti Követelményei alapján a kredit értékű (kötelező) szakmai gyakorlat. A hallgató a 7. féléves vállalati szakasz ( kredit értékű szakmai gyakorlat) befejezését követően 10 napon belül írásos beszámolót készít vállalati feladatairól és tapasztalatairól. Az elkészült, minimum oldalas összeállítást a duális képzésért felelős oktató értékeli és minősíti, a vállalattal közösen. A vállalatnál a duális képzésért felelős munkatárs értékelő lap kitöltésével szintén minősíti és osztályozza a hallgató munkáját. Az intézményi és a vállalati értékelés alapján a tanszék és a vállalat közösen állapítja meg a hallgató szakmai gyakorlatának érdemét, a következők szerint: a hallgató elméleti és felkészültsége ( pont) a vállalati problémamegoldás és feladatvégzés (40 pont) a vállalatnál tapasztalható hallgatói magatartás (1 pont) írásos összefoglalás minősége (1 pont) Összesen elérhető 100 pont, ebből a gyakorlatra kapott érdem a következőképpen számítható: 0 0=elégtelen (1), 161=elégséges (2), 6274=közepes (3), 78=jó (4), 86100=jeles (). A Duális Képzési Tanács határozathozatalához szükséges dokumentumok benyújtása Benyújtandó dokumentumok: Szenátusi határozatok Aláírt együttműködési megállapodások A partnerszervezettel közösen elkészített tanterv Hallgatói munkaszerződés minta A partnerszervezet önértékelése Határidő: 201. november 13. Meghosszabbítva: 201. november 27. A partnerszervezetek önértékelésére vonatkozó feltöltési határidő meghosszabbítva 201. december közepéig. A Duális Képzési Tanácshoz benyújtandó dokumentumok a partnerszervezet önértékelésén kívül határidőre elkészültek. 24