SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Intézmény neve: Napraforgó Művészeti Óvoda 1039. Budapest, Pais Dezső u. 2. Hétszínvirág Művészeti Tagóvoda 1039 Budapest Medgyessy Ferenc u. 1. Készítette: Somodiné Kiss Terézia-óvodavezető Nevelőtestület jóváhagyása: 2009. november 13. Szülői Szervezet véleményezte: 2009. november 13. Hatálybalépés időpontja: 2009. november 16. A fenntartóhoz benyújtás dátuma: 2009. november 18. Fenntartói jóváhagyás: 2009....
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységi csoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és egyéb foglalkoztatói alkalmazottjára, valamint a közoktatási intézményünk szolgáltatásait igénybe vevőkre, gyermekekre, szüleikre nézve kötelező érvényűek. 1.2. Az SZMSZ tartalmát meghatározó magasabb szintű jogszabályok Az SZMSZ tartalmát meghatározó, a közoktatásról szóló törvények és végrehajtási rendeletek: 5/1988.(II. 17) MM rendelet 3. (4) bekezdés 1992. évi XXXIII. Tv. A közalkalmazottak jogállásáról 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. Végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. -a 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet 4. -a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 4. -a 30/2004.(X. 30.) OM rendelet 217/1998. Korm. rendelet Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az óvoda más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. 11
1.3. A közszolgáltató közoktatási közintézmény meghatározása, tevékenysége /Alapító Okirat alapján/ A közszolgáltató közoktatási közintézmény neve, székhelye: Napraforgó Művészeti Óvoda 1039 Budapest, Pais D. u. 2. Tagintézménye: Hétszínvirág Művészeti Óvoda 1039 Budapest, Medgyessy F. u. 1. A közszolgáltató közoktatási közintézmény fenntartója: Budapest III. ker. Óbuda Békásmegyer Önkormányzat 1033 Budapest, Fő tér 3. A közszolgáltató közoktatási közintézmény irányító szerve: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő Testülete 1033 Budapest, Fő tér 3. A közszolgáltató közoktatási közintézmény alapító okiratának kelte: 2009. augusztus 26. (egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata) A közszolgáltató közoktatási közintézmény működési területe: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer kijelölt körzete Az intézmény jogállása: Jogi személy, részben önálló költségvetési szerv. Budapest Főváros III. ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Képviselő-testülete által költségvetési rendeletben meghatározott előirányzatok felett önálló döntési joggal rendelkezik, részjogköre van intézményi vagyon működtetésének körébe tartozó feladatoknál. Pénzügyi és számviteli, valamint a hozzá kapcsolódó nyilvántartási tevékenységet a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény (1033 Budapest, Folyamőr u. 22.) látja el. A jogszabályban meghatározott közfeladatai: 2009. december 31. Az intézmény szakágazat szerinti besorolása (TEÁOR): 5851020 ALAPFOKÚ OKTATÁS Az intézmény alaptevékenysége: 80110 óvodai nevelés Szakfeladatok: 80111-5 óvodai nevelés a Nevelési Tanácsadó szakvéleményével rendelkező beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek számára is, az ÓNME Országos Szakmai Egyesület felkérésére bázisóvodai tevékenységet lát el, 55231-2 óvodai intézményi közétkeztetés, 22
Alaptevékenységen kívüli kapcsolódó tevékenységek: Kiegészítő tevékenység: tanfolyamszervezés mértéke: 10 % Jogszabályban meghatározott közfeladatai: 2010. január 1.-től A közszolgáltató közoktatási közintézmény szakágazat szerinti besorolása (TEÁOR): 8510 Alaptevékenység: 8510 Iskolai előkészítő oktatás 85101 Óvodai nevelés Szakfeladatok: a) az ellátandó alaptevékenység szakfeladatok szerint: 851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása. 851011 Óvodai nevelés ellátás. Ezen belül Nevelési Tanácsadó szakvéleményével rendelkező beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek számára is nyújt szolgáltatást. Az Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesület felkérésére bázis óvodai tevékenységet lát el. 562912 óvodai intézményi étkeztetés 562917 munkahelyi étkezés. 856099 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (tanfolyamszervezés). b) Az alaptevékenységhez kapcsolódó tevékenységek: kiegészítő tevékenység, 856099 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység. Kisegítő tevékenység: 682002 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése, mértéke: 10 %. A közszolgáltató közoktatási közintézmény számlaszáma: 12001008-00140634-00100005 Raiffeisen Bank A közszolgáltató közoktatási közintézmény típusa: Közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási közintézmény, óvoda Intézményi maximális befogadó képesség székhelyen: (Pais Dezső u. 2.) 175 fő tagintézményben: (Medgyessy Ferenc u. 1.) 200 fő Mindösszesen: 375 fő Az intézményben étkező felnőtt és gyermek maximális létszám: 450 fő Az intézmény bélyegzőinek hivatalos szövege: Budapest III. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Szh:Napraforgó Művészeti Óvoda 1039 Budapest, Pais D. u. 2. 33
Tagint.: Hétszínvirág Művészeti Tagóvoda 1039 Budapest, Medgyessy F. u. 1. A Költségvetés Végrehajtására Szolgáló Számla szám: 12001008-00140634-000100005 Raiffeisen Bank 2. A közszolgáltató közoktatási közintézmény működési rendje Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. A nevelési év szeptember 1.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. Üzemeltetése a Fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, ezen időszak alatt történik az esedékes karbantartás, felújítás, valamint a nagytakarítás. A tervezett zárási időszakról minden naptári év február 15.-ig írásban tájékoztatjuk a szülőket. A szülők a zárási időszakra kérhetik gyermekeik elhelyezését a kerület másóvodáiba. 2. 1. A gyermekek fogadása nyitva tartás Az óvodák /Napraforgó Művészeti Óvoda, Hétszínvirág Művészeti Tagóvoda/ reggel 6 00 órától, délután 18 00 óráig tart nyitva. A nyitva tartás idejére vonatkozó használati szabályok: Az óvodákat reggel a munkarend szerint 6 órára érkező dajkák, illetve az ügyeletes óvodapedagógusok nyitják. Rendezvények esetén a nyitva tartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Minden dolgozó köteles olyan időpontban érkezni, hogy munkaidejének kezdetén munkavégzésre készen álljon. A gyermekek az óvoda létesítményét, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Munkaidő alatt a dolgozók az intézményt csak az óvodavezető vagy a vezetők /tagóvoda vezető, általános vezető helyettes/ engedélyével hagyhatják el. A gyermekcsoportok sétára, kirándulásra az óvodavezető vagy tagóvoda vezető, általános vezető helyettes engedélyével és megfelelő kísérettel mehetnek ki az épületből. A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén minden 10 gyermek után egy felnőttet kell biztosítani. Amíg gyermek tartózkodik az intézményekben, a gyermekekhez beosztott óvodapedagógus nem távozhat el. Hivatalos ügyek intézése az óvodatitkár és az óvodavezető irodájában történik. 44
A gyermekcsoportok szervezésének lehetőségei Az óvoda sajátosságainak megfelelően lehet: kiscsoport középső csoport nagycsoport vegyes csoport speciális (pl. torna, zene, egyéb) csoport. Az azonos csoportba járó gyermekek óvodai csoportközösséget alkotnak. Az óvodai csoportközösséget két óvodapedagógus irányítja felelősséggel, folyamatos naprakész együttműködéssel. 2. 2. Az óvodai elhelyezés megszűnésének általános szabályai Megszűnik az óvodai elhelyezés A gyermek hiányzása esetén részletes szabályozás a Házirendben. Ha a gyermek tanköteles életkorba lépett, az óvoda igazolja, az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget és az iskola felvette. Ha a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betöltötte. Ha az óvodai elhelyezés megszűnik, a gyermeket törölni kell az óvoda nyilvántartásából. Erről az intézkedésről ugyancsak írásban értesíteni kell a gyermek szüleit, mely ellen a szülő jogorvoslati kérelmet nyújthat be. Nem szüntethető meg az óvodai elhelyezés, ha a gyermek felvétele a gyámhatóság intézkedésére történt, illetve, abban az évben, amikor a gyerek betöltötte az ötödik életévét. 2.3. Intézményi védő-, óvó rendszabályok Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy annak veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét, és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az SZMSZ szabályzat gyűjteményében 4. sz. sorszámmal található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. 55
Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az SZMSZ szabályzat gyűjteményében található munkabiztonsági szabályzatot, valamint az intézményi prevenciós program és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az óvodai foglalkozásokon meg kell ismertetni a gyermekekkel a biztonságuk és testi épségük megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. Fel kell hívni a figyelmüket a különböző veszélyforrásokra, a tilos és az elvárható magatartásformákra. Az ismételt figyelem felhívása minden óvónő feladata, erdei foglalkozások, környezet tevékeny megismerésére irányuló séták, csoportkirándulások előtt. Az óvodapedagógusok a munkaidejük alatt, csoportos tevékenységformák során, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint baleset-megelőzési szabályokat a gyermekekkel betartani. - A nevelési év megkezdésekor az első csoportfoglalkozáson ismertetni kell: az óvoda környékére vonatkozó szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a gyermek kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. - Az óvodapedagógusoknak minden tevékenységforma gyakorlása során fel kell hívniuk a gyermekek figyelmét a technikai jellegű feladatoknál, ahol baleseti veszélyforrások adódhatnak, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Az óvónő visszakérdezés módszerével győződjön meg az elsajátított ismeretek mélységéről. - A csoportnaplóban a tájékoztatásnak az időpontját jelezni kell a szabályrendszer rögzítése alatt. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén A gyermekek felügyeletét ellátó óvodapedagógusnak a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvoshoz kell vinni. 66
A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden gyermekbalesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az óvoda vezetőjének, illetve a szülőnek. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek, dolgozónak is részt kell vennie. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő alkalmazott a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvoshoz kell fordulnia, a beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget. Az óvodában történt mindenféle balesetet, sérülést az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztáznia kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredménye képen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A gyermekbaleseteket az előírt nyomtatványokon nyilván kell tartani. 2.4. Rendkívüli esemény, bombariadó, vészhelyzet esetén szükséges teendők Az intézmény dolgozói kötelesek az észlelt rendkívüli eseményt haladéktalanul jelenteni a közvetlen felettesüknek. Az óvoda vezetője dönt a szükséges intézkedésről és a fenntartó értesítéséről. Hiányzása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az intézmények kiürítése a tűzriadó terv szerint - menekülési útvonalon történik. Mindkét épületben a folyosókon, három helyen és valamennyi gyermekcsoportban van kifüggesztve a tűzriadó terv. Az épületek kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető vagy az intézkedéssel megbízott személy dönt. o A gyermekek ideiglenes elhelyezése a Pais Dezső Általános Iskolában illetve a Medgyessy Ferenc Általános Iskolában történik; o Az intézmények Prevenciós programmal veszélyhelyzeti cselekvési tervvel rendelkeznek, aktualizáltan; o Az intézményi prevenciós munkacsoport (IMP) tagjainak jegyzéke a felnőtt öltözőkben van kifüggesztve. A rendkívüli eseményről, bombariadóról, vészhelyzetről és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben, 24 órán belül értesíti a fenntartót. 77
2. 5. Hagyományok kialakítása, illetve ápolásának színterei Az alkalmazott Pedagógiai Program és a kialakított hagyományok rendszere jól szolgálja az óvoda értékeinek közvetítését szűkebb és tágabb környezetünk felé egyaránt. Az intézmények összevonását követően az egyes ünnepek szervezése, hagyományok ápolása azonos szellemiséggel, céllal történik, megtartva az egyéni jó gyakorlatot is egyben. Nemzeti ünnepünk Március 15. intézményi megemlékezés történelmi játék mindkét intézményben; Hagyományos ünnepeink Mikulás Gyertyagyújtás Farsang Húsvéti ünnepkör Anyák napja Gyermeknap Évzáró Néphagyományt őrző ünnepkörök Mihály-napi vásár Hétszínvirág Művészeti Tagóvodában, teljes körben, a Napraforgó Művészeti Óvodában csoportonként választható; Szüret mindkét intézményben; Márton nap választható; Lámpa-gyújtás választható; Advent mindkét intézményben, Balázsolás Napraforgó Művészeti Óvoda Pünkösd választható, További hagyományaink a gyermekcsoportokon belül közös megemlékezés történik a gyermekek név és születésnapjáról; a rendezvényeink nyitottságát az intézményi munkatervben szabályozzuk; hangversenyeket szervezünk évszakonként; képzőművészeti kiállításokat szervezünk szintén évszakonként; a népi hagyományokhoz kapcsolódó szokások megismertetése, felelevenítése, népi kézműves technikákkal való ismerkedés céljából munkadélutánokat szervezünk; Kerület-napjának megünneplése a szomszédban található gyermekintézményekkel közösen; 88
A felnőtt közösség hagyományos együttlétei Névnapok és jubileumi jutalmazottak köszöntése; Karácsony meghívottak a nyugdíjas kolléganők; Tanulmányi kirándulás az aktív dolgozók részére; Havonként egy alkalommal Beszélgető kör külön az óvodapedagógusok és a technikai alkalmazottak részvételével épületenként. 3. Az intézmény irányítási szervezeti struktúrája, belső kapcsolatok 3.1. A közszolgáltató közoktatási közintézmény szervezeti felépítése Az óvoda szervezeti felépítését, az alá- és fölérendeltségi, valamint a mellérendeltségi kapcsolati viszonyok jellemzik. Az intézmény szervezeti felépítését, valamint a kapcsolati viszonyokat az SZMSZ szabályzat gyűjteményében 1. 2. számmal található. Az óvoda szervezeti egységei o a nevelőtestület o az óvodai alkalmazottak közössége o munkaközösség o minőségirányítást támogató csoport o Szülői Szervezet A szervezeti egység felelős vezetője óvodavezető óvodavezető munkaközösség-vezető tagóvoda vezető elnök Óvodai alkalmazottak létszáma: Napraforgó Művészeti Óvoda Hétszínvirág Művészeti Tagóvoda Óvodapedagógus 15,5 fő 17 fő Technikai 11 fő 13,5 fő Az óvodai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóiból tevődik össze. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint óvodán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt, és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata és a Kollektív Szerződése rögzíti. Az óvoda dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai, és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvodai alkalmazottak munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások az SZMSZ szabályzatgyűjteményében 3. sz. sorszámmal találhatóak meg. 99
Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség a nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógusokból és a nevelő-oktató munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazottakból áll, munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogok illetik meg. 3.1.1. Munkavégzés a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításai szerint 2007. évi C. törvény Gyakornoki idő kikötése (Kjt. 22..) A gyakornoki idő kikötése kötelező az E-H fizetési osztályba sorolt, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira részletes szabályozás a Gyakornoki Szabályzatban. Próbaidő szabálya (Kjt. 21/A.) Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a kinevezésben három hónap próbaidő megállapítása kötelező. A 21/A (2) bekezdése szerint a kinevezésben 3 hónapot meghaladó próbaidőt köthet ki a munkáltató saját döntése alapján, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. A próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti részletes szabályozás a Közalkalmazotti Szabályzatban. Közalkalmazotti munkakörök közzététele, pályáztatási rendje (Kjt. 20/A (1-4) bekezdés) A kormányrendelet általános érvénnyel írja elő a közalkalmazotti jogviszony pályázat útján történő létesítését. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A 388/2007. (XII.23.) Korm. rendelet rendelkezik a közalkalmazotti pályázatnak a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv honlapján történő közzétételről részletes szabályozás a Közalkalmazotti Szabályzatban. Kötelező munkakör-felajánlás (Kjt. 30/A ) Célja az, hogy mindaddig, amíg a fenntartó irányítása alá tartozó munkáltatónál van betölthető másik, megfelelő munkakör, felmentésre ne kerülhessen sor. Ennek megvalósítása érdekében a munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor köteles tájékoztatni a fenntartót a megszűnés 10
következtében betöltetlenné váló munkakör megnevezéséről, továbbá a betöltéshez szükséges iskolai végzettségről, szakképzettségről, szakképesítésről, illetve az egészségügyi alkalmassági feltételekről részletes szabályozás a Közalkalmazotti Szabályzatban. 3.1.2. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés juttatásának szabályai A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés jár annak a közalkalmazottnak, aki a mérési, értékelési, minőségfejlesztő munkában a törvényben meghatározott módon részt vesz. A kereset kiegészítés a Kt. 118..- ának (10) bekezdésében meghatározott módon használható fel. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésnél előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján jobban dolgozott a nevelőtestület által kidolgozott szempontsor a SZMSZ szabályzatgyűjteményében 5. sz. sorszámmal található meg. Az intézményi teljesítményértékelés rendszerét az intézmény Minőségirányítási Programja tartalmazza. A személyre szóló teljesítményértékelés eredményeit figyelembe kell venni: a kiemelt munkáért járó kereset kiegészítés odaítélésénél, jutalmazásnál, bérezésnél, intézmény által alapított díjak odaítélésénél (Medgyessy díj, Az év óvónője, Az év technikai dolgozója /Hétszínvirág/, Napraforgó díj óvodapedagógus, technikai dolgozó /Napraforgó/) a már kidolgozott szempontokkal együtt. 3. 2. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás A vonatkozó jogszabályok és határozatok betartása mellett az óvoda sajátosságaiból fakadóan az alábbi elvek követése indokolt: 3. 2. 1. Alapelvek A vezetőség képesítés, szakmai irányultsága szerinti összetétele lehetőleg fedje le az óvoda intézményének teljes területét. Az óvodai közösség tagjainak teljesítményét folyamatosan fejleszteni kell. Ez érdemben úgy oldható meg, ha gyakorolják a vezetési tevékenység valamennyi elemét (tájékozódás, elhatározás és döntés, végrehajtás, szervezés, összehangolás, ellenőrzés és értékelés). E cél elérésének alapfeltétele a jog és feladatkörök arányosítása, decentralizálása és azok világos meghatározása. 11
Az óvoda vezetősége Az óvodavezetőségének tagjai: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, a tagóvoda vezetője, szakmai munkaközösség-vezető, a reprezentatív szakszervezet vezetője, a Szülői Szervezet elnöke esetenként. Az óvodavezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az óvodavezetőség megbeszéléseit az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az óvodavezetőség tagjai kötelesek: az óvodavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó óvodapedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezető felé. 3. 2. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse, vezeti az egységes szervezetet, ezen belül is ellátja a két szervezeti egység vezetését. Az óvoda vezetője: közvetlenül ellátja mindkét elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, de sajátos önállósággal rendelkező egységek nevelőtestület, technikai dolgozók közössége, szakmai munkaközösségek, vezetői team vezetését; az óvodákban dolgozó óvodapedagógusokkal rendszeres kapcsolatot tart a nevelőtestületi értekezleten, a csoportlátogatások során, a Beszélgető körön, valamint a mindennapok során; a technikai dolgozókkal kapcsolatot tart a munkatársi értekezleteken, a Beszélgető körön, valamint a mindennapok során; a feladatait, egy általános helyettes és egy tagóvoda vezető segítségével látja el; 12
a tagóvoda intézményében legalább heti két napot tartózkodik, a többi napon, telefonon, e-mailen történik az információ cseréje; az óvodatitkár a tagóvodában is rendszeresen tájékoztatja a dolgozókat az őket érintő teendőkről, lehetőségekről, az információs táblára kihelyezi a fontosabb tudnivalókat; a helyettesekkel rendszeres megbeszélést tart az aktuális teendőkről, megoldandó problémákról. 3. 2. 3. A vezetők bent tartózkodási rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők az intézményekben való bent tartózkodásának rendjét az alábbiak szerint szervezzük meg a jogszabályok figyelembe vételével (R.4.. (1) bek. a pont): óvodavezető benntartózkodásának általános rendje: a mindenkori jogszabályban előírt munkaidőben, a nyitva tartás azon időpontjában, amikor az ügyek intézésének zöme folyik 8 00-16 00 között. óvodavezető helyettes, általános helyettes benntartózkodásának általános rendje a mindenkori jogszabályban előírt kötelező óráját a csoportban tölti, órakedvezményét a helyettesi teendők elvégzésére fordítja. A csoporton kívül töltendő nap, illetve órák rendszerében minden tanév elején állapodunk meg, ettől, ha az óvoda ügyeinek intézése, illetve a csoport pedagógiai munkája úgy kívánja, szükség szerint el lehet térni. tagóvoda vezető benntartózkodásának általános rendje megegyezik az óvodavezetőjével úgy, hogy a mindenkori jogszabályban előírt kötelező óráját a gyermekcsoportban tölti. Munkarendjét úgy alakítja, hogy amikor a helyettes délelőttös, délután 17 00 óráig tartózkodik az intézményben. Reggel 6 00-7 00 óra között és este 17 00-18 00 óra között intézkedéssel felruházott személy a mindenkori ügyeletes óvodapedagógus. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki amelyről a vezetőt értesíteni kell. 3. 2. 4. A vezetők és a vezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését az általános helyettes látja el, vagy a tagóvoda vezetője, felelősséggel. Kivételt 13
képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető, helyettese és tagóvoda vezetőjének egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt a mindenkori szakmai munkaközösség vezetője, annak távolléte esetén az intézményben töltött legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus helyettesíti. A megbízott, illetve automatikusan a legmagasabb ledolgozott idővel rendelkező kolléga intézkedési jogköre: az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A helyettesítő utólag köteles a munkahelyi vezetőjét intézkedéséről, történtekről tájékoztatni. 3. 3. Az intézmény vezetője, az óvodavezető Feladat és jogkörét a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., valamint ennek végrehajtására kiadott a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozza. Az óvodavezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt át nem ruházott feladatokat, többek között: Felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a gyakornoki idő bevezetéséért, a munkavédelmi törvény betartásáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, minőségirányítási rendszerének működtetéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetéséért, az Esélyegyenlőségi tervben meghatározott feladatok megvalósításáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, a gyermekek felvételéért, a nevelőtestületi értekezletek és az alkalmazotti közösség értekezleteinek előkészítéséért, vezetéséért, 14
a nevelő munka ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a munkavállalók érdek-képviseleti szerveivel és a Szülői Szervezettel való együttműködésért, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlásáért, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály vagy Kollektív Szerződés - Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörbe, a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásáért, a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, a jogszabály által a vezető hatáskörébe utalt át nem ruházott feladatok ellátásáért, a gazdálkodási feladatokban is közreműködő óvodatitkár, valamint a kertész-karbantartó munkájának közvetlen irányításáért, működő kapcsolatok fenntartásáért, a Fenntartóval, az Oktatási és Kulturális Főosztállyal, az OB-val, KSZKI-val, Nevelési Tanácsadóval, Szakmai Szervezetekkel, ONME Egyesülettel. Az óvodavezető feladatai: pedagógiai feladatok; tanügy igazgatási feladatok; munkaügyi feladatok; gazdálkodási feladatok. 3. 4. A tagóvoda vezető és az általános vezető helyettes A tagóvoda vezető és az általános vezető helyettes óvónő munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Feladat- és hatáskörük kiterjed egész munkakörükre. A vezető beosztásúak munkaköri leírása a SZMSZ szabályzatgyűjteményében 3. számú sorszámmal található meg. Működési körük: Mindketten ellátják mindazon tevékenységet, amely a székhely óvoda és a tagóvoda tekintetében a biztonságos, kiegyensúlyozott, zavartalan működést biztosítja. A nevelési területeken közreműködnek a vezető által megállapított tevékenység irányításában és ellenőrzésében. A munka megszervezésével kapcsolatosan felelnek a dokumentumok kiadásáért, vezetéséért, ellenőrzéséért. 15
A segítik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítését, végrehajtásának szakszerű megszervezését és ellenőrzését. Segítik a szülői közösséggel, a szülői képviselettel és az érdek képviseleti szervekkel való együttműködést. Figyelmet fordítanak a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezésére. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A tagóvoda vezető, az óvodavezetővel történő egyeztetés után biztosítja a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket - likviditási terv alapján. A tagóvoda vezető napi kapcsolatot tart fenn a székhely óvodával, biztosítja az információk kétoldalúságát. 3. 5. Az intézmény vezetése és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményi szintű Szülői Szervezet vezetőivel az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógusok tartanak kapcsolatot. Az intézményi szintű Szülői Szervezet vezetőit elnökeit meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda SZMSZ-e a Szülői Szervezet részére véleményezési jogot biztosít. A Szülői Szervezetnek véleményezési joga van: az SZMSZ szülőket is érintő rendelkezéseiben, a Házirend elfogadásában, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a munkatervek a szülőket is érintő részében, a HOP és IMIP szülőket is érintő részében. Az intézményi Szülői Szervezet részére az óvodavezető tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. 16
3. 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének rendje A belső ellenőrzés célja: az intézményi, pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető készíti el - amely egyben az éves munkaterv része, - a tagóvoda vezetővel, az általános helyettessel és a szakmai munkaközösség vezetőjével történő előzetes megbeszélést követően. A részletes ellenőrzési terv tartalmazza: a kijelölt területet (területeket), a hivatkozásokat, a módszereket, a sikerkritériumokat, a záró összegzés megbeszélésének idejét. Az ellenőrzés módszerei: a tevékenységformák gyakorlásának látogatása, a gondozási feladatok, a napirend megvalósításának vizsgálata, írásos dokumentumok áttekintése, összevetése a gyakorlattal, gyermekmunkák vizsgálata, egyéb. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra hozzuk (öltözők faliújságján). Az ellenőrzés során a kialakított intézményi formanyomtatványokat használjuk. Az óvodavezető közvetlenül ellenőrzi a tagóvoda vezető és az általános helyettes munkáját, ennek fő eszköze a beszámoltatás. Az óvodavezető tervezett ellenőrző tevékenységbe bevonja kontroll ellenőrként: a tagóvoda vezetőjét, az általános vezető helyettest, a szakmai munkaközösség vezetőjét, vagy egy általa kijelölt óvodapedagógust. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: a tagóvoda vezetője, az általános vezető helyettes, a szakmai munkaközösség vezetője. 17
Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, amely megbeszélésen részt vesz még mindkét felnőtt dolgozó, aki a csoportban dolgozik. Az ellenőrzött óvodapedagógus a tapasztalatokra írásban észrevételt tehet, a záró összegzést saját részére is elkérheti. Az ellenőrzés írásos dokumentációja: ellenőrzési lap; ellenőrzési terv; záróösszegzés; Az ellenőrzési, mérési feladatok ellátásának szerves részét képezi a kialakított pedagógus teljesítményértékelési rendszer részletes szabályozás az IMIP-ben A teljesítményértékelés célja és jellege Az óvodapedagógusi teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy mint egy hidat képezve az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel helyi nevelési programunkban megfogalmazott intézményi szintű célok és az óvodánkban dolgozó egyes óvodapedagógusok munkateljesítménye között - hozzájáruljon az óvodai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes pedagógusok nevelő munkájának színvonalát javító, másrészt, pedig az óvodai munka szervezésével - irányításával összefüggő (vegyesen egyéni és óvodai szintű) al-célokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű. Az nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok: segíteni abban, hogy minden pedagógus képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülről, egy nevelőtestületi konszenzus alapján létrehozott és a pedagógusi közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint; nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést; segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva elősegíteni a pedagógus szakmai fejlődését. A tanévet záró értekezleten összegezni, értékelni kell a belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, az esetleges adódó feladatokat meg kell fogalmazni. 18
Az ellenőrzés tapasztalatai felhasználhatóak: nevelőtestületi értekezleten, munkaközösségi értékeléseken, jutalmazásoknál, minőségi bérpótlék odaítélésénél. 3. 7. A nevelőtestület, a feladatkörébe tartozó ügyek, azok átruházása, a beszámolás rendje A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Ktv. 56-57 -ai, valamint a R. 4. (1) bek. határozzák meg. A közoktatási törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület az intézményi nevelőtestület, amely az óvodapedagógusok közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi óvodapedagógusi munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja (fejlesztőpedagógus). A nevelési év során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: nevelési tanévnyitó értekezlet munkaterv összeállítása, nevelési tanévzáró értekezlet, a tanév során összesen 5 alkalommal, nevelési értekezlet, rendkívüli értekezlet. A nevelőtestület értekezleteit az intézményi éves munkatervben meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja: helyi Pedagógiai Programot; az Intézményi Minőségirányítási Programot; az SZMSZ-t; a Házirendet; az Esélyegyenlőségi tervet; a Gyakornoki Szabályzatot; az intézményi munkatervet; az óvodai munkára vonatkozó átfogó elemzést, beszámolót; a beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. 19
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 1/3-a kezdeményezi aláírással, valamint az ok megjelölésével, illetve ha az óvoda vezetője vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. Döntéseit egyszerű többséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseket határozat formájában kell megszövegezni, melyet sorszámozni kell és az intézmény iktatott iratanyagában kell elhelyezni. Feladatai és jogai: a helyi Pedagógiai Program létrehozása, módosítása és egységes megvalósítása; az óvoda minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, működtetése; véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: helyi Pedagógiai Program elfogadása, módosítása; SZMSZ és a Házirend elfogadása; intézményi munkaterv jóváhagyása; az óvodai munkára irányuló átfogó elemzések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület ügyében eljáró óvodapedagógus kiválasztása. A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben, valamint véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésekben. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni, az ezzel kapcsolatos teendők a következők: a jegyzőkönyvet az óvodatitkár vezeti, 20
az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni, az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá, csatolni kell mellé a jelenléti ívet. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak nevelőtestület egy része- többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesz részt egy-egy értekezleten. (Ilyen értekezlet lehet pld. egy óvodai csoportban dolgozók értekezlete, azonos korosztállyal dolgozók értekezlete). Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az óvodai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az óvodavezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az óvodavezetőség hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait választhatja a nevelőtestület, vagy megbízhatja az óvodavezető. Nevelőtestületi jogkörök átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy a Szülői Szervezetre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a testületi értekezleten vagy rendkívüli esetben azonnal - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Az óvodavezetősége és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével a tagóvoda vezető, az általános vezető helyettes és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: óvodavezetőség ülései különböző értekezletek megbeszélések Beszélgetőkörök Ezen fórumok időpontját az óvodai munkaterv határozza meg. 21
Az óvodavezetőség az aktuális feladatokról az óvónői öltözőben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti az óvodapedagógusokat. 3.8. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Szakmai munkaközösség Az óvodában az óvodapedagógusok kezdeményezésére létrehozott szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az óvoda munkáját, részt vesznek az óvodai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében /tartalmi és módszertani korszerűsítés/, segítséget nyújtanak az óvodapedagógusok önképzéséhez, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, megválasztják a munkaközösség vezetőjét. A szakmai munkaközösségek az óvoda nevelési programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják. Minőségfejlesztési csoport Tagjait az óvodavezető bízza meg a nevelőtestület jóváhagyásával. A minőségfejlesztési csoport működési rendje az intézményi MIP-ben szabályozott. A csoport vezetőjének feladata: a csoport munkájának szervezése, munkaterv elkészítése a tagok bevonásával; a nevelőtestület bevonása a feladatokba; tájékoztatás a csoport munkájáról, szóbeli, írásbeli beszámolók készítése kapcsolattartás az óvoda vezetőjével A csoport beszámolási kötelezettsége az óvodavezető és a nevelőtestület felé folyamatos, félévkor szóbeli összegzés, nevelési év végén írásos beszámolóban ad számot az elvégzett munkáról, értékelésről, a további feladatok meghatározásáról. 22
A csoport munkájában résztvevők anyagi elismerése: a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés összegéből a Kt. 118..-a alapján a csoport vezetője az egy főre eső összeg 300 %-át, a tagok 200%-nak megfelelő összeget kapnak. 4. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja A kapcsolattartás rendjét és formáit évente felülvizsgáljuk, rögzítjük az intézményi munkatervben. Az óvodavezető kapcsolatot tart: a Fenntartóval, az Oktatási és Kulturális Főosztállyal, az OB-val; a Pedagógiai Szolgáltató Intézettel; a helyi Nevelési Tanácsadóval; a legközelebb lévő bölcsőde és általános iskola képviselőjével; Gyermekjóléti Szolgálattal; az egészségügyi szakszolgálatokkal; az ONME Egyesülettel; a Békásmegyeri Közösségi Ház vezetőjével; a nemzeti, etnikai kisebbségi önkormányzat képviselőivel; az étkezést biztosító szolgáltató. 4.1. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az óvoda épületében óvodai dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az óvoda által megrendelt szakmunkák elvégzése céljából az óvodában dolgozó szakemberek az óvodavezetővel egyeztetés szerint végzik a munkájukat. A jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, milyen ügyben jelentek meg, a feladatkörét meghaladó ügyekben az óvodavezető, akadályoztatása esetén a helyettes intézkedik. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. A fenntartói, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. 4.2. A reklámtevékenység az óvodában 23
Az intézményben csak a pedagógiai munkával közvetlenül kapcsolatos reklámtevékenység a megengedett. Az intézmények folyosóján található információs táblára az alábbi reklám jellegű szórólapok kihelyezése történhet meg: o A gyermekek életkorához igazodó könyvek, folyóiratok ismertetői, o Egészségneveléssel, környezetvédelemmel foglalkozó ismertetők; o Az óvodai neveléshez kapcsolódó tanfolyamok tájékoztató anyagai; 4.3. A Szülők közössége Az óvodában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében Szülői Szervezet működik. A Szülői Szervezet a kialakított Szervezeti és Működési Szabályzata alapján látja el feladatát. A szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Az óvoda nevelőtestülete együttműködési megállapodást köt a Szülői Szervezettel. Az óvodában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A foglalkozásokon való részvétel a gyermekek számára önkéntes, csak a szülők igénye esetén szerveződik. 4.4. A szülők tájékoztatása a belső szabályzatokról Mindkét intézmény központi hirdetőtábláján tájékoztatjuk az érintetteket a dokumentumok elhelyezéséről, a megtekintés lehetőségéről, a tájékoztatás rendjéről. Az óvodavezetői és az óvodatitkári irodákban történt elhelyezésre a belső szabályozó dokumentumok hitelesített másolati példánya: o az óvoda Helyi Pedagógia Programja; o a Szervezeti és Működési Szabályzat; o az Intézményi Minőségirányítási Program; o az Esélyegyenlőségi terv; o a Gyakornoki Szabályzat; o a Házirend. Szóbeli tájékoztatást kérhetnek a dokumentumokról előzetes megállapodás alapján bármikor. A Házirend egy példányát a gyermek óvodába történő beíratásakor át kell adni a szülőnek. 24
Az intézményi szabályozó dokumentumok nyilvánosak, az érdeklődők bármikor megtekinthetik az intézmény honlapján: www. Napraforgoovoda.uw.hu 4.5. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A gyermek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az óvoda vezetője munkakapcsolatot tart fenn a II. sz. Szakorvosi Rendelő Gyermek Rendelőjével, a megbízott gyermekorvossal. A fogorvos évenként két alkalommal végez szűrést és a gyermekeknek felvilágosító foglalkozást tart. Az intézmény munkakapcsolatai Az óvodai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az óvoda vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az óvodavezető a felelős. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az óvoda gyermekvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat fenntartása az óvodavezető valamint a mindenkori gyermekvédelmi felelős feladata. 4.6. Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval Az intézmények kapcsolattartókon keresztül valósítja meg együttműködését, havonta egy alkalommal személyes konzultációkon. Az SZMSZ szabályzatgyűjteményében számon található meg. 25
5. Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselő testületi ülés napja. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2009-168/286- III./N-H iktatási számú Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni: az óvoda valamennyi alkalmazottjával, azokkal, akik kapcsolatban kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják a helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. Az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzata hatályba lép: 2009. november 16. 26
Záradék A fenti Szervezeti és Működési Szabályzat a módosításokkal egybeszerkesztett szabályzatot tartalmazza. A nevelőtestület a 2009. november 13-án megtartott határozatképes értekezletén az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta. A Szülői Szervezet a jogszabályban meghatározott kérdésekben az SZMSZ elfogadásakor egyetértését adta. Budapest, 2009. november 13....... Nánásiné Lehner Mónika Somodiné Kiss Terézia Közalkalmazotti Tanács Elnöke óvodavezető Ritóné Fajkuczius Rita nevelőtestületi képviselő. Sólyom Ildikó nevelőtestületi képviselő.. Pirbus Ildikó Szülői Szervezeti elnök. Gödl Brigitta Szülői Szervezeti elnök 27